Az igazi építészek nem mennek nyugdíjba ahogy általálban a kreatívok, a művészek sem , mind életük utolsó percéig alkotnak. Nemcsak az idősekre érvényes az axiómám: Mi az abszolút lehetetlen? A pecázó építész...
Finta végülis még megérheti a térrendezést... Most éppen Demján kongresszusi központnak szánt telkén (nem?) épül valami bazi nagy a színház és a 2-es villamos között, Trigránit molinók takarásában.
Nem ártana ha néha ezek az okosok, eljárnának a helyekre, amit terveztek, de gyalog. A házat amiben lakom valami Ybl díjas épitész tervezte és szerinte ez Bauhaus, nem tudom látott-e tudatosan valaha akár csak egy Bauhaus házat.:-(
Egyébként mikor a Müpa elkészült, arról olvastam, hogy a térrendezést Finta irodája fogja csinálni, aztán ez mintha elmaradt volna.
A taxival megállni, várakozni szerintem nem tervezési, hanem forgalomszervezési kérdés. A buszpályaudvar két városi autópálya kereszteződésébe épült, a megrendelés úgy szólt, hogy legyen jól megközelíthető tömegközlekedéssel - konkrétan belefut a metró -, valamint autóval - ezért van alatta mélygarázs. A taximegállót a használónak kéne biztosítania, de valószínűleg nincs arra ember, hogy a drosztoló taxikat elhajtsa, ezért inkább az egyszeri megállást sem engedélyezik.
Egyébként a tervező szabad kezéről még csak annyit, hogy Lázár eredeti terveiben elkülönített váróterem szerepelt a nemzetközi utasoknak: na, erre a részre költöztette be aztán a Volán a központi irodáit.
Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének főtitkára, majd elnökhelyettese, a Műegyetem építészmérnöki karának dékánja, a kortárs magyar építészet meghatározó alakja.
Eszembe se jutott HÉV-el menni, csak csodálkozva tapasztaltam, hogy ilyen is van. Persze lehet, hogy Csepelről érkeznek tömegek a hangversenyekre.:-)
Nemzetiben még nem voltunk és nem is leszünk. Nálunk még az unokakényszer esete se forog fenn.
Számomra a megközelitésben az a legbosszantóbb, hogy pl. taxival nem lehet direkt a bejárathoz hajtani. Télen hóban, hidegben egyáltalán nem vagyok lelekes, hogy a villamos megállótól kell be vagy kisétálni. Persze van garázs, de oda a taxival bemenni nem annyira jó, mert mindig sorok állnak, kifele meg meg kellene várni, amig a garázs kiürül. Nem értem, hogy hogy lehet két ilyen intézményt felépíteni anélkül, hogy értelmesen meg lehessen közelíteni. Ja, és nem vígasztal, hogy a nemzetközi buszpályaudvarnál se lehet taxival várakozni sőt megállni se.:-(
Én úgy emlékeztem, hogy az első önkiszolgáló boltok az 1960-as évek elején jelentek meg Budapesten. Mintha lett is volna valamilyen "társadalmi vita" arról, hogy nem lesz-e sok lopás ezekben. De most látom a Fortepan 131974-es képen, hogy volt már önkiszolgáló bolt 1956-ban is. Mióta van ilyen Magyarországon?
Gondolom, akinek a méregdrága dunai panorámás erkélye odanyílik, az azért elég hamar észreveszi. :-) Az meg egyszerűen abszurd, hogy az új irodaházak monumentális bejárata egy sikátorra vezet, ami mögött dróthálóval elkerítve csattog a HÉV, és az irodisták csak akkor tudnak kimenni ejtőzni a Dunához, ha a Petőfi híd felé vagy a Müpának kerülnek egy kilométert. Még a Haller utcai aluljárót is lezárták, ami a 2-es villamost kötötte össze a vízibusz megállójával. Én az ingatlantulajdonosok helyében minimum perelném a fővárost, mert nem erről volt szó. (És akkor most tényleg ne menjünk bele abba, hogy melyik stadion árából lehetne pikk-pakk levinni a HÉV-et a föld alá.)
Miért kellene a városból HÉV-vel megközelíteni a MÜPÁ-t és a Nemzeti Színházat? A 2-es villamos tökéletes.
Szoktam mondani, hogy a Nemzeti csak egy építésznek tetszik: a tervezőjének...
Éppen emiatt nem gondoltuk a párommal (újabban házastársra is használják ezt a kifejezést), hogy oda bármikor be fogunk lépni, de amikor a legkisebb unokánk a múlt szezonban elkezdett ott játszani a János vitéz kis Iluskájaként, muszáj volt megszegni ezt a fogadalmunkat.
Szerencsére a most elé épülő újabb ház hamarosan eltakarja e színházat, legalábbis a Soroksári út felől.
Persze azokat a számokat azért nem ilyen egyszerű előre látni. Mint a Müpa lelkes látogatója, azért azt meg kell hagyni, hogy a Soroksári út rengeteget fejlődött mióta oda járok. Az a HÉV meg úgy ronda ahogy van, az elmúlt nyáron fedeztük fel, hogy akár HÉV-vel is lehetne a Müpába menni. Télen észre se vettük eddig soha, hogy van.
Ma végigsétáltunk a Petőfi hídtól a Rákóczinak nevezett Lágymányosi hídig, és erősen rácsodálkoztunk a luxus lakó- és irodaházak és a Duna közt két drótkerítés között csattogó HÉV-re. Ennek azért csak nem kéne így lennie, 2018-ban - állapítottuk meg.
Rémlett valami, hogy én már régen megmondtam. Rákerestem: 2000. március 31-én jelent meg ez a cikkem a Népszabadság című, akkor még létező napilapban.
Bunda Nagyjából ez az utolsó pillanat, amikor a préri szélén csattogó HEV-et, gőzmalmok és elszürkült gyárépületek sorát láthatja az, aki végigtekint a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti pesti Duna-parton. Hamarosan Millenniumi városközpont magasodik itt otthonra lel a görög tragédiák lapjaira kívánkozó, hányatott sorssal megvert Nemzeti Színház, lesz konferenciaközpont, szállodasor, kaszinó, nem beszélve a Demján Sándor által ugyancsak e kietlen vidékre álmodott Modem Művészeti Múzeumról. Talán ez az a pont, ahol az ember szívében csöppnyi kétség ébred. Tudni véli ugyanis, hogy egy múzeum megteremtésében az épület felhúzása a legegyszerűbb dolog. Kell, ugye, egy ház, benne néhány szoba, egy büfé, kellő számú mosdó és sok-sok üres hely. Hogy oda kerülhessenek a műtárgyak - esetünkben a modem művészet reprezentánsai. Igen ám, de honnan kerülnek majd a képek, a szobrok? Egy új múzeum létrehozásáról rendelkező parlamenti döntés nélkül aligha mondanak le róluk az őket féltékenyen őrző közgyűjtemények - arról meg senki sem hallott mostanában, hogy az impresszionistáktól Szotyory Lászlóig ívelő kultúrhistó- riai csapás termékeiből sonderangebotot hirdettek volna valahol. Ettől persze még épülhet fényes Millenniumi városközpont a Soroksári út és a Duna között. Pontosabban a Soroksári út és a csepeli HÉV között, hiszen Demján Sándor megmondta: a konferenciaközpont nemzet- gazdasági érdekeket is szolgál, gazdag látogatókat vonz az országba, ezért aztán ez a beruházás (plusz az olcsón megszámított Nemzeti) jótékonykodásnak már elég is. A területet a Dunától falként elválasztó csepeli HÉV-vonalat süllyessze a föld alá az, akinek az olyan fontos. Ezen a ponton felidézhetnénk, hogy amióta csak szóba került az egykori ferencvárosi teherpályaudvar felszámolása, és kialakították az - akkor még - expótelkeket, a beruházásnak természetes módon része volt a HÉV-pálya föld alá vezetése. Több évtizedes elképzelés ez, a terület részletes rendezési tervét elkészítő IX. kerületi önkormányzat pedig időben megmondta, akárcsak a régi viccben a molymama a molygyereknek, hogy csak az ehet a bundából, aki a zokniból is evett. Aki tehát ide építeni akar - színházat, konferenciaközpontot, elegáns szállodát, bármit - annak el kell tüntetnie a Duna-partot lezáró, ráadásul meglehetősen zajos HÉV-et. Ezzel, úgy tűnt, mindenki számol is. Fél éve sincs, hogy a IX. kerület fideszes országgyűlési képviselője, Tirts Tamás bejelentette, Demján cége a beruházás részeként vállalta a HEV-pálya föld alá vitelét. Most mégis úgy tűnik, a bunda fogy, pedig a zokni még érintetlen. Hogy mi változott meg néhány hónap alatt? Elsőül az, hogy Demján most már biztosra veheti (legalább olyan biztosra, mint hajdan Barsiné, hogy világkiállítás lesz a Duna-parton, vagy Bán Ferenc, hogy az ő tervei alapján épül fel az Erzsébet téri Nemzeti Színház) - ha mérsékelt áron felhúzza az Orbán-kormány dafkeszínházát a Soroksári úton, cserébe jövedelmező épületeket is emelhet, tán még kaszinót is nyithat a maradék telkeken. Tudja azt is, hogy ebben az ügyben a számháború a legfontosabb: ha kimutatja - bárhogyan is -, hogy az ő színháza olcsóbb, mint az Erzsébet téri gödör fölé emelt épület lett volna, senki sem akadékoskodik majd. S mivel tudjuk, hogy a színházra adott árajánlat dupláját teszi ki a HÉV-le- süllyesztés becsült költsége, a beruházó biztos lehet abban, hogy megbízója, a kormány nem erőlteti majd az egykori ígéret teljesítését. Különösen, hogy a csattogó HÉV elsősorban a főváros baja és zaja. Hogy a szerelvények a színház üzemelését is zavarhatják? Ne feledjük, az idő múltával egyre inkább visszasírt Blaha Lujza téri épület két villamospálya ölelésében állt; másrészt még mindig ott a halovány ígéret, hogy egyszer, majd, talán mégis sor kerülhet a HÉV földalattiasítására. Akkor, és csak akkor talán még azon is érdemes lesz elgondolkodni, nem lett volna-e érdemes mégis az Erzsébet téren építkezni, ahol a földalatti szerelvények elleni rezgésvédelmet már súlyos milliárdokért beépítették - egy csinos mélygarázsba. A zoknit, ez már e pillanatban is látható, előbb vagy utóbb mindenképp meg kell enni. Most viszont még tart a bunda. N. Kósa Judit
Nagyon jól passzolnak a megtalált képek. Volna itt még egy, igazából annyira nem érdekes, de hátha zsigerből tudja valaki. Inkább saját kíváncsiságom kérdezteti, nekem olyan modernnek ható épület. Szóval: megvan -e még?
