Most még nem válaszolnék ezekre a kérdésekre, mert még az előző ügyekben sem tisztázódott, miszerint nem vagyok hülye.
A prekolumbián örökséget ugyanúgy találták meg, majd vették használatba az emberek mint a megalitokat. Temetkeztek, áldoztak, rituális célokra használták. A vallási mítoszok nagyjából kitöltötték a zavaró űrt. A hit és a tudomány sem tud mindenre választ adni. A paleoasztronautika igen, látványától a szemünk is szépül.
Az viszont érdekelne, hogy vannak e indiai csapolások is, mert az a kultúra valahogy kilóg a sorból. Az a díszítőművészet jóval nagyobb falat nekem, mint a kecskék, kukorica, eke, pénz. Milyen passziója ez az isteneknek?
Én nem zárkózom el az ilyen ókori atlanti kapcsolatok lehetőségétől, de magyarázza el valaki miért csak ilyen szimbólumok vagy ilyen csapolási módok hasonlítanak, de nem mondjuk az írás és még számos egyszerű találmány: kerék, eke, kasza, taliga...?
Én sem zárkózom el az atlanti kapcsolatok lehetőségétől, de a földönkívüli kapcsolatban is látok fantáziát.
Úgy érzem bőséges képi bizonyítékot hoztam már ami cáfolja Gazdag László listájának igazságtartalmát.
Ahol paradicsomi állapotok uralkodnak ott nincs szükség vetésre és trágyázásra. A pénz mint civilizációs hátrány?
Döbbenetes az alkímia és a lőpormalom felemlítése.
Minek az igavonó állat, ahol kövek olvadnak össze falakká, elhagyott, kristállyal bélelt vízmedencés piramisokká.
Az ember viszont csak ember. Utána szépen bepótolták a számonkért hiányosságokat és hozták az elvárt normákat az ökofasizmustól kezdve a tömegmèszárlásokig.
Én magam is sok mindent csodálok a Kolumbusz előtti indián civilizációkban: a maják piramisvárosait, csillagvizsgálóit, nyílegyenes útjait, a Nazca sivatag rajzait, az arizónai hopi indiánokat, Tiahuanacót, Teotihuacánt, a perui Sacsahuamant, de mindig zavart ezen kultúrák embertelensége, annak ellenére, hogy a spanyolok gyakorlatilag "lefejezték" ezeket a civilizációkat. És persze mi sem voltunk szentek, de mindig rettegek attól, hogy mi lett volna, ha az aztékok találják fel a puskaport, a maják az ágyút és a vitorlásokat, majd átjöttek volna Európába... Az embertelen viselkedésük az ember és állat iránt, kezdve a sziúktól az aztékokon át a kecsuákig, a förtelmes százezres tömegeket igénylő értelmetlen és kegyetlen emberáldozásokig, emberevésekig...
Gazdag László A prekolumbián magaskultúrák címmel írt egy cikket a Világtörténet egyik 2003-as számában. A szerző felsorolja az indiánkultúrák csúcsteljesítményeit. Majd tételesen sorolja, mi mindent nem ismertek az indiánok, ami Európában és Ázsiában kézenfekvő volt:
"Amikor csodáljuk a prekolumbián magaskultúrák bámulatos teljesítményét, megdöbbentő kontrasztként kell látnunk e civilizációk hátrányait is! Nézzük, mi mindent nem ismertek, amit az óvilág, Európa és Ázsia ismert:
vas, acél, réz, bronz (egyes történészek szerint a rezet ismerték),
Döbbenetes hiánylista"! A kerék alkalmazása Eurázsiában nemcsak a kocsit, a fazekaskorongot, a malomkövet jelentette, de a lőpormalmot is! Az inkák hatalmas, többtonnás kőtömböket munkáltak meg, csiszoltak össze hihetetlen pontossággal, ma sem lehet a résekbe egy borotvapengét sem becsúsztatni, de nem ismerték a kötőanyagot, a habarcsot.
Nem voltak alapvető kémiai ismereteik, még az európai középkor alkímiájának a szintjén sem. Nem ismerték a savakat, a lúgokat, a lepárlást stb. A fémek közül kizárólag az aranyat és az ezüstöt olvasztották, mégpedig csak ékszerkészítés céljából. (Az aranyat a napisten könnyeinek tartották.) Pénzt nem vertek e két nemesfémből sem. Nem jutottak el az általános egyenértékes fogalmáig, ritka kagylókat, madártollakat használtak kezdetleges értékmérőként, a csere döntően naturális csere volt még a hatalmas és egyébként jól működő tenochtitláni piacon is.
Az aztékok Tenochtitlán körül használták az iszapot, a hínárféléket, a moszatokat trágyaként, nádból font úszó szigeteken termesztették a moszatot, emberi étkezésre is. Egész Amerikában nem ismerték az állati trágyát, nem használtak táplálkozásra állati tejet, tejtermékeket. A maják valószínűleg a kukoricaföldek kimerülése miatt hagyták el hatalmas városaikat.
Közép-Amerikában háziállat volt néhány kutyaféle, ezeket fogyasztották is, valamint szárnyasok, például a pulyka. Ez igencsak kevés állatitermék-fogyasztást jelentett. Egyesek szerint a tömeges emberáldozatok kannibalizmust is szolgáltak, de ez nem bizonyított."
Hozzáteszem, hogy ebben vannak kora ókori, sőt újkőkori találmányok is! De van még jó pár találmány, amit nem említ Gazdag.
Egyébként a romantikus szerzők afféle dicsőséget szimulálva az inkáknak, úgy adják be, mint plusz rejtélyt, hogy nem használtak habarcsot, s mégis milyen pontosak voltak a kövek illesztései (közben meg nem is ismerték a habarcsot)...
Én a görögöknél egyedül a korinthoszi Apollon templomról tudom, hogy monolit oszlopokból áll. Kb. olyan magasak, mint a baalbeki oszlopok szegmensei, de az átmérőjük nyilván sokkal kisebb, a súlyuk nagyjából a hetede lehet.
"A helyi aymara indiánok elmeséltek egy történetet egy spanyol utazónak, aki röviddel a hódítás után ellátogatott Tiahuanacóba, és arról beszélt, hogy a város eredeti alapítása a Chamac Pacha, vagyis az első teremtés korában volt, jóval az inkák eljövetele előtt. Elmondásuk szerint legkorábbi lakói természetfeletti erőkkel rendelkeztek, amiért csodával határos módon köveket tudtak felemelni a földről, amelyeket ...a levegőben hordtak [a hegyi kőbányákból] trombitaszóra."
