folyószám: 332 haláleset helye: Makó, Kórház utca 2. haláleset ideje: 1957 július 23. családi és utóneve: Wolf György neme: férfi foglalkozása: nyugdíjas lakóhelye: Csanádpalota, Árpád utca 1. születési helye: Sopron születési ideje: 1898 április 24. szüleinek családi és utóneve: Wolf Mihály, Mahr Johanna házastársának családi és utóneve: néhai Sachetti Erzsébet házasságkötésének helye: Békésmegyer házasságkötésének éve: 1919 halál oka: főérrögösödés
A Pest megyei anyakönyvek nincsenek meg az FS-nél (se filmen, se neten). Ami Pest-Pilis-Solt-Kiskun alatt fel van sorolva, az mind más megyéhez (például Bács-Kiskun) tartozik vagy tartozott.
Szeretnék segítséget kérni családfakutatáshoz. Nagy segítségemre volt eddig a "family search", ahol rengeteg adatot megtaláltam, a feltöltött online anyakönyvekből. Viszont az egyik ősöm, mint kiderült Tápióbicskéről származik. Szerettem volna kutakodni egy kicsit, de nem találom a település anyakönyveit. :(
Elvileg Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyénél kellene lennie és nem tudok róla, hogy korábban más neve lett volna. Szerintetek nincs feltöltve vagy én kerestem rossz helyen? https://familysearch.org/search/image/index#uri=https%3A%2F%2Ffamilysearch.org%2Frecapi%2Fsord%2Fwaypoint%2F9298-2NL%3A40678301%3Fcc%3D1452460
Ha leszármazott vagy, írásos kérelemmel fordulsz a makói anyakönyvvezetőhöz, és kérsz egy halotti anyakönyvi kivonatot, vagy egy hatósági bizonyítványt a bejegyzésről.
Előbbi 2.000,- Forint, utóbbi 3.000,- vagy 3.500,- Forint illetékbélyeg kérelemhez csatolásával kérhető. A pontos számokat a lakóhelyed anyakönyvvezetője is megmondja.
Az elektronikus anyakönyvezés bevezetése még annyira friss, hogy kétlem, meglenne az adat már a rendszerben, de ha elég ügyesek és géppuskakezűek a makóiak, még ez is lehet :)
Az is lehet, hogy igényelheted a lakhelyed szerinti anyakönyvvezetőnél is a fentieket - beszélj vele...
Egy olyan kérdésem lenne, hogyan lehet megtudni egy 1957-es makói halotti anyakönyvi bejegyzés tartalmát, anélkül, hogy az ország másik végéből odautaznék? Sajnos FS-en nincs fenn :-( (332/1957)
Tényleg brutál, de a római katolikusoknál is nagy a szórás.
Pl. egy német vagy cseh területen lévő 1760-as bejegyzéseknél nagyon gyakori volt már a házszám feltűntetése, addig azért meg lehet nézni, hogy ebből az időszakból nálunk hogyan is nézett ki egy római katolikus bejegyzés. :))))
A fent említett területeken pl. az 1600-as évek elejéről is vannak teljesen használható anyakönyvek, míg nálunk gyakorlatilag még el sem kezdték őket irogatni.
Sőt a legtöbb 1600-as is táblázatokba van szedve. :D
Cseheknél láttam olyat is 1820-ból (születési), hogy még a nagyszülők is be voltak írva a bejegyzésbe. + Házszámok.
Például, hogy hibásan indexeltek!!! Majdnem tévútra vezetett egy teljes mikrofilm más településnéven való megjelenítése. A mai Szlovákia területén lévő Nagyölved (Velké Ludince) 1837-1865 közötti keresztelési anyakönyveit a mai Horvátország területén lévő Baranyabán (Popovac) anyakönyveiként indexeltek. Hab a tortán, hogy mindez a magyarországi katolikus adatok között található.
Ilyen előfordul, meg ha nem volt hely, akkor odabiggyesztették év végére, de itt a teljes éveket is végignéztem, szóval rejtély... De azt külön szeretem, amikor bp-i katolikusnál FS-en nem szerepel a plébánia 19. század elején, aztán találd ki, hogy melyik.
Azt tudja-e valaki, hogy mit lehet az oka, hogy egy bejegyzést ugyan megtaláltok FS-en, tehát léteznie kell valahol, azonban hiába keresem a megjelölt felekezet anyakönyvében az adott időszakban, egyszerűen nem találom. Pedig volt önálló anyakönyvezés a településen, ráadásul a keresztelési lajstromok időrendben készültek és az FS-en is a keresztelési dátum szerepel, nem a születési, tehát elviekben biztos nem néhány lappal előtte-utána kell keresni. Pótlólag jegyezték fel jóval később vagy teljes máshová? Egészen konkrétan erről kettőről van szó:
Furcsa dolgot találtam az őseim anyakönyvében. Ükanyám házassági anyakönyvében Romó néven szerepel.sz.a. Romul az apja Romul viszon az ő apja Romur az évszámok stimmelnek még hasonló nevűek sincsenek a Mélykúti anyakönyvekben.
Lehetséges ekkora elírás vagy csak én mentem rossz irányba .Ha valakinek van ötlete megköszönném.
Igen, elég gyakran fordult ez elő. Ez még hagyján, de valamelyik nyírségi (?) reformátusnál meg magát a keresztelt gyerek nevét nem írták be, csak hogy xy fiát. Na erre varrj gombot.
Elsősorban azokhoz fordulnék tanácsért aki korábban sváb őseiket kutatták. A családom egyik ága bánáti sváb. Szerencsére a 1760.ig a családfát sikerült megszereznem amit egyik rokonom készített úgy 70 éve. Most arra lennék kíváncsi hogy a Brach család ősei Németország melyik településéről kerültek Lenauheimbe ami Temesvártól nem messze található. A mol honlapján vannak utalások a forrásokra vonatkozóan (Wilhelm-Kallbrunner féle névsorok, a kancellária levéltár, acta generále A39 törzsszám, filmtár W635/7 ) Kutatta valaki már ezeket a forrásokat? Hogy érdemes hozzákezdeni. Lenauheim település családkönyvét a Neten már átnéztem és sikerült is több nevet és pontosítást találnom.
Ha a kérdés az, hogy hogyan lehet számítógépen ÿ-t gépelni, az a számítógép rendszerétől és billentyűzet-beállításaitól függ. (Például nekem Windows 7-en ha angolra van állítva éppen a billentyűzet, akkor az "alt" gombot letartom és a jobb oldali számokon 0255-t írok -- de ha magyarra van állítva, akkor ez a kombináció ˙-t ad, és nem találok olyan számot, ami kétpontos y-t ad.)Egy megoldás majdnem minden rendszeren működik, csak a részletek változnak: találsz valahol egy ÿ-t, kiválasztod, lemásolod, és beilleszted. (Windows-ban ctrl-v és ctrl-c.)
Annyit tennék hozzá a Streliskÿ kivételével a többi névben van jelentősége ennek az archaizáló írásmódnak: jelzi, hogy az írásban y-ként megjelenő betű i-nek ejtendő, és nem olvasandó össze az előtte álló mássalhangzóval - tehát nem "tyé", "eny", "ely" lesz belőle, hanem "ti", "ni", "li".
Ilyenformán a magyar írásban csak az efféle hagyományos írásmódú nevekben van - de ott lenne - jelentősége (ha következetesen alkalmazták volna...)
Lehet Aij, Aii, Ay, Ai, Aj. Volt Ay nevű ismerősöm (umlaut nélkül) Ajnak mondta magát.
A magyar nyelvben ezen betűnek nincs önálló hangértéke. Kézírásban az umlautos ÿ megegyezik az ij-vel. Ha ilyen jellel találkozunk, az magyar névben y-t jelöl, latinban azonban, főleg szó végén, szinte biztosan hogy -ii-t, ami az -ius (főleg latinosított nevekben gyakori!). Ugyanis a latinban nagyon sokáig élt az a szabály (jóformán majdnem mindaddig, míg y-ra pontokat tettek kézírásban), hogy szó végén az -i helyett -j-t írunk pozicionális variánsként (latinban nincs j).
Csak úgy. Az 1568-as Debreceni magistratusi jegyzőkönyv-ben is van részemre egy érdekesség (latinul és magyarul vegyesen íródott). Családnevünk van ahol Bajdó-nak, és van ahol Baÿdo-nak is olvasható. Ez a kézírásban igen hasonlít az akkoriban más családnevekben is használt umlautos ÿ-ra. Kimondva így is, meg úgy is jól hangzik.
Ez jellemző volt a XVIII. századi református keresztelési anyakönyvekre, de hogy miért azt nem tudom. A házassági és halotti anyakönyveik is sokkal szűkszavúbbak, mint a római katolikusok.
Indexelem a budapesti halotti anyakönyvet, és van egy olyan név, ami egy nagy A betűből áll és mellette egy y,melyen kettőspont van. Tudja valaki, hogy kell leírni az y-t, rajta a kettősponttal?
Egy furcsa dolgot észleltem a FS-es keresgélve a reformátusok között az 1700-as években csak az apák nevét írja ki az lehetséges, hogy ekkortájt csak az apákat jegyezték fel az anyákat nem? Ha így van miért? De érdekes a római katolikusoknál pedig nem így van.
Szerintem ez nem halotti bejegyzés, hanem egy lista adományozókról. Szirik 1 pengőforintot és 30 krajcárt adott. A Latinul beszélők ide fórumon próbáld meg lefordíttatni a szöveget pontosan, mert lehet, hogy félreértettem a fejléc szövegét.
Sziasztok! Érdeklődnék,hogy létezik-e valahol még Szlovák ONLINE anyakönyv a Familysearch-on kívül? Olyan ahol esetleg megtalálható az ami a Familysearch-ban nincs.Gondolok itt olyanra mint a cseheknél az Actapublica.
Egy kis segítségre lenne szükségem a nemességkutatással kapcsolatban.
Esetleg tudja valaki, hogy TELJES TERJEDELMÉBEN hol lehet megtalálni online "Magyarország címeres könyve-(Liber armorum Hungariae)" című könyvet? Csak az első kötetet találtam meg, ami viszont csak "c" betűig mutat. :(
Arról nem is beszélve,hogy talán mindig emlékeztetni kéne magunkat,hogy a papírforma sem biztos,hogy mindig azonos a tényleges származással,genetikummal.
Nem tudom,honnan vesznek ilyen adatokat,de mindig írnak lüke százalékokat,hogy a gyerekek hány százaléka -vagy főleg az első gyerekek hány százaléka- nem a feltüntetett apától származhatott.
Igaz,hogy a szülészeteken elég furcsa dolgokat hall az ember;gondolom a különleges helyzet,meg,hogy úgyse találkoznak a mamák többet.
Addíg nem is probléma,amíg nem égő vörös a gyerek haja,mint valami ismerősnek,vagy hasonló triviális dolgok.
Lehet,hogy egy idő múlva nem anyakönyveket,hanem DNS katalógusokat lehet majd kutatgatni.
hát igen... biztos sértette az addig megdönthetetlennek hitt színmagyar hitét :-) pedig ha egy kicsit is megkapargatjuk bárkinél a felszínt, 2-5 generáció múlva fel fog bukkani egy "alien" :-DDDD
Rokonsági tapasztalatok: udvarias közöny, mérsékelt érdeklődés (éreztem benne a "minek foglalkozol már megint valami marhasággal, bár tőled megszoktuk"-ot), néha némi szóbeli segítség.
ismerősök, barátok között volt, aki nagyon érdeklődött, néhányan el is kezdték a saját családfa nevelgetését.
Akadt olyan is, aki megkért, nézzek utána az őseinek. Az egyikkel megjártam, pedig egy üveg drága bort ígért siker esetére. Bőven kaptam kiinduló adatot, így könnyen megtaláltam a felmenőket kb. az 1800-as évek első feléig, el is küldtem neki a családfát, fotókat (utóbbi nagy hiba volt!) email-ben.
Másnap felhívott, elég kimért hangon.
- Te, az mifene, ami a szépanyám szüleinél szerepel: újpolgár?? (Rögtön tudtam, hogy baj van)
- Izé... Tudod, akik akkortájt telepedtek le a faluban... Mária Terézia meg II. József rendeletileg...
Kész, telefon lecsap, én meg hasztalan várom boromat :-)
Azért jó esélyed van rá, hogy vágyaid teljesüljenek... :)
Ahogy mások is említették, mindenképpen kezd azzal, hogy beszélsz a project vezetőjével (B. László) - erről jut eszembe: skype legyen a gépeden, úgy tudjátok megbeszélni a részleteket. Aztán letöltöd a téged érdeklő polgári anyakönyvet (ehhez kapsz segítséget) és máris hajrá, indulhat az indexelés. jó minkát, ha vállalod! :-)
"Tehát ha jól értem bármely anyagot lehet indexelni amit én kiválasztok és még nincs meg az adattárban."
Nem egészen, azt hiszem. A projektgazdával kell mindenképpen egyeztetni. Ugyanis több anyag is feldolgozás (indexelés) alatt áll, amiről neki van nyilvántartása. Tehát lehet, hogy vágyad tárgyát már valaki más nyüstöli - vagy már kész is vele, csak még az ellenőrzésre vár, mielőtt bekerül a feltöltésre várók közé, majd feltöltésre kerül.
Az 1000 rekord azt jelenti, hogy 1000 házassági, halotti vagy születési bejegyzés feldolgozása. Bármely anyagot, amit szeretnél. Előtte fel kell velük venni a kapcsolatot ennek az oldalnak az alján ott a kapcsolat (feldolgozás vállalása):
Köszönöm a tájékoztatót. Tehát ha jól értem bármely anyagot lehet indexelni amit én kiválasztok és még nincs meg az adattárban. Az 1000 rekored az azt jelenti, hogy 1000 nevet kell beírni, bocsi még csak kezdő vagyok ezen a téren és ezek a kifejezések még ismeretlenek a számomra. Még egy kérdés hol tudom megnézni, hogy mi van meg az adattárban, tehát mely anyakönyvek vannak készen.
Prelleg: Köszönöm az infót, közben már én is tájékozódtam a Szolnoki levéltárban, sajnos ott is csak a 1852-1895 közötti anyag van meg ez jó de kéne még a 1797 - 1809 az hiányzik az országos levéltár anyagából is. Ja és egy érdekes infót tudtam meg, állítólag felkerül az országos levéltár oldalára az összes mikorofilmes anyakönyv, igaz csak belső használatra, tehát csak is a levéltárban lehet majd megnézni, de elmarad a megrendelés, várakozás megvan, nincs meg és hasonló dolgok.
Valóban érdemes az egyházi anyakönyvekben is kutakodni. Én ott találtam rá azokra a hiányzó 1895 utáni adatokra, amik a polgári anyakönyvekből kimaradtak.
Prelleg, nagyon szépen köszönöm az útmutatást! A dunaszerdahelyi ősök pont nem evangélikusok, de utolsó megjegyzésed folytán megtaláltam nagyapám (és két húga) keresztelését (Nemes-)Hodoson. Eddig eszembe sem jutott egyházi anyakönyvben keresni az 1895 utáni eseményeket!
Mellesleg egy felfedezés, ami talán másoknak is hasznos: Az FS keresője szerint az "Istvánt" nem találat az "István"-ra, legalábbis nem az apa neveként.
Igen,a rokonok,de még az ismerősök is gyanakvással nézik a családfakutatót.Azt gondolják;mondják is ,hogy mi érdeke fűződik az embernek hozzá.
Állítólag az örökség nem évül el soha,nem tudom,igaz-e,de állítólag még száz évre visszamenőleg is találhat valaki olyan örökséget,ami megilleti valamelyik felmenője után.
Esetleg,ha valaki tudja a családi legendákból,hogy az ő valamelyik felmenője ''kisemmizte'' valamelyik rokont,akkor félhet attól,hogy annak a rokonnak a leszármazottja kiderítheti,és elveszti amije van.
A másik ok az lehet,hogy valaki tudhat valami ''szégyent'' egy rokonról,ami ha kiderül ,rá is úgymond szégyent hozhat.Nem kívánatos nemzetiség a családban,előbb meghalt apa,mint a gyerek foganhatott;ilyesmi.
Aztán meg vannak olyan emberek,akik csak a jelenben élnek.Mintha csak a semmiből pottyantak volna a világra,egyedül magukban,maguknak.
Másoknak meg nincs is jelenük -mintahogy talán nem is igen van- ,a jelen csak egy pillanatnyi átmenet a múlt és a jövő között.
Ez a kétfajta ember talán soha föl sem fogja,hogy gondolkodhat a másik fajta.
Nem tudom,hogy leszünk ilyenek vagy olyanok,furcsa,nem?
"2 éve kutatom a családfámat, sok uj rokont megtaláltam, de kevés érdeklődést
mutatnak a családfa iránt, sőt, elutasitást. Arra lennék kiváncsi, kinek milyen tapasztalata
van e téren?"
Vegyes a tapasztalat.
