Valaki talált valahol olyan fúróütközőt amit a fúrószárra kell tenni. De nem azt a vacak egycsavarosat, hanem ami két félből rakja össze. Sokallta is az árát, talán 1600 lehetett. Milyen gyártmány volt?
A kiosztást összevenném legalább 80 cm-re, és ha lehet, nagyobb lejtést adnék neki. A lejtésnek az a jelentősége, hogy a súly ugye az függőlegesen hat, egy vízszintes tetőszerkezetet pont derékszögben terhel. Ez a legrosszabb, de ilyen nyilván nincs is. Minnél meredekebb a tető -a súly továbbra is fűggőlegesen terhel - a tetőszerkezet terhelése már nem derékszög, hanem részben áttevődik a szarufáknál hosszirányba annyira, amennyire meredek a tető. (a hajlító erő csökken, a hosszirányú nyomás nő, ezt nyilván jobban elviseli a fa) Viszont az alacsonyabban lévő szelemen nem baj ha erősebb, mint a felső. Az 5x10 cm-es szarufával nincs igazán gond, élben sokat elbír, de a fesztáv......
Mi a jobb? Ha meredekebb, vagy ha sűrűbben van? Magasabbra építeni a hátsó falat, hogy meredekebb legyen, olcsóbb, mint sűrűbben rakni a gerendát (főleg ha abból is vastagabb kell).
Nincs sikköszörüm! Sajnos ma uj probléma merült fel a tavolsag beállitoval nem jött össze, a tegnapi képeken látszik közepen egy oval alaku vagas közepen az alatt lett volna a vonalzo a lemezen meg egy huzal ami mutatta volna a skalat, sajnos nem éppen stabil.
Ha közel (Berettyóújfalu és környéke) laknál, vastagolóval átgyalulnám neked, mindegyik garantáltan egyforma és párhuzamos lenne. 17 cm vastagságig tudok gyalulni :)
Igen álltalába ami kimondottan laminát lapokhoz való korong az nagyon sűrű és trapéz fogú vagy váltó trapéz fogú,van is elyenem kézi körfűrészhez Festool.
Valamelyik nap egy konyha asztal munka lapját vágtam be a falhoz,mivel kapásból a szinéről rajzoltam igy vettem is elő a dekopir lap készletem és a forditott fogazású lapot tettem be,viszont tényleg szép lassan kell vele haladni nem úgy mint a normál lapnál,viszont azt nem tudtam hogy ilyenkor jó ha ki van kapcsolva a pendulum az az a lap ingajárása.
Én is pont egy hasonló projektben vagyok benne: 10x10cm-es oszlopok és gerendák, rajtuk 5x10-es szarufák. Én egy 10ezer forintos Parkside (Lidl) gyaluval munkáltam meg a faanyagot. Megvan a trükkje, hogy ne keletkezzen váll:
Először szépen végigtolod a gyalut az anyag egyik szélén (elég egy milliméteres fogás is), ekkor kapsz egy kb 8 centis sima felületet, mellette meg kiemelkedik a 2 centis durva felület. Ennek a lemunkálásakor srégan tolod a gyalut, az előtolási irányra kb. 30-45 fokkal elfordítva, hogy a gyalunak a kés mögötti felülete a már megmunkált részen feküdjön fel. Célszerű feltenni a gyalura a vezetőt is, így egyszerűbb. Ha meg néhol (főleg az elején) lesz is lépcső, azt könnyebb egy kis csiszolással eltüntetni, mintha az egész anyagot át akarnád csiszolni.
Én még annyival meg is komplikáltam a dolgokat, hogy felsőmaróval szépen be is homorítottam az éleket.
Ferde tető építésénél "talpszelemennek" elég az első és a hátsó falon 7,5x10-es lapjára fektetve, arra meg 5x10-esek, 120centinként, élére állítva? A tetejire meg mehet a sima tetőléc, arra meg a hullámpala.
Állítólag létezik valami trapézlapos tárcsa direkt bútorlaphoz való. Jó sűrű fogazású. Én is a bútorlapboltosoknál történő eleve levágatást javaslom. sokkal drágább persze mint a táblás ár, de pontos. (ha meg nem az, nem kell átvenni)
Nálam az vált be, hogy a berajzolt vonalat karctűvel, papírvágó koronggal egy vonalzó mentén jó sokszor bevagdostam, lehet borotvapengével, snitzerrel is próbálkozni. Ezután egy kicsit kijjebb kell vágni, és ha maradt egy kis plusz, azt le lehet reszelni. Ha látni kell a vágásvonalat akkor a fordított fogazású dekopírlappal is lehet vágni, ami direkt bútorlaphoz (mosdóbevágáshoz) készült. Az a baja, hogy baromi drága, és könnyen visszarúg, ha nincs leszorítva. Viszont tényleg nem tépi fel ha a szín felől vágunk vele, és van amikor erre van szükség. Lassan kell vele dolgozni. A túloldala persze a szokásos lesz így is. A dekopír pengéjét fix függőleges mozgásra kell állítani, az előlengést ki kell kapcsolni.
Én is próbálom magam fékezni gépvásárlás téren,mert minek vegyek olyan gépet ami tényleg csak egyszer kétszer kell 1 évbe,pl:kb 3 éve csináltam egy ajtót a konyhánkra,és nem volt felsőmaróm,na sebaj kértem utcabeli havertól,de azér minden képp venni akarok majd egyett,csak is Bosch-ot mert már minden gépem az.
A 16 méter 10x15-ös gerendát is fíbertárcsával csináltam meg szépen, meg a 70db 125 hosszú széldeszkát is a teraszra, mindegyik teljesen fasza lett.
Először mindegyiket végigtoltam 80-as tárcsával, azzal lejött a szőr, meg az egyenetlenség, viszont lett rajta a flexnek a körívjei, elég durván, úgyhogy második menetben megleheltem 125-ös tárcsával, azzal már simításra is finom lett, mehetett rá egyből a lazúr.
Szerintem felesleges pár db szarufáér gyalugépet venni,tényleg szépen meg lehet csiszolni fibertárcsával is,ha nagyon szőrös az anyag akár előcsiszolni 40-60-assal és utánna finomabb szemcsemérettel.
Hát ismét köszi válaszod,igen igazad van,a kefés motorok biztos hogy nem tartják olyan jól a nyomatékot mint az aszinkronok!Azért szerintem a fordulatszám sem mindegy,na meg persze az sem hogy milyen sűrű fogazatú az a lap,igazából nem sokat vágok laminált bútorlapot,de ha mégis kell akkor ne szaggassa már ki agyonra,(ez is relativ kinek mi a ....),a maszkolós/ragasztó szalagos megoldásról már hallotam,ha szükség lesz vágásra akkor ki is próbállom.Azért egy jobb fajta sűrű fogazatú vidiás lap és 5700-as fordulatnak már nem kellene annyira rossz vágásképet mutatnia szerintem.
a szomszédom egy háromautós beálló szerkezetét gyalulta meg szalagcsiszolóval. hónapokig tartott, és rengeteget költött szalagra. eltömődik, meg túlmelegszik. nem erre való.
Ha szabad belekotyogni :) A fűrészlapod, ha jól látom, 24 fogas. Egy sűrűbb fogú lappal kevesebb lesz a száltépés, lassúbb lesz az előtolás. Ha úgy állítod be a lapmagasságot, hogy a fog magasságának kb. fele álljon ki a vágandó anyag felett, egész szép vágást tudsz csinálni. Ilyenkor arra fokozottabban kell ügyelni, hogy a fűrészlap ne emelje meg (magára) a vágandó anyagot.
Van még a ruszkiknak is egy ilyen gyaluja - huszonezerért megkapható és még support is van hozzá - azaz egyengető és vastagsági gyalunak is lehet használni.
Én a makita 1911esemet a vaterán 15 körüli áron vettem meg használtan...
Valahol Debrecenben volt egy cég, aki forgalmazta még néhány évvel ezelőtt is...
Végül: a szalagcsiszoló sem szélesebb, mint a gyalu, sőt: a szokásos barkácsszélesség 75 mmes, a gyaluké 82. Tény és való, hogy "elferdítve" szélessebbet tudsz csiszolni, de a szaélagcsiszoló anyagleválasztása csak egy "csiszolónyi": igaz, majdnem a legtöbb.
Annak idején volt nekem egy ruszki körfűrészem (nem lehetett mást kapni :84ről beszélünk, ezt is kint vettem).
Ennek olyan volt a kialakítása, hoyg a fűrészt fejre lehetett állítani és adtak hozzá speciális leszorítókat, amikkel asztali fűrészként is működött.
Ezzel szögbe is lehetett vágni, csak éppen akkor a lapja nem vízszintes volt, hanem "ferde", de ettől még tök jól működött.
Ha neked ez az egyetlen szívfájdalmad, akkor egy viszonylag egyszerű megoldással rá tudsz tenni egy pótlapot, amit zsanérokkal hozzá fogatsz a fix asztalapodhoz és innen kezdve olany szögbe állítod, amilyenbe akarod.
Ami pedig a motorokat illeti - nem akarok belemenni megint az áttételes játékokba - de nem annyira a fordulatszám a lényeg, mint az, hoyg az asszinkron motorod "viszonylag" teljesítménytartó, azaz ha nem terheled nagyon túl (értsd kicsi előtolással vágsz), akkor elég jól tartja a nyomatékát. Emlékeim szerint a kefés motorok ezt nem nagyon tudják.
A bútorlapot pedig nem a vágósebesség hiánya miatt szaggatja a lapod, hanem "csak". Ahhoz, hogy ne szaggassa, kellene egy elővágó feltét, ami nagyon finom fogazással, a nagy tárcsa forgásával ellentétesen forogva, a nagytárcsa "előtt" megvágja a vágás széleit - gyakorlatilag csak a milliós gépekhez lehet ilyen supportot venni.
A másik viszonylag jó barkács megoldás, hogy festőszalaggal (maszkoló szalaggal) leragasztod a vágást és a szalagon keresztül vágod a lapot. Nem lesz tökéletes, de majdnem (ezt rétegelt lemeznél is lehet használni) Sokat tud még javítani, ha finom fogazású lapot használsz, minimális terpesztéssel - feltéve, hogy van ilyened.
Szintén tud használni, de nagyon pöcsölős, ha a vágás két szélét előre, sniccerrel megvágod, lagalább olyan mélyen, hogy a takaró laminátumot átvágd. (nagyon macerás)
Végül, lehet azt csinálni, hogy tudatosan, rossz irányba haladva, egy felsőmaróval tisztázod a vágásod. Ekkor a maró csak "simító" irányba vág, azaz nem feltépi a laminátumot, és az alatta lévő szemcséket, hanem bepaszírozza. nagyon kell figyelni
A maróasztalomra kb 1 méteres kellene, most nem tudom pontosan...
A körfűrész vezetőjének megvan az anyaga, csak össze kell(ene) raknom - olyan, mint amit nem is tudom kinek, de kiajánlottam: U alakú, bútorlapokból összerakandó.
Belsejébe lehet tenni a tolófát, a hasítóéket, stb , így mindig kéznél lesznek.
Köszi mindkettőtöknek a válaszát,persze ezeket nem ipari felhasználásra talállták ki,hobbi szinten használnám.Van egy kis házi készitésű 550w-os (aszinkron) motorral és azt szerettem volna lecserélni.Talán annyival lennék előrébb hogy 2800 helyett 5700 at pörögne igy bútorlapnál nem szaggatnál meg annyira a vágás egyik felét,illetve kicsit nagyobb az asztala mint az enyémnek és azért az 1150w leadott teljesitmény csak a duplája az 550w os aszinkron motoréhoz képest,illetve én az enyémen csak süllyeszteni birom a lapot szögbe állitani nem.
Akkor egy nagyon laikus kérdés ( bocs ). Ha pl egy elektromos kézi gyalu késszélessége 82 mm, akkor egy 10x10-es gerenda, ill. a szarufák gyalulása ezzel hogyan történik. gondolom itt elég csúnya átmenetek/vállak keletkeznek.
Lehet, hogy félreérthető voltam. A szalagcsiszolóra szívesen áldoznék, de csak akkor ha tényleg kiváltható vele valamelyest a gyalulás, és elfogadható eredményt produkál. Hegesztési varratott pl nem csiszolnék/koptatnék le kézzel csiszolópapírral, ezért kérdeztem, hogy gyalulás helyett jó lehet-e a szalagcsiszoló ?
A gerendák / szarufák gyalulása elég nehézkes lenne, mert nincs a környékünkön ilyen lehetőség.
Megoldás lenne-e számomra, hogy vennék egy szalagcsiszolót, és azzal átcsiszolnám ezeket az anyagokat ? Milyen eredményt lehet így elérni ? Nincs ezzel tapasztalatom, és nem szívesen dobnék ki feleslegesen az ablakon több tíz ezer Ft-ot.
Ezek a körfűrészek tényleg "barkács" holmik - de nyugtasson meg a tudat, hogy valószínűleg az ekkora "asztali" körfűrészek Metaboban, Makitaban, Boschban is ilyen motorokkal vannak meghajtva.
Annyi a különbség, hogy azok már hatszámjegyű áron futnak és tisztességesebb asztalokat adnak hozzájuk.
A hupli azt jelenti, hogy - nézd meg Soká képeit az egykori KINZO asztali körfűrészén - a lemezből készült asztalok nincsenek síkba munkálva, hanem dimbes-dombosak. Ez nem szállítási ütődésből származó deformáció, hanem gyártási pontatlanság. Ugyanez van a fűrészlapot körbevevő betét kapcsán is: amellett is van szintkülönbség.
Ettől még a motorjuk jó, bírja a strapát: ha belegondolsz, gyakorlatilag minde fúrógép kefés motorral van felszerelve, az összes felsőmarógép szintén. tehát egy kicsit NASA igény, hogy egy asztali körfűrész ne azzal legyen...
Egyszerű: levettem a stellert, és keresztben, átlósan rátettem az asztalra. Ezután megnéztem az asztal és a steller éle közti fénycsíkot. Volt, változó szélességgel. Ez újonnan olyan volt, hogy amit én otthon, lemezasztalt kiegyengettem, sokkal jobban sikerült. Igaz volt ez a 35 000 Ft-os, az 50 000 Ft-os és a kb. 100 000 Ft-os körfűrészre is. A drágábbak Toolson-ok voltak. Már írtam talán egyszer, hogy érdemes lehet a Hyundai kisgépszervizt Maglódon felkeresni, mert értelmes áraik vannak, barkács kategóriában meg a gépeik (szerintem) elég jók. Ki is próbálhatod, megkérdezheted, hogy az általad megcélzott felhasználásnak megfelel-e, stb.
