" Khufu királyi családja meglehetősen nagy volt. Nem biztos, hogy Khufu valóban Sneferu biológiai fia volt-e. A mainstream egyiptológusok úgy vélik, hogy Sneferu volt Khufu apja, de csak azért, mert általános hagyomány volt, hogy a legidősebb fiú vagy egy kiválasztott leszármazott örökli a trónt. 1925-ben Khufu piramisától keletre találták meg I. Heteferesz királynő, G 7000x sírját. Sok értékes sírtárgyat tartalmazott, és számos olyan feliratot, amely a „Király anyja” (Mut-nesut) címet adta neki, Sneferu király nevével együtt. Ezért eleinte egyértelműnek tűnt, hogy Hetepheres Sneferu felesége, és ők Khufu szülei. A közelmúltban azonban néhányan kételkedtek ebben az elméletben, mivel Hetepheresről nem tudni, hogy a „király felesége” (Hemet-nesut) címet viselte volna, amely cím nélkülözhetetlen a királynő királyi státuszának megerősítéséhez. A házastárs címe helyett Hetepheres csak az „isten biológiai leánya” (Sat-netjer-khetef, isteni testének kisebbik lánya) címét viselte, ezt a címet először említik. Ennek eredményeként a kutatók most úgy gondolják, hogy Khufu nem Sneferu biológiai fia lehetett, hanem Sneferu házassággal legitimálta Khufu rangját és családi helyzetét, és anyját egy élő isten lányaként apoteosálta. Egy másik nyom, amely alátámaszthatja ezt az elméletet, abban rejlik, hogy Khufu anyját fia közelében temették el, vagyis nem a férje nekropoliszában, mint általában. "
<persze a kínai elvtársak is tévúton járnak, hiszen a Sch, a híres planetológus bebizonyította, hogy a Mars jelenlegi állapota annak köszönhető, hogy a marsiak leatombombázták magukat, de nem több milliárd, hanem csupán néhány ezer évvel ezelőtt.>
egy másik, nem kevésbé híres planetológus másként gondolja:
"Planetary scientist Erdal Yiğit, with George Mason University, has published a Perspective piece in the journal Science suggesting that upper atmospheric interactions with solar wind cannot fully explain the loss of surface water on Mars. In his paper, he suggests three other major factors need to be taken into consideration as well: gravity waves, convection and dust storms.
Planetary scientists generally agree that there used to be a lot of water on the surface of Mars, and they also agree that the surface water was slowly lost to space in the form of hydrogen over the course of billions of years. Prior research has suggested that water molecules were torn apart by sunlight in the lower Martian atmosphere, resulting in the hydrogen from the water drifting off into space. In his paper, Yiğit suggests that there is still insufficient evidence to suggest that the water loss was so straightforward.
He suggests that there were other factors at play as well, noting that recent experiments have shown that water in the Martian atmosphere could have been carried directly into the upper atmosphere, where it would have been torn apart before drifting into space. This new evidence suggests things must have been happening in the lower atmosphere to push the water into the upper atmosphere. Yiğit suggests it could have been a combination of things, such as low altitude convection currents, dust storms or gravity waves.
Yiğit begins his argument by noting that recent evidence from Mars probes shows that water is still escaping into spaceand that it happens mostly during the Mars summer, when the planet also experiences global dust storms. He further suggests that such dust storms could have played a role in circulating hydrogen after it was split from oxygen molecules by solar radiation. He says that it appears likely that upward-propagating gravity waves could have played a role in pushing water upward.
Yiğit suggests that the loss of surface water on Mars cannot be fully explained without taking into consideration factors in both the upper and lower atmosphere and the vertical coupling that likely occurred between the two."
Larry Brian Radka amerikai hírközlési mérnök 2006-ban jelentette meg a The electric mirror on the Pharos lighthouse and other ancient lighting c. könyvét ("Elektromos tükör Phárosz világítótornyán és más ókori világítótestek").
A szerző komoly ókori anyagot szedett össze (pénzérmék képeik, leírások, mozaikképek, stb.) csakhogy bizonyítsa, hogy a phároszi Világítótorony tetején elektromos ívfénylámpa világított és akkumulátorok voltak ott elhelyezve.
Radka egyébként meg van arról győződve, hogy az egyiptomi papok az elektromos lámpákat napi szinten alkalmazták. Igaz, írt egy könyvet az egyszarvúról is, hogy bizonyosan létezett.
Az "alexandriai tükörfegyveres tornyot" nem atlantiszi mintára alkották volna, ha létezett volna, hanem inkább Arkhimédész találmányai mintájára! (a pharoszi világítótorony fémtükrei szerepelnek az arab legendákban, de csak ritkán, mint "fegyverek", ráadásul ha lett is volna ilyen a tetején, az arabok rég beöntötték volna)
Ne gondold, hogy ez valami hi-tech valami: a bizánci szerzők elég sokat foglalkoztak ezzel, mármint Arkhimédész találmányával, hogy felgyújtotta Marcellus hajóit. A legenda szerint bizánci Proklosz a 6. században ismerte Arkhimédész találmányát, és szintén gyújtótükrökkel semmisítette meg Vitellius hajóhadát. Arról meg sajnos semmi hír nincs az óegyiptomi anyagban, hogy a görögök előtt valami hasonlót ismertek volna ők is, esetleg a görögök tőlük lopták volna az ötletet.
Már a bizánciak, Roger Bacon és Kircher apát óta megy a vita, hogy ez lehetséges-e, hogy több fémtükröt úgy állítanak be, hogy felgyújtsák vele az ellenséges hajókat. A történészek általában szkeptikusak ezzel kapcsolatban (mert amúgy Arkhimédész tehetségét elismerik, ráadásul írt egy munkát a tükrökről is, ami elveszett).
