Van egy jó 20 éves barackfánk ami érdekes "betegségben" szenved. Vagy 3-4 éve mindig gyönyörűen virágba borul amikor jön a tavasz de aztán A VIRÁGOK 99% -a leszárad. Pedig valósággal zúg mindig a méhektől szóval biztos nem a porzással van a probléma. Aztán terem rajta 1-2 szem...
Mi lehet a baj? Remélem találok segítséget.
Én azzal kapcsolatban várok tanácsot, hogy mennyire életképes a gyümölcsfa ami sokat volt víz alatt, és ezért megnyílt a törzse és az ágai is. Mintha a villám csapott volna bele. Pl. van egy fiatalnak számító körtefa aminek a törzse alig 10 cm, mégis megnyílt a törzse is. Szép gyümölcsöt hoz és szeretném sokáig egészségben nevelni-tartani a ezt a fát is. Van barack, dió, szilva is ami így járt. Most már nem áll meg a víz a talajon. van árok ásva a kert oldalán.
Ja és annyi, ha lehet keverjél talajlazító anyagot meg tápanyagot az ültetőgödörbe. Anélkül is megmarad, de segíti a növésben. És nem szabad az agyagot túl keményre taposni a gyökerek körül. A testvérem meddő (bánya) talajra ültetett fákat, markolóval szedtek ki egy-egy kanállal, ment bele termőföld, a fák 15 évesek és szépek. Az agyagon növő fáimat persze lehagyták.
Nem a kajszi fajtája dönti el, hogy jó-e agyagos talajra, hanem az alany, amire oltották. (Úgy tudom a Mirabolan alany bírja az agyagot. Nézz utána. Kajszi alanyok, szilva alanyok. Pl.: http://bomtamas.hu/?page_id=173 )
50 db sárgabarack fa telepítését tervezem. Már sokat olvastam a fajtákról és a jellemzői alapján ceglédit óriást és ceglédi aranyban gondolkodok a fagytűrésük és ellenállóságuk miatt.
Azt az egyet nem tudom és nem találom sehol sem, hogy ezek a fák mennyire bírják az agyagos talajt ?! A terület, ahová telepítve lennének jellemzően 20-30 cm-ig barna humuszos jellegűek, alatta agyagosodik.
Illetve még abban kérnék tanácsot, hogy telepítéskor a gyökérhez műtrágyát és rovargázosító tablettát tegyek-e, vagy ezen felül bármi egyebet, ami a növekedést serkenti, a kártevőket pusztítja ?
Pár száz méterrel odébb jelenleg is van egy hatalmas barackos ültetvény, ezért elvileg a talajjal akkora gond nem lehet, csak azt nem tudom, hogy fajtánként eltérő-e a talajigény ?
Milyen távolságra, milyen gyümölcsfákat ültessek a kertbe? Eléggé összetett a kérdés. Nagyszülő aki gondozta a szőlőt, idős, már nem tudja csinálni. Bort nem iszok, nem akarok ezért vele foglalkozni. Gyümölcsfával telepíteném a kertet.
Milyen fafajokat érdemes egymás mellé ültetni? Arra gondolok, hogy azokat a fajtákat amik hajlamosabbak a betegségekre nem akarom azok mellé ültetni amik pedig rezisztensebbek.
Milyen távolságokra kell ültetni őket? Úgy tudom, hogy 6 méterenként. Egy oszlopban elférne kb 6db. Továbbá 5 ilyen oszlop lenne. Elsősorban szilvát, barackot (még nem tudom ezekből milyet) telepítenék.
Sok baromfi trágya van az állatok miatt. Azt mondták csak csínnyán, mert hamar kiégeti a növényt. Mikor trágyázzak, mennyit, milyen időközönként? Csepegtető öntözést alakítok ki.
Mivel permetezzem, mikor, mennyit. Kell -e cserélgetni, vagyis célszerű -e a permetszereket, hogy ne legyenek rá rezisztensek a tetvek, gombák?
Ez egy külön művészet, de nem a tökéletesség a cél, csupán egy elfogadható minimumot szeretnék.
A kukoricaszár nehezen komposztálódik. Ezért én baltával felaprítom 5-7cm-s darabokra. Úgy csinálom, hogy kötegbe fogok annyi szárat amennyit a két markom átér, és egy vastag, széles pallóra szorítva feldarabolom. Gyorsan megy és így már ugyanannyi idő alatt elkomposztálódik mint bármelyik eleme a komposztrakásnak. Mivel a kukoricaszár ősszel keletkezik, nem merem a fák alá hordani közvetlenül, mert a rágcsálók előszeretettel használják téli szállásul. Gombás betegségtől nem kell tartanod. Ugyanis a gombák a természet köztisztasági alkalmazottjai. Segítenek az elhalt növényeket elbontani. Gondolj arra, hogy az erdőben is elkomposztálódik minden növényi és állati eredetű anyag mégse okoz problémát, sőt igen jó talajt képez. Természetesen más a helyzet, ha neked nagy mennyiségű kukoricaszárad van. Úgy már macerás a felaprítás. Ez esetben egészben a fáid alá is hordhatod, 5-10cm vastag rétegben. A komposztálódást segíti, ha nem engeded kiszáradni. Takard be lomb, fű vagy egyég fedőréteggel. A többit már a természet elintézi. Próbáld ki, egy év múlva meg fogsz lepődni, milyen jól működik.
Komposztáld, ugy több hasznosul belőle. Ha csak szétszórod akkor kiszárad nagyrésze, ha összerakod halomba a többsége összekorhad, földé érik, jó humusz lesz. (Jó fűnyíróid vannak.)
És hogyan kapálod ki utána a gyomot? Milyen gyümölcsfákra gondolsz? Alma, szilva, öszibarack? A fának nem árt, de inkább a birkatrágyát hord alájuk, az többet használ.
Birkákat tartok a gyümölcsösben és nagyon sok kukoricaszár marad meg ilyenkor télen utánuk. Arra lennék kíváncsi, hogy ezt a gyümölcsfák tövébe szórva hasznos lenne e fáknak? Arra gondolok, hogy nehezebben száradna ki a talaj, rothadás közben pedig tápanyagokkal látná el őket. Viszont félek a penészgombától, hogy esetleg gyorsan kialakul és a fára terjed... Mit gondoltok?
Virágzás előtt lemosó,teljes virágzásban 1-2 Topas-os kezelés/ attól függően,hogy milyen az időjárás ,mert hideg párás időben nagyobb a fertőzésveszély/Elvirágzáskor meg rovarölő is mehet bele a molykártevők ellen.