Strapabírás: ezt neked még azt gondolom, pontosítani kellene ... Ha van másik eszközöd, pl. szalagfűrészed, és ezt csak keresztvágásra használnád, vagy ez lenne a fő vágó eszközöd, még akkor is hátra van, hogy mit, milyen gyakorisággal és mennyiségben akarsz vágni. Az ipari jellegű felhasználásra ezeket a gépeket felejtsd el, az árat szorozd, és úgy nézz körül.
De miért kérdezed - van nálad készleten bármilyen?
Csináltam asztali marót és az asztali körfűrészemből most csinálok használható szerszámot. Mindkét gépnak van már fából készült vezetője, de ha találok jobbat, kiváltom arra. A megadott ITEM profilok közül az 50esből 3at kéne L alakban egymás mellé fogatni - az már nagyon jó lenne - a maróhoz.
A körfűrészhez még nem látom át, milyen szerelvényeket kellene felfogatni "T fejű" csavarokkal ahhoz, hogy jelentősége legyen a hosszanti hornyoknak. A marón egyértelmű, hogy a "tollakat" és a maró méretére állatott vezetőket.
A körfűrészen 120 mm magas, a marón pedig 150 mm magas a vezető.
A fentiek alapján már tudod, milyen profilt tudsz ajánlani?
Menj be egy BAUHAUS-ba, és tapogasd meg. Ha szimpatikus, úgysem tudsz ellenállni :) Én megnéztem, a drágábbik változatot is, és nem sikerült vásárlásra csábítani. Ok: az asztal egy rakás hupli, kérdés, hogy ki tudod-e igazgatni ?
Ez nem a platólemez? Ahol rétegelt lemezt is árulnak, ott lehet ilyet is kapni. Bútorlaposok nem tartanak. Viszont a virágboltosok, virággyártók, ilyeneket használnak polcnak. Vagy olyan helyen ahol teherautókhoz szerelnek felépítményt, raktérburkolatot stb.
Köszi,nem járok arra,arra voltam kiváncsi legfőképp hogy kefés-e a motorja,mert akkor bizony felvett teljesitményt adnak meg,és jóval soványabb a leadott teljesitmény.Jól mondom ugye?
Meglepően sok és "jónak tűnő" holmi van - többek között találtam lassú (30/perc) fordulatú 220Vos motort is, amit már nagyon régóta kerestem, tekercselőnek és szárítónak (horgászbot gyűrűzés lakkozásához)
Van egyébként lineáris csapágy is, egy rakat maró, fogaskerekek, stb. - sőt még egyenes vezeték is.
banggoodról rendeltem én is többször. A szállítással eddig nem volt probléma, a minőség olyan amilyen - mint minden kínainál. Itt is lehet PayPallal fizetni.
Pont ezt írta le az egyik "forgácstárs" (elnézést, nem emlékszem már ki) néhány napja...
Ezt hívják ollóskeréknek - a dolog szépsége, hogy '86ban egy ilyen elemekből építkező moduláris hajtóműcsalád volt a diplomatervem... :-)
Más: ha már vezetgetünk, ismét megkérdezem: nem próbálta még senki az "építész párhuzamvonalzó" megoldást adaptálni?
Amikor a vonalzó két végén van egy-egy duplatestű csiga, ezen átvetve két zsinór úgy, hogy "keresztezik" egymást (itt most 2-es bowdenen) és ezzel megvezetni a támasztékot: ez aztán mindig párhuzamos lesz, csak le kell fogatni (például egy kínai leszorítóval)...
Hát nem csak az egyik viszi - mert ha oda-vissza dolgozik a gépezet, akkor hol az egyik, hol a másik lécet terheli. Ezért fontos, hogy az eltoló-rugóerő erősebb legyen, mint a mindenkori meghajtási-erő.
így ahogy írod a terhet csak az egyik léc viszi. a másik hogy a lécekre spéci gépmunka kell a csaphoz meg horonyhoz, nemkicsit macerás, de megoldható. egy tengelyen két fogaskerék köztük egy pármenetes rugó két füllel az azért egyszerűbb.
Van azért a kotyogásmentes fogaslécnek egy "szegények-verziója" is - ahol 2 darab egyforma fogaslécet tesznek szorosan egymás mellé és a végén egy rugóval eltolásra kényszerítik egymáshoz képest a két lécet.
Persze, ezt a fogaskerék foga nem engedi - ezért mindkét irányba játékmentes alakzárás van.
Mindez remekül működik, amig az eltoló rugó ereje nagyobb, mint a terhelés.
Ugyanezt alkalmazzák fogaskerekeknél is - ahol 2 fogaskereket akarnak eltolni rugóerővel (klasszikus példája ennek az egykori, jobb minőségű forgókondenzátorok megoldása, ahol ugyanígy küszöbölték ki nullára a játékot.)
Nekem nem kell mondanod, több köbméter Zeiss mikroszkópom van odahaza....
DE
Pajaci abban a méretben és árfekvésben, ami ide ildomos, nem fog kapni semmiféle kotyogásmentes fogaskerék/léc párost.
Ezért abból kell dolgozni, ami van, és kiküszöbölni a hibáit. Ezért írtam, hogy csak pozicionálásra, a két oldal együttes tologatására használja, és utána vágáskor ne legyen szerepe.
Kormánymű, mikroszkóp, meg mittomén....
Szép dolgok ezek, de egy relatíve filléres párhuzamvezetőt akarunk csinálni, nem űrrakétát fejlesztünk...
A Mastermaxomat megcsináltam. Kiesztergáltam a persely helyét, perselyt tettem bele, méretre szabályoztam. Gyönyörűen csúszkált benne az oszlop, nem kotyogott. Aztán összeraktam és szenvedtem vele. Folyton elakadt, megszorult, beékelődött. Szétszedtem, és kidörzsöltem lötyögősre.....
Valószínűleg nem sikerült a két oszlop megvezetése tökéletesen párhuzamosra. Talán marógép, vagy helyzetfúró kellene hozzá.
A enyém Bosch nem lötyög. Ha nagyon akarom, tudok rajta mozdítani, de akkora erő kell hozzá, amit használat közben messze nem kap.
-------
Közben rájöttem, hogy már cseréltem a gyalugépmotor csapágyait. A másik csapágy 6000-es. Persze 2Z-s, de 2RS-1-est tettem bele.
posch pof 1300ace. az az oszlopa 12mm, amelyiken nincs a rögzítés. most gyári állapotú, ami azt jelenti hogy a rúd mellett átlátok a lukon. a rugókkal meg a másik oszloppal együtt egész ok, de azért rögzített állapotban 1mm-t kalimpál a szerszám hegye a talphoz képest attól függően hogy hol fogom.
egyszer használtam azt az eljárást, hogy az rúdra viasz formaleválasztónalk, túlfúrt lukakba perselyek, bele a tengely, és oldalra fúrt kicsi lyukon fecskendővel epokitt bele. így a persely jól lesz pozícionálva, és az epokitt kitölti a rést a testben körbe. ma már valami más műgyantát használnék, de a mezei epoxy nagyon folyós, az nem lenne jó, szétmenne belül mindenhova ahova nem kell.
Igen, vettem, pl. a rezgő, multicsiszolómhoz vágó és csiszoló lapkészletet, festékszóró pisztolyhoz előtét nyomásszabályozót olaj-vízleválasztóval. Valószínű rendelni fogok ebből a szorító készletből. Ahhoz, hogy egy munkadarabot körfűrészen vágáshoz rögzítsek egy tolólapon, nem kell 30 kp erőnél nagyobb, mivel úgyis több leszorítóval teszem. Egyetlen szorító pedig bőven elég egy vágási-marási ütköző rögzítéséhez. A biztonság kedvéért egy lépcsővel nagyobbat fogok venni. De pl. a körfűrészem stelleréhez bőven elegendő lenne pár kp szorítóerő is, tehát úgy néz ki, van helye a szorítóknak.
De azok nem a tolókapu mozgatására szánt hajtópárokból állnak össze...
Azt is láttad, hogy leírtuk: van hézagmentes megoldás, de az speciális, és nem a járatos párosítás.
De ezt már csak félve merem leírni, mert az a kolléga, aki folyton békét akar, ezért mindig előrángatja ezt a témát, majd megint jól lebaltáz...
Megnézted a DeWalt filmet, többet is és nem igazán értem:tulajdonképpen mire és hogyan használják ezt a kütyüt? Amikor gyorsan kell továbbtolni a vezetőt, akkor megfogja és kézzel arrébb tolja.Egyszer állít vele egy "finomat", de ott meg az a kérdés, hogy nincs-e a háttérben még egy áttétel benne? Egyszer villan fel egy fogaskerék darab, az olyan 14-16 fogszámú kereket mutat (saccra). Ennek egy fogosztása 360615 cca 20 fok. Azaz egy 20 fokos elfordítás jelent egy osztásnyit, ami (szintén becslés) 5-6 milliméteres osztásnak felel meg, azaz egy "érezhető" eltekerés (4-5 fok) jelent 1-1.5 mmes elmozdítást.
Tény és való, hogy ha a kézikerék sokkal nagyobb átmérőjű, mint a fogaskerék, akkor nem annyira a szögelfordítás, mint a kerület mentén történt elmozdítás lesz a mérvadó: ebben az esetben a kézikerék elmozdítása és a fogaskerék elmozdítása között akár még egy 3szoros áttétel is lehet... Azaz a kézikerék kerületén ha 6 mm-t mozdítok el, akkor a vezető 2 mm-t megy arrébb.
A kotyogást pedig ugyanúgy ki lehet venni belőle, mint az esztergagépen: túl kell tekerni és a visszaállításkor a fogak"másik oldal" fog dolgozni, ahol már nem lesz kotyogás (remélem érthető)
Ez egy elég jól sikerült darab ! Látom, te is a sűrűbb fogazású fűrészlapot használod. Ha már tolófánál tartunk, akkor leírom, szerintem mit kellene megvalósítani:
- Csússzon a vezetőn.
- A bal oldali oldallapja függőleges értelemben állítható, vagy lépcsős kialakítású legyen, a munkadarab leszorítása érdekében.
- A hátulján legyen egy vezető, függőleges, C keresztmetszetű vájat, amibe bele lehet állítani és rögzíteni egy hulladék darabka fát, keskeny csíkok fűrészelése esetére, visszarúgás gátláshoz. Ebben a függőleges tartóban álló fadarabkát ilyenkor a lap el fogja vágni, szélesebb darab esetén nem.
- Legyen egy fogantyú a tetején.
- Elegendő hosszú legyen, a lapon túli toláskor billenés gátláshoz, de a levágott darab leesést meg lehessen engedni, a lap után pár centiméterre.
Nincs időm sajnos, ezért csak felületesen olvasok... Elkaptam valamit a fogaslécek kotyogásáról. Ehhez sem értek, éppen csak vannak életre szóló élményeim :) Ilyen volt találkozni egy majd százéves Zeiss mikroszkópot le-fel mozgató fogaskerék és fogasléc párossal, ami húszévesen (amikor ez a dolog még csak nagyon érintőlegesen hatott rám) hihetetlenül lenyűgözött. Akkor döbbentem rá, hogy létezik egyolyan nagybetűs MINŐSÉG a finommechanikában, amiről nekem addig nem nagyon volt fogalmam.
De erről már áradoztam itt korábban. Annyira lelkesedtem akkor ezért a mikroszkópért, hogy (jó fényképezőgép híján) lerajzoltam...:)
Szóval, én arra szavaznék, hogy a fogasléc képes gyönyörű, kontrollált mozgatásra.
Egyébként nem annyira a szorítóerőtől függ az , mint a kialakítástól és a minőségtől. Az is tény, hogy a kialakítástól is függ a terhelhetőség (maga a mechanizmus tud nagyobb terhelést elviselni a különböző megoldásoknál), tehát végül is igazad van.
Akkor jön az a megoldás, amit nagyon félve merek csak leírni: fogsz egy sikítót, meg egy fíbertárcsát és hihetelen óvatossággal összecsiszolod a vaslemezt a fával. Nem könnyű mutatvány, de meg lehet csinálni...
Én simán levenném a pozdorja lapról és egy egyengető kalapáccsal meggyőzném a helyes tartásról...:-)
A vezetődnél én annyit módosítanék, hogy ha már keretet csinálsz, akkor inkább egy átlót köss meg, mert a köztes, de párhuzamos rész semmit sem csinál, simán el tud mozdulni a többivel együtt, párhuzamosan.
Köszönöm a hozzászólásokat, de engem az érdekelne hogy itt a fórumozók között van-e valaki? Ugyanis én vágok rönköt, és gondoltam esetleg tapasztalat csere.........
Egyébként nekem 6,35 m hosszú és 48 cm vastag rönk volt a legnagyobb, amit vágtam. persze ez (szerencsére) ritka.
Máskülönben meg csak halkan jegyzem meg, hogy a könykötős papírlemezvágó ollómon van egy ütköző, ami egy hosszgerenda gyakorlatilag, a két vége felé, rá merőlegesen két vastag csővel, a csövek becsúsznak egy-egy hüvelybe, ami az asztal lapja alá van beszerelve, és egy közös tengelyen egy-egy fogaskerék kapcsolódik hozzájuk.A csöveken felül bemart fogaslécprofil van. A fogaskerekek tengelyét egy tekerőkerékkel tudom forgatni közvetlenül az ollókar mellől, ezzel beállítva az ütközőt a megfelelő pozicióba. A tekerőkerék alatt van egy másik kar, azzal fixálom a tekerőtengelyt, ezzel rögzíve az ütközőt is. Az asztal 700x1000mm, az ütköző 1000mm hosszú, és nagyon kényelmes az ütköző ilyen állítása, mert nem szorul meg, szemben a céges, nagyon hasonló fémlemezollóéval, amin nincs ilyen fogaskerekes állítás, csak huzkodni kéne.
De ahogy picit is féloldalasan húzzuk, beszorul, mint állat.
Szóval annyira nem szar elgondolás ez a tiéd!
Most nem lelem az enyémet a neten, de valami hasonló:
Hasonló mea culpa érzésem van: bocsánat a "túllihegésért".
Ezzel együtt fenntartom: az általad választott megoldás nem megfelelő a feladatra. Cipősarokkal is be lehet a fába verni egy szeget, tehát funkcionálisan alkalmas erre, de mégis kitalálták a kalapácsot.
Az általam látott körfűrészek egyikén sem volt fogaskerekes mozgatása (főként nem tolókapus!) a vezetőnek...
Ha még menetes lenne, azt megérteném - de azt meg tekergethetnéd, amíg fokhagyma szaga nem lesz, de az legalább fixen rögzít és pozíciónál. Ez semmit: se nem vezet, se nem fixál, csak (pontatlanul) mozgat.
Ezzel nem vontam kétségbe, hogy ez ennyire fontos neked, vagy lényeges, hogy egyenes legyen - hanem a "minek" kérdését próbáltam megvilágítani a részedre...
