Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Viszont mekkora ötletet adtál! Megnéztem 1947-es és 1941-es Budapest térképeken, és ott jelölik a Kerámiai gyárat. Ez a Gyömrői út - Sibrik Miklós út - Gergely u. - Noszlopy u. közötti területen helyezkedett el, mögötte pedig szerintem anyag- vagy homokbánya lehetett. És ami a lényeg, az 1941-es térkép jelöli az iparvágyányt is, ez a Vasgyár utcával párhuzamosan, attól a Sibrik Miklós út felé futott és keresztezte a Gyömrői utat. Jó eséllyel ez lehet a helyszínrajzon a 7. számmal jelölt ipv.
Nem tudom, hogy lehet-e tudni, de azt sem, hol lehetne ennek utána nézni. Egyszer azt hiszem kutakodtam az iparvágány után a MÁV Levéltárban, de nem találtam olyan helyszínrajzot, amin jelölték volna, melyik iparvágány kié. Főleg nem 1951-ből, akkor ez szerintem baromi titkos volt.
Hú, jó ez a helyszínrajz az egykori Vasgyárról! Nincs meg az a része, ahol az itt számokkal jelölt iparvágányokat beazonosítják? 1951-ben ugyanis egy FAÜ autóbusz ütközött a Gyömrői út és a Kerámia iparvágány keresztezésében, heten meghaltak, két kocsi kisiklott, még az Északis gőzdaru is vonult, csak eddig azt nem tudtam kinyomozni, melyik volt a Kerámia ipv.
Azt hiszem! Az alja 12-es kazánlemez, de az oldala se vékonyabb 5-nél! Amikor (már a Kőér jt.-en!) a 200-as vezékocsikra fúrtuk fel (szó szerint!!) a harmadik, az alsó fényszórónak a szükséges lukat, a täkünket is elhagytuk, (pedig flaschenzuggal emeltük a fúrógépet!), mire átszakadtak a lukak!
Mert a képen látható dolgokból már csak a metrószerelvény létezik ebben a formájában, új perontető van, a metrótól jobbra lévő üres helyen is új peron (tetővel) és a szép narancssárga is teljesen másképp néz ki.
A képeslap kiadója szerint Pesterzsébet megállóhely, 1977. Kiadó: Zékány-Máthé 2001. II. sorozat, 42-es kép. Látom sok jó képet tettél fel, majd én is igyekszem. Rizmajer.
Balffürdő megállóhelyen égett el a GySEV ABb 1 psz. motorkocsija 1985. november 6-án. A kocsit az akkor bevett gyakorlatnak megfelelően a 136. sz. vonat végén utánfutóként továbbították Fertőszentmiklósról Sopronba. Kísérő személyzete nem vette észre az új féktuskók szorulását (néhány nappal korábban volt féktuskó cserén a kocsi), így a féktuskók fölött lerakódott olajsár és egyéb szennyeződés begyulladt és leégette az egész járművet.
A kocsit 1986. október 9-én selejtezték, elbontására 1988. március 1821. között Sopron Déli pályaudvaron került sor.
Az ABb 614 psz. motorkocsi 1979.05.27-én nyomócsőszakadás miatt leégett Balatonfüred állomáson. 1980. május 27-én a 106689/80 sz. selejtezési jegyzőkönyv alapján Celldömölk Vontatási Főnökségen selejtezték.
Jó 50 évvel ezelőtt többször is az Aamot volt az utolsó esti vonat Szombathely - Zalaegerszeg között és Egerszegről hajnalban indult vissza Szombathelyre. Annak idején néhányszor utaztam is rajta apámmal.
Az ABb mot 601 a 8413. sz. vonat továbbítása közben, Páli-Vadosfa Magyarkeresztúr-Zsebeháza megállóhelyek között kapott lángra 1978. június 9-én 15, 02-kor. A tűz oka a jobb II. porlasztócsővég hegesztési varratának kilyukadása volt. Az itt keletkezett apró lyukon a kb.100 atmoszféra nyomás a jobb II. henger üzemanyagának egy részét a motortérbe porlasztotta, mely ott begyulladt és elégette a napi tartály és az adagoló közé épített páncélbevonatú gumitömlőt is. Így a napi tartályban lévő kb. 100 liter üzemanyag a tűzfészekre ömlött, a motorkocsi teljes pusztulását okozva ezzel.
A motorkocsit a 118874/78 sz. selejtezési jegyzőkönyvvel 1978. december 1-jén selejtezték.
Hajdanán az Indóház Extrába megírtam a tűz teljes történetét, abban elolvashatod a részleteket is.
A MOTORKOCSI (részletek) Néhány hét múlva a főváros közönsége is megláthatja majd, a mit hazánk egyik-másik vidékén már szinte megszoktak, hogy a pályaudvarra berobog egy-egy kocsi a nélkül, hogy gőzmozdony volna eléje fogva. A nyugati pályaudvarról Lajos-Mizse felé motorkocsik fogják az utasokat szállítani. A külsejük alig különbözik jól ismert villamos-kosijainktól, a szerkezetük azonban lényegesen más. A villamos-kocsik áramát központi telepen állítják elő és onnan vezetik végig a vasút pályáján; a motorkocsi azonban önmaga létesíti a hajtására szolgáló erőt. Megvan tehát benne a gőzmozdonynak az a tulajdonsága, hogy a hajtó erőt nem kívülről kapja, hanem saját maga állítja elő és megvan a villamoskocsi azon előnye is, hogy helyet ád magán a hajtó kocsin az utazó közönségnek.
.................Hosszú időn keresztül azon törekszenek a gépszerkesztők, hogy a mozdonyok nagyságban, erőben és gyorsaságban gyarapodjanak, hogy mennél nagyobb sebességgel legyenek képesek tovaszáguldani. Es mikor ez a fejlődés már úgyszólván elérte a tetőpontját, mikor ijesztő kolosszusok tüneményes gyorsasággal ragadják tova a leghosszabb vonatot is, akkor egyszerre előáll a kis, igénytelen külsejű motorkocsi és versenyre kél a mozdony-óriással. Vajjon mit jelent ez ? Tévedtek talán azok, a kik azon igyekeztek, hogy a mozdony ereje folyton fokozódjék;
vagy talán mi hibázunk, akik a kontinensen az elsők között vezetjük be a motorkocsi forgalmat?
Nem. Egyiknek is, másiknak is igaza van . .
.................1846-ban nagyszerű eredménynek tartották és tényleg az is volt, hogy a Coequerill által szállított mozdony óránként majdnem 40 kilométer sebességgel továbbította az 5060 tonna súlyú vonatot. Ma alig tartjuk elegendőnek, ha 180 tonna terheléssel bíró vonatunk 100 kilométer sebességgel robog végig a pályán .
..................így keletkezett a motorkocsi. Szerkezete hasonló a mozdonyéhoz, de minthogy kisebb terhelésre van tervezve, üzeme természetesen kevésbé költséges. Tulajdonképen nem más, mint kocsiban elhelyezett oly hajtópép, a mely az utazó közönségnek is elegendő helyet enged. Tévedés volna tehát azt hinni, hogy a motorkocsi a nagytökéletességű lokomotivnak továbbfejlesztéséből ered, vagy akár hogy ennek legújabb versenytársa. A motor-kocsi a patriarchális viczinális vasútnak alkonyát jelzi, és fel fogja lendíteni egyes vidékek elmaradt forgalmát.
A cikk teljes terjedelmében; Vasárnapi Újság 1905. 48. számában olvasható.
A kérdésedre válaszként a háttér ad segítséget: a budai Várban lévő torony látszik a két képen, tehát az ABb és Bb motorkocsikat a régi - értsd ezalatt: az átépítés előtti - Déli pályaudvaron fényképezték.
Én még szálltam ott vonatra, mikor megvolt az épület, sajnos lepusztulva. Inkább rendbe kellett volna hozni, nem elbontani! Hangulatos volt még haló poraiban is az épület.