Viszont az is sokat mondó, hogy az újkorban (tehát a 17. századtól), bár ismertek voltak ezek a legendák a történelemkönyvekből, a katonai találmányokat kutatók nem próbálták sem kikísérletezni, sem bevetni a "tükörfegyvert", valószínűleg sokkal jobban bíztak az ágyúkban, torpedókban, majd a föld-levegő rakétákban, meg még újabb változataikban, melyek minden bizonnyal nem atlantiszi találmányok koppintásai (ha ezt is kérdeznéd).
Az ókori Alexandriáról 3D filmek. Nem teljesen történethű (hiszen onnan a piramisok nem látszottak), de érdekesek, még ha sok benne a fantázia szüleménye is:
Pharoszon a Ptolemaioszok előtt nem volt világítótorony, azt azért tudnánk, ha az lett volna újjáépítve. Erről nincs is feljegyzés.
Azt viszont nem tartottam lehetetlennek, hogy a torony alépítménye már romos állapotban meg volt korábban is, s talán ez lehetett Próteusz bástyája vagy erődje. Hiszen a Világítótornyot is neki ajánlották az i.e. 3. században!
De erről több mint tíz éve már beszéltünk. A pharoszi toronyban szerintem volt egy egyiptomi elem, amit nehéz görög eredettel magyarázni. Talán valami ilyen lehetett az elődje, mint ezen a képen?:
Mi van, ha az "épült" ige helyett az "újjáépült" a helyes..? ;) Tudjuk, hogy Ptolemaiosz újjáépítette Egyiptomot ugyebár... a Piramisról meg már csevegtünk... mérget én nem vennék arra a 2600 évre tudod...
Csak éppen a torony az i.e. 3. században épült, vagy 2300 évvel a Nagy Piramis után. A filmben is Arkhimédész találmányára hivatkoznak, amit alkalmaztak volna a toronyban is fémtükrökkel. Most a filmről lenne szó, nem? Abban tényszerűen beszélnek erről a lehetőségről a Világítótoronnyal kapcsolatban (s nem mint cargó-tárgyra hivatkoznak benne a tükrökre, ami csak ijesztgette volna a hajósokat).
Ilosvy tanulmányában is hivatkozik olyan ókori szakértőkre (mint pld. Anthemius), akik szerint elvileg/technikailag kivitelezhető volt Arkhimédész legendája a tükrökkel felgyújtott hajókról.
Arkhimédész egy kivételesen technicista szellemű görög volt az ókorban, ami gyakorlatilag ritka volt a görögök között, ugyanis nem a technikát tartották a tudományok csúcsának. Maga Arkhimédész is igyekezett emiatt elnézést kérni...
Én speciel szkeptikus vagyok abban, hogy ezt egy tengeri csatában alkalmazták volna, lehet Arkhimédész annak idején a kikötőben mutatta be találmányát, nyugodt körülmények közt. Viszont az tudható, hogy a rómaiak végülis elfoglalták Szürakuzait és Arkhimédészt pedig lemészárolták.
Mikor megtámadta Caesar Alexandriát, ugyan miért nem vetették be?
A Nagy Piramist tudták ekkor üzemeltetni? Nem. Nyilvánvalóan a ptolemaioszi, profán Egyiptom minden kvázi szakrális építménye ill gépe, ahogy szoktad írni: kargo tárgy... Tehát a torony is, ahogy a Nagy Piramis, üzemen kívül vagy inkább túl voltak. Emlékművek voltak nem ismerték a hellének a "titkukat"... szerintem ez a magyarázat...
A következő rész Dr. Ilosvay Lajos magyar kémikus (1851-1936) 1929-ben megjelent 13 oldalas tanulmányából van: Az ókori Egyiptom némely csodája mai megvilágításban (Természettudományi Közlöny, 1929). Ilosvay főként a francia Berthelot Les merveilles de l'Egypte et les prestiges des prêtres et des savants dans l'antiquité (Science et Libre pensée, Paris, 1905) c. cikkét ismertette ebben.
Berthelot bőven foglalkozott ebben Arkhimedész gyújtótükreivel és az alexandriai világítótorony tükreivel is:
Egyiptom bűvészei sík és homorú tükrökkel olyan hatásokat tudtak előidézni, amelyeket könnyű volt a nép eleven képzelőtehetségének tetemesen, sokszor a megvalósíthatás határán túl megnagyobbítani.
Néhány példa megismertetheti a valóban észlelt jelenségeket, valamint azokat az álomképeket is, amelyeket csak a tükrök csodálatos sajátságai által felizgatott képzelet rajzolhatott meg.
NEKRASUS király kupolát szerkesztett ólommal megerősített oszlopokra és rárögzített chrysolithból csiszolt hét arasz átmérőjű tükröt, mely felette nagy területet világított meg. Volt uralkodó, aki építtetett 80 könyök[1] magas világítótornyot, kupolával, mely a hét minden napján más színnel világított.
SUORID valami, összetételére nézve ismeretlen anyagból tükröt csiszoltatott, melyben láthatta a Föld lakott és lakatlan helyeit s a rajtuk történő eseményeket.
Világítótoronyra szerelt s rézből készült tükörben látni lehetett azokat az utazókat, akik különböző irányból Egyiptom felé mentek.