Nem lehet a háború miatt? Anyámék arrafelé laktak. A házuk kapott egy bombát, amíg a pincében voltak. Ott csak egy nagyobb rázkódást éreztek. Amikor kijöttek, a háznak hiányzott 2,5 emelete.
Való igaz, hogy 1939, 1940 és 1943. évi telefonkönyvekben Sipos és Porgesz már a Sas utca 3. címen szerepelnek, de van egy két zavaró körülmény a képen.
Szerintem nem Sipos fodrász, hanem Sipos és Porgesz (textilnagykereskedők). Ők a Sas utca 10-ben voltak. Most te jössz. :) (Én nem bírom ráhúzni a helyszínt a találatra.)
Kedves fórumozók, ez lehet hogy már nem létező épület? A belvárosra gondolok, de nem találom a kapualjat, 2 van belőle valami nagy bútorbolt is volt itt anno...
mellette egy mellékutca van.
próbáltam 1939es telefonkönyvet, látszik egy Sipos fodrász és egy Szegő és társa felirat is, de ezek nem vezettek nyomra... Van ötletetek? Baross utca?
Pedig biztosan ott lesz az, az ablakok, erkélyek száma és elhelyezkedése, a fal mintázata a mai napi azonos. Csak a fényképek gyújtótávolsága miatt tűnik "tömörebbnek" a régi kép, nomeg a fotósnak most a buszmegállóban, a járdán (vagy a betonágyások/virágtartók helyén) kellene állnia. Jobb oldalon, hátul egyértelmű a Verseny utca sarka is.
263.5.2. Kacsóh Pongrác úti lakótelep Lehatárolás: Ungvár utca Nagy Lajos király útja Horvát Boldizsár utca Kacsóh Pongrác út Columbus utca Erzsébet királyné útja Mexikói út Szőnyi út Rákosrendező területének keleti határa Szuglói körvasút sor Kacsóh Pongrác út kerülethatár.
"1953 -1960 között épült a Nagy Lajos király úti lakótelep, 1954-1957 között a Kerepesi úti lakótelep, ugyancsak 1954-1957 között a Róna utcai lakótelep, 1963-1968 között a Kacsóh Pongrác úti lakótelep, 1966-1968 között az Egressy téri lakótelep, 1967-1978 között III. ütemben a Zuglói lakótelep, míg a Mogyoródi Jerney úti lakótelep építése 1982-ben kezdődött el."
Már eleve furcsa volt, hogy a Fszek-en sincs helyszínmegjelölés, mert ők se rosszak. Én is végigjártam fél Budapestet, de ez a terület nekem is kimaradt.
A Százház utca szörnyű házaira jól emlékszem. Egy időben ott állt meg a 20-as busz. Akkoriban Angyalföldön laktam. Ilyen csunyaságokra ugyan ki pazarolt akkor pénzt a fényképezésre?
Ebben a két utcában olyan ócskák voltak a ha jól emlékszem kétemeletes házak, hogy nem lehetett őket felújítani és régen lebontották, Sokáig nem is volt a helyükön semmi, csak egy-két ideiglenes sportpálya. A 2018-as utcaképen is még üres placc látszik a két utca közötti jelentős területen. Hiába fotóztam már fiatal koromban, eszembe sem jutott, hogy ezekben az utcákban fényképezzek, pedig 12 évig ott naponta minimum kétszer végigmentem...
Nem jártam végig, de valahogy ismerős volt a helyszín és ez egy olyan tipusú kép volt, amiket nagyon szeretek, mert olyan emberközeliek az akkori időkböl. Mint amikor a mai időkben egy pizzafutár keresi a házszámot.
Amúgy a háború előtti Budapestet NAGYON szívesen végigjárnám (talán nem vagyok egyedül vele).
Meg hát Napocza kolléga tette fel a kérdést a helyszínről, aki amúgy egy kirakatban tükröződő autó visszapillantótükrén lévő esőcseppben is meglátja az éppen felállványozott valamit, amiből a már tudni a helyet és időt....:-)))), szóval ez már igazi kihívás volt.
És a végén kiderült, hogy az általam ismerősnek vélt helyszínen amúgy sosem jártam (de megkockáztatom, más is volt már így ezzel... :-)
Én is nagyon elcsodálkoztam Mr. Lipton találatán, mert a Jobbágy utca kiesik a látókörből, az (és a szomszéd Százház korábban Grassalkovich utca) volt a kerület legszegényebb része.
Itt a pár évtizede lebontott házakban nagyon rossz körülmények között éltek. Például a szuterén lakásokból az utcára öntötték a szennyvizet. Az ott lakó cigányzenészek viszont este vakítóan fehér, vasalt ingben indultak munkába, az asszonyok egész nap azon szorgoskodtak, hogy a lakásból kilépve hibátlanul nézzen ki minden családtag.
A nagy szegénység ellenére tökéletes volt a közbiztonság az ötvenes-hatvanas években. Akkoriban a szomszéd Verseny utcában lakva azt hallottam, hogy itt főleg az akkor már Százház utcában sok olcsó nyilvánosház volt a háború előtt.
Ez a két utca már nem tekinthető Csikágónak, mert az a Thököly út északi oldalán ér véget.
A belinkelt kép az utca eleje, az épület a Murányi utcai ház déli oldala. Nem hiszem, hogy van és bármikor előkerül e két utca sokkal régebbi házairól bármilyen fotó.
Ezzel mindig gondban voltam, én csak a jobbsávba írtam be keresőszót, talán eleinte bajlódtam a baloldalival, és feladtam, aztán úgy maradtam :) Nagy köszönet!
Beírod a bal oldali kereső ablakba, hogy Budapest VII. (fel is ajánlja). A képek nagyobbik része valószínűleg belső Erzsébetváros lesz, de vannak ott a nagykörúton túli fotók is.
Úgy gondolom, hogy a járdaszegély (és egyéb útburkoló) kövek egy vastagsági méretben készültek és amikor nagyobb szintkülönbséget kellett leküzdeni, akkor azt így oldották meg.
Az általad belinkelt helyszínen elég jól látszik, hogy az egy enyhe rézsűt vált ki. Látszik a "dombnyelv" eleje, és a vége is. Így a vízszintes járdaszint szélesebb, ezáltal használhatóbb lehet.
A kérdéses képnél a választ az úttervezők tudnák precízen megadni. Belső közterületi út kategória lehet. Valami miatt a kelleténél/szokásosnál, vagy átlagosnál ( 15-20 cm?) nagyobb a szintkülönbség járdaszint és úttest között. Ennek gyakorisága is kérdés.
Dupla járdaszegély volt az Extra Áruháznál is. Fortepan 1078
Csokisssal egyetértek, arra tippeltem én is, de a gugli erre ezt hozta be:
"A 14-es villamos beleszaladt a 16-osba, amely leugrott a sínről, és be is rontott volna a Veres Pálné utca 12. kapuján, ha a járdaszegély meg nem akasztja."
Az nem lehet, hogy olyan terület volt, ahová gyakran jött sok és nehéz szállítmány, és ilyen kiképzésű szegéllyel könnyebb volt egy molnárkocsival, vagy tragaccsal felugratni a járdára?
Azon gondolkodtam, hogy ez a kettős járdaszegély miért készülhetett, és mennyire volt elterjedt? No meg, hogy mikor? Arra tippeltem magamban, hogy talán változatosabb szintkülönbségű területen a lezúduló víz miatt csináltak ilyet? Semmi hasznát nem vettem, és lehet hogy teljes tévedés. Az utca zártvonalú beépítésű, és viszonylag szűk. Mint pl. a közelben lévő Ilka utca. Ott nem találtam. Esetleg a boltok listája, ha van olyan, az nem segítség?
"A Perl család tulajdonában lévő kenyérgyár eredeti helye a Thököly út 34. volt. 1926-ban költöztek át a XIV. kerületbe, a Hungária krt. 95-be. Mindkettő a Fővárosi Sütőipari Vállalat üzeme."*
Ennek alapján, ha az évszám stimmel, a Hungária körutas címről jöhetett a szállítókocsi. Elég nagy területet kellene bejárni: Erzsébetváros, Kiszugló... szerintem messzebbre nemigen kalandozhattak.