Érdekesek ezek az aymarák, olyanok akár az arabok, akik a 6-7. században telepedtek be Baalbekre és környékére és azt magyarázták az idetévedő európai utazóknak, hogy itt egykor óriások éltek, azok építették ezeket kőrakásokat, templomokat. S még pár mamut csontot is tudtak mutogatni...
Ezek alapján az aymarákat csesztető spanyol krónikásokat különböző mesékkel áltatták, amiből azt vonom le, nem sok közük lehet Tiahuanacóhoz (kb. mintha a középkori magyarokat kérdezgették volna Aquincumról, akik azt hitték ez Szikambria).
Az amerikai-óvilági kapcsolatokról azt mondom, van sok "kis" igen és egy "nagy" nem. Tehát azt éppen feltehető, hogy véletlenszerűen eljutottak Amerikába európai, krétai vagy föníciai hajósok, de ezek "észrevétlenek" voltak az indiánok szempontjából. A vikingek példáját látva, akár kikötőjük is lehetett az amerikai partokon, de ez nem jelentet kereskedelmet az indiánokkal, talán csak egy partközeli bánya miatt lehettek ott. Így szerintem felesleges óvilági kultúrhéroszokról beszélni, akik oktatták az indiánokat...
Azért tematikus ezeknek a csapolásoknak a képeit egymás mellé rakni, mert pld. az időpont nem volt velük. Tiahuanacóban a Pumapuncu nem régibb az i.sz. 6. századnál, az Akapana meg a 7. századnál.Írod, hogy "Az építők maguktól, véletlenül is rájöhettek ilyen apró újításokra? Több helyen egy időben hasonlóan megmunkált megatömbök." Ezek az etióp csapolások egyébként mikoriak? Mert azt írod egyidőből valók a tiahuanacóiakkal.
Bizánc tele van ekkor írókkal, költőkkel. Ez már bőven a vaskor. Ha az indiánokat ilyen építészeti megoldásokra ösztönözték a 6. században valamiféle fehér idegenek (és kik lettek volna ezek?), úgy az egész érthetetlen.
Arra milyen magyarázatod van, hogy nem mutatták meg az indiánoknak az ekét, a kaszát, a kereket, kocsit, a vasöntést, a darut, az őrlő-malmokat, az írást, a hajóépítést, hangszereket, a pénzt és még pár dolgot (mondjuk a szeszes italokat: a sörfőzést, borkészítést szőlőből, stb.). Az ókori föníciai hajók mindig vittek magukkal vetőmagot, arra az esetre, ha messzeföldre vetődnének, vagy valahol hajótörést szenvednének. Pld. Nékó föníciai hajósai úgy kerülték meg Afrikát 3 év alatt, hogy megálltak elvetették a magukkal hozott gabona magokat, majd learatták, s így lett ennivalójuk és mentek tovább. Tehát miért nem volt akkor búza és más óvilági gabona a Kolumbusz előtti indiánoknál, a lovakról, kecskékről már nem is beszélve.
Hozzáteszem van egy csomó minden, amit viszont az indiánok találtak fel és mi nem ismertünk! És ha már ennyi fehér "isten" szaladgált az indiánoknál. nem volt annyi eszük, hogy a kukoricát elhozzák Európába?
Tehát ilyen kőcsapolás titkaiba beavatták egymást, de az említettekbe meg nem? Erre lenne valami megoldásod? Én nem zárkózom el az ilyen ókori atlanti kapcsolatok lehetőségétől, de magyarázza el valaki miért csak ilyen szimbólumok vagy ilyen csapolási módok hasonlítanak, de nem mondjuk az írás és még számos egyszerű találmány: kerék, eke, kasza, taliga...?
De megjegyzem: a maják egy-két nemzedékre sem emlékeztek már a korábbi történelmükre (több ilyen indiántörzs is van). Elhagyott városaikat nem tisztelték. Az aztékoknak, majáknak, de az inkáknak sem, nem volt "történelmük". Ilyet nem is ismertek. Amit a kecsuák elmondtak az spanyol krónikásoknak, az egy szájhagyomány volt, ami nagyjából jó száz évre terjedt ki...
A didymai Apollon templomot nem ismerem sajnos a rajzok nyomán.
Juppiter Heliopolitanus temploma azáltal lett a legnagyobb a birodalomban, hogy kelet felé mérhetetlenül kibővítették, és ez is szerves része a templomnak, a bejárat is ott volt. A pódiumon lévő templomnál több nagyobb területű is volt a birodalomban, de nem a komlexumnál. De ekkora építőköveket sehol nem használtak, mint itt.
A baalbeki Nagy templom oszlopai ráadásul 3 db, egyenként 40-60 tonnás hengerekből állnak. A felettük lévő architrávok 55-60 tonnásak! Ezek több mint 20 m magasba emelése lehet nagyobb rejtély, mint a több száz tonnás téglatestek, speciális úton való vontatása. Ugyanolyan gépezetek, emelők lehettek itt, amilyeneket a híres Traianus oszlopának 53 tonnás oszlopfőjét 34 m magasba emelték. Ilyen technikákról már írtam itt:
Akartam írni egy görög templom nevét, amit lehet itt is írtam (a baalbeki oszlopok viszonyításaként), de elfelejtettem a nevét. Ennek is hatalmas oszlopai vannak, de nem hengerekből van összerakva, mint más templomoknál, hanem egybe lettek kifaragva. Nem tudod véletlenül, melyik templom ez?
Tervrajz részletek és makettek kerültek elő Egyiptomban, egészen Dzsószer idejétől. Hinkel Meroéban talált egy ottani piramis tervrajzát. De egy kiviteli rajz maradt fenn egy XVIII. dinasztia kori papiruszon, ami egy templom bejáratát mutatja. Ha technika segít, talán találunk egyszer a Nagy Piramisnak is ilyet, felteszem ugyanis, hogy bár Hufu megtiltotta a piramis belső feliratozását, és a környező sírokban azt, hogy a piramisról írjanak a falaikon, de az alapkőletétet szertartásosan elvégezték.