Van egy jó hírem: az üzletben szó nélkül kicserélték a körfűrészlapot, de megjegyezték, hogy eddig ők sem láttak ilyet. Nosza, be is szereltem az újat, és égésnyom csak akkor keletkezik, ha a vágott anyag tolásával megállok. Azt hiszem, ez természetes, és közel sem olyan durva, mint az előző lap esetében.
A keresztvágása nagyon szép, és fenyőben, teljes magasságon is szép a vágás nyoma. A keményfát (bükk és tölgy volt épp kéznél) már óvatosabban kell kezelni, de ezeket is szépen viszi.
Mégegyszer köszönöm szépen a probléma megoldásában nyújtott segítségeteket !
Végül is fogasléchez bármilyen alapkerék(elemi fogazat, profileltolás nélkül) megteszi - a gond csak az, hogy tök felesleges...
Kicsit túl van lihegve.
Ráadásul, amit (már nem is tudom melyik) kolléga írt, az maximálisan igaz: csak az ollós-fogaskerék holtjátékmentes és nem hiszem el, hogy nem lehet kézi erővel arrébb tolni egy vezetősínt. Ha nem megy, akkor az anyagot sem fogja tudni áttolni a körfűrészen.
Ha felragaszt az aljára egy tefloncsíkot, akkor siklik, mint a pillanat és nem kell ragozni: a fogaskerékkel hajtott vezetősínt éppúgy rögzíteni kell, mint az a nélkülit, tehát semmit sem takarított meg.
Teflont pedig a Nagy Lajos király úton, szemben a matracossal lehet kapni egy pici bolt és akár táblában, akár öntapadós kivitelű fóliaként lehet kapni, még csíkot is vágnak, ha kéred (a nevük most nem jut eszembe).
Én tudom, milliókért vásároltunk már tőlük, mindenféle méretben, komplett hornyos asztalt is állítottunk össze, teljes fémvázrendszert is, állványokat, stb.
Mi már nem keresgélünk olcsóbbat, mert nincs.
Csak az olcsóbb, amit kibontanak kész, leselejtezett gépekből. Erre szakosodottakat a cncfórumon lehet elcsípni, de azoknál meg egyrész mindig az nincs, ami kéne, másrészt olyan mint a kutya vacsorája: sosem lehet tudni, mikor lesz bármi is belőle.
Lehet még ilyen spéci profilokat kapni - szintén drágán, de legalább van - a Tech-con-nál, ITEM profilnak hívják őket.
Azokból mi itt sokat építünk, na azok nem szopósodnak ki, kemény anyagból vannak, és ha előre kitaláljátok, hogy mekkora legyen, minden darabot leszabnak egy nagyon szuper gépipari gérvágón, nagyon pontosan, extra felár nélkül.
Valamelyik "jotyubos" faszi csinált ilyeneket fából.
Ahogy elnézem, nem egy nagy durranás - legfeljebb nem fog százkilókat szorítani, csak tizennéhányat, de szerintem, ebben a tartományban még ez is elég...
Mindegyik tök egyszerű (de nacccerű!) ötleten alapul, nevezetesen az önzáró csuklós szerkezeteken. Van vagy 5 alapeset és ezt ragozzák a legkülönbözőbb felállásokban.
Egyébként az a röhej, hogy a vyx-eseknek megéri 1500-2500 forintért adni, akkor a nagyszerszámozottságú lemezhajlítóknak miért nem? nem értem.
Maximálisan egyetértek, hogy hihetetlen mértékben túlározott termékről van szó.
"a legtöbben almagszi (AlMgSi) ötvözetből csinálják a profilokat"
Ez részemről is ennek a (szerintem nemes) fémnek a megcsúfolása.
Ráadásul minimális többletköltség lenne az almagszinél legalább dupla keménységűt gyártani (ötvözni) - amire a kereskedőim sorra azt mondják, hogy "Azért nincs (nem tartanak) - mert nem kérik a vevők".
Na jahh: ha sosem volt és sosem lesz keményebb szortiment - akkor minek kérnék?
Sajnos így van. A SYMA profil, amit (joghézag miatt) gyártanak, az jó lenne, ha többet egymás mellé fogatna az ember - csak éppen az meg lágy aluból van és "kiszopósodik".
Az összes többi gyártóval is ez a baj: a legtöbben almagszi (AlMgSi) ötvözetből csinálják a profilokat, ami egy karnisnak, meg egy egyszer beépített üveglefogó lécnek még elmegy, de egy folytonosan használt és csavarokkal megszetett, majd kioldott vezető profilnak már nem - oda edzett alumínium kell(ene).
Ráadásul túl vékonyak a falak, ez volt a baj anno a C profilokkal is...
Egyébként csináltam ez előtt másféle vezetőket is, de zsákutca volt az alkalmatlan profilok miatt. Akkor kezdtem keresni ilyen merevített anyagot. Ez nem deformálódik hőmérséklet változásra sem.
A gépet is magam építettem, 300-as, de volt ez is téma itt, képekkel, úgy 3éve.
Ezek "egyediben gyártják", az összes gyári ennél csak több volt. Egyszer volt a régi Kőbányai úti szerszámárudában (már nem emlékszem a nevükre, megvette azóta őket a Fabory - ha jól tudom) akciósan ilyen leszorító, de mire ráeszméltem már elmúlt...
Nincs megfelelő profiljuk, három éve már végigjártam ezt az utat. Akkor vettem egy hat méteres szálat az egyikből ami jónak tűnt (mert csak egyben adják), de zsákutca volt.
"Én épp most próbálok utánagondolni egy olyan tolókának, amely a vezető tetejére ráültetve, mindamellett jól használhatóan szolgálná a fa áttolását a fűrészlapon túl is."
Csapoláshoz csináltam hozzá tolókát, este majd képezek róla fényt, ahhoz pl. nem baj, hogy ilyen magas.
Nem akartam okoskának tűnni, ezért nem kérdeztem meg, miért kellett emeletes szelvény ? :) Én épp most próbálok utánagondolni egy olyan tolókának, amely a vezető tetejére ráültetve, mindamellett jól használhatóan szolgálná a fa áttolását a fűrészlapon túl is. Ha a tolófa nincs megtámasztva, akkor mindig fennáll a fűrészlapba billenés veszélye. Gyermekkoromban láttam egy-két csúnya vérzéssel járó műhelybalesetet asztalos műhelyben, és a múlt év vége felé én is kaptam egy kis ízelítőt ... Szerencsére inkább látványos volt, mint veszélyes, 3-4 öltés az ujjbegyen, ujjhossz és darabszám változatlan maradt :)
Nagy, hosszú daraboknál nem elég ha csak a fűrészlapig van a vezető. Kézzel történik az előtolás, ha kicsit ferdén nyomja az ember, akkor 2m hosszon lehet akár 5mm kanyart is vágni.
Mindenképpen rögzíteni kell a túlsó oldalt is, a gyakorlat azt mutatja. A vezetőben átmenő rúdon már én is gondoltam, az mozgatná a túloldali leszorító excentert az elsővel összekötve.
Nyilván megpróbálom az egyoldali vezetést, két oldali leszorítással.
a befogás lényege, hogy a kocsi a sínhez három ponton ér hozzá. így nem tud lötyögni. a szokásos a kettő fix és egy excenteres. lehet két excenter, de akkor a fix kell egyedül legyen, és a derékszök jusztírozása az excenternél kell történjen ami macerás. a klasszik dizájnban az a szép, hogy a két fix csúszónál tudod állítani a derékszöget.
Ha ekkora asztalod van, akkor biztosan elfér szélesebb rögzítő (mondjuk 300-400 mm-es) amit esetleg egy dupla excenterrel a két végén szorítasz meg, nem eggyel középen. Ha tartósínnek 40x60-as vagy 60x80-as vastagfalú zártszelvényt használsz, nem tudom elképzelni hogy lötyögjön a túlsó végén. A vezető egyébként is a pontos indításhoz kell. Ha a fűrészlap után még eltolja az anyag a vezetőt akkor ott valami nagy beállítási hiba van. De láttam már valahol mindkét végén rögzítettet is. A túlsó oldalit egy átmenő menetes rúddal működtette. Szerintem felesleges túlbonyolítani ezt az alkatrészt. De hát kinek mi tetszik. Én megpróbálnám egy erősített kivitelben, aztán ha nem tetszik, akkor törpölnék valami más megoldással.
A sínen futó alkatrészről írnál még bővebben (+a készítéséről néhány fotó ha van)? Ott mintha csapágyazás látszódna és az aluprofilhoz is úgy illeszkedik, mintha hozzá gyártották volna.
Ez a süketek és vakok párbeszéde. Az egyik fél elmondja hogy egy azaz egy darab motorról beszél és mond véleményt. A másik fél pedig állítja hogy ez kettő azaz kettő db motor. Akkor mi ez ha nem a süketek és vakok párbeszéde?
traktoros kereste a motort, ő találta a nagy fordulatút is, és neki nem tetszett a nagy áttétel mert nagyobb lenne az ékszíjtárcsa mint a csiszolóhenger.
Melyik felsőmaróról van szó? Melyik csúszkál 12mm-es rúdon(tengelyen)? Eddig ,hogy volt megoldva? Hobbi szinten fúróval nem lehet olyan fészket(furtot)készíteni ami a perselyt befogadja(0.02század az illesztés). A perselyfészek nagyon precíz megmunkálást igényel. A zsugorbronzperselyeket nem igazán szabad dörzsárazni. Persze ,mivel itt nincs fordulat egye fene. Ezek a műszéntermelő által gyártott perselyek arra jók, hogy a kopott helyett újat tegyünk.
hat ez egy 15mm hosszú, 15mm külső és 12mm belső átmérőjű szinterbronz csődarab. porózus, gyárilag felitatva olajjal.
ki kellene fúrni valahol 15mm-re egyvonalba az alu testet, belepréselni a perselyeket, és vonalba dörzsárazni a furatot hogy szépen csússzon az oszlopon.
Mindig van egy kis holtjáték. Kúp-homlokkerék kapcsolatnál ki lehet hézagolni játékmentesre, de akkor kopik is mint a fene. Valami kis hézagot úgy tudom itt is hagynak, az igazi kotyogásmentességet a hajtómű kenőanyaga biztosítja. Száraz kivitelben megoldható beállítómechanikához osztott fogaskerékkel. Kettévágják a fogaskereket és a két féldarabot egy rugósor fordítja el egymástól. A kopást a rugók korrigálják így sokáig kotyogásmentes lesz a dolog. Persze ez nem teljesítményátvitelhez való.
Elég bonyolult dolognak tűnik egy sima stellerállításhoz a vázolt megoldás.
Holnap tudok képet felrakni a vezetöröl es vasrol. A lényeg a pozdorjaba bele van vágva a téglalap alaku lemez amikor tolom az anyagot a pozdorjan es tovabb kellene mennnie a vasra elekad mert domb van pont a közepén ha átemelem akkor meg billeg az anyag a lemezen tehat a marasi mélysegnek annyi.Talan ötletem hogy alulra egy deszka a közepére egy csavar azzal megemelném a pozdorjat es a keskeny léceknel nem okozna tutira gondot.Mas ötletem nincs.
A vezetö elkészitesenél is voltak bajok mert a körfűreszem nem volt jo(most már ugy tünik rendben van, masik lapot is kapott 1100Ft osat kivancsi leszek meddig birja) a léceket dekopirral vagtam hossszvagas 40 cm hossszan rettenetesen szar lett.
Egy ide vago kérdes ha 2-2,5 centis deszkat vagok a körfüresz lapja milyen magas legyen en nem szoktam allitani 4,5 cm mindig , ennek valami hatranya van szerintetek?
Van hogy az én írásomat is másként értelmezik többen, mint amit mondani akartam vele. Ilyenkor nemes egyszerűséggel megfogalmazom újból, úgy hogy egyértelmű legyen.
aham. Nem tudsz valami leírást hozzá? Nem kell fullosan, csak pár alapdolgot, meg olyasmit hogyan lehet a benagyolt dolgokat méretponosítani, és hasonlók. használtam régen csak elfelejtődött teljesen.
Látom mindenki készítgeti a maga gépét otthonaban, igy vagyok ezzel en is ti talan több sikerrel jartok mint en. A felsömaro bekerült a pozdorja ala sajnos nem vart problémak adodtak:
A vaslemez amire a marogépet raszereltem nem volt sikban, ezt egy lakatos mühelyben keszitettek nekem a közepen a kört ök vagtak ki valoszinü hogy hidegvagoval addig kalapaltak amig "hasa lett" en hülye nem ellenöriztem le csak akkor vettem eszre mikor a pozdorjaval nem sikerült síkba hozni.
Most törhetem a fejem hogyan fogom a pozdorjat utanahajlitani vagy kukaba dobni a sok melot....???
Ha meg ez meg is oldodna mimcs ötletem a vezetöhöz hogyan csinalom meg a skalat mert ugye a nulla pontnak mozgathatonak kell lennie(marokés függö), a méröszalag kéznel van ugyan de igy gyorsabb lenne az tuti.
Az egész történetből nem kell kiragadni mondatokat. Itt arról szól a mondat hogy amit traktoros82 nagy fordulatúnak mondott ennél nem hátrány a nagy fordulat. Mert ha áttétellel csökkentve lesz a fordulat akkor nyomatékosabb lesz a motor. Semmi nem szól kis fordulatú motorról. Én így értelmezem.
Megegyezik az Einhell egyik típusában használt motorral (persze ez egy sok típusban használt).
A komplett motor a döntő/emelő szerkezettel kompletten 21e náluk (a Güde-nél 24e lenne). Viszot 14e-ért megtekercselik az álló- és forgórészt, illetve új csapágyakat raknak bele. Ja! Még 2,5 lesznek az új szénkefék, mert valahol elkallódott.
Oké persze a gyalu késeit kivettem,veszélyes,meg ne adja a nagy hangot pluszban :))Most csak körfűrész,140-es lapot tettem rá a bútorlaphoz.Meg nemrégen csapágyaztam (6205) mert behaltak,morogtak :)
Arra figyelj, hogy a gyalu kései le legyenek takarva amikor fűrészelsz, mert nagyon balesetveszélyes ha szabadon forog az is. A fűrészlapra is készíts egy levehető burkolatot amit akkor raksz fel ha gyalulsz.
Kicsit jobban végiggondoltam én is, ahogy lerajzoltam.
v1 v2,v3, v4 az asztalba bemart vezetők. A v1-ben vagy a v2-ben csúszik a szögvezető
A v1 és a v3 rögzíti a maró stellert.
A v4 a fésű rögzítéséhez kell.
A belinkelt kép nálam most a szerkesztőben csak úgy jelenik meg, hogy a jobb és bal oldala le van vágva, remélem, hogy miután megjelenik majd a hozzászólásom nagyban jobban fog látszódni.