Még most az van... Szeged ( Nagyállomás) Ide érkeznek az ZICÉK :) illetve Újszeged a vonal folytatása, ahonann már csak a Makó-Mezőhegyesi vonatok indulnak
Rengeteg ilyen kép létezik pl a Szegedi vasúti hídról kevés még üzem közbeni fotó kering a neten, mégis kiadtak róla egy könyvet magángyüjtők képeiből egy szép csokkorral.Mondhatni lélegzet elállító képek :)
Tényleg ? Mondjuk az hogy az a 2 van a köztudatban attól még létezhet más is. Megkeresem, van a 218-as puposról egy papírképem még 86 környíékéről pécsett. A másikon én vezetem akkor, az sincs a közkézen...-:)
Akkor elmondom mégegyszer, hátha megérted! Mindig is azt mondtam, és most is azt mondom: nem tudok róla, hogy a fórumokon rajtam kívül valaki "élőben" LÁTTA a V45-öst!! Melyik szó, szavak nem érthetőek ebből? Többször volt már róla szó, hogy SZÖVEGÉRTELMEZÉS!! Mi ebben a bárkinek is a leírása?? Azt állítottam, hogy "Nincs, nem él rajtam kívül senki"?? Nem!! De ezt mindenki el tudja magának dönteni! Egyébként én örülnék a legjobban, ha ismernék, találkoznék még valakivel!
A V45-ösnek tulajdonképpen ez a teljes képanyaga, (már ami nekem van! És ezek is V43-as topikban kerültek közszemlére!), a V43 1051-esről van még két-három darab, amiken a főkeretében lévő két lépcső még megvan, de azok is a második színminta terv szerintiek! "Sárga villám" még abból sincs!
Adatok szempontjából meg, a V45-ös állománybavételi dátuma, a V43 1051-esnek meg a műtanrendőri vizsga dátuma, ami megvan. Kész, ennyi. 42-44 év távlatából -cserealap és ismeretségek nélkül- szinte lehetetlen bármit is szerezni. Hogy hozzájutottam, ezekben is nagy része van Bárdos Imrének! Ennyivel tartozok Neki is, a "történelmi hűségnek" is!
Jaj, hogy Te erre a táblára gondolsz? Ezt eredetileg mind a hétre, amit kint (Essenben?) gyártottak, rátették! Hogy jelenleg a többin bronzból van-e, vagy sem, ezt nem tudom! Kettőé biztos nincs rajta, mivel az 1003-ast is, az 1004-est is selejtezték! Illetve, így nem teljesen igaz, mert az 1003-as felhasználásával állították talpra a GYSEV V43 333-ast, és azon tutira az "eredeti" 3 magyar tábla van rajta! Csak tudnám, miért? Nem érdemelte volna meg a 1003-as tábláját?
Az 1004-esé meg, ki tudja, ki gyűjteményét gyarapítja???
Hogy jól kezdődjön a napod odaát, amikor felkelsz majd! (Ott most éjjel fél 1 van, ha jól számolom!)
Nem, kettő van,és mind a kettő megvan! A másik az úgynevezett "Ezüst könyv"-ben is látható. Ez:
De a szilis topikban láttam meg először, és csak utána, direkt azért is hajtottam fel belőle egy nagyon szép példányt! Mit ne mondjak? Mintha darázs csípett volna meg, amikor megpillantottam és felismertem! A gyerekkorom egy darabkáját kaptam vissza vele!!
Sőt, valakik két jellegrajzzal is bővítették ezt a gyűjteményecskét:
De ki tudja, fiókokban, dobozokban, pincékben, padlásokon mi minden bújhat még meg, és kerülhet elő??
**************************
Az eggyel fentebbi szösszenetedre meg annyit, azt mire végiglapozza... Lesz mit, de találhat is ezt-azt!
a népköztársasági címeres adattáblára gondolsz, ez eredetileg alumínium, ráadásul egy ex 424-esé lett kiköszörülve, és mindennek a tetejébe ismertem azt az egyént, aki feltöltéses hegesztéssel tette alkalmassá "V43 1001"-nek!!
És nem lepődnék meg, (csak mérhetetlenül örülnék!), ha itt bukkanna fel harmadik kép a V45 1001-esről, amiről köztudott, hogy eddig az egyedüli vagyok a fórumokban, aki "élőben" LÁTTAM azt a kísérleti villanymozdonyt (szilit), vagy pl. amiket oly régen keresek, a
Ugyan csak kukkolója az illető, akitől kaptam, de az ittenieket olvasva kaptam anno egy TELJES képet pl. a 424, 138-asról, amin olyan tízéves forma gyrekfejjel utazva, egész életemre "Megcsapott a mozdony füstje!"
Szióka Ö.H! Úgybizony, nagyon közel laktunk hozzá és a háború elött nagyapám, minden vasárnap ebéd előtt kézenfogott, lesétáltunk a lépcsőházában oda. A sinek mellett, a vonóvezeték alatt volt egy keskeny betonvályú mindíg tele vízzel. Abban szerettem nézegetni az ollós rákokat. Néha kenyérhéjat is vittem nekik.
Sajnos az én postaládámba nem szoktak cd-ket dobálni ismeretlenek. Így bizony viszonylag ritkán jutok új régi fotóhoz. Gondolom, hogy a többség is hasonló cipőben járkál.
Én is azt állítom, hogy a 301-esek jártak már az 1. Vh. elôtt is a gyôri vonalon.
Tegnap utánanéztem a forgalmi adatoknak. Az derült ki, hogy azért a pozsonyi vonalnak jelentékenyen nagyobb volt a forgalma, mint a gyôrinek, de csak Érsekújvárig! Érsekújvár és Pozsony között kb. ugyanakkora, mint a gyôri vonalé. Ebben valószínüleg annak lehetett szerepe, hogy akkoriban nagy mennyiségô szenet importáltunk Sziléziából, ami a KsOD és a Vág-völgyi vasút (ekkor már régen MÁV) vonalán érkezett Érsekújvárra, onnét Vácon át Budapestre.
Én nem ezt a következtetést vontam le az olvasmányaimból.
A Bp.-Pozsony vonal az osztrák StEG tulajdonában volt hosszú ideig. A MÁV mindenképpen meg akarta venni, de nem adták. Elsônek egy párhuzamos vonal épült meg, ez volt a Bp. Gyôr-Hegyeshalom (Királyhida) MÁV vonal. Ezt fejlesztették olyan szintre, hogy valódi konkurenciát nyújtson a pozsonyi vonal számára és simán alákínálták az StEG-et. Aztán amikor ez sem segített, egy "puccsal" a francia StEG részvényesektôl közvetlenül megvették a vonalat Párizsban - magyar állami malomipari részvényeket adtak érte. A bécsi StEG tisztviselôk csak az újságokból értesültek az ügyletrôl...
A két vonal hasonlóan épült ki már az 1. Vh. elôtt is, a gyôri vonal forgalmi adatai tudomásom szerint csak kis mértékben maradtak el a pozsonyi vonalétól. Ugyanakkor a Bp. - Bécs eljutási idôben a pozsonyi mindig jobb volt, ezért jártak arra a gyorsvonatok. Mindkét vonalat kiépítették 16,5t tengelynyomásra már az 1. Vh. elôtt. (és rajtuk kívül csak a Karlovac - Fiume volt így kiépítve a MÁV területén - valamint a fô DV vonalak)
Az elképzelhetô, hogy a 301-esek nem jártak erre az 1. Vh. elôtt, de nem lennék ebben 100% biztos. Végülis az egy szem Bp. - Pozsony viszonylatra nincs szükség 20 gyorsvonati mozdonyra! (máshol pedig nem járhattak...)
"...hiszen a hegyeshalmi vonalon mindig az akkori legjobb mozdonyok jártak.---"
Hümm...
Azért ez így kicsit falsnak. félreérthetőnek tűnik számomra.
Javítsatok ki, ha tévednék, de szvsz.1918-ig a legfontosabb bécsi fővonal a jóval kedvezőbb adottságú, bal parti Pest-Vác-Pozsony-Marchegg vonal volt. Pl. itt futottak először 100 km/h-val a gyorsvonatok, és ez a vonal volt a 301-esek első alkalmazási területe is.
A hegyeshalmii vonal a bal parti vonalnál jóval később épült ki, és igazán csak Trianon után került előtérbe..jobb híján.
A Tatabányáig tarto dimbek-dombok miatt gőzös szempontból nem igazán voltak kedvezők a vonal ívviszonyai és a magassági vonalvezetése sem.
MAGYAR KURIR 1825-ben következőképen emlékezik meg az első vasúti mozdonyról: Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, melyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higyje aki akarja.
Egy elsőrendű amerikai vasút menetrendje még 1834-ben ekképp szólt: A mozdony minden nap délelőtt tíz órakor elindul, ha szép lesz az idő. Franklin idejében a postakocsi Philadelphiából New-Yorkba négy napig volt úton. A lépésben haladó jármű kocsisa időközben a bakon harisnyát kötött.
Tényleg gyönyörü! Ha jól sejtem, a száma 3373 (a késôbbi 325,233). A másik, a bicskei pedig a 3256, a késôbbi 325,116. A bicskei valóban a 20. szd. elsô éveiben készülhetett, hiszen a hegyeshalmi vonalon mindig az akkori legjobb mozdonyok jártak.