Kis zöld kavicsok után kutattam éppen, (melyeket Akapana felső teraszának anyagába kevertek bele) és zöld obszidiánra kerestem rá, amikor megnyitottam egy oldalt és letöltöttem ezt a könyvet:
The Stones of Tiahuanaco: A Study of Architecture and Construction
/szerző: Stella Nair, Jean-Pierre Protzen/
Itt láttam először, hogy a köveknél és vízcsatornák falain is bronzból készült süllyesztett rögzítéseket alkalmaztak. Semmi különös nincs abban, hogy ezek egyedi ötvözetekből készültek. Az analízis kimutatta réz, nikkel és arzén jelenlétét; ezeket a kapcsokat mértékadó források szerint öntötték, valahol pedig hideg kalapálással alakították ki.
Utána véletlenül etiópiai képek nézegetésekor találkoztam másodjára ilyen rögzítéssel:
Az építők maguktól, véletlenül is rájöhettek ilyen apró újításokra? Több helyen egy időben hasonlóan megmunkált megatömbök. Szkeptikus vagyok. A békés lámapásztorokra gondolok, akik boldogtalanul üldögéltek az olvasztó kemencék mellett.
Akkor inkább a szóbeszéd és a legenda:
"Maguk az inkák tagadták a Tiahuanacan komplexum építését. Ma már tudjuk, hogy a Tiwanaku kultúra az inkáktól függetlenül, és valamivel korábban is létezett. Egy tény, amelyet hagyományaikban és mítoszaikban tárolnak. Az inka eredetű mítosz a Titicaca-tó közelében tartja nyilván az emberiség eredetét. Feljegyzik, hogy Viracocha innen indult útjára, mígnem hosszas vándorlás után Cuzcót választották az inka nemzet szülőhelyéül. A helyi aymara indiánok elmeséltek egy történetet egy spanyol utazónak, aki röviddel a hódítás után ellátogatott Tiahuanacóba, és arról beszélt, hogy a város eredeti alapítása a Chamac Pacha, vagyis az első teremtés korában volt, jóval az inkák eljövetele előtt. Elmondásuk szerint legkorábbi lakói természetfeletti erőkkel rendelkeztek, amiért csodával határos módon köveket tudtak felemelni a földről, amelyeket „...a levegőben hordtak [a hegyi kőbányákból] trombitaszóra”.
A nagyon ritka esetek egyike, ahol némileg betekinthetünk a tervrajzok egyik másik részletébe, a didymai Apollon templom, mert itt nem csiszolták le azt a sekos faláról. Ugyanis hiába folyt az építkezés felfoghatatlanul hosszú időn, hatszáz éven keresztül, mgse sikerült teljesen befejezni, így ezen a 25 m magas falon ma is látható például az oszlopok alkotóvonalainak szerkesztése 1:1 léptékben. Ezek az oszlopok egyébként csak 20cm-el alacsonyabbak a baalbeki Jupiter templom oszlopainál, az épület alapterülete viszont lényegesen nagyobb, 109mx51m. A 7 lépcsős talapzat tövében pedig 120mx60m.
Előjött itt a szakrális építészet és hozzá kapcsolódó szent geometria. Ennek témaköre nagyon szerteágazó. Gyakorlatilag arra gondoltam, hogy szinte mindenhol az építészeknek voltak titkos céheik, mestereik, társaságaik. Ezek a mesterek mindenhol a névtelenségbe igyekeztek burkolózni. Egyfelől valamiféle "építési naplókat" várnának el Baalbek, Nagy Piramis, Pantheon esetében, de ők képtelenek megérteni, hogy ilyenek nem maradhattak fenn.Egyszerűen ez vétek lett volna az ezoterikus építészet szabályaival szemben. De mindig ilyen ókori építményekbe kötnek bele, mert ugye a középkoriakkal nem tudnak tízezer évekkel dobálózni.
Hogy lehetne a Chartresi gótikus katedrálist 12.000 évesre tenni? Pedig semmilyen tervrajz nem maradt a gótikussá átépítéséről. Semmit nem tudunk magáról az építésről sem! Egyetlen építész nevét sem ismerjük. Csak annyit, hogy az újjáépítés 12. század végétől 1260-ig tartott. Majd a mesterek eltűntek. Fura, de úgy érzem, ez a katedrális ugyanúgy folytatója a baalbeki Juppiter Heliopolitanus templomnak vagy a Pantheonnak, vagy a Nagy Piramisnak.
Aztán figyeljetek fel az ilyen építményeknél az "üvegre", mert a legendák mindenhol kapcsolják valamilyen módon az üveget a Nagy Piramishoz, a pharoszi toronyhoz, Baalbekhez... és persze Chartreshez is.
A híres "chartresi kék"-re gondolok. Az igazi ólomüveget valószínűleg Perzsiában találták fel az alkimisták (emlékeztek mit mondtam a rózsára annó?), a 9. században. A chartresi Notre-Dame-székesegyház helyén egy domb van, amiben egy dolmen, még a megalitépítő ligurok idejéből és egy kút (az Erő Kútja), ami mára kiszáradt. Egy sok ezer éves szenthely, amit évezredekkel később a kelta carnuták törzse is tisztelt, ahogy a druidák is. Erre a dombra épült az alvilág istennőjének, Perszephonénak temploma. Majd 350 körül ezt lerombolva, egy keresztény templom, amelyek később folyamatosan megsemmisültek és újjáépítődtek.
A domb barlangja ma a katedrális kriptája. Itt további érdekes és bizarr összefüggések vannak, de nem erről akarok beszélni...
Mikor eljöttek Chartresbe az építőmesterek, azzal az óriási tudásukkal, ugyanakkor eljöttek a titokzatos alkimisták is, hogy megcsinálják a több mint kétezer négyzetmétert lefedő ablaküvegeket. Tény, hogy ugyanaz(azok) készítik az ólomüvegtáblákat, mert az üvegek vizsgálata ezt mutatta. Tudjuk a festékek összetételét, de 800 év alatt sem jöttek rá a művészek, restaurátorok, tudósok, hogyan alkalmazták azokat. A chartresi kék, ma is rejtély: egyetlen kémiai elemzés sem hatolt be a gótikus ólomüvegek rejtélyébe, hisz nem tudjuk reprodukálni. Ez az üvegfestés egy magas tudomány, az alkímia terméke.
