Elég speciális a kérdésem,mert nem sokan szoktak fém mozdonyszekrényt maróval megmunkálni.Szóval milyen marófejeket használ az,aki ilyen munkafolyamatot tud kivitelezni?Én fúrógépbe fogható turbó-maró fejet próbáltam,de nem az igazi.
Közben szétszedtem újra a mozdonyt, részletesen átnéztem, nem találtam most se repedés, vagy törésnyomot, a motort is kiszedtem, megjárattam külön, mindkét irányba hajtva üresen egészséges a hangja, összerakás közben lépésről lépésre kézzel megforgattam mindent mindkét irányba.
Az jutott eszembe, hogy mivel már 20 éves is meglehet a mozdony, mi van, ha az élettartama alatt az egyik irányba többet volt használva és jobban kopott a hajtás, illetve felkutatva videókat a többi 1014-esnek is van egy kis darálása:
A méretek miatt sokkal jobb lenne, ha vizesmatricát tennék fel. Milyen matricalapot kellene és hol vásárolni ahhoz, hogy a megtervezett mintát rányomtatva (lézer) elkészíthessem.
Pedig nem olyan ördöngősség a Roco áramszedőt feltenni. A csavar helye van annyira felfúrva, hogy egy fültisztító pálcika műanyag, üreges szára pont beleférjen. Bele van ragasztva, majd le van festve. Az áramszedőt rögzítő csavar pont átfér rajta. Viszont a csavar alá kell kb. 1-1.5 mm vastagságú alátét, mert a JC teteje annyival vékonyabb, a csavar hozzáérne az áramszedő alsó karjához.
Az én Railjet Taurosom harmadik szedője is jól láthatóan meg van repedve kb ugyanott. És még nem ment egy métert sem... Nem túl szerencsés konstrukció. De a lényeg, hogy kivitelezhető! Köszi
Arra azért szeretnélek figyelmeztetni, hogyha nincs tapadógyűrű azon a keréken, amin kellene, hogy legyen, akkor a mozdony "sántítani" fog a sínen, és zakatolni. Ugyanis a tapadógyűrűnek kiképzett "horonyba" beül a sínkorona. Tehát, ha mellőzzük a tapadógyűrűt, mert koszol (nem ez a legnagyobb koszforrás amúgy), akkor az ilyen kereket le kell cserélni nem tapadógyűrűs kivitelre, amin ez a horony nincs.
Nem is kell annak olyan hosszú idő. Max 2 év, és tuti, hogy az addig sose használt mozdonyról letörnek (!!!) a tapadógyűrűk a Roco "korrekt" anyagválasztása miatt (tervezett elavulás). Szóval ha most kicseréled, majd ismét elteszed a gépet pár évre, tuti, hogy amikor előveszed ismét le fog jönni... Ha megteheted cseréld le rendes kerékre, és nem lesz több gondod vele.
A fúrást, faragást mindenképpen mellőzni kell. Az áramszedők piros spiáter aljait kell átcserélni, átszerelni a fél pantográfokat egyikről a másikra.(Jó szem, ügyes kéz és csipesz kell hozzá.)
Viszont a forgáspontoknál lévő tengely gyárilag lapolt végű, amit az átszereléskor el kell távolítani (lapolást lecsípni). Helyette szükség lesz majd egy másik tengelyre, amit én egy "fél kemény " huzallal oldottam meg. A legjobb egy gombostű lett volna, de a másik végét ridegsége miatt nem tudtam meglapolni.
Nekem 2db JC taum van. Már régebben beszereztem hozzájuk egy egy pár roco áramszedőt. Az Aranycsapatosnak kellett az egyik szedőjét roco-ra cserélnem mert eltört a szintén piros színű spiáter karja a forgáspontnál.
szerintem ez attól is függ milyen üzemet szeretnél. Ha esetleg olyan pályán gondolkodsz ami gőzmozdonyokra alapul, akár rövidebb állomásokat tervezve is szép asztal készíthető. Egy főállomásról kiindulva akár egy 2. szinten lehetne még egy kis állomás körbejárási lehetőséggel, egy alsó rejtett szinten meg lehetne akár plusz tároló vágány. Így talán jobban ki tudod pár dombosabb résszel és több szinttel használni az adott helyet, viszont jobban kötve van a kezed korszak tekintetben talán, illetve magyar témában is nehezebb modelleket találni. Ha maradnál modernebb korszakban esetleg főleg magyar témában, egy méret váltás TT esetleg N irányban tényleg jobb döntés lehet. Nálam is már talán túl parányi az N, viszont ekkora helyen talán abból lehet a legtöbbet és a leghosszabb szerelvényeket kihozni értelemszerűen, ha ez lenne a célod. Remélem tudtam valamelyest segíteni, nálam ez a logika lenne ha ilyesmi döntéshelyzetben lennék :) (Sokadik opcióként a H0e nem tudom mennyire van a pakliban nálad, kicsit nagyobb "méret" talán mégis kvázi N-es nyomtáv)
Szebbek a váltók is egyébként TT-ben, mint a legtöbb H0 gyári. Legalábbis a Tillig TT Modellgleis váltók, azok a H0 Elite alapján készültek, ahogy a videón is látszik.
(A TT-s társaság java amúgy a videó linkjén található fórumon van a legtöbb információ is ott van összegyűjtve a TT-ről.)
De majd jönnek az N-sek, is nyilván, és elmondják, hogy az miért jó.
Lassan eldőlni látszik, hogy a közeljövőben legfeljebb csak egy 140x300 cm-es terepasztal építésére lesz lehetőségem.
Ezen sajnos csak rövid vonatos HO-s pályát lehet építeni, legfeljebb a 2-3 szint felé lehet elmozdulni.
Mi a véleményetek - a kompromisszum kötésem arra korlátozódjon, hogy maradok a HO méretnél és tudomásul veszem, hogy legfeljebb 2 személyvagont húzhat a mozdony, vagy
- ha rendes vonatozást szeretnék megvalósítani, akkor térjek át a TT, vagy esetleg az N méretre.
Ha mindenképpen méretet váltok, akkor a TT, vagy az N felé érdemesebb inkább mozdulni. Tudom az N-hez sokkal több gyártó készít épületeket és egyéb kiegészítőket, mint a TT-hez, viszont az N meg már nagyon parányi.
A mostani HO-s pályámon szervó motoros váltó állítás van, szerintetek ez N méretben is megvalósítható, vagy olyan kicsi a nyomtáv, hogy ez sem fog rendesen működni ?
Köszönöm a segítségeteket és Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek !
Próbáltam már én is cserélni a roco-ra, de egy az egyben sajnos nem passzol hozzá. A lefogató csavarnál még a hézagot ki is lehet távtartózni (a roco a jc-nek pont a negatívja), de az áramszedő lábai is kb fél millivel arrébb esnek, nem passzolnak a jc tető csigáiba. Viszont megoldható a csere, ha a jc talpára (piros rész) átszereled a roco felső részét.
Életben soha nem találkoztam vele, csak a nevével - de azzal sokszor. Így már tudom, milyen rendes ember lehetett azon kívül, hogy egy ügyes modellező volt.
Valóban fontos információ lenne, hogy milyen témában és korszakban gondolkodsz. Ha rövid, kéttengelyes kocsikban és kisgőzösökben, akkor a kétvágányú fővonali jelleg furcsa. Ha meg valami kétvágányú fővonali dologhoz passzoló forgalomban, akkor le kell nyelned azt a békát, hogy az állomásba behaladó vonat vége még éppen kihalad az előző állomásról, illetve a fővonali vonatod 3 kocsiból áll :)
Nekem fura továbbá a lírából nyíló nyíltvonali folytatás. Tudom, hegyvidékeken, helyszűkében (pl. Erdélyben is) van ilyen elrendezés, de kis-Magyarországon eléggé tájidegen. Amúgy mi a szerepe a szinte végig alagútban futó átkötésnek? Nagyon fura, hogy lírából indul, befut egy alagútba, majd a másik állomás lirájába csatlakozik...
Apróság ugyan, de viccesek a felső állomás környékén a vágánykapcsolatok is: külső pályán az óramutató járásával ellentétesen haladva egymás után három egyforma vágánykapcsolat (külső->belső) következik. Ekkora kis pályán fölösleges ennyi kettős nyíltvonali kapcsolat, elegendő lenne egy-egy BWR/L 5/6-os kapcsolat a két szélre, az amúgy is csúnya BWR/L 2/3-as kitérők szerintem fölöslegesek.
Általánosságban én inkább egy unalmasabb megoldást választanék:
- ekkora alapterületen hagynám a kétvágányos témát, mert zsúfolt lesz tőle az asztal, a szűk ívek miatt amúgy is furán mutatnak a fővonali szerelvények;
- ha mindenképpen kell egy második fővonali állomás, mert pl. vonatokat akarsz tárolni rajta, azt alagútba raknám (az asztalon az alsó állomás), így nem zavaró, hogy közel van egymáshoz a két állomás;
- nem ragaszkodnék a két, lírából nyíló kiágazáshoz, helyette inkább csinálnék egy korrekt elágazóállomást egy rövid mellékvonallal, aminek a végén körül lehet járni...
Illetve: "vagy esetlen N méretre váltani, amivel fele ekkora asztalon is szép pálya építhető" – inkább "...amivel ekkora asztalon sokkal realisztikusabb pálya építhető..." persze ehhez nicket is kell váltanod :)
Vagy a meglévő épületeket, síneket, gördülő állományt csak nagy veszteséggel lehet eladni - szokj hozzá. Én (és valószínűleg a modellezők többsége) is mindenféle konkrét tervek nélkül szereztem be, kaptam ajándékba a legkülönfélébb járműveket-kiegészítőket. Aztán ahogy egyre jobban belemerültem a vasút világába, konkretizálódtak az elképzelések és a célok, gyűltek a szempontok, amiknek a meglévő állomány jelentős része már nem felelt meg. Ilyenkor vagy jön az eladás (ha még nem annyira elavult, vagy lelakott a cucc), vagy a bűvös "eszmei érték", "emlék", "retró" szavakat mormolva elpakoljuk őket a felső polcra :)
A Wintrack pályatervezővel kapcsolatban kérdezném, hogy a fordítókorongot (Roco) illetve az épületeket (Faller), honnan lehet kibányászni? Elvileg tartalmazza a program, leírása szerint. 13-as verzió. .tra vagy .trl kiterjestéssel csak síneket találok.
A kérdés az az valójában, hogy milyen vonatokat szeretnél járatni rajta, esetleg korszak, vasúttársaság? Szerintem ehhez kellene igazítani a pályatervet.
Szerintem a szögvas erősen túllő a célon - emellett dögnehéz! Úgy gondolom, elég lenne oda 20x20x2mm-es alu L-profil. A vetemedés leginkább az OSB és faforgács-lapra jellemző. Ezek idővel behajlanak a saját súlyuktól is. (a laminált konyhaasztal-lap 30 vagy 40mm vastag, de az is behajlana, ha a konyhaszekrény nem támasztaná alá!) A ragasztott falap sokkal jobb, de abból is ki lehet fogni elvetemült darabokat. Viszont könnyű. Az ideális a sok rétegű rétegelt lemez. De jó minőséget kell keresni, mert az ukrán (stb.) szemét már a boltban hullámos. Viszont ez is nehéz, ha nem is annyira, mint a forgácslap és a laminált.
Esetleg fejpályaudvarra nem gondoltál? Szerintem ha H0 méretben szeretnél maradni és emellett asztal méretet csökkenti ez egész jó megoldás. Dobtam össze egy gyors rajzot magáról a állomás részről, alulra meg a hurokmodul kerülne. Talán még az is kivitelezhető lenne, hogy a legszélső vágányt tovább víve, az is lesüllyedjen a hurok szintjére és ott becsatlakozva legyen egy átmenő forgalmú vágány, ha a klasszikusabb ovál pályát is megtartanád (Lásd 2. kép). Az alsó szintet nem rajzoltam meg most, mivel csak ötletnek gondoltam feldobni, és lehet ennél sokkal jobb dolgot is ki lehet találni, én erősen kezdő vagyok még a témában.
Eddigi szekrénybe felhajtható terepasztalom nem vált be: hirtelen volt a sínpálya emelkedés és vetemedett is.
Mivel 3 részből állt, emeléskor az egyes részek is csúnyán egymásnak feszültek a puha fa keret miatt. Az asztal digitális, TC 7 Gold programmal vezérelve.
Jövőre új asztalt kellene építeni Roco 2,1 töltés nélküli sínekből. Az asztal nem lehet nagyobb 120x340 cm-nél. (még lehet ez is elég nagy).
A szállíthatóság miatt muszáj 2 egyforma részből állnia, amit valahogy erősen kell egymáshoz rögzíteni és az összetételnél legalább 1 méteres szögvassal stabilizálni a keményfa keret alján: ugyanis ezt az asztalt a mennyezetre kéne felhúzni játék után.
Egyrészt az a dilemmám, hogy érdemes-e TT, vagy esetlen N méretre váltani, amivel fele ekkora asztalon is szép pálya építhető. Vagy a meglévő épületeket, síneket, gördülő állományt csak nagy veszteséggel lehet eladni, arról nem beszélve, hogy kisebb méretben kisebb a választék is, az árak meg ugyanazok.
Másik dilemmám, hogy ekkora asztalon HO méretben túl látványos pálya nem építhető. Összeütöttem egy mintát, kérem nézzétek meg, mit szóltok hozzá. WinTrack 8-assal van tervezve, ezzel könnyebben meg tudjátok nézni.
(A sárga-szürke az emelkedőt és a lejtőt jelöli, a piros az alagút tetőt és a hidat)
Várom a módosításokat, ötleteket, javaslatokat.
Ekkora nagyságú és súlyú asztalnál a mennyezetre csörlőzést sem lesz egyszerű megoldani, ebben a dologban még alaposan szét kell néznem és informálódnom. Ha tud ebben segíteni valaki, azt szívesen veszem !
Ha tudtok segíteni, az karácsonyi ajándék lesz nekem !
Vettél egy mozdonyt, ami nem megfelelő állapotban ért el hozzád. Miért Neked kell fizetni a visszaküldés költségét? Nem meggondoltad magad, hanem hibás volt a teljesítés. A Ptk szerint a teljesítés helye ilyenkor a vevő címe.
Ha meg nem küldöd vissza, miért Neked kell bajlódni a törött alkatrészek megkeresésével, cseréjével? Lehet, hogy belül is sérült valami.
Ma megküldte a bolt a választ, két lehetőséget ajánlott fel. Felmérem a modellben a kárt, ők pedig megrendelik a Roco-tól a tartalékalkatrészt garanciálisan, és elküldik postán térítésmentesen. Másik lehetőségként visszaküldöm a modellt, és küldenek helyette másikat. Ebben az esetben a visszaküldés költsége az enyém.
Várható volt hogy ez lesz a válasz, mert a külföldi boltok nem nagyon szórakoznak, holnap is szeretnék, ha a vevőjük lennél. Mindemellett továbbra sem tudok elmenni a Roco felelőssége mellett, mert a régi csomagolás megtartotta a modellt rendesen.
Próbáld ki a demo verziót az ingyenes. Aztán ha tetszik megveszed hozzá a kódot amit elküldenek mailben és tudod aktiválni. Szerintem wintrack a legjobb ilyen tervező progi. Scarm nekem nem volt szimpi, Anyrail felhasználó barátabb szerintem.
Innen szólt a bölcsesség! (Csak gondoljunk bele, ha a modellek gyári csomgolása ilyen tré lenne, hány modellbolt és vásárló reklamált volna már?) Bizony ez esetben a feladó nem megfelelő csomagolása és a futárcég finoman szólva kihívásokkal küzdő csomagkezelése a ludas. Bizony diginewl kollégának igaza van! Az a csomagolási mód ajánlható, s már bizonyított nálam is nem egyszer, s nem kétszer.
Csak a Wintrack? Nekem a Scarm előremutatóbbnak tűnik. A Wintrack ezzel a CD-s disztribúcióval, meg a majd küldünk kulcsot, ha nyitva az iroda, meg CD-s frissítésekkel nem szimpatikus. A weboldala is 20 éves szinten van.
