Nyitotta:pici mici a pók, 2024.05.01 09:00 |
Hozzászólások: 60 | Hozzászólók: 21
Orbán mai napig nem tudja megemészteni hogy nem o írta alá csatlakozási megállapodást és akkor tüntetőleg egyedül ment el, nem Mádl, Medgyessy és többiek társaságában.
Az utóbbi pár évben mig a dzsentrik Brüsszelben megszállottan azzal vannak elfoglalva, hogy minnél több dzsendert fedezzenek fel addig a kínaiak átvették a vezető szerepet legmodernebb chipek, napelemek, elektromos autok gyártásaban, vagyis mindenben ami számit. Az igaz szégyen szemre nem fedeztek fel egyetlen új dzsendert sem. Szégyeljék magukat!
Számomra teljesen irreleváns hogy később megszűnik-e vagy nem, mert most éppen van, és (éppen most) ki tudom használni a létezését a kedvemre, előnyömre. Van egy rakás olyan szabály amit a tagok betartanak, és ami számomra kedvező tehát egy príma lehetőség, feltéve ha akarom azt. Nem szeretni érdemes az EU-t, hanem kihasználni a szabályait és lehetőségeit a saját javamra. Aztán ha változik a helyzet, akkor ahhoz alkalmazkodunk - nekem például a kínaiak meg a japánok is nagyon kedvesek, isten áldja meg őket is, vagy itt vannak a britek akik nem EU tagok és ígéretesen alakul az országuk pedig elég hűvös az időjárás. Sok ország nem attól lett jó hely hogy belépett az EU-ba, mert anélkül is jó volt, hanem az a jó hogy az EU tagság miatt mehetek oda ... stb, blablabla. Az persze igaz, hogy érdemes volt kihasználni az elmúlt 20 évet, mert sosem tudhatjuk mi következik, mit hoz a jövő. Az is egy siker ha valaki az elmúlt 20 évben ötször átugrott Bécsbe sörözni, az is ha sok pénzért dolgozott ott pár évet, meg az is ha szerzett egy például francia állampolgárságot - kit mi vonz az életben, engem a máltai sör és a görög retsina, oszt jónapot.
Nem kell itt Putyin. Amig a dzsentri barmok Brüsszelben megszállottan azzal vannak elfoglalva, hogy minnél több dzsendert fedezzenek fel addig a kínaiak azzal vannak megszállottan elfoglalva minnél több hidat, utat szupermodern várost épitsenek fel otthon és minnél több európai vállalatot, bankot stb. vegyenek meg vagy szorítsanak ki. De az EU-ban nincs fontosabb mint az, hogy a férfiak is szülhetnek. Az EU önmagától szünnik meg. Nem kell itt Putyin. Elolvad lezüllik. Mint az egykori dzsentri réteg. Azt hitték, hogy valakik. Ment a nagyképű üres büszke dzsentri duma, de a feltörekvő vállalkozók egy nemzedék alatt megették őket. Így van ez az EU és Kína esetében is. Különbség, hogy ez nem egy nemzedék hanem kb. 10 év alatt fog megtörténni. Az EU brüsszeli székháza majd egy kinai szupermarket lesz.
Orbán mai napig nem tudja megemészteni hogy nem o írta alá csatlakozási megállapodást - Azért egy egyfajta hamis legendárium gyártás. 2004-ben még szó sem volt róla, hogykvótás migrancsokat osztogatnak majd az ÍJU-ban és ha nem akarunk mini-gázákat Magyaoroszágon akkor mi megyünk szembe mindenkivel és mi leszünk ezért f@szisták.
Ez így túl általános ahhoz hogy gyakorlatban is alkalmazzam, konkrétabb hogy kinek-kinek kell-e ez így hogy van. Nyilván aki marad benne annak összességében kell (HU), aki nem marad annak összességében nem kell (UK). (De ... Dimitrov elvtársat sem a Führer bántotta, hanem a legjobb barátjánál, szövetségesénél érte utól a szívbetegség)
A rendszerváltás óta ehhez a 800-850 Mrd Huf-os államadóssághoz hozzábasztunk még 46000-et úgy, hogy az EU idenyomott cirka 15 000 Mrd-nyi felzárkóztatási támogatást. Nem mellékesen pedig kiárusították (vö: szétlopták) a "családi ezüstöt", ami szintén tízezer milliárdos tétel.
"Mondjuk ezt Orbán őfelsége ellenzéke, és barátja Fodor Gabi állította szóval... ;-)"
Eggen... csak egy politikusnak lehet olyan vastag bőr a pofáján, hogy az évi 47-re eladósítást sikítson, az évi 2000-nél meg kussoljon és lapítson, mint a szar...
Ps: amennyire én tudom, az államadósság most valami 54 000 Mrd-nál jár.
"hiszen a Kádár-kornak katasztrofális örökségévé vált az az adósságállomány, amely egy főre vetítve nálunk érte el a legmagasabb szintet. Ebből finanszírozták a szocializmus fenntarthatatlan jóléti kiadásait, ezért válhattunk mi a pártállamok „legvidámabb barakkjává”."
Ez a rész mondjuk egyrészt konkrétan nem igaz, másrészt az azóta eltelt 35 évre viszont inkább.
Szépen fejlődik a környék , ha messzebbre nézek szépségeket látok.
