A német junior csapat két éve még korosztályos EB-t nyert, tavaly már nem jutott 4 közé, idén pedig 8 közé sem. Persze túl egyszerű lenne kizárólagosan az edzőt felelőssé tenni, összetettebb probléma lehet a háttérben. Tény, a sorsolásuk nem volt a legkedvezőbb, de ami ennél nagyobb probléma, h a játékosaik nem fejlődnek a többi korosztályos válogatottal párhuzamosan. Valószínűleg gyenge a versenyeztetésük klubszinten. Ezt a problémát nem fogja egy szövetségi edzőcsere megoldani.
Hetesek Az ellenfeleink kicsit több mint feleannyi hetest lőhettek, összesen 19-et és ebből 11 gól lett (57.9%). A legtöbbször 4-szer ROM (4/3), ESP (4/2) és MNE (4/1) próbálkozhatott, őket követi RUS (3/2), NED (3/2) és AUT (1/1)...
Négyszer-négyszer próbálkoztak, de persze nem találtak be négyszer (a stat pontos, csak a megfogalmazás nem).
Góllövőink (csak akciógólok, mellette a lövőszázalék):
Góllövők a három legfontosabb meccsen (NOR RUS NED):
Hetesek 32 hetesből 26 gólt lőttünk (81.3%), a legtöbb hetest, szám szerint 7-et RUS (7/5), NOR (7/5) és ROM (7/6) ellen, a legkevesebbet Montenegrónak (2/1). Pál Tamara 19-ből 15-ször (79%), Kuczora Csenge 13-ből 11-szer (85%) volt eredményes. Az ellenfeleink kicsit több mint feleannyi hetest lőhettek, összesen 19-et és ebből 11 gól lett (57.9%). A legtöbbször 4-szer ROM (4/3), ESP (4/2) és MNE (4/1) talált be, őket követi RUS (3/2), NED (3/2) és AUT (1/1). A HUN-NOR meccsen, ahol mi 7 hetest kaptunk, NOR egyet sem.
A hetesek kiharcolása Ebben Vámos Petra és Tóth Niki élen jártak, a javunkra ítélt hétméteresek felét nekik köszönhetjük (16/32 összesen, az utolsó két meccsen RUS és NED ellen 7/10-et). A teljes lista így néz ki:
Kiállítások Albek Anna kapta a legtöbb kiállítást (a norvég Moen-nel holtversenyben), ők ketten az Európa-bajnokság összes játékosát megelőzik, egyenként 9-9 kiállítással (mondjuk ezek közül az első három MNE és AUT ellen inkább az ellenfél színészi teljesítményét jutalmazta, de 6 kiállítás is elég sok). Annán kívül más nem került be tőlünk a torna 40 legtöbbször szabálytalankodó játékosa közé. A másik 13 mezőnyjátékosunk összesen 16-szor jutott a kiállítás sorsára, azaz egyénenként alig több mint egyszer: Tóth Niki, Zsiborás Luca, Szilovics Fanni 3-3, Kuczora Csenge és Nati 2-2, Stranigg Zsófi, Armilla és Kíra 1-1 alkalommal kellett hogy két percet kihagyjanak. Ezekből a számokból kiderül egyrészt h szabályosan védekeztünk, de az is hogy komolyabb ütközések nem nagyon voltak, a hatoson szinte mindig hagytuk hogy az ellenfél kapura lőjön (és kilépő faultokból is kevés volt).
