Bod Péter Ákos szerint Orbán Viktor „saját közönségéhez beszélt, olyanokat mondott, amiket jó volt mondani és jó volt hallani. Nem spórolt az öndicsérettel, az adatoknak pedig ilyenkor senki sem számol utána”. A korábbi jegybankelnök szerint beszédes volt, hogy a miniszterelnök nem tett említést a toronymagasan Európa-rekorder magyar inflációról, „épp egy olyan országban (Romániában), ahol már most egy számjegyű az infláció, csakúgy, mint Horvátországban vagy a sok gazdasági mutatót tekintve uniós sereghajtó Bulgáriában”.
A magyar GDP az unió összesített bruttó termékének 1 százalékát adja. A román 1,6, az osztrák csaknem 3 százalék, a lengyel mintegy 4 százalék – az arányok pedig aligha változnak sokat 2030-ig. „Ezt valóban jó tudnia annak, aki regionális középhatalmi aspirációkat táplál” – szögezte le.
A GDP nem igazán jó mérce olyan ország esetében, ahol a külföldi tőke aránya igen nagy, mivel az ő profitjuk is beleszámít a nemzeti össztermékbe, de nem része a bruttó nemzeti jövedelemnek. A nagy kivitelt produkáló beruházások pumpálják a nettó exportot, azon keresztül a GDP-t, illetve a külkereskedelmi forgalmat, de a nemzeti jövedelmet leginkább csak a magyarországi bérköltség emeli – ha csupa magyar dolgozik a gyárban, tisztes fizetésért
– vezette le Bod Péter Ákos, aki szerint ebből kifolyólag előfordulhat, hogy hozzánk hasonló mértékű egy főre jutó GDP-adatot produkáló országokban a reálbér, illetve a reálfogyasztás is magasabb, mint nálunk. „Félek, hogy aki közel van a főnöki fülhöz, nem tárta fel az igazság minden részletét” – fogalmazott
El is érkeztünk a magyar átlagkeresetek témakörhöz, amiről az Index korábban több ízben beszámolt, és amit Bod Péter Ákos komoly problémának lát.
A magyar bérek az elmúlt évek átlagában is elég szerények voltak, és folyamatosan erodálódtak a szomszéd országok reálbéreihez képest.
A Publicis Groupe készített egy felmérést, amelyben a leggyakrabban vásárolt termékekre vonatkozó költési szokásokat vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a magyarok húzták meg leginkább a nadrágszíjat a régióban.
A kutatást áprilisban készítették, és közel háromezer, 18 és 55 év közötti magyar, cseh, lengyel és szlovák fogyasztó válaszolt. A felmérés 23 kategóriában – mint például édesség, alkoholmentes ital, gyógyszerek, állateledel, kávé – vizsgálta a vásárlói szokásokat. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a magas infláció és az emelkedő kamatlábak miatt hogyan változnak a fogyasztói szokások.
A VISSZAFOGOTT KÖLTEKEZÉST MI SEM BIZONYÍTJA JOBBAN, HOGY A MAGYAR VÁLASZADÓK KÖZEL FELE, 41 SZÁZALÉKA CSÖKKENTETTE KÖLTSÉGEIT. EGY ÉVVEL EZELŐTT EZ AZ ADAT CSUPÁN 22 SZÁZALÉK VOLT.
Csehország esetében csupán 22 százalék, a lengyeleknél 28 százalék, a szlovákoknál pedig 25 százalék volt ez az arány – közölte a Portfolio.
Érdekes még, hogy a magyarok 58 százaléka mondta, hogy a visszafogott költekezés közvetlen oka az infláció, és csak 15 százaléka a háborút.
A december végén bemutatott 2023-as finanszírozási tervben az adósságkezelő már számolt azzal, hogy 4 milliárd dollárnyi új kötvénykibocsátás mellett egymilliárdos visszavásárlás jöhet. Akkor az első félévre tették ennek időpontját, azonban a jelek szerint már elő volt készítve a kibocsátás, hiszen szerdán el is indult a tranzakció.
Magyarország megbízta a BNP Paribas-t, Citit, Deutsche Bankot, Goldman Sachs-t és a JP Morgant, hogy szervezze meg öt, tíz és harminc éves dollárkötvények kibocsátájtását.
Az elkövetkező tíz-tizenöt évben Magyarország az unió legszegényebb állama lesz – nyilatkozta a Figyelő csütörtökön megjelenő számában Demján Sándor. A legvagyonosabb magyar szerint cégét a száznapos programok űzték el Magyarországról, és hazánk sorsa már 7-8 nagy kötvénytulajdonos kezében van, így a politika mozgástere erősen korlátozott. A TriGránit elnöke keserűen tréfálkozott, és dicsérte Veres Jánost.
Az elmúlt napokban főleg a hazai események mozgatták a forint árfolyamát, például a benzinárstop eltörlése, az inflációs adatok, de a jegybankelnök kíméletlen kritikája is rántott egyet az árfolyamon.
z euró, az amerikai dollár és a svájci frank napon belül ismét többször is új történelmi csúcsra került, a legmagasabb árfolyam 13:30-ig az euró esetében 412,72 forint, az amerikai dollárnál 405,14 forint, míg a svájci franknál 417,04 forint volt.
