"Ha másként nem megy, ki kell szúrni a rektor autójának a kerekét; ha zsarolnak titeket, zsaroljátok ti is őket!" - így buzdította a hallgatókat nemrégiben egy győri konferencián Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az álláspontja szerint jogtalanul szedett térítési díjak kapcsán.
Az ombudsman még tavaly ősszel három hallgató panasza nyomán indított vizsgálatot. A diákok a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő Budapesti Média Intézet (BMI) államilag finanszírozott képzésére jártak, mégis 80-90 ezer forintot kellett szemeszterenként fizetniük.
Aáry-Tamás Lajos megállapította: az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól az egyetemek és a főiskolák kizárólag olyan szolgáltatásokért kérhetnek pénzt, amelyek igénybevétele nélkül is el lehet végezni a képzést. A BMI gyakorlata ezért szerinte törvénytelen, és vissza kellene fizetnie a pénzt. Csakúgy, mint a Kodolányi János Főiskolának (KJF), ahol beiratkozási díjként számoltak föl 46 ezer forintot az államilag finanszírozott hallgatóknak, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskolának, ahol az angol és a német nyelvű képzésekre járóktól szednek be idegen nyelvi hozzájárulásként félévente 150-170 ezer forintot.
Az érintett intézmények vezetői állítják, hogy jogszerűen szedték be a díjakat - nem fizetnek vissza semmit. Igaz, a BMI-ben és a KJF-en változtattak a gyakorlaton: az előbbiben a mostani szemesztertől kizárólag költségtérítéses képzés indul, az utóbbiban pedig átnevezték külön szolgáltatási díjra az összeget, amit nem kötelező befizetni.
A BGF-en viszont nyilatkozatot íratnak alá a hallgatókkal, amely szerint tudomásul veszik és elfogadják, hogy a képzés keretében nyújtott többletszolgáltatásért idegen nyelvi képzési hozzájárulási díj címén fizetniük kell. A hallgatók dönthetnek úgy is, hogy nem fizetnek: így viszont csak magyar nyelven folytathatják tanulmányaikat.
A hallgatók nagy része aláírta a nyilatkozatot, néhányan azonban nem (magyar nyelvű képzésre senki sem kérte át magát). Az egyik ilyen hallgató neve elhallgatását kérő szülője azt mondja: azért nem írták alá, mert így minden további jogukat elvesztenék, ráadásul a jövőben a főiskola a "csillagos égig" is emelhetné a díjat. Hozzátette: úgy érzi, a diákokat feltüzelte, majd magukra hagyta az oktatási jogok biztosa és a miniszter is. Bírósághoz nem mernek fordulni, hiszen le is kell szigorlatozni, majd államvizsgázni - utalt a szülő az esetleges retorziókra.
Úgy tűnik azonban, jelenleg inkább Aáry-Tamás Lajos maradt magára. Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint az új felsőoktatási törvény értelmében nem jogszerűtlen a BGF gyakorlata, mert az a hallgatók beleegyezésével történik. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is jogszerűnek véli most már a BGF díjszedését. A szervezet - korábbi álláspontjával ellentétben - már csak a Budapesti Média Intézet gyakorlatát tartja törvénysértőnek. Ezért is vállalták egy volt BMI-s hallgató ez ügyben indított perének költségeit, és a HÖOK biztosítja számára a jogi képviseletet is.
Aáry-Tamás Lajos azonban kitart azon álláspontja mellett, hogy a BGF jogszerűtlenül szed be százezreket a hallgatóktól, ezért szerinte a megállapodás is érvénytelen, így nem is jogvesztő. Ő azonban - mint mondta - csak jogi iránymutatást tud adni, hiszen az ajánlása nem kötelező érvényű. A hallgatóknak tehát maguknak kell föllépniük a saját érdekükben.
- Megértem, ha egy-egy diák fél, de ha közösen lépnek föl, nincs mitől tartaniuk - mondta. Aáry-Tamás Lajos szerint a hallgatóknak demonstrálniuk kellene, élőláncot alkotni a főiskola körül, vagy kiszúrni a rektor autójának a kerekét.
A BGF rektora viszont Aáry-Tamás Lajos ellen lépne föl a jog eszközével. Roóz József szerint ugyanis nem köztisztviselőhöz méltó kijelentések ezek, és nem az ombudsman hatásköre, hogy lázítsa a diákokat. /NOL/