Csapatszinten a 25 kiállítással a mezőny első felében helyezkedünk el, a top-4-be jutott csapatok közül mi játszottunk legszabályosabban (Hollandiát és Norvégiát messze megelőzzük például):
Kapusok Csak két kapust neveztünk az EB-re, és közülük is majdnem mindegyik meccsen Herczeg Lili védett, általában fantasztikusan jól. Szabó Dóra NOR ellen szintén kitett magáért, ezen kívül azonban gyengén szerepelt, ezért alig kapott játékidőt: ROM és a döntőben NED ellen pályára sem lépett, az elődöntőben RUS ellen három percig volt fent mindössze. A kapusaink stat-ja az EB-n így néz ki:
Dorci az utolsó öt meccsből négyen összesen tíz perc játékidőt kapott, és a NOR elleni középdöntős mérkőzést nem számítva 4 lövést védett az egész EB-n. Azaz elmondhatjuk hogy ezt a tornát egy kapussal vittük elejétől végig: ebben volt némi kockázat, de Herczeg Lili pompásan védett. Az összes kapust rangsoroló listán a 3. helyen végzett, Diana Ciucával holtversenyben:
1. Verescsak, A. RUS 70/155 45% 2. Chetraru, A. ROM 38/96 40% 3. Herczeg Lili 77/198 39% 3. Ciuca, D. ROM 68/175 39% 5. Trooster, D. NED 40/106 38% 6. Ugran, I. ROM 11/30 37%
Hetesvédések A 19 ellenünk befújt hetesből Herczeg Lili 4-et védett (ESP, ROM, RUS és NED), Dorci egyet sem. Két hetes a kapufát találta el (ESP, MNE), az egyik kapu fölé ment (MNE), egyszer meg a heteslövő, Knezevic kezéből kiesett a labda, még azelőtt hogy ellőtte volna (MNE). Így 15 hetest kellett kapusainknak hatástalanítani, mindez számokban kifejezve: Herczeg Lili 4/11 (36.4%) Szabó Dorci 0/4. Lili ezzel a százalékos eredménnyel az EB legjobb hetesvédőinek a listáján a 2. lett, Verescsak előzte meg egyedül (7/18 39%), a harmadik a holland Trooster (6/17 35%).
JátékidőA négy belső posztot öt játékossal hoztuk le szinte végig (Tóth Niki, Kuczora Csenge, Kácsor Gréta, Vámos Petra és Armilla).
--A csapatba két héttel az EB előtt behívott Zsiborás Luca az első meccsen MNE ellen majdnem húsz perccel kezdte, utána általában kétszer öt-hat perceket kapott a félidők végén, azért h Armilla tudjon pihenni is valamennyit. --Szilovics Fanni összesen három meccsen lépett pályára, a csoportban MNE és ESP ellen majdnem negyedórát volt fent, Románia ellen hat percet, mindháromszor a végjátékban. Ezalatt ötször próbálkozott kapura lövéssel (MNE ellen egyszer időntúli szabaddobásból) és egy gólt lőtt, Romániának. Az EB második hetén hat perc játékidőt kapott, NOR, RUS és NED ellen nem lépett pályára. --Pál Tamara a három csoportmeccsen nagyjából tíz-tíz percig irányított, utána Románia ellen a második félidőben majdnem 20 percig. NOR és RUS ellen csak a heteseket lőni küldtük be, a döntőben NED ellen szintén, és még három támadásra pluszban. --Kellermann Dóri az első meccsen két támadásra állt be, AUT ellen egyáltalán nem, ESP ellen négy támadásra (lőtt egy gólt), NOR ellen az első félidő végén két percre, a második félidő elején egy támadásra és a végén három-négy percre - az összesen hat perc alatt lőtt két gólt és kiharcolt egy hetest. Ezután ROM, RUS és NED ellen már egy percet sem kapott, így összesen három meccsen tízennégy perc játékidővel fejezte be ezt az Európa-bajnokságot. Ez egy ilyen tehetséges játékos esetében minden bizonnyal rekord, de nem olyan amit szeretnénk ha megismétlődne.
Néhány stat a junior válogatott EB-szerepléséről is érdekes lehet. Előtte azonban egy megjegyzés:
Az EHF-bulletin harmadik játéknapról szóló részében a HUN-ESP meccs kapusstatja így néz ki:
Kuczora Csenge sok mindenre képes, de a kapuban még nem láttuk védeni, ezért ez a stat így aligha pontos.
Ezen a meccsen Herczeg Lili 54 percig, Szabó Dóra 6 percig állt a kapuban, Lili lett a mérkőzés legjobbja. Az M4 felvételének végén szereplő stat - illetve Dorci esetében saját jegyzeteim - alapján a valós adatok:
Ha Rasmussen U20 utáni nyilatkozatából indulok ki, mely szerint az U20 más liga és türelem, majd 6 hónap múlva a komplett U 20 első sor (Faluvégi, Márton, Tóvizi, Klujber, Háfra, Lakatos) már felnőtt válogatott volt, akkor nem aggódom.