Mindez nagyszerű, csak jelzem, hogy nem a Perl kenyérgyárat keressük (kettő is volt belőle, nem azonos időben) hanem azt az utcát (épületet), ahol a kenyeres kocsi éppen egy üzlet
A Hungária (kör)úton két volt kenyérgyárról tudok: az egyik a Hős utca és a Stróbl Alajos utca közötti tömbben, a másik pedig a Hungária köz és a Semsey Andor utca között volt. Utóbbiról találtam itt az Indexen a következőket:
"Törökőr neve onnan ered, hogy a török megszállás idején (150 év) huzamosabban állomásozott egy szpáhicsapat. ... A vasút túloldala", vagyis a Thököly út - Francia út - Kerepesi út - Hungária körút közti, a Kerepesi út felé szélesedő sáv ismét más képet mutat. Sűrűn beépített, igen kevés a zöldfelület. Sok régi - és újabb - közintézmény, ipari és szolgáltató létesítmény található itt, a Hungária út mentén némi magassági egységet mutató lakóházsorral, több patinás közintézménnyel (Állatorvostudományi intézmények a Hungária körút-Tábornok utca közti tömbben, az Őrnagy utcai iskola, a volt Perl kenyérgyár, amelynek helyén most is - új, modem - sütőüzem működik. A terület beépítése tehát a legkevésbé sem egységes, egyes részei, főleg a Francia út környéke a rendezetlen elhanyagoltság benyomását keltik. A közelmúltban felépült iroda- és lakóházak, valamint a Hungária körútnak a városszerkezetben betöltött s előnyére változó szerepe remélhetően felgyorsít ja majd az elavult részletek felújításának ütemét. "
Szóval itt erről lehet szó. De hogy a régi kép hol lehet, ettől nem értem közelebb. Viszont felkerült nálam az "idegesítően ismerős, de hol lehet" kategóriába... ;-)
Ez amugy meg nem a feltotest mutatja hanem a haboru utani allapotot amikor harcjarmuroncs gyujtohelynek lett kijelolve es a koryekrol idohoztak minden roncsot hogy aztan vasuttal elszallitsak.
Ugyanilyen gyujtohely volt meg Kobanya Also es Budafok is.
A hatterben ami feltoltesnek latszik az a "saletrom raktar epulete" illetve az azt megkerulo ut.
Irasos visszaemlekezes szerint a Vermezon vasuti "repulo" ideiglenes vaganyokat is fektettek le hogy a sittet egyenletesen tudjak elteriteni.
Jellemzo a feltoltes mertekere hogy meg a Deli PU oldalan is 1,5-2 meter mely volt a Vermezo a Krisztina Krt szintjehez kepest mig a var oldalan volt ahol 10 meter magas volt a partfal tetejen az Attila uttal. Ez az ami teljesen eltunt.
Sot !
EA fotok alapjan ugy nez ki volt meg egy ratoltes a metro epitese idejen majd aujra raparkositottak de ez csak feltetelezes.
Valószínűleg nem volt elég fotogén és az emberek sajnálták rá a pénzt, hogy törmelék halmokat fotózzanak. A fortepan 5817 sz. képén mintha az Attila út menti feltöltés látszana 1945- ben.
Erdeklodni szeretnek hogy van e valakinek fotoja abbol az idobol ( 1945-49 ) amikor a VErmezot feltoltottek a romokkal. Elotte es utannavalo idokbol rentgeteg van de errol a tobbeves folyamatrol nemtalaltam.
Szia, próbálok segíteni. Illetve próbálok, csak szinte biztos, hogy nem fogok tudni.
1, Kezdjük azzal, mi volt az eredeti nicked? Miről lett ez átírva?
2, A nick átírás opció, mint olyan, egy technikai probléma miatt megszűnt. Volt már, hogy próbáltunk valakinek segíteni (nem át lett írva a nickje, csak megunta a régit), erre a soft a Veterán nicket kigyomlálta. Többet veszthetsz vele, mint nyerhetsz.
3, Azt javaslom, ráhelezd le ezt a nicket és próbáld beregisztrálni újra a régit.
Amit nem értek az egészben, hogy 1 éves ez a nicked. És az elmúlt jó pár évben nem volt nickátírás.
Nem csak a fából készülteken, és nem csak a villanyoszlopokon. Épületek falán is elképzelhetőek. Víznyomócsövek csapjait, gázcsapokat is jelölhetnek. Ajánlom megtekintésre a Thököly út és Stefánia út egyik (a Thökölyn kifelé menve a túlsó) sarkát, ahol egyetlen villanyoszlopon van vagy 15 ilyen tábla. A lefelé mutató nyíl mellé írt szám a tábla előtti, a jobbra és balra mutató nyíl mellé írt pedig a táblától jobbra vagy balra levő távolságot mutatja, méterben kifejezve. Ezen a helyen kis kerek fedelet kell találni, alatta van maga a csap, aminek a jellegét a táblácska felső sarkába írt (előttem egyébként ismeretlen) betű- és számkombináció rejti.
A XIII. jelű, NÁ52 mm-es nyomócsőre kötött tűzcsap az oszloptól 4,5 m távolságban található, a szerelvény kezelőszervének nyitási iránya az óramutató járásával ellentétes.
Kedves fórumlakók, újabb fienyákosan furmányos kérdés, valószínűleg Budáról: hol járhatunk? A helyes megfejtők között bumerliket sorsolunk ki :) Addig is nagy köszönet!
Az bizony. A pótkocsit kézifékkel fékezték. Nagy valószínűséggel a vonójárművön csak a hátsó kerekekre ható (esetleg még rudazatos) fék volt. Még a ráfutófék sem volt feltalálva. Bár az is csak halottnak a csók ilyen tömegű pótkocsi esetén.
Húú, ez nagyon jó, köszönöm szépen; ezt eddig tényleg nem ismertem.
Szóval, ha jól értelmezem, ezek a fura szerkezetek - beállva a szélirányra - mindig szívóhatást fejtettek ki az alattuk levő kürtőben (kéményben), és így biztosították az állandó légcserét, szellőzést az alattuk levő helyiségekben. Zseniális... :-)
Hogy őszinte legyek, nem pontosan tudom, hogy ezt a képet miért az Ikarus fan club topikba linkelték be (na jó, az Uhri fivérek és az Ikarus kapcsolata közismert, ahogy Safranek mondaná), de mi a bánat a kémények(?) tetején azok a "palástos angyalszobrok"? :-o
A szászferenc eggyel beljebbi - tűzfallal zárodó tömbje és a Kerepesi út kisebb házacskái / templomocska alapján a logika azt diktálta volna, hogy ott is állt korábban épület, de ezek szerint furamód nem. Megvárták a kétezres éveket vele.
Igen, így igaz, a gödör egy félbemaradt irodaház+multiplex mozi építkezésének az alapozása miatt lett kiásva valamikor a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján. Aztán ennek a meghiúsulása után "süllyesztett játszótér" lett a terület, majd a ma ismert (és az eredeti tervektől teljesen eltérő) irodaházat húzták fel a helyén a kétezres évek elején (talán 2005-6 körül?).
Az a bizonyos kör alakú sínpálya az egykori, 1970 április 3-án megszűnt 38-as villamos (másik végállomása: Népszínház utca) itteni végállomásához tartozó hurokvágány volt, az épületek, barakkok pedig a területen üzemelő piac építményei. Napocza hozzászólásában, a tied előtt eggyel, a '72-es fentrol.hu képen még látszik mind a kettő, a '79-es képen pedig már a Kerepesi út kerszteződésében kiszélesített Hungária körút a terület egy részét elfoglalja, a hurokvágány is hiányzik, a piacot is felszámolták akkorra. Maga a villamosvégállomás azonban már nem itt volt az utolsó időkben sem, hanem a Hungária körút keleti szélén fejvégállomás üzemelt. Valószínűsítem, hogy a vonalon régebben motor+pót összeállítású szerelvények is közlekedhettek*, de később - úgy az 1960-as évek elejétől, a Blaha Lujza tér átépítése, illetve az ottani Nemzeti Színház lebontása után, és a Népszínház utcai villamosvonal Corvin Áruház körüli (Rókus Kórház) hurokvégállomásának megszűntével - már csak egy szem motorkocsival közlekedett a vonal a fejvégállomásig, tehát a hurokvágány üzemen kívül került. Mindenesetre viszont a '72-es képen az látszik, hogy a piac létesítményei illedelmesen szabadon hagyták a hurokvágányt.
Mivel maga a 38-as villamos már a háború előtt (illetve a két VH között) is közlekedett ezen az útvonalon, a legvalószínűbb, hogy ezen a telken soha nem állt nagyobb épület, mindig is üres volt. Ugyanúgy, mint a Baross téren a Park Hotel melletti, máig üres telek, amiről viszont a fortepan-on van több kép is a II.VH előtti időszakból, és azon is üres, tehát a régebben szajkózott információkkal (miszerint háborúban lebombázott foghíjtelek) ellentétben ott sem állt soha épület.
* Erről a vélekedésemről azonban sem leírást, sem képet nem találtam eddig a széles interneten...
Ez emlékeztet egy Cimbalom utcában álló negyedkész építkezésre. Majd' egy évtized után azt is lebontották végül. S azt hisze, már épül helyén egy új csoda.
Igen, a gödrös kialakítás a 80-as években már megvolt - és lehet hogy előbb is. Erről már élő emlékeim is voltak. Sőt a Szász Ferenc évzárói is gyakran ott - az addigra már alaposan leromlott állapotú téren - zajlottak.
Köszi minden linket! Igen, a képek szerint eredetileg lapos volt. De egy időben kisebb barakkok, házacskák szegélyezték, sőt ahogy néztem, egy kőr alakú sínpálya is futott benne. De az alaptitkot, hogy volt-e rajta bármikor is hangsúlyos épület, azt máig nem tudtam kideríteni.