Nálunk anyámék hatan vannak testvérek (55-70 évesek), a 6-os alomból a legidősebb nővért érdekli a legjobban, ő mindig kér az eredményekről kivonatot. Ketten még úgy ahogy érdeklődnek. (anyám + az egyik huga)
Másik három testvért hidegen hagyja.
Apám 2003-ban elment, van egy nővére... egyátalán nem érdekli az egész.
Nem elutasító, de totálisan közömbös.
Ami viszont már kicsit fájó, hogy nem érdekli a halott öccsének az unokája, sosem látta.
Szóval én nem tapasztaltam sosem elutasítást a családban, de közönyt azt igen.
De tudom hol kéne kopogtatnom egy kis elutasításért. :D
A másik.
Szomszéd is kutat, neki brutális tapasztalatai vannak.
Nem ritka nála, hogy azt hiszik valamifére nemlétező örökség után kutat. :D
Így aztán teljes az elutasítás néhány szálon. :)))))
De biztosan léteznek tágabb családon belül vélt vagy valós sérelmek is, ezek nagymértékben befolyásolnak egy ilyen kutatást.
A legjobb MINÉL HAMARABB letudni azt az időszakot, amely időszakra még az élők emlékezhetnek, vagy adatainak vannak róla. Mert utána már tényleg csak a talált adatokban lehet bizni.
A http://mikrofilm.uw.hu/ szerint (ami állítólag nem mindig megbízható) az A908-as mikrofilm végén és az A909-es mikrofilm elején házassági és halotti bejegyzések is vannak vegyesen (1794-1831).
köszönöm. Azért kérdeztem, mert az egyik ősapám Kozik György 1670 körül Komáromban született Kozik János cipész fiaként, a Molban néztem Komárom anyakönyvét mikrofilmen és Újvár volt beírva néhány helyen, akkor ezek szerint Érsekújvári adatok is voltak ott.
Szerintem meg óvatosan a FS-el elég érdekes dolgokat produkál, legalább is nálam. De ez a MACSE engem is érdekelne, ha valaki venné a fáradságot és egy rövid leírást közölne hogyan is működik a dolog megköszönném.
Üdvözletem, új vagyok itt Rév Komáromból, kb. 3 éve vágtam bele a nagy baltát a családfába, és azóta minden szabadidőm erre fordítom. Nem panaszkodni szeretnék, csak hát elég macerás. Dolgomat az sem könnyíti, hogy Magyarországon és Szlovákiában is kell kutatnom. Familysearch sokat segített az elején, de utána elkezdődött az aktakukackondás vagy kutatgatás. Magyarországi kutatási területem főleg Békes, Jász, Komárom megyék. Szlovákiában pedig Komárom, Új-Vár és környéke. Na de most amiben segítséget szeretnék kérni Törökszentmiklós halotti anyakönyvek 1797 - 1809 és 1852 - 1895 között létezik? Sajnos az országos levéltár mikrofilm anyagai között nem találom.
Kéne tudjam a választ, de fogalmam nincs: a mai Szlovákiához tartozó helységek állami anyakönyvei kutathatók valahol/valahogy? Konkrétan Dunaszerdahely (házassági, 1901 jan. és születési, 1901 dec.-kb. 1912) és Tótgyarmat (halotti, kb. 1926) vagy esetleg Nagykürtös (lásd Tótgyarmat) kellene.
A dolgomat nehezíti, hogy gyakorlatilag csak Pennsylvániából elérhető kutatási módszerek jöhetnek szóba. (Ha minden kötél szakad, vannak rokonok Balassagyarmaton és Pesten, de egyikük sem "családfás", és szabadidejük is kevés.)
A VII. kerületi választói jegyzékről van szó. Más bejegyzéseknél nem tűnt úgy, hogy csak a megyét tüntették volna fel. Sajnos magam sem tudom. Csak így nem tudok tovább lépni.
Bereg megyében volt egy Nagybereg (ma Berehy, Ukrajna), de talán inkább Béregről van szó, ami Bács-Bodrog megyében volt, ma Bački Breg, Szerbiában. Gondolom, a sok Bereg- előtagú helységnevet (pl. Beregszászt) már kizártad....
Egy érdekes problémába futottam. Mivel nem tudom a dédnagyapám születési helyét, megpróbáltam a választói névjegyzékben utána nézni. De az egész utca nem szerepel benne, ahol akkor lakott. Van valami ötletelek, mi lehet az oka?
Balkányon 1884-ben az FS keresője szerint 19 Julianna volt keresztelve, de egyik sem Kerekes. Viszont van egy keresztelés, ahol a nap (április elseje) és a szülők keresztnevei (Sámuel, Zsuzsánna) is egyeznek -- de az indexelt vezetéknevek teljesen mások (Ecsedi, Szilágyi). Nem tudom eldönteni, hogy ez csak véletlen egybeesés, vagy valahol valamit nagyon félreírtak. Azt hiszem, ezt csak a református anyakönyv személyes átnézésével lehet eldönteni...
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Az alábbi házassági bejegyzésben szereplő menyasszony, Kerekes Juliannát szeretném megtalálni a FS-ön (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23860-12957-37?cc=1452460&wc=92QS-4W5:40679401,52383801,41370801). Több szempont szerint is állítottam be szűrőket a keresőben, de nem akadtam rá. Van esetleg tippetek, hogy kereshetném meg a családját? Előre is nagyon köszönöm! Adri
Sikerült megrendelnem a mikrofilmeket a mormonok internetes oldalán, utána küldtek egy emailt hogy elfogadták a rendelést. Ezután a következő emailt akkor küldik, ha megjött a mikrofilm a Tihany térre, néhány hét múlva ? Előre köszönöm a választ.
Engem is érdekel ez a MACSE ha tényleg jó dolog mert sokszor az tart sokáig amikor a halálokat meg a házasságokat megtaláljuk mert a születéseket ugye a Fs-en megtaláljuk.
Valaki tudna segíteni vagy küldeni egy linket hogy hogyan tudnék kutatni ?
Egy csomó időt megspórolhatsz vele, mert a házasságok és halálozások között is tudsz keresni és sok olyat felhoz, ami FS-en nem elérhető, vagy csak az anyakönyvek alapos böngészésével. Az éves tagsági díjat mindenképpen megéri.
Ez sem teljes, de folyamatosan bővül és az esetleges elírásokat is javítják, ha szólsz, hogy rossz az adat.
Közben, a mormonoknál a Lvov-i levéltárban készült mikrofilmen megleltem a katolikus anyakönyvben a keresett adatokat. Ez a falu a monarchia, lengyelország, önálló köztársaság. Szovjetunio,és ukrajna fennhatósága alatt leledzett.
Köszönöm a hozáálásodat. Poland Tuliglowy szóra is ennyi találaltot adott ki a gugli. Monarchia beli Rudki járás Tuliglowy faluját keresem. Gyakori falunév lehetett, mert a mai gugli map Ukrajnában és Lengyelországban is ad ki találatot
Igazad van, csak nagyon biztosra akarok menni, és nem nagyon lehet, mert Prelleg-nek is igaza van. A faluban Czibikek vannak sokan, Czirik nincs is, és lehet hogy Czibik volt az eredeti név.
Csatlakozom zerferhez és canonfan_448-hoz, én is elfogadnám, hogy testvérek. A településen rajta kívül egyetlen egy Czirik sincsen, viszont nagyon sok Czibik. A Czirik 'r' betűje fölött van egy ív, ami hasonlít az 'Plebeji' 'l' betűjének szárához, tehát nem kizárt, hogy ő is Czibik. (És ha ők testvérek, akkor nagyon valószínű, hogy a Czibik-Maronka házaspár gyermekei is az ő testvérei.)
Apollónia már eleve ritka keresztnév mint a fehér holló.
Egyébként nem arról van szó, hogy több Joannes Czirik, avagy Apollonia Maron található-e a településen. (ez símán lehetséges, sőt valószínű), hanem arról, hogy mégegy ilyen nevű pár van-e...
Szia! Próbáltam e-mailt küldeni priviben, de visszadobja az e-mail címedről a leveleket. Tudsz megadni másikat, vagy az én mailemre küldeni az említett anyakönyvekről? KÖszi
Viccet félretéve, én nagy eséllyel elfogadnám, mert ezt még nem is tartom olyan nagy elírásnak, az azonos keresztszülők pedig nagy súllyal esenek latba.
A beírt adatokat senki sem ellenőrizte, a szülők esetleg írástudatlanságuk miatt nem is tudták volna. Szóval a plébános vagy a káplán úgy írta, ahogy (nagyot)hallotta, vagy ahogy emlékezett rá amikor leült az anyakönyv mellé hogy beírja a születést.
Tóth László István: Nincsen benne Székesfehérvár, sajnos nem teljes a sorozat. Fehérvár a Városok között lenne (nem a 13. könyv!), ami sohasem készült el. Ha jól látom az MNL OL-nél a B 235 számú mikrofilmen van rajta. Ezen az oldalon meg lehet nézni a városok listáját, mikrofilmszámokkal: http://mikrofilm.uw.hu/projects/census_1828.html
-Tremmel-: Nem a számítógépben van a hiba, tényleg nagyon lassan tölt be.
Megérdeklődöd telefonon vagy emailben, hogy az MNL melyik budapesti kutatótermében (Bécsi kaput tér [sanszos], Hess András tér vagy Lángliliom utca) tudod megnézni a P. szekciós anyagokat.
Ha emailben kérdezed, akkor a pontos jelzet alapján megmondják, s azt is, hogy hány nap alatt készítik elő.Ezután megkéred a neked megfelelő időpontra, felkeresed az adott kutatótermet, beiratkozol az MNL-be és megnézed az iratokat.
Elvileg fotózhatod - de azért kérdezz rá a biztonság kedvéért -, fotójegy megváltása ellenében.
Alsó-Fehér, Temes és Arad ami biztos, Krassó-Szörény esetleges, a fehértemplomi rész meg bizonytalan (a szerbek jól kib... velem, ha nem tudok kikuncsorogni eredményt, akkor az a rész feltehetőleg kuka, max. falu- és temetőlátogatások jöhetnek szóba...
Valle Lunga néven keresd a térképen, de sok helyen az eredeti nevén is megtalálod ( pl: wikipedia, sőt saját honlapjuk is van http://www.langtaufers.com
Felteszem, hogy az olaszoknál kell keresni az anyakönyveket, mert azok a plébánián szoktak maradni az elcsatolgatások után is.
A családfám egyik ága nagy rejtély nekem, gondoltam kérek egy kis segítséget, hátha tud valaki valami ötlettel szolgálni. Az ősöm egy magyar közigazgatási összeírás alapján (amit a korabeli anyakönyvek alapján állítottak össze) Tirolban született, Landeck kerületben, Langtaufers-ben.
Ez ma a google szerint egy síparadicsom Olaszországban, gondolom elcsatolták a területet a háború után az osztrákoktól.
Ennek az ősnek a felmenőit vajon hogyan kereshetném tovább?
Langtaufers mi egyáltalán ma, egy mező, rét, volt-e neki plébániája? Ha nem, melyik városra tippeltek, hol találhatnám meg az anyakönyveket?
A marosvásárhelyiben ugyan még nem voltam, de gondolom nagyjából ott is úgy működik minden, mint máshol. Nem kell előzetes engedély. Ha fotózni akarsz, arra készülj fel, hogy a pénz befizetése nem a levéltárban történik és ha több nap szeretnél fotózni, akkor külön-külön papírra kérjed a befizetési igazolásokat. A levéltár elérhetőségét és nyitvatartását itt láthatod. Amint alább olvasni lehet, van aki arrafelé megy, olcsóbban kijön ha őt kéred meg (persze nem lebeszélni akarlak az utazásról, érdemes ott körülnézni, gyönyörű vidék). Mostanában Robi is arrafelé jár. Ha csak egy-két adat kell és le van már fotózva a település (ez itt meg tudod nézni), akkor Jánost is megkérheted és megnézi neked, az email címét itt találod, a yahoos-ra írj.
Köszi a választ. Az adatok egy részét fénymásolatban már beszereztem, de sajnos néhány lap olvashatatlan, ezért kéne elmenjek a Marosvásárhelyi Levéltárba. Eszerint nem kell előzetesen engedélyt kérni, elég ha odamegyek.
holnap s holnaputan Maros megyeben (szekhely: Marosvasarhely), csutortokon s talan penteken is Also-Feherben (Gyulafehervar), penteken esetleg Krasso-Szorenyben (Karansebes), jovo hetfo-szerda Aradban es Temesben (Arad, Temesvar), jovo csutortok-penteken pedig a vajdasagi Fehertemplomban (kornyeke + Versec es kornyeke van tervben.
aliknek innem kellen adat, kutatas, a koltsegekbe valo beszallas elleneben megprobalhatok keresni neki is. Reszleteket emailben lehet kerni es adni. (gmail)
Elég rég voltam jelen itt, de most szeretnék segítséget kérni, illetve tanácsot. Olyan személyt keresek, vagy eddig számomra ismeretlen rokont, aki a Felvidékről /Bars, Gömör kis hont, ... vár megyékből/ származó Vály, Vályi, Válly...nemes családokat már ábrázolta családfa táblán, vagy éppen ezt kutatja hogy összetudjam vetni az általam eddig ismert adatokkal. Ami által kitudom szűrni az én őseim vonalát megközelítőleg 100% os biztonsággal! Köszönöm a segítséget!
Szolgáltatásként Szlovákiában is működik genealógiai kutatás. Ahogy látom, elég széleskörű lehetőségekkel az egyszerű kalauzolástól- a teljes faállításig.
Keresésre a gugli sok ilyet felad. ( Slovakia genealógia) Láthatóan vannak közöttük akik boldogulnak valamennyire a magyar nyelvvel is. Elérhetőséget adnak. Pl. Kassán: jurajcisarik@hotmail.com . Egy próba e-mailt azért talán megérne, akár neki, akár másnak. Az még ingyen van. Ha csak néhány adatra van szükséged - sosem lehet tudni. Ha meg fizetős, az már tőled függ, hogy mennyire, és hogyan akarsz haladni.
Feltételezem, hogy nem teljes családfát kérnél, mint némely USA-beli megrendelőjük.
Köszönöm szépen! :D Van egy Sedlic Kutna Horában,köze lesz a családfámhoz kicsit később,ott fog születni Joannes Hlawka ,Adalbert fia,de,hogy itt mi a szerepe? Bár az nagyon messze van ,azt sem tudom,hogy ez a bejegyzés lehet-e az az Adalbert akit én keresek? Az apa stimmel,az időbe belefér csak messze van a következő helytől. Bár ők aztán már bejárták a fél világot!
Sziasztok. Kérdezném esetleg járt-e már valaki Marosvásárhelyen, a Maros megyei Levéltárban. Van-e náluk magyarul beszélő levéltáros ill. mennyire bonyolult kutatási engedélyt szerezni. Kösz
Március 3-án kereszteltetett Vojtěch, Bernard Hlavka fia. Anyja Eva. Keresztapa: Vojtěch Krča třeboni(ni) molnár. Tanúk: Jan Černohlavek Lhotából (a "Sedlicz."-cel nem tudok mit kezdeni), Kateřina Taubová tanárnő Lhotecek-ből.
Bal oldalon a legfelső,márc.3.-ai. Azt tudom,hogy Hlawka Wojtech születése,apja Bernard. Érdekelne,hogy mit lehet még tudni,anyja neve stb. Előre is köszönöm!!
kmotrowe P. Samuel Szikel a P. Sigismundus Kux kmotri Pani Dorothea Fistrovitz a P. Eleonora Weiserle.
Skoumi tanácsa mellett még érdemes megnézni a testvérek keresztszüleit is. Ha (nagyjából) végig ugyanazok a személyek, akkor biztosan testvérek. A két legfiatalabb testvérnél már szerepel az anya neve, Zsigmond keresztelésénél, Anna Rozinánál (1771, a túloldalt lévő bejegyzésben), valamint Sámuel fiúk halálánál (1781. jún.) pedig odaírták Hegedüs foglalkozását is. (Vajon Anna Rozinánál miért szerepel a lapon három bejegyzésben is az apa neve?)
Segítséget kérnék egy rutinos filmrendelőtől. Megpróbáltam rendelni filmet a Tihany térre, sikeresen végigmentem minden fázison, beírtam minden adatot és amikor az utolsó lépés is megvolt, akkor azt írta ki, nincs szerencsém, túlléptem az időt. Többször próbálkoztam, ugyanez lett a vége. Mit lehet ilyenkor csinálni ? Előre köszönöm a választ.
az anyák nevét ebben az időszakban általában csak keresztnévvel adták meg. sajnos... :(
keress még gyerekeket ettől a pártól, majd keresd a házasságot a legkorábbi gyerek előtt... ha szerencséd van, nem az lesz, hogy valaki özvegyét vette el, mert akkor kereshetsz még egy házasságot :)
Prelleg, köszönöm a német fórum tippet, pár óra alatt megfejtették a kisszebeni házasságot.