Nem sok kép van a 325-ösökrôl, ami van, annak a többsége 1 Vh. elôtti.
De ebben a mélységben tényleg inkább a gôzmozdonyos fórumra való a téma. :-))
Egyébként meg, az egyik kedvenc "zugkukkoldám" ez a topik! Találtam én már itt -IS!- nekem értékes képeket, sőt még egynek-egynek kapcsán engem érdeklő, illetve nekem hiányzó adatok is előkerültek!
Nemrégen értem haza a dokinénimtől. Azért csak most vagyok, illetve válaszolok. Azért nem a készet linkeltem be, mert ha valaki meg akarja tanulni ezt a módszert, tudja, miből lesz a cserebogár, másrészt én is így jutottam hozzá sok értékes képhez, így tanultam meg! (Azaz, szájbarágós módon, mert ezeknek a hülle computereknek karakterről karakterre mindent el kell povedálni!!)
Nem-nem! Elrontod!! Először megjeleníted a képet, ami valamivel nagyobb méretben jön elő! Jobb egérgombbal beleklikkelés, "Tulajdonságok", onnan kimásolod a kép linkjét, és ABBAN írod felül a 3 betűt!!
Biatorbágy is gyanús.A felsoroltak közül csak az a hely lehetett ahol az oldalszárny két ablaka távolabb van egymástól,ahogy a képen látható.Azonban néhány felvételi épületnél az oldalszárny ablakai közel vannak egymáshoz.A Gysev vonal biztos nem jöhet szóba,mert ott másféle épületek vannak!
Sziasztok! Az emlékek,események Sopronban című képes könyvben találtam az alábbi fotót.A kép aláírása:1921.10.23. IV. Károly kísérete a bicskei állomáson. Szerintem ez a kép nem Bicskén készült,mert ott MÁV I.osztályú felvételi épület állt,ez pedig egy II.osztályúnak kinéző épület.Én Budaőrsre tippelek.Szerintete,hol készült valójában a kép?Kép forrása:Göncz József-Bognár Béla,Emlékek,események Sopronban.
"Készült a budapesti Ganz gyárban. A magyar gépipar rohamos fejlődése, térhódítása a legszámottevőbb bizonyítéka annak,
hogy erős akarattal, szaktudással és természetesen kellő vállalkozási szellemmel lehet teremteni magyar ipart,
s nemcsak kiszoríthatjuk az idegen gyártmányt, hanem messze az ország határain túl is versenyképessé tehetjük iparczikkeinket.
Alig négy éve, hogy a budapesti Ganz-féle vasúti kocsigyárban elkészült az első motoros vasúti kocsi, mely az Alföldi első gazdasági vasút'
keskenyvágányú pályáján Kovácsháza és Csaba között, a kezdet nehézségeivel küzdve tette meg próbameneteit. Számos ellenvetés,
kicsinylés daczára, mondhatni lépésről-lépésre kellett néhány erős meggyőződésű, kitartó szakembernek a gépberendezés hibáit, kezelésének
nehézségeit megismerni és kiküszöbölni, míg végre 1903 márcziusában az akkori kereskedelmi miniszternek egy próbameneten már
meglepően szép eredményt mutathattak be. Azóta rövid három év telt el, s ma már több mint száz Ganz által készített motoros kocsi van üzemben,
részben hazai vasutakon, részben Németországban, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában és Oroszországban.
Sőt nemrég szállítottak egyet Francziaországba és Angliába, hol próbameneteket tartottak vele, s azután elküldték az Oczeánon át rendeltetési helyére, Floridába.
Az összes eddig gyártott motorkocsik között azonban legérdekesebb az orosz czár szalonkocsija, mely most készült el, s mielőtt útnak
indították, szakkörökben általános érdeklődés tárgya volt."
Az írás többi része több érdekes részletet tartalmaz, érdemes elolvasni, mert olyan dolgokat tudhatunk meg, amire soha nem is gondoltunk volna
Például:
A kocsi 75 kilométer óránkénti sebességgel járhat és két 50 lóerejű gőzmotor hajtja, melyek a kocsi alatt az első forgóvázba vannak beépítve olyképen, hogy egymástól teljesen függetlenül hajtanak egy-egy kerékpárt.
Legérdekesebb azonban a kocsi végén levő ládaszerű kis perron, melyben egy fegyveres kozák fog állni, megfogódzva a kocsi falára erősített fogantyúban oly módon, miként a díszhintókon a lakájok állanak a kocsi felé fordulva. Ez a katona állandóan benéz a terembe, mintha csak az lenne a feladata, hogy a czárt a kiséret tagjaival szemben is őrizze.
Az írás teljes terjedelemben a mellékelt képekkel együtt:
. A pécsi vonalat erôteljesen átépítették, a nyomvonalat is megváltoztatták. Nem lehet esetleg, hogy a kép a régi vonalon olyan helyen készúlt, ahol ma már nem megy vonat?
Az első kép szerintem Bükkösd és Abaliget között készült, méghozzá a régi nyomvonalon - ahogy rézgaras is írta. Kb ott, ahol most nemrég a kőbányai iparvágány készült. Ezt arra alapozom, hogy jobbkéz felől a fák lombjai alatt látható egy pici víztükör, ami a Bükkösd patak lehet. Továbbá igen beszédes a szemközt domb tetején látható magas fehér toronyszerűség, ami az ércbánya V. sz. aknájához igen csak hasonlít. Nem tudom az pontosan mikor épült, de talán akkoriban készülhetett, lévén az utólsó akna volt a sorban. Persze, lehet, hogy az csak egy flt az ég és a füld találkozásánál. :-)
A második az épület és az ív alapján lehetene akár Abaliget is, csak a mögöttes domb nem passzol....szóval mégsem az. Mint ahogy Sáregres biztosan nem!!
De az 50 -as vonal is lehet, ott is vannak dombok, ívek, patak rendesen.
Lásd: "Soproni vasutas képeskönyv 1937-1987", 20. oldal alsó kép. A képen a keresett házikó, előtérben a cukorgyár egyik gőzöse. A könyv függeléke tartalmazza a mozdony teljes életét.
Nem a 20-as, de nem is a zirci vonalra gondoltam, hanem a 16-17-es vonalra. Azt valamikor a 70-es évek közepén átépítették, mert most nem Oszkó felé megy a vasút. Vannak ott is érdekes szakadékos tájrészletek....
Amúgy valahogy nekem is amolyan "mecsekes" érzésem van, de....
A második megérkezett, köszönöm. (Bár még nem nyitottam meg, azt otthonra hagyom.) Esetleg próbáld meg a freemailes címemre elküldeni az elsőt: teljes nevem egybeírva majd kukac frímél pont hu.
Tegnap küldtem két levelet egy-egy 6-7 MB-os melléklettel, amiket egy nap tökölés után a démon visszavágott. Van valami méretkorlát, vagy tele van a postaládikód?
A két levél rögtön egymás után ment, a démonok egy nap után, de két óra eltéréssel jöttek levelenként, majd újabb kétóra múlva egy globális démon azzal a szöveggel, hogy túlléptem a méret határt. Nem kapkodta el...
Dombok is vannak (de nem hegység), meg töltés is, de nem ilyen közel egymáshoz. A táj jellege más. Arrafelé nincs ilyen nagy kiterjedésű erdős hegyoldal a vasúthoz közel.
Zalaszentiván felé emlékeim szerint nincsenek ekkora hegyek. Csak dombok.
A szerelvény összeállításából egy fővonali személy vagy gyorsvonat látszik. A táj egyértelműen hegyvidéki, mert a távolban még magasabb hegyek látszanak. Ezekből lehet szűkíteni a kört:
Bakonyon átmenő: az sokkal korárabb vidék emlékeim szerint. A Sárvár előtti szakasz meg nem így néz ki.
Mecseki vonalszakasz. (Erre utal még az, hogy a megálló hasonlít a sáregresihez, tehát valószínű, hogy a vasúttársaság [BPV ?] szabványépületével van dolgunk.)
Tatabánya: nem lehet, kétvágányú, villamosított.
Bakony: nem tudok róla, hogy ilyen szerelvény közlekedett volna valaha is arrafelé. Veszprémből 375-ös mozdonyokkal szolgálták ki a vonalat.
Ez így van, de tudomásom szerint csak a Mecseken átvezető szakaszt építették át, a Sárbogárd környékit nem. Ugyanakkor a régi és az új nyomvonal nem esik túl messze egymástól.