Valamelyik csomagszállító írja is az ÁSZF-ben, hogy a csomagnak, illetve a benne szállított árunak bírnia kell pl. 1,5m-ről leejtést. Az általunk régebben használt csomagszállítónál a szortírozóban konkrétan dobálták a csomagokat. Olyan sok csomag volt, hogy másképp nem tudták volna tartani az iramot.
Ez igaz, én belföldre is úgy szoktam csomagolni, hogy a modell doboza kap egy réteg bubisfóliát és minden oldalról több centi sztirolbogyóval körbevéve kerül egy nagyobb dobozba. Szerintem a modellnek nem szabad elmozdulnia a belső dobozon (nehogy letörjön valami apróság, mint itt is), az ütéseket szigorúan a két doboz közti rétegnek kell elnyelnie. A jobb gyári dobozokra lehet ezügyben számítani.
Itt nem a csomagolással van a baj. Tőlünk NYUGATABBRA (igen) már rájöttek a csomag feladók, hogy szinte MINDENRE fel kell készülni a csomagszállítás alatt. Nálunk még megy a feladás részéről a takarékoskodás.
Amit az utóbbi időben (elmúlt év 3 db csomag: Anglia, és Németország) kaptam csomagot, az eredeti doboz 5-6 szorosa volt, és bőven kitömve belül mindenféle elnyelő anyaggal. Így a 3 csomag gond nélkül ideért, viszont kívülről ugyanolyan behatások voltak, mint az eredeti hozzászólásban jelölt dobozon. (talán még durvábbak is). Ebben egy h0-ás gőzmozdony volt épségben.
Scarm programban keresem azt a funkciót, amikor két végpontot köt össze a program vágányelemekkel, de nem flexivel. Tud ilyet a Scarm?
Eddig Apple gépem volt és ott a RailModeller Pro tudott ilyet. Sőt, lehetett választani sok lehetőség közül. Az Apple gépet viszont eladtam és Windows alatt nincs ez a program.
Nálam is így volt sokáig, hogy futár már szaladni akart. Ilyenkor jó egy 200Ft-os vagy nagyobb értéknél (mozdony) 500Ft, kávé felajánlása és máris türelmesebb a futár.
A sérült csomagot csak akkor szabad átvenni, ha a futár előtt van kibontva. termék sérült már ne kell átvenni, minden költség a futár céget terheli. Ha ezt nem fogadja el akkor a Fogyasztó Védelmi Felügyelőséghez kell fordulni.
Újabb példa a Roco szar csomagolására, illetve a DHL trehányságára. Sikerült a csomagot leejteni/odabaszni, és a mozdony a csomagolásban elindult, mert az nem támasztja meg rendesen. Amúgy a mozdony nagyon szép.
Olyan kérdésem volna, hogy z21 MultiMaus rendszerrel tudok e hangerőt növelni egy mozdonyon amit én halknak ítélek a többi mozdonyhoz képest?
Ha igen, hogyan? Digit hangos BR112 Henning hangdekóderrel szerelt Roco mozdonyról van szó. Gyári beállításaival halkabb mint egy másik, szintén Roco BR112 mozdonyom ami egy korábbi kiadás, más hangdekóderrel... Mikor a kettő megy együtt, szinte csak a hangosabbat hallani...
Én ezt próbáltam ki és működött. Minimálisan reakcióba lépett az alapfestéssel, mert annak színét átvette a vattapamacs, de a felületen nem látni nyomát. És a pályaszámot szépen leszedte (Piko Szergej oldala)
Ha a gyártó jól választott anyagot, akkor sehogy, ugyanis ebben az esetben a tamponfesték reakcióba lép az alapfestéssel. Ha nem, akkor lehet kísérletezni enyhe oldószerrel, fékolajjal ill. x ezres polírpapírral. Mindegyik esetben ott az alapfestés megsértésének a veszélye...
Én nemrég egy huszonéves mikróból származó kis trafót szétborítottam pont ezért, mert filléres alkatrészről van szó. Abban a primer tekercs van legbelül, csak szerencsére a szekunder tekercseléseknek külön csévéjük volt, amiből ki lehetett húzni a primer tekercset. Most két olyan trafó hever az asztalon ugyanezzel a hibával, amiknek meg nem egymásban vannak a tekercselései, hanem egymás mellett. Mondjuk a tekercselőhuzal miatt kicsit tartok tóle, a mikró javításnál is megizzadtam vele, ilyen kisteljesítményű trafókban szinte hajszálvékony huzalból van a primer tekercs.
Persze ez még mindig örömtánc ahhoz képest, hogy egy kapcsolóüzemű tápban oszcilloszkóp nélkül már a hiba okát sem könnyű megtalálni.
Igen, én is ott találtam (a forrasztó-állomás trafója pukkadt ki, de szerencsére sikerült kivenni a hőbiztosítékot a vasmag szétszedése nélkül, csak a külső szigetelő papírt kellett felvágni). Ez azt is jelenti, hogy megfordult a korábbi gyakorlat. Régen a primér tekercs volt alul. Ugyanis azt vékonyabb huzalból tekerték, jobban lehetett rágombolyítani a szögletes tekercstestre. Ma viszont a primér van kívül, mert ott van a hőbiztosíték.
Amúgy igen bosszantó, ha elszáll: egy sokezer forintos készüléket dobhatsz ki egy 10 forintos alkatrész miatt. A modern, kapcsolóüzemű tápegységek elterjedésével a probléma persze megszűnik. Van helyette más...
Nekem az a tapasztalatom, hogy a hőbiztosítékot a primerkörbe szokás tenni, szóval a leírtak alapján szerintem nem az. Szerencsére, teszem hozzá, mert a cseréje elég macerás, sokszor szét kell hozzá bontani a vasmagot.
Nem ismerem konkrétan ezt a trafót, csak általános tanácsokat tudok adni. A műanyag szegecseket ki lehet fúrni, később csavarokat rakhatsz be helyettük. Mivel a váltófeszültség ment el, feltehetőleg valami biztosíték. A váltófesz általában direkt jön le a trafóról, az esetleges biztosítékon kívül nem szokott ott lenni semmilyen elektronika. Ha a tekercs égett le, azzal semmit nem érdemes csinálni, kuka. De azt érezned kellett volna, mert büdösen füstöl.
A modernebb trafókba be szoktak építeni egy hőbiztosítékot (egy emeletes baromság!) Ezt a tekercsbe építik be, a külső szigetelés alá. Ott a tekercsen egy kis dudor van. Ha ez elszáll úgy néz ki, mintha a tekercs szakadt lenne. Ezt sokszor lehet javítani, de inkább szakembernek való.
Off, hátha itt előbb látja: írtam a Mesternek mailt a műhelyben lévő modellekkel kapcsolatban, ha nem kapta volna meg, a publikus címemre írjon egyet. Köszönöm.
Ki van purcanva a beépített Lenz dekóder bemeneti egyenirányítása. Szombaton, vagy a jövő hét elején eldől, hogy javítható-e, vagy sem. Ha a hiba következményeként a processzor is kapott a "jóból", akkor sajnos kuka, és a modellre átépítés vár.
sziasztok. Az a furcsa, hogy a palyara helyezve nem csinal semmilyen apro mozgast, nincs jele, mint pl. a roco br 132 vagy br 220. nem reagal semmilyen kiolvasasra vagy resetelesre. van esetleg olyan hardware vagy szoftver ami a dekoder szamitogepes kiolvasadaban es programozasaban megoldast jelentene?
Ha jól tudom, a z21 már rendelkezik cv olvasási képességgel. Bár a központot nem ismerem, de felételezem róla - ha külön programozó sínje nincs is, biztosan tud cv-t olvasni, és azt kiírja a piros MM-re.
A piros MM egérkén beírod a CV programozásban cv=1. Ezután a maus kiírja, hogy hányas címet olvasott ki a központ a dekóderből. Ezen a számon/címen fogod tudni elérni a dekódert.
Nincs valakinek fölöslegesen ILYESMI kocsija, amitől nem túl sok pénzért megválna? Színe, állapota indifferens, mert barkácsoláshoz kellene, igazából csak a forgóvázakat és a bútorzatot használnám belőle. 2 db-ra lenne szükségem.
A vízelvezetésre nem gondoltam! A többit a következőképpen terveztem el. Az udvar egy része most lesz feltöltve, így tömöríteni mindenképpen fogok. A későbbi talajmozgásokat elkerülni ugyan nem tudom, de bízok benne, hogy sík terepen nem egy, meg nem két év, mire releváns mértékű szinteltolódások jönnek létre. Pár évente meg úgy is igényli az ilyen kerti vasút a komolyabb gondoskodást. A talajra vékony rétegben folyami-, vagy kvarchomokot gondoltam leszórni mint ágyazat. Erre rögzítem a síneket, majd UV álló lakkal lefújom, hogy a homokot az eső ne tudja széthordani, továbbá a sínek műanyag részeinek ad némi védelmet. Túl sok biztosítóberendezést nem akarok lerakni. Nyilván nem ugyan azt a látványt szeretném elérni, mint amit egy fedett helyen ki lehet alakítani. Itt a lényeg a kert érdekessé tétele lenne, hogy ne csak a virágok és a fák kombinációival operáljak. Áramellátás terén nem hiszem, hogy sok gond lenne, mivel a mozdonyt rádiósan vezérlem, így a teljes pálya folyamatosan feszültség alatt lehet, polaritástól függetlenül is. A tisztítással biztosan több lesz a gond, de a mozdonyban, amit erre szánok, sok szabad hely van, így mikroakkukkal a nem megfelelően érintkező szakaszok áthidalhatók. A tisztítást elkerülni nem lehet, de legalább nem kell a végtelenségig csiszolni a sínek felületét.
Nyilván ezeket az elképzeléseket kipróbálom egy rövidke szakaszon, hogy a gyakorlatban hogy válnak be, vagy nem és hogyan lehet rajtuk javítani. De az építő jellegű ötleteket is örömmel veszem! :)
Német cikkekben olvastam ilyen próbálkozásokról. Az alpakka sínek nem rozsdásodnak, azokkal nincs ilyen probéma. Viszont minden sokkal jobban koszolódik. Egy-egy kinti "szeánsz" előtt alapos, hosszan tartó tisztításra van szükség.
Problémás lehet a sínek leerősítése, hiszen nem szabad megmoccanniuk hosszú távon sem. Nem éppen egy vakond által okozott földrengésre kell gondolni, de a föld az idővel tömörödik, süllyed, nem egyformán a pálya mentén. Egyik ilyen megoldásnál előre gyártott betonelemeket használtak, amik mélyen be voltak ásva. Különös gondot kell fordítani a víz elvezetésére.
A problémák másik csoportja a villannyal kapcsolatos (áramellátás, vezérlés, jelzők). A vezetékek, forrasztások hajlamosak a korrózióra kültéri alkalmazás esetén. A hibakeresés egy kiterjedt kerti rendszerben idegölő tevékenység.
Keresgéltem, de csak a kalapprofilos Piko sínekkel kapcsolatban találtam tapasztalatokat. Igen, ez az udvarra kilökős próba is párhuzamosan a kérdezősködésemmel elindult, csak arra nem egy, meg nem két napot kell várnom, de türelmes leszek, hiszen úgy is csak jövő tavasszal lesz ez aktuális.
Volt itt erről szó régebben. Sőt tesztelések is voltak szándékosan kinn hagyott sínnel, ágyazattal kapcsolatban. Nézz utána valamelyik itteni topikban volt róla szó, ugyanígy H0-ban.
Szeretnék egy kis segítséget kérni tőletek! Tervezem, hogy kiépítek egy kis kerti vasutat, de nem a szokványos G rendszerrel, hanem maradnék a H0-nál, hiszen így összetettebb, látványosabb hálózatot lehetne kialakítani és olcsóbb is lenne. Ugyanakkor kétségeim vannak a sínszálak kültéri felhasználhatóságát illetően. Láttam már udvari H0-s rendszert, de gyanítom, hogy a sínek tekintetében ott speciális anyagokat használhattak fel, mert a sima H0-s sínek felé én szkeptikus vagyok. Tudtok erről esetleg konkrétumokkal szolgálni? Köszönöm előre is a segítségeteket!
Keresek olyan vasútmodellezőt, gyűjtőt, árust, neppert, aki hajlandó lenne mélyen áron alul a megvásárolni a vasútmodell készletemet. Most nem részletezném külön a tételeket, mert sok van. A lényeg az lenne, hogy el kellene jönnie érte Budapest belvárosába és elszállítani. Ezt egy alkalommal. A cuccok összesen legalább 1 köbmétert kitesznek, úgyhogy szállítóeszköz is kell hozzá.
Vannak köztük Z, N, TT, H0 és Marklin H0 modellek, vágányanyag, kiegészítők. Sok új modell és használtak is.
Csak példaként: Brawa hangos G7.1 gőzös H0 új, Z21 fekeze digit központ dobozában WLAN multimaussal, TT csíkos által hangosított V60 dízel dobozban, Maerklin E93 jubileumi ÚJ, saját kocsiszettjével, rengeteg Z járgány, kicsi NOCH Blumenau kofferasztal (gyári) és még sok más.
Fontos, hogy csak egyben vihető el egy alkalom alatt. Nem szeretnék vele sokat bíbelődni!
Az ár kb. 500.000.- Ft, mely szerintem nagyon alacsony, de átnézéskor megbeszéljük.
tippem szerint a teljes készlet bolti ára 2 millió felett (csak az új dolgok).
Anno nekem is volt egy ilyen Gignt donornak, de már se kaszni se hajtás :) Bár most van Lassú Tibi féle réz kasznim, lehet, hogy vennem kell egy másikat donornak. De jobban örülnék, ha az ACME forgóvázait tudnám alátenni...
Hát akkor türelmesen várok, megszerkeszteni biztos nem tudom az alkatrészeket.
A Roconak van AK69e-je. Nem tudom, hogy külön kapható-e, de volt valaha a Roconak egy-két készlete, amiben ilyen kocsik voltak. Pl. a 66003 ilyen, de kellemes meglepetés volt az is, amikor megvettem leárazva a 66035-6-7-es készleteket, és a másfél raklapnyi kocsihoz kaptam két maréknyi AK69e-t :)
Azóta egyébként nekiálltam megrajzolni, és nyomtattam is magamnak, bár az CA3-as kapcsoló, nem AK69e. De előbb-utóbb nyomtatnom kell AK69e-t is, mert bővül a kocsiállomány :)
Ennek is azért lett zöld "ruhája", mert valaki gigantot épített. A másik 151-esem- ami belül maradt gyári állapotú - szintén fakóvörös volt, de élénkvörös kasztnit kapott. Egy időben nagyon olcsón lehetett ezeket megvenni.
Igen, az eredeti valóban halovány, és az egyik fényszórója erősebben is világít, mert aszimmetrikus a fényvezető műanyag...
A forgóvázak csavarodásával nekem nem volt problémám. Volt viszont problémám a motorokkal: az egyik 151-esnek a motorjában egyszerűen elkopott a kommutátor :-/
Amit még nem sikerült megoldanom, azok az AK69e kapcsolók. Valahogy úgy kell rábarkácsolnom a gépekre, hogy a forgóvázak is rendben elforduljanak, mert ugyebár a kapcsolók a forgóvázakkal együtt fordulnak, és az AK69e elég nagydarab jószág...
Én még sajnos nem cseréltem szekrényt az enyémeken, de ha sikerül beszereznem egy "fullos" zöld szekrényt, elbartelezhetjük a tetőszerelvényeket :) Szerencsére fel-felbukkannak ilyen szekrények, mert anno sok 151-es Gigantként végezte.
Legvégső esetben ha megtervezed a tetőszerelvényeket, és ideadod mondjuk .stl file-ban, kinyomtathatom őket... :)
Jó, hogy mondod a fogaskerekeket, majd rájuk nézek. Szegény 151-eseim jó pár éve dobozlakók :-/
Szia! Jó lett, én is digitalizáltam az enyémet, pont ilyen zöld az is. Én a dekódert beleforrasztottam a megfelelő pontokon, a világítás is maradt izzós. Viszont a két forgóvázban egy-egy kerékről le kellett húznom a fogaskereket, mert repedt volt.