(Valami fennakadás lehet a blog.hu-n, mert több gépelési hibát is kijavítottam, a szerkesztői felületen látom is javítva, de az oldalon hibásan jelenik meg...)
Gyerekek, itt mindig a károgás megy, várjuk meg, a felsorolt 3 játékos egyáltalán formába lendül -e, ambicionálja -e a válogatottságot. Szani igen, legalábbis állítólag, de ő olyan nagyon azért nem szakadt meg eddig sem a kézilabdapályán.
A 2000-esek közül Kácsornak van reális esélye bekerülni szerintem, lövő kellene még a csapatba, ráadásul neki már van megfelelő NB1-es rutinja is. Ha jól teljesít, szerintem bekerülhet.
Más ebből a korosztályból szerintem csak akkor, ha sérülések, lemondások, stb jönnek közbe.
Az előzőből Háfra fix tag, de jó esélye van bekerülni Klujbernek, Márton Grétának, Faluvéginek (meglátjuk, mennyit játszik az ETO-ban), Tóvizi és Pásztor közül legalább egyiküknek és Lakatos Ritának.
Kicsi az esély arra h Rasmussen a 2000-es korosztályból valakit is beválogatna már most decemberben a felnőtt válogatottba. Én már annak is örülni fogok ha a tavalyi juniorok maradnak a vb-re is (és nem jön vissza helyettük Zácsik, Kisfaludy, Szekeres).
Megjegyezném, hogy a 19 éveseknél most valóban igaza van, de mintha tavaly is hasonlókat mondott volna, aztán a felnőtt keret is tele lett a juniorokkal.. Az egyensúlyról is ugyanazt mondja mint sokan mások innen. Ugye ez meg felborult a két kupát nyerő csapatunknál, aminek így semmi haszna.
A csapatkapitány, Vámos Petra szerint döntő volt, hogy az esélyesség terhe a hazai pálya ellenére sem nyomta a vállukat.
„Amit elsőként kiemelnék, az az egység, mind a játékosokat mind a stábot illetően. A mérkőzéseken támadásban színvonalasan játszottunk, a gyors lerohanásoknak és indításoknak pedig kulcsszerepe volt az egész Eb során. Egyáltalán nem volt bennünk félelem, sokkal inkább izgalom és várakozás volt az, amit éreztünk. Ugyanakkor azt is megtapasztalhattuk milyen amikor egy egész aréna a mi sikerünkért drukkol. Leírhatatlan pillanatok voltak. - mondta az ősztől már Debrecenben játszó kiváló kézilabdázó és több fordulópontot is kiemelt. - Úgy gondolom, a norvégok elleni találkozón nagyon sok múlt. Egy remek csapatot sikerült megvernünk és ez nagy lendületet adott nekünk a további meccsekhez. Az oroszok elleni mérkőzés borzasztóan nehéz volt fizikálisan és mentálisan egyaránt. Ezután azonban már azt is éreztük, milyen közel vagyunk a hőn áhított aranyhoz. Most az egyik szemem sír, a másik nevet. Nagyon boldog vagyok hiszen felértünk Európa csúcsára, miközben végtelenül sajnálom hogy véget ért ez az időszak. Még szerencsére, hogy csak egy rövid időre.”
A kiváló kapus, Herczeg Lili még most is alig hiszi el a történteket:
„Már eltelt pár nap, de még mindig nem fogtam fel igazán, hogy Európa-bajnokok vagyunk. Büszke vagyok a csapatra, és örülök, hogy én is hozzá tudtam tenni a magam teljesítményét. A legnagyobb erősségünk a csapatmunka volt, ha egyikünknek nem ment, akkor a másik tudott lendíteni a szekéren. A hazai pálya nem volt nyomás, inkább egy plusz löketet adtak a szurkolók. Fantasztikus hangulatot teremtettek, amire sokáig emlékezni fogunk!"
Az osztrák Graz színeiben játszó Albek Anna is a fantasztikus hangulatot emelte ki:
„Félelemről egy percig nem volt szó, csak izgultunk kicsit, ami az első pár meccsen meg is mutatkozott. Szerencsére gyorsan hozzászoktunk a rengeteg szurkolóhoz, akiknek ezúton is köszönjük a szurkolást és az elképesztő hangulatot. Tényleg nagyon sokat segítettek nekünk. Hihetetlen érzés, hogy megnyertük az Eb-t, a csapatszellem elképesztő volt, mindegyikünk ezért az aranyéremért dolgozott egész nyáron és végig ez volt az, ami motivált bennünket.”
