Számolni kellene, azért adtam a linket. Kell valami leírás az épületről, felírni a külső határoló szerkezetek típusát, méreteit. Ha van tervrajz a házhoz, akkor arról nézed a méreteket, anyagjellemzőket, ha nincs, akkor fogsz egy mérőszalagot meg az asszonyt, és mérsz, aztán felírod. A4-es lapra rajzolsz egyszerű vonalas alaprajzot és az oldalakhoz odaírod a méreteket.
Egyszerű felület-számításokra van szükség. Lábazati magasság járda vagy talajszinttől a tégláig, téglafal hosszúsága, magassága az ereszdeszkázatig vagy ami ott van, kívülről, saroktól sarokig. Mondjuk ha bedeszkázott-bedobozolt ereszalj van, azt le kell szedni a fal hőszigetelése miatt.
Végül megkapod az épület bruttó alapterületét, falazat, lábazat felületét négyzetméterben, így tudsz majd saccolni magadtól is anyagmennyiségeket, munkadíjakat.
Van a "félig ingyenes" falszigetelés, ahol ingyen kapod a szigetelőanyagot, számlásan kell fizetned a munkadíjat, ez kb bruttó 15.000 ft/m2. Ugyanezen programban ingyenes a padlásszigetelés (anyag+munkadíj), 30 cm gyapot.
Hidegebb időben a fal belső felületén azokon a pontokon párakicsapódás várható . Azért írtam első lépésnek az alapvakolat felvitelét , hogy a belső oldalon a fal felülete elméletileg azonos hőmérsékletű legyen , akkor nem fog kicsapódni a pára és penészesedni a fal .
"A 3 utas motoros szelep egy olyan eszköz, amelyet általában folyadék vagy gáz áramlásának irányítására használnak egy vezérelt motor segítségével. Ez a szeleptípus képes háromféle útvonal közötti átáramlást szabályozni, amelyek általában "zárva", "nyitva" és "köztes" helyzeteket jelentenek. "
Ezeknél van az az alternatíva , hogy egyszer az egyik ágat , máskor meg a másik ágat nyitja . Viszont , ha lecsavarom a motort a szelepről és fogóval 180 fokkal elfordítom a szelep belsejét , akkor mindkét irányba engedi a vizet áramlani és átkapcsoláskor csak azt az ágat tartja nyitva , amelyiket alapból mindig nyitottnak szántad . Természetesen ahhoz , hogy így működjön , ahhoz szereléskor jól kell megválasztani a szelepcsonkokat . Írtam múltkor , hogy menj el egy üzletbe , ahol árusítják és ott nézd meg .
A külső vakolat a légtömörségét biztosítja a falnak. Az azt jelenti, hogy a belső meleg levegő levegő ne tudjon átjutni a külső falon.
Ha az a cél, hogy a megold a ház energetikai problémáit, akkor nem csak a külső falakat kell kívülről leszigetelni, hanem az külső nyílászárókat is ki kell cserélni (és az újakat úgy beszerelni, hogy ne legyenek hőhidasok), a padlót is le kell szigetelni, valamint a födémet is, ami a külső térrel érintkezik. De mindezt úgy, hogy a hőhidakat is meg kell szüntetni- ami azt jelenti, hogy kívülről be kell csomagolni egy összefüggő hőszigetelő burokkal a lakóház összes határoló felületeit.
Nagyon fontos a lábazat hőszigetelése is.
A gerendás födémet is kell kell látni felbetonnal.
Ez sok munka és költség, de hosszú távon megtérül és élhető lesz a ház.
Nálam a 3 utas váltószelepnél nem a motor adja meg , hogy mit zárjon , vagy nyisson . Gondolom nálad sem . Magában a szelep közepét kell 180fokkal elfordítanod és akkor megváltozik a felállás . Ha szerencséd van , akkor egyik esetben minden ág nyitott , a másik állásban pedig kettő egybe van nyitva , a harmadik irányban zárt . Ha nálad arról az oldalról van a megtáplálás , akkor nyert ügyed van . Ha nem , akkor sajnos át kell alakítani a bekötéseket .