Köszönöm a segítséget neked és a többieknek is.Nekem az általad feltett videók közül a második a szimpatikus.Valszinű olyannal fogom fejleszteni az SK gyártmányú gépemet.Igaz,hogy csak egy 250-es gyalu alapból,de mivel még volt hely a tengelyvégen tettem rá körlapot és megtoldottam az asztalt hozzá :)Most egy normális vezetőt szeretnék rá,ezért kértem a segítségeteket.
A második résznél viszont nem áll össze az agyamban (lehet, hogy nagyon fáradt vagyok, pedig vagy hatszor figyelmesen átolvastam :-( ) Letudnád skiccelni, hogy hogyan gondoltad a vezető profilokat?
Visszatettem a régi lapot, és annak ellenére, hogy sajnos már szaggat is, nemcsak vág, semmiféle vágás-kanyarodási hajlam nem tapasztalható. Sem vezetővel, sem tolólapon, sem szabadkézi vágásnál.
Ez rendben van, szabadkézi áttolásnál lehet igazán megfigyelni a problémás viselkedést. Steller mellett tolva, megpróbálja a fát elhúzni a stellertől, amikor már teljesen a vágásban van a körfűrészlap - szabadkézi vágásnál pedig kifejezetten ki akarja csavarni.
Vettem egy 60 fogas körfűrész lapot. Felraktam a fűrészgépre, és csináltam pár próbavágást. A vágási felület bal fele csúnyán égett, a jobb fele tiszta. Ez volt az előzmény. Letisztítottam, de ugyanaz a helyzet.
A lap, mikor teljesen benn van a vágásban, megpróbálja elfordítani az anyagot, azaz, ha csak egyszerűen tolom, akkor ívet vág. Ha ellentartok, akkor beég. Azaz, a lap gyártási hibás, szerintem. A beégés is úgy néz ki pl. egy faforgács lap vágásakor, hogy az első pár centi égésnyom mentes, utána pedig végig, sötétbarna és fekete égés, a teljes keresztmetszeten.
Azt hiszem,megvan a probléma ... A lap megpróbálja a vágat vonalát a vágás irányában jobbra elkanyarítani, és az ellentartás miatt lesz égett a bal vágási felület. Ha hagyom ívet vág egyenes helyett.
Valószíüleg már rá van égve a lap egyik oldalára valami, azért éget. Fogj be a fúrógépben egy réz drótkorongot és takarítsd le vala a fűrészlap mindkét oldalát úgy hogy a fogak éleivel szembe ne menjen a forgó drótkorong. Utána próbálj új fűrészelést a lappal. Ha még mindig éget akkor az egyik oldalon sérült a lap éle, például sikerült észrevétlenül elvágni egy szöget vele.
Gyors segítségre lenne szükségem: feltettem egy 60 fogú körfűrész lapot, és a következő, érdekes jelenséget tapasztaltam: a vágás jobb fele teljesen jó, a bal felén pedig végig megégve a fa. Teljesen mindegy, hogy a lap jobb vagy bal oldalán van a vágás vezető, mintha be lenne kenve valamivel a bal oldala.
Mi lehet ennek az oka ? Selejtes lap ? Uganazt teszi keményfa, MDF lap esetén is.
FELADOM !!! Egyszerűen nem vagy képtelen megérteni hogy minek 2 db motor egy hengercsiszoló hajtásához. 1 db kell nem kettő. Amit írsz az igaz, de kilométerekre elbeszélünk egymás mellett, mert ta mindig 2 motorról beszélsz én meg egyről.
A múlt héten volt "katuális" kb 7000 Ft volt, elszórva, maradékként még van itt-ott.
2 vinkli, egy szögben állítható (és leszorítható) vonalzó volt benne, illetve egy erre ráilleszthető dekopír vezető, amit a dekopír távtartójánka helyére lehet befogni.
Néztem én is, de sokallottam érte ennyi pénzt (meg már részletekben megvan másként).
Egyenest már nem vágok dekopírral, mert van körfűrészem - ne is arra való...
Nem akarlak megfosztani egy "Jó kis fogaskerék hajtás" beépítésétől, de abba is gondolj bele, hogy ez mekkora egyböszme dolog: eredetileg ezt egy viszonylag lassú mozgatásra (azaz nagy terhelésű), de sokszor 10 kilónyi vaskapuk eltolására tervezték. Ránézésre lesz vagy 4-5 mmes modulja a keréknek (a fogmagasság kb 2,25*modul méretű), azaz több, mint 1 cm magas foga lesz a holminak + a forgató "kiskereked" is lesz vagy (minimum) 7 fogú, ami legalább zm, azaz 28-35 mm átmérőjű kereket fog jelenteni.
A fúrógépekben kb 1 mmes modulú kerekek vannak, a csavarbehajtókban 0,5 körüli bolygóművek...
Neked nem erőgépre lenne szükséged, hanem "műszerre". A fogaskerék-fogasléc kapcsolat egyébként szerencsésebb, mert a fogaslécet be tudod "tolni" a fogak köz (radiális irányban) ,de ettől még egy kültérre szánt, nem kinematikai pontosságot megkövetelt fogazatpár pontosságával kapcsolatban ne legyen illúzióid. Ez bizony "kotyogni" fog, mert arra van kitalálva.
Nem akarok tudományoskodni, dea kérdésed több ponton is sántít, remélem, viccnek szántad.
A villanymotoroknak van egy nyomaték-fordulatszám jelleggörbéje (amit motorkarakterisztikának is hívnak), és alapvetően azt mutatja meg, hogy a motor adott fordulatszámához milyen nyomaték tartozik.
Általában az összefüggés nem lineáris, azonban a használható motorok mindegyike olyan, hogy bizonyos terhelés (nyomaték) hatására ejtik a fordulatszámukat és ezáltal megnő az általuk szolgáltatható nyomaték. Mindaddig ejti, amíg meg nem áll: ha ekkor sincs elég nyomatéka, akkor leég a motor. Ez azonban nem a kérdésedre a válasz, hanem annak előélete.
Egy adott (hajtott) ép esetén ugyanígy van egy jelleggörbe, a mi megmondja, hogy a gép adott "üzemállapotához" milyen nyomaték és fordulatszám érték tartozik.
A két jelleggörbét egy adott koordináta rendszerbe felrajzolva, fogunk találni (vélhetően) egy adott metszéspontot, ami az adott gép-motor rendszer közös üzemi pontja: megmutatja, hogy a gép meghatározott nyomaték igényét a motor milyen (közös) fordulatszám esetén tudja kiszolgálni. Az az úgy nevezett "névleges üzemi pont" - ennek az adatait tüntetik fel a gépeken névleges adatként.
Az oszlopos fúrógép esetén a helyzet annyival bonyolultabb, hogy a motor és a tokmány (értsd "gép") között van egy belső áttétel, ez annyit jelent, hogy nemcsak azzal lehet a "gép" oldali terhelést növelni, hogy nem 3as, hanem 15ös fúrót teszek a tokmányba, hanem még ezen felül, a tokmány fordulatszámát is változtathatom.
(Csak zárójel: ha a nagyobb fúrót teszed bele és nem változtatod az ékszíjakat, akkor is ejteni fogja a motor a fordulatát és növelni fogja a belső nyomatékát.)
De nézzük a konkrétumokat:
P(teljesítmény)= 350 W (ilyen az enyém).
n1 (tokmányfordulat) 300/perc
n Motor fordulat:1440/perc
i1 - Ékszíjak áttétele1: 1440/300= 4,8 (lassító áttétel - fordulatszámok esetén lassitásnál nagyobb az áttétel egynél)
Tokmányon kifejtett nyomaték= i1* motor nyomaték
M - Motor nyomaték= P/omega (szögsebesség)
omega= 2*pi*n
azaz M= 2,32 Nm
Tokmány oldali nyomaték= 11,136 Nm
A második esetben legyen a tokmány fordulatszáma 750/perc
A fentiek értelmében a motor gyakorlatilag éppúgy 1440 fordulatszámon adja le a 350 W, tehát a motor tengelyén leadott nyomaték éppúgy 2,32 NM.
Azonban az áttétel megváltozik, mert már csak i2=1440/750, azaz i2=1,92 áttételre van szükség.
Akkor a tokmányon 1,92* 2,32 Nm ( azaz 4,45 Nm) nyomaték kifejtésére van lehetőség.
Ha eddig világos, akkor egy kis zavaró repülés - de a fentiek alapján is levezethető: ahogy csökken a fordulatszám, úgy nő a nyomaték és fordítva. Ezért van, hogy a fordulatszámokra vonatkozó áttétel (kinematikai) áttétel ha nagyobb egynél, akkor az "erő jellegű" (erő, nyomaték) áttétel (dinamikai) mindig kisebb egynél. Ráadásul - és ez a vég :-) - ha a dinamikai áttételt megszorzod a kinematikaival, akkor kapod meg a hatásfokot... A kinematika áttétel ugyanis (majdnem) mindig vesztéségmentes, a dinamikai pedig nem az.
"Megfelelő alu profilt itthon nem lehet kapni,..."
Hááát, kapni tényleg nem, de vásárolni minden további nélkül. Én pont olyat vettem, mint a videón is látható, csak egyel több szekciója van függőlegesen. Akkorát vágnak amekkorát rendelsz, milliméterben.
"...ha az oszlopos fúrógépen kisebb fordulatra rakod át az ékszíjat, akkor nehezebben tudod lefogni a tokmányt, ergó sokkal erősebb lesz, azaz nő a nyomatékod ami a tokmányon megjelenik."
Ez így van, csak az a bibi, hogy az alapkérdésben nem erről van szó, hiába próbálod ezt belemagyarázni.
A fogaskeréknek elég komoly holtjátéka van/lesz, főként tolókapu esetén. Akkor, amikor a koörfűrésszel milliméteren belül akarunk pozicionálni, akkor ez hanyagolható.
Vannak olyan fogaskerék megoldások, amik holtjáték mentesek, de ezek nem a tolókapukat gyártó kollégáknál szerezhetők be és nem azon az áron... :-)
A kérdéseset nem teljesen értem. Ha nem viccnek szántad, akkor itt a magyarázat: nyilván azért nehezebb lefogni, mert adott a motorfordulatszám és a motorban ehhez tartozó nyomaték (azaz a motor teljesítménye). Ha áttétellel elkezded csökkenteni a tokmány fordulatszámot, akkor a nyomaték nőni fog, mivel a) a tokmányon továbbra is megjelenik a motor teljesítménye (mínusz a hajtás hatásfokából adódó veszteségek) az energiamegmaradás miatt, b) az említett képlet által leírt azonosság miatt ha a teljesítmény marad, a fordulatszám csökken, akkor a nyomaték nő.
Ha a motor fordulatszámát változtatod, akkor meg ismerni kell a motor fordulatszám-nyomaték karakterisztikáját és abból kinézhető, hogy mikor mi történik.
Átnéztem az aldis újságokat a neten, de én vonalzót nem találtam......pedig engem is érdekelhet. Megkérdezhetem mennyiért vetted? Nálunk ugyan nincs aldi, de öcsémet tudnám ugrasztani.....
A nagy körfűrészasztalomhoz vezetőnek fogaslécet tervezek a két szemközti oldalára, ami egy alu zártszelvényben levő köracél tengelyen két fogaskerékkel mozgatható. Mármint az alu zártszelvény mozogna. Nemtom érthető e?
De nekik nincs(ép ott jártam ma)ott rövid darabokkal foglalkoznak,nekem meg egyben kell,szerintem ez esetben,a darabonkénti ragasztás nem ok,de Cegléd fele ,a Bujdosóéknál láttam ma is 3m hosszú/15cm/15cm-st 4m-es is volt,12cm-ben,meg 3.50-est is,de ezek hibásak voltak.
"Jobban jársz ha táblásítod a gerendát, azaz például 4 db 5*5 cm-es hasábot ragasztasz össze, Így akár toldani is lehet átlapolással anélkül, hogy meggyengülne a gerenda."
inkáb Te gondolj bele, hogy nehezebb-e lefogni a tokmányt, ha egy 1400-as 300W-os motor forgatja 800as fordulaton mint ha egy 2800-as 300W-os motor forgatja 800-as fordulaton.
"én életemben nem láttam ekkora egyenes törzsű akácfát."
Taszáron a repülőtér mellett hátul az akácerdőben voltak ilyenek, még nagyobbak is :) Meg is szenvedtünk mire kivágtuk és felkockáztuk tüzelőnek a dobkályhába :)
Láttam már,meg csináltam is ilyet,meg cifrábbakat(8 szögletűre marva),de ahonnan korábban beszereztem az alapanyagot hozzá,ott nincs most(egyébként,mindíg is csíptem a "lehetetlen" feladatokat,a szakma bármely területén).. :)
A tárcsás mosógépek motorjai a hengercsiszolóhoz gyenge, általában olyan 350W körüliek szoktak lenni. A régebbi centrifugáké meg 150W körüli. Ez elég messze van a szükséges 1.5-2.5 KW-hoz képest.
A centrifugába nem szoktak kefés motort rakni. Az indító kondit megfelelő műszerrel ki lehet mérni, (kinek van ilyen műszere? ) de az sem biztos, hogy ami a motoron van az megfelel az adott motor paramétereinek. Szerintem nézz utána hogy az adott motorhoz milyen kondi a gyári majd szerezz be egy másikat és rakd rá. Mielőtt költségbe vered magad, előtte vedd le a kondit a motorról, és egy sima ellenállás mérővel mérd ki a motor tekercseit, mert lehet, hogy menetzárlatos vagy szakadt és azért nem indul.
akácból az ilyen hosszú egyenes fa ritka mint a fehér holló. én életemben nem láttam ekkora egyenes törzsű akácfát. amire emlékszem, a kocsirúd mindig egy egyenes ágból volt, csak le volt szedve a kérge meg kicsit megfaragva.
Az egyszerű összefüggés: teljesítmény = nyomaték x fordulatszám (körfrekvencia).
Nyilván célszerű, ha a meghajtás olyan fordulatszámon történik, hogy teljesítmény csúcsot kapjál, de a nyomaték és a fordulatszám akkor is kötött lesz egymáshoz képest, akárhogy módosítod áttételekkel.
10*10 cm-es ilyen paraméterekben elég ritka lesz, szerintem nem fogsz ilyet találni egykönnyen. Jobban jársz ha táblásítod a gerendát, azaz például 4 db 5*5 cm-es hasábot ragasztasz össze, Így akár toldani is lehet átlapolással anélkül, hogy meggyengülne a gerenda. Így rövidebb egyenes darabokból is össze lehet építeni a gerendát. Ilyen rövidebb és vékonyabb darabokat könnyebb lesz találni.
Valóban elbeszélünk egymás mellett, ezt jól érzékelem. Más szempontok vezérelnek minket.