A magas töltésen látható szakasz szerintem szinte biztos, hogy már nem létezik. (Az ív is elég kis sugarúnak tűnik.) Egyébként ezért is említettem a husztóti hidakat, mert azok is a régi nyomvonalon voltak; csak a pillérjeiket láthatod manapság.
A púpon levő épületről elképzelésem sincs, hol készülhetett.
Elnézést, hogy beleszólok, hiszen nem ismerem annyira a vonalat. De. A pécsi vonalat erôteljesen átépítették, a nyomvonalat is megváltoztatták. Nem lehet esetleg, hogy a kép a régi vonalon olyan helyen készúlt, ahol ma már nem megy vonat? (csak egy ötlet)
Én is arra gondolok, amire Te. Csak a fény iránya nem teljesen jön össze nekem. Meg a megállóhely és a vasútvonal viszonya.
Az 53-as képen a nap szépen megvilágítja a hapsi arcát és a vonatot. Az 54-es képen meg inkább a túloldalról jön a fény, de a mozdonynál már a pálya irányából, hátulról. Vagyis akkor a vonat az első képhez képest jobbra fordult. Ha Pécs felől jött, akkor a Mecsek után inkább balra fordult a vonat. Bp felől meg nem jöhetett, mert akkor a Napnak szemből kéne sütnie.
A Sáregresi mh. előtt a Gugli térkép szerint nincs jobbos ív - legalábbis olyen közel. Pécs felől balos ív van. Hacsak nem tükrözve lettek a képek betéve, merthogy olyat is láttam már. De Sáregres előtt és után is elég hosszú egyenes van. Szóval ezt a települést én kizárnám.
Nem a csodákat nem ! A távolsági személyvonatokon is volt büfé szakasz-fülke, és ott sem mindenféle hülye energiaitalokat, almuskát mértek....)))
Amúgy akkoriban, és egészen a Gorbacsov rendelet ( A 9 órás szemétség ),megszűnéséig rengeteg restiben nem lehetett röviditalokat mérni, max ÉVA vermouthot. Nem tudom az áthúzott pohár nem azt jelenti-e.....
Balatonszentgyörgyön pl. volt mindenféle rövid, igaz melegkonyha, pincér etc....
Nem lehetett, hogy az először betett kép ugyanaannál a vonatnál csak később készülhetet ? 2-3 óra alatt oda is érhetett a husztói részről a vonat Sáregresre. A megálló nagyon hasonlít a sáregresire. Az elhelyezkedése, a kis domb balról, jobbra lankásabb rész....
Nem sokkal utána ráakadtam erre a képre is, a vonat összeállításából és a kép minőségéből ítélve valószínűleg ugyanakkor és (majdnem) ugyanott készült:
A képen kis konténerek, mégpedig 2 m3-es ún. "B" konténerek láthatók. Ezeknek még futóművük is volt, így telephelyen belül akár targoncával is könnyen mozgathatók votak. Házhozfuvarozás esetén a keretes Zil stimmel, de persze bármilyen más platós gépkocsival is történhetetett
A háztól-házig konténer az közepes konténer volt 10 m3 űrtartalommal. Ezek itthon, alumíniumből készült, masszív kis szerkezetek voltak.
Közúti fuvarozásuk platós gépkocsival (IFA, LIAZ) vagy Skoda önrakodós masinákkal ktörtént. Ez utóbbiak nagyjából hasonló szerkezetek voltak, mint amilyenekkel manapság a sittes konténereket viszik.
MÁV háztól-házig konténerek voltak. Ha jól rémlik, speciális felépítményű - egy futódaruszerű szerkezet volt a plató fölött - ZIL teherautók vitték azokat a vasútállomásról a címzettig és viszont.
2010. október21-én 9ó. 38p-kor feltett egy igazolványt Ady Endrétől. Lenne egy kérésem: Fel tudná-e tenni az igazolvány valamennyi oldalát, egy albumba szerkesztéshez!
Pajti, ha majd annyit leteszel az asztalra a vasútért és a vasútbarátokért, mint mdbz akár itt az indexen vagy IRL, akkor talán besértődhetsz, de addig jó lenne, ha viselkednél és megtalálnád a helyed és a megfelelő hangsúlyt.
Éppen ezért állt a 60 tonnás baleseti daru Rákosrendezőn mindig géppel Szob felé. Ha Esztergom, Szob vagy a körvasút felé keltett mennie, akkor irányban volt, ha pedig a Nyugati vagy Cegléd irányába akadt dolga, akkor körbement a fűtőházon! Egyszer mi is jártuk be M41-el körbe a fűtőházba, de azt nem tudom, miért nem a rendezői fel/lejáró vágányokon vittek be.
Nekem a 80-as évek közepéről vannak emlékeim, akkor a két villamosított fővágány mellett kétoldalt több hosszú sorban voltak mindenféle járművek, mozdonyok, kocsik vegyesen, sokon Közlekedési Múzeum tulajdona felirattal. Gondolom késöbb mindez lett szétszórva Istvántelek területén.
Ott a fordító mellett fűtőgép gőzösök, meg zöld tartály és egyéb üzemi kocsik voltak.
OK, akkor nem lehet nagyon téves a teóriám. Már csak egy korabeli vágánytérképet kéne keresnem, ahol a csatolt Panoramio-képeken ott vannak a roncsok :-))
A mai állapot igen becsapós, rengeteg vágányt elbontottak, voltak a víztoronyt megkerülőek is amik hátulról kanyarodtak azokba, amelyek ma csonkavágányként láthatóak a Füsti bejárata mellett. Ill. voltak olyanok is amik Angyalföld állomásra vezettek.
Az utolsó maradékokat pár éve bontották el, amikor kiépült az új megállóhely Angyalföld elött.
Én is Rákosrendezőre gondoltam, de az a 80-as években volt, a kérdező pedig az 50-es éveket említi. Arról nekem nincs emlékem, de elképzelhetőnek tartom, hogy a Hámán hátsó vágányaira gyűjtötték össze a háború után sok sérült gépet, amik kijavításra vagy selejtezésre vártak.
Az egykori Északi (mozgalmi nevén Hámán Kató) fűtőházban nyilván volt dögsor. Amikor épp a gőzmozdonyok kerültek ebbe az állapotba, akkor azok ácsorogtak ott. Még a MVP létrejötte előtt (kb. 1990-92 körül) jártam egyszer ben a telepn. A lebombázott körfútőház fordítókorongja körúl vegyesen álltak különféle régi járművek. Én konkrétan a Lélre és a Mecseki szénbányák villanymozdonyára emlékszem. De vcoltak még gőzmozdonyok is. Természetesen ez a kép is csak a fejemben van meg. Bár forgatták ott valamilyen magyar krimfilmsorozat egyik részét is. Erről mellékelek egy interneten talált képet.
Sajnos a mondandómhoz kapcsolódó fotóval nem rendelkezem, de...
Valamikor - amikor már nem folyt érdemi munka a mostani Füsti helyén - egyszer elvetődtem a területre (fényképezőgép nélkül). Emlékeim szerint a csatolt képen a pirossal bekarikázott vágányokon egy sereg elaggott gőzös várta sosra beteljesülését. Később ezek sajnos eltűntek.
Valamiért csökönyösen a víztorony mellett álló mozdonyokra emlékszem, Rákosrendező be sem ugrik. Megpróbálom a GM-on pirossal bejelölni az általam vélt vágányt (vágányokat), de a műholdkép már más állapotokat rögzít. Mindenesetre Egom felől a nagy jobb kanyar előtt volt az előbb leírt figyelés, RR már utána következett. Ilyen az, ha az ember fejében valami meggyökerezik :-))
Istvántelken először akkor jártam amikor épp Landler et-ról volt elnevezve. Akkor még nagy tömegben javították ott a gőzmozdonyokat. (kb. 1967-68) természetesen nem fényképeztem.
Halkan megemlítem, hogy Rákosrendezőn ácsorgott sok gőzmozdony vágásra várva. Errefelé a gyerekeim játszadoztak, de ők sem fényképeztek.
DGKUm jóvoltából az ezredforduló környékén néhányszor bejutottam Istvántelekre. Ekkor már csak a mostani szerény mértékű mozdonyjavítás zajlott ott. Erről, a területen szanaszét ácsorgó agg járművekről, valamint az épületekről sokan készítettünk fényképet. Ha ezek valamelyik csoportja érdekel, akkor állok rendelkezésedre.
Egyetlen korabeli képet találtam. Remélem, hogy mindenki átérzi a megörökített pillanat felemelő voltát.
