Azt nem tudom, hogy melyik szláv nyelven hívták így, de most sajnos ők bitorolják...
Egyébként az a Breti (brat) előtag minden szláv nyelvben testvért, barátot jelent, és semmi köze Braszláv személynévhez.
De hát állítottam én az ellenkezőjét?...
"Márpedig Braszlávot egy mocsárvár védelmével bízta meg Arnulf..."
Azt hiszem, valahogy elbeszélünk egymás mellett, mert ilyet sem állítottam. Ezért az a véleményem, hogy szerintem fejezzük be. Én már úgyis elmondtam, amit a pozsonyi csatával kapcsolatban tudok, így semmi újat nem tudok hozzátenni...
"Abban az időben sem ősszlovákok, sem MARHANAGYMORVÁK nem voltak."
Most már tényleg nem tudlak követni.
Hogy jönnek ezek ide? Ha még jól emlékszem, eredetileg a pozsonyi csatáról és helyéről vitatkoztunk, amivel kapcsolatban te azt állítottad, hogy 907-ben Pozsony környékén nem volt csata. Én ezzel kapcsolatban bemutattam a forrásaimat, és tényleg nem értem, hogy miért kevered ide a fentieket?...
"Sajnos így nehéz bármit is megbeszélni, ha nem tudod, hogy mi az a forrás, forrásmagyarázat, forráskritika, és történelemhamisítás."
Bocs, de te azt vitattad, hogy Pozsonyak nem lehetett a neve Braslavespurch vagy Brezalauspurc. Erre hoztam egy forrást egy történésztől (Zsoldos Attila egyetemi tanár, a történelemtudomány kandidátusa), aki egy forrásra hivatkozik Pozsony nevével kapcsolatban (Altaichi Évkönyvek). Ez neked miért nem jelent forrást? Te ugyanis, ha még mindig jól értelek, a csata színhelyét vitatod. Erre csak azt mondhatom, hogy ez a te dolgod (én elfogadom Pozsony környékét), viszont ez teljesen lényegtelen a csata szempontjából.
"Azt, meg, hogy ki kolonizálta Pannóniát, és Norikumot még az osztrák történészek is elismerik. Az összes új helynév a 8. századi Bajorországból jött."
Nem tudom, ez most hogy jön ide, de ha Mosaburggal kapcsolatban érted (ami egyébként mocsárvárat jelent), és amiből még most is létezik egy Moosburg nevű helység Klagenfurt környékén, akkor ne velem vitatkozz, hanem azokkal, aki ezt megállapították. Én csak azt írom és tudom, amit ezzel kapcsolatban olvastam tőlük.
Továbbá megjegyezném, hogy a bajorok előtt korábban azért volt egy Avar-Birodalom is, és ők is adhattak neveket a településeknek, folyóknak, hegyeknek, stb., amit a későbbi jövevények általában átvesznek. Nem tudom már pontosan, hogy kitől olvastam, de szerinte pl. Bécs, és az összes magyar helységnév amiben benne van a becs szavunk, avar eredetű, és olyan helyet jelent ami értékes, azaz becses hely.
Abban az időben sem ősszlovákok, sem MARHANAGYMORVÁK nem voltak.
A rozgonyi csatában Csák Máté népe, hadserege színmagyar volt, ahogy azt a csatát leíró cseh történész tollából tudjuk. A huszita üldözések elől menekültek hozzánk (nyugati szlávok) és a háborúktól védett Felvidéken szépen elszaporodtak. A nyelvük tájegységtől függően romlott cseh nyelv...
P.S,; A szlovákok kínjukban Csák Mátét tartják az első független szlovák királynak...
A miniszterelnökük, meg olyan ajándékozással (Kárpátalja) viccelődik, ami egy órára sem volt az övék...
Egyébként az a Breti (brat) előtag minden szláv nyelvben testvért, barátot jelent, és semmi köze Braszláv személynévhez. És, ahogy a példa mutatja, még a (vizi)várhoz sem. Márpedig Braszlávot egy mocsárvár védelmével bízta meg Arnulf...
Sajnos így nehéz bármit is megbeszélni, ha nem tudod, hogy mi az a forrás, forrásmagyarázat, forráskritika, és történelemhamisítás.
Azt, meg, hogy ki kolonizálta Pannóniát, és Norikumot még az osztrák történészek is elismerik. Az összes új helynév a 8. századi Bajorországból jött. A folyó és pataknevek lényegesen fantáziamentesebbek. Általában a halak, a víz színe, stb. alapján alkották meg a Bach szóval kombinálva.
A Fertő-tó esetében még világosabb a helyzet, Újtelepes-tónak nevezték a gyarmatosítók.
Ha erre hozol forrást, akár ősszlovákot, vagy MARHANAGYMORVÁT, megadom magam!"
Ha egy történész állítása megfelel, akkor itt van:
„Pozsony közismert 1052. évi ostromáról szólván a kortárs Altaichi Évkönyvek Preslawaspurchnéven említi a várat. Pozsony esetében tehát igazolhatóan létezett egy, a 907. évi csata történetétől független, de az annak helyszínét jelölő helynévvel egybecsengő névváltozat, míg a mai Zalavárral az egykori Mosaburggal kapcsolatban ilyen adat nem áll a rendelkezésünkre; az, hogy Mosaburgot nevezték volna Brezalauspurcnak, azaz Braszlav várának, csupán feltételezés.”