Tehát a következő lépes a menyasszony születése volna, ami a megfejtés szerint Eperjesen illik, hogy legyen. Az FS keresője csak egy olyan Hegedűs Annát talál, aki megfelelő korú, hogy 1784-ben házasodjon, és a szülők nevei is egyeznek (Sámuel, Zsuzsanna). A kép még nagyjából olvasható is -- csak az a baj, hogy szlovákul van:
Baloldalt a harmadik bejegyzés, amit én kb. így olvasok: 1765 Die 27 Aug Pokrstena Aña Dcera Pana Samuele Hegedus Pani matki P. Susani P. komotrowe P. Samuel Bikel a P. Sigismundus Scup kmatri Pani Dorothea Fistkowitz a P. Eleonora Heiserle.
Szlovákul egy szót sem tudok, de azért ebből nagyjából kiveszem, hogy ki a gyerek, kik a szülei, és kik a keresztszülők. Azt viszont nem tudom, hogy megad-e valami foglalkozást az apának -- az "én" Samum (ruha-)festő (Färber) volt Eperjesen. Ja, és jól látom, hogy az anya családnevét kihagyták? (Geithner kéne legyen.)
Segítséget szeretnék kérni, mivel elakadtam a családfakutatásban. A keresett ősök a mai Románia területén Dettán és Gátalján születtek Temes megyében és Arad megyében. Vannak-e a neten olyan elérhetőségek ahol tudok tovább keresgélni, de bármilyen segítséget szívesen fogadok. Az egyik Ősöm állítólag az USA-ba disszidált valamikor a 30-40-es években de a vezetéknevén kívül illetve az apja és anyja nevét tudom csak. Hol találhatok erre vonatkozó anyagokat.
Én nem durrognék - bár én is számolgattam, de ez nyilván nem egyéni kutatókra szabott ár - ha volna olyan közintézmény, ahol elérhető volna. De sajnos nem tudok ilyenről. Pedig biztos van...
Pont ezen durrogtam nemrég, hogy "mindössze 5000 forintért havonta". Ha úgy tetszik 16 EUR. Vagy ami még szebben hangzik, az 60,000 forint per év...
Senki sem vitatja, hogy sok munka van benne, de ezt az árat nagyon túlzónak érzem, főleg mert biztos vagyok benne, kaptak szépen támogatást is. De hát amennyi bőrt lehet, azt le kell húzni.
A vőlegény biztos Soroksáron született és ott is özvegyült meg
Megnéztem azt a bizonyos Hartl Teréziát a Józsefvárosban de ott mindegyik gyereknél Hartl szerepelt és van külön Hartl és Partl nevű családnév lehetséges a Ferencvárosból származik de az is egy érdekes tény hogy ő amikor először házasodott mivel özvegy volt az 1824-ben született az első gyerekük és ha a mostani Férjével lenne egy idős vagy fiatalabb akkor 16 évesen szült volna. Magyarán ha 1808-ban vagy korábban született akkor 1824-ben 16 éves lett volna.
A toberci98 által feltett képpel, illetve az egyik tanú foglalkozásával kapcsolatban lenne egy kérdésem. Mit jelent itt a "vector" szó? A matematikát félretéve, a jelentése "átvivő", amiről - no meg Sorksárról - az ugrott be, hogy talán révész volt. Ez persze csak tipp. Találkozott már valaki ezzel?
Azért érdekes, hogy mind a vőlegénynél, mind a menyasszonynál két helységnév szerepel, ill. a férfinél kétszer Soroksár. Az egyik nyilván a lakhely, a másik az illetőségi (születési) hely. Meg kéne nézned a fejlécet, mi az elvi sorrend.
Tegyük fel, hogy Rákoscsabán lakott (mivel ott nem találtál születési bejegyzés). Ferencvárosban nem keresztelhették, mert akkor még nem volt plébánia. Körül kéne nézned a környéken, hol volt templom akkoriban. Pl. az említett pesti ferencesek, esetleg a belvárosi plébánia, vagy teszem azt a józsefvárosi, ott 1809-ben kereszteltek egy bizonyos Hartl Teréziát...
Annál inkább máshol keresném, mert az elbocsátó kapcsán határozottan sponsi, többesszámban szerepel.
Szóval ne add fel, van még remény a továbblépésre! :)
ilyenről, mint ez, nem tudok - ettől persze még lehet :)
van szlovák genealógiai fórum, ahol szlovák, vagy angol nyelven lehet küzdeni. a magyart szerintem nemigen fogják tolerálni, bár még nem próbáltam. ha érdekel, megpróbálom előkeresni valamikor
Igen igaz hogy születek ott Partl gyerekek de mi megnéztük a levéltárban a rákoscsabai anyakönyveket 1797-1810-ig (a férje 1808-ban született) de nem találtunk még hozzá hasonló nevűet se :/
Az elbocsátó igazolás szerintem inkább a vőlegényre (sponsus, -i, m) vonatkozhat, hiszen ő volt soroksári lakos, az asszony ferencvárosi, már csak azért is mert az első férjétől származó gyermekét is Ferencvárosban keresztelték meg. Nagyon valószínű, hogy tényleg rákoscsabai származású, hiszen az 1800-as évek elején két Partl/Bartl családnak is születtek ott gyermekei.
Az Ancestry.com-ra új rekordok kerültek fel a világ több tájáról - köztük Magyarország és Szlovákia. Az új gyűjtemények szeptember 1. éjfélig ingyen kereshetők. Persze sok adat egyezik a familysearch-ön lévőkkel, de első ránézésre vannak újdonságok is, pl. holokauszttúlélők, zsidó gyűjtemények. Ez itt a magyarországi "akciós" oldal: http://search.ancestry.com/Places/Europe/Hungary/Default.aspx
Az oldalak tetején általában van egy fejléc, ahol megtalálod az egyes rubrikákba írt adatok jelentését (copulati=egybekelők, testes=tanúk, stb).
Igen, mindketten özvegyek voltak, a vőlegény Soroksárról, Pest vármegyéből (cottus Pestiensis), a menyasszony Rákoscsabáról, szintén Pest megyéből.
Nem tudom, hol volt az esküvő, de valószínűleg nem Soroksáron vagy Rákoscsabán, mert az utolsó rubrikában a megjegyzés szerintem azt jelenti, hogy a házasulandók hoztak elbocsátó igazolást a saját plébániájukról, ahol keresztelték őket.
(Éppen ezért azt tippelem, hogy nem Ferencvárosról van szó, hanem a ferencesek templomáról, valószínűleg ott keresztelték a hölgyet)
Lehet, hogy nem is latin, hanem német segítség kell: a bevezető szöveg az latinul van, és azt el tudom olvasni, de a többiből csak a neveket ismerem fel, tehát talán inkább arról a (számomra teljesen olvashatatlan) német kézírásról van szó.
(Mindig elfelejtem, hogy az index.hu-n nem lehet a hozzászólásaimon utólag javítani.)
Odáig kibogoztam, hogy ez Styavniczky (itt inkább Sciavnitzky) András és Hegedűs Anna házassága 1784-ben, Kisszebenben. Azt is látom, hogy vannak szülők: S. Mátyás, König Judit, H. Sámuel, Geithner Zsuzsanna (a keresztnevek latinosan, a vezetéknevek németesen írva). De ennél sokkal több szöveg van, amit egyáltalán nem sikerül elolvasni. Nem segít, hogy latinul kb. annyit tudok, hogy vannak névragozások.
Ha helyesen azonosítottam, akkor ezek dédapám dédszülei.
Kerület: Spiská Nová Ves Róm. kat. plébánia hivatal, Egyházkerület: Spiské Vlachy és Dobrá Voža (ma a következő helységhez tartozik:Spiské Vlachy), Kolinovce
illes1222 13740. hsz.: Ha a Familysearch-ös indexelésre gondolsz, ott a magyar keresztelési anyakönyvek indexelésénél kellett volna indexelni az anya nevét is. Ha jól látom a szabadkai anyakönyveknél is ezt tették. Ha a te ősödnél nincsen feltüntetve, annak több oka is lehet. Az amúgy idegen nyelvű indexelő nem tudta kibogarászni a feleség nevét, vagy tényleg nem volt az anyakönyvben feltüntetve. (Léteznek olyan korai anyakönyvek más településeken, ahol csak az anya keresztnevét, vagy még azt sem írta le az anyakönyvvezető.)
vaclav 13710. hsz.: Péterfalván a nemesi összeírások nem tartalmaznak Sárközyeket, a tivadari nemesek között viszont találunk családtagokat.
Egy ősöm 1845-ben született Szepes olasziban,(ma Szlovákia) azonban 1844 és 1852 között magyarul anyakönyveztek és ezeket az anyakönyveket sehol sem találom.
Szerintetek hol találhatnám meg ezeket az anyakönyveket?
A már indexelt polgári anyakönyvi adatok bárki számára kereshetők, de a hozzájuk tartozó beszkennelt anyakönyvi oldal képe (ami jóval több információt tartalmaz) csak regisztrált felhasználóknak érhető el, ezért kér bejelentkezést.
Kb. 1 perc alatt regisztráltathatod magad, onnantól te is láthatod, természetesen továbbra is ingyen.
familysearch.org oldalon találhtó felvidéki anyakönyvek között nem találom Szutor községét. Esetleg tud valaki segíteni, hogy hol találhatóak meg?
A másik kérdésem, hogy a Magyarországi települések anyakönyvei közül nem mindegyiket engedi megnézni. Bejelentkezést kér hozzá, de hova és miért. Nagyon köszönöm előre is annak aki segíteni tud nekem ezekben a kérdésekben.
Hasonló gonddal küzdök Vízlendva, Rábaszentmárton, stb. esetében. Sajnos a leszakított területek esetében - ahogy Prelleg írta - csak az 1826 (néhol 1828) után kötelezően vezetett másodpéldányok elérhetőek, az eredeti anyakönyvek ott maradtak eredeti helyükön. Naná, hogy több felmenőm 1923-1925 között született, házasodott....
Most várhatunk az osztrákokra, szlovénokra, stb. - vagy meg kell látogatni az ottani plébániát.
"A mi levéltárunk szempontjából jelentősebb változás mégis csak 1826-ban történt a plébániákon vezetett anyakönyvek esetében. Ettől az évtől kezdve minden plébánosnak két példányban kellett az anyakönyveket elkészítenie. Az első példányt továbbra is a plébániájukon őrizték, a másikat pedig évente be kellett küldeniük az érseki központba. ... 1826-tól tehát az érsekségen is megkezdődött a kereszteltek, egybekeltek és meghaltak anyakönyveinek gyűjtése."
Én arra lennék piszokul kíváncsi, hogy lovon vagy kordéban tette meg az utat a Vereckei Hágón át ősöm?? És hogy anyai, vagy apai ágon....bocs ez így buta, mert mindegy:DDD
A FamilySearch-i kereséshez tudni kell, hogy az index is és a kereső is hibás és hiányos.
Az indexelési minőség becslésére érdemes körülnézni a szlovákiai egyházi anyakönyvekben, amik részlegesen ugyan, de fent vannak képben is és indexben is. Én például pont ma reggel küszküdtem a (Vág)farkasdi és negyedi anyakönyvekkel és indexeikkel, ahol egyik ősanyám (dédapám dédanyja) keresztelését végül képenkénti kereséssel megtaláltam -- az indexben csak a neve, apja neve (ami történetesen Szabó János volt), és az évszám szerepel, pedig az anyakönyvben (aránylag) tisztán olvasható a hónap, nap, és anyja neve. A határokon belüli anyakönyvek is pont így néznek ki, és az indexelők pont ugyanúgy nem tudják elolvasni a papok és lelkészek macskakaparásait. (Nem segít, hogy az FS-féle munkamenet majdnem találomra adja a képeket, tehát az indexelő nem tanulhatja meg, hogy a faluban milyen nevek voltak, vagy a pap hogyan írta a T-t és F-t.)
A kereső hiányaihoz ajánlok egy kisérletet: keress először Debrecenit, utána Debreczenit. Panaszkodtam róla a Support-nak, de a válasz értelmetlen: azt írták, hogy a SoundEx algoritmusa szerint a c utáni z-t figyelmen kívül hagyja a kereső, de ez pont az ellenkezője a tapasztalt eredménynek, ahol a Debreceni teljesen más találatokat hoz, mint a Debreczeni. Egyéb általam ismert hibák: a kötőjeleket teljesen értelmetlenül kezelik (a Szent-Györgyire találat a Szent Györgyi, de nem a Szentgyörgyi), a Julianna és a Gyula náluk egyre megy, és a "pontos egyezés" valami általam nem ismert meghatározását használják, főleg a helységneveknél.
Ezek a római kat. és a református egyházi keresők a familysearch-ön mennyire pontosak?
Mármint minden embert kiadnak akik szerepelnek az anyakönyvben?
Pl: ha csak azt adjuk meg hogy rákoscsabai születés és 1808-at adunk meg évkörnek semmi név meg semmi az kiadja az összes gyereket aki rákoscsabán született ekkor?
Mert én nem találom a szépnagyanyámat Partl Teréziát aki rákoscsabán született 1805 és 1810 között de még pestmegyében sem talált ilyen nevű embert. Pedig a férje 1808-ban született.
Sajnos nincs fenn, ahogy a többi, Pest Megyei Levéltárban őrzött állami anyakönyv sem. Sok abonyi lakott Paládics pusztán, ami hol az abonyi, hol pedig a tószegi anyakönyvi kerülethez tartozott, többször is változva, szóval érdemes lehet átnézni a tószegi anyakönyveket, melyek fenn vannak a Familysearch-ön. Nagyjából az 50-es évektől kezdődően a szolnoki halotti anyakönyvekben egyre gyakoribb az abonyi halott bejegyzése. (A ceglédiben is, de az sincs fenn a honlapon.) Szerencsére a PML MNL-ben nem a 130-as, hanem a 100-as szabály él.
Hazafil Gáspár Bence érsekcsanádi segédjegyzőnél látványos vagyongyarapodás jelentkezett. Ezután eltűnt és vele együtt több ezer korona közpénz is. Már keresik.
"A betegség heves volt és gyors. Magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt. A legtöbb beteg néhány nap múlva jobban lett. A legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta."
Van egy család amit most kutatok, a családi mondák szerint a családfő és 2 lánya az 1918-as spanyolnáthában halt meg pár napon belül. Nos a 2 lánynál valóban spanyolláz a halál oka az anyakönyvben, de a családfőnél viszont tüdőgyulladás.
Szívesen. Igen, érdemes megnézni az FS indexelt német adatbázisában, csak ott is sok a névelírás. Nem minden minden német mikrofilmjüket indexelték sajnos, ezért érdemes megnézni hogy megvan e a település mikrofilmen nekik, a Places pont alatt lehet megnézni itt: https://familysearch.org/catalog/search. Azután Budapesten a Tihanyi téren lehet megrendelni megnézésre, ez elég nonyolult eljárás.
A segítségedet szeretném kérni (természetesen másét is, ha tud segíteni!). Amint írod, a közelmúltban jártál az aradi levéltárban. Mivel - jobb híján - én is rákényszerültem, hogy előbb-utóbb elmenjek oda, kérlek, ha van egy kis időd, röviden foglald össze mindazt, amit tudnom kellene a sikeres "vadászathoz" (református anyakönyvekről volna szó). Megközelítés, félfogadási idő, iratkikérés módja, mennyit és mennyi idő alatt hozzák ki, beszélnek-e magyarul, szóval minden érdekelne, már csak azért is, hogy ne hiába utazzak oda és ne hiába költsek szállásra. Mindez nagyon fontos lenne számomra, hiszen ez az egy ága van a családomnak, amelyről csak minimális információim vannak. A szükséges adatok egyébként kivétel nélkül 1895 előttiek, így aligha lesz jogi akadály.
Került már valaki kapcsolatba az Ugocsa vármegyebeli Sárközy családdal? (Tisza)Péterfalva, Tivadarfalva stb. Sajnos az ottani anyakönyvek nehezen illetve elég drágán kutathatók :-(
Az egyetlen utalás amit eddig találtam a Nagy Iván-féle Magyarország családai könyvben néhány sor, ami Tegdes-Sárközy családnál említi, hogy "1750-ben Péterfalvára más családokkal együtt a Sárközy család is nádori új-adományt kapott", illetve, hogy "E század elején Tivadarfalván a közbirtokosok sorában olvassuk : Sárközy Györgyöt, Lászlót, Mihályt, Miklóst és Zsigmondot". De semmilyen konkrét kapcsolatot nem tár fel a tárgyalt Tegdes-Sárközy családdal. Forrásként idézi a Szirmay Antal: Notitia politica, historica, topographica inciiti comitatus Ugochiensis c. művét, ezt megnézem majd, de túl sok pluszt mondjuk nem várok tőle.
Köszönöm szépen! Mondjuk megvan a keresett személy, hogy honnan jött. Megtalálom a betelepített németek között. Hogyan tudok továbblépni? Az FS-en a német adatok között tudok tovább keresni? Elnézést az értetlen kérdésért, de ilyenben semmi tapasztalatom.