Nem tudjuk kik csinálták ezeket, egyetlen név sem maradt fenn. Csak annyi tudható, hogy a 12. század első negyedében hirtelen megjelenő Ťigaziť ólomüveg a 13. század közepén eltűnik. Akárcsak vele a gótika. Az építőmesterek, az igazi gótika alkotói és az ólomüveg készítő és üvegfestő alkimisták (akik elválaszthatatlanok az építőmesterektől) egyszerűen elpárologtak, mintha nem is lettek volna. Eljöttek, hogy csodát tegyenek, hogy megalkossák az embert alakító athanort, a katedrálist, hogy képes legyen az épület befogadni a Frigyládát. Salamon kőművesei, a vándorlegények, vajon merre mentek Nyugat-Európából a 13. században...?
Adod ezt a fentebbi linket. Kőlapok egymáshoz erősítését szolgáló fémcsapok helyeit mutatja. Hogy mennyire hasonlóak ezek Afrikában, Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Így tematikusan összerakva a gyanútlan szemlélőnek, Graham Hancock stílusában magyarázva, arra gondolhat, hogy a ciklopi építmények építői bejárták a világot, s lám-lám még Amerikában is voltak. A neten már regényeket írnak arról, hogy Kolumbuszt megelőzve föníciaiak, krétaiak, kelták rendszeresen jártak Amerikába, sőt gyarmataik, kikötőik voltak ott.
Én ezekkel teljesen szkeptikus vagyok.
Bár valóban volt egy rövid életű viking falu Labradorba, anélkül, hogy bármi módon hatott volna az indiánokra. Szerintem ilyen kőcsapolásra, tekintve annak egyszerűségét, helytől és időtől függetlenül az építők és iparosok maguktól rájöhettek. Mint ahogy arra is, hogy egyszerűbb egy gömb alakú labdát rugdosni, dobálni, mintha kocka alakja van.
Inkább véletlenszerű, egyszeri atlanti átkelésekkel számolok, mintsem rendszeres kapcsolattal Amerikával. Hisz erre nem is nagyon vannak konkrét jelek. Nem ismerek erre bizonyító anyagokat, leleteket, amik erre az óvilági-amerikai kapcsolatokra utalna.
Rómában is voltak nagy templomok, a baalbekihez is mérhetők. De valahogy úgy alakult, hogy mégis a baalbeki lett a legnagyobb római templom. Rómában viszont sokkal több templom volt. Magyarországon sem Budapesten, a fővárosban van a legnagyobb templom!
Rómában volt viszont a Colosseum, amihez egy többszázezres város tömege kellett, hogy megtöltse. De ott volt a Pantheon az óriási kupolájával vagy Rómáé volt a Földközi-tenger legnagyobb kikötője is.
Sok minden közrejátszott még: Sziria egy túlnépesedett, sokmilliós tartomány volt. Baalbekben telepítettek le több ezer veterán római katonát. A történészek szerint Róma hivalkodni akart Kelet előtt a baalbeki templomok építésével.
Tény, hogy vannak furcsaságok az építésével kapcsolatban. Például nem világos nekem, hogy ki vagy kik fedezték az építkezés horribilis költségeit? Ez a terület az ókorban nagyon gazdag volt, de voltak itt még más nagyvárosok, más istenségekkel is, és azoknak is kellett templom. A császárok támogatták, de pénzt is küldtek? Másrészről a hely neve Héliupolisz, a "Nap városa". Viszont a rómaiak a tartományokban sehol máshol nem emeltek a napistennek templomokat. Igaz, a napistent a görögök itt Zeusszal, a rómaiak meg Juppiterrel is azonosították (rómaiak a vallásban is gyakorlatias emberek voltak).
Nem az egyiptomi város nevét másolták le, hiszen az egyiptomi Junu-t nevezték el a görögök Héliupolisznak, mivel az Ré szent városa volt. Szíriában meg Baalbeket nevezték el szintén Héliupolisznak, mivel Baal az itteniek fő istensége volt, s azt hitték ő a napisten is. Viszont jóhelyen tapogatózol, mert a két városnak mégiscsak volt köze egymáshoz. Macrobius szerint nagyon ősi kapcsolat volt a két város közt.
Valóban a baalbeki volt a római birodalom legnagyobb temploma.
Hogyhogy nem Rómában? Sőt a birodalom peremvidékén... nem igazán értem... a rómaiak ennél büszkébbek voltak nem? Hogyhogy egyiptomi városnevet másoltak le ide?
A Pacifikumban Nuku Hiva démonikus szobrait se hagyd ki (ezekről itt kitadimanta rakott fel képeket, de azt most nem találom). Pedig ez a kis sziget csak a 11. században népesült be, de a telepesei valahonnan magukkal hozták az őket üldöző rémeket is:
De ott vannak még a szerbiai Vinca-kultúra agyagfiguráinak fura szemei, ahogy a mezopotámiai Obeid-kultúra hüllőszerű lényei is.
"Hoppá, van egy mongol szál!? Pedig ezt én akartam felfedezni!"
Gondolom, itt Charroux a kelet-ázsiai mongoloid-fajtákra (rasszra) utalt, hogy az általános elképzelés szerint ezek népesítették be Amerikát a Bering-szoroson át.
San Agustin szobrainak kifaragását az i.sz. 1-5. századba datálják újabban (maga a hely, már 5000 éve lakott!). Charroux ebben is ellentétes véleményen van, mert azt írta, hogy a szobrok legalább olyan régiek, mint Çatalhöyük (i.e. 7000 körül), azaz legalább 9000 évesek!
Kolumbiában, Huila állam délnyugati részén, Neivától mintegy 150 mérföldre fekszik a San Agustin Nemzeti Régészeti Park, ahol egy, a majákhoz hasonlóan rejtélyesen eltűnt, jelentős tehetségű szobrászok által alkotott emberfajta különös emlékműveket emelt. Úgy gondoljuk, hogy ezek az emberek a kelták egyik ága voltak, akik miután áthaladtak Mexikón, Guatemalán és Yucatánon, dél felé folytatták útjukat.
San Agustinban kőből faragott sasok vannak, mindegyikük egy-egy kígyót tart a csőrében, ami azt mutatja, hogy akárcsak Mexikóban a vallásuk arra utasította a vándorló keltákat, hogy ötvenkét évet töltsenek bizonyos meghatározott helyeken, vagy pedig tizenháromszor ötvenkét évet, azaz 676-ot.[1]
Akárcsak Yucatánban, a sírgödrökben és dolmenekben talált szobrok némelyikének testalkata egyértelműen európai, és semmi hasonlóságot nem mutat a mai mexikóiakéval.