Meggondoltam, nem küldöm el. Nem kéne magyarázkodnom, hogy miért, de most kivételt teszek, hamár barátok vagyunk!
Mind a két képnél odaírtam, hogy a képet kaptam! Sajnos az első kép készítője már nem él, de több évtizedes barátságunk okán tudom hogy szerinte azt teszek a képpel amit csak akarok. A másik kép készítőjétől elkérhetném az eredeti képet, de erre sem időm sem energiám. Miután kérésed nem is az eredeti képre vonatkozott, miért kellett volna elküldenem? Töltsd le! Azért tettem fel a képeket önző módon (!) hogy más is lássa ezeket. Szokásomtól eltérően mégcsak az "mdbz képtára" felirattal sem láttam el őket.
ps. a barátaim valamennyien tudják az összes elérhetőségemet.
Kedves Dani szomszéd, a hajók és a repülőgépek mániája kapcsán ezúton kérek segítséget :
Még az 50-es években többször jöttünk fel Egomból vonattal. Jóapám az isvántelki víztorony előtt mindig az ablakhoz hívott: " gyere, itt vannak a mozdonyok..."
Emlékeim szerint hosszú sorokban álltak a rozsdás mozdonyok, a vonatról jól láthatóan.
Végigtúrtam a netet, mozdonytemetők, Istvántelek, gózmozdonyok stb. keresőszóval, de erről a régi állapotról nem találtam képeket. Megköszönném, ha jóvoltotokból láthatnék néhány képet, de az is lehet, hogy ezeket soha senki nem fotózta le.
Nem antimagyarita, én nem vagyok magyarellenes! /Persze szerepelhetett volna itt másik népcsoport is... :-)/ Csakhát sajnos ez az általános az ilyen elektronikus felületeken /nagyobb %-ban, mint az ellenkezője/. De látom Te is tapasztalsz ilyeneket, mint pl. "Cucu"; ebben teljesen egyetértek veled.
Az antimagyarita általánosítást elítélem. Tessék elképzelni, hogy ha más népcsoport szerepelne a szövegben, akkor mekkora hiszti lenne!
A képkéréssel kapcsolatban:
Magam is kaptam már kb. ilyen szövegű levelet. "Hi! Az itt és ott feltett képedet küldd el légysz. Előre is köszike. Cucu."
Ezeket bizony szó nélkül továbbítom a szemétládába. Azt elfogadom, praktikus okokból, hogy a fórumon mindenki tegeződik. De egy nekem szóló levélben ne tegezzenek le ismeretlenül! Nem mindenki kanászkodott ugyanabbban a téeszcsében, ahol én. Azután pedig talán megnevezheti magát, ha akar tőlem valamit. (Én pl. nem szoktam magamat becézni) Nem elfelejtendő, hogy az írni-olvasni éppen megtanult gyerektől az aggastyánig bárki szerepelhet ezeken a fórumokon. (Nem tudhatja mindenkinek, hogy pl. mdbz egy kamaszfiú-e, vagy egy nagymama. Nem rőhögni! Én tudom.)
Azokat a tapasztalatokat most nem ismétlem el, amik arról szólnak, hogy hol, milyen aláírással és környezetben jelennek meg az internetről szerzett képek.
Abban maradéktalanul egyetértünk, hogy a "Köszönöm" használatát nem szabad elfelejteni.
A magyar emberek nagyrészének csak a saját érdekéig tart a válaszolás. Ha neki valami nem érdeke, nem válaszol; az már nem számít, hogy a másiknak esetleg fontos lehet. Ha valamit megkapott, nem jelzi vissza hogy megkapta, és nem is köszöni meg /tisztelet a kevés kivételnek/. De amint írtad: "ez van ezt kell szeretni".
Ezek után biztosan elküldi, elvégre már nem csak barátodnak, hanem fasza gyereknek is tituláltad. Én a helyében rohannék a postára az eredeti papírképpel és a negatívval, hogy elküldjem a címedre.
Az nem volt kérdés. (1999 májusban készítettem) Azért raktam be, hogy a nyíllal megjelöljem azt a helyet, ahol szerintem a fekete-fehér kép készülhetett.
A jobb olali (színes) kép szeerintem is a Nyugati. Az északra indító vágánymező elbontása utáni állapot, mielőtt felépült volna a West End hodály. (Ott lehetett szépen fotózni a gőzös nosztalgia meneteket - anno.)
A sínt úgy húztuk le, hogy az egyik végét lekötötték a két vágány között, azután kihúztuk alóla a vonatot.
Viszont ilyen kocsi volt a Platov - szerelvény másik végén, s evvel húzták el a felszedett mezőket.., ill húzták a Platov alá / egy csigán keresztül vetett drótkötéllel / a lerakásra szánt mezőket.
A rövid vég felől az Mk48-as néz ki jobban, szebb az aránya. Én ahhoz vagyok szokva kisvasút mellett. A széles fülke a 4 ablakkal nagyon fura, nekem nem megszokott...
Az épülő terepasztalomra magam szeretném elkészíteni a különféle épületeket, hogy igazi magyar hangulatú legyen az asztal. Ehhez kérnék egy kis segítséget... Kérem, írjanak azok a publikus e-mail címemre, akik tudnának nekem méretarányos rajzokkal szolgálni magyar őrházakról, állomásépületekről, víztornyokról, fűtőházi épületekről... Jelenleg az alábbi képeken feltüntetett (vagy ezekkel megeggyező) épületek rajzai érdekelnek leginkább:
Elhiszem nektek, sajnos én Pulykát is tökös gyerekként láttam, Kaposvárról kifelé menet mikor a 424-es húzta igaz nagyobb vonatot ott hagyta mint a .....
Ő Fonyód felé ment, jó kis versenyek voltak...-:)))
Igen, ezen a képen a legkönnyebben arról lehet felismerni, hogy a 442-eseken keresztben van a víztisztító, a 342-eseken pedig hosszirányban. Másrészt a 442 hosszabb is majd 2 méterrel (+1 kapcsolt kerék), de nem mindenki szúrja ki.
Még ami alapján lehet megkülönböztetni, az a tolattyúfedél, és a beömlőcső csatlakozása a kéménynél, de ezekbe már nem megyek bele : )
Táborfalván a KÖÁR az 5-ös úttól jobbra van, kb. 2 km-re.
Úgy jobbra, hogyha Kecskemét felé mégy.
Nincs saját vágánya, csak a KÖÁR előtt, a kapun kívül, az út túlpldalán húzódik egy iparvágány.
Azon a vágányon nem hiszem, hogy vmit tárolnának mert azon van forgalom évente párszor, hisz a különböző gyakorlatokra a gyakorló tér táborába érkezőket azon a vágányon húzzák be.
Azért érdekelne Táborfalva, mert bizonyos infó szerint régebben ott volt 4 kocsi a volt NDK-ás kórházvonatokból (60 55 99-29 003, 008, 012 és 013)), többek között mind a 3 konyhakocsi (a 012-es műtős kocsi volt). Az érdekelne, hogy ez igaz-e, ott vannak-e még ill. mi lett velük. Na meg hogy ezeken kívül van-e más ilyen kocsi is ott?
2./ Már nincs bejárásom. A KÖÁR-ban volt egy mozdony, talán 375-ös ?
L.Gy.-nak anno menéztem a mozdony pályaszámát és alvázszámát is.
3./ A többi közlekedési szakanyag nem vasúti témájú. Pontosabban volt ott egy "térkép" kint a "B" területen.
Ez a térkép bár rendkívül látványos, vasútmániásoknak talán érdekes is, megmosolytatóan gyermeteg, de az igaz, hogy koriózum.
Arról van szó, hogy építettek egy 30x10 méteres fém házat. A házon belül mint a színházban, de itt két hosszú oldalon három-három sorban egymás mögött, emelkedően széksorok.
A terem közepén pedig Magyarország térképe elkészítve kb. 20x5 méteres ? nagyságban szivacsból !
A szivacs kb. 30-50 cm vastag volt, domborzat helyesen.
Az egész szépen kifestve, hegyek, vízek, városok, stb.
Ezen a szivacs térképen csak a vasútvonalak voltak rajta + vasúti csomópontok.
A terem + a szivacstérkép + az egyéb ott elhelyezett hirközlő és egyéb eszközök Mo. katonai vasúti irányítását szolgálták volna, adott esetben.