ADIM szerkesztett egy világítótornyot, felszerelte valami összetett anyagból készült tükörrel, melyben látható volt a Földgömb minden vidéke. Alexandria egykori terén, Rakoudah közepén, egyik király emelt egy aranyozott, rézzel fedett kupolát, amelybe valami összetett anyagból csiszolt tükröt állított be; a tükörben megláthatta a tenger felöl közeledő ellenséget és a tükörrel a Nap sugarait az ellenség hajójára vetítvén, azokat felgyújthatta. Alexandria világító-tornyának csúcsán elhelyezett tükörben már messziről látni lehetett a Roumból[2] jövő hajókat. A tükör üvegből való volt és hengeres.
KERSOUM ismeretlen összetételű anyagból tükröt készített, mely a hajókat a parthoz vonzotta és fogva tartotta mindaddig, amíg a rájok kivetett adókat lefizették.
SA a tengerparton tornyokat épített, melyekben különböző magasságban. ismeretlen összetételű anyagból, tükröket helyezett el. E tükrök némelyike a napsugarakat az ellenséges hajókra vetítette s azokat felgyújtotta; más tükrökben láthatók voltak a tenger másik partján levő városok, ismét másokban Egyiptom különböző vidékei. E tükrök segítségével egy évvel előre meg volt állapítható, hogy mely vidékek lesznek termékenyek, melyeken nem fog teremni gyümölcs. Előre meg lehetett látni, hogy mik fognak történni az országban. És voltak közöttük olyanok is, amelyek megakadályozták, hogy a tengeri szörnyek a part lakóinak ártsanak.
KOFTARIM olyan tükröket gyártott, amelyekben mindenki azt láthatta, amit tudni vágyott.
Egy másik király SA kapujában, kezében tükröt tartó ülő nő szobrát állíttatta fel. A tükörben meg lehetett látni a betegek sorsát. Ha a beteg haldokolt, a tükörben halva látszott, ha még élet várt reá, élőnek látszott. Ugyanez a tükör értésére adta az utazóknak, hogy út jókról visszatérnek-e, vagy útközben elpusztulnak.
E mondák közül egyesek megegyeznek a középkor varázstükreiről reánk szállott mondákkal. Minthogy ezek a történelmi tényekkel és a régiek tudományos ismereteivel csak távoli kapcsolatban állanak, veszteség nélkül mellőzhetők. Ellenben azokkal az adatokkal, amelyek az alexandriai világítótoronyra vonatkoznak, érdemes kissé tüzetesebben foglalkoznunk.
Ilyen adatot több arab szerző említ. BERTHELOT csak kettőre, mint legnevezetesebbre, hívja fel figyelmünket. ABUFELDA szerint az alexandriai világítótornyon fémre csiszolt tükör volt, melyben a város felé érkező hajók láthatók voltak. Sajnos, ez a tükör WALID kalifa idejében, Egyiptom meghódítása után megsemmisült, D'HERBELOT[3] Bibliothèque orientale-jában az 564-ik oldalon (Edition de Masstricht 1776) a Menar (minaret) cím alatt szó van arról az egykor egész Keleten híres bűvös tükörről, amelyet ALEXANDER tétetett az alexandriai világítótorony csúcsára és amelyben látni lehetett a messziről érkező hajókat. Ez a mohamedánok időszámítása szerint a 19. évben tört el, kevéssel Egyiptom meghódítása előtt.
Arra a kérdésre: mi lehet igaz ezekből az elbeszélésekből? BERTHELOT kutatásaiból a következőket közlöm. Az alexandriai világítótorony nagy hírének ellenére, a görög és római írók munkáiból legfeljebb annyit tudhatunk meg, hogy az egy magas torony volt, melyen éjjel máglyát gyújtottak, hogy megvilágítsák és a kikötő be-járata felé irányítsák a tengeri bajokat. A mondákban említett tükrökről egyetlen szó sincs. Bizonyos, hogy sík tükrökkel messze vetíthették és szétszórhatták a láng fényét, homorú tükrökkel összegyűjthettek a tükrök gyújtópontjába a tengeren himbálódzó tárgyak, hajók képét, még pedig 20 km távolságból, ha a torony magassága kb. 80 könyök volt. Az is elképzelhető, hogy hasonló tükrök milyen elhelyezéssel szolgálhattak teleszkóp gyanánt: de mindez csak sejtés, mert a föltevés csak arab és kopt elbeszélésekre támaszkodik, melyekben több a bűvészi, mint a tudományos elem, s amazok bizonyító erejűek nem lehetnek addig, amíg az ókori kelettel ellátott és érthetően kifejezett szöveget föl nem fedezik. Míg ez meg nem történik, nagy merészség volna a teleszkóp fölfedezésének idejét a XVII. század elejénél messzebbre tenni.
BERTHELOT nagy gondot fordított a gyújtótükrökről és az ellenséges hajók felgyújtásáról szóló emlékek megvizsgálására. Szándéka nem az volt, hogy az arab írók adatait megerősítse, hanem, hogy a velük kapcsolatos nézetekhez fűzhesse a görög geométerek nagy tudásának megismertetését és hogy történeti visszapillantást vethessen a gyújtótükrök alkalmazására a tengeri harcászatban.
Való, hogy a napsugarak összegyűjtésére már régen használtak tükröket. Ügy látszik, az első kísérleteket templomokban, fémedények domború vagy homorú alján, azzal a célzattal végezték, hogy a Vesta, vagy az ősperzsa istentisztelethez ember beavatkozása nélkül gyújtsanak szent-tüzet. Tudtak üvegszerszámmal sugártörés útján gyújtópontot létesíteni, miként ezt ARISTOPHANES Felhők[4] című darabjában leírta.
A visszaverődő napsugaraknak egy pontban összegyűjtésére használt gyújtótükrök tudományos elméletet EUCLIDES[5] fejtegeti Katoptrikájában.