Esetleg neked nem maradt (vagy nazareth-nek?) kasznid vagy a kaszni tetejére való alkatrészek? Az áramszedőkön kívül minden hiányzik róla és szeretném pótolni őket.
Köszi. A világítás színképében természetesen igazad van, de az eredeti azért tényleg elég halovány, meg itt-ott ki is világít. Digitálisan ezt is lehet tompítani, de azt akartam, hogy látszódjon a változás. Ha átalakítasz, szerintem a rugózást csináld meg mert tényleg hasznos.
Ennek a modellnek az első körös digitalizálásáról, még eredeti kasztnival, az Indóházba írtam cikket tizeniksz évvel ezelőtt ...
Gratula. Nekem is van két fakóvörösöm, de még nem vettem a fáradtságot, hogy egy hasonló beavatkozásba belevágjak. Pedig már van hozzájuk vagy 18 darab 6-tengelyes ércszállítóm is, jól mutatnának :)
Egyéni ízlés kérdése, de én az izzós világítást nem bántottam volna. A LED-eknek nem nagyon van izzó-fényük (már a vonalas színképpel való trükközés miatt sem), ehhez a IV-es verziójú DB-kekszes példányhoz pedig talán még jobban passzolna a haloványabb izzó, mint ez az erős LED.
Tudom, hüjje vagyok, de van egy-kis lelki kötődésem ehhez a Roco Br 151-eshez, ezért gondoltam, feljavítom, némileg "kőkorszaki" módszerekkel. Ez a gép eredetileg digit előkészítés nélküli volt, tompavörös kasztnival (Roco 43380). Amik alakultak rajta az elmúlt hosszú-hosszú évek alatt:
új zöld kasztni
új kerekek (a régiek felülete könnyebben kopik)
8-tűs digitális panel, hely kialakítása a dekódernek
a fő lámpák helyére tower led-ek
géptér világítás (F1) és fülkevilágítás (F2) smd ledekkel
az eredeti fényvezetőket likvidáltam, de a helyükre támasztékokat kellett rakni, mivel a fényvezetők a kasztni tartásában is szerepet játszanak
fülke környékén tömítés, hogy sem a fülkébe, sem a pályára ne szűrődjön ki a világítás
gumigyűrűs kereket áthelyezése a belső pozíciókból a külső pozíciókba (egyenletesebb lassú menet)
áramszedés javítása + 2 pár áramszedővel a belső tengelyeknél, továbbá a forgóvázak finom rugózásának kialakítása a belső oldalakon, ex-Fleischmann jeladók felhasználásával. Így már a kerekek sem koszolódnak a feljavított "sínfekvésnek" köszönhetően.
Hát, kábé annyit tud, mint az új gyártásúak. Szép és tényleg jól megy.
Gondoltam, eldicsekszem vele, ha már ennyit melóztam :-)
Bakker, mit rontottam el? Egyedül azért írtam be németül is, mert német oldalról jött a példakép, aztán hátha Ők is megnézik, akkor értsék, mi miért világít.
Ajajj. Csíkos írta a gyári dolgoknál a megoldást. Ha lógnak, ott nem tüneti kezelés kell, hanem oki...
Utólagos átépítés.... ajánlom figyelmedbe előző írásomat a VT szerelvénynél: Legtöbbet a kinematikával szenvedtem.
Igen, piszok nehéz egy utólagos, házilag összetákolt kapcsoló szerkezetet milliméteren belül pontosan összerakni - saját tapasztalat. A magasságállítás sajnos itt megbosszulja magát. Ezen a FL kupplung sem biztosan fog segíteni, mert elképzelhető hogy a kocsik összekapcsolva maradnak, de valamelyik kocsi kisiklik, a másik emelése miatt... nehéz ügy.
Langenschwallbach szerelvény. Az igazi munka vele csak a postakocsi két végzárlámpája volt. Nem egyszerű egy 0603-led megforrasztása, és helyre ragasztása. Bekötése 0,05mm-es dróttal történt.
Hát izé... nem volt egyszerű, de talán egész elfogadható lett. Természetesen minden kocsi egyedileg címezhető, így ha másik mozdony után kerül be, akkor azzal tud összhangban működni.
A legnehezebb a kinematika volt. Találtam egy RIBU nevű kinematikát, de azt is át kellett alakítani, meg még kellett neki egy plusz rugó is. Így sikerült a lenti eredményt elérni. Ennél közelebb nem lehetett engedni a két ütközőt egymáshoz.
"...a Fuggerth kocsikkal amiknek a közelkapcsoló mechanikája olyan, hogy két kocsi kapcsolószerkezete között simán van akár 3-4 mm magasságkülönbség..."
Ennek három oka lehet a tapasztalataim szerint:
- Nagyon ki van kopva a forgóvázakban a tengelyfészek, ezen vagy a csere, vagy a bronz perselyezés segít (PEHO).
- Nem egyforma átmérőjű kerekek vannak az egyes kocsik alatt.
- Lóg a kinematika, mert le van törve, vagy legyengülve a "pöcök", ami a helyén tartaná, és/vagy fordítva van a forgóváz a helyére téve. Most nem tudom lefotózni, mire gondolok, de van két öntési csonknak is nézhető támasz a forgócsapnál, amelyeknek helyes beszereléskor a a kocsi vége felé kell néznie.
Nem az ívekkel vagy az emelkedők megépítésével van a gond hanem a Fuggerth kocsikkal amiknek a közelkapcsoló mechanikája olyan, hogy két kocsi kapcsolószerkezete között simán van akár 3-4 mm magasságkülönbség is. Illetve van pár régi Piko vagonom is amikre utólag szereltem fel a Roco kk mechanikáját és itt is az eltérő magasság okoz gondot, mégpedig, hogy már a legkisebb emelkedő kezdeténél is hajlamos szétkapcsolódni amennyiben Roco kk kapcsolót használok. Javaslataitok alapján meg fogom próbálni a Fleischmann profi kupplungot - bár elég ormótlan-, illetve még a Brawa fixkupplungját is (BRAWA 2250) - utóbbi szép, filigrán, de nehezen bontható és ekkor sérülékeny.
A Roco Kurznak van két olyan alváltozata is, ami a normál kurznál jobban tűri a szinthibákat.
Az egyiket arról lehet megismerni, hogy a kis íves nyelv fölső része (ami a fix rész fölött kilóg, és azt a célt szolgálja, hogy a nyelv ne essen le) nem a szokásos keresztirányú kis henger, hanem kb. egy négyzet alapú lapos lemez. Összekapcsolt állapotban ez megakadályozza a másik kapcsoló csúcsát, hogy fölfelé elmozduljon.
A másik "szakállán" van egy keresztirányú pöcök, ami ugyancsak hasonló célt szolgál.
Nem tudom, hogy van-e külön cikkszáma a jószágoknak, vagy csak egy időben találomra ilyeneket forgalmazott a Roco. Nekem is csak egy idő után tűnt fel, hogy háromféle Kurz van a kocsijaimon (és a nevezett kettő pont kapóra jött a híresen vacak Ázea-kapcsolóknál).
Minden esetre az ilyen bűvészmutatványok már csak tüneti kezelést szolgálnak; alapvetően helyesen kell meghatározni és megépíteni a terepasztalon a függőleges íveket.
Ha a roco KK szétakad, akkor ott elég meredek a vízszint/emelkedő átmenet (kb 4mm a tűrése a roco-nak). Ez kb egy 2,5% emelkedő, majdnem szögben indítva, semmi átmenettel. Egy 300mm-es hosszú vagon itt már szétkapcsolódhat.
Az előttem jelzett PIKO kapcsoló... hát... nem egy élmény szét, és összekapcsolni a kocsikat. Főleg ha az ember hozzászokott a roco fecskefarkához.
Ami valahol a kettő között van "szétkapcsolás élményben", de elég stabil összekapcsolást ad, és a szintbeli változásokat is jól tűri az a Fleischmann profi kuplung. Érdemes kipróbálni, nekem az összekapcsolása volt kicsit nehézkes. Közelkapcsolásban ugyanott van, mint a roco-é, azaz tányér/tányér közelség.
Véleményeteket szeretném kérni, hogy H0 méretarányban melyik gyártó kupplungját javasoljátok egy emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított terepasztalra. Követelmény, hogy ne kapcsolódjanak szét a vagonok (mint a Roco KK-nál) és összeérjenek az összkapcsolat kocsik ütközői.
Vélhetően nem lesz 4000,-Ft-os vámolási költség, mert a tervek szerint az interneten keresztül saját magadnak is intézheted a vámolást. De nyilván az első időkben nem lesz jól megcsinálva a vámolást végző program és komoly fennakadások lesznek, ha egyáltalán elkészül valami a kis értékű vámolás bevezetésének kezdetére. Valamit majd csinálni kell, mert évente 30-40 millió ilyen csomag van, ezt máshogy nem lehet győzni.
Nemsokára a kis értékű cuccok is áfa+vámkötelessé válnak. A hogyan/mikéntről bővebbet nem tudok de 2020, vagy legkésőbb 2021-ben bevezetik (ezt már a postás is tudja, és nagyon is örül neki :). Ha mindenre kivetnek alapból 4000Ft vámkezlési költséget akkor nem fogja megérni onnan rendelni ilyen kis értékű dolgokat... Erre gondoltam.
Ezekben a PACO funkció dekóderekben mind a 4 kimenethez rendelhető különböző típusú be/le/villogtatás kapcsolás. Ez a neonos azért jó, mert van neki kb 5-6 féle villódzási mintázata, és azokat össze vissza alkalmazza. Valamint még a fényerő is állítható.
Minden ingyenesen elérhető a PACO oldalán....
Ez a neonos ügy úgy lenne az igazi, ha egy PIC mind a négy kimenete egyes világítási LED csoportokra lenne kötve, így nem az egész kocsiban egyszerre villognak, hanem össze vissza, ahogy az igaziban is vannak. Nincs egy kocsi hosszú fénycső a világon :)
Rendes gyártók természetesen hoznak ki ilyen kocsivilágításokat, de elsősorban nem az volt a célom, hogy hogyan tudok rengeteg összeget elkölteni erre a szerelvényre, hanem a meglévő dolgaimmal, minél egyszerűbben elérni a célomat.
(eddig a PMT hajtás volt, amit nem lehetett kihagyni a költségvetésből, és magukat kocsikat, motorkocsit - minden más rendelkezésre állt - no meg a piros LED (100ft)) :)
Amíg megy ez a Kínai rendelgetés - megjegyzem már nem sokáig - addig ezt választom (egy csomag kb 1-2 hónap alatt ér ide optimális esetben).
A modellezés nem lóverseny, lehet hogy addig még eszembe jut valami más ötlet is. A várakozás mindig hoz valami újabb lehetőséget is, vagy ráébreszt arra, hogy amit éppen építgetek semmi értelme :), így nyugodt szívvel félre tudom tenni akár néhány évre is.
Szerintem igenis jó dolog egy csomagra sokat várni. Eleve jobban meggondolja az ember kell-e neki, tényleg szükséges-e (persze mindez a hobbira vonatkozik, nem a kenyérkereső munkára).
Ha valami nagyon szükséges elektronikai dolog kell gyorsan, akkor nem a Király utcába megyek (oda bejutni napközben...), hanem a Jászai Mari utcába R** Alkatrészbolt (ne reklámozzunk). Sokkal könnyebb parkoló helyet találni, nincs annyira benn. Egy-két napon belül meghoznak mindent.
Egy VT 195 elkészült. Ebbe eredetileg semmilyen végzárfényt nem akartam, mert ezt betétkocsinak szánom. Ezért a vezérlő álláson kicsit szerencsétlenek a fények. A többi kocsin közvetlenül a fényprizmára teszem majd rá a LED-et, akkor fényesebb, és kör-körös lesz a fénye. Majd, egyszer...
Ha nem szeretném újragombolni az egész mozdonyt, az is megoldás lehet, hogy a szerelvény egyik végén a kurz helyett kengyeles kapcsolót használok és ezen a végén tud csatlakozni egy Piko Taurus, a szerelvény másik végén, ahol kurz van a többi mozdony?
Oh! Köszönöm. Beírom oda is a kérdésemet - bár ahogy néztem az ottani nicknevek itt is aktívak - hátha.
Bár elképzelhető, hogy az: egyszerélünkvazze, és a vasútmodellezésben csak a fal adja a másikat, elv érvényesülése miatt megoldom a vörös végzárat azon az oldalon is.
(az igaz, hogy így sajnos a vezérlőállásnál le kell mondjak a csúcsfény önálló kapcsolásáról - ami egyenlőre nagyon jól néz ki - mert mindössze 4 programozható kimenetem van egy-egy kocsira. 1:teremvilágítás, 2:végzár egyik oldalt, 3: végzár másik oldalt, 4 fehér előre. Azért kell különbontani a előre+másik oldal végzár fényeket, mert szerelvényben elképzelhető, hogy valameilykre nem lesz szükség.)
Piko Taurus és a kurzkupplung kérdéskörében kérnék tanácsot.
Próbáltam visszaolvasni itt a fórumon, találtam is a témában írásokat, de konkrétan a megoldást nem találtam meg.
Mi lehet a megoldás, ha az összes kocsin kurzkupplung van, de a Taurusok (kurzkupplunggal felszerelve, de a kinematika gyári hiánya miatt) ívben kidobják a kocsikat?
(előző hozzászólásba is tettem képet, mi az elképzelés)
A piko H0 VT motorvonat VT 185- és VT 195 vezérlőkocsikból összeállított szerelvény vezérlőkocsijaival kapcsolatban van egy kérdésem.
A motorvonat több vezérlőkocsit is tud majd húzni. Azok a vezérlőkocsik, akik a szerelvényen belülre kerülnek, ott a végzár fények természetesen nem fognak világítani. A vezérlőkocsiknak az egyik vége rendelkezik vezetőállással - hiszen vezérlőkocsi (itt kapcsolható a előre fehér/előre csúcsfény/hátra zár-vörös fény).
A gondom a másik oldalával van, ami olyan betétkocsis (beiwagen). Itt csak vörös fény lehetőség van. Viszont ennek a kivilágítása technikailag nagyon nehéz, mert nincs fényvezető prizmával ellátva.
Tehát, ha véletlenül egy sima mozdony után kapcsolják ezt a vezérlőkocsit (át lett mindenki szabványos KKK-ra alakítva), úgy hogy nem a vezérlőrész van hátul, akkor nem lesz rajta zárfény.
Most jön a kérdés: mennyire életszerű, hogy egy vezérlőkocsinak mindig a vezérlő állása van a szerelvény végén?
Klubunk, a Magyar LEGO-Vasút Klub építőversenyt hirdet két kategóriában és két korosztályban. A téma természetesen magyar, illetve magyar vonatkozású kötöttpályás közlekedés, vontatójármű/motorvonat és vontatott jármű kategóriákban várjuk december 20-ig a nevezéseket. Az építőversenyen természetesen a dán cég által gyártott alkatrészekből várjuk a modelleket.
A részletes versenykiírás az alábbi blogbejegyzésben olvasható:
Még egy kis kocsivilágítás elmeborzoló - erre az esős őszi napra :)
Roco kéttengelyes kocsik.
Mindegyikben van 4-5 sárga LED, és egy áramgenerátoros kapcsolás. Kb 15 másodpercig azonos a fényerő. A videón inkább a kezdeti áramfelvételt, és a villódzásmentességet szerettem volna demonstrálni.
Annyit kellett trükközni, hogy a superkondi itt az utastér felé néz. Mivel a lapos tető oldalon nem fért el. Ezért nincs a kialakított helyén.
Amíg faragom a VT 185-t motorkocsit (KKkinematika már benne van, hátsó világítás vontató módban lekapcsolható, most a hajtásán van a sor) addig egy FL BR65-ösnek estem neki.
Kapott egy füstölőt. A kémény átmérője megfelelően nagy, így a kémény tetejéig ki lehet hozni a füstölőt. A füst sokkal szebben jön így ki, és könnyebb a betöltés is. Kifúrni a fém öntvényt, nem volt egyszerű, de minden külső letörés, sérülés nélkül sikerült (7-es fúróval).
