Komolyra fordítva:
Az írások első papíruszra vetése óta kevesebbet torzultak a szövegek, mint előtte.
Nagyot lehetett viszont torzítani az írások válogatásával.
A bibliai szövegek kanonizációja elvileg 397-ben zárult le, gyakorlatilag pár évvel később, Jeromos halála után visszatuszkoltak bele néhány apokrif iratot.
A válogatás szempontjait a római birodalom akkori érdekei befolyásolták leginkább, a megfogalmazott ürügy viszont az volt, hogy azokat az írásokat találták Istentől ihletettnek.
Érdemes elolvasni a "Biblia és régészet" című könyvet.
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=24724
Azt mondja, hogy a közelmúlt régészeti leletei egyre inkább azt erősítik meg, hogy a Biblia legrégebbi héber könyveit a Krisztus előtti 7. században írták le, Jozija Judeai király idején. Zseniális irodalmi alkotásnak nevezi, amely a különböző hitű szemita népek szájhagyományos mondáit úgy gyúrta egybe, mintha egy ősi legenda lenne, amely mindegyiket tartalmazza. Mindezt politikai indítékkal, mivel Jozija szándékában állt a Judeai királyságot kiterjeszteni a Galilea-környéki területekre is, ehhez azonban célszerűnek látszott az ottani népeket is megvezetni a saját érdekei szerint. Ennek érdekében pl. "sikerült megtalálni" a jeruzsálemi templom újjáépítése közben a 2. törvénykönyvet, amely ezáltal igen hitelesnek tűnt, aztán lassanként előkerült az ó-testamentum jelentős része is.
Sajnos nem állt módomban végigolvasni a könyvet, jelenleg nincs birtokomban, de vannak saját ötleteim is pl. az új-testamentumi könyvek egy részének keletkezésére (Lukács és Pál könyveire gondolok leginkább).