Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
A férfiak kielégítik a nőket? Mindkét nem válaszait szívesen várom. Kielégítés alatt nem azt értem, hogy behatol és ütemesen mozog a nőben. Én úgy tudom, ettől kevés nőnek lesz orgazmusa, nekem legalábbis nem.
Az eddigiek (az előző 3 rész) csupán arra a részkérdésre adtak választ, hogy - az emberre alapvetően jellemző módon - miről is szól a szex (azaz a [3]-as hozzászólásom részletezése).
Ebből mellesleg kiderül az is, hogy mi "okozza" a szerelmet, mely témába jómagam itt nem mélyedtem bele.
Az ember - különösen civilizált körülmények között - hajlamos arra, hogy a környezete (s vele maga a civilizáció) által nyújtott örömöket boldogságkeresésre használja. A régebbi korokban ez csupán az uralkodói (s az uralkodó udvar melletti művészi) körökben bontakozott ki, ám mára - amikor a demokráciában mi vagyunk az "uralkodók" - úgy gondolkodunk, hogy ez a privilégium nekünk is jár. És ebben bőségesen benne van a szex élvezete is, s annak részeként az orgazmus, amelyet nem tagadhatunk meg valamiféle férfisovinizmus alapján a nőktől. Hiszen - esett róla szó -, bár az agyi struktúráinkban fellelhetők jellemző különbségek, de ez nem indokolja azt, hogy bármelyiket előrébb helyezzük, mert mindkettő egyformán értékes, azaz egyenrangú.
A továbbiakban erről szeretnék értekezni, s benne kifejteni, hogy mitől is lehet pl. jó orgazmusunk, és mi az ami ezt a célt a mai korunkban akadályozhatja, illetve ebben a boldogságkeresésben miért is érezzük magunkat (majd 2 milliárd ember!) egyre boldogtalanabbnak?
A "többször"-t egy másik - hormonálisan támogatott - mechanizmus biztosítja. Ma még az sem eléggé közismert, hogy az ember függőségek tömkelegében él. Számos tevékenységhez ragaszkodunk szinte kényszeresen, anélkül, hogy ez a ragaszkodás tudatosulna bennünk. (pl. a napi tisztálkodás is egy ilyen, belső igény érzéséből fakadó ragaszkodás).
Függőségnek - ez idáig - általában valamilyen drogszerű anyaghoz való ragaszkodást neveztünk (persze van még sok másféle is, pl. szerencsejáték), ám nagyon könnyen bármi iránt függővé válhatunk, ha az élvezetet okoz. A civilizált ember rejtett függőségei itt most nem lesz részletezve (bár fontosak), de az, hogyha a szexbe belekezdünk, s megismerjük az orgazmust, az szintén egy függőséget okoz. Nem csoda, hiszen azt egy természetes drogunk, az endorfin okozza, amely ilyenkor extrém nagy mennyiségben termelődik az agyban. Hatása nagyon hasonló a mesterséges drogokhoz, csakhogy nem mutat kimutatható károkat a testben.
Az endorfin miatt tehát függővé válunk azzal a tevékenységgel kapcsolatban, ami okozza az orgazmust, és azt gyakran szeretnénk a továbbiakban csinálni, és ha az egy szeretkezés, akkor teljesül a kívánt "többször" feltétel. Vagyis gyorsan kötődés épül ki miatta. Emiatt az hamarosan "elég erős"-sé válik, amely nagyon fontos, az utódnevelésben. Ugyanis természeti körülmények között egy nőnek feltétlenül szüksége van egy stabil, s hosszasan mellette maradni tudó társra. Ez azonban nem csak szimpla plusz segítség, hanem egy elengedhetetlen kiegészítő funkció is. Ugyanis a két nem agyi felépítésének különbözősége egymástól különböző feladatmegoldási stratégiákat támogat. (Megjegyzendő, hogy ettől a különbségtől még nem helyezhetjük az egyiket a másik elé, és évtizedek alatt megtanulható lenne a másik nem által preferáltabb stratégiák helyettesítése). A természet - fájdalom de - így alakította az emberi nemet, mely primitív (pl. ősközösségi) csoportosulások feladatmegosztási szokásaiból csak egy nagy fokú civilizálódás vezethet (látszólag!) ki.