Az első három hajózási menetrend indulási és érkezési adatokkal Baja-Érsekcsanád és Pest között folyásirányban és fordítva.
A kép:
Érsekcsanád községben Tanas nevű földműves szörnyű halált halt; megégett saját házában egy tűzesetben melyet saját maga okozott mert ágyában elaludt dohányzás közben
A Kramerius adatbázisában találtam néhány újságcikket, amely a lakóhelyemet, Érsekcsanádot említi. Az egyiket feltették szkennelve (1931-ből, csatolom), viszont a többit szerzői jogok miatt nem lehet megnézni, csak a szkennelt és így torz szöveg egy részét. Íme:
Lidové noviny Periodical Page ISSN: 1802-6265 Volume: 1921 Issue: 31.3.1921 Page: 2 Érsekcsanádu do Báje od- jeli po kadé úterý, čtvrtek a sobotu v 7.-10 hod. ráno. příjezd do Bajo v tý den v 7.50 hod. ráno. Proti proudu: Donnl jízdy z Érsekcsanádu (t. ě. maďař, pohraniční sta- nice) do Poíti: Odjezd z Érsekcsanádu ve 3 hodiny odpol.. příjezd jd. Pe.-sti přítího dne vo
Lidové noviny Periodical Page ISSN: 1802-6265 Volume: 1921 Issue: 31.3.1921 Page: 2 hod. rino. příjezd do Báje v týti den v 7.60 hod. ráno. Proti proudu: Denní jízdy Érsekcsanádu (t. č. maďař, pohraniční sta- nice) do Posti: Odjezd z Ěrsekcsanádu vo 3 hodiny r,<i**-,>i příjezd flo Peti .přítího dne vo 2.*20 hod. ráno. Z liajo do Érsekcsanadu odjídí se kadó úter-č
Národní listy Periodical Page ISSN: 1214-1240 Volume: 1921 Issue: 30.3.1921 Page: 6 třikráte v týdnu pokračující jíz- dou t Érsekcsanádu do Baja, a sice: odjezd z Érsekcsanádu kadé ůtfrý, čtvrtek a sobotu 7.30 ráno. Příjezd do Báje v tých, dnecli 7.50 ráno. Proti proudu: denní jízdy z Érsekcsanádu (L č. maďarské pohraniční stanice) do Peti. a sice: Odjezd z Érsekcaanadu
Az első kettő talán ugyanannak a cikknek az része? Annyit kibogoztam, hogy ez egy hajózási menetrend értesítő amelyben Baja és Érsekcsanád állomásokat említi. A Baja-Pest közötti dunai hajójáratról van szó.
Az 1898-as helységnévtár szerint hét Tompa nevű helység volt Magyarországon, a többi általad felsorolt névből azért valószínűleg ez szűkithető Bács-Bodrog megyére - igaz, ott is két Tompa volt :o)
- Tompa (1) - anyakönyvezés Szabadkán
- Tompa (2) - anyakönyvezés Kis-Szálláson
- Kelebia - anyakönyvezés Szabadkán (csak 1924 óta önálló község)
Ha egyházi anyakönyveket (római katolikus) keresnél, azokat szintén Szabadkán, Kisszállás esetében Jánoshalmán lehet megtalálni (Kelebián 1922, Kisszálláson 1909 óta van önálló plébánia)
Ha nem tudsz angolul, az nem kizáró ok, valóban csak néhány szót, gombot stb. kell megjegyezni, a konkrét indexelésnél aztán már magyar nyelven is megtalálod a kitöltendő mezők neveit. Segítséget itt, illetve a JPmiaou által javasolt FS fórumoldalon tudsz kapni, szerintem sokan szívesen súgnak majd neked.
Ha viszont konkrét helységen szeretnél dolgozni, akkor javaslom a MACSÉ-t, náluk választhatsz falut, várost, születést, házasságot, időszakot, stb., legalább is a polgári anyakönyvek esetében (1895. október 1-től).
Sok sikert, minden egyes kis adat, amit fel fogsz dolgozni, sok segítséget jelenthet másoknak is!
A FamilySearch-féle indexeléshez kell egy kis angoltudás, mert a program (menük, gombok, parancsok, stb.) nincs lefordítva magyarra, de ha sikerül megtanulni a használatát, a magyar projekthez van magyarul utasítás. Segítséget itt vagy a FamilySearch index fórumban (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9217353) kérhetsz.
Az FS-féle felállításban nem lehet települést választani, sőt még megyét sem, mert csak azt lehet indexelni, amit ők éppen felsorakoztattak. Ez jelenleg "Borsod/Abauj-Torna" (végre bevallották, hogy Zemplénből semmijük nincs, és átnevezték a projektet).
Az indexelésnél több pontosságra törekednek a névmezők megjelölésénél: nem "first name" (előnév) és "last name" (utónév) szerepel, hanem "given name" (keresztnév, személynév) és "surname" (vezetéknév, családnév).
1895 előtti indexelés jelenleg a szlovákiai egyházi anyakönyveknél folyik, ami néha magyarul van, de nagyon sok ciril betűs és egyébként olvashatatlan köteget kell visszaküldözgetni, mire néha ad magyart.
Másik kérdésem. Szeretnék részt venni az indexelésben, de nem tudok angolul. Ha elakadok, hol kaphatok segítséget? Választhatok-e települést? Részt lehet venni 1895 előtti időszak indexelésében? A kereszt és vezetékneveket a mormon honlapon fordítva kell beírnom, csak úgy van találat. Ha én indexelek, akkor is fordítva kell beírnom?
Segítsetek. Ha valakinek a születési helyére vagyok kíváncsi, de csak a vidéki lakóhelyét tudom az 1917-33-as évekből, milyen nyilvántartásban lehet keresni?
Az egészben azt nem értem, hogy a családi hagyomány miért csak Sándor Salamont tartja számon, mint meghalt testvért? Még volt utána Lajos, aki négy hónaposan halt meg (a halál okát még nem fejtettem meg: "derme"? https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23431-19101-80?cc=1554443&wc=9PQM-RMZ:107654101,110255601,110255602,120005801), és csak azután a két felnőttkort-megért testvér, Árpád és Miklós -- és utánuk Zoltán és Borbála, akikre Árpád (dédapám) kellett emlékezzen, hiszen majdnem hat éves volt, amikor Borbála született, és Zoltán pont bátyja hetedik születésnapján halt meg, "torok-hurut"-ban.
Három: szerintem mh (meghalt) 1873. július 20. Igen, az évszám elsőre 1870 lenne, de az kizárt, hiszen Salamon 1871-ben született. Ezek után jutottam a 73-hoz (valami kritikán aluli írást emlegettem az előbb is).
meg kellene nézni a halotti anyakönyvet, hátha - vak tyúkként - szemet találtam. :)
Egy: tényleg "túlfolyás", de nem szlovákul van, hanem magyarul, csak a kézírás kritkán aluli... :)
csak félig-meddig silabizáltam ki, ha jól sikerült akkor Zajzon Erzsébet egyrészt férjhez ment, másrészt a Zayzon/Zajzon névváltozat "ehhez képest igazíttatott", a lényeg, hogy nem az általad keresett névhez tartozik a bejegyzés.
A legutóbbi szlovák frissítésnél a FamilySearch-re felraktak egy csomó losonci adatot, és minden félreindexelés dacára találtam dédapámnak három extra testvért -- de nem sikerül elolvasnom néhány dolgot.
Egy: a legkisebb végre lány lett, de mivel senki sem tudott róla, gondolom meghalt. Valami van is az "észrevétel" rovatban, de nem tudom, mi -- és az a gyanúm, hogy nem is oda tartozik, hanem a felette levő sorból túlfolyás (és azt hiszem, szlovákul): https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23397-10974-49?cc=1554443 102. bejegyzés, Borbála Anna, Selmeczy Sándor cukrász és Rőczey Borbála gyermeke.
Kettő: az utolsó előtti gyereknél (Zoltán Jenő: https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23397-10882-54?cc=1554443) a megjegyzés rovatban van egy bejegyzés, amit én "+ 1881 Febr. 26"-nak olvasok -- de a losonci halottikban nem találok 1880-akárhányban Selmeczyt. Félreolvastam a dátumot, vagy a halottiknál hibáztam el valamit?
Három: az elsőszülött Sándor Salamonnál (akiről tudta a család, hogy kétévesen elvitte a cholera-járvány, nagyanyjával együtt) van egy bejegyzés (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23431-16090-70?cc=1554443), ami azt hiszem, a szülők házassága kell legyen, de nem tudom kibogozni a betűket előtte, és a hónap nem egyezik az unokájuk által feljegyzettel -- de sem júliusban, sem novemberben nem találom őket a losonci házasságot között. Megint félrenézek valamit, vagy talán meg kéne nézzem más felekezetnél? (Tudtommal mind a Rőczeyk, mind a Selmeczyk evangélikusok voltak végig, és unokájuk határozottan úgy tudta, hogy Losoncon házasodtak.)
Szívesen. Nincs ilyen adat Ez Wener Hacker könyve alapján van, aki a kibocsátó sváb uradalmak levéltári anyagait nézte meg. Elnéztem egy adatot, volt még két testvérük Josef és Anton és Anton volt a katona aki meghalt 1778 előtt, ők nem voltak katonák.
Szívesen. Sajnos nincs. Van még két Sentenstein, két testvér Johann és Willibald, ők Rulfingenből jöttek, Sigmaringen mellett fekszik, 1778 előtt Magyarországra, a Savoyai herceg dragonyosezred katonái voltak.
Az Országos Levéltárban megvan, a megyeiekben talán. Nekem van néhány kötet. Találtam egy Hans Sentensteint, 1693.08.01-én jött Völlkofenből - Sigmaringen közelében van. Tudom s helyett itt t van, de hátha.
Az 1768-as urbárium hozzáférhető valahol? Én Fehérváron kutakodom a Sensenstein család után. Érdemes beruházni a Stader-féle kötet valamelyikére? Esetleg valakinek nincs meg valamelyik?
Pár hete voltam utoljára - sajnos igaz. Még mindig ott vannak... ugyanazok, amik 1,5 évvel ezelőtti próbálkozásomkor is ott voltak (s már akkor is évek óta ott voltak...)
Rengeteg anyakönyv van Bukarestben, nincs menetrend, hogy mikor hozzák-viszik őket, a temesvári levéltár sem tudja... a román elnevezés szerint P. R és S kezdőbetűsök üdülnek.
Én is szívok vele...
És nem digitalizálják - információim szerint, hanem csak mikrofilmezik.
Nem a mormonok - a románok. Tehát FS-en nem várható, hogy megjelenik.
A digitalizálásra és online elérhetővé tételre nincs forrásuk, se emberi se technikai kapacitásuk.
Ezt pár hete mondta az aradi levéltáros (oda is átruccantam) - őt kérdeztem arról, hogy náluk is vannak-e Bukarestben pihenő anyagok? S hogy mi ez a tökölés...
Bár ha azt nézem, hogy déli 12 után ott szinte mindenkinek büdös dolgozni, akkor tényleg elég lassan halad a meló...
Ha római katolikus anyakönyveket keresel, akkor javaslom a Katolikus Lexikont (cím: lexikon.katolikus.hu), ahol a helységre rákeresve általában megtalálod, mikor kezdték az anyakönyvezést.
De kereshetsz a mikrofilm.uw.hu címen is, ott megtalálod mindazt, amit lefényképeztek valaha... Aztán FS, vagy levéltár.
Mór (Fejér megye) 1720. évi összeíráson még nem szerepel az őseim családneve, az 1768-as urbáriumban azonban már a legtöbb igen. A legnagyobb telepítési hullám Mária Terézia alatt volt 1740-70 között. Itt érdekelne, honnan is jöttek.
Isztimér (Fejér megye) 1751-ben volt betelepítés katolikus németekkel, 1753-ig felhúzták a templomot onnantól van anyakönyvvezetés is. Valamilyen cikkben olvastam hogy ez az egy település kivétel volt, mivel Tirolból és Bajorországból jöttek ide telepesek (tehát nem svábok voltak), de forrást nem jelölt meg a szerző, hogy honnan van az információ.
Tés (Veszprém megye) itt picit későbbi a telepítés, a fehérvári püspökök telepítettek 1777-1816 között nagyobb mértékben, szintén katolikus németeket. Helytörténeti könyvet olvastam, de ugyanannál a családnévnél hol Badent, hol Bajorországot jelöli meg származási helyül, tehát ellentmondásos.
Ezekkel a településekkel kapcsolatban keresek forrásokat, nagyon érdekelne honnan is jöttek az ősök.
Az Eszterházy és Festetics telepítéseknek kükön irodalma van részletesen, családokra, személyekre lebontva! A családi fondokban pedig a telepítés körülményei vannak dokumentálva! ... és vannak egyéb fondokis nem állami levéltárakban!
Ha német eredetűek, akkor a Stader-féle többkötetes mű (Sammelwerk Donauschwäbischer Kolonisten). Nem teljes, és nem mindenható. Itthon nehezen elérhető.
Ha egyéb, akkor kicsit többet kéne tudni róluk, hogy kik és merre kerültek?
Milyen irodalom, forrás, információ segíthet nekem, ha engem kifejezetten a Magyarországra betelepített családok származása érdekel, hogy milyen területről érkeztek? Különösen az 1750-es években, amikor Magyarország nyugati felében a legnagyobb számú betelepítés történt.
hogy rögtön a fel nem tett kérdés(ek)re is válaszoljak:
nem tudni, mikor fogják.
addig is marad a levéltár és a mikrofilmek tekergetése, vagy ha az MNL már digitalizálta, akkor a számítógépen történő nézegetés - helyben. otthonról nem megy - mert nem akarják.
Görög katolikus nem római katolikus. Két külön tészta.
Ennek megfelelően nincs fent a FS-ön.
A Baptisms jelentése Keresztelések. Ez akár vegyes is lehetne (tehát lehetne benne g.kat. is), de ha emlékeim nem csalnak, csak r.kat van benne. És nem csalnak, zömmel Heves megyei r.kat. kereszteléseket tartalmaz.
Egy kis segítséget szeretnék kérni nem tudjátok hogy, görög katolikus egyházi kereső nincsen fent a familysearch honlapon? Néztem a Katolikus keresőben de ott pl görög katolikus vallású embert nem találtam vagyis a rokonaim közt. Van e egyáltalán görög katolikus külön vagy egyben van a rómaival?
Közben kiokoskodtam magamtól, a biru az bérest (béreslegényt, vagy béresgazdát) jelenthet. A nadničarka pedig bejárónőt jelent. Lehet más is találkozik egyszer hasonló foglalkozásokkal a felmenői közül és akkor ez segítséget nyújthat...
Lehet Bartl is, olyan meg Veszprém megyében van ;-)
A Gartl, Parrl az gyakorlatlan(?) félreolvasás a Bartl és Partl (de lehet az is Bartl, minthogy több B nincs a kivágatban, nem ellenőrizhető) helyett.
A házasságihoz nem tudok hozzászólni, mert ez a három kivágat önmagában kevés: kronológiailag csak egy évszámot ismerek a háromból: Lindwurm Mihály házasságát.
Minthogy Lindwurm Fülöp özvegy állapotában vette el Wohlner Teréziát, ezek alapján lehetne a második felesége Bartl Terézia után. Mikor volt a házasság, mikor született Mihály, hány éves a kapitány?
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni. Sajnos nem tudok horvátul és az egyik felmenőm, Nagy József Horvát területen házasodott. Ott a neve alatt szerepel valószínűleg a foglalkozása, azonban nem tudom ki olvasni, ahogy a menyasszony Tóth Katalin esetében sem. Ha valakinek sikerülne kiolvasni és lefordítania, legyen szíves írja le ide kommentben az eredményt. A képet csatolom: Előre is köszönöm!
Igen köszönöm, ráadásul a Verlustliste valamivel több adattal is szolgál, a Népszava száz évvel ezelőtti számaira csak mint egy másik lehetőségre gondoltam.
Mit jelenthet pl. az oroszországi hadifoglyoknál az S.B.H. rövidítés? Utána egy szám jön.
Az adtplus-os Arcanum adatbázisban mindig ingyenesen megnézhető a száz évvel korábbi az napi napilapok száma. Nagyjából 1914. szeptembere és 1916 kora nyara között a Népszava felsorolta a vh-s elhunytakat. (A keresőjében is meg lehet találni.)