ARCHIMEDES-nek[6] is tulajdonítanak hasonló tárgyú értekezést: Περί κατόπρων καυστικών címmel, mely elveszett éppen úgy, mint DIOKLES[7] Περι πυρίων című értekezése.[8] BERTHELOT-nak az a véleménye, hogy az alexandriai világítótorony tükreivel felgyújtott ellenséges hajók mondája csak meg-ismétlése annak az elbeszélésnek, mely szerint ARCHIMEDES Syracusa kikötőjében szakasztott ilymódon égette el a római hajókat.
ZONARAS[9] bizánci szerző írja, hogy PROCLUS a VI. században, Konstantinápoly kikötőjében, az ANASTAZIUS császár ellen fellázadt gótok hajóhadát, melynek VITALIN volt parancsnoka, ugyanilyen módon, felgyújtás által semmisítette meg.
Nem vitatható el, hogy ezek között az elbeszélések között van valami összefüggés, melyből megállapítható, mennyire lenyűgözte a nép képzeletét a tükörnek ilyen célra való használhatósága. Ennek a felfogásnak ad visszhangot ROGER BACON[10] is a gyújtótükörről írt értekezésében, ő is hévvel ragad meg minden elbeszélést, mely a tudomány csodálatos hatalmát dicsőítheti s elragadtatásában azt mondja: 12 ilyen tükörrel, vérontás nélkül, ki lehetne kergetni a szaracéneket Spanyolországból.
Talán nem lesz fölösleges azokra az indítékokra emlékeztetni, amelyek joggal segítségül hívhatók az ARCHIMEDES-től végrehajtott hadi műveletek valódiságának támogatására. Igaz, hogy e műveletek lehetőségét KIRCHER[11] és DESCARTES[12] vitatták: de tévesen, mert a homorú tükrök használatához ragaszkodtak s az alkalmas tükrök elrendezését sem ismerték.
Ismeretes, hogy BUFFON[13] kísérletekkel igazolta és ANTHEMIUS[14] szövegének közzététele teljesen megvilágította, hogy milyen tükrök, milyen elrendezéssel segíthették volna ARCHIMEDES-t céljának elérésében. A feladat végrehajtásának lehetőségét még teljesebben megmagyarázta PEYRAND, ARCHIMEDES kiadója, 1807-ben.
Most pedig jegyezzük meg, hogy az eddig ismeretes szerzők közül mindjárt kezdetben ketten nyilatkoztak arról, hogy ARCHIMEDES gyújtótükröt használt: LUCIEN[15] egy általános mondatban. GALIEN[16] egy határozottan a gyújtótükörre vonatkozó sorában emlékezik meg. Azóta több szerző említi, de se POLYBIUS[17], se PLUTARCHOS[18] nem beszél róla, talán azért, mert ARCHIMEDES kísérlete nagyobb ijedtséget, mint kárt okozott. A TZETZES-től kissé zavarosan közölt eljárást a legpontosabban leírta a Trallesből való ANTHENIUS, egyike a leghíresebb bizánci mérnököknek és a Szent Zsófia-templom építője. Ő A mechanika ellentmondásai című értekezésének egyik töredéke révén vált ismeretessé. ANTHENIUS megoldotta először a heliostat fel-adatát, mely abból áll, hogy meghatározott pontba irányítja és vetíti a Napnak minden magasságban és minden évszakban változatlan sugarát; azután azt kutatta: miként kellett ARCHIMEDES-nek eljárnia, hogy a napsugarak segítségével, nyíllövésnyi távolságban, lángba borítson gyúlékony anyagokat. Észrevette, hogy a cél nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el homorú gömbtükör segítségével, mivel ez a tükör nem működik minden irányban és rendkívül nagyméretűeknek kellene lenniök, hogy nagy távolságokra hassanak. Ugyanezek voltak DESCARTES észrevételei is. És mégis mondja ANTHENIUS, egyet-értőleg megegyeznek abban, hogy ARCHIMEDES az ellenséges hajókat a napsugarak segítségével égette el. Azután szigorú mértani szerkesztés alapján megmagyarázta, hogy ez a feladat miként oldható meg egy hatszögű síktükör segítségével, melynek hat oldalához ugyancsak 6 más, hatszögű síktükör illeszthető, változtatható hajlással. Több síktükörnek olymódon való alkalmazását, hogy ezek a napsugarakat egyetlen pontba vetítsék, ARCHIMEDES-nek és ANTHENIUS-nak tulajdonítják s megtalálható Párizsban a Bibliothèque nationale-ban a 9335. sz. latin kéziratcsomagban.
Megjegyzem, hogy 1747-ben BUFFON, aki ANTHENIUS-nak akkor még kiadatlan szövegét nem ismerte, parabolásan összeszerkesztett tükörlapokkal végrehajtotta a kísérletet és sikerült 200 lábnyi távolságban levő deszkákat meggyújtania.
Íme, megfejtése annak, hogy a görögök valóban jól átgondolt tudományos kísérletei miként alakultak át Egyiptomban kopt mondákká, melyek kortársai, a bizánci geométerek számításainak és szabatos leírásainak.
[1] Könyök: egyiptomi hosszmérték. kb. 52 cm, épületeken 45 cm.
[2]Roum arab nyelven neve annak a területnek, amelynek székhelye Athén volt.
[3] D'HERBELOT (Barthélémy) híres francia orientalista a XVII. században.
[4] ARISTOPHANES vígjátékai. Ford. ARANY JÁNOS. I. k. 152. l.
[5] EUKLIDES görög mathematikus, Kr. e. a III. században.
[6] ARCHIMEDES görög mathematikus és filozófus. 287-ben született Kr. e.
