Most, hogy a csapból- és még a baloldali médiából (bizony, ez is élőben közvetítette) is a brit hercegi esküvő folyt, eszembe jutott, hogy ha ennek az egyébként minket valószínűleg vajmi kevéssé érintő eseménynek ilyen nagy felhajtást csapnak, akkor ez talán azt jelenti, hogy meglehetősen nagy ezen államforma iránti nosztalgiánk és vágyunk?
Mert miért másért is lenne ez vezető hír ott is, ahol virágzó demokráciánkat féltik a köztársaság leváltásától, s hogy országunk újra az Észak- és Nyugat-európai monarchiákhoz hasonlatosan fog tengődni?
Ma van II. Erzsébet angol királynő trónra lépésének 60. évfordulója - tudhattuk meg pl. a rádióból.
Kérdem én, miért van ennek olyan nagy hírértéke nálunk, ha egyszer úgyis egy másik országról van szó, ráadásul az uralkodók korunkban csak amolyan hatalom nélküli jelképek?
Meg azért van még egy-két monarchia Európában Nagy-Britannián kívül is, de valahogy túlnyomó részben csak az angolokról szólnak a hírek. Miért van ez?
"A monarchia azon államformák gyűjtőfogalma, ahol az uralmat egy személy gyakorolja (a monarcha), aki hatalmát örökléssel vagy választással szerzi és haláláig uralkodik"
Miért is lenne ez jó nekünk?"
Mert Magyarország is a világ közvéleményének figyelmébe kerülne, főleg ha valamely európai királyi ház sarja kerülne a magyar trónra, aki így egyúttal a Szent Korona országainak államfője is lenne, amivel kifejeződne szétdarabolt területeink egysége a külső szemlélők számára is, ugyanis ez az esemény alkalmat adhat, hogy saját magunkat, történelmünket, nameg jövőképünket be- és megmutathassuk a világnak.
Ezenkívül a parlamenti demokráciánál stabilabb rendszer lenne, hiszen egy állandó személy és vele a nemzetstratégiai irányvonal változatlan maradnának, bármilyen pártok lennének is négyévente az Országgyűlésben. Az Észak- és Nyugat-európai monarchiák is azt mutatják, hogy az emberek kitartanak az összetartozást és folytonosságot is jelképező uralkodójuk mellett, nem úgy, mint a megosztó és jövő-menő politikusi garnitúra mellett.
"Láthatjuk hova vezet, ha egy személy egyedül gyakorolja a hatalmat, érdemeitől függetlenül?"
Az előbb kíváncsiságból beírtam a Google keresőbe, hogy "magyar királyság visszaállítása" és a sok találat közül a következő mondat keltette fel a figyelmemet: "A monarchia egy nép folyamatosságának emberarcú jelképe".
Ausztria egyike annak a 4 köztársaságnak ( Svájc, USA, Ausztria, Hong-Kong ) amelyek még befértek a 20 legmagasabb GDP-jű ország közé.
Persze Lichtenstein szinte ugyanolyan természeti adottságokkal rendelkezik mint Svájc és Ausztria és mégis Lichtensteiben az egy főre jutó GDP nagyobb az osztrák és svájci GDP/fő érték együttesen.
Azt hiszem Hong-Kong esetében is egyértelmű ha előzőleg nem lett volna az Egyesült-Királyság része akkor ma ugyanolyan szegény lenne mint Kina többi része.
"a különböző politikai erők között jobban megvan egy közös minimum, amihez tartják magukat."
Azon országokban, ahol az angol királynő az államfő (Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, stb.), összesen van egyáltalán annyi párt, mint nálunk, kicsi(vé tett) hazánkban?
Persze lehetne így is nálunk sok közös minimum, dehát inkább a kaotikus egymásramutagatás és vádaskodás dívik.
"A királynőnek nincsenek elcsapási jogosultságai. A kormányt a Parlament csaphatja el."
Nem tudom, hogy mennyi jogköre van a brit királynőnek, viszont nyilván hozhat az uralkodó is döntéseket - főleg kritikus helyzetekben - és vajon a Parlamentnek mennyi joga van az uralkodói döntést felülbírálni?
S ha nálunk is ilyen államforma lenne újra, kinek adnátok több döntési jogot és hatalmat?
Amúgy stabilabb politikai viszonyok alatt éppen azt értettem, hogy a különböző politikai erők között jobban megvan egy közös minimum, amihez tartják magukat.
Annyiban jó a briteknek, hogy náluk egyik sem "tanuljunk meg kicsik lenni" típusú politikai erő; gondolom a királynő el is csapná, ha valamelyik a nemzeti érdekek ellen politizálna.