"Akár direktben a motor tengelyéről veszed le a hajtást, akár hajtóművel (szíjjal, stb), akkor majdnem ugyanazt kapod nyomatékként (azért majdnem, mert más a hajtóműves összhatásfok, mint egy egyszerű motor tengelyről levett hajtásé)"
A hajtómű (áttétel) összhatásfokát most hagyjuk figyelmen kívül, nem oszt és szoroz. Viszont gondolkozz el azon, ha az oszlopos fúrógépen kisebb fordulatra rakod át az ékszíjat, akkor nehezebben tudod lefogni a tokmányt, ergó sokkal erősebb lesz, azaz nő a nyomatékod ami a tokmányon megjelenik. És ez itt a lényeg.
Fogalmam sincs, hol lehetne ilyet keresni: akácot legfeljebb deszkának (pallónak) láttam felvágva, legfeljebb csak szőlőkarót, de nem oszlopban, négyzetes hasábként darabolva.
Keresek Pest megyében,kb 2-3db,3.6-3.7 méter hosszú,10cm/10cm-es,akác,kockára fűrészelt,egyenes szálú,jó minőségű,bél nélküli,akác oszlopot,lovaskocsi rúd lenne belőle..!
Ez igaz, de itt két különböző áttétellel megy a két motor, mert neked a az a fontos, hogy a nyomatékod azonos legyen. Ez így helyes, de nem ez a feladat, hogy különböző nyomatékú motorokat ugyanarra a nyomatékra méretezzük.
Nekünk az a fontos, hogy a vágási sebesség a tartományon belül legyen, ne égesse a fát a csiszolás és ne is haladjon túl lassan a csiszolás.
Azonos teljesítmény mellett, tök mindegy, hogy mi a motor kimenő fordulata - ha adott a gép (megmunkálás) fordulatszámigénye.
Akár direktben a motor tengelyéről veszed le a hajtást, akár hajtóművel (szíjjal, stb), akkor majdnem ugyanazt kapod nyomatékként (azért majdnem, mert más a hajtóműves összhatásfok, mint egy egyszerű motor tengelyről levett hajtásé).
Ha viszont - amiről te értekeztél - magában a műveletben, megmunkálásban kell változtatni a fordulatszámot, akkor áll elő a te általad említett megoldás.
De hogy még egyszerűbbet mondjak, a tisztességes oszlopos fúrógépben 8-12 fordulatszám beállítására alkalmas ékszíjrendszer van.
Hogy mást ne mondjak, más lenne azonos fordulatszám esetén a forgácsolási sebessége egy 10es és egy 3as fúrónak, miközben mind a kettővel "vasat" kell fúrni...
Ez már tudományos megközelítés, a gyakorlatban egy hobbiasztalosnak erre nincs szüksége. :)
Nekünk csak azt kell tudni, hogy a különböző csiszolási feladatokhoz mekkora forgácsolási sebességre van szükségünk, + van egy motorunk a sarokban, és ebből kell kikalkulálni az áttételt.
Itt van egy, ami "filléres", de mégis használható:
https://www.youtube.com/watch?v=KQk8Qj6cH38
Itt egy másik:
https://www.youtube.com/watch?v=sq6XT3PHnbY
(2:19nél kezdődik a készítés)
Ha nem pontosan ezt, de ezen elindulva, esetleg a következővel kombinálva a megoldást, egészen pepec vezetőt lehet készíteni:
https://www.youtube.com/watch?v=eq4ZrGwUGpE
Ellentétben Repülőgépépítővel, év simán mernék nem fából - mert az tényleg él - hanem "mesterséges" faanyagból (bútorlap, rétegelt lemez) vezetőt készíteni.
Én bútorlapból fogom megcsinálni, ha hozzájutok - annyi csak, hogy az éleket vastag (2 mmes) ABS-sel lezárattam.
Nem tagadva, tényleg mozoghat és vetemedhet, de megfelelő felszerelés (+aluhegesztési tapasztalat) hiányban én, annak ellenére, hogy gépészmérnök vagyok, nem vállalkoznék az elkészítésére. Megfelelő alu profilt itthon nem lehet kapni, kintről nem érdemes behozatni (500 kiló alatt, ha nincs raktáron, nem gyártják le).
Nem tudom, miért kellene különböző motorokra méretezni bármilyen gépet is, ez nekem magas :)
Lehet, hogy emlékeim csalnak, de nem volt szó arról, hogy egy azonos fordulatra kell méretezni a hengercsiszolót. Sőt több különböző csiszolási sebesség kell ami különböző fordulatszámot kíván meg.
Egy kis elmélet, nem azért mintha nem tudnád te is, de jobb ha tisztázzuk. :)
"Forgácsolási sebességnek nevezzük azt a sebességet, amellyel a csiszolószalag a munkadarab felületéhez képest mozog.
Durva csiszoláskor ez a sebesség 18 és 30 m/s közé esik, míg finom csiszolásnál 12 és 25m/s. közé esik.
Lakk csiszolásnál a sebesség egyértelműen kisebb, 1 és 9 m/s közé esik az előtolási sebességtől függően."
Tehát itt már kapásból 3 féle forgácsolási sebesség lenne az ideális nem egy.
Az én hengercsiszolóm csak 2 féle sebességre készítettem el, mivel lakkot nm fogok vele csiszolni, de ha ne adj isten egyszer mégis szükségem lesz rá, akkor még rá tudok tenni a gép tengelyére egy harmadik ékszíjtárcsát is.
------------------------------------
A nyomatékról gondolkozz el például a kerékpár esetén az áttételekről, ha lejtőn felfele akarsz tekerni, kisebb fokozatba kell kapcsolnod, hogy a nyomatékod nőjön, ezzel a sebességed is csökken ha nem taposod gyorsabban a pedált. Tehát itt sem egy adott sebesség a cél, hanem az, hogy fel tudjál tekerni kidöglés nélkül az emelkedőn. A sebességet ilyenkor leszarja az ember, kivétel ha versenyez, de az más tészta.
Én a helyedben beballagnék a porszívózsák-üzletbe és vennék olyan egyszerű zacsi-forma papírzsákot, amit ráhúznék a "most még szép sárga" szűrőre :-))))
Alig von le valamit a szívóhatásból (!) - viszont még a legfinomabb lisztet is megfogja.
Tényleg nagyon jó - állítólag ez a Swirl-márka ez a porszívózacsik BMW-je... legalábbis nekem ezt mondták.
Én valami 700 Ft-ért vettem a 10 darabos dobozt - tehát árban is elviselhető a 70 Ft-os darabár, pláne, hogy egy fél évet is simán kibír, ha nem kap vizet.
Simán rá lehet húzni a "szép sárga" szűrőre és fent egy befőttesgumival (igényesebbek kábelkötegelővel) rögzíteni. Első bekapcsoláskor mocskosul feltapad, esze ágában sincs többet leesni onnan.
Puhasszőrű ecsettel újszerűre tisztítható n-szer is.
Szeretek fával dolgozni, de fából nem csinálnék körfűrész vezetőt, mert a fa holtában is él. Nem szeretném, ha egy kis páratartalom változás miatt meggörbülne, vagy elállítódna a párhuzamossága. A másik fontos követelmény az után állíthatóság, a merevre összehegesztett vezetőt nem lehet utána állítani.
Itt van egy "kis" segítség a különböző szíjhajtások méretezéséhez (aki ellopta, az még arra is lusta volt, hogy a hallgatói Neptun kódokat kivegye... :-))
A lényeg, hogy annyi az előzmény, hogy fel kell venni a szíjsebességet (általában 20 m/s)-ra és innen már megy is minden, mint a karikacsapás.
A sebesség és a motorfordulat megmondja mekkora kell legyen a kistárcsa átmérő, az áttétel megmondja mekkora legyen a nagytárcsa, az egy szíjkeresztmetszet átvihető terhelés pedig a szíjak típusát és darabszámát mondja meg. Azt kell még tudni, hogy minden szíjhatás féle (lapos, ék és gömbszíj) csúszik, azaz a hajtott tárcsa "késik" a hajtó tárcsához képest.
Ha ez gond, akkor kell "szinkronszíjat" (értsd bordásszíjat) használni, amelyik a hajtó és hajtott tárcsák hornyaiba kapaszkodik. Itt nincs csúszás( szlip) (a mi általunk hazsnált gépeknál ennek túl nagy jelentősége nincs...)
A bordásszíj nem keverendő össze a fogasszíjjal, mert az más... Annyi csak a lényeg, hogy "járatos" ékszíjat érdemes használni (gépkocsi), mert a többi aranyáron kapható.
Egyszer kellett egy szíjat vennem egy gyalugépembe és az alig 100 mm tengelytávolságú holmihoz való szíj sokezer forintomba került...
Igen ez így van. Fogom majd még tesztelni finomabb porral (akár egy kis liszttel is) is, mert most még szép sárga a porszívó szűrője ha tiszta. És így szinte minden meglátszik még rajta. no meg van kompresszor és kifújom, az is jó teszt.
"A liszt finomságú faport, a "természeténél" fogva, igen nehéz szeparálni,"
Épp fel akartam tenni a kérdést a gyakorló-hozzáértőknek, hogy ez a ciklonos-szeparátoros megoldás mennyire hatékony a liszt-finomságú por esetében?
Mert amit pl. az én porszívóm felszed mondjuk a szalagcsiszolómról - az mint egy szilárd réteg áll meg a papírzacsi-szűrőmön - ami kocogtatásra féltenyérnyi darabokban esik le onnan.
A leesett darabot kézbe lehet venni, ki lehet emelni - olyan betyár módon képes összeállni abból a liszt-finomságú porból.
Én látatlanban úgy gondolom, hogy az ilyen "finomságnak" egy részét azért talán még a legjobb szeparátor sem képes teljes mértékben lent tartani a forgácsgyűjtő részben.... bár lehet, hogy tévedek.
Nem tudtam ellenállni az Aldiban árusított vonalzókészletnek. Mint kiderült, ez a KWB gyártmánya, az Aldis márkanévvel. Nagyon jó a vonalzót leszorító két menetes, a vonalzó aljába csúsztatható fül. A dekopír-körfűrész vezető "H" keret lehetne jobb is, de összességében nem is tudom, mikor vágtam ilyen szép egyenes, a lapra merőleges vágást, 38 mm vastag, két összefogott MDF lapban, dekopír fűrésszel.
Szia ! Tudnál esetleg a körf.vezetőről valami rajzot,weblinket beszúrni ? :)) Elképzelésem van,de én mindig csak" leszorított vezető" mellett toltam az anyagot.Jó lenne valami egyszerű,de nagyon jól használható pontos vezető-toló segéd az asztalon :)))
Ha a 2 gépet közvetlenül egymás mellé akarod építeni akkor bal oldalra raknám a körfűrész és tőle jobbra a marógépet, így a körfűrészen nagyobb tábla anyagot is tudsz majd a steller mellett tolni. Az asztalméretnek szerintem itt kell a 120cm szélesség és 1 m mélység minimum. De inkább 150 cm szélességet javaslok, hogy legyen elég helyed a körfűrésztől balra is.
A steller felszerelésére 2 féle pozíciót javaslok, de ehhez nem elég az 1 db vezető profil bemarva az asztalba. Kell egy a körfűrész bal oldalán a fűrészlappal párhuzamosan az asztal teljes mélységében, ez a szögvezetőhöz kell. Kell egy másik 2 db a gépek előtt és mögött is ez a stellerhez kell a körfűrésznek. Ezt ki lehet váltani ha az asztal elülső és hátsó élén meg tudod oldani a steller vezetését és rögzítését. Kell a marógépnek 2 db rövid sin a gép mögött a körfűrészlappal párhuzamosan. Ha a maró elé is akarsz vezetőprofilt ami nagyon jó dolog akkor azt a körfűrész lapra merőlegesen kell a maró elé beépíteni. Erre lehet rögzíteni a fésűt.
De a mennyezet alatt befér. :) De azért traktorkereket nem szeretnék felszerelni. :)))
Köszönöm, ha megtennéd, hogy kiszámolod az jó lenne.
....és ha nem gond, akkor esetleg át is küldhetnéd az excel fájlt.....így nem zaklatnálak ezzel a kérdéssel olyan sűrűn. :) Mindjárt küldök rád 1mail-t hogy meglegyen a címem.
Na és mi van ha nagyobb? Nem fér el a mennyezet alatt? :)
A szalagfűrészemen nekem is 2880-as fordulatú a motor, 55 cm kerékátmérőnél. Ha nem csökkentettem volna le a fordulatot az ideális fordulatszámra az áttétellel akkor a közelébe nem mernék menni működés közben annak a gépnek amit én építettem. Most 25m/másodperc a vágási sebessége, ez se kevés, de ekkora gépnek ez már nagyon jó és ideális érték.
Ha gondolod kiszámítom neked mekkora ékszíj tárcsákat kell szerezned hozzá hogy jó legyen. Van egy excel programom amit azért készítettem, hogy a szalagfűrészemnél kiszámítsam a pontos fordulatot, vágási sebességet. A programnak mindegy, hogy mit számol. De ha gondolod elküldöm neked email-ban és akkor magad számolgathatsz vele.
A liszt finomságú faport, a "természeténél" fogva, igen nehéz szeparálni, így bármilyen jó hatásfokú leválasztó esetén is jelentős mennyiség fog landolni a szűrőben. Éppen tegnap néztem meg az enyémet, nem kevés jött ki belőle az ütögetésre.
Ez az asztal nincsen jól végiggondolva. Az asztal közepére rakja a különböző gépeket ugyanarra a helyre. Jó, persze így nagyobb a használható asztalfelület. De nyugodtan felszerelhette volna a 2 gépet egymás mellé akár középre akár az asztal 2 vége felé távolabb egymástól. Akkor kevesebb a használható asztal felület egy egy géphez, de ha közvetlenül egymás mellé teszi a 2 gépet középre akkor nem sokat veszít a felületből, ráadásul nem azzal tölti el az időt hogy állandóan átszerel és beállít.
Elég igénytelen megoldás az, ahogy a gépeket rögzíti a méter hosszú csavarokkal. Kereshetne rövidebbet is vagy le is fűrészelhetné. Marokanyát is felrakhatna, akkor még kulcs sem kell a szereléshez. A stellernél úgy szintén.
Igen, az a 3 kis fül nekem is feltűnt és faterral is erre jutottunk, még a szűrő nyoma is jól kivehető.
A nagy kérdés: milyen értéket ad hozzá így ez a rendszer? Mert így 2 szűrős lesz, tehát ha mást nem, az ide rögzített szűrőt is porolhatja/cserélheti az ember, elég gyakran. Isten ments hogy megkérdőjelezzem a Kärcher mérnökeinek a hozzáértését, csak nem értem mitől jobb oda egy előbb-utóbb cserére, de legalábbis folyamatos karbantartásra szoruló alkatrész, mint egy "húszfilléres" cső.
"Hiába probálnak akármilyen módon kapcsolatot teremteni a két fémmel ez még ma sem sikerül a tudománynak hiába erölködnek."