[7] DIOKLES görög mathematikus. Élt kb. 200 évvel Kr. e.
[8] A πυρια szót gyújtótükör jelentéssel használták, miként ez Anthemius művéből is kiderül.
Sosem használták a pharoszi Világítótornyot fegyverként, legalábbis én nem tudok róla. Mikor megtámadta Caesar Alexandriát, ugyan miért nem vetették be?
Már eleve azt mondják, hogy Arkhimédesz találmányát használták volna a torony tetején: egyfajta halálsugarakat. Arkhimédész állítólag gyújtótükröket használt volna Szürakuszában fegyverként ellenséges hajókkal szemben (tehát még ebben sem a torony lenne az eredeti).
Ez gondolom elvileg éppen lehetséges lehet az ilyen gyújtótükrös támadás, de gyakorlatban lehet-e ilyen, nem tudom? Mert az ellenséges hajónak mozdulatlannak kéne lennie: de az első hajó felgyújtása után miért maradtak volna veszteg, várva, hogy mikor gyújtsák fel őket a távolból. De én nem vagyok optikus, sem szakértője az ilyesminek. Ilyesmire másnak kellene válaszolnia.
Arról egyébként több régi feljegyzés van, hogy a torony fényeit milyen messziről látták, de olyat még nem olvastam egykorú feljegyzésekben, hogy hány hajót lőttek volna ki a torony tükrei.
Másrészről, meg egy új dologról beszélünk, ami a legkorábban az i.e. 3. században készült.
Érdekes, hogy minden balfék már vagy 150 éve a gízai "Nagy Piramis" építésének titkát akarja kideríteni, ezek nagy része gyakorlatilag nem tud semmit az ókori Egyiptomról. Ugyanakkor a hasonló magasra becsült pharoszi Világítótorony építése nem is érdekli őket. Talán mert a Ptolemaiszok alatt az. i.e. 3. században épült? Ez nem elég régi nekik? De ettől függetlenül ez is építési bravúr volt a maga korában...
Mester a lényegről nem szóltál. Vajon tényleg lehet, hogy nem is világítótorony volt, hanem nagy erejű fegyver? Speciális tükrökkel működő, mely kilométerekről képes volt egy hajót gyorsan porrá égetni?
Nem is tudom, nekem rém unalmas film volt, ezekkel a főként arab szakértőkkel. Ki tudja hányadik bőrt húzva le a témáról, s olyanokat mondva, ami minden átlagos ismertetőben szerepel a toronyról.
A történészek szerint a mai Qaitbay-erőd helyén volt a Világítótorony. A régi leírások szerint a torony eredetileg egy kis sziklaszigeten volt (amihez valami híd vagy keskeny töltés csatlakozott később). Valóban méretre vágott gránittömbökből épült az alsó rész, mert a tengerben az erőd mellett megtalálták vagy 3000 tömbjét az egykori toronynak.
Viszont ez is érdekes, mert 50-75 tonnás gránitkockákat is találtak a víz alatt az erőd szélétől 50-150 méternyire. Na most ezek milyen magasan voltak beépítve, ha egy földrengés ilyen messze dobta ezeket? Nyilván nem a talajszinten voltak! Ilyennel is foglalkozhatnának.
Egy árva szót nem szóltak a filmben az építéséről, csak ilyen kőfajtákat préselgettek, bemutatva, hogy a legerősebb a gránit (ezt enélkül is tudtuk). Ha a piramisoknál rámpát használtak, itt arra nem volt lehetőség, tekintve a helyet, ahol épült a torony. Egy kis területen koncentrálódott össze az építkezés. Vajon milyen emelőket, darukat konstruáltak, hogy a 120-160 méteresre becsült torony kőelemeit helyükre tegyék?
A filmben mutatják, hogy a tömböket ólommal kötötték össze, amiről a régi szerzők beszámoltak, de ez ősi egyiptomi módszer volt: pld. Kheopsz Halotti templomának tömbjeit (a piramisa mellett) is ólommal fogatták össze (v.leg éppen ezen ólom miatt is verték szét a középkorban az arabok).
Még várom az ihletet a hagymázas, ' éppenséggel lehetséges ' leírásához, de én nem a tudományos utat követem. Oldottabb hangulatban járnám körül a témát, kicsit komikus, lazább stílusban szimatolnék a titkok után.
Viszont egyre izgalmasabb a Pharoszi torony és gigantikus kikötő története!
Bravúros logikai megoldások és hihetetlenül körültekintő, mindenre kiterjedő kutatás. Figyelemre méltó olvasmány.
Tényleg érdekesek vitaminek bejegyzései, ő is hasonló utat követ, egészen más oldalról közelít, bemutatja feltevéseit, érveit, egyre többet, a végén elkerülhetetlenül mi magunk mondjuk ki az egyetlenegy kínálkozó racionális megoldást: Atlantisz.
Ezt úgy alkalmazhatnám próbálkozásaimban, hogy egy percig sem állítanám, hogy nem Hufu építette a piramist, viszont számtalan bizonyítékot felhoznék arra vonatkozóan, hogy miért volt ez lehetetlen politikailag, vallásilag és társadalmilag abban az időszakban. Mire utalnak például a fáraó megítélésével kapcsolatos végletek. A sírok kialakítása a IV. Dinasztia idején, stb. El lehet képzelni ilyen viszonyok és körülmények között egy ekkora építkezést? A zsarnok, Isten, despota" fáraó vs szabadok. Mennyire lehetett gonosz ez az uralkodó, vajon sikerült törölni az emlékét is? Hol vannak szobrok, vésetek. Jelek és üzenetek.
