Közel húsz évvel a hozzászólás megszületése után szeretném megkérdezni, hogy megvannak-e még a régi képek a területről? Az 1950-es években a magyar déli határon kiépített Déli Védelmi Rendszer elemei húzódnak és húzódtak a téglagyári tavak területén. Én a rendszer erődelemeinek a felkutatásával foglalkozom és igen fontos lenne számomra a terület objektumairól minél többet megtudni. Én a tavaknál egy figyelőbunkert (hátul a kis tó mellett), illetve a Gumis-tó közepén álló óvóhely romot ismerem. Azt szeretném kérdezni, hogy régen amikor a területen jártál, hány bunkerre emlékszel, ami ott lett volna, illetve az ott készült régi képek megvannak-e még?
"Nem foglalkoztatja a szegedieket az utcanév-változtatás - Wallisch, Czibula, Udvardi elvtárs a direktóriumból
A politikailag nemkívánatos személyek nevét viselő utcákon a táblákat a rendszerváltozás után levették és helyette újakat helyeztek el. Így volt ez Szegeden is, ahol azonban az utóbbi két évben politikai megfontolásból nem történt utcanév-keresztelő. Az ilyen adatváltozásért nem kell fizetni – személyes iratok esetén.
Szarvas István nem tudja. hogyan lett a Feketeföld utcából Czibula. Fotó: Schmidt Andrea Az újszegedi Wallisch Kálmán utcában néhány éve a lakosok próbálkoztak a névváltoztatással, akkor azonban az meghiúsult. Igaz, az ott élők közül csak néhányan tudják, valójában ki is volt Wallisch Kálmán. Shvoy Kálmán, az egykori szegedi honvéd körletparancsnokság vezérkari főnökének emlékirataiból kiderül: Wallisch Kálmán 1919. március 21-e után a proletárdiktatúra egyik szervezője volt Szegeden. A megalakult direktóriumnak – rajta kívül – a fővárosból hazaérkezett üvegessegéd Udvardi János és Czibula Antal ügyvéd is tagja lett. Róluk Kecskéstelepen neveztek el utcát 1975-ben, illetve 1988-ban. Az ottani lakosok azonban szinte semmit nem tudnak az utcájuk névadójáról.
– Engem egyáltalán nem zavar, hogy mit csinált Udvardi János – mondta a nyugdíjas Berta Istvánné. – Nekünk inkább az lenne fontosabb, hogy normális utat kapjunk. Ígérték, a csatornázás után megoldják, hát azóta is kátyús – fakadt ki Horváth Imréné, aki arra emlékeztetett, hogy Udvardi hozzátartozója még a rendszerváltás előtt járt a környéken és megígérte, kibetonoztatja az utcát, de semmi nem lett belőle.
– Én bizony megváltoztatnám a Wallisch Kálmán nevet, mert rengeteg vesződés van vele, amikor számlát kérek – magyarázta Kass Ferenc háziorvos. – Állandóan betűzni kell, emellett tényleg jobb lenne, ha olyan utcanevet választhatnánk, ami megállja a helyét négyévente, sőt ötven esztendő múlva is. Talán a hét vezérünk egyikének a nevét szívesen látnám a házszámom felett.
– A mai napig nem tudom, hogyan lett a Feketeföld utcából Czibula – tárta szét a karját Szarvas István. – Egyszer csak jöttek és kirakták a táblát. Szerintem senkit sem kérdeztek meg. Egyébként ha nem kerül pénzbe, akár változtathatunk is nevet, de nem hiszem, hogy az utcában valakit ez foglalkoztat.
A változtatás ingyenes
Bármely állampolgár kezdeményezheti az utcanév megváltoztatását. De ebben az évben sem érkezett ilyen kérés a szegedi polgármesteri hivatalhoz – tudtuk meg Marschalekné Wágner Angelikától, a közigazgatási iroda csoportvezetőjétől. A bejelentést követően a helyi képviselő lakossági fórumot hív össze, majd az önkormányzat névadó bizottsága ezt véleményezi és az előterjesztésről a közgyűlés dönt. Az utcanév-változtatás illetékmentes a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak. Ha a gazdasági társaságok csak telephelycímet újítanak, azért nem kell fizetniük a cégbíróságnak, azonban az ügyvédek a társasági szerződés módosításáért 25-50 ezer forintot is elkérnek. "
Hollósi Zsolt írása a Webrádióban 2001. január 21-én
Péter László 75 éves
Irodalomtörténész, nyelvész, folklorista, bibliográfus, várostörténész és újságíró. A vasárnap 75. születésnapját ünneplő Péter Lászlót, Szeged város díszpolgárát, a József Attila Tudományegyetem nyugalmazott professzorát sokszínű és szerteágazó életműve alapján nehéz lenne egyetlen hivatáshoz kötni. Ha mégis, akkor egyszerűen csak azt mondhatnánk róla: Szeged-kutató. Hiszen az ö-zés megítéléséhez, a város utcanévváltozásainak földerítéséhez vagy a jeles polgárok életrajzához éppúgy kaphatunk útmutatást munkáiból, mint ahogyan a szegedi klasszikusok: Dugonics, Tömörkény, Móra, Juhász Gyula, József Attila és Bálint Sándor pályája is pontosan kirajzolódik írásaiból. Életműsorozatának kötetei: a Szegedi örökség, A szerette Város, a Szőregi délutánok, a Mindörökké Szeged, a Szegedi seregszámla, Az ezeréves Szőreg a város 20. századi művelődéstörténetének talán legértékesebb krónikái. Péter Lászlót tisztelői és az önkormányzat vezetői szombaton délelőtt 11 órakor a városháza dísztermében köszöntötték.