A gödör emlékeim szerint a hetvenes években is megvolt, talán egy háborús bombatölcsér az eredete? Játszótér rémlik onnan, a rendszerváltás után először "akárhány termes" multiplex mozit akartak oda építeni, egy hatalmas tábla sokáig hirdette is. Utána lett a mai irodaház, főleg bankok irodáival.
A rendszerváltás után lett gödör, mert egy irodaház építkezése indult, de azután évtizedig (vagy tovább) elakadt. Rendes tavacska alakult ki a gödörben.
Előtte sokáig piac volt ott, persze korábban lehetett épület is.
Sziasztok! A Kerepesi út - Hungária krt józsefvárosi sarkának történetéről (ahol a mai irodaház komplexum helyén korábban két alacsony házacska és egy hatalmas gödrös kialakítású tér volt) hol lehetne netes információkat találni?
Ami részletesebben érdekelne, hogy a Szász Ferenc iskolával határos Hungári körúti "gödörnek", eredetileg milyen funkciója volt? Álltak-e ott is házak, vagy egészen az irodaházasításig egyfajta közteresített fejlesztési felület volt-e csupán?
Szerintem arra való, hogy ellenőrizni lehessen a környék (elsősorban annak az építménynek amiben van) a függőleges mozgását. Ez általában süllyedés szokott lenni. Néha nem.
Ránézésre ez egy őrcsap. A mérési pontjelek környékén, áltb. házfalban elhelyezett őrjelek egyike. Feladata az, ha mondjuk a gyalogjárón elhelyezett pontjel megsérül, megsemmisül, akkor az őrjelek alapján a kitűzött pontjel helye megállapítható. Mondjuk szerintem ez a kő valamikor az ostromkor kerülhetett a Dunába.
Találtam egy érdekesnek látszó kőtömböt a Margit-híd alatt, amikor az apály volt. Volt raja egy vasból készült jelölés, ami a mai geodéziai alappontokhoz hasonlít a pesti házak oldalában. A felirat rajta: H P, alatta 1933.
A tulajdoni lap a földhivatalban ingyen megtekinthető, sőt minden állampolgár évente 3 db-ot otthonról percek alatt ingyen lekérhet. Az ügyvédek ezt 1000 Ft-ért tudják megkapni.
Miért sajnos, hogy ez a tragikus tervezésű ház eltünt?
Pontosan! Nem a jármüvek, hanem a kertmozi bömbölő hangszórói és a részegek kurjongatásai miatt nem tud a baba aludni. A segítség ez lett volna: "Itt működik egy kertmozi, ahol a tanyasi tojás tényleg tanyasi". Azért érdekes ez az urbánus művészi festmény, vajon ki volt az alkotó művésze?
Ha a 2-es villamos a Pozsonyi út felől érkezik és a Szent István körút felől nézzük az áthaladást, akkor szemben nem kellene egy nagy épületet látnunk és mellette jobbra a budai oldalt.
Természetesen, hiszen azért kelt át a Körúton, hogy a Pozsonyi úton és Dráva utcán át a Dózsa György (Aréna) úton levő végállomását elérje. A képen (videón) éppen visszafelé jön.
Akadt Budapesten pár villamos kereszteződés. Én astoria-emke csattogásra emlékszem úgy hirtelenjében. Ha jól emlékszem, a háború utáni Margit híd szélesebb lett, talán ezért szakították a 2-es 15 vonalat. Mert azért ez is agybaj volt. A keresztező síneket rendszeresen cserélni kellett, de akkor az átkelő forgalmat akadályozták volna.
Annyi külöbség is volt, hogy az 1600-as(F) dobfékes volt az 1000-es(V) keréken fékező tuskókkal fékezett.
Véleményem szerint a dobfékesek - volt még egyéb típuson is - rosszak voltak a gyakorlatban mert sok "rezonált" üzem közben. Lehet, hogy nem tudták beállítani?? Borzalmasan zörgött minden fékezéskor amelyik ilyen volt.
Urak, köszönöm szépen, kicsit megint tanultam. A kérdés csak az, (és ez nálam nem kortól függ, szerencsére), hogy mikorra felejtem el. :-) De tényleg minsenkinek nagyon köszönöm az infókat.
Megint tök jó, de most végre megkérdezem: mi a különbség az 1000-esek és az 1600-asok közt? Már persze a pályaszámokon kívül. :-) Mert én az acélvázasítás után egyszerűen nem találom köztük a különbséget.
Csak ezt az elsőnek talált blogot nem olvastam el alaposan, benne van a megoldás egy része. Eszerint Lappert György egyemeletes épületet építtetett (levéltári adatok alapján írta a szerző), és 1903-ban hunyt el. (a halálozási dátumot a Vasárnapi újságban megtaláltam) Amit nem találtam, azt tartalmazza a blog, mely szerint Lappert Antal a fia volt, és ő örökölte az épületet. Szerintem ő bővíthette felfelé egy szinttel, és akkor kerülhetett rá a nyomdaiparhoz kapcsolható szoborpár.
Oppá, rikkancs lányt még nem láttam :o Ez a fotó nagyon jó. A férfi mögött meg egy sajtoló, kezében egy lenyomattal. Utánanéztem, kicsit, időm nincs rá több, nem is férek hozzá minden adatbázishoz. Szóval volt egy Lappert Antal, szerintem fia lehetett, vagy testvére. "IX. Hirlapközvetitők. Első magyar hirlap-közvetitő intézet. Lappert Antal, VI., Váczi-körut 29."
Őszintén szólva ez nekem olyan, mint a Fülesben a "fedezzen fel tizenhárom különbséget" - mindig csak tizenegyig jutottam -, de fantasztikus mind a két kép. :)
Mi a Május 1 (Ma Hermina) útról mentünk különvillamossal a Hűvösvölgybe. Akkoriban a 25-ös villamos járt a Május 1 úton. (Kis földalatti, Állatkert, Május 1. út, Thököly út, Keleti pu, Nagyvárad tér.)
Nem tudom mennyire volt jellemző, de úgy 94 környékén a mi osztályunk, BKV-s ráncajtós IK260-assal ment a Skanzenbe, Zuglóból. Igaz, az egyik lány apja valamelyik garázsban sofőr volt. Kíváncsi lennék, vajon mennyire "baráti" áron mentek ezek a különjáratok.
1864? vagy 63? Ugyanonnan, de pár hónappal korábban készült, mint az alábbi 1865 körülre datált fszek kép, a Fő u. 3. építése koraibb stádiumban és mintha még a Vigadó se lenne kész.
Kb. 1959-60-ban, két nyáron, részese voltam a külkereskedelmi vállalatok dolgozóinak a gyerekei számára szervezett napközis táboroknak. A kerületi tanácsok csak évekkel később kezdtek ilyeneket szervezni.
Reggelente az Andrássy út 10. sz. alatt székelő külker vállalat földszintjén gyülekeztünk. Onnan gyalog kivonultunk a Madách térre, ahol egy Stuka-villamosra szálltunk fel. Ez különjáratként a kiskörúton, a Szabadság-hídon, a Gellért rakparton, az Attila úton, a Krisztina körúton, a Széll Kálmán téren át elvitt a Szilágyi Erzsébet fasorra. Az első évben átszálltunk a fogaskerekűre, amelyen a Rowan-kocsi elé volt csatolva számunkra egy különkocsi. Ezzel a Svábhegyre utaztunk. A Költő utca és Diana utca sarkán levő iskolában, illetve egy ma már beépített ligetes területen töltöttük a napot, majd este ugyanazon az úton visszatértünk az Andrássy útra. A következő évben a fogaskerekűzés elmaradt, helyette tovább villamosoztunk Budagyöngyéig és a Fenyves utcában levő iskolában töltöttük a napokat.
Megemlítem még, hogy szép emlékem az, hogy elsőnek említett svábhegyi táborozáskor az akkor fiatal énektanárnő, Madarász Katalin tanított népdalokat nekünk. Ő korábban az Agrimpexnél dolgozott, de nem volt elég jó káder és ezért elűzték onnan. A tanárkodása után a MÁVAUT-nál lett autóbuszkalauz. Na, ott már megbecsülték. Akkor is kapcsolatban maradtak, amikor ő már befutott énekes volt.
NofRETRO 53256, J.Howard 53257. és Szomaházy 53259. "harcostársak" írásai együtt rendesen megkavaríntották az emlékképeimet, pedig utaztam eleget az 56-s villamos és a (számomra az marad) "kisföldalatti" járatain. Először majdnem bólintottam magamban a kocsivég ívelt faüléseire, de igen, az nem a villamoson volt.
Valamikor 1970-71 környékén a Dózsa György út és Lehel utca sarkán levő iskolából szintén Hűvösvölgybe kirándultunk ugyanígy különvillamosokkal. Oda-vissza, átszállás nélkül. Sem a Marx téren, sem a Moszkva téren.
1988-ban a Vár alatti szakközépiskolának szerveztem egy szentendrei rendezvényt az ottani műv. házban a dohányzás elleni nap alkalmából. A megrendelt különhajó az alacsony vízállás miatt nem mehetett, ezért SOS külön HÉV-et rendeltünk az iskola diákjainak.
Engedtessék meg egy gyermekkori emlék a hűvösvölgyi villamosozással kapcsolatban.