De azon a 200 m2 en ,ahol közlekedek ott még a szocializmusban lerakott töredezett beton kockákon bukdácsolok.
És Novák kastélyban parádézik, pedig bizonyítást nyert, hogy munkáját nem jól végezte, de aki egy kis faluban él, és kirúgják az nem jut áramhoz és vízhez sem.
Hende harsogja , hogy aki nem dolgozik ne is egyen. Csak Ő.
Elég csak megnéznünk Románia és Ukrajna különbségét: a ’90-es évek elején azonos szintről indultak, majd Románia 2007-es taggá válása után kilőtt a fejlődésben, és ma már több mutatóban hazánkkal került egy szintre.
Mi magasabbról indultunk, hiszen a Kádár-kornak katasztrofális örökségévé vált az az adósságállomány, amely egy főre vetítve nálunk érte el a legmagasabb szintet. Ebből finanszírozták a szocializmus fenntarthatatlan jóléti kiadásait, ezért válhattunk mi a pártállamok „legvidámabb barakkjává”. Tehát bajunk akadt elég, de ezzel együtt mégis a tagjelölt országokat tekintve a kétezres évek elejére az országjelentések minket említettek mindig követendő példaként. Magyarország egyfajta mintaállamként, a posztkommunista átmenet sikertörténeteként szerepelt mindenhol a csatlakozás időszakában. Ezekre a tényekre alapozom tehát azt a véleményemet, amely szerint az 1988–90 és a 2004 közötti időszakban minden nehézség mellett a többi, hasonló körülmények közül érkező ország között mi számítottunk a legsikeresebbnek több szempont alapján is. Elismerésre méltó teljesítményünk független a különböző kormányok politikai hovatartozásától, hiszen a számtalan nehézség mellett ez az eredmény egyaránt köszönhető az Antall- és Boross-, a Horn- és az Orbán-kabineteknek.
Ha ilyen ígéretesen zártuk a ’90-es éveket, akkor hogyan lehetséges, hogy az elmúlt 20 év minden hatalmas előnye mellett mégis elveszítettük vezető pozíciónkat a hasonló helyzetből induló országokhoz képest?
A csatlakozásunk idején Magyarország a régió harmadik legmagasabb nemzeti össztermékével vált taggá: csak Szlovénia és Csehország előzött meg minket. A friss adatok szerint a mögöttünk álló két évtizedben nem sikerült behoznunk őket, sőt megelőzött minket Észtország, Litvánia és Lengyelország is, és éppen beért bennünket Románia.
Szinte teljesen hasonló adatokat látunk a versenyképesség tekintetében, míg a kormányzás minőségében az első helyünket veszítettük el.
Itt 2004-ben, a csatlakozás pillanatában az élen álltunk, ma a 8. helyen vagyunk, csak Horvátország, Románia és Bulgária található mögöttünk.
A magyar nemzeti össztermék az elmúlt időszakban 76 százalékkal nőtt, míg a három másik visegrádi országé 140 százalékkal.
A különböző adatok hasonló képet festenek: egyértelműen nem tudtuk jól kihasználni a lehetőségeinket, és ez a tény is politikai oldalaktól független, hiszen érinti a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a kétharmados Orbán-kormányokat egyaránt.
Azt több helyen és több alkalommal is kielemeztem már, hogy Orbán Viktor nyilvánvalóan személyes sértettségből (is) gyűlöli az európai közösséget. Nem tudja feldolgozni, hogy – miután elvesztette a választást – nem az ő aláírása szerepel az uniós csatlakozási dokumentumokon,
hanem a szocialista Medgyessy Péteré és Kovács Lászlóé. Mi, az európaiságunkra büszke magyarok pedig azt nem fogjuk elfelejteni, hogy Orbán Viktor nem volt hajlandó az aláíró ceremóniára az ellenzéki politikusokkal is kiegészült állami delegációval együtt utazni, az EU-csatlakozásunk parlamenti ratifikációjának idején pedig Áder Jánossal inkább valami kamu vidéki fideszes pártgyűlésre mentek, csak ne kelljen róla szavazniuk.
"van a szuverenista álláspont, amely az erős nemzetállamok szövetségeként tekint az Unióra, Nyugaton viszont egyre hangosabbak a globalisták, akik több és több jogkört vennének el a tagoktól."
Azaz vannak a kiskakasok, akik a saját szemétdombjukként tekintenek az országaikra és vannak azok, akik szerint felülről is korlátozni kell azokat, akik a megszerzett hatalmat élés helyett visszaélésre használják.
Szerintem nagyon jó kis 20 év volt ez az előző, összességében meg vagyok elégedve vele, amiből talán ha nem is maximálisat, de elég sokat sikerült kihozni. Ha a Magyarország nevű illető estleg nem elégedett, akkor fogadja együttérzésemet, mint tudjuk, az élet nem habostorta. Talán majd legközelebb ...
Kiss Rajmund, az MCC Diplomácia Műhelyének vezetője kiemelte, nem ezt ígérték nekünk 2004-ben, hiszen azt állították, az Európai Unió a béke szigete, ehhez képest most egy puskaporos hordón ül a kontinens. Hozzátette, kulturálisan és ideológiailag is sokat változott az EU vezetése: van a szuverenista álláspont, amely az erős nemzetállamok szövetségeként tekint az Unióra, Nyugaton viszont egyre hangosabbak a globalisták, akik több és több jogkört vennének el a tagoktól.