Érdekes. Nem fogok ezen vitatkozni, csak megjegyzem, hogy az olaszok már a 90-es évek közepén alumínium tekercses indítómotorokat gyártottakaz autóikhoz és ezek végeit rézhez rögzítették. Működnek mind a mai napig. Ha nem tévedek, kicsivel nagyobb áram szaladgál egy indítóban mint 5A. Ja, és van hozzá kereskedelmi forgalomban vásárolható forraszanyag, amivel még én is tudom javítani ezeket........
"Lehet hogy elméletileg 20 éve megoldott problémáról beszélünk. a gyakorlat még várat magára. "
Mint látható, magáról a gyakorlatról beszélek, bár arról fogalmam se, hogy a tudomány hol tart ez ügyben a gyakorlathoz képest.......
Tökéletes levezetés, a frekiváltós megoldást én is javasolni akartam, bár nem kifejezetten olcsó, és nem mindegy milyet használ az ember. Vásárlás után szinte biztos, hogy programozni kell, amit nem biztos hogy mindenki tud :)
A nagy szalagfűrészemen nekem is egy Υ/Δ motor van, (6,6 KW), viszonylag jól bírja :)
A lap amit használok: BIMETÁL, Bacho fűrészlap,
Hook: tradicionális fogforma 10° homlokszöggel, nem-vas fémek, fa és műanyagok vágásához.
Zavart érzek az erőben. Szóval ha nem gond, elővezetnék egy kis elméletet. Vannak ugye a háromfázisú motorok. Egy részüket 230/400 V-os tekercseléssel, a 3kW felettieket általában 400/660 V-os tekercseléssel készítik. Ez annyit jelent hogy az előbbieket 3x 230V-ra tekercselik, az utóbbiakban 3x 400V-os tekercs van. A 230V-os tekercselést lehet csillagkapcsolásban 3x400V-os hálózatra kapcsolni vagy egyfázisú betáplálású 3x230V-os kimenetű frekvenciaváltóról deltakapcsolásban használni. A 400/660V-os motor csak ipari hálózatról használható, indításkor csillagkapcsolással csökkentett árammal felpörgethető, aztán deltába kapcsolva elkérhető tőle a teljes teljesítménye.
Lehetséges a háromfázisú motorokat kb 1,5kW teljesítményig segédkondenzátorokkal indítani és üzemeltetni, de az indítónyomaték és a végső teljesítmény kb. 1/3 -ra csökken.
Léteznek eleve két fázisra, kondenzátoros üzemre tervezett motorok. Mindegyiknél generális probléma az indítás és az üzemi állapot összehangolása. Induláskor brutális áramfelvételük van. Az olasz kompresszoroknál a 2,2kW-os motorokhoz általában röpsúlyos kapcsolót használnak. Ameddig felpörög, addig az indítókondenzátor rajta van, amikor elérte a kellő fordulatot, a röpsúly megszakítja az indítókört. Nálunk áramrelét használt pl. az IMI, ami jó hálózaton működött is, de nem mindig jött létre az indítási áramrelének szükséges kb. 55A! Ilyen motor volt anno a betonkeverőmön, amit csak berántással lehetett bekapcsolni, utána persze ment mint állat, megfogni se lehetett.
Vannak aztán a kéziszerszámok univerzális motorjai. Ez egy külön kategória, egyenáramú, szénkefés, kommutátoros motorok. Kis méret, brutális teljesítmény, amíg megy addig jó, utána eldob.
"Ha a motornak kell valami indítófázis, vagy indító kondenzátor, akkor az egy szükséges kellék. Enélkül nem működik, de a biztonsági relé nélkül igen."
OK. Feltételezem akkor, ha egy összerakott szerszámgépet (pl kézi körfűrész, vagy felsőmaró) építek asztalba, akkor erre nincs szükségem, mert a motorindító már része a gépnek.
"Ha kikapcsolják, vagy lecsapja valami a kismegszakítót akkor a relé elenged, és ha visszanyomják a kismegszakítót akkor a motor nem fog elindulni semmiképpen."
Ez alapján a biztonsági relét érdemes a gépasztalra szerelni . Köszönet!
Avatatlan szemnek mindkettőn van egy bekapcsoló zöld gomb, meg egy kikapcsoló piros, plusz a biztonsági kapcsolón van még egy burkolat is egy piros gombával.
Ha a motornak kell valami indítófázis, vagy indító kondenzátor, akkor az egy szükséges kellék. Enélkül nem működik, de a biztonsági relé nélkül igen.
A relé meg egy olyan dolog, hgy még véletlenül se lehessen bekapcsolva hagyni semmit. A gomb semmi mást nem csinál, csak zárja egy relé behúzótekercsét, ami után az saját magát tartja áram alatt addig amíg kap áramot. Ha kikapcsolják, vagy lecsapja valami a kismegszakítót akkor a relé elenged, és ha visszanyomják a kismegszakítót akkor a motor nem fog elindulni semmiképpen. Ez jó, ha fűrészed van, és beszorul a szalag!tárcsa, vagy ha 1-nél több ember lófrál a környéken. Meg egyébként is jó ha van.
A biztonsági relés kapcsoló helyettesíti a motorindítót, vagy a motorindító mindenképpen kell, és az már csak gusztus kérdése, hogy biztonságosabbá teszem a reléssel?
A relés olyan, hogy ha áramszünet van, akkor nem indul be a gép, ha visszajön az áram, hanem újra be kell kapcsolni kézzel. A motorindító az sztem egy segédfázist indít, vagy indítókondenzátort, de ez motorfüggő. Az egyik biztonsági dolog, a másik szükséges kellék.
Mekkora a minimálisa jvasol illetve az ideális mérete az asztal lapjának? Az eredeti rajzasztal 70cmx110cm. Szerintem ettől nagyobb kellhet. Szerintetek?
Összecsukva -viszonylag- kicsi helyen kell elférjen.
Talán első (??) hozzászólásomban pontosan ugyanezt a megoldást írtam le :) Igaz, nem PVC könyökkel, hanem második porszívó cső eredeti gépcsatlakozójának a tartály belső oldalára vezetésével, így lett belül kanyar. Kipróbáltam egy kiváló marker anyaggal is: féket szereltem, és a fékpor természetesen a földre hullott a többi kosszal együtt, mert elfeledkeztem valami alátét takaró leterítéséről. Na, ezt is felszívattam - és a porszívó porzsákjában nem lehetett a fekete por nyomát látni.
Szerintem nem érted a Thien-szeparátor működési elvét. Tökmindegy neki, hogy egy vödör van alatta, vagy egy 200 literes hordó. Az ürgének épp egy vödör volt kéznél.
A gépindítós automatának meg mindegy. Akkor is működik ha van mögötte forgácsleválasztó, meg akkor is ha nincs.
Ez az első bejelentkezésem itt a hobbiasztalos fórumon. Sokszor olvasgattam a hozzászólásaitokat, sok okos és érdekes dolgot, ötletet és tanácsot találtam már itt. Jómagam is hosszú évek óta hobbiasztalos vagyok. Úgy érzem itt az idő csatlakozni és ezután hozzászólni is a beszélgetésekhez.
Nagyrészt bútorlapos bútorokat készítek, de szeretek fával is dolgozni. Most éppen a kis műhelyem átrendezésével vagyok elfoglalva, sajnos nem túl nagy, minden cm2 aranyat ér. Az évek alatt gyűltek a gépek, most próbálom úgy átrendezni, hogy a gépeket ne kelljen mindig elővenni, eltenni.
Megnéztem a videót de a csávó szerintem nem jól csinálta. Amit eddig láttam ott 240 fokban vágták a hézagot. Ő meg csak 120 fokban. De ha így is jó akkor semmi baj.
Fajin megoldásnak tűnik, de én még mindig leválasztanék inkább.
Lent ba**akszok a pincében, lejön fater, ránéz a megreccsen plexire meg hogy nagyban "szárítom", hát itt mi készül? Mondom tudod, olyan forgácsleválasztó, hogy ... stb. Fater hümmög egyet, "aha, tudom mi az". Elmegy a pince egyik sarkába, hallom nagyban lomol valamit majd megkocogtatja a vállam, és:
Hangosan felröhögni most kivételesen ÉR! :-)
Azt hiszem gyakrabban kéne beszélgetnem kicsit az öreggel ...
A finom (liszt-szerű) por valóban nagy ellenség - bár annál is kérdés, hogy milyen szűrőt használunk. Mert az autó-légszűrő jellebá, bordás-hengeres papírszűrő az valóban meghal ettől a finom portól.
Részemről én picit átalakítottam az enyémet egy lukacsos alu-lemezből készült kosárral - amivel jelentősen megnöveltem a szűrőfelület és erre egy, a létező legolcsóbb porszívó-papirzsákot húzok.
Ebből átlag 2-őt használok el évente (a 70 Ft/darab) - ugyanis itt a zacsinak csak szűrő-szerepe van, a gané a bödönbe gyűlik.
Na most ennek az az előnye, hogy ha újnyi vastagon is rárakodik a liszt-por a szűrőzacsi felületére - egy ki kocogtatás és máris lehull róla minden, méghozzá szilárd, pár centis felületű darabokban.
A papírt ez nem visli meg - úgy látszik, hogy a porozitása még a liszt-finomságú pornál is finomabb - így hát hónapokig működik még napio használatban is.
(régebben tettm én fel fotókat erről a piciny átalakításról - ami immár 2 példányban is remekül bevált)
Van nekem is, friss szerzemény és miközben mókuskodtam a leválasztóval használtam is bőszen, hát egy élmény hogy nem kell külön kapcsolgatni. Elvileg 2200W-ot tud, mármint ekkora teljesítményű eszközt indít meg. Én állat mindig cserélgettem az éppen aktuális szerszám dugóját, míg rá nem jöttem hogy bedughatnék akár egy elosztót is ... (sok műveletet tudok egymáshoz közel csinálni).
Szóval van automata, a porszívó is elég jónak tűnik, OBI-s, ezeröccá watt, fémbödönös, ami tetszik hogy 3.5 méteres a csöve, aminek az anyaga ugyan kissé gagyinak tűnik, de majd vigyázok rá (gondolom én, az első rálépésig)
De azt hiszem hogy pont még új korában érdemes megkímélni a szűrőt/motort, ezért ez a nagy leválasztó-ragaszkodás :-)
Na megyek plexit (??, "Hobbyglass" van ráírva) folyatni.
Nem plexit kell ilyenre használni hanem polikarbonátot. Természetesen azt is elő kell fúrni a csavarok helyén mert az is el tud repedni de a hajlítást nagyságrendekkel jobban viseli. A polikarbonát elvileg törhetetlen, ebből csináltam a 6m2-es sorkollektorom burkolatát. Egyszer egy nagy vihar sikeresen leszedte a burkolatot és akkor láttam, hogy letört egy pici darab a sarkából.
Ezt Kamelot mellett én sem egészen értem. Bödönös vagy sem, leválasztó nélkül szerintem mindegyikbe közvetlenül a szűrőre/porzsákba érkezne a finom port és eddig azt gondoltam hogy a szűrőt (ezzel a motort is) kímélem a leválasztóval. Az OK,hogy ki lehet fújkálni a szűrőt - gondolom egy ideig. De ha kicsit nedvesebb port szívok fel (de akár a száraz is) egy idő után beleragadhat a szűrőbe, ezért jó, ha a finom por (sem) nem jut el oda.
Azzal viszont egyetértek, hogy nagyobb tartállyal jobban megéri a biznisz. Szemezgettem faterék kertjében egy szürke nagy kukával, de csak én gondoltam róla, hogy használaton kívüli :-) Így azzal főztem ami van, meg gondoltam hogy ha jól sikerül a "kicsi", akkor ott a még megmaradt plexi, megcsinálom nagyban is immár értelmesebb űrméretben.
De LyPapa papírhordója meg Pacoék tényleg rohadt egyszerű linkjei után erősen gondolkodom hogy érdemes-e ezt a plexis vonalat erőltetni. "Jól" néz ki az tény, meg többet lehet vele barkácsolni is (nekem ez is fontos ám :-), de ... no majd meglátom.
Neeee ... OBI helyett teszkó háztartásiosztály? o.O
Ha nem 5-6 Thien Baffle videót néztem meg, általában forgácsleválasztás témában meg vagy huszat, akkor egyet sem. Őt pont nem, meg a vati666 linkjét sem.
Ezek tényleg nagyon egyszerűek és még működnek is. Csak én már ugye elképzeltem, és izé ... :)
Hőlégfúvó: van egy B&D, kétfokozatú. És próbáltam is a megreccsent darabon, először csak messziről (~20cm) vagy 5 percig gyorsan simogatva a teljes felületet: én nem érzékeltem különbséget. (a kezemet odatartva pedig nem tudtam túl sokáig ott maradni, szóval "érzetre" azt gondoltam elég meleg lesz neki).
Aztán jóval közelebbről (~5-10cm) is megismételtem, kb 10 percig ... hát erre se lágyult semennyit a mintadarab (a levágott és megtört darabon teszteltem, kb 120x25 -ös) . Ez már tegnap késő esete volt és tovább nem próbálkoztam. Azt hiszem most délelőtt (miután nyakon öntöttem mindenkit akit kell) folytatom a kísérletezést. Azt hiszem nem simogatva, egy helyben fújom addig amíg el nem veszíti a víztisztaságát, lemérem az időt és ehhez fogok viszonyítani. (sosem használtam még hőlégfúvót /*szégynlősszmájli*/ , öcskösé)
Mindenesetre köszi a tippeket, mindenkinek. Ha melegítés után sem jutok előbbre, a plexivel ellentétben meghajlok a saját tapasztalatlanságom és az egyszerűség előtt, és irány a lavórosztály.
Itt erdélyben is össze vannak kötve 10 esével , a legfölső s a legalsó szép a belébe pedig beraknak mindenféle hibás anyagot . Legalább 20 százalékkal mindig többet kell venni ...
"Nemtudom, hogy mitől tudna megszorulni a kefe egy gyalugép motorjában?"
Van olyan motor aminél egy réz kalodát csinálnak és ebben csúszkál a szénkefe, ez a tipikus jó megoldás. Viszont van olyan motor is ahol a spórolásból kifolyólag nincs ez a réz kaloda hanem a műanyag burkolatban csúszkál a szénkefe.
A szénkefe lazán kell hogy csúszkáljon a fészkében (kalodájában), azaz lennie kell egy kis résnek. Előfordul, hogy a szénkefe nem teljesen méretpontos, és nagyobb a rés. Ide be tud jutni mindenféle por, és már meg is szorul a szénkefe. Pár ilyennel találkoztam már főleg az olyan motoroknál ahol nem rézből van a szénkefe kalodája hanem műanyagból. Olyannal is találkoztam már egyszer, hogy hosszában ferdén kettétört a szénkefe és a 2 darabja mint 2 db szembefordított ék összeszorult.