Harmadikos lehettem (1955-öt írhattunk akkor, ebből látszik, hogy nem vagyok egy mai gyerek :o), amikor a Bacsó Béla utcai Általános Iskola kirándulást szervezett az iskola tanulói részére a Hűvösvölgybe. Osztályok ütemesen, rendezett sorokban kivonultak a Nagykörút Rákóczi téri villamosmegállójába, ahol különjáratú villamosokra felszállva, megállás és átszállás nélkül keresztül vágtattunk a Moszkva téren és leszálltunk Hűvösvölgyben. Visszafelé szintúgy. Nekem gyerekként érdekes volt, hogy nem kellett átszállni a Moszkván. Egy egész iskola diákjait így utaztatták oda-vissza. Mai viszonyok között ez elképzelhető lenne-e?
Inkább 77-hez közelebb. A nyíllal jelzett helyen volt a végállomási tartózkodó. Lehet, hogy a régi ház lebontása is oka volt a végállomás Gogol utcába való áttételének. Bár az is lehet, hogy csak egyszerűen meg akarták szűntetni az ottani menetirányítót és a tartózkodót. Addig ugyanis mindkét végállomáson, a Boráros téren és a Victor Hugo utcában volt menetirányító. Aztán már csak a Boráros térről dirigálták a vonalat.
Valamikor 73-77 között kerülhetett át a Gogolra a végállomás. De... a 15-ös azért használta a Gogolt is az egyirányú utcák miatt, mint ahogy az itt lent az illusztráción is látszik.
Időrendben, hogy melyiknél van remény, hogy megéri a 100 éves születésnapot, még a 20 és a 25 szóba jöhetne, de ezek a közelmúltbeli változások miatt szerintem már határesetet jelentenek. Igaz ezt talán az 5-ösről is el lehet mondani, ami tkp egy összevont 5-ös és 25-ös . Bár ezzel kiesne pont a legrégebbi.
Így okoskodva, leginkább a 15-ös a legrégebbi - legautentikusabb. Ha még itt írogatunk 10 év múlva is, majd koccinthatunk.
Így van. Bár az eredeti törzsútvonalat megtartó járatok körét kiterjeszthetjük még a 8, 22, 25 és 26-os buszokra is. (Némi engedékenységgel akár a 11, 17, 20 és 24-re is)
Ha egyszer kavar van, van az tovább is, az a fapados belső ezeké az 1000-es villamosoké volt, amíg favázasok voltak, és nem kaptak acélvázat, mint később, a következő képeken (az ember nem hinné, hogy ugyanaz).
Onnantól már bőrüléses belsejük volt. Mikor megszűnt a vonal, ezeket őrizték egy darabig a Fogas telephelyén, hogy nosztalgiavillamos lesz belőlük, de aztán valamelyik illetékes bekattant, és szétvágták őket.
nofRETROfelsorolt villamosai közül: 66, 67, 68, 69; az 67-esen volt oldalsó fapad, a 66-oson és a 69-esen háromkocsis UV-k jártak, mint itt a háttérben a 44-esen, vagy "Bengálik", a 68-ason, a jobb oldali fotón.
Az előző poszt első képe mellément, az is 83-as, bocsánat. Itt már régen 56-os a 83-as, és középbejáratú kocsival. Itt egy szép középbejáratú belső. De akkor már hadd legyen még egy kis kavarodás, mert ezt nem szeretném kihagyni: csúcsforgalom a Zugligetben - 81-es villamos, természetesen.
(Azelőtt Auwinkel, még azelőtt Sauwinkel. Nagyon régen, még Petőfi idejében, Pest-Buda kb. 2⁄3-a német volt. Egyszer egy betelefonálós rádióműsorban a hallgató még a történésznek se akarta elhinni: nem, nem, az nem lehet... pedig hát úgy volt.)
Így van: "Mivel a trolikat 70-től felfelé kezdték el számozni, így az FVV 1955-ben 1 és 69 közé sorolta be a villamosjáratok jelzését, hogy elkerülje az esetleges számütközést."
Igen, az 59-es az egyetlen ami megtartotta a számát és a törzsútvonalát az elmúlt 108 évben. A 28-as és a 37-es útvonalat cseréltek, aminek ésszerű magyarázatát nem tudom.
Ej, de jó képek ezek. 78-79-ben hetente többször mentem 56-ossal a Hűvösvölgybe, de bevallom én csak a V+EP vonatokra emlékszem, pedig a középbejáratos kép valamikor ugyanabból az időből való.
Amit biztosan állíthatok: 1952-ben még 81-83, 1958-ban már 58-56 a számozás. Pontosabban nem tudom, de valamikor 1956 után számozták át a villamosokat, tekintettel a viszonylag gyorsan gyarapodó trolibuszvonalakra; gyakorlatilag kiürítették a 70-89 számmezőt mind a buszoknál, mind a villamosoknál a trolik számára. A villamosoknál ráadásul a 90 felettiek sem maradtak (ezek a régi BURV vonalai voltak, Angyalföld, Újpest, Rákospalota térségében), azok az időközben megszüntetett, belvárosi (trolibusszal kiváltott) 8, 10, 12, 14 és 16 vonalak számait kapták meg akkor (meg még a 62-est, egy rövid ideig).
Teljesen igazad van. Megkavart, hogy jelenleg mindig az 59-el járok. Elég messze keveredtem aztán a 81 és 83 vonaltól. Sejtelmem sincs mikor változott át a szám. Ott egyetlen "örök" járat van az 5-ös busz.
Khm... A 81-es később 58-as lett, a 83-as meg 56-os. Előbbi megszűnt, eleinte 58V, majd 158 busz közlekedett helyette a teljes útvonalán, jelenleg a 91-es busz pótolja a "felső" szakaszát. Utóbbi pedig még sokáig volt AZ 56-os, aztán 61 lett belőle (meghosszabbított útvonalon), jelenleg pedig visszatért a 56-os számjelzés is, igaz, már nem csak a Széll Kálmán térig tartó útvonalán.
Az 59-es meg 59-es volt, talán amióta világ a világ. Régebben Széll Kálmán (Moszkva) tér és Farkasrét (ma Márton Áron tér) között, manapság már felmegy a Szent János Kórházig.
Gimnazista koromban Pasaréten laktunk és én a 83-as villamossaé jártam iskolába. Az Hűvösvölgyből közlekedett az akkori Széll Kálmán térig. Abban az időben volt még a 81-es villamos is, ami Zugligetbe járt és már megszünt sajnos. Mindez az 50-es években volt. Nem tudom milyen volt a villamos belül, mert mindig a nyitott perronon volt csak hely.
Aztán nagyon sok év után vettem észre, hogy se 83 se 81, hanem 59 és semmi van helyette.
Köszönöm, valami ilyesmi. Konkrétan az 58.-as villamossal jártam egy időben, és szinte sosem láttam üresen, vagy nem emlékszem olyan esetre. :) Kicsit meggereblyéztem az emlékeket közben. Köztük van a kisföldalatti: félköríves üléseivel a végén -ezen ritkán utaztam- és ilyen fotót töröltem a gépemről sajna.
Az 58-ason talán a favázas, egyik oldalán végigfutó fapados üléssel /ülőpaddal. Egyszer feltűnt, de amúgy tényleg mindig tömött volt, ééés nem a villamost figyeltem:)
Még egy kicsit belejátszik régebbi, Nyugati-Déli közötti átszállás miatt a villamos, ami már inkább csak nyomokban van, és nem igazán tudom elválasztani a filmekben látott hajdani villamosbelsők emlékétől. De az az egyik oldalán végigfutó pados változat biztosan volt egyszer. 66, 67, 68, 69 . hm. Mintha most lett volna amúgy.
Ezt sose értettem. Az 56-os általában EP pótkocsikkal közlekedett, aztán, mikor elkezdték a középbejáratú motorkocsikat legyilkolni, ide adták ki a pótkocsijaikat, de, hogy ne legyen olyan unalmas, néha kapott a vonal régi favázas pótkocsikat; sőt, ha jól emlékszem, ezek úgy jártak, hogy vegyesen favázas motorkocsi+EP-vel. Hogy mi értelme volt, nem tudni, kissé barokkosan néztek ki a szerelvények, de az összhangjuk olyan volt, mint amikor valaki a kabátjához fönt felejti a pizsamanadrágját.
Pontosan. Ilyennel sokat utaztam, mert mikor elmentem 65-ben, még csupa ilyen járt. Sőt néha még azt a kocsit is bedobták, amin réztábla hírdette, hogy ezzel a kocsival utazott Ferenc József a megnyitáskor.
Hát, ha nem is _körben_ (hanem egyenesben), de valóban keresztben voltak az ülések. Ráadásul érdekes elrendezésben, mert a - menetirány szerint - bal hátul egyes ülés mellett volt a kézifék karja, aztán tőle jobbra meg úgy "két és fél" ülésnyi hely:
Ez az a kocsi, aminek mindkét végén körben ülések vannak (fa), ugye?
talán még utaztam is ilyenen. Ráadásul, nagytakarítás volt a gépemen, két napja töröltem egy olyan képet, amin belül látszik, és - ha jól emlékszem- Tolnay Klári ül ott. Talán valamelyik filmből volt. Ez a pech.
Tegnap (árnyékban és a vonaton) 30 fok celsius volt, fagypont fölött. Azt soha nem tudjuk meg, hogy volt e kapca a csizmájában, vagy csak úgy magától volt a lába büdös.
Oh, ebben nincs semmi új. Nálunk is ugyanez a módi. Esetleg azzal a különbséggel, hogy végül buszra teszik az embereket... de a késés az mindig garantált.