Egyszer a B. Lacival vittem kétgépes vonatot Dombóvárra, én voltam vonó. Egy csomó ócskavasas kocsi volt besorozva, csak azok fékeztek a vonatban. Vmax.40 km/h, gondolom nagyot durrant volna:-) Gyászos menet volt, nem lehetett lapítani, mert nehéz volt és nekem is húzni kellett!
"Egyik legsűrűbben utazott útvonaluk a Kom-Bóly volt. Komárom-Magyarbóly, Budapestet nem érintve.
Az Irak-Iráni háború idején rengeteg harckocsi és egyéb harceszköz ment Irakba Csehszlovákiából az említett viszonylaton."
Emlékszel? sokszor kettő Szergejjel vittük Sv-Sd-n át Dombóvárig,utáltam is nagyon mert ha vhol megálltunk úgy őrizték,mint az aranyvonatot és jötték a géphez nagyképűen,hogy mért állunk,mikor megyünk stb.
A Ztz-k 973-ig voltak számozva, 950 fölött már rövidebb kéttengelyes kocsik.
Ez a cím Lovász Gyurit takarja? Vele rendszeresen levelezek, néha telefonon beszélünk, q***va ritkán személyesen találkozunk. Ezzel most nem zavarnám, mert más témában vagyunk benne nyakig, ha viszont a Ztz-kre kerül sor, akkor úgyis kiderül (majdnem) minden...
Ha viszont már Táborfalva szóba került: vannak infóid, esetleg bejárásod? Lenne kérdésem, de ez itt már nagyon OFF. Áttérnék magánba, de nem publikus a címed. Röppentenél egy mélt?
Kikerics sárga lettem! Ha egyszer beszkenneled szívesen megismernék egy pár "megabájttot" belőle. Dédapám a Tiszavidéki Vasút-nál e-félékből tanulta a korabeli vasutas tudományt.
Megnéztem az 1928-as kiadású 1906. október 1-től érvényes Jelzési Utasítást.
Eszerint "Helyi érdekű vasutakon sötétben a vonat elejét a mozdony homlokán egy fehér világú lámpás jelzi". A lámpa az utasításban levő fényképen középen, a felső lámpatartóban van.
Van még ilyen pl. a mozdonymenetre:
"Kölön közlekedő mozdonyokon nappal hátul, sötétben pedig a mozdony elején és a hátulján csak egy jelzőlámpást kell alkalmazni" ... "Egy fehér világú jelzőlámpás a mozdony homlokán és egy vörös világú jelzőlámpás a mozdony hátulján középen." Itt is a lámpa a felső lámpatartóban van.
"46. Jelző a tolató mozdonyokon.
Nappal.
Semmi különös ismertető jel.
Sötétben.
Egy-egy kék világú jelzőlámpás a mozdony homlokán és hátulján középen."
Itt is a lámpa a felső lámpatartóban van.
Tehát ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az előírásoknak szükség volt a felső lámpatartóra, 1928-tól mindenképpen, de lehet, hogy már 1906-tól így volt érvényben.
Példaként fel tudom hozni a 342-eseket, ezekre raktak gyárilag majdnem mindre a csúcsfénynek is tartót, bár később leszedték. A 342,006-on is volt valószínűleg, mert ugyan nincs meg a lámpatarója, de a csavarok meg vannak a helyén. Mondjuk lehet, hogy ez az egy mozdonysorozat ilyen, a többiről nem sokat tudok.
Én arra gondolok, hogy akkoriban petróleumos lámpákkal világították ki a vonatok elejét, végét. Ezeket a lámpákat a tartó szerkezetükről leemelve gondozták, a lámpatámra csak mindig a szükséges darabokat rakták fel. Mivel a kivilágítási előírások nem voltak azonosak minden vasúttársaságnál, talán egyszerűbb volt így gyártani a mozdonyokat, aztán mindenki oda rakta a pilácsot ahová kellett! Persze egy akkori "F1" -s érdekes lenne és érdekes dolgokat találnánk benne!
A MÁV-nál biztos az 1977-es dátum, elég megnézni az akkori F1-es utasítást. Arról nem lehet szó, hogy ha a MÁV 1916-ban nem is írta elő, bizonyos magánvasutak viszont igen?
Amúgy hogyha 1977-től vezették be a 3 lámpás rendszert, akkor hogy hogy 1916-ban volt valamennyi mozdonyon lámpatartó a csúcsfénynek is? (Nem kötözködésképpen, csak kíváncsi vagyok :)
Sorkatonaként, 1959 telén Pápáról vittem egy lovat Budapestre Gub kocsiban.
Alom, széna és víz volt a ló ellátmánya, nekem csak wc és egy priccs, kályha nuku.
A Déliből kantárral vezettem a lovat a Pasaréti Honvéd Lovardába, a Krisztina krt, Malinovszky (Erzsébet királyné) fasor, Hűvösvölgyi út és a Hidász utca útvonalon.
A Gup nem létező sorozat volt, hanem a Gub eltorzított változata. Egyébként a vasutas köznyelvben "Gub" kocsinak neveztek minden, a fertőtlenítés - mosás után katonák szállítására intézett fedett kocsit. (Intézett= iránybárcával ellátott, lezárva, leólmozva, üresen küldött, az előbbiekben felsoroltakkal felszerelt fedett teher - általában Ggs kocsi).
Az általam hivatkozott, 1956-ban megjelent könyv a "G" betűt fősorozatjelként határozza meg, jelentése fedett teherkocsi. Az "u" és "b" betű melléksorozatjelként van definiálva, előbbi a csak belföldi forgalomban használható, míg utóbbi a berendezései segítségével legénységi szállításra alkalmassá tehető kocsit jelöli. Sajnos berendezésére nem tér ki részletesen.
Úgy tűnik, a könyv kiadása után változhatott a melléksorozatjel meghatározás az általad említett megkülönböztető jelölés definicióra.
"a Ztz emlékeim szerint a katonai szállítmánykísérő tiszteké"
A Ztz 60 55 00-29 9xx a katonai kisérőkocsik, a 940-es (es-Termes 56) kivételével 2-tengelyesek. A korai kocsik nagy tengelytávolságúak, a 950-től fölfele rövid kocsik, mint a képen látható 960-as is:
Nem sorozatjelzés, hanem megkülönböző jelölés: 'berendezett gub'. Ggs kocsit vettek igénybe, amelynek a tetején nyílás is volt a kályhacsőnek. A jelentését nem ismerem. A berendezése: acélállványzat, felső- és alsó fekhelylap, alsó pótfekhelylap (ezekből állították össze a kocsi két végében az emeletes 'ágyakat'), szeneskályha, alátétlemez (a kályha alá a tűzvédelem miatt), tűzkivonó, szenesláda, rövid- és hosszú kályhacső, valamint lámpa. Ha jól emlékszem. Az utóbbi csak a legritkább esetben volt meg.
Igen, a kalauzkocsikat jelölték a nagy fehér X-el. Mintha egyszer azt olvastam volna valahol, hogy ezzel a jellel hívták fel a figyelmet a kocsik személyekkel elfoglalt voltára, de erre azért nem esküdnék meg.
Az én környékemen is elég sok katonai szállítmányt rakodtak. A helyi áfusok a Ggs kocsit is gupnak hívták, amik tetején volt a kémény céljára egy lyuk. A rakszeres v. ki a bánatnak kellett felszerelni őket a szenesládával, kevés ringfuza lappal. Volt rá példa, hogy Tapolcáról kerestek valami szenesládát, mert hiányzott...-:))) Azóta is az egyik nyugdíjas raktárnoknál az a csirkeudvar, óvoda...)))
A Gub sorozatjel egészen biztosan létezett, a Gup-ot nem tudom. Előbbiben azért vagyok ennyire biztos, mert az 1969-es "első herendi" balesetben egy ilyen kocsi is rommá tört, de hiába néztem át a vasúti kocsi jellegrajz albumokat, abban sehol sem szerepel ez a sorozatjel. Aztán a kezembe akadt a Vasúti raktárnokok kézikönyve c. viselő kiadvány, amiben szerepel a Gub sorozatjel, mint személyszállításra berendezett G soozatú teherkocsi. Ha jól rémlik a berendezés a fapadokat és a középre állított vaskályhát takarta.
Kösz ! És az a kis rövid deszkaoldalú tehervonatos kísérő kocsi aminek az ajtaján volt a nagy "X" ? Igaz akkoriban lehetett látni néha a barcsi személyen pakli kocsi gyanánt is. Igaz akkoriban előfordult, hogy pakli, vagy kísérő kocsi helyett egy-egy küllős kerekű "G" kocsi volt, az a rácsos ablakú, amolyan lapos, ill.enyhén ívelt tetejű....