Szóljunk először az oxitocinról, amely egy sokoldalú hormonunk. Sokáig csupán annyit sikerült megállapítani róla, hogy simaizom összehúzódást kiváltó hatású. Nem is véletlen, hogy tömegesen kezdték alkalmazni a szülésnél, annak beindítására, mivel a méhizomzatra is hat. Alig több mint 1 évtizeddel ezelőtt robbant be a felismerés, hogy a szüléskor, az anyában termelődő oxitocin, a szülési megpróbáltatások közepette egy "mellékhatással" is funkciót nyer. Az agyi régiókban hatva, egy erős kötődést indít be a megszülető gyermek iránt. És ezt tovább fokozza a hónapokig tartó szoptatási folyamat, ahol a tejcsatornák összehúzódását is segíti ez a hormon. Ezekben a folyamatokban nagy mennyiségben termelődik, és a kialakuló kötődésérzet egyre erősebb lesz. Ez azonban nem egy tudatos, gondolati jelenség, hanem egy érzet, ami a tudatosság mellett működik.
A kötődés - gyakorlatilag "örökre" szól, és komoly mentális traumát okoz a gyerek elvesztése. Talán nincs is nagyobb fájdalom egy nő életében, ha ilyen eset történik meg.S - mellesleg - nehéz az egyébként "kirepülő" gyerekeket "elengedni" (sokaknak nem is sikerül teljesen), ha felnőtté váltak.
S az új felfdezés pedig az, hogy a férfi és a nő közötti szexuális kapcsolatban szintén nagy mennyiségben termelődik oxitocin (a férfinál egy változata is: a vazopresszin). Amely ugyanúgy - többnyire pár hét alatt - egy erős kötődést alakít ki az agyi hálózatban egymás iránt.
Jó ez valamire? Igen, s ha azt nézzük, hogy egyes állatoknál ugyanez a folyamat már egyetlen párzási alkalommal eredményre jut, és azok az életük folyamán együtt maradnak, akkor bizonyára az embernél is ugyanezt szolgálja a kötődés. Csak ott - úgy tűnik - többször kell egy kicsit szeretkezni, hogy elég erős legyen. Itt két dolog fontos: a "többször" és az "elég erős". Mindkettő külön - könnyen érthető - elemzést igényel.
(külön bocsánat a terjengősségért, de ettől lesz "könnyen érthető", s az alapokat megértve jutunk a végcélhoz.)
Elöljáróban annyi, hogy a tudományos kutatások az utóbbi pár évtizedben számos olyan előrelépést hoztak, amelyeknek a szexualitással is vannak vonatkozásai. Ez hasonlóan zajlott, mint pl. a kék tabletták esetében, amikor valamiféle vérnyomást szabályzó szert kerestek, és közben egy egészen másra bukkantak. A kutatások nagyrészt a hormonokkal és az agyműködéssel függenek össze, tehát elnézést, ha esetenként ilyesmibe bonyolódom a megértés kedvéért.
Konkrétan a topiknyitóban feltett gyanakvásoddal egyetértek, valóban a leírt folyamattól nem minden nőnek - sőt csak nagyon kevésnek - van közvetlenül orgazmusa, de a téma megértése szélesebb körű ismeretek kíván. A szexforradalom kb 50 éve (1968!) indult be, és elképesztő, hogy - noha számos pozitív hatás is kimutatható - a mai napig hiedelmek tucatjait generálta, mintha valamiféle új igazságokra bukkantak volna. Azidőtájt jelentek meg olyan vélemények is a szexről, hogy abban a férfinak jut a főszerep, és az a dolga, hogy - spontán a nőtől felizgultan - úgy tevékenykedjen, hogy a nőnek is legyen orgazmusa, ő maga pedig - szinte automatikusan - szintén elélvez. S bár a férfi megfelelő szerepe nagyon is fontos (de nem kizárólag az ütemes mozgásban), a nő tévedésben van akkor, ha azt gondolja, hogy nincs semmi teendője. Számos kapcsolat bukik meg ezen utóbbi okokból, de azon is, hogy a mai férfi többsége meg nem törődik a nő igényeivel.
De elég a felesleges szócséplésből, és a részkérdésre visszatérve, inkább vizsgáljuk meg, hogy az evolúció mi célból alakította így a szexualitást (bizonyos körök szerint: miért így teremtette az embert az Isten), amely évszázezredek folyamán az emberiség fennmaradását szolgálta. Először csak vázlatpontokban, és a történelmi megítélés szerinti sorrendben haladván úgy véljük - a jelen ismereteink szerint - a szexnek három fő funkciója van. Mindhárom igen fontos abban, hogy az emberi faj túléljen mindenféle megpróbáltatást.
1. (régóta közhely, de ez is igaz): Utódok létrehozása (azaz - az állatvilágból véve - "párzás"). Csakhogy ez a fent említett feladathoz édeskevés!