Valami őrült leugrott a vonatról Földváron, megsérült, és a helyszínelés miatt leállt a vonatközlekedés. Mert hogy ilyen esetben bizonyára azonnal és helyben ki kell vizsgálni az esetet, miközben a kádert elviszi a mentő, hadd álljon több ezer ember várva a vonatát végig a déli part mentén... Én végül valami gyorsított személlyel döcögtem fel Pestre, miközben a hipermodern szerelvény, amelyre a jegyem szólt, szemtanúk szerint egy órás késéssel tűnt fel, és persze ugyancsak kibuggyantak róla a népek.
az imént Budapest (hogy ontopik legyek én is) felé tartva az összeomlott Balaton déli parti vasútközlekedés romjain egy angol párral volt szerencsém megosztani szerény ülésemet. A leány szőrbélésű velúr csizmát viselt. Oké, forrónadrággal, na de mégis...
Jogos. Egyébként a '80-as évek elején, mikor én voltam katona, már nem volt kapca, de '75-ben, a, ha jól emlékszem, 43-as sz. Építőipari Vállalat, ahol építőtáborosok voltunk, jelentős részt vállalva az Újpalotai Lakótelep építéséből, még azt adott a bakancshoz. Nekünk olyan volt, mintha a Néprajzi Múzeumból hozták volna ki, a teknő meg a szakajtó mellől; csak regényekből volt ismerős. Megtanultuk aztán hordani, de nem vált az öltözékem részévé. Azt kell mondjam, megfelelő vastag zoknival+talpbetéttel a csizma tökéletes, persze, nem ilyen időben, mint most.
Hogy ON is legyen benne, a régi budapesti öregek jutottak eszembe, akiknek még láncos zsebórájuk volt, és a karórát kissé lenézték. Ők ilyenkor háromrészes fekete öltönyt hordtak, nyakkendővel, természetesen, és fekete kalappal. Ennél könnyedebb öltözékben az életben nem lehetett látni őket, avval együtt egészen szép kort szoktak megérni.
Kedves Emma! Egyetértek Veled, a modiknak a lgkisebb gondja is nagyobb annál, hogy a topikokban egy offtopik hozzászólásra vadásszanak. Az okozza a gondot, ha az egyik topiktárs, avagy,
hogy a témánál maradjunk, egy kapcabetyár feljelent valakit. :)
Miért moderálnának ki titeket? Anno Budapesten is voltak katonák... :-) Egyébként apukám VEE véleményét képviseli, hatvan plusz év távolából is olyan szent borzalommal tudja kiejteni a száján a "kapca" szót, hogy csak na.
Ha még szeretnétek folytatni a katonaság témát akkor menjünk át a "Katonai" index-fórumra mert itt ki fognak minket moderálni. Én még szívesen elmondok egy-két véleményemet ez ügyben ha kíváncsiak vagytok rá.
Hát, ha nem akartál vízhólyagot/lábsebet vételezni, akkor bizony a csizmában kapcát kellett használni. Ennél emberségesebb találmány nem volt... (A zokni/csizma kombótól lesántul az ember.)
A 3H-s katonatársakról jutott eszembe, hogy a sorkatonaság másik nagy előnye a pszichikai teherbíróképesség megacélozásán kívül, hogy az embernek lehetősége volt megismerkedni és együttélni olyan létformákkal is, amelyekről korábban el se tudta képzelni hogy beleférnek a homo sapiens sapiens kategóriájába. Ennek a tapasztalatnak később nagyon jó hasznát tudtam venni.
Biztosan már régen abba kellett volna hagyni itt ezt a témát, de még egy apróság az embertelenségről:
A csizmába kapcával kellett belépni (ki tudja, hogy mi a kapca és miként kell használni?), és akinél a hálókörletben zoknit találtak, azt megbüntették...
Békeidőben bizony van emberformáló ereje. Azonkívül, hátrányos helyzetű honfitársainknak ingyenes szakmai képzést is biztosítana. Más alkalmakkor meg tudná, hogy a puska melyik vége illik a vállgödörbe... szerintem...
Az lehet, hogy "embertelen" volt viszont nézd meg a mai generációk jó részét. Már beszélgetni sem tudnak sokan egymással, hát még tenni valamit egymásért esetleg.
Meg kell állapítanom az itt hozzászólókról, hogy mindannyian elég ügyetlenek voltak, mivel nem tudták elkerülni ezt az embertelen intézményt. Mert a jobbaknak volt valami hihető kifogásuk és/vagy kapcsolatuk ennek kihagyására.
Hm. Ugyanebből az időből én abszolút nem emlékszem tejhiányra. Hetente háromszor volt tejes reggeli, az ezredkantinban meg lehetett poharas tejet meg kakaót kapni. Ámbár nekem a tejivás sosem volt egy kardinális kérdés.
Vee-vel ellentétben nekem a tanulmányok után volt szerencsém beutalást nyerni. 73 júniusában búcsúztam a kantinban és akkor még folyt ott a sör... legalábbis Budaörsön, a Vasvári Pálban. Viszont tej gondokra nem emlékszem. Lehet, hogy a légierők más elbírálás alá estek?
Na, ebben nem volt különbség 85-ben sem. Kinyittatták velünk a tömött sporttáskát, amikor edzésről jöttünk befelé a laktanyába, és kiborult belőle hat zacskó tej. Megkaptuk a "tápos banda!" mindősítést, és onnantól akár vodkát is hozhattunk, mert a kutyát nem érdekelte. :-)
1973-ban még volt sör a laktanyában, de '73 nyarán már arról beszéltek, hogy nemsokára betiltják. Úgy hallottam, hogy volt olyan laktanya, ahol már korábban betiltották, de '74-től lett mindenütt kötelező.
Tőlem is bocs a kisé offolásért, bár a képemen látható B-35O-es, 3.5 tonnás csepzon telephelye a X. ker Zách utcában volt, Budapesten anno. Nos arról a környékről is sok mindent lehetne írni itt.
Itt volt található a kis földszintes házakból álló, hírhedt Auguszta, majd késöbbi nevén, Pongrác telep 1920-1963 között.
A szükségtelep hamar nyomorteleppé avanzsált. Minden lerohadt, a helyrehozatalra sem az állam, sem a lakók nem fordítottak eleget. Az 1950-es évektől fokozatosan felszámolás alá kerülő Auguszta-telepről sok család költözhetett a jelentős előrelépést hozó pongráctelepi bérlakásokba.
Azt már nem tudom, mikor és mi történt a Szállító Zászlóalj telephelyével.
Amíg a többieknek szabadidejük volt, nekem a kocsival volt dolgom. Egyszer a kompresszor nem volt jó, ezért a kereket kézzel pumpáltam, majd amikor a szelepet be akartam csavarni, a kerék belső légnyomása kilőtte a kezemből azt és a többórás pumpálás levegője pillanatok alatt elszállt...
Mivel a slusszkulcsért ki kellett volna gyalogolni a távoli teherportára, ezért egy meghajlított százas szöggel beindítottam a teherautót és azzal mentem ki a kulcsért.
Még sokat mesélhetnék 50 év távolából, de ez itt tényleg off.
1967-ben egyetemi előfelvett katonaként Szentesen hiába mutogattam az MHSZ-nél szerzett teherautó jogosítványomat, nem adtak kocsit. Majd amikor nem tudtak a sorállományba a környékről elég sofőrt behívni, eszükbe jutott, hogy valaki lobogtatta a jogsiját és kaptam egy 350-es, csőrös, 1953-ban gyártott, benzines Csepel teherautót.
Ily módon mivételes helyzetbe kerültem, mert néha kimehettem az autóval a laktanyából. Ekkor a katonatársaim odaadták a fémkulacsukat és ki nem találjátok, mit kértek hozni: tejet, ugyanis azt nem kaptunk államilag az ebédlőben és a kantinban is csak sör volt...
Hát, a szövegrészlet alapján alig hiszem, hogy itt forintfillérről lenne szó. A '46-os árrendelet szerint a hazai cigaretta irányára 25 darabos csomagban 2,- Ft, ami nyolc fillér szálanként. A százszálas doboz 75 fillérért még pengőfillérben is kiemelkedően olcsó volt (a Levente szálja P0,03 volt a harmincas években).
Katonakoromban nem adtak már illetménycigarettát, hanem "cigarettapénz" volt helyette, valami 70,- Ft. Az akkor épp' hét pakli Szimfóniát ért.
ezt mondjuk el tudom képzelni. Meg az újdonság varázsa, hogy sokan ki akarták próbálni. De a 90ezer akkor is valami erős felfelé kerekítés kell legyen.
ez a 90ezer elég hihetetlen számadat, még a 9ezer is. az is egy kisvárosnyi lakosság.
Egyébként ezt írják még róla:
"A villamos végállomás egykori helyét az Úttörővasút üzemfőnökségi épülete előtti térrel szabadtéri mozgólépcső kötötte össze 1956 májusától. Ez volt az első szabadtéri mozgólépcső Magyarországon. A budapesti metróhálózat majdani mozgólépcsőinek tervezéséhez és üzemeltetéséhez kívántak tapasztalatot szerezni a prototípus üzemeltetésével.
Természetesen itt is úttörővasutasok voltak szolgálatban. A mozgólépcsőt 1973-ban – az első metróállomások átadása után néhány évvel – szüntették meg, amikor már nem volt kuriózum mozgólépcsőn utazni. Gépházának egy része ma is áll, a Gyermekvasutasokért Alapítvány modellező szakköre bemutatóteremként és műhelyként használja." (Gyermekvasút.hu)
Szabad Nép
Budapest, július 7.
"A földalatti gyorsvasút egyik mozgólépcsőjét kísérletképpen felszerelik az Uttörővasút hűvösvölgyi végállomásánál. A kísérlet célja egyrészt az, hogy kipróbálják a szovjet tapasztalatok alapján tervezett hazai gyártmányú mozgólépcsők minőségét, másrészt az, hogy hozzászoktassák a budapesti közönséget a mozgólépcsőn való utazáshoz. A kísérletképpen felállított mozgólépcsőnél képezik ki a mozgólépcső kezelőszemélyzetét, is."