Az egyik tumulusban egy guggoló férfi alakját találták meg kifaragva, amely életnagyságnál nagyobb, és pontosan úgy néz ki, mint egy modern breton paraszt, még a hagyományos kalapot is beleértve!
A lelőhelyen számos álló kő található, és úgy vélik, hogy az erdőkben, a tumulusok között elrejtett megalitikus kőkörök és dolmenek is találhatók. E település keletkezésének ideje nem ismert, de legalább olyan régi lehet, mint Çatalhöyük.
Peru Paracas vidékén, Limától mintegy 300 km-re délre egy olyan furulyát találtak, amely bár 8000 éves lehet, a száraz talajban tökéletesen megmaradt.
Az Egyesült Államokban, az Oregon állambeli Fort Rockban egy barlangban, a Mount Newberg vulkáni törmeléke alatt több pár fonott zsinórokból készült szandált találtak, amelyek korát 350 éves szabatossággal, 9053-ra becsülték.
Összehasonlításképpen: a régészek a meglehetősen kétséges C-14-es módszerrel a Lascaux-barlangok korát 15.516 évben, az Indus alsó vidékén található Mohendzso Daro civilizációét pedig 5500 évben állapították meg.
[1]Emlékeztetni kell arra, hogy a maják a kataklizmák ismétlődésének veszélyciklusát ötvenkét évnek tartották. Különböző kéziratokból és kódexekből kiderül, hogy a tizenhármas számnak, vagyis az év hónapjainak számának is szent jelentése volt.
Valóban a baalbeki volt a római birodalom legnagyobb temploma. Hogy miért maradt róla kevés feljegyzés, az jó kérdés. Pedig az egész birodalomban ismert volt, ugyanis még Afrikából és Hispániából is érkeztek zarándokok a baalbeki templomokba. Több római császár is járt itt!
Általában az az szeretik felhozni, hogy miért nem írták le az építését annó? Ezt annyira nem értem, mert más ókori építményről se nagyon volt. Igaz több templomról vannak utalásaink történetíróktól az építés bizonyos részleteiről, de az sem sok. Ritkán maradtak fenn építészeti/mérnöki könyvek az ókorból, mint Héron vagy Vitruvius könyvei, melyek részletesen szóltak az akkori építészeti technikákról. Egyébként könnyen elképzelhető, hogy leírták Baalbek építését is, de elveszett az a munka.
Egyébként nagyon fontos és jelentős építményekről sem maradt semmi az építésükről, de tényleg semmi, pedig milliós városokban épültek. A római Pantheon ugyanakkor épült, mint a baalbeki Nap-templom, de semmit nem tudunk az építéséről, vagy az alexandriai Világítótorony építéséről egy mondatot sem jegyeztek fel!?! Másrészről a római építő céhnek, a Collegiának meg voltak a maga építészeti titkai, amit őriztek, s ezért nem írták le (ahogy a gótikus székesegyházak építéséről se nagyon találsz egykorú 12-15. századi anyagokat).
Úgy gondolom az ókor építészei, pap-mérnökei kezdve a megalitépítőktől feltalálták több módját, hogyan vigyenek el hatalmas kődarabokat, akár sokkal nagyobbakat is, mint Baalbekben. Hiszen Baalbekben a legnagyobb tömbök, amiket rövid távon, pár száz méterre, kiépített úton elvittek, nem volt nehezebb 800 tonnánál. Az ősegyiptomiak nemcsak szállítottak ekkora és nagyobb súlyokat, de fel is állították azokat (mint a Memnon szobrok, vagy obeliszkek). Az ókori Babilon városában mutogattak egy kőtömböt, amit az örmény hegyekben bányásztak és itt egy téren volt felállítva: a súlya többszöröse volt a baalbeki monstrumoknak.
Még a 90-esévekig én is azt gondoltam, mint a 19. századi írók, hogy a terasz talán egy korábbi föníciai templom alapja lehetett. De miután hozzájutottam a német régészek ásatásainak leírásaihoz, ez a hajó gyakorlatilag "elment". Ráadásul találtak egy szkeccset, vázlatot az ókorból, az egyik gigászi szélső kövön, ami az építés akkor fázisát mutatta. Mikor a rómaiak megnagyobbították a százéves teraszt, amire elkezdték felépíteni a templomot. Teljesen világos, hogy a templom oszlopainak felállításával egyidőben folyt a terasz kiszélesítése oldalról: ugyanis a gigantikus kőlapok közt beékelődve a régészek találtak egy fel nem használt oszlopdarabot, vagyis hengert. Ugyanolyat, amiből hat még ma is áll a pódium szélén.
A rómaiak egyébként 15 egyiptomi obeliszket vittek el az ókorban Egyiptomból Rómába, s ezek közt több száz tonna súlyúak is voltak (12 ma is meg van!). Az isztambuli Theodosius obeliszk alsó részén a rómaiak megörökítették a szállítás mozzanatait egy obeliszknek. A rómaiak egyfajta általuk kitalált csörlőket alkalmaztak a szállításnál. Bár a dombormű sérült, alul láthatók a csörlők és kötelek:
Ebből kiszámították, hogy mekkora hely, csörlők, igavonók és emberek kellettek ahhoz, hogy egy speciális úton egy 900 tonnás követ elhúzzanak pár száz méterre, mint Baalbekben:
Viszont bizonyos, hogy Baalbek, mint település vagy tízezer éves. Ezen idő alatt több nép is váltotta egymást benne. A görögök és rómaiak is valószínűleg azért jöttek ide, mert akkoriban már évezredek óta orákulumhelynek számított.
A spanyol időkben annyira lerombolták, széthordták a templomot, köveket bányászva, kincseket keresve, hogy maguk a rekonstrukciók is teljesen szabadjára engedett fantázia termékeinek tűnnek. Érdemes ezeket a különböző rekonstrukciókat összenézni, mert gyakorlatilag alig hasonlítanak valamiben egymásra!
Csak még egy utolsó kérdés... bocsesz... Hogy lehet bármi rejtély (merthogy ugyebár az a megalitok kiemelése és helyére rakása, megoldatlan tudományos kérdés, mégha a szállításuk kérdése úgy-ahogy megoldott), egy 1800 éves római templom építésében? A rómaiak felírtak mindent az égvilágon nagyon alaposan, de már a görögök is... akkor mégis hogy lehet, hogy az ókor legjelentősebb temploma építésének módja feledésbe merült?