Révész János 1885-ben született, ezért zártam ki lejjebb az 1879-es G. Rozáliát. Ahogy zerfertől megtudhattuk az 1876-os elhunyt, ahogy az azonos nevű lánytestvére is. Ezzel tehát kizártunk minden lehetséges, Alsószentgyörgyön született. G. Rozáliát (törvénytelen születésű nem volt). Besenyszögön Gavaldik nevű személyt nem kereszteltek a Familysearch szerint. Szerintem a következő okok miatt nem találhatjuk: a gyermekük születésijében elírták az anya adatait, nem jegyezték be a keresztelését az anyakönyvbe (nekem is van olyan ősöm), a Familysearch-ön rosszul indexelték a keresztelését, vagy örökbe lett fogadva, és az örökbefogadók neve volt Gavaldik. Szóval csatlakozva zerfer és canonfan_448 és zerfer tanácsaihoz, én is azt mondanám, hogy a feleség halotti bejegyzését, vagy ha az nincs meg a házaspár esküvőjének bejegyzését keresd meg. Bár ez utóbbi nagyon nehéz lesz, ha nem a férj szülőhelyén, vagy Konyáron történt, hanem útközben valamikor, vagy a feleség szülőhelyén. Azt vedd figyelembe, hogy abban az időben, azért mert valaki még nem töltötte be a 18. életévét, nyugodtan házasodhatott.
Van egy rejtélyem is nektek. Én már nem értem ezt a szövevényt. :)
Találtam egy Révész Jánost Konyáron, akinek a szülei Révész Ferencz és Gavaldik Rozália (mint az én Révész Kálmánomnak), ő az 1915-ös halálakor 28 éves volt, tehát 1887-ben született. G. R. ekkor még gyerek volt.
Teljesen igazad van (lenne), de mint emlitettem volt az 1876-os születésű Rozália is meghalt kb. 1 éves korában, ezért javasoltam a 79-est, vagy a nagyon közeli Tápiógyörgyén keresztelt G. Rozáliát. Persze mindkettő csak tipp, több adat kellene a biztosabb meghatározáshoz.
Sziasztok ide is felteszem, mert ezt a fórumot többen olvassák:)))
Sziasztok!
Ismét kiakadtam a csodálatos ellenőrökre, ezért írtam egy levelet a FS supportra.
Ezt a választ kaptam tőlük:
Dear Zoltán,
Thank you for contacting FamilySearch Support about arbitration errors on the Hungarian Project.
We advise our Patrons if they disagree with changes an Arbitrator has made to press the Feedback button which electronically tags the batch and helps us identify the Arbitrator so that we can check their work.
The information you sent us does not help us identify the arbitrator. If you can send us the following information:-
Full name of Project(s)
For example Magyarország, Szabolcspolgári anyakönyvi adatok, 18951978 [6. Rész] Film and Batch number
For example 004531474 [175]
If you can send this information using the reply function of this email, we will investigate further.
Yours sincerely
FamilySearch Support support@familysearch.org
Szerintem akit zavar a hibás ellenőrzés az küldje el a köteg adatait a support@familysearch.org email címre.
A tárgyban a következő megjegyzés szerepeljen:
Re: Foreign, Hungarian (leave in queue) [ ref:_00D301b00H._50030UXHfF:ref ]
nem tudok rájönni mi lehet a neve a szépapám anyjának a születésnél az anya neve inkább Parrl Terézia de a házasságánál pedig Gartl Terézia van feltüntetve megkerestem a testvérének a születését is de ott viszont inkább Barrl-nak hasonlított sokat tanakodtunk a családommal de nem tudtunk rájönni megpróbáltam megkeresni a szülők házasságát de viszont ott a menyasszony neve nem stimmel de a vőlegényé igen Lindwurm Fölüp a menyasszony pedig Wohlner nem tudnátok rájönni mégis melyik lehet az igazi neve?
Ha a kérdés még aktuális, abban vitatkoznék zerferrel, hogy az 1879-ben született Gavaldik Rozália lett volna a keresett ős, ő túlságosan is fiatal lett volna a Révész - Gavaldik házaspár első gyermekéhez. Akkor már valószínűbb az 1876-os.
Nem mindegy, hogy Peidl vagy Piedl. Lehet, hogy valamikor összecserélték a betűket, de a Bakonyban mindkét névváltozat eléggé gyakori volt. Peidl formában Bakonypéterd, Bakonygyirót, Románd térségében láttam, Piedl névvel viszont inkább Bakonynánán és Olaszfaluban találkoztam. A férje neve mi volt, hátha ez ad valami támpontot.
Igen teljesen igaz,rosszul írtam;a korából tudnám meg,hogy kb ,mikor született,ez igaz,ha meg,aki bejelentette,tudta a szülei nevét,akkor abból tudhatom meg,hogy a lehetőségek közül melyik volt ő.
Peidl Máriát keresem hogy hol halt meg.és mikor;mert a halottijában talán megvan,hogy mikor és hol született.
1910-ben még ő jelentette be a férje halálát,de nem ugyanott halt meg,ahogy tudom.
Valószínűleg valamelyik gyerekéhez költözött a férje halála után.Kb.1840 körül születhetett,ha az első gyerekük 1858-ban született,még soká élhetett 1910 után.
Vannak ötleteim,talán nem érdemes mindenkit untatni vele,ha lehet,elküldhetem magánban is.
Amiből még mindenki tanulhat,hogy a nevet írták még a Peidl helyett Piedl-nek is,Pidl-nek is.
Abban szerencsém van,hogy a szóba jöhető helyek mind ma is Magyarországon vannak.Ácsteszér,Súr,Csákberény,Bakonyszombathely,Ete,és környékén;Fejér-Veszprém-Komárom megye sarka környéke.
Az apróbb településeket, pusztákat érdemes a helységnévtárakban (is) keresni. A Központi Statisztikai Hivatal weboldalán lehet kezdeni: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika#kb_statisztika_helysegnevtarak (Sajnos az html-jük hibás, csak Internet Explorer-ben működik -- ott is csak nagyjából -- de jobb, mint a semmi.) Az 1913-as helységnévtár PDF-ként szerepel; ezt érdemes egyszerűen letölteni és megőrizni, mert internetről túl lassú az ezer-néhány oldal nézegetése.
Melyik korszakra gondolsz? Idővel változnak is a települések. Pont a napokban láttam az Arcanum oldalán két nagyon részletes Habsubrg birodalom korabeli térképet. Ezen az oldalon: http://mapire.eu/hu/ a jobb oldali menüben a 2. és 3. katonai felmérés címszó alatt van a mai Magyarországról is nagyon részletes rajzolt térkép. Anyakönybekben keresel? Mert akkor a kis települések is nagyobb anyakönyvi kerületekhez vagy plébániákhoz tartoztak a korszaktól függően.
Van egy kérdésem.Hol van olyan Magyarország térkép,amin a legkisebb település is föl van tüntetve?
Amiket eddig találtam,mindegyik másmilyen,és -bár egymás mellé nem tudtam tenni őket- mindegyiken találtam olyan kis települést,amit nem tüntettek föl.
Azért kellene,mert van egy ősöm,aki úgy néz ki máshol kellett,hogy meghaljon,mint ahol bejelentette a férje halálát.Valószínűleg, egy nem túl messzi környékbeli település lehet,ahol valami családtag élt.
Egy pár falut már megnéztem,de jó lenne tudni az összes közeli helyet,hogy meg tudjam keresni.
Kedves zerfer! Áááá, köszi nagyon, tényleg pásztor lesz az a szó. Szó közben nagyon alacsony t-ket is írt néhol, mindjárt ott van fölötte egy Mátyás nevű apa, ami manyás-nak néz ki. Ilyen felcsapott szóvégi r-t is találtam az oldal más részein, amelyek nincsenek a kivágásban. És még létezik is az erdőőrnek erdőpásztor szinonímája, úgyhogy tökéletes bingó. :-)
Hát kezdőségben én sem maradok le sokkal mögötted :o)
Szerintem ő a szépapád:
https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/X24K-G29 (születési hely, életkor stimmel, szinte biztos hogy ő az).
Alsószentgyörgyön (3 óra gyalog Besenyszögtől, talán közöttük volt Szent-Iván puszta, ezt esetleg egy régi térképen ellenőrizni tudod)) több Gavaldik Rozáliát is kereszteltek (közülük egy Garaldik néven szerepel, de az r-v csere egy tipikus elírás az indexelésnél, használd a "?" ill. "*" karaktereket a keresésnél, hogy megtaláld az elírt névváltozatokat is). Az 1873-ban, ill. 1876-ban született meghalt kiskorában, az 1889-ben született pedig koránál fogva zárható ki. Marad az 1879. június 1-én keresztelt (pont a Garaldiknak írt), akinek később esetleg elírták a korát, mert nem 26 hanem csak 21 éves volt a szülésnél.
Itt megtalálod: https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/239S-F7B
(Halvány lehetőség lehet még az 1868-ban Tápiógyörgyén született Rozália... Az, hogy később mit mondott be születési helyéül a férje, korántsem jelent 100%-os biztonságot. Jó lenne megtalálnod Rozi néni házassági anyakönyvi bejegyzését is, hátha ott is található valami adat: megerősítés, vagy cáfolat)
Szóval van itt még mit nézegetned, további jó kutakodást, sok sikert!
Első körben a konyári halottiakat érdemes átnézni, mert ha ott éltek, valószínűleg ott is haltak meg. Aprólékos munka, de 1900-tól el kell kezdeni végignézni az éveket, és ott ott vannak a szülők nevei. Esélyes, hogy ők azok az fs születési indexek alapján:
Lehet igazad van. Köszönöm. Abban tudnál segíteni hogyan tudom megtalálni az ükszüleim szüleit? Eddig neten kutakodtam de gondolom a korábbi anyakönyvek csak a helyi levéltárakban lesznek meg. Jelen esetben Gavaldik Rozália esetében Szentivánpuszta, a férje Révész Ferencznél pedig Jánoshida levéltárában. Még kezdő családfakutató vagyok minden tipp jól jön. :)
Belinkelem a gyerekük Révész Kálmán anyakönyvét hátha ebből kiderül valami még:
Sziasztok! Tudnátok segíteni, hogy szerintetek ezen a képen mi van a középső bejegyzésnél (Josef) az apa foglalkozásához írva? 1846-ban járunk. Az első szó még oké, hogy erdő, de a második szó rejtély. Ugyanennek az apának 2 évvel azelőtt hajdú, 2 évvel később erdő kerülő volt a foglalkozása. Gondolom, ez a mostani is ezt a foglalkozást akarja jelölni, de nem tudom, milyen szóval. Előre is köszönöm, ha megnézitek, hátha beugrik valami.
Attól félek, rossz nyomon jársz... Alsószentgyörgyön valóban született egy Gavaldik Rozália 1873-ban (apja Gavaldik István, anyja Kerekes Julianna), de mivel ugyanennek a házaspárnak megint született egy Rozália lánya 1876-ban, így valószínűsíthető, hogy az első Rozália ekkor már nem volt életben...
Van egy ükszülőm Gavaldik Rozália, született: 1873 vagy 74-ben Bessenszöghöz tartozó Szentiván pusztán (a gyereke anyakönyvében találtam az adatokat). Interneten találtam egy mostani újságban egy helytörténeti cikket az 1848-as jászalsószentgyörgyi honvédek nyomában. Ebben írnak egy alsószentgyörgyön született Gavaldik István közvitézről. A familysearch-on vissza tudom vezetni az én Rozáliámat egy Gavaldik István apához de az ugye nagyon kérdéses kereső. Tudna ebben segíteni valaki hogyan tudom ezt kideríteni, hogy ő e az én felmenőm?
a) Ahogy nézegetem, Imre bácsinak (aki tényleg juhász volt) és Anna néninek jó eséllyel 6 gyereke lehetett (keresztelési dátumokkal, belevéve a Babusz és Babos névverziókat)):
- Julianna 1838.10.31.
- János 1840.06.17.
- Mária??? 1842.07.18. (bár itt Hamko Katalin az anya neve. Elírás? Volt másik B. Imre is?)
- György 1844.04.26
- Mária 1849.07.27. (meghalt az első Mária? Vagy tényleg nem hibás a korábbi Katalin?)
- József 1856.02.13. (az üknagyapád)
b) Született egész közel egy Babus Imre Tornalján (Tornal'a) 1800.02.25-én, ha későn házasodott, akkor lehet hogy ő a szépapád.
c) Szintén a közelben: Hamko Anna 1807.08.08. Dobóca (Dubovec). Persze nagy kérdés, hogy ebben az esetben Anna néni 49 éves korában szülte ükapádat, de az még talán belefér.
Most jön az a lépés, amit skoumi is javasolt Zaveczki-ügyben: végig kellene nyálaznod Alsóbalog, Dobóca, rossz esetben a többi környékbeli falu anyakönyveit, különös tekintettel a házasságokra ill. a halálozásokra, hogy tovább lehessen szűkíteni a kört, kizárni a lehetetleneket, meghagyni a talánokat...
Nem hinném, hogy készültek jegyzékek a bírókról néhány szerencsés kivételtől eltekintve. Az egyik általam kutatott falu anyakönyvének hátsó lapján pl. majdnem 100 évig vezették a választott bírók, törvénybírók, kisbírók stb. neveit.
A hivatalos iratokon (adásvételi szerződések, igazolások stb.) mindig szerepel a bíró neve, próbálj meg minél többet átnézni az általad keresett időszakból.
A közelmúltban én is családfakutatásba kezdtem, lassan, de haladok...
A családi legendák szerint az elődeim között volt több faluvezetőségi tag is, úgy gondoltam, ennek is utánanéznék. Sajnos a levéltárban nem tudtak segíteni, az erre vonatkozó iratoknak csak töredék része maradt fenn.
Tudna-e valaki segíteni abban, hogy létezik-e 1899-től visszamenőleg bármilyen névjegyzék, ahol feltüntetik a hivatalos tisztségeket - bíró, törvénybíró, faluvezető,... - betöltőket?
A megyei levéltárakban nem adnak semmilyen másolatot az anyakönyvekről, mert azok az önkormányzati másodpéldányok. Nekem még év elején kellett volna feloldani egy UB-t, s az illetékes nagykőrösi jegyzőtől az alábbi választ kaptam:
Az anyakönyvekről a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982.évi 17. törvényerejű rendelet 40. § (1) bekezdése alapján:Az anyakönyv alapján kiállítható közokirat az anyakönyvi kivonat, a másolat,az értesítés és a hatósági bizonyítvány.
(2) Az ügyfél részére anyakönyvi kivonat adható ki...
(3) Ha az ügyfél olyan adat igazolását kéri,amely nem adattartalma az anyakönyvi kivonatnak, hatósági bizonyítvány kiadásának van helye.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003.(III.7.) BM rendelet 85. § ( 1) bekezdése szerint: Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat, nemesi előneveket, ragadványneveket és egyébjelzéseket- a betűjel jogszerű viselését kivéve- az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.
A fentiekre tekintettel Weisz Rózsa 479/1897. fsz.-ú születési , valamint 61/1921 fsz.-ú házassági anyakönyvi bejegyzésének utólagos bejegyzések rovatának adattartalmát az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.
A hatályukat vesztett anyakönyvi jogszabályok több olyan,- ma már nem nyilvántartott adat- bejegyzését írták elő, amelyről az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadását kérheti.
A hatósági bizonyítvány kiállításának illetéke 3.000. Ft.
Az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény ( továbbiakban: Itv.) 73. § (1) bekezdése értelmében: A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakorilletékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni...
Amennyiben igényt tart a hatósági bizonyítvány kiállítására, kérelmét szíveskedjen postai úton, az illeték lerovása mellett hivatalunknak megküldeni.
Mivel időközben sikerült fellelnem a szóban forgó személyunokáját, így nem kértem semmit a jegyzőtől - amúgy az UB a kikeresztelkedésről szólt.
Kedves vadász2,mi van akkor,ha egyáltalán nem fontos a hivatalos másolat,egyszerű fénymásolat is pont jó,csak minden részlet rajtalegyen.KI tudja milyen részlet hova vezet.JObb,ha megvan,nem?
Az egyszerű fénymásolatot megcsinálja a Pest-megyei Levéltár is,akkor?Az azért jobb,mert akkor nem kell az önkormányzathoz -főleg munkaidőben- odautazni.
Ha anyakönyveket szeretnél kutatni, akkor 3 munkanap az előkészítési idő, ha 1-1papírt, akkor 5. Akár be vagy iratkozva, akár nem, előtte jelezni kell a kérésedet telefonon vagy e-mailben. Ha csak úgy odamész,akkor visszahívnak 3-5 nap múlva, amikor is össze lesz készítve az anyag. Fényképezni az anyakönyveket nem lehet, de mást igen (pl. végrendeletek). Rendszeresen járok a Pest Megye Levéltárba, mindig nagyon segítőkészek voltak az ott dolgozók. Polgári anyakönyvekről hivatalos másolatot az önkori tud adni.
hogy lehet valamit venni,hogy fényképezzen az ember?
Meg aztán akkor ,ha fényképezni tilos,akkor mit lehet;ők csinálnak másolatot,ha kér az ember?Az akkor biztos pénzbe kerülhet.
Vagy mi van,ha valaki csak úgy odaállít,be sem engedik?És ha be kell jelentkezni,az névre szól,vagy mondjuk számot adnak,és akárki bemehet a számra hivatkozva.
Olyan esetre gondolok,ha egyébként ilyesmiben tájékozatlan ember menne oda,megnézni egy-két adatot és esetleg másolatot szerezni.