56 októbere után is voltak nehézségek az újraindításánál. Talán '58-ra sikerült újra rendezni az üzemét. De akkora már a földalatti vasutat sem érdekelte, a MÁV meg nyert egy főmozdonyvezetővé előléptetett mozgólépcsőkezlőt. :-)
Én utaztam rajta kétszer vagy háromszor. De nem voltunk rajta sokan. Úgy emlékszem, délután lefelé ment, ami azért nem volt olyan nagy szám (de akkor már az úttörővasútról inkább lefelé jöttek az utasok). Nem mūködött sokáig, a '60-as évek végén már zárva volt, akárhányszor arra jártam.
Igazán figyelemre méltó teljesítmény: 90000 kiránduló egy vasárnapon. Ha 12 órás üzemidőt számolunk, akkor ez egy perc alatt 125 utas, 0,75 m/s sebességű mozgólépcső esetén minden lépcsőfokon áll egy utas és minden kilencediken kettő, mindezt 12 órán keresztül. Kérdés az, mi vitte oda ezt a percenkénti 125 embert a mozgólépcsőhöz?
Igen, az egy másik kor, még kőburkolatú. De már néztem a Gellért-hegy oldalának posztmodern épületeit is. Meg vidéki kórházakat. Viszont a keresés azt adja ki, hogy a sorozatot Budajenőn és Solymáron forgatták, szóval nem kéne a vágóképeket sem Egerben keresni. :-) És ehhez az egy snitthez nemhogy kórház, de eü. intézmény sem kell, bárminek a hátsó udvara jó. Na, akkor essünk neki! :-)
Sziasztok, hát ez megint ki akar fogni rajtam. A filmben kórház, de a budaiak közt nem találom. Talán Budakeszi vagy nincs több ötletem. Talán nem is kórház csak eü épület? Van ötletetek?
Ezekkel az ötletekkel az a baj -ahogy gumidani is mondta-, hogy mind a forgalomszabályozást szolgálják, nem a pénzbehajtást, tehát magyar politikus az ilyet pártállástól függetlenül ab ovo elveti.
Eredetileg például erre való volt a taxi, de hát hol vagyunk már attól...? (Én szégyellem, hogy említettem, ha már Metál Zoltán nem...).
Végül is, megcsinálhatja az ember azt is, hogy vesz egy legolcsóbb jegyet 250 Ft-ért, arra kap mondjuk, egy órát, hadd intézze az utazási dolgait. Elintéz minden egyebet+nagybevásárlást, ha van arrafelé valami, parkolt 250-ért, és hazamegy.
Olyasvalakiknek akik valakit kivisznek az állomásra, vagy elhoznak az állomásról. Ezeknek korlátozott tartamú ingyen várakozás járhatna (fél-háromnegyed óra), vagy olyasvalakinek aki mondjuk nem akar autóval Bécsbe menni, de a csomagjait sem szeretné tömegközlekedésen végigbumliztatni a pályaudvarig. Ezeknek lehetne egy degresszív tarifájú hosszútávú parkolót kialakítani (mint a repülőtéren).
Nyíltan be kellene ismerni, hogy nálunk a fizető parkolás nem forgalomszabályzó, hanem munka nélküli bevételt szerző rendszer. Ellentétben minden hazug állítással.
Érdekes, hogy a plázák és hipermarketek meg tudják oldani, hogy az első X óra ingyen van, míg a főváros még arra is alig ad időt, hogy a jegyedet kivedd az automatából. Pedig elvileg a hosszan parkoló autósokat akarják kiszűrni, sok helyen ezért a fizető övezeten belül még időkorlát is van, ennek ellenére még az első negyed órát sem adják ingyen.
Csak egy ötlet. Kell egy vonalkódolvasó, és akinek érvényes órán belül induló jegye van, az behajthat. Egy része pedig, borsos áron havi/éves P+R bérlettel, áruba bocsájtható.
Olyat azért el tudok képzelni, hogy az első óra ingyenes, utána X Ft/óra. Akkor kikísérheted a vedégedet, kivárhatod a késve érkező vonatot, és mégsem lesz belőle P+R parkoló.
"Meg tudja valaki mondani, hogy milyen előírások szerinti darabszámban készültek/készülnek a lakótelepeken/lakóparkokban a lakók részére a parkolóhelyek? Mennyi volt a lakások számához viszonyítva pl. az ötvenes években, majd a nagy panelépítések (1970-1980) korában, a kilencvenes években, és jelenleg?"
Az ötvenes években alig volt személyautó, jobbára csak 57-től. A parkolókat, garázsokat utólag építették. Emlékeim szerint egy 80--as évek elején megjelent HVG cikk alapján a 70-es években is elavult volt az építési szabályzat, és csak a kötelező parkoló-garázs helyeket építették, ami az akkori személyautók felének se volt elegendő. De ez így volt a 80-as években is. Ezért létesültek utolag garázs sorok, és az eredeti zöld felület egy részét áldozták fel parkoló helynek. Talán az utolsó a káposztásmegyeri lakótelepen van elegendő parkoló. Mondjuk a római lakótelepen sokszor művészet parkolni.
42. § (1) * Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Védett épületek (műemlék, helyi egyedi védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani.
(2) * Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken - a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában - a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés szerint számított minden megkezdett 50 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé.
(4) * Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni - a (2) bekezdésben előírtakon túlmenően -
a) * minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell;
b) hajóállomásokhoz a következők szerint
ba) 30 000 fő lakosig 1 db,
bb) 30 000-100 000 fő lakosig 2 db,
bc) 100 000 fő lakos fölött 4 db.
Az ilyen építmények főbejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbuszból történő biztonságos ki- és beszállás lehetőségét.
(5) * A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.
(6) * A telken a gépjárműtárolókat - a 103. § előírásai szerint - elsődlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani.
(7) * A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást − helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában − minden megkezdett 6 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.
(8) * Áru-rakodóhelyről kell gondoskodni minden olyan építmény részére, amelybe rendszeres áruszállítás történik. A rakodóhelyek nagyságát, számát és helyét a szállító jármű igénye szerint, továbbá úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.
(9) Felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló
a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához - a saját tulajdonú gépjármű kivételével - 5,0 m-nél,
b) nevelési-oktatási, gyógykezelés, regenerálódás célját szolgáló helyiségek nyílászáróihoz - 20 gépjárműnél nagyobb befogadóképesség esetén - 10,0 m-nél
közelebb nem lehet.
(10) * A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében:
a) az árusítótér minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani;
b) meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében az a) pontban meghatározott számú gépjármű elhelyezését biztosítani kell;
c) az üzletre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet az a) pontban meghatározottaktól nem térhet el;
d) ha az adottságok szükségessé teszik a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 50 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával alakíthatók ki.
(11) * Ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.
(12) * A települési önkormányzatnak - az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően - biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint.
(13) * A települési önkormányzatnak - különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében - biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint.
(14) * A (10) bekezdés a) pontjában meghatározott újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(15) * A meglévő, (10) bekezdés a) pontjában meghatározott minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni
a) 1500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig,
b) 300-1500 m2 közötti nettó árusítótér esetében
ba) ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található 2019. január 1-jéig,
bb) 20 001-50 000 lakosú településen 2020. január 1-jéig,
bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig.
(16) * Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítésére szolgáló építmények létesítése esetén a várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(17) * Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítését szolgáló, meglévő építmények esetén minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.
Meg tudja valaki mondani, hogy milyen előírások szerinti darabszámban készültek/készülnek a lakótelepeken/lakóparkokban a lakók részére a parkolóhelyek? Mennyi volt a lakások számához viszonyítva pl. az ötvenes években, majd a nagy panelépítések (1970-1980) korában, a kilencvenes években, és jelenleg?
Ahol lakom (panellakótelep 1970-75 között épült), úgy számolom, hogy kábé három lakásonként volt egy személygépkocsinyi férőhely - bár azóta már több helyen is bővítettek, meg aztán az autók nem csak a kijelölt helyen állnak...
Nem volt egy ehhez hasonló intézmény a 85-ös úton, mindjárt Győr után, a Rába hídon is túl, Sopron felé haladva a jobb oldalon valamikor a 90-es években? Aztán eltűnt...
[...] lehet majd folytatni a kitermelést tűz volt kőbányán a Mázsa téri Kis pilóta Cukrászdában A tüzet a tűzoltók eloltották A vizsgálat során kiderült hogy az utasszállító repülőgépből kia a kított cukrászdában ahol nyári üzembehelyezés előtti karbantartási [...] tüzet fogott a műanyagbevonat A repülőgép valamint a berendezési tárgyak egy [...]
1966. május elsejei számában számolt be róla a Magyar Nemzet, eszerint az általa archivált dátum lesz a jó. Május elseje abban az évben vasárnap volt. (És a délutáni óra magyarázza, miért nem volt benne a szombati lapban.)
- a "Fortepan megfejtések" topikban a villámcsapás és leégés ideje 1966. április 29.;
- valami más (általam most már ismeretlen) forrás alapján nálam ugyanez a dátum van "archiválva", azzal a megjegyzéssel, hogy "pénteken, a délutáni órákban"*;
- "gugli barátunk" olyan találatokat ad, ahol 1966. április 9-e;
- egy 1968-as, és egy 1969-es (mindkettő hónap-nap nélküli) dátumot is leltem, de ezek valószínűleg hibásak. 1968-ban már lecserélték a HA-LIW lajstromjelű gépre, ami 1973-ig állt ott.