"Az a kocsi a bobó mögött nem pakli volt, hanem a tolatóstehereken használt kocsi a gőzösnél a vonatvezetőnek, de gondolom a holtamberes bobóknál csak a "gyerekek", magyarán a fékező-gelettáknak a helye...Nem tudom, talán Ztz v. mi volt a jele."
Ekkor még volt a gépeken kenő is tehát a kocsi szerepe uaz volt,mint a csühösök idelyén,a Ztz emlékeim szerint a katonai szállítmánykísérő tiszteké,a katonáké meg(gub vagy gup teher)kocsi volt,de ma már a rosseb se emlékszik rá pontosan.
Az MD-s Indóház képei között van még kisszámos kép 1978-ból, de már van nagyszámos kép 1975-ből.
A kocsi nagy X-je jelentheti azt, hogy nem pakli, hanem tehervonati kísérőkocsi? Mert egyébként lehetne pakli, ha jól emlékszem, apám azt mondta, hogy akkoriban nyáron M44 is volt a személyekkel. A közvetlen pesti meg Bbmot. Arról sajnos nincs kép, még FF sem.
Ez érdekes, de valóban talán azért hogy nappal lássák hogy toliban megy. Mivel akkor nem kellett nappal kivilágítani, mert talán kb jó ha 20éve kell, igaz a 80-as évek eleje-közepe környékén a Sm-i ig. területén már kellett. Ha nem úgy volt, meg is fogtak bennünketÚjudvaron, hogy "nem ég az eleje!"
Érdfekes az MDa vezérlő, mert csíkos, de már a nagy osztályszámokkal. Eredetileg ha jól emlékszem még az eredeti kisszám, meg a bóháson a zománctábla volt...
Te koma ! Az a kocsi a bobó mögött nem pakli volt, hanem a tolatóstehereken használt kocsi a gőzösnél a vonatvezetőnek, de gondolom a holtamberes bobóknál csak a "gyerekek", magyarán a fékező-gelettáknak a helye...Nem tudom, talán Ztz v. mi volt a jele. Ezt majd talán valami kocsis ember jobban tudja. Nálunk még az atádi, meg a barcsi tolatósokon volt régen a kis kéttengelyes, deszkaoldalú kalauzkocsi, aminaek az ajtaján volt egy hatalmas sárga X....
"Köszönöm az észrevételt a lámpákkal kapcsolatban! Ha valakinek még van ötlete, amivel pontosabban be lehetne lőni a készítés idejét, ne tartsa magában :)"
Az MDa nem számított ingavonatnatnak,de a Btx-n ott a fehér ütközőborító sapka.
A képek általában a 130-as vonalon, Kunszentmárton és Nagytőke között készültek. A Truman elvileg Cegléden tolat.
Köszönöm az észrevételt a lámpákkal kapcsolatban! Ha valakinek még van ötlete, amivel pontosabban be lehetne lőni a készítés idejét, ne tartsa magában :)
Ja meg a majdnem fekete Bhv szerelvény Vk-val a csühös után,diákkoromban még volt ilyen inga Fehérvárról Budára 424-essel,majd M40-el,persze gőzfűtéssel(de jó volna látni ismét).
Ismertetésüket lásd: Ganz Közlemények - 15. szám 1934 október.
A Ganz gyár 1934-ben az ÁRPÁD távolsági sínautóbusz megépítésével párhuzamosan egy hasonló, de inkább helyi érdekű forgalomra alkalmas kéttengelyű sínautóbuszt is felajánlott a MÁV-nak.
Az ÁRPÁD szerkesztési elveivel megegyező kivitelű motoros jármű igen könnyű kivitelben (szolgálati tömege mindössze 12.000 kg volt), egy vezetőállással készült. A 6,3 t tengelyterhelésű jármű pótkocsi vontatására nem volt alkalmas - inkább sínautó mint sínautóbusz jellegű - 80 km/óra sebesség mellett 36 utas továbbítására volt képes. A poggyásztérrel, WC-vel ellátott, csupán 10.300 mm hosszú motorkocsi erőforrásaként egy 96 LE Ganz-Jendrassik rendszerű VIII JaR 105 típusú dieselmotor szolgált. Az erőátvitel négyfokozatú sebességváltóval lett megoldva.
A MÁV a két járművet 1935 tavaszán megvette és 1935. március 15.-től 7 és 8 pályaszámokkal a Budapest-Szeged viszonylatban közlekedő 708, ill. 703 sz. gyorsvonatok pótlásaként forgalomba állította.
1983 nyarán a menetrendváltáskor változtak meg a vonatszámok a maira. Akkor kezdtem az akítv, nem ösztöndíjas pályafutásomat....Valami olyasmi kell hogy legyen, mármint 8017....
Hogy 15 éve nem volt már azt leírta JabyGabi és ő hiteles forrás. Egyébként 1917-esnek vagy 30 évvel ezelőtt hívták azt a vonatot:-)) Talán 8017 lett később?
1992.szeptember 27.-én voltam életemben először és utoljára a kelenföldi II.tartalékon (M44-049). Voltunk akkor a tejüzemben, úgy rémlik a Cecéről érkező tejeskocsikat vittük le.
A dátumot azért tudtam kikeresni, mert az agárdi baleset másnapja volt, erre emlékeztem.
Igen, azt tudom én is, hogy akkor még volt, meg azt is, hogy 96-ban már nem. A pontosabb dátumot ki fogom deríteni, csak még nem beszéltem azzal, akiben biztos vagyok, hogy tudja. :)
Szia! Épp most igen, itt vagyok. Sajnos a kelenföldi tejes kérdésre még nem tudok válaszolni, de '96-ban már biztosan nem volt. És rajtad keresztül üdvözöl, vagy te vagy az...?? :))
Köszi a megerősítést. Most már jobban szemügyre véve az ott a háttérben a KÖTUKI épülete.
Csóri pécsi indóház milyen csúnyán járt. Elvitte a 4 metró építésének a heve. Egyik reggel már nem állt, eltolták csendben. Pedig ipari műemlék volt ha nem tévedek!
Vagy kicsinyítsd le valamivel 512 KB-ra (akár Picture Managerrel), vagy akár küldheted nekem is, de csak egyesével, és akkor feldobálom őket ha gondolod.
Ez most Siklós, vagy Vokány lehet? A Pélmonostor-Harkány vonal 1910-es évekbeli megépüléséig (vagy tovább? a fotó 1924-es) talán az egykori MPV mai Vokány állomását hívhatták így, Siklóshoz való viszonylagos közelsége miatt? (mondjuk a Villányi-hegység két ellentétes oldalán fekszik a két település...) Az épület vakolatlansága és arányai is ezt erősítik.
Kedves Lovrin A szomszéd topicban tett ígéretem szerint felteszem a többi vasúttal kapcsolatos képet is. Legalábbis úgy sejtem, hogy ezek vasúti hidak lehetnek.
Erről eszembe jutott - ezt még ide megírom - egy öreg vasutas, akivel véletlen munkatársként összehozott a sors, név szerint Gáspár Feri bácsi, a dombóvári pft-nél volt úgy a 70-es évekkel bezárólag (elmondása szerint egyszer megfogta a dozátoros kocsikat a TVG-vel, amik a bonyhádi szárnyvonalon futottak meg).
Nos, ő a Simontornya utáni emelkedővel kapcsolatban emlékezett hasonlóra a gőzösvezérek beszámolóiból, ami kb. úgy szólt, hogy S.tornya után "megyek-megyek, megszakadok", s fellélegeztek, ha elértek a sáregresi lejtőre.
Mikor megint a jobboldalon utazott a CS..i nevű, már nyugdíjas kollégád, akkor egyszer voltam nála pilóta 60-ason. Akkor említette, azt a hálaistenfát. Nálunk ha a 30-on jövünk haza, Zalaszentjakabnál a part tetején van egy régi híd maradványa, azt hívták a gőzösvezérek sóhajok hídjának...Ha azt elérték, akkor felsóhajtottak....
"Nagyon szép és érdekes lehetett, legalábbis, a mai automatizált, tyúkbeles világban már igen unikumnak hat ez."
Volt egy olyan állomásköz,hogy hol már nem emlékszem,de a térköz ej-től már a következő állomás elő és bejárati jelző is látható volt,ilyenkor sokszor egymás után négy zöld volt látható,uis a jelzőket időben kezelték nem úgy mint mostanában.
Netán Kurd lenne? Mert ha Dm felől jött a Nohab, akkor azon az oldalon volt Kurdon a pft-nek amolyan lerakata, üzemi vágányai. Pioncehelyen is volt valami rakodó vágánxy kiágazás, de az ha jól tudom nem volt ennyi, és egyből elkanyarodott...