Megfigyelhető, hogy a több sebből vérző (még laikus szemmel nézve is ) ingatag elméletek tartják magukat.
Egy mondhatni átlagos érában ekkora mértékű változások megtörténhetettek? Miről hallgatnak a piramisok?
Pharoszi gigantikus kikötő esetében nem nehéz felismerni egy birodalmi behatolás lehetőségét. Ez a történeti Egyiptom, tehát a Ménész utáni (i.e. 3050 utáni) időkben nem volt lehetőség, mert ők mindenféle behatolásról részletesen megemlékeztek (líbiaiak, nubiaiak, hükszoszok, tengeri népek, perzsák, stb.), de Pharoszról hallgatnak!
Másrészt a legősibb időktől a középkorig ez a "technikája" a távoli bázisok kiépítésének.
Türosz eredetileg egy kis szigeten épült, csak jóval később terjedt át a szárazföldre. A föníciaiak a Mediterránum túloldalán, Gadesban (Spanyolország) i.e. 1100 körül gyarmatvárost alapítottak, először egy part menti szigeten, s csak innen nyúlt át később a város a szárazföldre.
Az első görög telepesek az i.e. 8. sz. első felében jelentek meg Itáliában. Az első támaszpontjuk Ischia szigete volt. Innen irányították az etruszkokkal a vaskereskedelmet. Csak évtizedekkel később mentek be a szárazföldre, megalapítva Cumae-t.
A portugálok az 1500-as években D-Kínában Makaót teszik bázisukká, ami két kis sziget és egy félsziget csücske. Arvád szigete Sziriában hasonló helyzetű, mint Pharosz, még a nagysága is. Gazdaságilag már az ókor mélyétől fontos, kereskedelmi csomópont. A keresztesek utolsó bázisa volt a Szentföldön, ahol 1302-ig tartották magukat. A parányi Kerné szigete a marokkói parton szintén kereskedelmi központ volta távoli föníciai időkben. Egy ilyen kis szigeten a kereskedelem sokkal biztonságosabb a két fél számára, mint a parton: a szárazföldről átjönnek a helyiek s hajókon jönnek a messze földről érkezők. így mind a kettő egyenlő fél.
Stephane Gsell a pharoszi kikötő építését egy nagyon erős tengeri hatalomnak tudta be, de nem nevezte meg, holott könnyű lett volna a krétaiakra vagy a föníciaiakra kenni azt. Viszont Gsell már abban az időben is tisztában lehetett vele, hogy ez nem volt lehetséges Egyiptom ismert története alatt!
Úgyhogy a behatolás Pharosz esetében az Atlanti-óceán felől érkezett, s talán már az i.e. 5. évezred vége felé. Egy jóideig csak valamiféle helyőrség lakhatta, egy kereskedelmi telep is lehetett rajta. Majd az i.e. 3800 körül kezdhettek bele a nagy kikötő építésébe. De erre az időre már az atlanták a kezükbe keríthették a szárazföldi partot, Rhakoté helyét és talán a nyugati Delta egy részét. Valószínűnek tartom, hogy a Kibótoszt és a csatornáját ebben az időben készítették.
De más is bizonyítja ezeket, mert ott van még a predinasztikus fémkereskedelem.
Még tavasszal veséztük ki constructtal ezt a szerencsétlen fiatal fiú esetét, akit éppen feláldozott egy krétai pap egy templomi oltáron, mikor történt egy földrengés...
Neki bármelyik bejegyzése a témában (még akkor is ha nem kifejezetten a témába vág!) több értelmet mutat, mint a topikok nagy önjelölt tudomány-védelmezőinek beírásai.
Az antropogén szennyeződés két korszakából (az i.e. 2650-2300 és az i.e. 1000-800), a korábbi mindenképpen az aktívabb és sokkal erősebb. Talán még Dzsószer miniszterének, Imhotepnek lehetett az az ötlete, hogy Alexandria helyén kell egy kikötőt építeni: ez fejlesztette tovább Sznofru, és a fia, Kheopsz. Ezek voltak az ókori Egyiptom leghatalmasabb királyai. Az ország óriási erőforrásokkal rendelkezett. Arról nyilván szó sem lehetett volna, hogy megengedjék bárkinek, hogy kikötőt építsenek Pharosz oldalában: ráadásul akkoriban mind a minószi királyság, mind a bübloszi (mert föníciai még nem is volt) gyerekcipőben járt...
Az antropogén szennyeződések foka mindenképpen komoly gazdasági tevékenységre utal az Óbirodalom idején, azaz kikötőként, kereskedelmi csomópontként üzemelt. Viszont nem nehéz belátni, ha ezen királyoké szilárdan az ország, az egész Delta, Pharoszt használta volna természetes hullámtörőként a szárazföldi parton lévő kikötőjének. A szigeten csak helyőrséget létesített volna: rájött erre maga Julius Caesar is, mikor megtámadta Alexandriát a tenger felől...
Viszont Véron csapatának üledékmag mérési kimutattak egy egészen elképesztő antropogén szennyeződéses korszakot: i.e. 3800-3500 (de a tűréshatár: 4000-3300). De hogy biztos legyen: az Alexandriát délről határoló Mareotisz-tó üledékmintái is megerősítették a tengeröbölből vett minták hitelességét: i.e.3700 és 3400 közt hasonló mértékű szennyeződés, sőt az Óbirodalom idején is! Ez szerintem azt jelzi, hogy az alexandriai öbölben, a későbbi Nyugati kikötőben lévő zárható kikötőt, a Kibótoszt és az innen a Marotisz tóba vezető csatornát a prehisztorikus időkben alakították ki és használták az Óbirodalom korában is újból, mikor Egyiptom a nagy építkezések korába jutott.
