Régóta nincs itt élet, vélhetően nem javult a helyzet. Valaki meg tudná mondani, hogy hány fizika tanár került nyugállományba annak következtében, hogy "nyugdíj, vagy munkabér" választásra kényszerült?
Úgy tudom, hogy évente mindösszesen egy-két fizikatanár végez az egész országban. De ez nem minden, mert átlagosan háromból egy marad a pályán...
A törvényességgel nincsen semmi baj. Csak van aki úgy véli, hogy a mostani szisztéma szerint kisebb erőfeszítéssel juthat valaki középiskolai tanári oklevélhez, mint régebben.
A 42 fizika mesterszakos jó része már a pályán lévő, korábban főiskolán oklevelet szerzett tanár, tehát sikeres végzés esetén nem gyarapítják a fizikát oktatók számát, csak elmehetnek általános iskolából középiskolába tanítani. Szakmai körökben némi megütközést váltott ki, hogy egyes főiskolák egy éves képzésben ígérték a mesterszak megszerzését. A korábbi rendszerben 5 félév alatt lehetett a főiskolai diplomát egyetemire feljavítani.
Bajba kerülhet a reál középiskolai oktatás, ha a felvételi tendenciák így folytatódnak. Az idén ugyanis rendkívül kevés hallgatót vettek föl természettudományos tanári mesterképzésre. Kevesebbet - esetenként fele-harmadannyit -, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. (Korábban főiskolai és egyetemi szintű tanári okleveleket is kiadtak - előbbivel általános, utóbbival középiskolában lehet tanítani -, a bolognai rendszerben azonban már csak mesterfokozaton lehet tanári diplomát szerezni.)
Fizikatanári mesterszakra például összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Biológiatanári szakra 59 hallgatót vettek föl az idén, két éve 145-en szereztek oklevelet, az informatikatanári szakon 194-en tanulhatnak, két éve 271 diplomát adtak ki. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megjegyezte: ma már csak dupla tanári szakos diplomát adnak ki, de még nem összesítették, hogy a második szaknak mit választottak a hallgatók - ez még javíthat az arányokon.
Még siralmasabbá teszi viszont a képet, ha a felvételi létszámhoz a szokásos lemorzsolódási adatokat is hozzászámítjuk. Hiszen a hallgatóknak csupán a fele szerzi meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Épp ez az, ami miatt a mesterképzésekre általában véve is igen alacsony volt az érdeklődés az idén. Erre a fokozatra ugyanis vagy a korábbi rendszerben szerzett főiskolai diplomával, vagy a bolognai oktatásban abszolvált alapszintű oklevéllel lehet felvételt nyerni.
Az egyetemek nem tudják betölteni az űrt, ha kimarad az alapszint. (Ma az a torz helyzet van, hogy legtöbbször 18 évesen kezdenek szakmát tanulni... Pedig házi munkát már 6-7 évesen, apunak segíteni 12 évesen, szakmát tanulni meg 14-15 éves korban kéne kezdeni, mint az átkosban, különben elvész az érdeklődés. Az egyetemek csak ráépülni tudnak a korábbiakra. De mit kezdjenek azzal, aki nem tud megoldani egy törtes egyenletet, vagy mit kezdjenek azzal a gimnazistával, aki nem tud kalapácsot rajzolni?? :)
Akár így marad a rendszer, akár nem, a közoktatásban néhány év múlva hiány fog képződni fizika és általában a természettudományos tárgyak oktatására kiképzett munkaerőkből, mert nem jelentkezik az ilyen szakokra lassan senki.
tezis : Magyarorszagon a jelenlegi formaban a kozepiskolai termeszettudomanyos kepzes fenntarthatatlan. Nem arrol van szo, hogy nem jo, hogy valami mas jobb lenne, hanem az, hogy fenntarthatatlan. Ami fenntarthato az a kovetkezo : a diakok kb. egynegyede 2-3 evig tanulhat fizikat, esetleg a legjobbak 4-ig, de azok csak specialis gimnaziumokban, az atlagdiak 1 max. 2 evig tanul fizikat, biologiat, kemiat. Ennel sokkal tobb kapacitas NINCS.