Aztán lettek a bökkenők. A világítás pont a kémény alatt van a kazánban. PONT 1 mm-t kilógott a füstölő a kéményből - hogy néz az már ki, nem????
Annyit kellett lecsiszolni a világítás tartóból, hogy már nem tudta fogni az égőt.
Kapott két SMD led-et (egyik felfelé, másik lefelé világít), plusz a védődiódát, meg az ellenállást. Ezzel megoldódott az allosztérikus gátlás, a csúcsfény is világít (Spiztenlight), és még füstöl is a mozdonyka.
Néhány kép a dekóder beépítésről, és egy videó a füstölgésről.
Mondjuk a Gerhard Trost könyvben is benne van, hogy a személyvonatokat lehetőleg egy típusú kocsikból illik összeállítani. A valóság meg nagyon más volt, még a DR-nél is. Pedig szépen mutat egy III. korszakos Modwagenekből összerakott gyorsvonat egy Wagner terelős BR01-gyel az elején. (Nekem TT-ben meg is van az összeállítás.) Csak ez a legritkább esetben jött össze. Különösen igaz ez szerintem a VT sorozatú motorkocsikra. Húztak azok eléggé sok mindent, így én el tudok képzelni ilyen kocsikat egy VT137 mögött is, ahogy volt olyan mellékvonali személyvonat, ahol két ilyen vezérlőjét húzta egy V60-as. Még Tillig szett is volt belőle, ha jól emlékszem... Nem éppen a frekventált vonalakon járatták őket a III. korszaktól, és nem is nagyon élték meg a IV. végét.
Tisztelt fórumozók a segítségeteket szeretném kérni mert a garázs padlásának rendezése közben előkerült egy régi kb: 30-35-éves modellvasút készlet amit még Yugoszláviában gyártottak mehanoteknika a neve és van hozzá egy diesel mozdony 3 személykocsi meg természetesen sín amiből egy ovális pályát lehet kirakni de szeretném bővíteni a sín hosszát ,hogy nagyobb legyen a pálya és ebben kérnék segítséget,hogy mivel lehetne bővíteni a most is kapható sínek közül mert hasonlít a pico és a rocco talpfás síneire is de melyik a jó azt nem tudom válaszotokat előre is köszönöm.
Az a helyzet, hogy kaptam ajándékba egy ilyen motorvonatot (VT 185) önállóan. Ahhoz nem volt vezérlőkocsi.
(A vitrinvonatos szetthez nem nyúlok, mert az oda van előkészítve.)
Két szett összekapcsolását már nem tartom szerencsésnek több szempontból sem:
valamelyik motorvonatból ki kell venni a hajtást, akkor már nehéz lesz a szerelvény, a másik nem fogja tudni elhúzni. Ezeket a régi hmmm... hajtásokat consist-módban hajtani eléggé öngyilkosság.... használni szeretném, nem hajat tépni.
Ezek szerint marad a két vezérlőkocsi - ahogy itt előbb is javasolták.
(Vakeródzóról nem szívesen veszek semmit, max. itt megkérdezem a börzén kinek van, ezenkívül ott az e-bay egész volt DDR régió elérhető, van ott is belőlük kínálat)
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Van nékem egy PIKO VT 185-es motorvonatom, és hozzá egy vezérlőkocsi (VT 195). Ez szokott így egy szettben még a múlt században a karácsonyfák alatt rendszeresen landolni.
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a szettet milyen betétkocsival lehet(ne) bővíteni?
Egy másik Steuerwagen-nel (BR 195), vagy létezik beiwagen (betétkocsi) hozzájuk?
A neten találtam több képet, melyeknél egy hajtómozdony, több kocsit is húz.
Nem tudom, hogy mennyire hatásos egy olyan forgóvázat lesúlyozni, amiben körmök közé pattintott kerekek vannak, amúgy is jelentős gördülési ellenállással . Felül rá a körmök oldalirányba billeghetnek, hosszirányba csúszkálhatnak, ha a fröccsöntés éppen úgy sikerült)...
Egyébként az igazi hibát akkor követték el, amikor a hajtást szerkocsiba pakolták. A szerkocsi 1-2-3. tengelye fölé került a motor, így ide súly alig jutott, a 3. és 4. tengelyek fölött viszont teletömték nehezékkel. A következmény: a szerkocsi súlypontja a 3., és egyben hátulsó hajtott tengely elé került 1-2mm-rel.
Ez kb. azt jelentette, hogy vehettél magadnak egy optikailag meglehetősen ütős, viszont gyakorlatilag 1 tengellyel vontató gőzöst (ami méreténél fogva hajlamos volt az ívekbe is befeszülni). Sakk-matt.
a modell mozdony végsebessége 140 Km/h, ami megfelel az eredetinek.
Ez önmagában jól jellemzi a 102 eurós projekt átgondoltságát.
1.) Ugyanezt a hajtást két különféle kerékátmérővel szállították, attól függően, hogy szerkocsiba/Ludmillába, vagy Gorillába rakták. A kerékátmérőtől pedig nagyban függ a sebesség is...
2.) Ez a hajtás volt a Ludmilla alatt (elvileg 130-as, de vonatfűtés híján tehervonatoztak vele, így inkább 100), a BR01.5 és BR03 alatt (130km/h), a Gorilla alatt (160km/h) és a BR41 alatt (90km/h).
Szóval tudja a hajtás a modellhű végsebességet, a kérdés csak annyi, hogy mennyi a 12V. :)
A BR 56 valoban Gützold ahogy a BR 106 is,ahol a kis kockamotort cserélve egy egész csendes hajtásu gépet kapunk,de valahogy nekem a Piko BR38 asa szebben megy mint ez a BR 56 os Gützold.
Mi baj a BR 95 hajtásával??? A BR 38, BR 185 be is ez a motor van valamint az összes nagygözösébe ezt rakta már a Piko rendszerváltás elött,mivel érezte hogy ez a kockamotoros egyenhajtás semmit nem ér....
Egy magasabb feszültségen indulo motor,de szépen muzsikál nálam,ráadásul a BR 95 csuklo alváza lehetövé teszi a szük években valo biztos közlekedést a Roco BR 93 asával ellentétben.Vontatásilag meg egy erös gép,filigrán rudazattal megspékelve.Ezt is gyártja mai napig a Piko egy kinai 50 ft os motorral,igaz lendkerékkel.
Én is Buhler motort tettem bele elsö körbe,de nem hozta meg a hatást,magyarul szart sem ért. H0Totya hajtása hozta meg az áttörést,igy 3 mozdonyba lett cserélve,igy már használhatok lettek.
A VEB PIKO BR56.20 (ex porosz G8.2) mozdonyát a Gützold fejlesztette, és gyártotta. Nem véletlenül ők is adták ki átdolgozva a '90-es évek közepén, és nem a PIKO GmbH.
"...Pikoéknál például a BR 95 ami külsöre felvette az akkori nyugati modellekkel a versenyt,sött...."
Igen, csak olyanok, mint a magyar kisszériás, egyedi modellek egy jelentős része. Szép, csak pályán mozognia, meg vontatnia ne kelljen. (Tisztelet a kevés számú kivételnek!)
Szép, meg drága is ez a Faulhaber motoros meghajtás. Csak könyörgöm, minek? Ha minden más, az elcseszett áttétel, a kis súlyú, és nem merev alváz, és a tojás, minden irányban billegő kerekek is megmaradnak???
Gützoldék mikor léptek? Mert az 520-asom fogaskerekei is eltörtek mind, ugyanazok az ócska műanyagból készült fogaskerekek voltak benne, mint 20-30 évvel korábban. Sőt! Csíkostól vettem kb. 10 éve a régi Gützold Szergejemhez kereket, azokon is tört el nem egy fogaskerék.
Aztán Von Smalhasen fórumtárstól vettem fogaskerekeket, azzal jó lett mindegyik.
- Csak az egyik kerék van meghajtva viszont a hókotrók el vannak távolítva. 2,5mm sínek között FLM fogasléc van rakva, mert passzol hozzá a Piko mozdonyka. :)
Aztán annyira bejött a Gützoldnak a fehér műanyag fogaskerék, hogy kitartott mellette még a Pikotól elszakadás után is.
Viccet félretéve, persze, minden gyártó követhet el hibát, dehát ez teszi lehetővé a folyamatos fejlődést. Végül Gützoldék is léptek. Csak kissé sokára. Így a fehér műanyag fogaskerekek méltán válhattak a vasútmodellezés univerzumának egyik Nagy Fixpontjává (a Sachsen/Tillig Y-kocsijai és a Piko BR 80-asa mellett :)
A BR130 kerekei a BR01, BR03, BR41 szerkocsik kerekeivel egyeznek meg, csak más a műanyag színük. Illetve a fogaskerekeket tekintve még az ES499 is ugyanaz, csak ott valamivel nagyobb átmérőjű és küllős a kerék.
Komolyra fordítva: Mindkét gyártónál elég jól behatárolható tól-ig időszakra jellemzők ezek a típushibák. De nagyon is jellemzők voltak. Legmeghökkentőbb esetem a Trix 1012ese. Fél európa őrjöng az állandó fogaskerék repedésein. Hernyofan kollégának egy métert nem ment a példánya, dobozban állva repedt szét szinte az összes tengely hajtása. Ugyanabból a szállítmányból került Keszthelyre is egy. Az 11 éve megy rendületlenül napi 8 -10 órát, 9 szintes spirált megmászva minden 15 percben. 2 motort evett meg eddig, más minden eredeti benne...
Biztos vagy ebben? Bár Ludmillám soha nem volt, de egy rokonét kellett egy kicsit bütykölnöm. Mintha a PIKO gép kerekei a személykocsik ócska spiáteréből készültek volna. A Gützold Szergejemnél az egyik garnitóra már tükörsimára kopott és ott kis is sárgult, nagyon másnak tűnt az alapanyag.
Az utolsó Piko fejlesztések kinézetre, sőt megkockáztatom hajtásilag is nagyjából egy szinten voltak a "nyugati" gyártmányokkal, főleg a gőzgépek, BR38, 56 meg a te általad említett 95-ös is. De ha már itt tartunk a 70-es években, az E44-es is simán pariban volt a Fleischmann féle géppel, bár utóbbinak bizonyosan jobb a hajtása.
Jah; szintén még a Herr Hruska/Permot BR91, a futókerék külön áttétellel történő meghajtása, eltérő fordulatszámmal az eltérő átmérő miatt. Az összes kerék áramszedő, az összes tengely fogaskerékkel hajtott, 7-pólusú forgórész, világítás előre, 1965., DDR.
Nekem pár Roco gépnél előfordult a csiga elforgott a tengelyen, pl. Re 460-ásnál. Fogaskerék repedés is volt több gépnél (pl. ÖBB 2045 dízel, vitrinben állva, soha nem használva), de ilyen sok gyártmánynál előjött már (Lima, Jouef, Brawa, és amcsi modelleknél is, ott különösen a Proto gépek hajlamosak rá).
Hruska/Permot BR91 a 7-pólusú forgórésszel analóg üzemben finomabban ment, mint néhány mai modell digitális vezérléssel; és maga a modell nem is volt csúnya, szerintem még ma is megállja a helyét.
A BR84 már nem mondható annyira szépnek, de technikailag az is ugyanúgy bőven lelépte a korát a 60-as 70-es években; és igen, ez is a keletnémet technika, a későbbi Piko égisze alatt.
Azért ne felejtsük el,hogy a DDR Piko Ludmillája a 70 es évek elején lett megtervezve,ezzel az volt a gáz,hogy gyártoták változtatás nélkül 20 évig... tipikus szoci efektus.
A gützold hajtása fejlettebb volt,de az sem semmi,hogy a Mav 520 on 2005 be is repedt a kerék,mert nem volt egy ember aki szoljon Gützoldnak,hogy 40 éve repednek a fehér kerekek.
A Piko nagygözösei hajtása agyrém volt valoban,gyakorlatilag magát tudta mozgatnia modell,viszont külsöre annyira megelözte a korát,hogy mai napig gyártja,más kérdés,hogy elavult.
Azért voltak jobban sikerült hajtásu gépek is Pikoéknál például a BR 95 ami külsöre felvette az akkori nyugati modellekkel a versenyt,sött....
Engem a BR 23 as agyonbonyolitott áramszedése is lenyügöz,nem tudom mi vezérelte az akkori fejlesztöket)))
A régieknél maradva még ami tetszik a Hruska gépeinek a hajtásának a finomsága a 7 polusu motorjaikkal,mindezt a 60 as években.
A DDR Ludmilla már nekem is csak az emlékek miatt maradt meg,mert ott a fa alatt 1978 ban. Kapott 2 Buhler motort és Digitools dekodert,igy erös lett,és szépen indul a két motorral,ami valoban nem a legszerencsésebb megoldás a Liliput Flirt esetéböl kiindulva.
Más nyugati gépek Lima, Joef,és társai abban az idöben se voltak elörébb a DDR Pikonál sokkal,ott is akadtak nagyon gyenge áruk,pedig árba más kategoriák voltak.
Na most összeszámoltam, 6 darab kardános Roco gépem van, eddig egynek sem volt semmi kardán-problémája (más sem, leszámítva egy motorhibát). Lehet, hogy csak szerencsém volt.
És három Gützold mozdonyom van, ebből mindháromnak van törött fogaskereke, némelyiknek nem is egy. Lehet, hogy csak pechem volt... :)
Egy megjegyzés: az eredeti "ószeres" Gützold modellekben a csigaorsó acélból volt a csigakerék pedig bakelitből (V100, V180, BR120 egyaránt). Soha nem törött el, és a kopása is minimális volt a későbbi konstrukcióhoz képest.
A későbbi konstrukció ugyanis a Piko-ba való beolvadást követő volt, mikor is a csigaorsó is és a csigakerék is egyaránt "kalap sz@r" minőségű műanyagból készült (fehér műanyag). Itt már jellemző volt a csigaorsó kopása, ill. a csigakerék repedése; ami a későbbiekben a Gützold alapvető hibájaként lett elkönyvelve (ahogy te is kijelented ezt). Persze ezeknél a Gützold-nak mondott modelleknél már nem volt ráöntve (V100, V180, BR120), ill. belesajtolva (BR64, BR75, BN150) az alváztakaró lemezekre a gyártó neve, mint a korábbi, ún. "eredeti" Gützold esetében.
Ezért aztán ne is írjuk rá ezeket egy az egyben a Gützold számlájára; Csíkos előttem már leírta nagyjából hogy miért, én meg taglaltam az előzményeket...
"Beszélgessünk inkább a Piko N-es szortimentjéről >:)"
Az az igénytelenség csúcsa! Meg OFF is, lévén ez a vasútmodellezés topic!:-))) Meg nem szeretném viszontlátni az ebédemet:-)
"Gützold mozdony az, amiben eltörnek a fogaskerekek".
Meg a Liliput, a Brawa, a Trix, meg a ROCO is, meg a Tillig is. Habár a ROCO esetében nem a fogaskerék törik, hanem a kardánt fogadó bütyök reped meg, és forog el. Így aztán a motor nem tudja hajtani a mechanikát, a terheletlen fogaskerék meg tovább bírja.:-)
Mellesleg a Gützold modellek fényévekkel voltak jobbak a kortársaiknál anno, mégy így is. Az új, barna, vagy fekete fogaskerekek meg már nem repednek. Ugyanis azokat nem beszállítótól vették, hanem maguk csinálták meg. "Csak az van megcsinálva, amit mi gyártunk le magunknak." Bernd Gützold-t idéztem.
Hát ami azt illeti, a BTTB poénja a Ludmillával is kissé erős. Nemhogy egyenhajtás, hanem egyenfőkeret :) Illetve hogy mi a fenéért erőltették bele azt a bazihosszú motort minden modelljükbe... Mondjuk az emlegetett NoHAB-hajtás – az emlegetett motort leszámítva – pont egész korrektnek tűnik nekem.