Pest megyeiben gyanítom, nincs változás a fényképezéssel kapcsolatban: anyakönyvet fényképezni TILOS volt, és gondolom most is az.
Az, hogy időpontot kell kérni, nekem új... Én még "a régi rendszerben" (januárban) betelefonáltam, mi kell - 3 nap múlva mehettem megnézni. (ennyi az előkészítési idő, de erre máshol is van példa)
Úgy érzem a minőséggel van csak bajod, pedig szerintem jelenleg a MAGYAR KIRÁLYSÁG EGYHÁZI Bejegyzéseit tekintve huszadrangú problem. :)
Adott 3 mrd HUF, és egy félig beszkennelt állomány, egy ritka ostoba rendszerrel elérhetően.
Kockánként kérik a fizettséget! :-)
Szerintem ez nagyobb baj.
A felekezetek és a magyar állam/MNL között szerintem semmiféle megállapodás nincsen.
Az MNL-nek csak a mikrofilmjei vannak, ezt ugye több évtizeddel ezelőtt filmezték le.
Szerintem nincs lehetőség arra, hogy ismét begyűjtsék az egyházi példányokat - a felekezetek nem adnák rá áldásukat. Ezt akkor kisírták, valószínűleg az amcsik jobban tárgyaltak anno stb.
Az MNL-nek az van ami van, azzal főz és szerintem ezt jól teszi.
Nincs lehetősége újrafotózni az egészet digi technikával, tisztában van ezzel. Sem időben, sem pénzben - és még esélye sem lenne, hogy megkapja.
Illetve meg lehetne csinálni, ha lenne bevétel.
De elképzelni nem tudom, hogy a 6xx Ft/kockánkénti pénz a másolatokért hogyan fog szülni bármiféle értelmes bevételt.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az egész anyakönyvi törvény mizéria erre nem vonatkozik.
Csont nélkül kutatható lenne az egész archívum... helyileg. :-)
SZERINTEM előbb veszed rá pl. a Katolikus Egyházat, hogy egy rendszerben ossza meg az egyházmegyei levéltárak anyakönyveit. Egységes tarifáért. (ha mindenkié készen lesz egyszer)
Nincs ott semmilyen színes mikrofilm, azokat közvetlenül az anyakönyvekről fotózták. Így kellett volna nálunk is digitalizálni, csak ugye az elmúlt ötven évben újabb kötetek tűntek el és rongálódtak tovább.
Vörösvári megoldásjavaslata mellett megnézheted még a Magyarország iparosainak és kereskedőinek címjegyzékében (1891) is, hogy ki volt Bicskén 1890-ben a kocsmáros. Ezután már csak remélned kell, hogy még 1896-ban is ő volt, majd nézd át a bicskei anyakönyveket, hogy van-e valamilyen adat a könyvben közölt személyről. Ha van és túl idős, vagy házas, és a neje éppen várandós volt S. Ignác születésekor, akkor nem valószínű, hogy ő volt az apa. Ha özvegy, vagy nőtlen, akkor van rá egy nagyon halvány esély, hogy ő volt az atyja.
Akkor a bicskei kocsmárosok után kellene nyomoznod 1896-ban. Talán van bicskei adókönyv abból az évből a Fejér megyei levéltárban. A neveket utána összevetni a bicskei anyakönyvvel, a nevek mellett akkoriban ott volt a foglalkozás is.
"Streli Ignácz 1897-05-17 Törökbálint (H) - 1967-04-23" Édesapját szeretném megtalálni. Annyit lehet tudni róla, hogy ő volt Bicskén a kocsmáros 1896 augusztusban -amikor a fogantatás történt-. Sajnos se név se születési se halálozási dátumot nem tudok csak annyit ezen kívül, hogy "Stramm ember volt". A Streli vezetéknév Streli Ignácz anyjától (Streli Rozáliától) van, mivel Streli Rozália leányanyaként szült.
Milyen úton volna érdemes elindulni?
További kinyomozott infóim:
Streli Ignácz Anyja neve: Streli Rozália Streli Ignácz Születési lakhely: Törökbálint 111 Streli Ignácz Megjegyzés Streli Józsefné megjegyzi, hogy ő a gyermeknek nagyanyja, és a születés az ő házában történt.
Stréli Ignácz édesanyja Streli Rozália (1873. március 5. Törökbálint (H)- 1951).
Streli Rozália Anyja neve: Augusztin Rozália Streli Rozália Apja neve: Streli József szőlőműves Streli Rozália Keresztanyja: Mákry Mária Streli Rozália Születési lakhely: Törökbálint 75.
Streli Rozália később Heitzmann József (Született: 1862-3-17, Anyja neve: Richter Anna, Apja neve: Heitzmann György) felesége / élettársa Vértessomlón.
Most éppen a Balatonon lógok, nagyon korlátozott mobil net elérhetőséggel. Azért futólag próbáltan nézelődni az FS-en, találtam egy Babus Imrét (sz: Jászberény, 1834.10.27). Hát nem egy macskaugrás Alsóbalogtól, de talán belefér... Kb. 1 hét múlva jobbak lesznek a hálózati korülményeim, akkor majd jelentkezem. Addig is jó kutatgatást! :-)
Még annyit az egészhez, hogy nyilvánvalóan az EGYHÁZI bejegyzésekre gondolok amikor azt mondom piaci alapon kellene gondolkodni - ha már pénzt kérnek érte.
RENDBEN - úgy tűnik az CIVIL esetében korlátozni akarják a kutathatóságot, és nem cél, hogy ezt minél többen kutassák. OK.
De az EGYHÁZI-nál nem ez látszik, hanem az, hogy mégiscsak pénzt akarnak érte - és nem cél, hogy korlátozzák a kutatásokat.
Viszont aki így ezt kitalálta az rendkívül ostoba és hozzánemértő személy volt.
90-es években egy magyar krémcsaládot ki akartak vinni Amerikába forgalmazni.
Az első kérdésként megkérdezték a magyar gyártótól, hogy mennyit akar havonta eladni, 50 dobozt vagy 10000-et? :)
És annak megfelelően lesz kialakítva a rendszer, ár... stb...
Itt is így kellene... van X 100db vagy X 1000 db kutató aki pénzért igényelné a szolgáltatást.
Éves díj lenne fizetve. Meg lehetne oldani.
Ez így viszont egy végtelenül ostoba és primitív rendszer ahogy most létezik.
Mintha láttam volna, hogy mikrofilm a megnevezés a forrásanyagnál. :)
Csak azért kaptam fel a fejem, mert az kizárt, hogy színes lenne a felvétel. Eleve felesleges.
Viszont a "színeset" mai technikával digitálisan végigfotózták. Ettől lesz a legjobb minőség, hiszen szkennelni sem kell.
De SAVE-funkció nélkül gáz.
100%-os nagyításnál majd készítek egy összehasonlítást a jelenleg elérhető anyagokról. :) Természetesen demózva.
Szerintem masszívan a mormon a legjobb még mindig, de az MNL sem rossz.
Szerintem kijelző gondok vannak, elég a rendszerben 1 gyenge láncszem és megkeseríti a dolgotokat.
TÁRHELY gondok?
Nemá'.
Ha a magyaroknak adtak 3 milliárdot, akkor a csehek is biztosan kaptak ugyanennyit.
A magyar CIVIL és EGYHÁZI bejegyzések tárhelyét egyszemélyben le tudnám finanszírozni, pedig nem vagyok gazdag ember. Saccra 40-50 TB kell, vagy kicsit több.
Ez ma egy drága szerver ára. (1db!!!!)
Még mindig azt mondom, hogy ezt az egészet értelmes piaci alapokra kell helyezni, hasonlóan mint az egyházmegyék kezdeményezése, viszont ha pénzt kérnek érte akkor legyen jó a rendszer.
Annak ahogy most van kezelve ez a hatalamas mennyiségű szkennelt anyag, nincs értelme - nem lesz belőle értelmes bevétel az MNL oldalán sem.
Kizártnak tartom, hogy 6xx forintért itt egymást fogják taposni az emberek másolatokért.
Prága esetében kétlem, hogy mikrofilmről lennének a színes képek.
Nem tudok róla, hogy a cseheknél lettek volna mikrofilmek - én Olmützben anno az anyakönyveket kaptam kézbe kutatásra, nem voltak mikrofilmezve.
Tudtommal a mormonok is Litoměřice anyagaival kezdték a felvételezést, s lehet, már nem is mikrofilmre - de lehet, hogy tévedek e téren.
Brünn esetében valami történt az elmúlt években, mert kezdetben a minőség (felbontás) sokkal jobb volt. Most egy rakat f..s - ha egy apróbba bele akarok nagyítani, szétesik. Mint az MNL képei...
Elképzelhetőnek tartom, hogy tárhelyhiány van, amit anyagi okok miatt nem tudnak orvosolni. Lehet, elfogyott a Zunyiós Pénz, amit a projektre kaptak, s saját forrásból nincs keret további TB-okkal bővíteni a rendszert. De ez megint csak feltételezés részemről.
canonfan: Az MNL-ben található monitorok nem 24"-osak. Inkább hagyjuk... Az e-Levéltár projekt (3 Mrd Ft uniós támogatással) keretében egyébként méregdrágán (piaci ár fölött - közbeszerzés) vásárolt, rosszul specifikált (vagy éppenhogy a 'saját célra' jól specifikált) PC-k-nek csak egy részét rakták ki a kutatóknak. Egy részéből pedig lecserélték a saját irodai gépeiket/monitorjaikat, így nem is tudom, hogy hány, 17 vagy 19 collos monitorokat is volt merszük kirakni... Hadd ne mondjam, mekkora élmény ezeken nézegetni a képeket...
Az ahmp.cz és az actapublica.eu felvételei között is ég és föld a különbség az előbbi javára. Előbbi színes, viszont utóbbi szintén ugyanilyen szürkeárnyalatos és nehezen olvasható.
Nem vagyok teljesen szakmabéli, bár olyan, hogy (csak szkenneres) már nincs is, de...
Ha elfogadsz egy reklámgrafikával foglalkozótól egy véleményt, akkor szívesen megosztom. :)
Ha nem, akkor nem... :)
Szóval.
Gondolom, most a Magyar Királyság egyházi bejegyzéseiről beszélsz, amelyet a mormonok filmeztek és napjainkban az MNL (vagy ki tudja kicsoda) éppen digitalizál(gat)nak.
A jelenleg digitalizált anyagnál nem a felbontással van baj, de még az élességgel sincs.
Valószínűleg egy kontrasztot meghatározó effektet eresztenek rá a beszkennelt kockákra, amelytől majdhogynem csak tökfekete és tökfehér lesz a végtermék.
Tehát nincs az a finom átmenet, (grayscale képekről beszélünk) mint pl. a mormon archívumban.
De...
Szerintem nem szar a minősége.
Majdhogynem tűéles, jól olvasható, nálam 1:1-es méretet tekintve 200 dpi - kb. 60 x 45 cm-es nagysággal.
Az minden csak nem szar.
Poénból pl. belelestem a kalocsai egyh. levéltárának a demójába, (az fentvan a neten). Szép színes, meg minden, csak épp a felbontása fos.
A mormon tényleg jobb, valamiért az MNL egy hülye effektet használ, ezért a végtermék tényleg lehetne tutibb.
Elképzelhető, hogy símán csak annyit kellene tenniük, hogy nem effektezik, csak nyersen beszkennelik.
Abban igazad van, hogy LEHETNE jobbat kihozni belőle. Valószínűleg.
Viszont, mivel nem voltam a levéltárban (nekem a maestro hozta ki ami kellett), így nem tudom mennyire szar az apparát amin nézni lehet a cuccost. A digitalizált anyagra gondolok.
Az biztos, hogy egy 24 colos Apple cinemán nagyon szép és jól olvasható. Teljesen nyilvánvaló, hogy ehhez nagy és kontrasztos kijelző kell amin kutatsz. Lehet nekik nem ilyen van... /majd megmondjátok/. :)
Az apró betűs valóban necces néhol, mert a betük udvara a nagy kontraszt miatt kicsit "hízik/telítődik".
De... de....földhöz verném a seggemet ha ez a minőség online elérhető lenne.
És nem csak ez a baj, hanem hogy a kisbetűs részek kibogarászhatatlanok, olyan gyenge felbontásban digitalizálták, szóval megint ott tartunk, hogy a mikrofilmet kell kikérni, amit viszont többnyire megfelelően lehet nagyítani. Ráadásul a digitalizált oldalak szélei még sötétek is néha, míg a filmen ilyen problémák nincsenek.
Nem tudom hány millióba került ez a projekt, de szinte kidobott pénz az egész. Se otthonról nem használható, se nem nagyítható rendesen. Egyetlen előnye van, hogy nem kell várni az anyagra, mindenki mindent azonnal tud böngészni és egyszerre.
Helló mindenkinek! Egy Csehországi települést keresek. Az egyik ősöm (Hlawka) elméletileg Olsany-ból jött,mert szerintem nem ott született,mint már itt a kutatásaim során kiderült,hogy nem mindig ott születtek ami be van írva a házasságnál. De a KUTNA HORA-i Olsany-ban és a környező települések anyakönyveiben nincs (ahol elméletileg lennie kellene) .Sőt egyáltalán nincs az összes anyakönyvbe egy Hlawka sem,se házasság,se születés,se halál. Az után érdeklődnék,hogy hol érdemes még keresni,van -e még hasonló település?
Adatbazisok online oldalon adott egy latinul íródott címereslevél, melyet szeretnék elolvasni. Ehhez szeretnék segítséget kérni latinul tudó forumozótól, aki segítene lefordítani.
Ennek ellenére hiszem, hogy olyan elindult "folyamatokkal" szemben nem lehet széllel szemben ****ni, mint amit a mormonok művelnek. Vagy ott van a macse projektje is...
Közben a technika is fejlődik.
Össze kell fogni, ha állam bácsi akadályoz és gyökér.
Az elég szomorú műsor volt, dokumentálta az épületeket pusztulásuk előtt, néhány ritka felújítást is bemutatva. Ma sem jobb a helyzet, néhány műemléket felújítanak, a többi pusztul tovább vagy lebontják.
Talán azért egyszer lehet még olyan kormány, aki nem veszi figyelembe a lobbizást és a családfakutatást tartja fontosabbnak. Meg nem akadályozza a családfakutatást elképesztő időhatárokkal néhány ember múltja védelmében.
ha igen, próbáld meg az elérési utat végigkövetni, hogy úgy eléred-e? (ország, forrástípus, megye, település stb.) lehet, hogy átkódolták - szokták néha...
Lányanyák vagy "megesett nők" elég sok esetben 'bújtak el' más településekre szülni. De először azért nézz körül ott, van-e potenciális anya. Ha igen, mennyi. Mi történt velük (házasodtak, meghaltak, eltűntek stb.) Pepecs munka, de enélkül nem fog menni :)
Ha nincs ott, jöhetnek a szomszédos települések...
Ezt hívják úgy, hogy a családfakutatás varázsa :D
Másik ágon - házasság van ott? Környéken? Apa foglalkozása feltételez vándor életmódot (az szívás...) - a környék sugarának kiterjesztése miatt érdekes ez :)
Korábban már segítettél, ám most megint el vagyok akadva. Megtaláltam egyik ükapám születési bejegyzését. Zavaczki József (Josephus) 1867.dec.26 (karácsonyi ajándék volt szépanyámnak :-) )Szül.helye: Uza-panyit. Édesanyja: Susanna Zavaczi. És itt az elakadás. Kedves szépanyámnak ükapám "illegal" gyermek volt. Szóval semmi több nincs. Se szépanyám szül. helye, ideje, de még a kora is hiányzik. Csak a lakhelye van meg: Uza-panyit.
A másik ágon ahol elakadtam (itt korábban segítettél), ükapám: Babus József 1852.02.12. AlsóBalog. Megvannak a testvérei is. Viszont szépamámról annyi van meg, hogy Babus Imre (Emericus). ill. felesége: Anna Hamko. Itt sincs további adat. Hogyan tovább? Köszönök minden tanácsot és segítséget előre.
Vagy elköltözött más elérési útra vagy nem tudom... Mindenesetre mostanában kb. minden második keresésnél error van, lassan azon lepődnék meg, ha rendesen működne az oldal.
Igen, én is erre gondoltam. Közben rájöttem még valamire. A Noszkay Imre 9 éves volt, amikorra meghalt az apja, az anyja és a testvérei (mind járványban, majdnem egyszerre). Csak a nagyapja maradt, aki 1771-ben Noszkay János néven lett bejegyezve, mint elhalt. Ha a nagyapja volt egyszersmind az Ireczky János, akkor érthető, hogy a kis Imrét hívták az apja névváltoztatásánál fogva Noszkay-nak és a nagypapája, aki egyedül nevelte őt után Ireczkynek is. Kiegészítés, hogy az Ireczky János felesége 1757-ben halt meg, Ireczky Ilona bejegyzés van a halotti anyakönyvben. Az öreg esetleg - mivel elhalt mindenkije, csak az Imre maradt - maga is használta végül a Noszkay nevet, és így, mikor meghalt, és Noszkay Imre már felnött volt, családja volt, maga is Noszkay néven lett eltemetve. Vagy csak tévedésből a Noszkay nevet írta be a halotti anyakönyvbe a pap, mert az Imre a saját vezetéknevét diktálta be, stb., stb. Valami ilyesmi áll össze a fejemben a dologról.