Mexikóban, Peruban és Bolíviában az ősi szobrok között egyetlen olyan szem sem található, amely a legcsekélyebb kapcsolatot is lehetővé tenné a Mongóliából jött ősökkel.
Ez egy őskori átverés.
Hoppá, van egy mongol szál!? Pedig ezt én akartam felfedezni! Úgy jártam mint az Akszúm-Pumapunku összefonódott szálaimmal. Kiderült mások is bogozzák, méghozzá ügyesen. A régészet bővelkedik átverésekben, és félreértésekben. Az objektív, szakmai oldalon ugyanúgy, mint a lelkes hobbisták részéről. Ezen nem szabad stresszelni. Az én részben vágyvezérelt meglátásaimmal csak remélni merem, hogy nem veszek aktívan részt a népek hülyítésében amikor megpróbálom sínre tenni a szemgödrök jelentős horderejű problematikáját. Remélem nem vakvágány, előre is köszönöm a türelmet.
A gülüszemek is - ahogy azt már korábban, talán első pre-alternaív írásomban jeleztem a szimbólumokkal kapcsolatban - fénysebességgel járták be a földet. Ha nem akarunk elrugaszkodni a valóságtól ennyire, akkor viszont tízezer években is számolhatunk. Jutott nekik erre idő bőven. Ezen a ponton adja magát és bele is révedezhetnénk az ősmitológiába, de ennek kanyargós, repkénnyel beszőtt ösvényein beavatott kísérő nélkül életveszélyes kóborolni, és vajon lesz-e még erre elég időnk a világunk végéig?
Kronológiai ellentmondasokba se bonyolódjunk bele, ugyanúgy ne vesszük el a vízen-földön-levegőben-merről-merre vándoroltak c.
kérdések boncolgatásába. Egy bizonyítékot elveszítettem, egy kínai faragvány hajó volt, amelyen egy hasonló kreatúra utazott, ezt sajnos kitöröltem. Azért elég sok kép bizonyítja, hogy ismert volt a ferde, golyó, vagy éppen hüllőszem ábrázolása szibériától a mongolokig, kínaiaktól a balinézekig + a szigetvilág. A jellegzetes fogak szintén, amit a csúcsragadozóra próbálnak kenni gyakran, ez az elterjedesi területet látva egy kisiklott teória. Általánosságban elmondható, hogy ezek nem kimondottan jóindulatú lényeknek tůnnek, erre csak rásegìt a kinézetük. Holott közben?
Tényleg megátalkodott, önző démoni rémek.
Szeretnék még kitérni egy bizonyos jellegzetes szemtípusra amit a kínai Sanxingdui lelőhelyen is megtaláltak, ezek kb. 4800-2600 éves múltra (ennyit a perfekt kormeghatározásokról) tekintenek vissza. Az ősi és titokzatos basu civilizáció szimbólumai titokzatos és groteszk alakok, végül néhány hasonló mezoamerikai.
Lenne még bőven példa. Néhány kínai sárkányhajó szintén erősíti ezt a fonalat erről talán legközelebb.
"San Agustín utoljára, de a gülüszeműekkel lesz még dolgunk!"
Ezeket a San Agostini bizarr figurákat belevettem korábban a Tlaloc istennel kapcsolatos teóriáimba.
Robert Charroux is ellátogatott a kolumbiai San Agustínba úgy 1970 körül, mert a Le livre des mondes oubliés, Paris, 1971. (Az elfelejtett világok könyve) c. munkájában röviden szól róluk, A bretonok San Agustinban c. fejezetben, s érdekes módon neki is a "szemek" tűntek fel San Agustínban...
Két képet is közöl a helyről a könyvben:
A bretonok San Agustinban
[AZ ELFELEJTETT VILÁGOK KÖNYVE, 1971]
LES BRETONS DE SAN AGUSTIN
Mexikóban, Peruban és Bolíviában az ősi szobrok között egyetlen olyan szem sem található, amely a legcsekélyebb kapcsolatot is lehetővé tenné a Mongóliából jött ősökkel.
Ez egy őskori átverés.
Másrészt a szemek kerekek, gyakrabban szögletesek vagy téglalap alakúak, mint a kolumbiai San Agustinban, ahol még a Franciaországból és Nagy-Britanniából származó tiszta breton típus is megtalálható.
San Agustin, akárcsak Tiahuanaco, akár Carnac, a földhalmok, tumulusok, falloszok, menhirek és dolmenek földje.
Ilyenkor azonnal eszembe jut egy szigorú logikájú tézis.
Őseink, azaz a kelták ősei Észak-Amerikába vándoroltak; Kanadából az Egyesült Államokba, majd Mexikóba mentek. Ezt hivatalosan a maják Popol Vuh-ja tanúsítja.
Mi történt a yucatani majákkal? A klasszikus tankönyvek szerint nyomtalanul eltűntek.
De a becsületes régész számára, aki La Venta menhirjeitől és megalitikus sáncaiból San Agustin lelőhelyéig halad, a rokonság nyilvánvaló.
Ezek a maják voltak San Agustin építői, majd évszázadokkal később folytatták vándorlásukat Peruba, onnan Bolíviába, ahol stílusuk és megalitjaik Tiahuanacóban megtalálhatók.
A mexikói Tula óriásai és a bolíviai gránitból faragott óriások között nyilvánvaló a kapcsolat, a kivitelezés ugyanaz és a díszítés azonos.
Miért ne ismerhetnénk el egy olyan hasonlóságot, amely a szemünkbe ugrik, még a tumulusok és piramisszerű építmények alakjában is, a Monte Alban és a Finistère-i Plouezoch analógiájára.
Az ember azt gondolná, hogy a mi Nyugatunk szégyelli, hogy a föld népeinek anyaországa.
Hacsak a minket irányító Összeesküvők vallási okokból és megátalkodott makacsságból nem döntöttek úgy, hogy minden eszközzel, és a legcsalárdabb módon is, kioltják az első szikrát, amely a kelták, a druidák és az igazság földjén majdnem 10.000 évvel ezelőtt keletkezett.
Ezen látszik, hogy teljesen felesleges bármit elmagyarázni, mert gyakorlatilag mindenáron azt akarod hinni, hogy a terasz tíz vagy százezer éves.