A gerzei kultúrában (Nagada II.) tele vannak a sírok, edények, sziklafalak hajók, sokszor isteni és tengeri hajók, nádhajók képeivel. Senki nem gondolta, hogy ezeknek kikötő is kellett? Igaz a kezdeti kikötők mindenhol, természet alkotta, védett öblök, de mégis...
Az alsó-egyiptomi királyság az i.e. 4. évezredben alig lakott, mert sok a mocsár, a települések nagy része a Delta nyugati sávjában húzódik. Tehát a munkaerő is kevés ilyen volumenű munkához, mint a pharoszi megalitikus kikötő. Másrészt ebben az időben (egészen Imhotepig) semmi nem épül méretre vágott kőtömbökből Egyiptomban! Semmi! Harmadrészről az alsó-egyiptomi királyságnak sem lett volna célszerű a szárazföldtől 1,5 km-nyire megépíteni egy ekkora kikötőt, amikor a hajózható mélyvíz még a szárazföld mellett inkább adott volt, mint Pharosztól nyugatra!
Pharosz kikötő létesítményei, sem kövei nem mutatnak egy ősi kultúrára sem: jelöletlenek, precízen megépítettek. A krétaiak vagy a föníciaiak inkább csak innen lestek el dolgokat, mintsem ők adtak volna bármit is hozzá. Gaston Jondet miután maga előtt látta a teljes kivitelezést, azt mondta: ezt csak egy zseniális építész tervezhette. Tegyük hozzá: egy olyan iskola tervezője, akik ekkor már sok száz éve hajóztak, máskülönben ez lehetetlen!
A kiváló Gsell célzott rá, csak nem tudta megnevezni az építőt, mert azt az iskoláztatása nem engedte meg neki, hogy kimondja: egy független, nagy tengeri hatalomnak kellett építenie, ami logikusan nem Egyiptom volt, de egy olyan korban, mikor sem Kréta, sem Fönícia még nem rúgott labdába!
Mivel Atlantisz utódszigete, Szkheria csak i.e. 3100 körül süllyedt el, s Homérosz mesélt a hajózási kultúrájáról, így gyakorlatilag ő lehetett a pharoszi kikötő építője!
Pharoszt az i.e. 4. században, Nagy Sándor előtt, Szkülax szerint nem lakták. Mégis a görög mítoszok beszélnek róla, sőt a zsidóknak is bizarr hagyományai vannak a szigettel kapcsolatban, amiről Graves mesél A fehér istennőben. Egy lakatlan szigetről? Igen, és tele van istenekkel!
Platón maga is azt mondja, az atlanták hatalma Egyiptomig ért: ezek szerint Egyiptom kapuját jelentő Pharosz az ő birtokuk volt, már legalább i.e. 4000-től.
Mit mondanak a mítoszok? Pharosz szigetén volt Próteusz palotája, aki innen kormányozta Egyiptomot. A korai mítoszokban Próteusz nem a fia, hanem a minisztere Poszeidónnak, aki Atlantisz fő istene volt. Csak így volt értelme a Pharosztól nyugatra lévő kikötőnek!
Próteusz egy atlantiszi helytartó volt, még Ménész előtt. Alsó-Egyiptom az atlanták hűbérbirtoka, a fejedelmei a hűbéresei voltak. Felső-Egyiptom függetlenebb, kereskednek velük a folytonos hadiállapot mellett. A megváltás, a felszabadítás ezúttal is, ahogy a történelmében oly sokszor, Délről jön. Mi már "országegyesítés" néven ismerjük.
Az atlantáknak nem felelt meg a szárazföldi parton lévő kikötő, mert azt nehéz megvédeni, a háború idején a hajók nem tudnak kikötni. Ahogy a keresztesek is egy szigeten (Arvád) tartották magukat évekig legtovább, miután a mohamedánok elűzték őket a Szentföldről.
Hihetetlen, de Homérosz egyiptomi forrása leírta a még "üzemben" lévő kikötőt Pharoszon. És persze még nem fejeztem be, van még egy különös dolog, ami a messzi nyugatra mutat és a kereskedelemhez kapcsolódik.Persze, a régészek sosem adták magyarázatát...
A pharoszi kikötő esetében a két huszadik századi becslés a korára, az említett 2 volt:
1. i.e. 1800 körül a krétaiak segítségével.
2. a Ramszeszek alatt az i.e. 13-12. században (talán föníciai segítséggel).
Viszont 2006-ban a francia Veron (de később mások is) mintákat vettek az alexandriai Nagy Kikötőben (a keleti kikötőben), s ezek gyakorlatilag ezeket a feltevéseket teljesen eltörölték.
Az üledékben az antropogén szennyeződést vizsgálták, ami mindig egy nagyobb gazdasági tevékenységre utalt. Szóval a Nagy Sándor előtti Alexandriában a történeti időkben két korszakot állapítottak meg:
1. i.e. 1000 és 900 közt
2. i.e. 2650 és 2300 közt
A későbbi korszakról viszont tudjuk, hogy az egyiptomiak ekkor más nem igazán hajóztak a tengeren, ebből a kései korszakukban semmi nyoma ennek. Viszont tény hogy Alexandriában ekkor is volt valamiféle nagyobb kereskedelmi bázis, talán föníciai közvetítéssel. Amit később átvett Kanopusz városa, innen 32 km-re keletre. Viszont teljesen értelmetlen lett volna a parttól 1,5 km-nyire kikötőt építeni, ráadásul ekkorát. A görög kereskedők már az i.e. 8. században eljutottak Egyiptomba (az akháj kalózok meg évszázadokkal korábban), nekik látniuk kellett volna a pharoszi kikötőt, ha ekkor épült.