A WestEnd City bevásárló központ aluljáró szintjén van egy Emlékmentő Stúdió. Csodákat tesznek a régi képekkel. Megmondják tudnak-e annyit javítani a képen, amennyi Neked szükséges. Egy próbát megér!? A honlapjuk: www.emlekmento.com
e_n_d_r_e: Ha jól gondolom ez a link a szlovákiai anyakönyvek egyik lapjára irányítana. A Familysearch-ön a szlovákiai anyakönyveknek három fajtája létezik. Az első az, amikor a bejegyzés indexelve van, és a képe is elérhető, a második amikor nincs indexelve, de a kép látható, a harmadik pedig (és ilyen lehet a tiéd is), amikor csak az indexelt adat érhető el, a kép nem, hiába van ott a fényképezőgép fotócskája.
pildi68: Attól függ milyen vallású volt a család. Ha római katolikus, akkor Dobócán anyakönyvezték őket, ha evangélikus akkor Pádáron, ha pedig református, akkor helyben. Csakhogy sem a Familysearch katalógus, sem pedig felvidéki egyházi anyakönyvek adatbázisa nem tud a szútori református anyakönyvekről (persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is létezik). A dobócai és pádári anyakönyvek fenn vannak a Familysearch-ön.
Ha az FS-en fent van egy kép, de rákattintva mégsem tölti be és "Error loading image. Please try again later." felirat van már napok óta, van más mód a megszerzésére?
Hát sajnos így sem megy... Ahányszor ránézek, mindig más betűket látok (már ahol látok egyáltalán). Pedig szűrtem, invertáltam, stb. de a pixelszámot nem tudom növelni :o)
Ha az eredetin sem olvasható a felirat, akkor a scanner sem tud csodát tenni....
Pogonyi családot kutatom és a szálak Szlovákiába Szutor községbe vezetnek. Tud esetleg valaki segíteni, hogy hogyan lehetne az itt készült anyakönyveket megtekinteni? Köszönöm!
Tudnál adni egy linket, ahol a kép némileg nagyobb felbontásban látható?
Próbáltam mindenféle képjavító trükköt, de ahhoz valamivel jobb bemenő minőség kellene. Az évszámban sem vagyok biztos, lehet az akár 1915 vagy 1918 is...
Bár nyáron visszafogottabb vagyok családfailag, azért be-benézek ide-oda, így a fórumba is.
Háááát... az elmúlt időben történt szabályozgatás részleteiben elmerülve hol a fejemet, hol a hasamat fogtam (előbbit mérgemben, utóbbit a röhögéstől).
De a csúcs azért ma jött el. Bekukkantottam a BFL által létrehozott fogolytörzskönyvbe és pusztán kíváncsiságból rákerestem, vajh van-e mondjuk 1900-ban született személy (azóta mint tudjuk CSAK 114 év telt el). Hát van. Több, mint háromezerháromszáz. Megadva a név, születési hely és idő, apja és anyja neve, személyleírás, foglalkozás, lakhely (utca házszám), vallás, egészségi állapot, néha a faj, no és természetesen az elkövetett bűncselekmény. Szóval tobzódhattam a tiltott, szupertitkos adatokban! :o)
Egy Rézbányai, (ma Băița, Románia) születési adatot szeretnék megtalálni 1825-ből, római katolikus. A Bihar megyei levéltár átalakítás miatt zárva tart, még kitudja meddig. Elérhető ez az adat valahonnan máshonnan?
Kedves kutatók. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem tudom már tovább kutatni családfámat, elakadtam, hónapok óta nem haladok (részben időhiánymiatt is). Szeretném megkérdezni, hogy tudtok-e ajánlani egy jó családfakutatót. Aki nem gagyi, normális áron dolgozik, és nem veri át a vevőt. A neten nézegettem, de látom, hogy rengetegen vannak, akik hobbi szinten űzik az ipart, és órabérben, km-er pénzben dolgoznak. (a km-ben az nem tetszik, hogy azt mondok amit akarok) Nem a legolcsóbbat keresem, de nem is akarom 3-4 havi vagy fél éves fizumat erre költeni. Lehet, hogy naív vagyok? Tudnátok segíteni javaslatokkal, tanácsokkal? Előre köszönöm!
Annyival egészítem ki, hogy a Noszkay Imrének csecsemő/gyerekkorban meghaltak a testvérei, és az ő gyerekei között is kizárólag János II. érte meg a nagykorúságot. Szóval Imre elhunyta idejében még mindössze Imre és János II. volt Noszkay (pontosabban akkor már élt, de még nem volt 1 éves Noszkay Kata, Noszkay János II. első gyermeke).
Szerintem nem történt névváltoztatás, hanem hogy a sok Noszkay-tól megkülönböztessék, akkor valamiért az Ireczky alias nevet írta be a pap. Hogy az alias nevek anno hogyan születtek, azt ma már nemigen lehet visszafejteni - néhány kivételes, dokumentált esetet kivéve. Lehet, róla is van valami a kinti levéltárban, ami esetleg magyarázza (pl. peres irat, közjegyzői irat stb.)
Ha megmaradt, lehet. Általában közjegyző előtt készültek, így a közjegyzők iratai között maradhatott fenn.
Az iratanyag digitális feldolgozása (ha jól tudom, egyelőre csak névindex készítés) folyik, számos közjegyző iratait megtalálni már névre keresve a Levéltárak Közös Keresőjében.
Már kb. egy éve kutatom a családom és elérkeztem egy nem híres de gazdag családhoz. A rokonaimnak mesélt történetből megtudtam hogy egyik családtagomat kitagadták a családból mert egy szegény lányt vett el feleségül. Így értelem szerűen végrendelet is készült hogy a kitagadt fiú ne örököljön semmit. Az lenne a kérdésem hogy egy 1800-as években kelt budapesti végrendeletet hol lehet kutatni, egyáltalán végrendeleteket lehet e kutatni?
Bocsánat a végén a kérdést valahogy elzagyváltam. Helyesen: Ha valaki tud segíteni, hogy mi lehet a megfejtés, vagy hogy lehetne a végére járni, nagyon megköszönöm!
Szeretnék egy kis segítséget kérni, mert furcsa adatokhoz jutottam el, és nem tudom őket biztosan értelmezni. Családom egyik ágának felfejtése közben ütköztem az esetbe, mégpedig a Noszkay családnál. A család eredetileg Érsekújvárról származik, ezt tudtam a meglévő anyakönyvi kivonatokból. Az itteni anyakönyvekben viszonylag jól haladva, az alábbiakhoz jutottam:
Noszkay János I. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1771.01.12 - eszerint 75 éves volt
Noszkay János II., Noszkay Imre I. fia születési anyakönyvi bejegyzése, 1779.04.21
Noszkay János II. házassági anyakönyvi bejegyzése, 1798.05.28
Noszkay János II. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1830.02.07 - eszerint 51 éves volt
(Még további rengeteg Noszkay anyakönyvi bejegyzés, de azok érdektelenek az ügy szempontjából)
Nincs meg Noszkay János I., Noszkay András I. születési anyakönyvi bejegyzése, hiányzik Noszkay Imre I. halotti anyakönyvi bejegyzése, valamint hiányzik Noszkay János I. házassági anyakönyvi bejegyzése. Nem tudni továbbá, hogy Noszkay János I. hogy viszonyul a többi Noszkay-hoz.
Közben lett egy bejegyzés 1824-ből, István és Pál ikrek, vezetéknév: Noszkay alias Ireczky. Ők Noszkay János II. fiai, de volt neki 2 feleségtől összesen 20, és ez az egyetlen, ahol ilyen bejegyzés szerepelt, ezért nem foglalkoztam vele eddig. Itt végleg elakadtam. Semmi további adat.
Aztán kínomban elkezdtem keresni Ireczky néven a bejegyzéseket, és az alábbit találtam:
Noszkay Imre I. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1800.09.01 - eszerint 53 éves volt, a bejegyzés szerint a neve: "Emericus Iretzky alias Noskaj". Azért nem lett meg eddig, mert az indexben is Ireczky [ott Ireczky, a halotti bejegyzésben Iretzky, de gondolom ez csak az írók különbözőségéből adódik] vezetéknéven volt bejegyezve.
Ireczky András, Ireczky János fia születési anyakönyvi bejegyzése, 1723.07.15
(Még két további Ireczky gyerek, ugyanattól az apától és anyától, 1720 és 1727 évekből).
Az Ireczky vezetéknév se előtte, se utána többet nem bukkan elő semelyik anyakönyvben, kivétel az 1800 és 1824-es Noszkay alias eseteket.
Mindezek alapján a teóriám az, hogy Noszkay János I. valamikor 1727 és 1745 között nevet változtatott Ireczky-ről Noszkay-ra. Az adatok sokasága vág ezzel össze, mint azt láthatjátok. Ami azonban nagyon zavar:
- Noszkay János I. halotti anyakönyvi bejegyzésében miért nincs megemlítve a névváltoztatás? (Ez az egyetlen anyakönyvi bejegyzés, ami hozzá köthető egyébként]
- Noszkay András I. anyakönyvi bejegyzéseiben szintén miért nincs megemlítve a névváltoztatás? Neki számos anyakönyvi bejegyzése van, de nincs utalás erre a névcserére sehol.
- Noszkay Imre I. esetében tengernyi bejegyzés van, mindig Noszkay [ezerféle írásmóddal] vezetéknévvel [csak házassági tanú volt vagy tízszer], de csak a halotti anyakönyvi bejegyzésében lett megemlítve az Ireczky vezetéknév. Ez hogy lehet?
- Noszkay János II. esetében irdatlan sok anyakönyvi bejegyzés van, és csak az az egy árva 1824-es tétel utal erre a kapcsolatra. Ráadásul Noszkay János II. már semmiképpen se születhetett Ireczky néven (mint ahogy feltételezésem szerint Noszkay Imre I. sem). Ez se értem, hogy lehetséges.
Ha valaki tud segíteni, i lehet a megfejtés, vagy hogy lehetne a végére járni, nagyon megköszönöm!
Azért jó, hogy nem kell indexelni a Familysearch-ös és MACSE-s projektekben az anyakönyvvezetőket. A felső képen lévő írásból sohasem jönnék rá, hogy Ignác a keresztneve.
"Egyre viccesebb ez az egész. Mondjuk jó lett volna, ha olyan tervezik a rendszert, akik történelmi háttérismerettel rendelkeznek."
Itthon nem nagyon van erre példa.
Adott 100000 egység buznyák egy munkára (teszemazt úniós forrásból).
Kiadja a pályázatmegnyerő a legolcsóbb ajánlatot adó alvállalkozónak. Az mindegy, hogy ért-e hozzá avagy sem.
Az alvállalkozó megcsinálja 20000 buznyákért (olyan is lesz!), a maradék a pályázatmegnyerő cégé.
(abból 70000 buznyák ki lesz lopva a rendszerből és a pályázatmegnyerő cég tulajdonosai között szét lesz osztva. De kap belőle az is, aki a pályázat kiadásánál döntéshozó volt)
Lehetne úgy is csinálni, hogy a 100000 buznyákból 80000 buznyák menne ténylegesen a munkát végző cégnek, a maradékot meg beosztanák. De nem... az a baj, hogy mohók, egyre mohóbbak.
Biztos ismeritek az EU-s pályázati pénzeket megnyerő beruházások közterületi tábláit.
Elég szigorú az arculati kódexük.
Egyszer egy 120 000 000 buznyákos tendernél kellett volna az adott munka közterületi táblicskuját megcsinálni PVC-táblára, kültéri matricával. Ha jól emlékszem adtam egy 25 000 buznyák + hadisarcos árat rá.
Sokallták. :-))))))))))) :DDDD
(a 25e-ből kb. a fele anyagár, és 2 óra számítógépes munka is lett volna vele)
Ahol ilyen cégek rendelkezhetnek és bírnak ilyen megnyert pályázatokkal, ott szerintem nem lehet arra számítani, hogy lesz NORMÁLIS anyakönyvi rendszer. Mert nem lesz.
Üresen indult el az új anyakönyvi rendszer. 120 év papírmunkáját nem könnyű digitalizálni, de az sem megoldás, ha meg sem próbálják. Elég sok is a gond, rendes tesztelés és oktatás sem volt. Boglárlellén született? Na, az szívás. Tovább »
Egyre viccesebb ez az egész. Mondjuk jó lett volna, ha olyan tervezik a rendszert, akik történelmi háttérismerettel rendelkeznek. Nem tudják megfelelően rögzíteni a születési helyet, mert a település közben megszűnt, szétvált, egybeolvadt stb. és régi formájában nincs betáplálva a listába? Mondjuk hiába születetett valaki Pókafán, Pókaszepetk lesz ezután a születési helye? Feltehetőleg tele lesz elírásokkal is, mert itt-ott nem fogják tudni kiolvasni a kézírást az ügyintézők.
Teszem fel, egy rokon vagy akárki kér tőlem egy házassági bejegyzést 1942-ből, és mondjuk nekem megvan, mert előzőleg kijegyzeteltem, és véletlenül egy nyilvános fórumon osztom ezt meg vele, akkor én törvényt sértek?
Akik évtizedek múlva fognak kutatni, még rosszabb helyzetben lesznek már amiatt is, hogy 1981-től nincs másodpéldány, ergo lassan semmit nem nézhetnek meg, 2014-től pedig a digitális rendszerben végképp nem. Talán a mostani kutatók voltak a legszerencsésebbek, még lehetett kutatni és már volt egy csomó digitalizált anyag, ami megkönnyítette. Talán nem túlzás azt mondani 2009 és 2014 között volt a magyarországi családfakutatás aranykora.
Komolyan mire jó ez? Fél néhány közszereplő, hogy kiderül a felmenője vallása vagy hogy törvénytelen gyerek volt valamelyik őse? (És akkor mi van?) Vagy pénzt akarnak belőle csinálni, fizess az adatért?
Abban szeretném a segítséteket kérni, hogy a zalakoppányi 1935-ös házassági és 1945-ös halotti anyakönyvek ( katolikus ) melyik településhez tartoznak? Hátha valaki találkozott már vele.
ööö... szerintem nem. Tekintve, hogy meghalt, és ismert a halálozás időpontja, 100 év után - 2015-ben - ez adat véleményem szerint megismerhetővé válik. Annak, aki tudja legalább a nevet, évet és anyakönyvező települést/kerületet.
Egyenes ági leszármazott meg eddig is kérhette az infot, védelmi időn belül is - másolatban, díjazás ellenében megkaphatta.
A probléma azzal van, hogy amikor fogalom nélkül keresel valakit, mert csak annyi infod van pl. hogy Budapesten született 1915-1918 között... itt ugye lapozgatni kéne rossz esetben 23 kerület anyakönyveit (sikkadjunk most el afölött a tény fölött, hogy akkor még nem volt annyi)... de az új szabályozás értelmében nem lapozgathatod, hogy netán megtaláld, mert esetleg ott zizeg pár, még védendő (hogy a %&@#>!!) adat - helló, szia, cumi...
@vörösvári
a peticiok.com véleményem szerint maximum kiegészítő eszköz lehet, ha a családfakutatók közössége talált megfelelő embereket a törvénymódosítás benyújtásához, keresztülveréséhez - mutatandó, hogy van társadalmi igény is a kérdés rendezésére... de önmagában az online petíciót szerintem magasról le...ák a képviselő hölgyek és urak...
@vadász
jammm... ez most olyasmi, mint - olvasmányaim szerint - anno az átkosban... akkor sem lehetett családfát kutatni, csak külön engedéllyel... kb. most is ez van, annyi különbséggel, hogy a halotti másodpéldányok (melyek 1895.10.01. és 1980.12.31. közti időszakról léteznek) szabadon kutathatók.
És a legszebb az egészben, hogy azt esetleg soha nem fogod megtudni, hogy az UB. 456/1994 az mit is takar (ha nem tudod, hogy akkor halt meg), mert az UB-k könyve nem kutatható (vagy igen???)
És esetleg nem is azt takarja, hogy mikor halt meg, hanem, hogy az Anyja neve nem Szigeti Borbálya, hanem Szigeti Borbála.
Sokáig töprengtem, hogy egyik rokonomnak mit is írhattak a halotti bejegyzésébe két évvel a halála után? Valószínűleg ott is erről van szó.
Az UB-n nincs semmi védeni való (pláne ha az csak egy szám...)