Csak egy felhasználó véleménye ! Nálam úgy van , ahogyan írtam .
Saccolni kellene egy hőigényt-hőveszteséget, éveset is, csúcsot is. A csúcshőigény a fűtőberendezésed teljesítménye okán kell. (ugye nem mindegy, hogy 5kw vagy 15kw.)
Nem bonyolult, meg tudod csinálni, vannak netes kalkulátorok. Előbb csupasz tégla-betonfelületekre, aztán hőszigeteltekre. Nyílászárókkal, szellőzéssel ne foglalkozz első körben.
De neked nincs semmi meglévő szigetelésed, csupasz falaid vannak. Az lehet csak kérdéses, hogy milyen vastagságot ragasszatok fel. A kiindulási alap egy nulla hőszigetelésű energetikai katasztrófa évi egymillió forintos gázszámlával, ebből tudsz megtakarítani, innen a indul a megtérülési számításod.
Nyílván a saját magam által készített a legolcsóbb, de azért a dryvit nem olyan egyszerű.
"Sok használt ház vásárlás előtti szemléjénél, vagy éppen rezsicsökkentéses szemlénél mondom azt, hogy a meglévő 5 cm hőszigetelést ENERGETIKAI és PÉNZÜGYI szempontból nem érdemes bővíteni, mivel a jelenlegi is megfogja a hőveszteség 80%-át, ebből fakadóan a megtérülés 35-40 év lenne."
"Ha 5 cm EPS lenne a falakon, ami természetesen már nem elégíti ki a minimális követelményeket sem, akkor a mintaházunk maximális hőigénye 6177 W lenne, azaz 6.2 kW. 10 cm EPS-el (ami 8 cm grafitos): 5,7 kW 15 cm EPS-el (ami 12 cm grafitos): 5.44 kW 20 cm EPS-el (ami 16 cm grafitos): 5.28 kW 20 cm grafitos EPSel: 5,16 kW
"
5cm megfogja a veszteség 80%-át, nade nekem vakolat sincs. Nekem így hogyan alakulnának a számok?
Adott egy ilyen meghámozott családi ház, szigeteletlen téglafalak.
A födém E gerendás födém, a béléstestek és gerendákra nem került felbeton, csak hungarocell és annak a tetejére 1cm-es betonréteg került. Igen, ahogy lépkedünk süpped. Low cost ház, csóró tulajjal.
Elméletileg a homlokzati szigetelés jelenlegi árakon sosem térül meg. Hogyan lehetne mégis a legolcsóbban valami külső réteget tenni rá?
A klasszikus dryvit tehát EPS +háló, színezés mellett vannak esetleg vannak jobb, költséghatékonyabb rendszerek?
e) a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és ea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató, eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy ec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy f) a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.
Építési engedély alapján végezhető: 17. §
a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését, b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését, c) a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,
l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény la) külső alaprajzi méretét, lb) beépítési magasságát, lc) telken belüli elhelyezkedését vagy ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység.
az építőipari értelemben vett "belső aljzat" (tehát nem a tartószerkezeti lemezalap) és a "belső válaszfalak" átépítése/bontása semmilyen engedélyt nem igényel. de hogy az válaszfal-e, vagy tart-e valamit???
Szerintem is egyszerűbb és jobb lenne a fölösleget elbontani. Meglévő alapokra egy új vb. lemezalapot csinálni (becslésem alapján 20 cm vtg) Erre jöhet bármilyen szigetelés és mindenféle fal. De ehez nem árt tervet csináltatni. Főleg statikai terveket!!! Szerintem az általad vázolt átalakításhoz kell használatbavételi engedélyt kérni és akkor kérni fogják a terveket. Ez már nem kőműves szintű átalakítás.