2. Élvezet (Ez a mai vélemény: azaz = "örömszerzés", és ez fontos elem!)
3. Kötődésérzet kialakítása: Ez pedig egy új felismerés, és itt a lényeg!
Ha ezeket szemügyre vesszük, akkor az első kivételével különösnek tűnik, hogy az evolúció az évek százezrei során miért is alakította ki ezeket a funkciókat. Ám, hogy mi zajlik a testben a kulisszák mögött, arra már ismerjük a választ, s ettől majd minden világossá válik. S emellett külön kérdés az, hogy mindezek hogyan egyeztethetők össze a szex mai felfogásával.
Ezeket, s egyéb fontos ismereteket tagoltan, külön hozzászólásokban szeretném közölni.
Amivel adós vagyok, azt most is fogalmazgatom, és csak közbevetőleg jegyzem meg:
Itt az index fórumán bárkinek lehetősége van arra, hogy amikor úgy tapasztalja, hogy egy adott nicknevű hozzászóló eddigi, és további hozzászólásait nem kívánja látni, akkor lehetőség van arra, hogy azok elrejtésre kerüljenek számára. Ez a több mint 20 éve (1999 óta) létező, s talán a leggigantikusabb fórum nem véletlenül iktatta be már egy jópár éve ezt a lehetőséget. Ilyenformán akár engem is "láthatatlanná" tehetsz. Ez egy nagyon fontos lehetőség a fórumozó számára, mert az illetéktelen hozzászólások a "tudat alatt" továbbra is hatnak, és képesek mérgezni az ember mentális állapotát, a folyamatos és látható (önkéntelenül is újraolvasott) megjelenésükkel.
Topiknyitóként pedig jogod van arra, hogy adott esetben bárki hozzászólásait, a moderátorokkal kapcsolatba lépve, azokat töröljék, hogy senki se lássa. Súlyos helyzetben akár időleges, vagy teljes kitiltás is foganatosítható.
Ismét megemlítem, hogy ez akár rám is vonatkozhatna, hiszen az ígért téma kapcsán kénytelen vagyok a topik témájától idegen gondolatokat is közölni (ezt nevezik OFF-olásnak), és maga az offolás is olyan jelenség, hogy emiatt a topiknyitó a moderátorokhoz fordulhat, amennyiben az túlzásba kerül.
És az előző hozzászólásomban írtakat is újra megemlítem, hogy az elmúlt 50 év, hamis hiedelmekre alapozott következtetései, súlyos társadalmi problémákba torkolltak, közte a szexualitás területén is. Emiatt nem tanácsolom, hogy ezekből táplálkozz, azok inkább egy korszak lenyomatai, amelyből, és a benne a hasznos dolgok mellett gyakran fellelhető negatív következményekből, sokat lehet majd a jövőre nézve tanulni. A túlzottan felértékeltnek látszó szexualitás valójában egy tragikus leértékelés kompenzációjaként mutatkozik meg. Ezért már épp ideje helyére tenni, hogy ne egy - bár élvezetnek látszó, de - létminőség nyomorító, alattomos eszközként legyen az életünkben, hanem valódi és fontos értékként kerüljön elfogadásra, mint emberségünknek egy lényegi eleme.
Az,hogy valakinek a nickje veterán besorolás alatt fut nem azt jelenti hogy az illető valami pozitív,az index fórum által elismert és díjazott jellemfejlődésen ment keresztül, ez nem egy privilégium és nem kitüntetés.
Pusztán csak azt jelenti hogy az illető jó régen regisztrált azzal a névvel.
Én nem beszélek veled ilyen hangnemben, te velem miért? Valós tapasztalatok miatt tettem föl ezt a kérdést, hogy emberek válaszoljanak arra, őket kielégítették-e férfiak, illetve férfiak kielégítették-e a partnerüket.
Lekezelésről szó sincs. Téves hiedelmek garmadában élünk, már legalább fél évszázada! Ideje lenne észrevennünk, hogy számos témában fordítva ülünk a lovon. Olyanok ezek mint pl. a Laposföld, ami zavarba ejtően hihető, de nem igaz. Amennyiben elfogadsz egy némileg hosszabb magyarázatot, akkor időt szánok rá, és bátorkodom megismertetni veled.
De most nem az a kérdés, hogy én mit tehetnék a saját érdekemben. Hanem hogy a férfiak mit tesznek a női orgazmusért? Vagy ki felel ezért, mindenki a sajátjáért? A szex nem a kölcsönös örömszerzésről szól?