Tökéletesen megfogalmaztad. Tiltakozni kell, összefogni más családfakutatókkal, egyesületekkel (MACSE), nagyobb tekintélyű emberekkel. Pár éve már ezt meg akarták csinálni, akkor azt értük el, hogy pár évvel kitolják ezt a határidőt. Minden fórumot végig kell járni, minden eszközt megragadni, hogy az alapbejegyzés számítson. Most például ottvan dédapám aki pont 100 éve, 1914-ben született. Eddig tehát meg tudtam nézni a születési bejegyzését, de mivel ott az UB, hogy 1994-ben meghalt, csak 2094-ben fogom tudni megnézni, tehát kb. az unokám vagy a dédunokám tudja majd megnézni. Így teljesen ellehetetlenítik, tönkreteszik a munkánkat, hobbinkat.
Ezért is írtam alább, hogy a tiszta víz beöntése helyett a gyerek (születési bejegyzésének) kiöntése lett...
Igaza van Vörösvárinak, hogy végül csak sikerült elérni, hogy alig legyenek kutathatóak az anyakönyvek (ahogy eredetileg az eredeti elképzelés volt a teljes tiltásról), pl polgári születési anyakönyvet élő ember még 10 évig nem fog látni a levéltárban... :-(
tiltakozni kell, kulturáltan, s el kéne érni, hogy a törvényt legalább úgy módosítsák, hogy az alapbejegyzésre vonatkozzon a korlát...
politikus, vagy politikusi kapcsolatokkal rendelkező ismerősöket lehetne aktivizálni a témában - lehetőleg kormányoldalról, tekintve a képviseleti arányt; de nem baj, ha minden ellenzéki frakcióból és nem frakcióból is lehet támogatókat találni - mert akkor talán minden oldal számára elfogadható...
mondjuk ha szokás (és szopás) szerint salátába teszik be, akkor leginkább a kormánypártiak számítanak majd...
Figyelem! A fenti a sorokat nem azért írtam, hogy bárki is nekiálljon ezen a fórumon politizálni, egyik vagy másik oldal érdemeit és érdemtelenségeit megvitatni! Hanem mert a jogszabályok a Parlamentben "születnek", s így a képviselők által lehet módosítani is ezeket.
Most boldog lehet az a minisztériumi bürokrata aki ezt kilobbizta, sikerült megakadályoznia az állami anyakönyvek kutatását teljesen, évtizedekig nem fog senki ezekből családfakutatást végezni.
A törvényt láthattad az utolsó linkben. A korlát 100-75-30 év, DE a törvény szövege adat keletkezését mond, nem pedig alapbejegyzés keletkezését.
Márpedig adat az UB is, ami később keletkezett, mint az alapbejegyzés, emiatt is UB (utólagos bejegyzés)
A BFL nem az MNL része. Ők deklaráták, hogy a törvény szellemében a 130-86-30-as határt húzzák meg.
Tatabánya konkrétan nem nyilatkozott - nincs is a honlapjukon hírek rovat -, de ők is kb. így fogják értelmezni, ha jól értettem az igazgató szavait (akit mellesleg ismerek, bár 20 éve nem találkoztunk...)
Azt az anyakönyvet, ami a kutatási korláton kívül esik teljes egészében, végiglapozhatod - pl. halottikat teljes egészében, korlátozás nélkül.
A többi esetben nem lapozhatod végig, s nem tudom, ki fogja megcsinálni helyetted... (illetve tudom, ki/kik csinálhatja/'k meg helyetted, de az ugye pénzbe kerül... különösen, hogy azok közül, akik megcsinálhatják, sokan nem fogják vállalni, vagy irgalmatlan határidővel - mert nem fér bele a munkájukba...)
Konkrét adatot kérhetsz, azt megadják, meg anonimizált másolatot, ha más védendő adat is van az adott oldalon, amiről másolatot kérsz - megint csak pénzért.
Most akkor nem értem. Többféle véleményt meg jogszabályt emlegettek különböző fórumokon a kutatótársak. Most ha én holnap elmegyek mondjuk ide Tatabányára a Városi Levéltárba vagy akárhova, mik a korlátok? 100-75-30? Vagy valaki emlegette a 130-86-30- as (egészen abszurd) határokat.
Csak a saját családom adatait kutathatom vagy az engedélyezett időn belül akár egy egész falu adatait feldolgozhatom?
Közzéteszek egy okfejtést, melyet páran biztos olvastak már. Talán segít megérteni (hangsúlyozom, megérteni, és nem elfogadni) a BFL szabályozását... Információim szerint egyébként az MNL, ami alá a megyei levéltárak tartoznak, ennél is keményebb korlátokat tervez hozni... Se az ő, se a szúrópróbaszerűen kiválasztott megyei levéltárak (melyek az MNL alá tartoznak) oldalán nincs egy kukk se arról, hogy holnaptól mi a szívási korlát... :(
A szerzőt nem nevezem meg, mert nem vagyok rá felhatalmazva. Néhány helyen kihagyok, esetleg átírok olyan dolgokat, melyek azonosításra alkalmasak, vagy a téma szempontjából irrelevánsak, vagy "veszélyesek" lehetnek, és a kutatási korlát kutatói szempontból további negatív irányú módosítását eredményezhetik.
Most csak a BFL-szabályozáshoz kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot leírni. 1. Személyes adatainak védelme az élő embert illeti meg. Halála után már ezek az adatok nem védendők. Erre vonatkozik legújabban az Infotv.
2. A levéltári (ott őrzött) anyagok vonatkozásában (és csak azokban!) a levéltári törvény (Ltv.) ezt az adatfajtát további védelemben részesíti, a következők szerint: Az illető halálát követő 30 év, ennek nem ismeretében születésétől számított 90 év, ennek nem ismeretében az irat keletkezésétől számított 60 év múlva lesz egy irat kutatható (itt sem következetes a határidő-számítás, mert a halál évét követő 30 évről beszél, ami ugyanazt a védelmi időt rendeli a január 2-án és december 29-én meghalt személyhez; az iratkeletkezés esetében viszont a dátumhoz adja a 90 évet, tehát a jan. 2. és dec. 29. dátumú irat védelmi ideje nem azonos.)
3. Az Ltv. is meghagyja azonban az eltérés lehetőségét, a védelmi időre vonatkozó előírásait úgy teszi ugyanis meg, hogy hozzáteszi: "ha törvény eltérően nem rendelkezik". Tehát csak törvényi szinten, de ott lehet eltérést csinálni.
4. Ezt az eltérést meg is teszi (régen is megtette a tvr. formában kiadott) anyakönyvi törvény. Ez új védelmi időket vezet be a levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokra vonatkozóan: a személy halálát követő 30, ennek nem ismeretében a születési adat vonatkozásában 100, más adat vonatkozásában 75 év a védelmi idő a keletkezés(i év)től számítva.
5. Mit csináltak a BFL-ben? (feltétezhetően.) Leültek, átrágták magukat az új jogszabályon. [...]
Ezt követően áttekintették az állami anyakönyvek egyes típusainak lehetséges adattartalmait, és abból állapították meg a védelmi időket.
a) Halotti anyakönyveknél ez viszonylag egyszerű, mivel ilyenek legfeljebb 1980. dec. 31-ig készültek másodpéldányban, és ezek kerültek levéltárakba. Ezek védelmi ideje 30 év, mert a halálozás dátuma bizonyosan benne van a kötetben, vagyis már nincsen védendő kötet, ezek maradéktalanul kutathatók.
b) Születési anyakönyveknél a születési adatokat védeni kell 100 évig. Az anyakönyvtípus azonban számos más későbbi bejegyzést is tartalmazhat (névváltoztatás, felekezetváltás, örökbefogadás stb.), ezeket az adatokat 75 évig kellene védeni, az itteni utolsó bejegyzések azok az UB-k (utólagos bejegyzések) lehetnek, sokszor csak folyószám/év alakban, melyek minden bizonnyal a halálozás évét mutatják, amelyet viszont 30 évig kell védeni, és ez a fő szabály. Ezt összeadva jön ki a 100+30 év mint a leghosszabb ideig tartó védelmi idő, amelynek elteltével az anyakönyv úgy kutatható, hogy senki nem kérdez semmit, nem vizsgál semmit, kiadja a könyvet. Az 1895-ben elkezdett születési anyakönyvek sorozata eszerint 2025-től kezd korlátlanul szabaddá válni. [...] c) Házasság: Magam is számolgattam azt, hogy a 86 év hogyan jön ki. Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy a kollégákat itt is a napi tapasztalataik segítették a dátum megállapításában, és arra jutottak, hogy egy személy nem lehetett fiatalabb 14 évesnél, amikor a házassági anyakönyvbe bekerült, esetleg a születési adatával együtt, amelyet 100 évig kell védeni (14+86=100). Az ilyen anyakönyvek adattartalmára nyilván nem jellemző a halálozási dátum bekerülése, ezért csak ezt a 100 éves védelmet kell érvényesíteni az emberekre, amely az eseményre már csak 86 évet irányoz elő. [...]
Bizonyos, hogy nem a rosszindulat vezeti a levéltárosokat, amikor ezt a nem könnyű eszmefuttatást végigvezetve ilyen szabályozást hoztak. Nem őket kell okolni; sőt, meggyőződésem, ha megkérdezték volna őket, akkor is elmondják ezt.
A 30-130-86 év egy kalkulált abszolút védelmi idő tehát (nem a törvényben szerepel, de a törvény előírása és a helyzet elemzése alapján ez vezethető le), amelynek elteltével az anyakönyvek kutathatók. Ezen abszolút védelmi időn belül is van mód kutatni azokban, ennek körülményei azonban álláspontom szerint sem jól nem szabályozottak, sem jól nem kezelni tervezettek.
Kerestem egy 1950-es évek eleji házasságot. Jaj de jó, még pont benne van a (mai nappal bezáródóan érvényes) kutathatósági határban, kikérem, kikeresem, lemásoltatom.
Ahogy azt Móriczka elképzeli: talán év elejétől felemelték csak a házassági kutathatóságát 60-ról 75 évre. Fizess, paraszt fizess!
A törvény is azzal az ígérettel jött, hogy ugyan felemelik, de most már nem lesz össze-visszaértelmezés, mint volt az eddigi levéltári törvénnyel (UB. etc.)
Hívd fel a levéltárat, és kérdezd meg, hogy egyenesági leszármazottként milyen lehetőségeid vannak, és mennyiért...
De mint canonfan is írta elég szívás ennyire nulla infoval nekiugrani a dolognak. Ha jól értem, még az sem biztos, hogy bármilyen eseménye ott történt, csak hátha, talán...
Sziasztok! A segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni. Apai dédnagyapám (Harsányi János) után kutattok, de sajnos nem ismerek erről az ágról senkit, aki pontos adatokat tudna adni. Annyit tudok, hogy nagyon sokáig Debrecenben éltek, és valószínűleg ott házasodott 1954-ben, majd ott is halt meg az 1980-as évek elején (ha jól tudom ezek az évek már nem kutathatók). Sajnos a születéséről sem a helyet, sem az évet nem ismerem, csak annyit hogy valamikor az 1900-as évek elején születhetett.
Van ötletetek, hogy kereshetném meg? Gondoltam, hogy átnézem a környező települések születési anyakönyveit az 1900-as évek elejéről, de ez hatalmas mennyiség/oldalszám az FS-en (főleg, hogy ki tudja meddig elérhető). Esetleg van tapasztalatotok a megyei levéltárral kapcsolatban? Például adnának információt a házassági anyakönyv kapcsán, ha csak az évet tudom? Sajnos nem tudom megoldani, hogy Debrecenbe utazzak személyesen kutatni.
Alaposan elnéztem az évszámot. Nem tudom, hogy mennyire gyakori az apa neve, de ha viszonylag ritka, akkor én a helyedben, megkockáztatva azt, hogy teljesen tévútra visz a kutatásban, annak kérdeznék utána, hogy a településen a korban hány ilyen nevű férfi házasodott meg. (Szokolya nem nagy település, valószínűleg nem sok. De megvan a veszélye annak, hogy egy másik faluban esküdött.) Valószínűleg azt könnyebben kiadnák, mint egy 1931-es születésit. Emailt úgy tudsz küldeni másnak, ha az nyilvánossá teszi az email címét az adatlapján. Rámész az adatlapra, majd a küld szóra kattintasz az egér jobb gombjával. (Én most nem publikussá teszem, de ha írni szeretnél nekem vagy bárki másnak, csak így lehet).
1, Jól vezetted le. De megtaláltam a bejegyzést, és nem, nincs nyoma annak, hogy elváltak volna. Csak azért írtam, hogy nincsen odaírva az állapothoz, mert így nem valószínű, hogy a feleség visszavette volna az előző férje nevét. Az unokák nemcsak arról nem tudtak, hogy összeházasodtak volna, de arról sem, hogy a nagyanyjuknak lett volna ilyen nevű élettársa. A történethez még hozzátartozik az is, hogy az esküvő idején unokák közül az egyik kisgyermek volt, a másik még meg sem született, és a házaspár mindkét tagja húsz év múlva halt meg. Habár az unokák és a nagyanyjuk nem ugyanazon településen éltek, kizártnak tartom, hogy ne tudtak volna a férjről.
Én az alábbi olvasom ki a leírtakból, ignorálva az első tagmondatod 4. és 5. szavát:
Ősöd XX, két férfival élt együtt élete során, Nyilván nem egyszerre, hanem egymás után. Az első YY, a második ZZ.
ZZ-nek, az új férfinak szintén volt korábban felesége, WW.
XX meghalt, anyakönyvi bejegyzése özv. YY-né XX.
ZZ meghalt, anyakönyvi bejegyzése özv. ZZ, egykori házastársa WW.
YY és WW pedig még korábban elhunytak, mint ahogy XX és ZZ, függetlenül attól, hogy elváltak (egyébként van nyoma, hogy elváltak?)
"(Az ős unokái nem tudnak a házasságkötésről)"Talán mert nem történt, csak együtt éltek?
Vagy van házassági bejegyzés a kezedben, és ennek ellenére van a halottikban a fent írt változat?
2, remélhetőleg nem, de ilyen kérdéseket nyilvános helyekre már fel se merek tenni, mert hátha olvassa valami túlbuzgó levéltáros is, aki aztán megy, hogy "főnök, itten még vannak dolgok, amikben anyakönyvi adatok vannak, nem kéne ezeket is lekorlátozni, hogy a kutatók ne is jöjjenek ide?"
3, Erre a kérdésre egzakt választ nagy valószínűséggel az MNL JNSZML tud adni, hívd fel őket munkaidőben :)
magdusis: Kikértem a szokolyai születési anyakönyvet, de nem biztos, hogy kiadják. (Sikerült úgy fogalmazni nekem és a levéltárosnak is, hogy lehet így is, úgy is érteni). Ha még mindig keresed a felmenődet 1923-ból, akkor írd meg az ő és az édesapja nevét, ide, vagy ha jobban szeretnéd, az email címemre. (Tartok tőle, hogy nem fogják kiadni.)
vörösvári: Annyira azért nem vészes a helyzet. Talán egyszer felteszik a halotti anyakönyveket és házasságiakból a szabadon kutathatókat. (Remélhetőleg)
1, Az egyik ősöm ismét megházasodott, azonban a halálakor, az 1950-es években, mint özvegyet (nem mint elváltat) jegyezték be, házastársként pedig a volt férjét, és ugyanez volt a helyzet az új férj halálesetének bejegyzésekor is. Ráadásul csak néhány hónap eltéréssel hunytak el, de a lakhelyük is különböző volt. Van valamilyen ötletetek, hogy hogyan lehetséges ez? (Az ős unokái nem tudnak a házasságkötésről).
2, nem tudjátok véletlenül, hogy a másodanyakönyvek kutathatósági korhatárának szigorítása más anyagokra is ki fog-e hatni, például az iskolai anyakönyvekre stb?
3, A JNSZ megyei levéltár oldalán van egy lista az ott őrzött szakdolgozatokról ami tartalmaz, mások mellett egy, az egyik családomról szóló honismereti pályamunkát is. Szerintetek ezt hol őrizhetik? Esetleg a levéltár könyvtárában? És ha igen lehetséges könyvtárközi kölcsönzéssel elkérni egy másik könyvtárba?
A legnagyobb szívás azoknak lesz, akik most kezdenének családfakutatásba, lehet hogy el sem tudnak indulni, mert a hiányzó adatok miatt nem jutnak vissza 1895-ig, a mikrofilmekig.
nem minisztériumié, a minisztériumi bürokratáé "csak" 100 év és 75 év, de az idióta megfogalmazásnak köszönhetően a levéltárak így is értelmezhetik a dolgot, mint a BFL főigazgatója... mert a védelmi idővel kapcsolatosan nem az "alapbejegyzés" szó szerepel a törvényben :(
és mivel az UB. X/YYYY-t is személyes adatot tartalmazó adatnak tekintik egyesek... --> :@
Tremmel: elképzelhető, de valószínű nem azonnal...
Kinagyitva igy néz ki. 1915 Wien
Régi fénykép témában kérem a segítségeteket. A bescennelt foton lévő feliratot szeretném kibetüzni Wien 1916 amit sikerült kibetüznöm. 