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy Zalavár (ami németül Moosburg, Mosaburg) két okból sem lehetet - természetesen szerintem - a csata színhelye. Az egyik, hogy akkor miért nem ez a név szerepel az évkönyvekben? A másik pedig az, hogy az alábbiak szerint Zalavár Mosaburggal való azonosítása téves.
„A Mosaburg=Zalavár azonosítást több szakember elvetette. Elsőként Salamon Ferenc, aki megállapította, hogy a Pribina településeit felsoroló helynevek, mintegy 30 település egyike sem található meg Magyarországon, azok az ausztriai Karintia tartományhoz köthetők.[28] Hasonló megállapításra jutott Stessel József is, aki szerint Mosaburg a mai Klagenfurt közelében volt.[29][30] A jelenkori kutatók közül Bakay Kornél írt egy részletes tanulmányt, melyben a helynevek összehasonlításával kimerítően bizonyítja a Mosaburg=Zalavár elmélet tarthatatlanságát.”
nem egészen értem, miért fontos neked a csata helyszíne,"
Mert egy hibás helyszín, hibás következtetésekbe torkollik. Abban az évben Hungária királya Kálmán volt, aki éppen Árpád unokáját Álmost (egyébként féltestvérét) tette taccsvonalra. (AD 907 = i.sz. 1097)
i.sz. 1095-bem úgy látszott, hogy Horvátország után Hungária királya is lehet belőle.)
Még a forrásod is azt írja, hogy néhány "specialista" a csata színhelyét Zalavár környékén feltételezi, mások viszont Pozsony környékén. De ettől függetlenül nem egészen értem, miért fontos neked a csata helyszíne, holott - legalábbis szerintem - inkább a csata ténye a fontos. Azt meg nem tagadja senki. A helyszíni vitáról itt van egy írás, de a csata tényét és jelentőségét ez sem vonja kétégbe, és szerintem is ez a lényeg...
"Pozsonyi vagy zalavári csata? - Történészi álláspontok a helyszínazonosításról
(...) Reményeim szerint az is világos mindenki számára, hogy a 907. évi csata helyszínének azonosításával kapcsolatos vita valójában egy részletkérdésre vonatkozik: az ütközet eredménye és jelentősége megkérdőjelezhetetlen marad, akár Pozsony, akár Zalavár környékén vívták meg."
Abban meg kellene állapodnunk, hogy forrást nem módosítunk; Belemagyarázni, értelmezni a szólás szabadság kategóriája.
Szerencsére itt még nem módosítottak;
The exact location of the battle is not known. Contemporary sources say it took place at "Brezalauspurc", but where exactly Brezalauspurc was is unclear. Some specialists place it in the vicinity of Zalavár (Mosapurc); others in a location close to Bratislava (Pressburg), the traditional assumption.
"ALJAS HAZÚGSÁG POZSONY helyszínként említése! A visszavonulási helyszín, Ennsburg az igaz. Meg az is , hogy halottjaikat odahaza eltemették..."
Mint írtam, Pozsonyt azért említi a szerző, mivel a csata neve így ismert. Az összefoglalóban Pozsony térségéről ír. De még a németek is "Schlacht von Pressbug"-ként (Pozsonyi csata) ismerik a csatát. Úgyhogy nehezen érthető ez a felháborodásod.
"Aventinusról meg még igazít is írtak; A fantázia szárnyalása..."
Igen, meg ezt is...
"Ami Aventinus hitelességét illeti, elfogadható, hogy az általa leírt, információknak számítható közléseiből a tényszerűségek többsége hiteles. A történet helyszíneit (Ennsburg és Pozsony), más és korabeli források is megadják (Sváb Évkönyv, Salzburgi Évkönyv), a nekrológiumok és oklevelek pedig név szerint pontosítják a csatában áldozatul esett világi és egyházi méltóságok neveit."
A szerző azt írja, hogy a csatáról több, mint 40 latin nyelvű, frank forrás van, és ezekből 9-10 hiteles. Egy ilyen kijelentéshez elengedhetetlen feltétel, a források gondos tanulmányozása. Tehát feltételezem, hogy a szerő nem a hasára ütve tette ezt a kijelentést...
"És ezzel vége. Egy szó sincs arról, hogy Pozsony, a foglalkozás csak annyit jelent, hogy egy sorban megemlékeztek róla."
Neked most tényleg az a problémád, hogy foglalkozást írtam? És ez miért nem elég, ha írnak a csatáról? Ja bocs, megemlítik. Ez nem bizonyíték? Szerinted kitalálták? Ha igen, akkor miért éppen vereséget találtak ki, miért nem győzelmet? Mert, ha már szerinted kitaláció, érthetetlen, hogy miért vereségről, mégpedig eléggé nagyról írnak...
Sváb Évkönyv77:
„907. a bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Luitpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták.”