Gützoldék már valóban némileg értelmesebb hajtásokkal próbálkoztak, mint a Piko, de pl. az evolvensről ők sem hallottak: fogaskerék az, amin recék vannak körbe. Visítanak is a régi Gützold-gépek rendesen :) Bár meg kell hagyni, a középmotor és a kardánok eléggé előremutató konstrukciók voltak, és el is billegtek a gépek szépen, míg ketté nem törött a fogaskerék a hajtott kerekük tengelyén. Ha már itt tartunk, az az alaposság is dicséretre méltó, amivel 40 éven keresztül kitartóan építgették az arculatukat: "Gützold mozdony az, amiben eltörnek a fogaskerekek".
Na szép, nekem sem jó semmi... Beszélgessünk inkább a Piko N-es szortimentjéről >:)
Akkoriban tudtak azért értelmes "egyenhajtásokat" is csinálni, amik nem rongálták el a modellhűséget nagyon, és életképesek voltak a pályán is. Csak azokat nem Sonnebergben csinálták, hanem Zwickauban és Berlinben. Sajnos a PIKO modellekre nagyon sokszor rányomta a bélyegét az igénytelenség, és igyekeztek a nevüknek is megfelelni. Tudniillik: Spielwaren Fabrik, vagyis játékárú gyár... Pedig az alapanyagok terén sem Berlin, sem Zwickau nem élvezett semmilyen előnyt, vagy kiváltságot.
Jól látható, hogy mennyire katasztrofálisan szélesre kellett szabni a mozdonyszekrényt, hogy beleférjen az "univerzális" hajtás. Hasonló okokból ugyanilyen lett a Gorilla is. És ugyanannak az "univerzális" hajtásnak köszönhetően készültek évtizedeken át BR01-esek, 04-esek, 41-esek tízezrei úgy, hogy már a gyárból kijövet is életképtelenek voltak. Mindezt azért, hogy néhány szerszámot megspóroljanak.
Szóval jó volt az a hiánygazdaság, csak nem nagyon.
Más nem, hanem a Piko, ismét. Bár ez nem pont ugyanaz, mint a VEB-féle, már a sorozat-BR130-asoknak felel meg, és egy kulturált, XXI. századi modell.
Ha már itt tartunk, a VEB Piko anno a nullsorozatú BR130-at csinálta meg, amit aztán átfestett T679.2-nek is. De igazából nem találtam adatot arra, hogy a ČSD-nek valóban lett volna ilyen nullsorozatú Ludmillája, tehát valószínűleg a VEB Piko T679.2-ese ilyen szempontból sem stimmel...
Stimmel, de igazából szegény Piko annyira félresikerült, hogy úgy vagyok vele, az ember legföljebb a gyerek miatt tartja üzemben (esetleg mögé akasztva a Sachsen passzolóan otrombán szélesre sikerült emeletes szerelvényét) – ekkor viszont mindegy a konkrét típus; esetleg ha emlékek fűzik hozzá (mint esetemben), akkor nem dobja ki, hanem tárolja a szekrényben – ekkor viszont mindegy a kerék :)
A Roco az 132-es a Piko meg 130-as. :) Amúgy teljesen igazad van, ezeket a gépeket már nem éri meg életben tartani ilyen árak mellett, ha csak nem valami emlék miatt fontos.
Ha azon gondolkodsz, hogy veszel alája valami bolti kerekeket, vedd figyelembe, hogy az eBay-en már 45-50 eurotól kaphatsz egy levedlett Roco gépet. Lendkerekes, centrírozott motorral, korszerű, kardános hajtással, amelynél a behajtáson van a csiga, nem visítanak benne a fogaskerekek, minden tengelye hajtott. A korszak valószínűleg nem stimmel, de minden más szempontból jobban jársz.
A Piko gép úgy, ahogy van, borzalom. Zörgős kockamotor; "univerzális" hajtómű lötyögős kerekekkel, ami miatt az egész gép aránytalanul széles; két hajtott tengely; ha pedig második motoros forgóvázat szerelsz be alája, képtelenség úgy összejátszani, hogy a két motor egyszerre induljon és egyformán pörögjön.
Első mozdonyaim egyike ilyen volt. Szerintem fizikai képtelenség annyira lelakni egy Roco gépet, hogy a szoci Pikonál is rosszabb legyen :)
Futó kerékpár momentán nincs, tudtommal. Ne zavarjon, hogy Gützold, a régi PIKO BR130 (Ludmilla) kerekei megegyeztek a régi Gützold BR110, BR120, BR118 kerekeivel.
Köszönöm a választ. Közben kutakodtam én is, és azt írják, hogy a Pufferring a második világháborúban került a mozdonyokra abból a célból, hogy éjszaka, amikor a bombázások alatt lekapcsolták a fényeket és a vonatok mégis közlekedtek, legalább valami növelje a láthatóságot. Aztán demilitarizálták a gyűrűket és a VH után az esztétikát szolgálta, jellemzően a III. korszakos járműveken.
A 3 fényszórós mozdonyok esetén (pl. V43, V46, M47) a valóságban milyen világítási módok vannak?
Általában mindegyik lámpához tartozik egy kapcsoló, így a mozdonyvezetőn múlik, hogy melyek világítanak.
Az alsó 2 fényszórónak vagy a felső homlokfényszórónak változtatható a fényereje?
Mindegyiknek változtatható.
A felső fényszóró külön kapcsolható általában?
Általában igen.
Távolsági fény kapcsolásakor mi "történik"?
A H4 halogén izzóban két izzószál van, egy a tompított világításnak, egy a távolsági fénynek. Mivel másmilyen az elhelyezkedésük a lámpatest foncsorját másképp világítják meg. Tompított esetén a mozdony elé, míg a távolsági fény esetén a nevéből adódóan messzebbre.
Az 5 fényszórós (Taurus, Traxx) mozdonyoknál milyen lámpa üzemállapotok fordulhatnak elő?
A vezetőfülke hátfalán van egy kapcsoló, azzal lehet kiválasztani. Mivel ezek a gépek külföldre is járnak, ezért az ottani jelzéseket is tudnia kell.
Kérdezném a hozzáértőktől, hogy a mozdony ütköző karimájának fehér festése mi célt szolgál? Csak láthatóság miatt, esetleg ez egy korszak jellemzője stb.?
Lenne egy kérdésem mozdonyok világításával kapcsolatban. A 3 fényszórós mozdonyok esetén (pl. V43, V46, M47) a valóságban milyen világítási módok vannak? Az alsó 2 fényszórónak vagy a felső homlokfényszórónak változtatható a fényereje? A felső fényszóró külön kapcsolható általában? Távolsági fény kapcsolásakor mi "történik"?
Az 5 fényszórós (Taurus, Traxx) mozdonyoknál milyen lámpa üzemállapotok fordulhatnak elő?
Ez egy külön szakma, sok minden sok mindentől függ. Vannak fém, műanyag klisék, vizes, alkoholos mosásúak. Felirat felvitele levilágítással történik kb mint a rézmarásnál. Gépek ára is elég tág, pl egy közép kategóriás tamponnyomó gép 500E töl fölfelé. Itt is függ hogy nyitott vagy zárt rendszerű. Érdemes nyomdai fórumokat átnézni, vagy a legjobb tanács meglátogatni egy nyomdai céget.
Még borzolnám itt a kedélyeket házi-barkács dolgaimmal. (Lehet hogy a kispénzű topikba illene.)
Érdekes dolgot láttam még régebben a német Stummi fórumon. Ott az áramszedést egy kiforrasztó rézhuzallal oldotta meg valaki, de nagyon bonyolultan (rátekerte a tengelyre, meg még újra össze is forrasztotta).
Valami egyszerűbbet gondoltam ki: Simán csak csúszó érintkezőként fogtam be. Lásd alább a képet. Olyan minimális menetellenállása van, hogy szinte lehetetlen észrevenni. Valamint meghökkentően jó az áramszedése. Szinte nem is vibrál a ledfény, annyira stabil a kontaktus.
Az összerakásnál figyelni kell a sorrendre: előbb kell a vezetéket felforrasztani a rézkötegre, és utána beragasztani a helyére.
Egy kis szösszenet a régi vagonok feljavításáról. Rációt ne keressünk benne, hiszen a beletett kiegészítők a kocsi alap értékével vetekszenek.
Alábbi videón egy régi HO-ás piko Schicht Langenschwallbach kocsit lehet látni.
Kapott kettő roco közelkapcsoló kinematikát. Érdekes módon, nem sokat kellett faragni azon, hogy oda beférjenek. Így ütköző/ütköző közel jött egymáshoz.
Valamint tettem bele egy kocsivilágítást, LED-eset. Egész jól hozza a régi korok világításait a sárga fény. Mivel zavart a villódzása a régi izzós világítás megoldásnak, megoldottam pufferelve ezt az újat. Kb 10-15 másodperc után sem változik a fényerő. További előnye, hogy a kondi elfér a tetőn, így nem kell a WC-ben helyet keresni neki. A kapcsolás áramgenerátoros, itt a fórumon kaptam az ötletet.
Köszönöm az infót. Nem nyugtattál meg. Sajnos nekem néhány járműkaszni festését vállalta el. Nem is az átfutási idő idegesít, hanem az, hogy nem reagál az emiljeimre. Meg a kifizetett előleg. :-(
Sajnos a hajtási mód egyesével nincs megadva. Ekkor Alsóörs állomáson egy 20 méteres lemezcsuklós korong volt beépítve. Annyi infót említ még, hogy 8 éves fővizsga-időköze volt és a főjavítása 1972-ben volt esedékes.
A kimutatásban megtudható, hogy Alsóörsön a forditókorong elektromos vagy kizárólag kézi hajtású volt-e? Illetve, hogy akkor még a 16,5 méteres volt-e ott?
Dorog VF-en a jelzett időpontban egy 20 m átmérőjű MÁV szabványú billenő fordítókorong üzemelt adhéziósra átalakítva, míg Komló állomáson egy szintén 20 m átmérőjű MÁV szabványú billenő fordítókorong működött.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem tamponnyomásos feliratozási techinkát illetően. A feliratokat lényegében tartalmazó kliséket milyen módszerrel lehet elkészíteni? Milyen anyagból van maga a klisé, hogy kerülnek rá a feliratok, stb. Minden egyes feliratozáshoz külön klisét kell készíteni? Illetve, nagyjából milyen árban van egy tamponnyomó gép?
Fennmaradt egy 1969. december 31-i állapotot tükröző tételes országos kimutatás a fordítókorongokról. Eszerint még 3 db 20 méteres korong is volt kézi hajtású, ellenben volt 2 db 16,2 méteres villamos hajtású korong is. Konkrétan 22 méteres csak egy darab volt az egész hálózaton (egy középcsuklós, cseh gyártmányú korong Szentesen), az pedig villamos hajtású volt.
Konkrét szolgálati helyre érdemes megnézni, mit használtak.
Amikor a modellt készítettem, egy kicsit utánanéztem. De nem tudom a választ, csak sejtem.
Amúgy a 22m-es átmérőjű fordítókorong már igencsak nagy volt. A 20m-esen már meg lehetett fordítani a 424-est és a 301-est is, csak a 601-esnek és a 303-nak kellett nagyobb. Szerintem a kis állomásokon a kisebbek biztos kézzel tekerősek voltak. A kurbli egy lánccal hajtotta meg az egyik támasztó kereket. Úgy tudom, a villanymotor is ugyanezt hajtotta. Azt nem tudom, hogy a villanymotorosnál a kurbli (ami mindig megmaradt) együtt forgott-e, amikor a villanymotor hajtott.
Más meghajtásról nem olvastam. A villanymotornál az volt a probléma, hogy az áramot a hídra kellett vezetni. Ehhez legtöbbször a híd közepén volt egy kapu, aminek a tetejére ment egy áramszedővel a villany, így tudott alatta a híd elfordulni.
Segítséget szeretnék kérni, hogy a II. világháború utáni két évtizedben a MÁV egyes kisebb állomásain állomásain található 16-22 méteres fordítókorongok hajtása kézi- vagy jellemzően elektromos volt-e már? Esetleg gépi hajtásból az elektromoson kívül előfordult más is?
Magadból kiindulva gondolom te nyivákolni szoktál. Én próbálok minden lehetőséget körbejárni. Ha erre nem ez a téma a legmegfelelőbb azért elnézést. De felejtsük el ezt a hangnemet, vagy az internet kényelmes anonimitâsában úgy gondolod bármilyen hangot megüthetsz?
Többiektől elnézést az OFF-ért illetve a nem ide illő kérdésekért/témáért, valószínűleg a modellvasút javítás lett volna a helyénvalóbb topic.
Zzemoki-n kivul barhol hozza tudok jutni fogaskerekekhez es csigahoz? Zzemoki Szeptemberig szunetel... Szeretnem a hajtast minel elobb megcsinalni de abbol a hulladek muanyagbol amit a fuggerth hasznal nem tudom lehetseges e.
Köszönöm! Megkeresem. Sajnos a takaró lemez kiemelése nem segített. Ugyanúgy recseg, kerepel valami. Tegnap szétszedtem teljesen a hajtást és manuálisan kézben forgattam hátha észrevesznek valamit. Minden épnek tűnik de a fogaskerék mintha nem illeszkednének teljesen. Egyik nyomja ki a másikat látszólag akkor is amikor a takarolemez rajta van és rá van szorítva.
A sínen csinál olyat, hogy forog a csiga de mégsem megy a mozdony mintha gond lenne az áttétel pedig kézbe véve forog szépen minden.
Nekem egy V43-asomnál a Hernyofan által 1. pontban írt probléma fordult elő. Többször megismételte ezt a műveletet, ezért én végül egy műanyag lemezke segítségével kiékeltem a takarólemezt a mozdony közepe felőli oldalon. Többet nem csinálta.
Egy pár tipp tapasztalataim alapján, amit szeret csinálni a Fuggerth hajtás:
1, Ha szétszedéskor nem látszik semmi, akkor a legerősebb tippem az lenne, hogy a hajtásház burkolata valamelyik forgóváz alján nem pattan be rendesen a helyére, vagy menet közben kiugrik onnan. Ezt a kupplung felőli végen egy csavar, a másik végén egy nagy, bepattintható fül tartja a helyén, a forgóváz alján. Ez utóbbi szokott olyat csinálni, hogy eldeformálódik, és már nem kapaszkodik rendesen. Óvatosan, de erősen kicsit meg kell hajlítani kifelé ( nagyon erős anyag, és csak kb. fél mm-ről beszélünk ), onnantól megint kapaszkodik rendesen. Ha ez az elem akár csak kicsit is elmozdul, akkor a fogaskerekek tengelye is ki tud mozdulni a helyéről, és jön a kerregés. Nézd meg, hogy rendesen be van e pattintva a helyére.
2, Olyat is láttam nemrég, hogy ez az elem kicsit elhajlott, "vetemedett". Ezzel a középső kis fogaskerék már ki tudott annyira mozdulni, hogy daráljon a hajtás.
3, Egy másik forrása ennek a fajta hibának, hogy a csiga - fogaskerék kapcsolatnál van valami. Itt vagy a csiga fogy el, vagy az alatta lévő fogaskerék. De ez látványos ( a kopott alkatrészeken túl a forgács ott van a hajtásban ). Ami esetleg nem annyira, az a csigát tartó műanyag elem kimozdulása ( ezt két oldalt két fül tartja a helyén ), bár ilyet ritkán láttam, mivel ez is nagyon combos anyagból készült, karbantartáskor szétszedni sem épp finom munka.
Segitsegeteket szeretnem kerni Fuggerth v43-asommal kapcsolatban. Egy hete olyan hangot ad ki mint egy kereplo. Rettenetesen recseg/ropog es sokszor el sem indul. Latom a csigatengelyt/fogaskerekeket forogni de meg sem megy rendeltetes szeruen a mozdony. Szetszedtem a mozdonyt es a fogaskerekek nekem sertetlennek tunnek. Nem latok letort fogakat es rendesen meg van olajozva aminek kell. Az egyetlen erdekesseg amit lattam, hogy az fogaskerekek "kinyomjak" egymast es kiugranak a helyukrol, mintha nem illeszkednenek 100%-osan. Ezt probaltam orvosolni es a leheto legpontosabban egymasba illeszteni a fogaskekrekeket, hogy mind szepen egymasba kapaszkodjon es ne ugorjon ki de ez sem segitett.