"már említettem hogy nem értem, hogy sikerült a Baalbeki Terasz száz- meg ezertonnás megalitjai alá nézni... nyilván tán beástak alá vagy fúrtak alagutat, majd a törmelékben találtak római cserépdarabokat... "na akkor kész is, megvagyunk nincs rejtély..." - igen tényleg ennyi, csak van aki megérti, van aki nem.
És most sem mondasz semmit Baalbekről, amiket kérdeztem, hanem vénuszozol, atlantiszozol helyette, mintha te valami "józanabb" nézetet képviselnél helyette. Egyszerűen még Baalbekre sincs semmi érved, csak ekézed a rómaiakat.
"Az újabb kutatások szerint magát a teraszt nem a rómaiak építették, hanem a szeleukida kor görögjei (i.e. 2. sz.), akik a városnak a Héliopolisz nevet is adták." - írod...
Ha elolvastad volna az indexen amit írtam erről, talán (?) világos lenne, hogy a Juppiter templom alatti teraszt már száz évvel korábban felépítették, mint ahogy a rómaiak elkezdtek ott építkezni. De te nem erről a "teraszról" beszéltél, vagyis nem erre gondolsz, ez ugyanis aránylag kis kőtömbökből épült. Az amiről "mindenki" beszél, ennek az eredeti terasznak a megnagyobbítása! Mikor a rómaiak, hogy elegendő legyen a tervezett templomnak és ellenálljon a földrengéseknek ezen pódium köré raktak gigantikus kőhasábokból sorokat: 2-300 tonnásakból, vagy a hátsó oldal 800 tonnás köveiből álló trilithonját (ezeket mutogatják a képeken). Gyakorlatilag ezen a képen a kékkel színezve az eredeti, kis kövekből épült pódium, míg a két oldalán pirossal és rózsaszínnel a római kiszélesítése ennek a pódiumnak:
Tehát, hogy mindenkinek világos legyen. A romantikus lelkek azt hitték ez a terasz, tehát az egész ilyen nagy tömbökből áll. Ez nem igaz, csak a külső sorai, amit egyébként be sem fejeztek a rómaiak:
A rómaiak előtti terasz vagy pódium az, ami az oszlopok alatt van, láthatólag sokkal kisebb kövekből. Ez az eredeti, i.e. 2. századi építmény, aminek külső oldalaihoz a rómaiak gigantikus kőkockákat helyeztek U-alakban körben:
De ez azok számára rég világos, akik olvastak régészeti könyveket erről, s nem csak képnézegetés után beszéltek mindenfélét, űrhajókról, mamutokról, óriásokról és más hasonló dolgokról...
De báttya... az okfejtéseidből az jön, hogy amikor a Vénuszon az élet elpusztult, ide menekültek a túlélők, akik az ősember számára nyilván, még akkor is bőven istenek voltak, ha nem látták őket leszállni / repülni... ezzel máris éppen te beszélsz százezer, sőt akár millió évekről... ha a legóvatosabb Vénusz teóriákat vesszük, mint kvázi pusztulása a Vénusz viszonylag jó légkörének... ez szépen szinkronban egybe is vág globálisan az ősmítoszokkal, ős politeizmussal, óriások és törpék (ördögök) hitvilágával... ezzel a kronológiával rendben vagy, ám ez a terasz és nagypiramis beakadt nálad sajnos... pedig azok is a paleo-asztroanautika lényegi elemei Atlantisszal együtt.
Vénuszi és nagy-atlantiszi ős isteni óriások nálad rendben, ám atlantiszi Baalbek terasz kizárt, mert régészek találtak római cserepet a terasz gigantikus megalitjai alatt - vélekedsz... már említettem hogy nem értem, hogy sikerült a Baalbeki Terasz száz- meg ezertonnás megalitjai alá nézni... nyilván tán beástak alá vagy fúrtak alagutat, majd a törmelékben találtak római cserépdarabokat... "na akkor kész is, megvagyunk nincs rejtély... hát nyilván a rómaiak építették, és ez immár bizonyított ezzel... le van tudva de jó..." és hazamentek saját vállukat veregetve...
Baalbek római nagy temploma meg abszolút látható, hogy ráépítés nem csak a teraszra, hanem ahogy már írtam, az előtte már rég ott álló hellén-főniciai templomra, olyannyira hogy belülről nézve tökéletesen látszanak a jellegzetes hellén oszlopok, amiknek ugyebár közé falaztak, majd kívülről köré építették az új és nagyobb templomot... azonban ez a terasz nem csak a vastagsága és mélysége) miatt irdatlan, hanem a területe sem apró, mondhatni városnyi méretű, s mint ilyen (nem babrálta nagyon el sem keresztény, sem muszlim) láthatjuk ma is a romokat, hogy bizony voltak falai körben, tehát gigászi küklopszi erőd lehetett... milyen érdekes, hogy sem Róma, sem Athén, akiket erőltetsz, sehol máshol nem építettek ekkora megalitikus erődöt az ókorban (talán területre igen néhol, de most a talpazat, a terasz az érdekes...), meg kell ismételjem, hogy sehol máshol nincs ilyen irdatlan, gigantikus megalitikus talpazat e két ókori, bár gyakran megalitikusan építkező birodalom területén... (annál inkább Ázsiában és Latin-amerikában)... a terasz évszázadokon át bent volt a Római birodalomban, hatalmas templomot építettek rá és amúgy még jópár kisebbet is... ma is láthatók, legalább romként... mindenhol hemzseg tehát a római hulladék... az lenne csoda, ha nem találnának a terasz megalitjai mellett-alatt befúrkálva a régészek ilyesmit... kevés gyengébb "bizonyítékot" láttam...
"Az újabb kutatások szerint magát a teraszt nem a rómaiak építették, hanem a szeleukida kor görögjei (i.e. 2. sz.), akik a városnak a Héliopolisz nevet is adták." - írod...