Valóban nem emlékeztem volna a pálya mibenlétére, csak körülbelüli találgatás után tippeltem volna a faaljas felépítményre. De a többiek már megválaszolták, köszönet érte.
Bennem egy Balatonmáriafürdői nyaralás alatt tudatosult a felépítménycsere jelentősége, azon a szakaszon 1971 és 72 nyara között cserélődött ki hézagmentesre, betonaljasra a felépítmény.
Köszönöm a helymeghatározást a pécsi vonallal kapcsolatban, ehhez kapcsolódóan lenne még egy kérdésem: a korábban közölt képekkel egy sorozatban (ugyanazon a filmen van) készült ez a kép is egy állomáson, ahol a nyolcas Nohab Dombóvár felől jövet várta a mi vonatunkat (vagy fordítva, erre már pontosan nem emlékszem). Melyik lehetett ez az állomás? Szakály-Hőgyész? Pincehely? Keszőhidegkút-Gyönk? Előre is köszönöm a segítséget.
"Hézagos?! Na, ezt nem gondoltam volna, bevallom! Meggyőződésem volt, hogy hézag nélküliek voltak már a '70-esekben az ilyen elsőrendű, A kategóriás vonalak. Mindig hall az ember újat. Gondolom, olyan hosszúsínes rendszer lehetett legalább, mint amilyen Dombóvár-Bátaszék között ma is van (120m-enkénti illesztések)."
Biztos hézagos volt,bár sokkal hosszabb volt a megszokottnál
Két állomás között volt egy térközjelző(alak)kivéve Döbrököz-Dombóvár ott 2 volt,nagyon szerettünk arra járni mert szabályosan és időben kezelték az elő és főjelzőket,petróleumos kivilágításuk olyan kifogástalan volt,minha önműködő térközös pályát láttunk volna.
Bogárd-Szabolcs között, valóban hegesztett, betonaljas volt. A Rétszilas-Bogárdi részt,asszem még 80 körül , meg utána nem sokkal később is átépíteték. A simontorny-Dombóvár szakasz az az átépítésig, olyan 81-82?-ig hézagos faaljas 100-as volt. A térközök, meg nem pont 3km-ként, hanem összekötve sorompókkal esetleg megállóhelyekkel voltak. Érdekes, a 41-est már előbb átépítették, amolyan hegesztett-betonaljas 40 valahány kg-s sínekkel, viszont Kvár-Gs közt Somogyszob-sziget kivételével maradt a Siemens berendezés, meg a térközök. Ott se távolságra hanem a fene tudja mire voltak térközök: Porrgszentkirály mh, Zrínyi-telep mh, majd Szenta-Sb közt az erdőben egy földesátjáró mellett, majd Ötvöskónyi mh, majd Kutas mh, és Jákó közt, majd Kaposfő mh, és Kaposvár közt valahol félúton az egyik sorompó mellett, ill. onnan két sorompót kezeltek...
Ja erre nem volt "fékút eleje jelzés", hanem rendesen kétfogalmú előjelző, az állókeresztes táblával, 3 db sávos előjelző táblával....
Hézagos?! Na, ezt nem gondoltam volna, bevallom! Meggyőződésem volt, hogy hézag nélküliek voltak már a '70-esekben az ilyen elsőrendű, A kategóriás vonalak. Mindig hall az ember újat. Gondolom, olyan hosszúsínes rendszer lehetett legalább, mint amilyen Dombóvár-Bátaszék között ma is van (120m-enkénti illesztések).
Anno Gugliztam valami pdf-et a Pusztaszabolcs-Sárbogárd szakasz átépítéséről. Emlékeim szerint '64-'67 körül írta a cikk az első "békebeli" átépítést, meglepetésemre már betonaljakkal - illesztésre nem emlékszem, de lehet, hogy hézag nélküli volt már -, 48.2-es szálakkal a fővágányokban.
Térközök hogyan néztek ki ezeken a "klasszikus" dízel A vonalakon?
Tényleg átlag 3km-enként voltak, ahogy a Moldova-könyv írta (személy szerint ezt nagyon soknak találom)? Ha jól rémlik, úgy nézett ki egy nyíltvonal, hogy x térköz egykaros főjelzőkkel és előttük fékúttávra előjelzőkkel.
Köszi ezt az infót a kétfogalmú bejárati előjelzőkkel a 40-en. Egy '50-es évekbeli oktatófilmben (A menetirányítói szolgálatról) is ezt lehetett látni.
Ami érdekes, hogy viszont a Déli, Kelenföld '64-ben már a fotók tanúsága szerint fényjelzős, mégpedig nagyjából a ma használatos lámpafejekkel.
Hát, köszönöm még egyszer. Gyűjtök minden infót mind a korszakról, mind erről a vonalról. Töretlenül célom az időutazás, csupán továbbra is egy normális, felnőtt, szimulátoros igényeket kielégítő program a fő akadálya a megvalósításnak.
Biztosan faaljasak voltak. Akkoriban 100-al poroltak a vonatok, és hézagos pályán. Nag élmény volt arra utazni....Este ha az ember hazaért ,még órákig visszhangzott a fülében a robogás....))) Mikor a 80-as évek legelején mikor építették át a vonalat, az utolsó faaljas szakasz Dombóvár-Döbrököz, vagy Kurd volt. Igaz akkor már levették 80-ra. Asszem a pályával együtt építették át a bizbert is, mert olyan Siemens v. milyen volt. Karos jelzők, az állomások kijárati előjelzője a 41-el ellentétben kétfogalmúak voltak...... Magánvélemény, de a hézagos faaljas pályán sokkal kellemesebb utazni, azonos sebességgel, mint a merev betonaljason. Szinte nyaralás volt az Fc-Fc-elág-Su között, vagy most már csak Ud-alsó állomáson...:-)))
Tudom, hogy közel 40 év telt el, így megérthető ha, nem tudsz válaszolni, de hátha emlékszel rá, a kérdéses szakaszon faaljasak voltak-e a vágányok?"
Az átépítés előtt sokat jártam arra és akkor még talpfa volt V max:100 km/h és aránylag hosszú,hézagos sinnekkel,most meg betonalj és 120(nagy fejlődés),pedig kb. 25 éve 140-re építették át,de ebből nem lett semmi.
Kicsit megkutattam, a második fotó szinte kizárásos alapon Pincehely kijáratnál készült, az egyetlen Pécs felé jobbos ívben lévő Kapos-híd miatt.
Az első szerintem pedig Keszőhidegkút-Gyönk kijáraton.
A háttérben húzódó dombok - főleg a jobb szélső lanka és a tőle balra látható "betüremkedés" ad támpontot - ezt valószínűsíti leginkább. A "lanka" aljában álló őrház persze már felfedezhetetlen a Google Földön.
Mindazonáltal csodálatos és különleges élmény ezt a vonalat így látni és nagyon örülök neki.
Ma reggel utaztam arra, Szakály-Hőgyész és Keszőhidegkút-Gyönk között láttam egy hasonló átjárót (amennyire egy piszkos ablakú IC kocsiból ez lehetséges), de egy bozótos veszi körül az egészet. Vezérállásról talán jobban észrevehető.
Rizmajer. 
Ugye nem. Pedig ilyet már nem lehet csinálni.Rizmajer, TOP CARD képeslap.
Biztos már nem az a vályú, de jó szívvel, Rizmajer.
Ez egy 1958 -as térkép digitalizált felújított változata látszik a mostani helyzet nagyábból
vagy 
?
Sziasztok! Az emlékek,események Sopronban című képes könyvben találtam az alábbi fotót.A kép aláírása:1921.10.23. IV. Károly kísérete a bicskei állomáson. Szerintem ez a kép nem Bicskén készült,mert ott MÁV I.osztályú felvételi épület állt,ez pedig egy II.osztályúnak kinéző épület.Én Budaőrsre tippelek.Szerintete,hol készült valójában a kép?Kép forrása:Göncz József-Bognár Béla,Emlékek,események Sopronban.
érdekes a nagy wc cső.
Alkoholista utasok itt is vannak,mint évtizedekkel ezelőtt.A kiszolgáló kislányok nagyon helyesek!
Ezen a régi térképen feltüntették Balatonarácsot,nem véletlenül.Még most is hangulatos hely.
Sajnos elég kicsi fényképek. Beszkennelés után ilyen méretüek lettek. 
Ilyet találtam, nem tudom, megfelel-e?