Tudom, hogy a Fuggerth hajtas rettenetes minoseg de egy hettel ez elottig legalabb hangtalanul ment a mozdony problema mentesen. Tapasztalt mar valaki hasonlot vagy van barkinek barmi otlete mi lehet a problema? Nem vagyok tul gyakorlott a temaban de nekem a fogaskerekek es a csiga epnek tunnek. Mindenkepp beruhazok majd egy Zzemoki hajtasba de ideeglenesen jo lenne tudni, hogy ezzel lehet a meg barmit kezdeni.
Inkább a megelőzésről hallanék itt szívesen - hátha van valakinek ezzel kapcsolatos eredménye: "hogyan győztem le a fémöntvényem rozsdásodását" címmel.
Egy módon lehet: az érintett alkatrészt nulláról kimarni pl. sárgarézből, rozsdamentes acélból.
Ha nem hízik, akkor is szét tud menni! Jó példa néhány, mostanság hagyatékból előkerült fióklakó-gázpisztoly, amiket a rendszerváltás előtt és környékén hoztak be, még svarcban. Egyszer se lőttek velük, aki meg megvette és ki akarta próbálni, nagyon meglepődött. Volt, amelyik már az első elsütéskor széttört. A méretek nem változtak, mert akkor nem is működne.
Sajnos mindenhol terjed ez a szemét anyag, mert igen olcsó, emellett nagyon könnyen önthető.
"csak egy-két évig volt gond a talán 90-es években, amikor a Klein Modellbahn hibás anyagot kapott"
Az előző képeimen akárhogyan olvasom: Fleischmann jön ki az egyik dobozról, nem Kleinbahn... Mondjuk kifogtam egy sorozathibát, mert német fórumokon is ezzel az egy típussal van a legtöbb gond Fleischmannéknál, de valahogy nem nyugtat meg. Csak remélni tudom, hogy a többi néhány FL gőzösöm megmarad mozgásképesnek. Eddig ez olyan biztosnak tűnt.
Kedves Diginewl, a cinkpestis / ónpestis elnevezések, illetve a megnevezett anyagszerkezeti folyamatok pontosítása nem egy kategória az ékezet használati polémiával.
Persze, hogy a német oldalak "Zinkpest"-et írnak, hiszen ez a cink, ill. cinkpestis német neve, s ez támadhatja meg modelljeink nem megfelelő összetételű cinköntvényeit (spiáter, zamac, stb.). Különösen jellemző volt ez a háború alatt, s utána készült modellekre, amikor a hadigazdaság miatt nem is lehetett a szükséges adalékokhoz hozzájutni. Manapság valószinűleg inkább vagy a hozzánemértés, vagy a felelőtlen költésgminimalizálás miatt készülhetnek erre hajlamos öntvények.
Ami pedig az ónpestist, vagy németből eredő nevén cinpestist illeti, arról is találhat német írásokat, csak nem a vasútmodell oldalakon. Ón németül Zinn, ónpestis németül Zinnpest, ami aztán simán cinre, cinpestisre lett magyarítva.
Az új Arnold, illetve egyes Rivarossi gépek is pontosan úgyanazokat a tüneteket produkálják mint a régi KMB modellek sajnos, így az még a mai napig is probléma. Megelőzni ahogy ellőtem is írták nem nagyon lehet, mivel a gyártás pillanatától elindul a folyamat. Időben észlelni pedig úgy lehetne ha minden gyűjteményi gépet évente 1-2x-er szétszednénk, ami egy bizonyos gyűjtemény nagyság után elég komoly feladat lehet.
Két teljesen külön dologról van szó. Az egyik, amikor szétporlad, ez az a pestises izé, amiről itt írogatnak. A másik, amiről róbertke ír, az csak egy-két évig volt gond a talán 90-es években, amikor a Klein Modellbahn hibás anyagot kapott. Ez nem szétporladt, hanem elkezdett tágulni, és szétnyomta a műanyag kasztnit. Ez érintett kocsikat (pl. Eas, pőre kocsikban a súly) és mozdonyokat (pl. 1046/1146 főkerete) is. A korábbi és későbbi gyártású modelleket már nem érintette. Viszont ha valakinek pont ilyenje van, az azóta is szépen "hízik".
Örülök, hogy a Veteránok jól elpolemizálnak - ismét - a hogyan írjuk le a dolgot esetén. Ez helyén való, fontos, hiszen hosszú Í-vel kellett volna írnom, ahogy a mellékelt beszélgetésben is volt. Azért mellékeltem az eredeti bejegyzést, mert ott is sok-sok vita ment arról, hogyan is írjuk le.
Ónból, Stannum-ból (Sn) egy vasútmodell főkeret/súly sem készül - tehát nem az egyik pora fogja a másikat megfertőzni ón-pestis formájában (szándékosan nem írom a másik nevét) a szekrényben alattomosan egyik modell a másikat...
Itt másról van szó: Zink/cÍn/stb fémötvözetből készült öntvények pl: spiáter és egyéb sajtolt/öntött/préselt/stb. fémötvözetek pongyolán nevezve rozsdásodásáról, de inkább rohadásáról van szó.
Érdekes, átolvasva több német nyelvű oldalt "zinkpest" néven hívják, és senki nem akad fenn az elnevezésen, hiszen nem terjed csak úgy, egyik járműről a másikra. Egyöntetűen mindenki bosszús az események miatt. Hiszen megelőzni nem nagyon lehet, viszont ha elindul, akkor repeszt.
Inkább a megelőzésről hallanék itt szívesen - hátha van valakinek ezzel kapcsolatos eredménye: "hogyan győztem le a fémöntvényem rozsdásodását" címmel.
Itt van még egy-két elrettentő kép. Jó öreg Kleinbahn. Nincs gond, 19Eur+szállításért adnak újat - elnézést vagy sajnálkozást nem tanúsítva - , azzal van esély néhány évre kinyújtani a modell életét, mert garancia az két évig van (ezt a Fleischmann írta), utána csak a sajnálkozás. Szóval akinek múltszázadi, vagy régebbi vasútmodelljei vannak, semmi garancia nincs arra, hogy holnap is működni fognak.
Kérem a Fórumtársakat, a nevezéktannal tovább - ha lehet - ne foglalkozzunk. Inkább a megelőzésről, és a korai felismerésről essék szó inkább. Talán több értelme van.
Kicsit pontosítva: amit cinkpestisnek neveznek, szépen fogalmazva kristályközi korrózió. Valóban már az öntéskor elinduló folyamat, kiszámíthatatlan időzített bomba.
Nemcsak vasútmodellek pusztulnak, hanem dísztárgyak, elektromos zárfogadók, örök fióklakó gázpisztolyok is, menthetetlenül. Egyszerűen szétesnek.
Nem szeretnék hangot bele. A kocsik könnyen futnak, a tengelyvégen szedik az áramot, ennél a régi kiadásnál a dummy vonófej ugyanolyan, mint a hajtott csak kibelezve, belül csapágyazott és a kerekek belső feléről szedi az áramot, ezért van nagy ellenállása. A kocsikról szeretném átvinni a vonófejre legalább a két sínpólust.
Régi Roco VT11.5-öst szeretnék digitalizálni, gyárilag scharfenbergkupplungos, de azok már nem túl megbízhatók, néha szétakadnak, meg szeretném a dummy vonófejből kivenni az áramszedőket, mert nagyon nagy menetellenállása van tőle. Jó lenne valami áramátvezetős megoldást megvalósítani rajta, találtam egy ilyet: https://www.digital-bahn.de/shop/product_info.php?products_id=206. Van valakinek ilyennel tapasztalata?
- amiröl ebben a cikkben is szó van, s amely a vasútjaink nem megfelelö összetételü öntvényeit károsíthatja az a cinkpestis, s ez valóban nem "ragályos".
Én inkább főkeret szétrohadásnak, és pechnek hívnám...
Akik esetleg úgy terveznek - elég sok ilyen topiklakót látok magamon kívül is - akik a JÖVŐBEN, MAJD egyszer rendbe teszik a (rég)múltban vett vasútmodell dolgaikat, azoknak van egy rossz hírem. Az enyém:
Azt tudtam, hogy a KleinBahn/Klein Modellbahn - ebben az esetben egy kutya - hajtásai és főkeretei szeretnek szétrohadni. Ez nálam bekövetkezett egy kb 6 éve még teljesen ép 6020-as Schnellbahn mozdonyon.
Ami meglepő volt, hogy a vontatóflottám másik tagja is beadta az unalmast. Ez inkább meglepő.
Fleischmann 4077 Br78-as mozdony. Erről mellékelek egy képet. Amikor megvettem 3 éve használtan, még semmi baja nem volt. Most szét akarom szedni, nem jön szét. Rohad benne a váz.
Szóval kedves Topiklalkók: Ugyan nem gyakori az eset - olvasom többfelé - , nálam a vontató állomány kb. 10%-át érintette, és ez talán nem elhanyagolható.
Hallom már jönnek a "nemmegmondtam, hogy ne pincében legyen". Nem. Mindkét modell egymástól térben (1 kilóméter táv) el volt választva, és mindegyik normál páratartalmú (20-70 rel%), és szoba hőmérsékletű (20-27fok) helyen van/volt tárolva. Ez van, sajna ez sem egy életbiztosítás...
A következő e-mailt kaptam a Bachmann Europe (Liliput) cégtől:
"Sehr geehrter Modelbahnfreund,
aus wirtschaftlichen Gründen haben wir uns entschlossen, unseren Liliput-Service komplett neu zu organisieren. Aus diesem Grund können Reparaturen, Ersatzteilanfragen sowie technische Anfragen derzeit leider nicht angenommen und durchgeführt werden. Sobald die Neuorganisation unseres Liliput-Service abgeschlossen ist, werden wir an entsprechender Stelle umfassend darüber informieren.
Vielen Dank für Ihr Verständnis
Ihr Bachmann Europe-Team aus Altdorf"
Vagyis, átszervezik a szervizt, és az alkatrész ellátást. Addig zárva vannak. Magyarul: jelenleg nincs alkatrész a Liliput modellekhez, sajnos várni kell rájuk.
Nekem is vannak papírtörlőbe csomagolt modelljeim (az igaz, hogy az olcsóbb keletnémet Piko cuccok), évek óta semmi bajuk -- legalábbis néhány éve, amikor utoljára néztem őket, még nem volt :)
Még annyi, hogy a VMC egy szép kartondobozba rakta az egyik modelljét, ami milliméterre akkora, amekkora kell. Ugyanígy járt el egy másik kisszériás magyar gyártó is, aki az átépített Fuggerth kocsit egy egyedi gyártású kartondobozba csomagolta. Itt sem volt semmi puha anyag, csak maga a karton, az viszont mm pontos. Mindkét esetben a gumihurkáknál támasztották meg a kocsit.
Szerintetek a papírtörlő ellen szól valami? Valami sima fehérre gondolok, amiben elvileg nincs semmi vegyi anyag. A papír időtálló, nem ragad, ha mégis akkor is sima vízzel "feloldható". Tehát egy méretre vágott kartondoboz, kicsit kibélelve papírtörlővel.
A régi fehér szivacsokkal vigyázni kell,mert (ahogy rezgaras is írta)odakenődnek a modellekhez és nagyon nehezen lehet szépen "lehámozni"!! A szürke szivacs már jobb minőségű!(az alap anyag és a festék miatt)
A hab dobozok alumínium szerszámban készülnek pici apró granulátumból és gőzzel "nagyobbítják" azért van több típusa,mert a granulátumot kezelik "nagyobbítják" és minél nagyobb a granulátum annál rosszabb a minősége(szét porlad könnyen lásd pl. OBI szigetelő lapok)
Köszönöm Mindenkinek a hozzászólásokat, úgy látszik sokakat foglalkoztat ez a téma.
A szivacs érdekes dolog, mert nekem is vannak ős PIKO/GÜTZOLD modellek, ahol a végeik szivaccsal vannak "kitömve". Már így kerültek hozzám. Asztal hiányában nem sűrűn kerülnek elő a dobozaikból, de még nem láttam elváltozást a szivacsokon/modelleken. Kb. 8 éve vannak nálam, előtte meg ki tudja mióta. Gondolkodtam még a konyhai papírtörlő, mint tömőanyag használatán. Az talán esetleges tapadás esetén is könnyebben eltávolítható vízzel...
A bolti dobozokkal nem vagyok előrébb, ha szivacs kell beléjük. A dobozokat itthon is le tudom gyártani ráadásul konkrét méretre, csak ugye az utolsó pár mm a "lényeg". A dobozgyártó is szivacsot ad mellé, igaz a fekete fajtából.
A hungarocell dobozbelsőt vajon hogyan készítik a gyárban olyan szép kontúrosra, hogy közben szép lapos az alja? Valami préselésre gondolok. A cekász-os vágásról tudtam, de az ugye nem jó az aljához, csak átvágásra. Itt én is gondoltam arra, hogy az alja az külön darabból legyen és ragasztás faragasztóval. Azért mielőtt nekiesek gondoltam kérdezek...
Óvatosan a szivaccsal! Nekem volt már olyan, hogy a szivacs 10-15 év után megfolyósodott és odaragadt a modellhez. Nem is jött le nyomtalanul. Bizonyára nem minden szivacs ilyen, de nem tudom, melyik.
Sziasztok! Tesco kartonlap 350Ft / ív + 675 Ft Conrad műszertáska szivacsbetét 300 x 300 x 10mm ez elég 3 mozdony dobozra (alj & tető) vagy 5 darab vagonra, min 20db autómodellnek, félóra szabadidő / doboz, mozdonyhoz fólia olaj ne kerüljön a szivacsra meg így könnyű kiemelni, pár példa
Neked kell összehajtogatnod mindkét felét, aztán belekanyarintod a szivacsot amit adnak hozzá. Plusz szivacsot kitöltésnek kell vegyél, nálam mindig van itthon más, de ez a fekete strapabíróbb.
Van egy másik doboz is, arra a boltosok és a börzések Klarsichtbox-ként hivatkoznak, az pedig a nem túl nehéz járművekhez jó. Szintén többféle méretben kapható.
Na az úgy már relatíve baráti – bár fogalmam sincs, hogy milyen alakú lehet egy "univerzális" szivacs. Ha valaki vesz ilyen dobozt, tölthetne fel fotót ide :)
Mondjuk ez valóban elegáns megoldás. De jól értem? Megveszem 860-1250 forintért a papírdobozok darabját, majd mindegyikbe még kell vennem 1720 forintért szivacsot?
Olcsóbb megoldás az Auhagen Au Box-a többféle méretben, a Mediker és a VMC tele van vele. Drágább ha elviszed egy dekorosnak hogy kimarja, de az legalább profi lesz, viszont igény szerint csinál hozzá papírkartont is. Esetleg nekieshetsz egy felsőmaróval...
Ezért javasolták a német MEB újság hasábjain már vagy három évtizede, hogy a zsírzás/olajozás után a modellt csomagold be folpackba, és úgy rakd be a dobozába.
Jelenleg egy papírdoboz van kibélelve szivacsokkal
Csak most olvasom. Ezzel vigyázz. Pletyka szerint a Közlekedési Múzeumban úgy cseszték szét a modell járműveiket, hogy azok a tartós benne fekvés alatt beleragadtak a szivacsba.
Tartósan ráfektetni jobb valamilyen textil vagy filc.
Van ipari szivacs, mint amibe pl. a távközlési masinákat csomagolják, általában fekete, az nem ragad.
Arra mindenképpen odafigyelnék, hogy a modellt a hungarocell valami nagyobb felületen (kocsivégi gumihurkákon, mozdony esetében szélvédőknél, üzemanyag-tartálynál) támassza meg, ne csak pl. az ütközőnél, mert a szikével vágott hungarocell elég puha.
Hova tűnne a kiolvasztott anyag? - nagyrésze a légkörbe, kisrésze a tüdődbe. Nem jó.