Schatzl Natalie még mindig alig hiszi el, hogy Európa-bajnokok lettek, de már a következő évre és az új célokra tekint előre.
„Elképesztően nagyot küzdöttünk. Úgy érzem, ezen az Európa bajnokságon voltunk igazán csapat! Hihetetlenül büszke vagyok a lányokra, mert egy pillanatra sem adtuk fel. Tudtuk, hogy nehéz lesz, hiszen néhány csapattal sok felkészülési meccset játszottunk. Még mindig nem tudom igazán felfogni mi is történt, végre elértük, amit tényleg szerettünk volna, és a hab a tortán, hogy mindezt hazai közönség előtt, ami még több erőt és kitartást adott! Jövőre is vár ránk egy nehéz feladat, ez mindenképp egy óriási motiváció a következő világversenyre.”
Simon Armilla szerint mindenki szerepet játszott abban, hogy a dobogó tetejére állhattak.
„Nagyszerű érzés volt hazai pályán, ennyi szurkoló előtt felállni a dobogó legfelső fokára. Rengeteg erőt tudtak nekünk adni a nehezebb pillanatokban, melyet ezúton is köszönünk. Egy percig sem éreztem a csapaton, hogy teherként éltük volna meg, féltünk volna a felénk támasztott elvárásoktól. Bizonyítani, nyerni akartunk. Szerintem legnagyobb fegyverünk a csapatszellem volt. Egymásért küzdöttünk, kiegészítettük egymást. Át tudtunk lendülni a hullámvölgyeken, vagy egy gyorsindítással, ami az egész tornán meghatározó fegyverünk volt, vagy egy bravúros védéssel. Mindenki kivette a részét a győzelemből.”
A NEKA jelenlegi játékosa, Takó Viktória a csapat tagjaként végigcsinálta a felkészülést, Győrben pedig a lelátóról szurkolt társainak:
„Óriási élmény volt az Eb, nagyon büszke vagyok a csapatra, mert a maximumot tudták nyújtani ekkora téthelyzetben. Legnagyobb erősségünk a gyors lerohanások sorozata és a kemény védekezés volt. Azt hiszem, ezzel a kombinációval egyetlen csapat sem tudja felvenni a versenyt. Egy-két meccsen voltak kritikus pontok, amiken nehéz volt átlendülni, de nagy volt a csapat szíve és akarata, így minden meccset sikerült győztesen zárni.”
Győrben és Debrecenben is láttam két mérkőzést a helyszínen. Győrben a döntőt és az elődöntőt. A tavalyi U20 és az idei U19 valóban másként jó csapat.
A nézők mindkét helyszínen a tétnek megfelelően szurkoltak. A helyszínen én úgy éreztem, hogy az oroszok ellen az utolsó négy percben a nézők űzték be a lányokat a döntőbe (vagy fogták meg az ellenfelet).
A döntőn végig kiváló volt a hangulat.
Debrecenben nekem a csarnok melletti szurkolói zóna és a városban szemmel láthatóbb megjelenése tetszett a tornának. Győrben kiléptél a csarnokból és semmi. Ott voltam három napot, de még a 8- as buszon sem volt reklám.
Azért nem értem a különbséget, mert mindkét versenyt a szövetség szervezte, nem a városok állnak a különbség mögött.
Dér Heni lebegése helyett szívesebben néztem volna a lányok bemelegítését, de ez meg az EHF elvárása volt..
Dehogy zártad le. Azzal zártad volna le ha nem írsz újabb hozzászólást erről a témáról, teljesen fölöslegesen. Megnyertük az Európa-bajnokságot, a döntőn szuper volt a hangulat, örüljünk ennek.
Köszönjük a felvigyázó tekintetet, nagy fiúként, ha megengeded eldöntöm, mit hozok be témaként. Mindezt írom úgy, hogy nagyon sok tekintetben értékelem amiket írsz szakmai kommentként, de ez az óvóbácsis stílus nem biztos, hogy sokaknak szimpatikus. Mindenesetre peace.