Magyarorszagon a felsooktatast kellene jelentosen fejleszteni. Az Amerikai Egyesult Allamokban legalabb 25 olyan egyetem van melynek eves koltsegvetese nagyobb mint Magyarorszag hetvenegynehany felsooktatasi intezmenyenek egyuttes koltsegvetese. Nehany egyetemnek hetszer-tizszer nagyobb koltsegvetese van (16-20 milliard dollar !!) mint az egesz magyar felsooktatase az osszes koltseggel (fenntartas, oktatok, stb) egyutt. Egy jo amerikai mernokkepzon az entrance requirement sokkal kevesebb mint nalunk, egy M.Sc in Electrical Engineering pedig sokkal jobb mint nalunk. A kozepiskolai oktatast a lehetosegekhez merten komolyan kell venni, valamivel tobbet is kell talan ra kolteni, de a kapacitasokat ertelmesen kell elosztani.
A felsooktatasra pedig radikalisan tobbet kell kolteni. Valojaban az egyetemeken van a szuk keresztmetszet, az egyetemek keptelenek elvegezni a feladataikat, mert tulvallaljak magukat, es brutalisan alul vannak finanszirozva. Az egyetemeken igen jo mernokoket lehet kepezni ha a diakok ELEG jok, es vilagszinvonalu termeszettudomanyos es muszaki kepzest tudnank adni NAGYON jo diakoknak egy elitfelsooktatasi rendszer kereteben. Minden szinten jobb eredmenyt lehetne elerni, a kvazi "tomegkepzesben" es a ma gyakorlatilag nemletezo elitkepzesben. Ezt akar ugy is meg lehetne csinalni (Bokros Lajos bedugja a fulet, koszonom), hogy nem zarunk be egyetlen felsooktatasi intezmenyt csak ertelmes tisztesseges helyi feladatokat adunk azoknak amelyek erre jok. De csak annyit es nem tobbet es nem mast.
Semmi sem lehetetlen, de ehhez az általános iskolákban kell valami nagy változásnak bekövetkezni, hogy a jelenleg 8 - 9 évesek ráhangolódjanak a természettudományokra.
Most engem Pálinkás személye és jogállása (aki politikai szerepvállalásán túl a Kísérleti Fizikai Intézet vezetője is Debrecenben) nem igazán érdekel. Arra a tényre figyeltem fel, hogy gyakorlatilag nem lesz fizikatanári utánpótlás, aminek jelei már jó néhány évvel ezelőtt is mutatkoztak.
"a 2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a tíz főt."
Einstein olyasmit mondott, hogy a 3. világháború után hosszú ideig az emberiség fegyvere a kőbalta lesz. Ha így megy, meglehet, háború nem is kell ehhez.
Megtaláltam itt a tavaly végzett hallgatók névsorát ugyanezen a főiskolán. 14 fizika szakos kapott oklevelet, közte 4 a mat-fiz-es. A Debreceni egyetemen úgy hallottam, 2 fizikatanári diploma születetett legutóbb.
Érdekes világ jön, ha az emberiség elfelejti a természettudományokat. Amíg legalább Kínában értenek hozzá és legyártják az egész világ számára az összes szükséges technikai eszközt, addig még jó. De ha ott is áttérnek a média-marketing-néphülyítés oktatására, kőkorszak jön. Csiszolatlan kőkorszak persze.
az ifjú géniusz úgy fölháborodott, idős fizikus szakmai kompetenciájának hiánya és newton-törvények nem kellően precíz bevezetése okán, hogy kénytelen volt csapteleppel és rugdosással érvényt szerezni a tudománynak, a hozzá képest kontárnak számító bácsival szemben.
Komolyra fordítva én majdnem mai fiatal vagyok és gimiben is meg most egyetemen is nagyon okos, hozzáértő, kedves oktatóim voltak/vannak. Tehát nem hinném, hogy nagy baj lenne.
Nekem Vermes Miklós tanította a fizikát és sajnálom a mai fiatalokat (meg egy évig szeves kémiát is tanított nekünk) a középiskolában. Lehet, hogy ezért verik a diákok a tanárokat???
Hát megnyugodtam...Mellesleg sípoló rózsaszín gumikutya legyek, ha lesz karcsúsítás. Mármint nem a közoktatásban (mert ott nyilván lesz) hanem a minisztériumokban.