A mindenféle házibarkács forrasztópákás megoldások azon felül, hogy nem adnak szép felületet, eléggé meg is keményítik a vágás felületét. Terepnek, "szabadkezes" formázgatásoknak teljesen jók, de precíziós munkára már kevésbé. Valószínűleg ez is olyan dolog, mint a lézeres vágás: minél nagyobb teljesítménnyel, minél gyorsabban kellene vágni, különben elkezd maszatolni. Ez viszont házi körülmények között nehezen kivitelezhető.
Én egy kellően vastag (modell-szélességű) hungarocell-lapba vágnám bele kellően éles szikével a modell kontúrját úgy, hogy teljesen átvágnám, majd az így keletkezett tartónak egy kb. 1cm szélességű másik lapból feneket ragasztanék. Gyakorlatilag mint a gyári szivacs-csomagolások. Szerintem sima faragasztó kellően megfogja a hungarocellt, a megszáradástól sem félek (annyira nem zár hermetikusan két egymáshoz szorított polisztirol-lap, hogy ne tudna kidiffundálni a víz, főleg, hogy a ragasztórétegben eleve jól tud közlekedni).
Magam a terep hungarocellt saját készítésű izzószálas vágóval vágom, kiváló.
A helyedben úgy csinálnám, hogy vagy karton alapra, vagy min. 1 centi vastag hungarocell alapra készítenék egy keretet, amibe picit húzósan belecsúszik a modell. A keretet, vagy akár négy határoló lapot rá lehet ragasztani a hungarocell alapra is, kis trükkel:
Mivel a hungarocell nem porózus, a két sima lapra kent ragasztó nem szárad ki. Ezért a keretnek a ragasztandó alját érdemes üregesre faragni (ehhez jó egy kézi, görbe cekaszos eszköz, vagy akár pillanat forrasztó páka), a keret alsó szélét nem egyenesre készíteni, és csak azt beragasztózni, ahol érintkezik a levegővel, faragasztót használva így kiválóan megragad, próbadarabot ragasztva és egy napi száradás után szétfeszítve máshol tört el, nem a ragasztás mentén.
Szeretnék néhány vagonhoz hungarocell tartót csinálni házilag. Hogyan kezdjek neki? (Hungarocellem már van...) Láttam cekász drótos habvágót, de az ugye átvágja az egészet. Valahol olvastam, hogy forrasztópákával kellene kimarni a felületből a felesleget, de akkor hogyan lesz szép sima az alja? Egyáltalán működne? Nem gyullad ki az egész? Hova tűnne a kiolvasztott anyag? Megannyi kérdés....
Tudtok segíteni? Esetleg más tartóban gondolkodjak? Jelenleg egy papírdoboz van kibélelve szivacsokkal, de ez így nem olyan elegáns.
Értem, azt hiszem. Azért bizonytalankodom, mert a gyenge villamossági ismereteim alapján arra gondoltam, hogy ha a középső kapcsolóval irányt váltok, akkor nem keletkezik "zárlat"? Nem úgy történik az irányváltás, hogy + és - pólus felcserélődik?
Ne értsd félre, nem okoskodom.
Az "összekötést" megtehetem közvetlenül a trafó kimeneten is?
Az Piko FZ1 trafó AC ágának 0 pontját tényleg össze lehet kötni a DC negatívjával, a rajz szerint?
Azért kérdezem, mert előkerült a padlásról a 80-as években készített terepasztal és már nem emlékszem mit, hogyan vezetékeztem. :D
Az FZ1-nek négy kivezetése van, de a terepasztalba három megy "be". Narancs, kék, fekete. Kimértem műszerrel a narancs a váltók, lámpák stb., a kék a sín, a fekete közös test?
Ennek a tárhelynek korlátos a hozzáférése, ha túl sokan kérdezik le egy hónapban, akkor a szolgáltató letilthatja. De attól tartok, nincs akkora érdeklődés iránta, hogy ez bekövetkezzen.
A lapokon egyelőre nem változtattam lényegesen, jobbára azokat az elütéseket, értelemzavaró megfogalmazásokat javítottam ki, amelyek a szemembe tűntek. Viszont írtam egy pár oldalt a vasútmodellezéssel kapcsolatos elektronikák készítéséről és hozzáfűztem a korábban máshol megjelentetett régi cikket a festésről (az a "máshol" már régen eltűnt). Ezek a kezdőlapról érhetők el. Sok sikert a böngészéshez!
Még valami. Az angoloknál létezik alkoholos matrica is. Annak olyan a hordozó-fóliája, hogy alkoholban leoldódik. Vagyis a felvitel után nem marad nyoma. Egyszer használtam (egy angol modellhez adták), de nem voltam vele megelégedve. A mintát feltehetőleg szitával vitték fel a hordozóra, a betük széle nem volt tökéletesen egyenes, hanem egy picit hullámos. Emellett az alkohol több modellfestéket is megtámad.
De nem is tudok olyanról, hogy alkoholos matricát készítenének megrendelésre. Kis sorozatú kitekhez, modellekhez árulták. Nem tudom, hogy még létezik-e.
Régebben én is kerestem, de nem nagyon találtam. A "rádörzsölős felirat" (Letraset) amúgyis kiment már a divatból, jobb írószer boltok sem árulják. (az 1970-es években még az okozott problémát kishazánkban, hogy a jobb, nyugati tudományos folyóiratok a cikkek ábráit csak Letrasettel feliratozva fogadták el, azt pedig csak dollárért lehetett beszerezni...)
Vizes matricát lehet készíttetni. Feketét mindenki saját maga is tud nyomtatni, megfelelő alapanyagra (matrica-fóliára). Fehéret persze nem. Sajnos lényeges különbség van mind az alapanyagok között, mind pedig a nyomtatások között. Még ugyanazon gyártó különböző rendelései sem egyformák. Az a jó, ha nagyon-nagyon vékony a matrica-fólia, akkor megfelelő kivágás mellett (olyan közel a felirathoz, ahogy csak lehet), alig látszik a pereme. Természetesen fényesre festett felületre kell felvinni, sok-sok matrica-lágyítóval.
Van aki ez az eljárást mélységesen lenézi és csak a tampon-nyomtatást találja minőségileg elfogadhatónak. Ami tényleg jobb, de riasztóan drága.
Üdv, egyedi "szárazmatricát" gyárt-e valaki itthon? Angliából pl tudnék rendelni, (gondolom közelebbről is, csak még lusta voltam kideríteni hogy németül hogy mondják a dry transfer decal / rub-on , enélkül meg nem túl hatékony a google...) de, magyar nyelvű találat sehogy sincs...
Vagy nem véletlenül nem használják a modellezők, túl azon, hogy mocsok drága? anno 15 éve BYGmodellessel eljátszottam, mérséklet sikerekkel, de simán el tudom képzelni, hogy én voltam béna, illetve azt is, hogy nem volt túl jó a matrica, és hogy annál azért ma már jobb minőség is elérhető...
Keresnék valakit, aknek van PIKO 5441x sorozatból DB-s Hbils kocsija, és le tudná nekem fényképezni úgy, hogy az alvázfeliratok is látszanak. (Pl. akár lapszkennerbe fektetve.)
Biztos, hogy van benne előtét, mert 12 voltról tesztelve nem füstölt el, de látszólag be van ragasztva a jelzőárboc talapzatába, nincs kedvem szétnyiszálni. Valószínűleg megmérem 12 volton az átfolyó áramot, és abból számolok hozzá egy plusz külső eéőtétet.
A mikrokontrollerrel sem az a gond, hogy túlterhelné a kimenetet, hanem hogy a beéptett ellenállás miatt 5 voltról nem fog világítani.
(Csíkos mesternek amúgy igaza van, illene 16 voltról üzemelnie a jelzőnek)
az előtétellenállshoz nem férsz hozzá, nem tudsz külön rámérni? de egyébként arra fényerőre állítsd be, ami neked tetszik.
Ha gyanús, hogy nincs benne előtét, akkor tegyél rá egy ~1 kilósat és úgy próbálj rá a 16V-tal. Ha vakítóan fényes, akkor esélyes, hogy nincs benne.
16Von amúgy ízlés szerint olyan 2-5k közötti ellenállás dukálna egy ledhez, így érzésre, hasból...
Nem írtad milyen uC-ról van szó, de jellemzően összesen azért 100-500mA-ekkel meg lehet terhelni a kimeneteket, szóval valószínűleg nincs is annyi lába, hogy annyi ledet rá tudj kötni, hogy túlterheld...
Hű, azzal a 20mA-rel már hegeszteni fognak a jelzőn :) Szerintem egy potival állítsd be kellemes "jelzősre" a fényerejüket, aztán mérd le a potit. A nagyvasúton a jelzők, kocsibelsők, végzárlámpák fényét nappal alig látni (a jelzők fénye érdekes kérdés, ugyanis fókuszált, főként szemből látni). Ha a LED-et névleges árammal hajtod, szerintem a jelző mindkét irányba világítani fog :)
CsíkosháTTú feltevésére reagálva: valóban, a legjobb az lenne, ha pl. egy kocsivilágítás (lámpa, házak belső világítása) úgy lenne beállítva, hogy 16V-ról pislákoljon. Mint az igazi: nappal alig látszik, éjjel kellemesen sárga. Viszont a modellezők egy jelentős része valamiért mégis ragaszkodik ahhoz, hogy a kocsi nappal is megvilágítsa kétoldalt a pályát, lássák az emberek, abban bizony világítás van. Így aztán nehéz igazságot tenni. A gyártók nem vállalják be, hogy versenyhátrányba kerüljenek, "mert a konkurenciáé erősebben világít" :)
A ma kapható LED-k esetében az Általad említett 20mA az a maximális áram, amit át lehet hajtani rajtuk. Azzal lehet számolni, hogy 5mA esetében már a fényerő 90%-t leadják, és az ajánlott érték, ami üzemeltetni kell őket, az általában 10mA.
(Csak halkan, és zárójelben írom: Illene olyan modellvasúti kiegészítőket gyártani mindenkinek, amik a megszokott, mondhatni szabványos, 16V-os tartozék feszültségről működnek.)
A LED-en lévő feszültség nagyjából állandó, a típustól függő, 2V körüli érték. A LED áramát az előtét ellenállás értéke és a kettőre kapcsolt feszültség nagysága állítja be.
Az előtét ellenállás nagyságát úgy lehet meghatározni, hogy kapocsfeszültség - a LED feszültsége (kb. 2V) osztva a kívánt áramerősséggel, esetedben 20 mA-rel.
Tehát, ha mondjuk a "Zubehör" feszültséget (16 V) egyenirányítva tápláljuk a LED + ellenállás kört, akkor az ellenállás értéke (16V - kb. 2V) / 20 mA = 700 ohm.
A LED-ek ÁRAMÁT állítsd be 20mA-re. Ne a feszültséggel játssz, hanem az előtét ellenállásokkal. Abból baj nem lehet. Addig kell a LED-en levő feszültséget csökkenteni, amíg a kívánt áramot nem méred rajta.
Köszi, ilyen becsült értékeket (meg előtét-ellenállást számolni) tudok én is. A kérdéses jelzőben már van előtét-ellenállás, ezért kifejezetten annak (vagy az adott LED típusnak) az adatait kérdeztem, hátha véletlenül erre jár a jelzőket készítő szaki.
Sajnos nekem is 12 volt rémlik, csak ezzel együtt már négyféle tápfeszültség lesz a terepasztalon. A mikrokontroller 5 voltja meg valószínűleg kevés lesz hozzá, szóval nem úszom meg, ha csak ki nem mérem valahogy és nem teszek rá plusz előtétet.
Az FMH börzén szokott árulni egy úr (valószínűleg 3D nyomtatással készült) fényjelzőket, ezekből vettem egyet próbaként nemrég. Viszont szóbeli útmutatáson kívül nem kaptam leírást és nem emlékszem, mekkora tápfeszültséget mondott az illető. Valakinek esetleg vannak tapasztalatai ezzel kapcsolatban? Lehet mondjuk 16 voltról üzemeltetni? A legjobb az lenne, ha a beépített előtétek ellenállását (neadjisten LED adatait) meg tudná mondani valaki, akkor tudnék számolni.
üdv, kacérkodok a gondolattal, hogy maxtrainről rendeljek egy gysev Jenbacher motorkocsit. azt meg tudja nekem mondani valaki, hogy a drágábbik 46pénzért (DCC előkészített?) és a fapados ~40pénzért között mi pontosan a különbség?
Egy Revell Ludmillát építgetek. Hajtásba kezdenék bele, de nem tudom hogy milyen mekkora átmérőjű fém kerekeket szerezzek be hozzá. Kérdésem lenne, megtudja-e vki mondani nekem, hogy
PIKO-ról nincs tudomásom. A Gützold nem csinált BR50-t, csak BR52-t. A BR52.80-t (a REKO BR52-t) épp most dolgozták át.
BR50-ból van ROCO, és Fleischmann is, messze verik a PIKO korábbi termékét. Ezekből ki lehet fogni nem túl öreg, de jó állapotú darabokat néha. Most a műhelyben is van egy szép nagy gyűjtemény szervízre várva, és majd értékesítésre kerülnek, lehet hogy itt. Van benne ROCO BR50-es is, nem is egy változat. A tulajdonos csak szervíz után akarja eladni, ez érthető. Írj egy e-mailt, hogy ne felejtesem el, ha készen lesz, és rajtam keresztül megy majd az eladás, akkor szólok, ha tudom kinek kell:-)
Elnézést kérek "tumikas" fórumtárstól és a többiektől...
Tegnap délután előszedtem a gépemet és rá kellett döbbennem, hogy jó pár éve az egyik kereket egy gőzősére cseréltem ki, aminek mind a két kerékabroncsa gumigyűrűs volt. Azt, hogy miből származik már nem tudom... :-))
Sziasztok! Köszönöm mindenkinek a tanácsokat, fogok jelentkezni, hogy mi a helyzet. A fogaskerekek valóban műanyagok egyébként ezen csodálkoztam is, fémre számítottam. Csinálok majd méréseket is. Mindenkinek köszönöm.
Ez bizony valóban egy Helikon! Ennyire normális esetben nem volna szabad zajosnak lennie, mivel ebben már van (sajnos) műanyag fogaskerék is. Viszont rettentő rossz konstrukció, a mozdony melegszik nagyon alapesetben is és a forgórész cséveteste is puha műanyag, normál használat mellett is hajlamos deformálódni. Ha még az eredeti motorja van benne, akkor annak az állórész mágnesei sajnos hajlamosak veszíteni mágnesességükből, így gyengül a motor tovább. A keferugó nem baj, ha nem annyira erős szerintem, én is gyengébbeket szoktam tenni a PV-imbe, mint a gyári volt. De jó lenne megnézetni a PV topikról valami hozzáértő kollégával, mert elég ritka darab, jó volna, ha menne rendesen. Már amennyire egy Helikon (sajnos) olyat tud.
El fog veszni a vonóerőd egy része. Azért vannak külön cikkszámon, mert a fogaskerekek nem a tengely közepére esnek, és az egyik forgóvázon a bal, a másikon a jobb oldalra felhúzott kerék a tapadógyűrűs.
A megfelelő forgóvázból nézd ki a nem tapadógyűrűs kerék cikkszámát, az mehet be a tapadógyűrűs helyére.
A német 218-as sorozatú mozdonyok tetején lévő kémények ("nyuszifül") méreteit hol tudnám megtalálni? A "kimegyek és lemérem" módszer több szempontból sem járható út :-)
Továbbá Roco mozdonyhoz esetleg van valakinél elfekvőben a lenti képen látható alkatrész? Összesen két darab kéne ebből a világosszürke fajtából. A segítséget előre is köszönöm
A pálya trafótól legtávolabbi részén mérd le a feszültséget úgy, hogy éppen közelít a mozdony. Így ki tudod deríteni, hogy azért lassul a mozdony, mert a sínek oxidációja és érintkezési hibáik miatt esik a feszültség, vagy egyéb, a mozdonyon belüli oka van.
Először is mivel kinézetre elég régi a gyártmány ugy gondolnám nem lessz soha egy railjet viszont temposabban kellene hogy haladjon.