Az új szénkefe berakásakor azt is meg kell nézni, hogy nem e túlságosan sarkos az új szénkefe, a kalodája nem szokott tökéletesen sarkos lenni mivel rézlemezből hajlítják és ott a sarokba van egy ici-pici rádiusz. Ha nagyon sarkos a szénkefe akkor a sarkait enyhén le kell csiszolni hogy ott se szoruljon meg.
Ha ez normális minőségű lambéria lenne ahhoz a szélnek kellett volna befújni a telepre az anyagot. Csodák márpedig nincsenek. A padlót harmadolják max 12-14 mm vastag.
igen a forgácsnak kel két év amíg lebomlik de legalább lesz pár 10 talicska komposztod ingyen aminek a bolti ára akár 100 euró is lehet :) ha megnézel egy zacskó virágföld árát könnyű kiszorozni ...:)
A KOMPOSZTÁLÁS lehetõséget ad arra, hogy valamit tegyünk a Föld azon kis darabjáért, amellyel nap mint nap találkozunk: saját kertünkért.
Az nem plexi, hanem ahogy már írták, polikarbonát. :) Az nem világos nekem, hogy a terelőlemez szélén futó nyílás mérete hogyan számítódik ki? A be és kilépő porszívócső mérete ismert, a terelőlemez és a fedőlemez távolsága ismert, a benyúló kimeneti cső távolsága ismert, és a hordó átmérője is ismert. De a kivágott rés szélessége mi alapján annyi amennyi?? (a hossza asszem 270 fok, értelemszerűen elforgatva)
Ez sajna nem mindig igaz. A réz kommutátor is sorjás tud lenni a kopástól. Elég sok ilyet javítottam. A sorja meg szépen rövidre zárja az egymás mellett lévő kommutátor szegmenseket.
De ahogy nézem halaloszto berakott fényképét azon nincs ilyen.
Üllőn van egy lambéria gyártó cég, arra rendszeresen ha kocsival megyek dolgozni. A kapu elött hatalmas reklámtáblán az áll hogy 860 Ft/m2 a lambéria. A minőségét nem ismerem mert nem mentem be még megnézni, hogy mégis milyen. Ha ennyiért lehet kapni lambériát, akkor szerintem nem éri meg otthon szarakodni vele.
Egyáltalán nem fölösleges. Minél kisebb az elszívandó anyag annál jobban szükség van a lecsapatóra. Ugyanis ha ez nem lenne a por nagyobb része a szűrőn telepszik meg és rontja az elszívást. Csiszolat porból nem fogsz 50 litert elszívni. A gépindító automatikának semmi köze hozzá. Az lecsapatóval is működik.
Azt tudom, hogy 2-3 év kell a teljes komposztáláshoz. Viszont a komposzt gomba dobozára az van írva, hogy 1 évre lerövidíti a komposztálás idejét. Egyenlőre nem ezt tapasztalom, pedig rétegezve rászórtam egy nagy 5 kg-os dobozzal a tavalyi év folyamán.
Annyira fölösleges, hogy ebben a méretben (!) ezt a mutatványt bármelyik bödönös-porszívó is előadja - hisz azoknak is van egy minimum 15-18 literes bödönjük (vagy inkább még 20 liter felett is).
Ilyenkor felmerül, hogy vajon miért könnyebb ebből a szeparátorból kiüríteni a forgácsot - mint a porszívó saját bödönjéből?
...olyasmiket már meg sem említve, hogy azokon létezik esetleg gépinditós automata, no meg hogy nem kell 2 külön eszközt magunk után húzgálni, ha nem fix telepítésű.
Persze, nagyobb (100+ literes) méretben más helyzet - de egy vödörnyi tartály estén szerintem ez tényleg fölösleges fejlesztés, így ahogy van.
Az Obi és Praktiker áruházakban is láttam olyan anyagot amit az arcvédőknél és a bukósisakoknál is látni. Ha jól emlékszem 120 és 150 szélességben van és méterre adják. Szerintem az jó lenne.
Hiába probálnak akármilyen módon kapcsolatot teremteni a két fémmel ez még ma sem sikerül a tudománynak hiába erölködnek. Ennél sokkal egyszerübb probléma az akksik esete az autoakkuk cellánkénti összekötését sem tudják a sajtolásos eljárással megoldani. amikor összemelegíteték (tévedés heggesztésnek mondani) akkor nem voltak ilyen rövid életűek . A tükörheggesztés is csak akkor jön létre a két olóm felület között amikor már oxidálódtak A réz és az alu is rövid ideig alkalmas arra hogy oxidréteg nélkül összesajtolható legyen. Nem hiszem , hogy vörösréz kommutátorba alutekercsvégeket lehessen forrasztani sem pedig , úgy sajtolni, hogy elektromos terhelést bírjanak( 4-5ampert sem). Lehet hogy elméletileg 20 éve megoldott problémáról beszélünk. a gyakorlat még várat magára. Soha nem felejtem azt a kórházi szobában lezajlott beszélgetést aminek a végkifejlete az lett, hogy dr xy vagyok a műszaki tudományok doktora és ha a betegségem megengedi az autoakkufejlesztési tudományos kutatásom programjának ön is részese lesz, ha ezt vállalja. Zárójelben jegyzem meg, hogy a mai napig nincs pontos precizen meghatározhatóan sehol leírva hogy milyen és mekkora összetevőkből épül az akksi. A vréz kommutátor és az alu tekercs kapcsolat is valami ilyesmi lehet. Elmondtam valamit és mentségemre azt hozom fel, hogy nem az az ember vagyok aki arra büszke, hogy soha egy könyvet sem olvasott el. bocsi a sok dumáért
Részemről meg símán kihagynám a kúpos részt. Most néztem meg a saját tákolmányomat - 100 literes papír hordó, fedelébe két cső - kb. 40-60 liter között lehet a forgács és fűrészpor keverék elegye, és a porszívó porzsákjában nincs semmi (azon a két marék forgácson kívül, amit a cső tisztításakor kiszívattam).
Megvettem a hozzávalókat, rétegelt lemez, OBI-s "hobby glass" víztiszta plexi, 150 x 50 x 0.2 cm-es. Levágtam a rétegelt lemezt, szalagfűrészen körkivágó segéddel kivágtam az alját, kimartam a veder peremére illeszkedő nútot, majd a belő kört is átvágtam és kipótoltam+ragasztottam mint a mókus itt, sör szisszent + széles mosoly, menni fog ez.
A plexi csíkot az 50cm-es szélénél hosszában kettévágtam, így lett 2 db. 150x25-ös csíkom, gondoltam az egyik lesz a vésztartalék ha valamit elb***ok. A forgácspörgettyűt egy 35cm átmérőjű régi rossz porszívó fémvedrére gondoltam ráilleszteni. Az OBIban a számomra megfelelőnek tűnő plexit gyanakodva méregettem, mert nem voltam biztos hogy a 2mm-es vastagsággal reccsenés nélkül megúszom a kívánt átmérőre hajtogatást. De egy eladó srác igen belelkesült amikor meghallotta hogy mit készülök barkácsolni, és ő maga (én nem mertem) lekapta és kb 50cm-re könnyedén összetekerte a plexicsíkot. Mondom akkor menni fog az 35cm-re is.
Nos, nem.
Vagy én vagyok a béna, vagy ez a 2mm-es vastagság nem kóser ilyen átmérőre de még bőven csavarozás előtt megreccsent ahogy a fedélre rá akartam hajtogatni. OK, akkor járjunk a végére, és emeljük a tétet, kivágtam egy 46cm átmérőjű kört (ugye 150cm hosszú plexicsík max 47,7 cm átmérőre elég) , és az elpattant csíkot tesztelés céljából elkezdtem felcsavarozni, mondván ennek úgyis mindegy már. Olyan lapos csavarokkal amivel a srác is operált a videóban. Ugyan nincs itthon ilyesmi átmérőjű tárolóm, de meg akartam tudni mire jó//nem jó ez a vastagságú plexi.
Nos, nem és nem.
Ez a reccsenés "álltó" helyében történt, a legszélső csavar már a helyén volt amikor a plexi itt megadta magát. Pedig a csavart 3-as fokozaton tekertem be, előtte teszteltem kis plexidarabbal melyik az a fokozat ami éppen behajtja és nem reccsenti meg a plexit. Csak arra tudok gondolni, hogy a 2mm -es vastagság sok neki, még majd fél méretes átmérőhöz is, nagyon feszül ezek szerint.
Node nem adom fel, most már csakazértisplexi oldalfala lesz a leválasztómnak. Csak még kísérletezni kell kicsit :-) 1-1.5mm lehet a tűréshatár, valami ilyesmit fogok beszerezni de OBI-ban 2mm-es volt legvéknyabb. Még nyomozom Miskolcon hol lehet ilyet kapni.
Mivel kommutátoros motorról van szó az alu szóba sem jöhet. A galvánelemhatás miatt. A 4-5cm átmérőjű kommutátor komoly teljesítményre enged következtetni. A viszonylag vastag és vörösréz tekercselés pedíg arra hogy szerencsés esetben lehet megúszod kefecserével. Őszínte szívvel drukkolok neked.
értelek és egyetértek. meg is lepődtem hogy milyen becsületen megcsinált motor. a forgórész vastag drót (vagy vastag alu?), le van lakkozva rendesen. a kommutátor vagy 4-5 centi átmérőjű. ott van a rés a szeletek között, nincs kiöntve. a rés tökéletesen tiszta, az egész motor tisztal belül. pedig van benne kilóméter. két szénkefét még megérdemel, bízom hogy nincs más baja. nem ő állt meg, én állítottam le, és utánna már nem indult.
Nincsen benne trükk, talán annyi, hogy szélesebbre volt hajtogatva a lap. Így egy menetben kivágta a hornyot, a csapot meg másik lappal, két oldalról egy-egy állítva/fektetve vágással. Persze macerás, de ha sokat csinál egyszerre az ember, belefér az állítgatás. Ma már másképpen csinálnám.
Nemtudom, hogy mitől tudna megszorulni a kefe egy gyalugép motorjában? Ez nem trabant dinamó, ahol a csöpögő benzincsap és az üzemi viszonyok között a porral elegyedve elkoszolodott és megszorulni tudott a kefe. Ami aztán produkált mindenfajta hibajelenséget. Volt amikor olyan szikrázást csinált, hogy a kommutátorszeleteket is beégette. Ezeket a hibákat felszabályozás után tisztítás után orvosolni lehetett. Általában csak az egyik kefe volt beragadva. 220v-os gépek esetében én még nem találkoztam olyan esettel amikor nem a forgórész lett volna szar. Nem akarlak elkeseríteni de , meg kellene vizsgálni a menetzárlat és szakadás ellen a rotort. Sokszor látható amint kiszakadt a vezeték a kommutátorból. Sokszor a túlthelés esetén a vékonyvezetékből készült tekercs mintegy biztosítékként müködik és kiég. Ennyi pont elég ahhoz hogy szikrákat dobáljon és a keféket bekormozza amit én inkább kráteresedésnek neveznék. Tapasztalati tanácsok ezek, tudományos alapok nélkül. szia
"A forgórész kommutátorát tisztítsd ki egy vasfűrészlappal a réz érintkezők közötti részen,"
Manapság már nem kell "mikázni" az olyan kommutátorokat amik gyárilag sincsenek kimélyítve. A szigetelés olyan anyagból van, ami együtt kopik a kommutátorral, így nem rakódik közé a szénkefe kopadéka sem.
"viszont a szíjtárcsa rá van préselve. legalábbis nem találok semmi nyomát hernyócsavarnak vagy hasonlónak. így viszont az első csapágyat nem lehet egyszerűen kicserélni, mert ahhoz a szíjtárcsát is le kellene venni."
Az enyémnek egészen a tárcsa tövében van a csavarja, a pajzs síkján belül. A pajzson van egy kivágás, hogy hozzá lehessen férni. (az enyém leesett magától, másikat esztergáltam acélból)
Ha már ott vagy, légy szíves a szénkefék méreteit megadni, beszerzek én is tartalékot.
Ilyet a legtöbb fúrógéphez adnak. Felcsavarható markolat. Ebbe megy az a bizonyos pálca amit lehet állítani. Csak ettől nem lesz merőleges a furat. Ha a mail címemre megírod a címedet akkor küldök egyet ajándékba.
De, természetesen figyelmesen elolvasom amit írsz!
Arra reagálva írtam azt, hogy ha esetleg cipővel is rámész akkor is kb. a felét kibírja annak amit Te írtál.....ami ahhoz viszonyítva, hogy a fenyődeszka milyen árban van a többihez képest nem rossz.
Vagy én nem fogalmaztam 1értelműen, vagy Te értettél félre.
kiszedtem a motort és széthúztam. egész komolyan van megcsinálva! A kommutátor felől nem a szokásos pilincka csapágy van hanem egy méretes 6200. Elöl van rajta egy nagy fém ventillátor, külön az is kiegyensúlyozva. A kommutátor kicsit kormos, de a közök teljesen tiszták, üresek.
viszont a szíjtárcsa rá van préselve. legalábbis nem találok semmi nyomát hernyócsavarnak vagy hasonlónak. így viszont az első csapágyat nem lehet egyszerűen kicserélni, mert ahhoz a szíjtárcsát is le kellene venni.
A korom a szikrázástól van. Az egyik szénkeféd rugója gyengébb volt vagy jobban szorult a helyén ezért nem nyomódott neki eléggé a kommutátornak, ezért szikrázott és kopott el hamar. Az új szénkefék berakásakor takarítsd ki a szénkefe fészket jó alaposan és hasonlítsd össze a rugó erőket is. A forgórész kommutátorát tisztítsd ki egy vasfűrészlappal a réz érintkezők közötti részen, majd ha körbeértél a kifürészelgetéssel, akkor utána egy finom, 800-1000-es csiszolópapírral csiszold körbe az egész kommutátort, hogy ne legyen sorjás se.
Ha van csapágy a forgórészen akkor érdemes azt is kicserélni egy kalap alatt valami jó minőségü porvédős csapágyra.
Én 2 db 1m3-es ládát csináltam tavaly tavasszal, őszre puposan tele volt mind a kettő. Egy 5 kg-os komposzt gombát is rászórtam az év közben rendszeresen, locsoltam is, árnyékos helyen is van, mégsem komposztálódott le, talán csak a legalja a ketreceknek. Rengeteg faforgácsot is raktam mindig bele, rétegezve a gazzal, meg a konyhai hulladékkal. Úgy látszik nem elég a gombával sem 1 év a teljes komposztálódáshoz. Már nem puposodik egyik ketrec sem, összeroskadt, de még mindig majdnem tele vannak.
Most csinálhatok majd még 2 m3 új ládát, hogy legyen mibe pakolni a nyáron.
célgépek nélkül értelmetlen. csak a gyalult anyag előállítása is szívés ha sok m2 kell. a profilmaró szerszám nem kétfillér. és kell egy asztalos maró meg egy előtoló.