Melyik dátum az igaz ezek közül?
* Aznapra virradóan egyébként az addigi legmelegebb éjszakát regisztrálták az április 28-ról 29-re virradó éjjel tekintetében (17,4 oC), ezt a rekordot csak az idén, 52 év elmúltával döntöttük meg (18,7 oC). Ezek szerint napközben akár 30 fok is lehetett. Könnyen el tudom képzelni, hogy erős hidegfronttal és zivatartevékenységgel járt a másnap, 29-e, ami az áprilisban egyébként ritkának számító villámlást is okozhatta. A kikeresett meteorológiai jelentések között április 9-re sokkal hűvösebb időt találtam (nappali 10-14 fok), ilyenkor még kevésbé valószínű a dörgés-villámlás.
Mindig jók a történeteid, de ez most kimondottan szuper. Helyenként igen korszerű a korabeli újság szövege, még most is érvényes. Ha a táviró drótokat az üvegszálu vezetékre cseréljük. De kinek lenne manapság ideje 6 hétig konferenciázni valahol, no meg ha messziről jött hetekig utazni. Szép nyugis idők voltak akkoriban, nem hiába épült szépült olyan ütemeben Budapest.
A képalá sajnos lemaradt az online változatról, pedig röpke két hét alatt négy született japán megfejtőt is sikerült találni a képeslap szövegére. Elég mókás - bár értem az okát, a kínai írásjelekben rejlik -, hogy négyen négyféleképpen olvasták ki a küldő nevét, és háromféleképpen a lap utolsó mondatát. Ezért én az 1896-os magyar névírást és a következő megfejtést választottam:
Macunaga Takékicsi úr, miniszteri tanácsos ezt írta Meidzsi 29., azaz 1896. július 15-én Arnaud úrnak: Megtiszteltetés volt számomra, hogy találkozhattam önnel a nemzetközi távírdai egyesület találkozóján. Most, hogy a konferencia már majdnem befejeződött, szeretném megköszönni a kedvességét és vendégszeretetét, szívből remélem, hogy a jövőben még találkozunk.
Azt gondolom, hogy az olasz narancs felvevőpiaca erősen beszűkülhetett a háború alatt, és amíg a szövetségesek partra nem szálltak Szicíliában, azért csak termett.
Aztán még ott van az is, hogy déligyümölcsökkel állunk szemben, és a karavánutak kicsit kuszákká váltak a háború/megszállások miatt. Szóval, az infláció tényleges értéke alacsonyabb is lehetett, na de az áru ára...
Ezek a tényleges árak, vagy az éves inflációt alapul vett számolt értékek? Mert "gyanúsan" ugyanaz a szorzó minden árnál; ami ugyan nem lehetetlen (mármint hogy az árucikkek árának egymáshoz viszonyított aránya változatlan maradt), de nem igazán valószínű. Ugyanakkor meglep, hogy 1942 és '43 között azért elég jelentős infláció volt már (350-400%!), holott a viszonylag stabil gazdaság (=hadigazdálkodás) szerintem ezt a mértéket nem indokolja.
Köszönöm , erre én is gondoltam, de bizonyosságot nem szereztem róla. Járok antikváriumokba, néha kapcsolatban állok aukciós oldallal is, ott vagyok kezdetektől a fortepanon a fotóimmal ( lassan összejön egy újabb DVD-nyi anyag, amit elküldök nekik), elsősorban gyűjtő vagyok.
Hozzá tenném, hogy ezek nagy valószínűséggel a régi, Boráros téri parti nyíláshoz tartozó csuklók voltak. Az egy acél keretszerkezet volt, és a nyúlványai ezeken a csuklókon támaszkodtak az alapra. A Dr. Gáll Imre könyv szerint 79-80-ban építették át a jelenlegi vasbeton szerkezetű kivitelre.
Az éjjel választ kaptam a kérdésemre, amit minden további nélkül idemásolok:
"Emlékem szerint e hídgyűjtemény gazdája a Közlekedési Múzeum, melynek kertjében is volt egy gazdag hídelem kiállítás - most jelenleg épp az egész múzeum elbontva, s várja visszaépítését új helyére. Van még egy mini hídelem kiállítás Budapesten a Hídépítő Zrt. saját kertjében (Karikás Frigyes utca 20.), valamint egy gazsag kiállítás Kiskőrüsön a Közúti Múzeumban.
A képen valóban gömbsaru látható, régi változat. Akkor két acélöntvény gördült egymáson, a képen a gömb felületű alsó részek láthatóak, amire ráült a reá illeszkedő felső rész. Ma ezek a gombsaruk elvében azonosak, csak épp a két acélfelület közé tesznek egy vékony teflonlemezt, így a tapadás-surlódás minimálisra csökken. Ezt pedig kombinálják szükség szerint vízszintes elmozdulást biztosító saru részekkel. Ez a gömbsarus videó:https://www.youtube.com/watch?time_continue=49&v=zVlMRdk-au8 "
És valóban, mert scsabi könyvét olvasva a Petőfi híddal foglalkozó részben (alulról 4. bekezd.) szerepel a teflonos megoldással kapcsolatos utalás.
Emlékeim szerint a Petőfi híd valamelyik felújítása éppen azért lett szükséges, mert a pályalemezt tartó saruk "berágódtak", a híd a hőtágulásokat nem tudta lekövetni. Ezért valamikor pillérenként (uszályokról, ha jól rémlik) megemelték, és kicserélték ezeket a sarukat. Talán éppen ezek lehetnek a régiek, a rajtuk levő évszám eléggé egyértelműen erre utal.
DGy az öntöde üzemjele (Diósgyőr), 1952 a gyártás éve. Én a légifényképek alapján arra tippelek, hogy valamikor a hetvenes évek végén, vagy a nyolcvanas években alakították ki ott azt a szabadtéri kiállítást.
Olvasom, hogy ott valamikor egy hídmúzeum volt. Válszeg ezeket is betemették és az utókor elfelejthezett róla.
Mi lehetett? Szerintem eredetileg ezek helyben görögtek és a hídszerkezetek téli-nyári húzódás-tágulás kísérleti méréseit végezték rajta mielőtt a hídmúzeumban kötöttek volna ki...
Biztosan későbbi, az 1977-es légifotókon (pl. 0062-6753) még nincs rajta, de az 1990. 03. 18-i színesen (0027-5257) már igen. Ugyanakkor kerülhetett oda, mint a Margit-hidi korlátok.
képen az udvar végétől szabad kilátás nyílik a mezőre, sehol egy tűzfal vagy kémény, ezért gondolom, hogy nem lehet Bp belterülete, pl. a Rottenbiller utca, sajnos.
Balázsi Károly mérlegjavító és -készítő ugyancsak az Arcanum szerint a Klauzál tér 4., ill. a Rottenbiller u. 60. sz alatt élt. Nincs véletlenül régi fényképetek erről a két házról? Az előbbi, ami a mai helyén állt, állítólag egyemeletes volt, bár a fentrol.hu vhogy furcsán mutatja. A másik, a Rottenbiller u. 60. ma is áll, és icipicit emlékeztet a Fp képen levőre. Elég gyenge lábakon álló elmélet, de esetleg nem lehet, hogy volt a Hild József-féle eredeti klasszicista ház, aztán eklektikus stílusban átépítették (Fp fotó), majd a szoc.ban eredeti állapotában próbálták helyreállítani? Hátha volna régi fotó...
Azért azt is figyelembe kell venni, hogy a Tabán nagyrészének lebontását követően nemigen maradt közönsége ennek az iskolának. A Gellérthegy, a Naphegy, illetve a Tabánból a Döbrentei utca környékén maradt csücsök lakossága nem igazán adott elég jelentkezőt egy ekkora intézménynek. Aki polgáriba akart menni erről a környékről annak volt fiúiskola az Attila út 103-ban, leányiskola meg a Koronaőr utcában.
Szerintem a Klauzál utca 8., mögötte a 10., előtte a lebontott 6. amelynek a helyén már az új szálloda van. A 8-ról ma már elbontották a ráépítést, most újítják fel.
"Köszönöm. Esetleg azt tudja valaki, hogy később hol épültek az erdélyi menekülteknek -elvileg Zuglóban- lakások? Lehettek ezek a cikkben említett Vörökereszt otthonokkal azonosak?"
A mostani önkormányzat környékén (Varsó u., Pétervárad u., Cinka Panna u.) épültek kolóniaszerű telepek, de elég későn, 1930 körül. Egyébként megkérdezheted a Zugló régi képeken Facebook-csoportban is, ott sokan vannak, akik járatosak a kerület múltjában.
Köszönöm. Esetleg azt tudja valaki, hogy később hol épültek az erdélyi menekülteknek -elvileg Zuglóban- lakások? Lehettek ezek a cikkben említett Vörökereszt otthonokkal azonosak?
Csak tipp: Rákosfalván, a(z akkori) Vezér utcában, a Szent István Király Templommal szembeni iskolában (ma: Álmos vezér Gimnázium és Általános Iskola).
Kérdésem lenne. Személyes visszaemlékezésben olvasom, hogy valaki Zuglóban az első világháború után erdélyi menekülteknek épített lakások egyikében lakott. Mi lehet a helyszín?
Fortepan
Erzsébet krt. - Wesselényi u. sarok
.
És te meg tudod mondani, hogy a képen látható házak közül melyiket bontották le időközben?
1864? vagy 63? Ugyanonnan, de pár hónappal korábban készült, mint az alábbi 1865 körülre datált fszek kép, a Fő u. 3. építése koraibb stádiumban és mintha még a Vigadó se lenne kész.