"907. A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.”
Salzburgi Évkönyv78:
„907. Nagyon szerencsétlen harc folyt Braslavespurchnál (Pozsony) július Nonae-je 4. napján (július 4-én) …”
Admunteni Évkönyv79:
„Megölik Theotmár salzburgi érseket a magyarok, Udóval és Zachariással, két másik püspökkel együtt.” (Veszprémy László fordítása.)
Pozsonyt meg – gondolom - azért említi a szerző, mivel a csata ezen a néven ismert. Az összefoglalóban pl. Pozsony térségéről ír...
(hely, név, idő és személyekre vonatozó konkrét adatokat tartalmazó) alapforrásként kilenc-tíz választható ki"
Elolvastam a 86-88 közötti részt.
ALJAS HAZÚGSÁG POZSONY helyszínként említése! A visszavonulási helyszín, Ennsburg az igaz. Meg az is , hogy halottjaikat odahaza eltemették, nem ették meg a magyarok!
Aventinusról meg még igazít is írtak; A fantázia szárnyalása...
Tanulmányait Ingolstadt, Bécs, Krakkó és Párizs neves egyetemein végezte 1495-től. IV. Vilmos bajor herceg testvéreinek Lajos és Ernő hercegek nevelője is volt.
1517-ben kinevezték a Bajorország hivatalos történetírójává és megbízták az ország történetének megírásával. Ennek eredményeképpen született meg az 1522-ben Nürnberg-ben kiadott Bayrischer Chronicon[1] (latin kiadás: Annales Boiorum).[2] A mű először 1554-ben jelent meg, ám először kimaradt a katolikus egyházat érintő rész.[3] A teljes művet 1580-ban Nicolas Cisner jelentette meg Bázelban.
Ebben Bajorország története kapcsán a magyar honfoglalás idejéről (lásd Pozsonyi csata) közöl olyan adatokat, amelyeknek más forrása nincs."
Itt van a három legfontosabb évkönyv: Sváb Évkönyv, Salzburgi Évkönyv, Admunteni Évkönyv, amelyek foglalkoznak a 907-ben lezajlott pozsonyi csatáról."
És ezzel vége. Egy szó sincs arról, hogy Pozsony, a foglalkozás csak annyit jelent, hogy egy sorban megemlékeztek róla. Az eredmény annál ismertebb, az új, régi határ az Ober-enciás tengernél, az üveghegyeken innen.
Itt van a három legfontosabb évkönyv: Sváb Évkönyv, Salzburgi Évkönyv, Admunteni Évkönyv, amelyek foglalkoznak a 907-ben lezajlott pozsonyi csatáról. Ezeken kívül pedig:
"A csatáról több, mint 40 latin nyelvű, frank forrás emlékezik meg. Ezek közül hiteles, (hely, név, idő és személyekre vonatozó konkrét adatokat tartalmazó) alapforrásként kilenc-tíz választható ki. A többi ezek alapján íródott. A forrásokra jellemző, hogy az információkat külön-külön, elszórtan tartalmazzák, nem található köztük olyan, amelyik a csatára vonatkozó összes hírt összefoglalóan adná meg. Egyedül Aventinus (1477–1534), a bajor hercegi udvar humanista történetírója írt részletesebben az eseményekről.
Összefoglalva az eddigieket, az Aventinus által a pozsonyi csatáról leírtakból más, korabeli hiteles források alátámasztják, így megerősítik a csata:
–előkészületeinek helyszínét, (az Enns folyótól nyugatra St. Florian és Ennsburg körzetében)
–a bajor sereg előrevonása megkezdésének idejét (legkorábban 907. június 17.);
–a csata helyét (Pozsony térsége);
–a résztvevőket (világi méltóságok és egyháznagyok);
A topik címéhez: a pozsonyi csata valóban egy fényes győzelem volt. Tényszerűen is ebben a csatában dőlt el a magyarság sorsa, hogy megmarad-e vagy beolvad más, erősebb népekbe és örökre eltűnik a történelem süllyeszőjébe. Tehát, aki ezt a győzelmet lekicsinyli, az vagy rosszindulatú, vagy cinikus, vagy egyszerűen ostoba.
Álmos nevét Anonymus Almus, Bíborbanszületett Konstantin pedig Almudz (középgörög nyelv Αλμουτζ) alakban hagyományozta ránk. Ez a név a sztyeppén gyakori lehetett, mert az egyik volgai bolgár uralkodót Almis ibn Selkejnek hívták.[2] Az Álmos név jelentése a legújabb kutatások fényében: Istentől kapott.[3] Az almus szó latin jelentése jótékony, jóságos, áldásos, kegyes, tápláló, éltető, termékeny is lehet. Anonymus szerint egyenesen „szent”-et jelent.
Az a biztos, hogy mindenki csak találgat, de az tény, hogy a sztyeppei uralkodó dinasztiák olyan neveket adtak a gyermekeiknek, amelyek a hitük és babonáik szerint valami emberfelettit, erőt, ügyességet, bölcsességet, rátermettséget, gazdagságot, stb. jelentettek...