A maradékból hajópadló készült, a terasz mennyezetét burkoltam vele. Amikor felújításra került, az újracsiszolásnál sokszor sírvafakadtam. Tíz centi csiszolás, aztán szalagcsere. Tíz szalagot cserélgettem, több időt vett el a mosás mint a valós munka. Ha ez a vörösfenyő, elhiszem hogy 600 évig is el van a víz alatt...
Ha már itt tartunk. 1kérdés csak az érdekesség kedvéért.
Hajópadlót és lambériát mennyi bonyolult készíteni és milyen fából érdemes ami még megfizethető?
Úgytűnik a tavasz a karbantartás évszaka. Megújulás vagy mi.
Megállt a kínai gyalugépem. Nem mondom hogy nem egy órája pörgött. Csak annyira állt meg, amíg a hordót ürítettem.
Úgy történt, hogy szagot fogtam, és azonnal leállítottam. Hozzátartozik hogy igen érzékeny az orrom. Porszívó kikapcsol, áramtalanít. Nézem a motort, nem meleg, közelről is szinte nincs szaga. Mondom akkor ez annyi volt, menjünk tovább, nincs semmi.
Összerakok mindnet, indítanám, és semmi. Áramot kap, hallani ahogy a kapcsolójában meghúz a mágnes, csak éppen a motor nem mozdul.
Annyira jutottam, hogy kivettem a szénkeféket. Az egyik el van fogyva teljesen. Max fél centi, a felülete kormos. A korom mitől lehet? Így végzi amikor már nem nyomódik oda eléggé? Azt mi okozza hogy a másik meg vagy másfél centi? Az meg volt szorulva, nem nyomódott eléggé?
Mehetek a jövőhéten szénkefét venni, legalább akkor veszek perselyt is.
Itt a tavasz végre elkészült a komposztládám is ...már 10 éve meg akartam csinálni de közbejött a szerelem a gyerekcsinálás ...:) most jutottam el eddig :)
Ügyes kis szerkentyű. Nekem mondjuk elég lenne 1sima mélységmérő, hogy ne kelljen szigetelőzni a fúrószálakat. De olyat eddig még nem találtam külön, csak fúrógéppel 1ütt. :(
Kukkantsd meg az előzményt is ne csak fejből emlékezz rá.
Én pajaci erre a mondatára írtam : "A sarki kocsmában lucfenyőből van a padló a kevesebbet használt teremben, az elmúlt 30évben nem volt cserélve az biztos."
Csak a tanulság miatt :) Egy motoron ami szivattyút hajt, 1 x csak megszünt működni.Átnéztem a motort,kapcs.dekni le. Amperszag nem volt a motor nem volt meleg,nafta meg hol volt hol nem volt
mint a mesében :) A dugasztól kb 10-15 centire a kábelben szakadás lett.Látszólag erre semmi nem utalt.Le kellett vágni a gyárit és tettem rá boltit :))) Működik a gépezet.!
Anno az általános iskolámban (nemsokára ünnepli a 200-adik évfordulóját) lucból volt minden osztályban a tábla előtt a dobogó, bár az akkor még nem tudatosult bennem. Az a hagyományos fekete, gázolajjal beeresztett. Én 8 évet jártam oda, de egy darabon sem látszott a használat (mármint nem lett ocsmányabb mint volt), pedig már akkor is megvoltak 25-30 évesek amikor odakerültem. És rengeteg gyerek ugrált rajtok naponta.
"Volt a maradékban egy furcsa fenyő, sűrű szálazás, vörös alapszín, csupa gyanta az egész..... ..... Ha ez a vörösfenyő, elhiszem hogy 600 évig is el van a víz alatt..."
Akkor nézd végig az áram útját. Először is teljesen triviális dolgokra gondolok: a konnektorban van-e áram, ha van vészgomb biztos, hogy a megfelelő állásban van-e. Nincs-e megtörve a gép csatlakozó vezetéke, stb. Ha ezek rendben vannak sajnos szét kell kapni. Ha van egy multimétered és el tudod dönteni mi ráz és mi nem, akkor hajrá. Nem ismerem az adott típust, ezért a továbbiak csak feltételezések. Belül is kövesd az áram útját.
A műszerrel ellenőrizd:
- a csatlakozó vezeték esetleges szakadását
- a vészgomb működését
- a ki-be gomb működését
- szerintem lesz benne egy relé is ami bekapcsoláskor meghúz, és öntart
- ellenőrizd az esetleges plusz dolgokat (hőkioldó, reteszkapcsoló, stb)
Mindezt szakadás vizsgálóval, és ne áram alatt!
Ha minden oké és eljut az áram a motorig akkor..... majd beszélünk
Nekem a lépcsőfokok és a lépcső váza van lucfenyőből a lakásban. A lépcsőfokok járófelülete kagylósra kopott 20 év alatt úgy, hogy csak zokniban járunk fel az emeletre, cipőben és papucsban nem. Idén szeretném felújítani a lépcsőt pont emiatt.
A 3 réteg csónaklakk is lekopott előtte persze. Ahol nem járunk rajta ott semmi baja a fának vagy a lakknak.
Egy 4 fős család használta csak, nem egy hadsereg.
Ez a hamar elkopik lehet vagy 100 év normál használat mellett. A sarki kocsmában lucfenyőből van a padló a kevesebbet használt teremben, az elmúlt 30évben nem volt cserélve az biztos.
A széldeszkának a belsejét is megették, vagy csak a kérgét? Csalós ám a széldeszka, nagy része kéreg, ha eltünteted akkor úgy látszik mintha elfogyott volna az egész, pedig nem is...
Nekem maradt anno az építkezésből néhány gerenda. Emlékszem, annak idején sok tüzépről szedtük össze a tetőanyagot. Az ács barátom anyukája sokat csuklott akkoriban, volt hogy két vagon fát áthánytunk, és a havernak csak három szál tetszett. Volt a maradékban egy furcsa fenyő, sűrű szálazás, vörös alapszín, csupa gyanta az egész. A kőművesek abból csinálták a simítókat, sokkal tartósabb volt mint a többi. A maradékból hajópadló készült, a terasz mennyezetét burkoltam vele. Amikor felújításra került, az újracsiszolásnál sokszor sírvafakadtam. Tíz centi csiszolás, aztán szalagcsere. Tíz szalagot cserélgettem, több időt vett el a mosás mint a valós munka. Ha ez a vörösfenyő, elhiszem hogy 600 évig is el van a víz alatt...
Mert a trópusi fafajokhoz képest nagyon olcsó. A trópusi fajokat nem sokan tudják megfizetni, ezért ajánlják helyette. Pld teak fa az egyik legtartósabb, de az ára nem melós ember pénztárcájához van mérve.
A kecskéknek is nagyon nő a foguk, azért van rajtuk rágási kényszer. Adni kell nekik olyan hulladék léceket amiket rágcsálhatnak.
A metaloglobusnál lehet kapni vékony, 0.5 mm körüli, 5 cm széles alu szalagot tekercsben. Ezzel borítsd be a ketrec lécet, a kecskék felöli oldalon. Nem fogják rágni. Nem kell telibe beborítani a széles deszkákat, csak annyira, hogy a csíkok közé ne férjen be szájuk, azaz 2-3 cm-ert ki lehet hagyni a csíkok között. Nem olcsó megoldás, de tartós.
A 75khuf/m3 az jó ár vörösfenyőből, főleg házhoz szállítva. De két apróság nekem megütötte a szemem.
Az egyik, hogy ez nem szárított áru. Vagy ráteszel még 14 ezret /m3 és akkor szárítottat kapsz, vagy nem nyúlsz hozzá úgy másfél-két évig. Mondjuk építő minőségű vörösfenyőnek a 89 ezer/m3 épp elfogadható ár.
A másik, hogy valószínűleg nem tudsz csak egy m3-t rendelni, sokkal többet kell.
A zacsival vigyázni kell mert bélcsavarodást kapnak tőle. :)
Nálam pedig az ólnak a széldeszkáit is leszedegették és megrágcsáltak. Pedig a szénarács soha nem volt üres, nyalósójuk is mindig volt, szemes takarmányt is kaptak és legelészni is tudtak. Ennek ellenére mégis rágták a fát.
Bár azóta már lehet, hogy lejöttek róla. Egyébként meg igazad van. Amit szétszednek majd visszapótolom.
Nekem is van 1Liza nevű kecském. Még előhasi....de remélem olyan jó fejős lesz mint a tied. :)
Nekem már a kutya az asztallábakról leszokott.....átállt a többi faanyagra. :)))
Értem. Továbbra is fenntartom, hogy akkor tényleg nem rossz.
Talán 1x eljutok majd addig, hogy a saját horgászházamat stégestöl felépítsem. De ez még a jövő zenéje. :)
Sok más minden van amit még előtte meg kell csinálni, venni. Most veszek majd 1felsőmarót (az elsőt) meg készül a hengercsiszoló és a forgácselszívó. (Közben össze kell dobni valami ideiglenes helyet a kecsóknak is.)
Ha ezek megvannak akkor szeretnék július elejére a párom szülinapjára 1 "fésülködő asztalt" csinálni. Bár ez még csak 1gondolat. A terv is még csak nagyjából van meg a fejemben. Maga az asztallap rétegelt lemez lenne meg a fiókok is.
....és a tükör keretét is abból is gondoltam kivágni.
Még az asztal lábait nem tudom miből csinálom meg.
Meg egyébként is....lehet, hogy ez nekem nem is menne, és csak elbaxarintom majd a sok anyagot. :)
De azért meg fogom próbálni.
Ha esetleg valaki csinált már ilyet, ötleteket szívesen vennék.
Érdekes, amit írsz. Nekem voltak kecskéim, mindent megettek, de speciel a karámot azt nem. Beöntöttem a vödör szemetet; - először megették a kávézaccot, utána az asszony csikkjeit, majd az újságpapírt. Ezután jött a tojáshéj, aztán amit még találtak. De a sorrend soha nem változott. Volt egy fejősöm, a Liza, előszeretettel ette a fóliadarabokat. Nagyon akkurátusan megrágta, sohasem dugult el tőle. Napi 3 litert adott a lelkem, a kölykök azon nőttek fel. Szóval szerintem az akác karám tökéletesen meg fog felelni. Ha ízlik nekik, akkor is lesz időd az elfogyó elemeket pótolgatni. :-))). Ha kapnak enni, akkor nem kell nekik a száraz fa. Anno mellettem volt egy üres telek tele akácdzsumbujjal, 3 év alatt csupaszra pucolták. De csak a kérgét ették, a száraz belsejét soha. A kutya ette csikókorában az asztallábat a teraszon. Bekentem gazdagon vízben áztatott csilipaprika levével. Soha töbet nem evett asztallábat!
Aha.....igazából nem tudom. Nálam is vályog ólban voltak és most bértartásban is abban vannak. Viszont az új helyük ahova kerülnének majd, még csak tervezési fázisban van. Viszont addig is raknom kell őket valahova.
Megmérgezni? Hááát nem tudom. A macskáknak csináltam fenyődeszkából "dobozt" lekentem lazúrral és lakkal, a kutya pedig nem rágja.
Tudni kell, hogy a komondorom (1éves) de ha fa kerül az útjába megrágja. Kiírtja a rózsákat, a fenyőket, a 3méter magas tiszafának az igen csak vastag törzsét is szépen megrágta.......és nagyon szépen fel is metszette.
Viszont a macskák doboza valamiért nem érdekli.......Ezért gondoltam, hogy hátha a kecskéknél is működne valami.
Vissza kell vennem bértartásból a kecskéimet és rögtönöznöm kell nekik 1ideiglenes ólat fából. (Lehet, hogy akác deszkákból.) Mivel lehetne kezelni, hogy rágják szét?
Lehetőleg a legolcsóbb megoldás lenne jó mivel csak ideiglenes lesz addig amíg a végleges helyük elkészül.
Akkor sajnos kuka. Mint régebben írtam, ezek annyira speckó szerkentyűk, hogy esélyed sincs se cserélni, se javítani. Így jártál. Régen szemeztem egy efféle fűrésszel, de pont a motor miatt döntöttem úgy, hogy felejtős az egész. Ha a moci tönkremegy, akkor nincs segítség. A Hyunday gyalugép meghajtható másféle motorral, de ez üdítő kivétel.
"A kommutátoros(ak) hajlamos(ak) arra, (hogy) ha rossz helyen áll meg, nem indul el."
Ha ilyen helyzet van, az már régen rossz! Ez majdnem biztos jele annak, hogy egy szelet szakadt. Elfordítással persze újraindul, de üzem közben a szakadt szelet után mindig van egy áramugrás, ami fokozott szikrázást és előbb-utóbb leégést eredményez. A kefeszikrázás egy bizonyos határon túl mindig valami kezdődő problémára utal.
Szerintem először nézd meg a szénkeféket. Ha dolgoztál vele és újraindításkor nem ment, akkor én nemigen gondolnék motorleégésre. Ez állóhelyzetben nem fordulhat elő. Ha szerencséd van, akkor a profi gépekben használt megszakítós szénkefe került a gépedbe, ami kopás esetén megszakít. Van benne egy kis műanyag pöcök, amit egy rugó nyom. Ha lekopott előle a szénkefe anyaga, akkor a műanyag pöcök kipattan és megszakítja az áramkört. Szuper megoldás, mert nem égeti le a kopott keféből kiálló réz a kommutátort. Ez a művelet nem annyira bonyolult, szerintem akárki elboldogul vele. Ha látsz valami szokatlant, kérdezz nyugodtan.
Gondolom nem márkás felsőmaróra gondoltál. A gagyi kategória nem tartalmaz constans elektronikát ami a fordulatot a terhelés függvényében tartaná. Az olcsóknál ha letekered a fordulatot elvész az erő is.
Szerintem is szénkefe. Ha fordítasz a forgórészen akkor sem indul el? (A kommutátorosak hajlamosak arra, ha rossz helyen áll meg, nem indul el.) Felsőmaróm csinálta legutóbb, hogy akadozva ment meg néha nem indult el. Le volt törve az egyik szénkefe sarka.
Ez egy falfúráshoz tökéletesen jó cucc lenne, ha lenne porszívófeltét a nyeléből kifelé, de csak úgy simán fához is jó. Homemade módban is elkészíthető.
Szerintem először az ismeretségi körben kutass egy villanyszerelő után aki legalább azt megnézi hogy a motorba eljut-e a delej. Egyébként szerintem bár5milyen kisgép szervízbe érdeklődhetsz mert ezek egy kaptafára készülnek. Einhell Güde stb.
Na szétszedtem a 4. bit tartót (ami működik rendesen),és ki is derült a bibi,azon "csőrész" rozsdamentes anyagból van,mint ahogy te is emlitetted,az összes többin nem és ezért nem működnek rendesen ahogy szeretném!szóval azzal hogy vettem mágneseket azzal adtam a szarnak egy pofont.