Magadnak mondasz ellent... Bár a know how-t tudni véled a csúsztatásos elgondolással és ezernyi rabszolgával... a tudósok ebben sem biztosak... szerintem te csak minél távolabb akarod tudni a bálványozott misztikus Heliupoliszodtól ezt a dekadens római változatát (nehogy valaki keverje ezeket, főleg hogy még egyiptomi Héliopolisz is van ugyebár) és ezért belemész még a történészek blöffjébe is... szerintem és sok más teoretikus szerint is a terasz posztatlantikus, azaz Atlantisz túlélői, ha nem is száz- de 10-15 ezer éve alkották... már a görögök is csak maflán másolták, pláne a rómaiak ezt az ősi titokzatos megalitos építészetet... látható, hogy bár nagyon igyekeztek, nem bírták megmozdítani a fekvő obeliszket... de hát az atlantidákat még a nem pöttöm "istenek" segítették... én ebben akarok hinni bocsi... ;)
Most ha azzal érvelsz, hogy ha én elfogadom Atlantisz létét, úgy el kéne fogadnom, hogy Baalbek vagy tízezer éves vagy több, úgy az hülyeség. Baalbekről már 14 éve írtam, hogy a rómaiak műve, ez nem új nálam: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=78554850&t=9144345
Itt kifejtettem erről többször a magyarázatokat, gyakorlatilag itt ezt mindenki megértette, rajtad kívül, még kitadimanta is, aki annó felhozta a témát. Szerintem ezeket el sem olvastad, mert csak az érdekel, hogy tíz meg százezer évekről lehessen beszélni. Ez lenne a "megfejtésed".
De szerinted ki építette volna, ha nem a rómaiak? Mert nincsenek érveid, csak kijelentéseid! Egyszerűen semmit nem fogadsz el, semmit nem tudsz megmagyarázni. Rossz ügyvédje vagy az általad képviselt, homályos, sok ezer évvel korábbi építőknek. Tényleg semmit nem magyarázol: hogy vitték a köveket, kik voltak, miért építették a teraszt évezredekkel későbbi római módra, minek építették, stb.???? Egyszerűen képtelen vagy értelmezni/elfogadni, ha a nagy kövek alatt római hulladék van, akkor a kövek nem lehetnek korábbiak.
Ha kabirok/telkhinek és a törpe kovácsmesterek hagyományára más hihetőbb megoldást találok, szívesen elhagyom a Vénuszt a teóriáimból, mert még mindig ott lenne a prehisztorikus Atlantisz. Ennek még mindig van lehetősége, sőt vannak jelek, utalások az elsüllyedt szigetre. Ha azonban bebizonyosodna, hogy Atlantisz sem létezhetett (ez még nem történt meg), úgy ezt is elhagynám. Egyébként ezért is foglalkozom újabban Tartésszosszal, nyugat első civilizációjával, hogy nem lehetett-e ez a kis tengeri királyság ezek szülőatyja (aminek hatását eddig Atlantisznak tulajdonítottuk). Viszont még ezt sem találták meg. De ezeket már régebben is elmondtam.
Az én világomban a nagy piramisokat az egyiptomiak építik, Baalbeket meg rómaiak. Nincs értelme százezer évekről beszélni ezekkel kapcsolatban. Vagy csak olyan tud ilyen szabadon dobálózni ezekkel az évekkel, aki semmilyen régészeti könyvet nem vet a kezébe soha. Magyarán: beszéltem itt az "eltévelyedett" amerikai John Brandenburg plazmafizikus elméletéről, hogy a Marson fejlett civilizáció volt: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153013344&t=9000303
Ezt egyébként a földi hagyományok nem támogatják (bár szerinte ez még a homo sapiens előtt történt). Ennek szerintem van lehetősége, de nagyon kicsi, vagyis csak parány, talán egy a százhoz (vagy inkább ezerhez, millióhoz?), de mégis csak van! Hogy a baalbeki teraszt vagy a gizai nagy piramist nem az vagy azok építették, akiket a régészek mondanak, annak semmi esélye! Még ha mikronnyival is, de a szerencsétlen marsi életnek is több az esélye, mint annak, hogy nem a római mérnökök és munkások vitték a nagy terasz köveit...
Miközben őskori, történelem előtti földön kívüli törpékről és óriásokról (vénusziak ugyebár hiper technológiával), továbbá ezekre alapuló bizonyos ős Nagy Atlantiszról írogatsz (ahol e két alien faj békében élt, az ősembert rabszolgaként ill háziállatként tartva, ha jól értettelek), eközben nem érted, hogy Baalbeket ki más is építhette, mint a rómaiak... és mert évezredek alatt besodródott némely baalbeki megalit alá (bár hogy oda hogy lehet benézni és találni valamit nem értem, szerintem egyetlen a teraszt képező követ sem emelt onnan ki soha senki), szóval szerintem inkább mellé, néhány római cserépdarab, már bizonyítottnak veszed, hogy az márpedig római lehet csakis (egy sor érvet írtam, amik eleve ennek még a valószínűségét is kétségbe vonják... legfőképp, hogy pl itt a kvázi vadkeleti hegyek közt ilyen extrém építményt csináltak, de Itáliában meg nem (ugyanígy a görögök... legalább Athénban vagy környékén lenne legalább még egy ilyen terasz), Rómában nem... pont ez a hegy tetszett meg, hát elutaztak ide monumentumot alkotgatni... tök logikus és jellemző persze, főleg a rómaiak esetében... (mellesleg ez a terület számos egyéb ókori nagybirodalom kezén is volt (főképp Egyiptom, de Hettita birodalom, Zsidó királyság, Asszíria, Óperzsa birodalom és Akkád birodalom is uralta... de sebaj, pár cserép és tapsolsz a történészeknek, extrém paratudományos elméletekkel a zsebedben... Jó hogy a Rejtélyesben vagyunk, mert itt nekem ez a legnagyobb rejtély... a vénuszi civilizáció smafu ehhez képest... ;)
Szerintem a rómaiak építették Baalbeket és a teraszt is, s ez elég jól bizonyított. De ez sokkal érdekesebb, mint valami ősemberekben bízni, vagy a ki a fene építette volna? A terasz nagy kövei alatt mindenhol találtak görög-római kori cserepeket, érméket, szemetet. Ezt nyilván utólag, a rómaiak csempészték oda, hogy kicsesszenek a 2000 évvel későbbi régészekkel.
Ha a Nagy Piramist nem az egyiptomiak építették, akkor a két másikat se Gízában, sőt a dahsuri piramisokat se...
Ilyen dolgokban, inkább hiszek a régészeknek. Ráadásul én el is olvastam a könyveiket, amit ajánlok másoknak is, hogy ne csak Sitchint, Dänikent meg hasonlókat olvassanak. Nem fog megártani. Aztán lehet beszélgetni Baalbekről, Nagy Piramisról.
Ez a saját véleményem. De felőlem mindenki úgy műveli ki magát, meg abban hisz, amiben csak akar.