De nem-e akkor tudna a gazdaság is biztosabban fejlődni, ha az ország élén egy állandó személy lenne, és nem ez a "mi lesz a következő választások után?", "kik lesznek 4 év múlva hatalmon?" és hasonló kérdések miatt kellene hogy tépelődjön "szegény" multi - vagy éppen a hazai befektető?
A jelenlegi európai monarchiákban is vannak négyévenként választások.
II. Erzsébet 60 éve trónon van, de azalatt már jónéhányszor váltották egymást munkáspárti és konzervatív kormányok.
"a stabilabb politikai viszonyok miatt nem volt szükséges a királyság megdöntése, ugyanakkor a gazdaság is biztosabban tudott fejlődni."
De nem-e akkor tudna a gazdaság is biztosabban fejlődni, ha az ország élén egy állandó személy lenne, és nem ez a "mi lesz a következő választások után?", "kik lesznek 4 év múlva hatalmon?" és hasonló kérdések miatt kellene hogy tépelődjön "szegény" multi - vagy éppen a hazai befektető?
"Ausztria legjobb tudomásom szerint nem királyság, ennek ellenére megelégednék a meglehetősen alacsony osztrák életszínvonallal is.
Valaki árulja már el, hogy mit szarnak el ebben az országban, hogy ennyire keveset ér a munkánk?"
Ausztria a monarchikus államformájú birodalom idején is magas életszínvonalú volt.
S hogy nálunk miért olyan az életszínvonal, amilyen? Talán az 1960-as évek táján tört meg végleg(?) valami a magyarságban, azóta van a leszakadás a Nyugattól.
De mivel tudjuk hogy ezek az országok előbb voltak királyságok aztán nőtt meg a GDP-jük, ezért helyesen azt kell mondanunk hogya királyság mint államforma
az egyik fontos tényezője és oka a magas egy főre jutó GDP-nek és életszinvonalnak.
Továbbra is sántít. Először is azt kéne megnézni, ezek közül a királyságok közül hány volt előtte köztársaság? Másrészt még így is vannak alternatív magyarázatok. Például az, hogy a stabilabb politikai viszonyok miatt nem volt szükséges a királyság megdöntése, ugyanakkor a gazdaság is biztosabban tudott fejlődni.
Előbbi négy inkább köszönheti gazdagságát az olajnak, mint az államformának.
A Vatikán meg egy sajátos képződmény, városnyi területen. Inkább tekinthető egy nemzetközi szervezet központjának, mint hagyományos értelemben vett országnak.
Temes vármegye és előtte a Bánság már a török időkben elnéptelenedett és eldélszlávosodott (már ha előtte valaha is magyar többségű volt), én csak XIX. századi népszámlálási adatokat találtam legkorábbról, ott a magyarok végig a románok és németek mögött kullogtak népességszámban.
Ehhez az is hozzájárult, hogy tovább maradt török kézen, csak 1718-ban került vissza, utána pedig még 60 éven keresztül a külön igazgatású Temesi Bánság állt fenn a területén, ahová meg is tiltották a magyarok beköltözését.
Bihar és Szatmár nálunk kellett volna hogy maradjon azok magyar többségűek voltak, de Arad vármegye szintén román többségű volt legalább a XVIII. század eleje óta
Temes vármegye és előtte a Bánság már a török időkben elnéptelenedett és eldélszlávosodott (már ha előtte valaha is magyar többségű volt), én csak XIX. századi népszámlálási adatokat találtam legkorábbról, ott a magyarok végig a románok és németek mögött kullogtak népességszámban.
Miért tennék? Amerika jól meg tud lenni abszolút monarchiákkal is. Gondolj pl. Szaúd-Arábiára! A baj csak az, hogy a magyar kőolajtartalék elég csekély.
Rendkivül erős matematikai korreláció van a magas egy főre jutó GDP és a királyságok között.
Persze feltételezhetnénk azt is, hogy a magas GDP-jű országok a királyságot választják államformának, de mivel tudjuk hogy ezek az országok előbb voltak királyságok aztán nőtt meg a GDP-jük, ezért helyesen azt kell mondanunk hogya királyság mint államforma
az egyik fontos tényezője és oka a magas egy főre jutó GDP-nek és életszinvonalnak.
"A parlamentáris monarchián kívül másmilyen nem nagyon lenne elképzelhető a 21. századi Európában."
Nem elképzelni kell, hanem csinálni. S ha mi teszemazt olyan monarchiát hoznánk létre, amiben az uralkodónak széles jogköre van és kevesebb a parlamenti léhűtő, akkor mi lenne? Megszállnának az amerikaiak?
A parlamentáris monarchián kívül másmilyen nem nagyon lenne elképzelhető a 21. századi Európában. Kivételt legfeljebb a miniállamok jelentenek, de ott sem abszolút monarchia vagy despotizmus van.