Elsők között a motot tengelyének a befeszülésére gyanakodnék. A kommutátor részt nyugodtan felcsiszolhatod nagyon finom csiszpapírral. Kitakarítod a cikkek közül az olajos szénkefeport. Helyedben kipróbálnám a mozdonyból kiszerelt állapotában takarítás után. Amennyiben kleinbahn tipus akkor a kerekek gördülékenységét is megnézném mert hajlamos a kopás miatt az is befeszülni. Na meg nem utolsó sorban a multiméterrel minden sinszakaszt áttmérnék hogy meg van e a tuti feszko. Az oxid meg a rozsad nem jó vezetők. Hirtelen ennyi tippem lenne.
Kedves Mindenki! Nem vagyok profi, sőt:) Lenne hozzátok egy kérdésem, adott egy trafó, egy mozdony és pár vagon, jó régiek, viseltesek. Nem nagyon működött, némi szerelés, tisztítás, után sikerült elindítani, a sín bizonyos szakaszán mégis nagyon lelassul. Amiket megcsináltam: - Trafóban kapcsoló javítás, leadja a 20-24 egyen feszültséget - A motorház egyik oldalon eltört, így kvázi perselyt gyártottam a tengelynek, egész jól sikerült műanyagból csinálni. - Az áramszedő kerekeken az oxidációt felcsiszoltam, és az áramszedőkön is - A szénkeféket oda szorító rugó teljesen tönkre volt menve azokat egy hasonló rugóra cseréltem, nem 100%-og olyan mint az eredeti nem túl erős, ez lehet baj? - A motoron lévő szénkefe érintkezési felületet nem mertem bántani, azt is felcsiszolhatom picit? - Sok helyen a sínit is megcsiszolgattam mert el volt oxidálódva, össze csatlakozásoknál is. - Ideiglenesen drótból egy plusz áramszedőt is csináltam ekkor kicsit stabilabb lett a mozgás ez látható a videón. - A javításhoz 1 db multiméterem és 1 db forrasztópákám van:D
Szerintetek mi lehet a baj, miért lassul le?
A másik kérdésem, hogy látott sebesség a gyors részen a maximumra tekert trafóval látható, ez a ráális sebesség? A másik, hogy halhatóan zajos a cucc, mivel nem új :) állt vagy 50 évet állítólag, a kérdés felmerül, ez üzemszerű?:)
Piko E11/E42-esben szeretnék tapadőgyűrűs kerekeket anélkülire cserélni, viszont mind a három más és más cikkszámon leledzik (még a két tapadógyűrűs is). Esetleg felcserélhetők, vagy direkt vannak így megoldva?
Létezik külön megvásárolható digitális kuplung (automatikus kocsi fel le kapcsoláshoz) ami nem dekóderrel együtt van és pl hangos dekóder aux kimenetére ráköthető? Ha igen esetleg tudnátok típust írni?
A Gützold-nál van csapszeg, a régi BR52 kondenztenderes gépé jó hozzá. A kurblis kerék és a csatlórúd már nehezebb dió, a roncs modelleknél is pont ezek a kritikus pontok.
Üdvözlök mindenkit ! Keresek régi PIKO BR 41 es alkatrészeket épitett mozdonyomhoz-vagy akár egy BR-41 es is érdekelne donornak. A kapcsolt kerékpárak közül amaz a kerék ,amely a felső tolórudazattal is kapcsolva van , egy pár csatló amely mind a négy kapcsolt kerékpárat összefogja + mind a nyolc csapszeg a kerekekhez.
Mindig szigetelni kell mindkét belső sínt különben a szívpolarizálás fog zárlatot okozni a váltó utáni szakaszon. Valamint ki kell vágni a két kis drótot ami a közbenső síneket köti össze a gyökkel, majd beforrasztani egy drótot ami összeköti a szélső sínekkel. Így tuti jól működik.
Most szereztem be egy TRIX 22117 BR38-ast. Az a gond vele siklik minden válton a kanyarban szintén silik, a kerék zsámolyok könnyen forognak, nem veszek észre semmi különöset rajta, mig a többi jármü nem silik sehol, van több gözösöm is, más jármüvek is, és egy ICE amit mikor beszereztem pálya igazitást kellet csinálni hogy az ICE ne sikoljon ki, csak ezzel a TRIX el van gondom.
Peco polarizált váltót, hogy kell bekötni? Szint alatti állítóművek vannak (ha ez számít), azokat beszereltem. De ha összeállítom a pályát, zárlat van.
Igazából még nem nagyon foglalkoztam vasútmodellezéssel, így érdeklődnék, hogy a bal oldali sínbuszon a kék csíkot hogyan lehetne szépen ugyanolyan vastagra megcsinálni mint ami a jobb oldalin fut körbe? Sajnos a Brekina modelljén túl vékony.
A drótkötél az biztos, a PPtex műanyag kötél pedig "lehet", hogy jó. Mondjuk nem tudom, hogy 3-5 év múlva hogy viselkedik, mennyit nyúlik, stb. Használtam már PPtex kötelet más összefüggésben, volt amelyik elszakadt, máshol "kiszőröződött"... én nem kockáztattam, a drótkötél kb. 10 évig jól tartotta. Újra ezt használnám...
Még egy gondolat: mégegyszer ekkora asztalt nem csinálnék. Nem praktikus. Az elején még sok hely van, de az évek alatt "teleépíted" és a szobából kivenni sem tudod ha más lesz a koncepció, ha meg is venné valaki. A jó oldala az, hogy térben is lehet kreatíven tervezni, nálam 3 szinten 8 körben tudtak menni úgy a szerelvények, hogy nem zavarták egymást.
Most modulokban gondolkozom inkább, több az építési/összekapcsolási lehetőség ami kedvez terepépítésnek, viszont a vonatközlekedés lesz rajta szegényesebb. Most egy fix állomáson töröm a fejem, a többit pedig modulokkal fogom megoldani.
Mivel nálam 5x10-es gerendákra épült az asztal, kb. 80 cm-ként volt egy gerenda hosszában is , keresztben is, így nem volt gond a vetemedéssel. Nálam farost-lemez volt az alap, ma már ezt átgondolnám és helyette egy 10 vagy 12 mm-es rétegelt lemezt használnék, sőt a14-16mm-es fenyő deszkák/lambériák is szóba jöhetnek, mivel a fajlagos súlyuk kisebb, mint a rétegelt lemeznek.
A drótkötél a minimum, és az asztal azt a négy pontját jól ki kell számítani, hogy hol legyen a felfüggesztés, mert ha a sarkoknál van, akkor homorú/domború lesz az asztal egy idő után. Nekem a felfüggesztési pontok a hosszabbik oldalon kb. 1/4-nél és 3/4-nél voltak, a rövidebbik oldalon pedig a szélén. Az egész felfüggesztési rendszert jól felül kell tervezni...
Nála a kötél a nem túl merev terepasztal keret négy sarkát fogta, így felhúzva homorú volt. Aztál négy hokedlit tett középre, arra engedtük le, így domború lett. Ez a hajtogatás nem tett jót a régi Pikó váltóknak, ahol a hajtóműben volt a végállásnál a váltóhajtás lekapcsolása. A terepasztal hajtogatása miatt a váltók gyakran megszorultak, nem mentek végállásba, és leégtek. Erre figyelj, ha.
A led beszerelés nem probléma,az saját kezűleg megoldható.A lámpa oszlop sem megoldhatatlan,én úgy mint ahogy Paksinutinál láttam kettő Viessmann felsővezeték tartóból eszkábáltam össze.Az oszlopnak a fotómaratását is el lehetne intézni könnyen azt hiszem.Ez a típusú lámpafej viszont nehéz dió az íves formák miatt.Anno mindenhova ezt rakták. Volt egykaros,kétkaros,oszloppal párhuzamosan,merőlegesen,állomási épületen elhelyezett,szóval minden szinten szinte minden!Mellékelem a képeket.Nekem ilyenre fáj a fogam!
Sajnos méreteim nekem sincsenek pusztán egy fénykép,amin a lámpa mellett áll egy 2méteres collstok. Ha valaki " bennfentes" akadna itt,aki a MÁV-nál dolgozik éppen , ezt olvassa,és le tudna mérni egy fejet(valahol biztos van leszedve),hálás lennék.
köszönöm a lehetőséget, nálam egyelőre nem játszik és méretezett rajzot sem tudnék szerezni.
Sikerült pár régebbi kiadású Viessmann lámpát vennem, ezek annak idején a katalógusukban úgy szerepeltek, hogy TT / H0 kisvárosi ostoros lámpák, ezek szerintem egész arányosak.
Tyapa és Tillmanns én már többször akartam készíteni lámpa testeket,de nem voltak meg a méretek! Amennyiben szeretnétek én fröccsölök nektek is és még aki szeretne magyar vagy akár német lámpatesteket!Több variáció is lehetséges. Csak a lámpatest utánzat vagy ledes belső kiképzésével(a ledet nem én teszem bele.. :D) Magát az oszlopot nem készítek,mert azt réz csőből könnyen elkészíthetők!!!(azokat már többet készítettem) Amennyiben érdekel benneteket akkor a méretezett rajzot küldjetek!!! Kb. 1-2 hét és megoldom a szerszámokat és a mintadarabokat! ár kb 2-400Ft bonyolultságtól függően.
Piko Máv Traxx, (480-007) működés közben "fuggerthes" hanggal működik, mintha egy daráló dolgozna a mozdonyban. Vonóerővel nincsen gond, csak zajos a működése, a zaj a fordulatszámmal együtt növekszik.
Az igazi lámpák csöves szárát is sokszor két pánttal rögzítik a tartólaphoz.
Ha közvetlenül a falra szeretnéd tenni, az épület falába két kis lyukat lehetne fúrni. A csövet két helyen körbehurkolni két pl. 0,2 mm-es huzallal, a huzalokat a lyukon átfűzve belülről a végüket összecsavarva (előtte a két huzal közé egy kis csapot téve) lehetne rögzíteni.
Ha nem közvetlenül a falra, hanem egy kis tartólapra szerelnéd, a technika ugyanez, de ebben az esetben az épület falán a tartólapból kiálló részek helyét ki kell fúrni, reszelni, hogy a lap felfeküdjön. Nyilván a cső el tud fordulni, de ha egyszer beállítod és nem piszkálod, úgy marad. Ha a cső falvastagsága engedi, a hátsó részén a paláston kis lelapolást lehetne reszelni, így talán jobban beáll és nem fordul el könnyen.
Hidegfehér led fényét a gyerekek által használt (narancssárga színű) üvegmatricával vontam be, nem lesz annyira meleg a fénye, mint a melegfehér lednek, de sokat tompít rajta. Akár több rétegben is lehet használni, első réteg megszárad, jöhet a második. A fényerőn csak kicsit ront.
A Temofeszten vagy a gödöllői kiállításon sokszor kinn van a Viessmann-Kibri-Vollmer, érdemes a "turkálót" végignézni, nagyon olcsón lehet nem működő vagy hibás (pl. nem világít, érintkezési vagy forrasztási hiba miatt), de átalakításra kitűnően használható lámpákat, lámpa alkatrészeket venni, vettem lámpatesteket, búrákat fillérekért. Sokszor szinte hibátlan, működő lámpák is vannak vegyes csomagokban, amik valamiért pl. festési hiba miatt kiesnek a minőségbiztosításon, gondolom nem éri meg tökölődni velük, inkább ilyen alkalmakkor kiárusítják.
Szerintem nekem is azok a lámpák vannak az ebayről.Most vettem meleg fehér smd-ket,ezeket forrasztom a hideg fehérek helyett a lámpába.A gyári lámpaoszlopot próbáltam csiszolás után forrasztani,de nem lehetett .Viszont kellene nekem rá pár "pracli",aminél fogva a falhoz rögzítem.
pont hasonló célra Kínából rendeltem olcsó modell lámpákat átalakításra, szintén ipari épületekre külső fali lámpának, de még nem alakítottam át őket. Én sem találtam olyan vastagfalú de kicsi külső átmérőjű csövet, amit biztonsággal és horpadás nélkül lehetne hajlítani.
A kínai lámpák szára aránylag vékony csőből van, már eleve hajlított kb. 60°-ra, de szerintem tovább hajlítható 90°-ra, a szárát kellene csak méretre vágni és a kívánt lámpafejet ráfabrikálni. Hidegfehér mini vezetékes smd led van bennük, ha fénye megfelelő, akár használható is az ipari lámpához sőt még a feje is jó lehet, csak le kellene festeni.
Valamiért nem tudok fotót beszúrni a lámpáról, de emailben hétvégén tudok küldeni, ha érdekes lehet. Ezekből pár darabot szívesen adok, ha kísérleteznél vele, nagyjából olyanok, mint a régi ostoros lámpák, kicsit modernebb fejjel.
Gyenge az a németben is, ilyen esélyt eldobtak például maguktól, hogy a sleeperette megjelenése után nem hozták ki egyből a hozzájuk illő színtervű fekvőket... ahogy meg a kamu railjet után most a Rheingolddal és Metropolitannal blamálják magukat, az is kritikán aluli...
A dugózás mellett én javasolnám a kiizzítást. A sárgaréz a felmelegítéstől kilágyul, sokkal könnyebb hajlítani. A sárgaréz csövek általában a keményebb, Sr42-es (németeknél Ms 58-as) ötvözetből készülnek, annak jót tesz a kilágyítás.
Az iparban homokkal töltik fel a vékony falú hajlítandó csöveket. Mindkét végén ledugózzák, úgy hajlításkor nem törik meg. Az a fagyasztásos módszer érdekes :-)
Még nem próbáltam semmit.Először kérdezni akartam , hátha van valami bevált technológia amivel kivitelezhető a hajlítás.Gondoltam arra,hogy izzó állapotban megpróbálom esetleg.
Az egyik végét ledugózod, tele ereszted vízzel és állítva berakod a fagyasztóba. Mikor megfagyott teljesen akkor kiveszed és gyorsan meghajlítod utána kiolvasztod. Elvileg működik.
1,4mm-es külső / 1,2mm-es belső átmérőjű sárgaréz csövet hogy lehet meghajlítani kicsi rádiusz mentén (egy centiméter)kilencven fokban úgy,hogy ne rogyjon meg a cső?
Hát öléggé. A Jubiläumsmodell kedvéért meg igazán elővehették volna a jó öreg Sachsentől örökölt 30 éves szerszámot, amivel valóban végighaknizta a Tillig az elmúlt 25 évet :)
A Basicban nincs belső világítás, normál kuplungjai vannak, a vezérlőkocsiba külön funkciódekóder kell digitális üzemben.
A HighEndben van belső világítás, áramvezető kuplungjai vannak, digitális üzemben a mozdony dekóderéről vezérelhető a vezérlőkocsi világítása is, a mozdony fényei eltérő logika szerint kapcsolhatóak (szerelvény felőli oldal egy funkciógombbal lekapcsolható)
Szeretném megtudni, hogy mi a különbség a Jagerndorfer 71402 ÖBB Railjet-Set -Spirit of Europe 4 részes High End és a Basic változata között? (az áron kívül) A Railjet modell készletek közül melyik a legszebb?
Valakinek nincs esetleg a szekrényben 4 darab 2 mm-es tengelyű, 12 mm körüli átmérőjű kerékpárja, vagy akár csak ugyanennyi (8 db) kereke tengely nélkül? A kerékesztergálós projekt sikertelennek ígérkezik.
Nekem pedig még volt alkalmam végigrotyogni az éjszakát egy hasonló motorral Besztercebányától Túrócszentmártonig a Nagy-Fátra oldalában, a varsói gyors első kocsijában.
Terepasztalon kicsi a távolság, senki nem mondja meg, hogy a kürt a mozdonyból vagy az útátjáróból jön. Meg: az útátjáróban, álcázva, sokkal nagyobb hangszóró is elhelyezhető, mint amekkora a mozdonyba fér, és a nagyobbnak sokkal élethűbb a hangja, mint az a kis cincogás, amit egy mozdony tud.
Holnap egy szomorú évfordulóra kerül sor. 10 éve, 2009 december 5-én elhunyt Domonkos András barátunk, a magyar vasútmodellezés egyik kiemelkedő alakja. Ezzel a cikkel emlékezzünk rá: 