Az Óbirodalom idején viszont ténylegesen volt még egyiptomi tengeri hajózás, amit mutat Kheopsz vörös-tengeri kikötője. Sznofru, Kheopsz munkásai bizonyára képesek lettek volna a pharoszi kikötő megépítésére! De mi a fenének építették volna meg a parttól 1,5 km-re? Vagy mi indokolta volna a Kelet felől jövő hajóknak Pharoszon túl menni? A Keleti kikötő kisebb vízmélységére ráfoghatnánk, viszont ebben az időben még a hajók is kisebbek lehettek, hiszen a ptolemaioszi időkben a keleti volt a hadikikötő, míg a nyugat a teherhajóké. Sőt, az 5 mélyre süllyedt Antirodosz szigete a Keleti kikötőben, amiről bebizonyosodott, hogy kis kikötőjét már Nagy Sándor előtt használták.
Kheopsz vörös-tengeri kikötőjének hullámtörője ma is meg van, s az eleje apálykor a szárazon van. A hullámtörő 320 m és 6 m széles. Kisebb kövekből és agyagtéglákból rakták. Így néz ki:
Mondjuk ahhoz nem kell mérnöknek lenni, hogy lássuk ez a hullámtörő teljesen más, mint a phároszi!
Arról nem beszélve, hogy mind az Óbirodalom idején, mind az i.e. 10. században, igazából egy az alexandriai öböl keleti részében létesített kikötőnek lett volna létjogosultsága. Hiszen Sznofru vagy Kheopsz is gyakorlatilag a Közel-Kelettel, Ciprussal kereskedhetett: cédrus és fémek kellettek neki.
Ahogy a Mareotisz-tóhoz vezető csatornát is. De ennek se sok értelme van, ha be akarjuk dátumozni:
Kheopsz idején mondjuk építettek az öböl keleti részén egy kikötőt, mert ide érkezett a cédrusfa Libanonból. Az i.e. 3. évezredben a geológusok szerint már elkezdett kialakulni Pharosz és a szárazföld között egy természetes tomboló, ráadásul abban az időben a tengerszint 3 m-el alacsonyabb volt mint ma! Elképzelhető, hogy már nem is volt átjárás a keleti részből a nyugati részbe, ahogy a Heptastadion idején is, vagy ahogy ma is. Miért nem a Keleti kikötőben épült meg a Kibótosz, ha egyszer az árúnak Egyiptom belseje felé kellett haladnia?
Egy nagy tengeri hatalom kellett legyen. Egyiptom valóban az volt az Óbirodalom végéig, de éppen a kikötő helyzete vagy a hullámtörő megépítési módja veti el, hogy a nagy piramisépítők kikötője lett volna.
De tovább megyek Gsell megállapításán: az alexandriai öböl nyugati felében, tehát a tombolótól nyugatra nem csak a Pharoszi gigantikus kikötő épült, hanem a Mareotisz-csatorna végén lévő Kibótosz nevű, zsilipkapukkal ellátott kikötő is (a kapuk úgy működtek kicsiben, mint a szuezi csatornán). Mindkét kikötő teljesen körbezárt egy teret: egymással szemben volt a főbejáratuk, de volt egy kisebb kapujuk az ellenkező oldalon, amit bármikor lezárhattak. Ez a két kikötő és a csatorna nem épülhetett sem az Óbirodalom, sem az i.e. 10-9. században. Ezekben az időkben csak egy szárazföldi és keleti irányban orientált kikötő lehetséges. Kétségtelen, hogy egy nyugati orientáltságú kikötő csak sok száz évvel később lesz reális, miután görög lesz a műveltség és Róma világbirodalom lesz...
"Sajnos senki sem vesztegetett meg, hogy megakadályozza a titkok felfedését,
így még korlátozott ideig várom a kecsegtető ajánlatokat!"
Csak nehogy úgy járj, mint az amerikai Robert Temple, aki azt állította, hogy 1967 és 76 között, míg a The Sirius Mystery-t (1976) írta, a CIA megfigyelte, zaklatta. Képes volt a könyv 1999-es 2. kiadásában is arra panaszkodni, hogy a CIA és más nemzetbiztonsági rejtélyes szervezetek követték, zaklatták, meg amit akarsz...
VIgyázat! Csak erős idegzetűeknek! Az igazság csak nyersen fogyasztható! Az írás a nyugalmat erősen megzavaró tényeket is tartalmaz. Az ebből eredő következményekért minden felelősséget áthárítunk!
A szerzőről: Még szárnyait bontogató, kezdő alternaív vagyok, ezért eddig nem zavarták össze a gondolataimat játszmák,
nyitások, és matt lépések. Hatodik érzékem van, és nem félek használni. Sajnos senki sem vesztegetett meg, hogy megakadályozza a titkok felfedését,
így még korlátozott ideig várom a kecsegtető ajánlatokat!
Aki retteg a leleplezéstől annak a következő szerény listát állítottam össze: Csillagok lehozása az égről, föld körüli utazás, örök fiatalság, lakatlan sziget.
Ezeket így egyben elfogadom és ebben az esetben örökre visszatartom az információkat.
Végső Figyelmeztetés!
" E varázslatot éjszaka találta a koptoszi templom udvarában eme templom felolvasó papja, mint ennek az istennőnek (Ízisznek) a titkát. A föld sötétségben volt, a hold azonban megvilágította e könyvet egész úton, amíg csoda gyanánt Felső- és Alsó-Egyiptom királyához, Kheopszhoz vitték "