Ki az a Péter lászló? Nekem van egy Szeged könyvem 1980-ból, azt is az Ő neve fémjelzi. Csak eddig nem tünt fel. De tegnap végigolvastam ezt a fórumot és kiváncsi lettem. Nincs valami átfogó munkája Szegedről? Kár volna, ha eltünne az a tudásanyag, ami az Ő fejében felhalmozódni látszik!
Ma már, amikor mindenki könyvet ír, szakácskönyvet, érdektelen önéletrajzot, nemtudommirőlszól könyvet és feltérképeztemakurvákéletét könyvet, hová lesznek az igazi értékek? Persze, lehet, hogy farkast kiáltok ott, ahol még egér sincsen, de hiányoznak; vagy legalább is elvesznek kellő információ híján.
Igen a Péter László féle és asszem 74-es. Egy gond van vele, hiányzik belőle a térkép melléklet, gondolom a hátsó kemény borításon belül lévő tasakszerűségben valaha térkép lehetett. Ezt sajnálom. A Tisza Lajos krt-i antikváriumban lett rendelve.
Akit érdekel a téma és még nem vette meg (vagy nem jutott hozzá) a SZEGED UTCANEVEI című könyvhöz, annak ajánlom szíves figyelmébe. Én karácsonyra kaptam egyet a kedvesemtől. Egy szóval jellemezve: IZGALMAS! Egyes utcanevek történetéből lehetne akár regényt is írni, hogy kiragadjak egyet: Kárász utca.
Aki már olvasta, lapozgatta, az tudja miről beszélek. Szóval, jó olvasást!
Őszintén sajnálom azokat, akik titkon reménykedtek benne, de a helyzet szerencsére az, hogy Szeged belvárosában nincs antiszemita füzfapoétáról utca elnevezve.
Nos, utána néztem kicsit. Úgy tűnik több Kiss Menyhért is van.
Az életrajzi lexikon ezt írja:
Kiss Menyhért (Nyárádköszvényes, 1880. márc. 19. – Bp., 1934. okt. 14.): költő, író. A jogot Bp.-en és Kolozsvárott végezte. 1906-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1904-től újságíró, 1913-tól felső kereskedelmi isk.-i tanár Bp.-en. 1920. okt. 20-tól ngy.-i képviselő. Az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME), majd 1923-tól 1929-ig Gömbös fajvédő pártjának tagja. Számos verskötete és elbeszélésgyűjteménye jelent meg. A petőfieskedők szólamos hazafiságának egyik jellegzetes képviselője. Az I. világháború idején háborús verseket írt, 1919 utáni írásai irredenta szelleműek.
Viszont elmentem a Kiss utcába (így van kiírva), a Kiss Dávid-palota mellé (most látom, milyen hatalmas: egyik sarkán a Kígyó patika van, a másikon a Spar) és ott a ház falán ez van:
KISS MENYHÉRT1889-1945orvosa fasizmus vértanuja
M41 2127!
Péter László nem ír erről?
Ezt akkor se fogom elhinni, hogy arról a K. Menyhértről kapta a nevét az utcza.Ha így is lett volna, 45 után nyílván megváltoztatták volna.És 45ben már amúgy is megérkeztek Szegedre a ruszki hordák...
Ez is egy érdekes dolog, hiszen a név eredetileg nem Kiss Menyhérttől, hanem Kiss Dávidtól származik! Ő kereskedő volt, később ő lett a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnöke. Még az árvíz előtt nem sokkal, a mai Széchenyi tér - Kárász utca - Klauzál tér és Kiss Menyhért utca határolta tömbben kétemeletes házat építettett, ez volt a Kiss Dávid-palota, és az utcát pedig ezután Kiss utcának nevezték el. Csak később indítványozták (1945), hogy Kiss Menyhért legyen az új névadó...
Ez elég változó. Vannak olyan nevek, amelyek már a Víz előtt is megvoltak, de vannak olyanok is, amik csak utána jöttek létre. Persze ez köszönhető annak is, hogy a Belváros térképe is eléggé átrajzolódott, régi utcák (utcanyomvonalak) tűntek el, de közben újak is jöttek létre a rendezés munkálatai során.
Ezt komolyan gondolod?A belvárosi utcákat az árvíz előtti időkben, vagy az újjáépítés körül nevezték el.Élő vagy közelmultban elhunyt emberről különben manapság nem is lehet utcát elnevezni...
Először Halpiac volt a tér neve (itt 1840 körül 5-6 ezer máza eleven halatt és ketszer annyi száraz halat adtak el). A nagy árvíz után Rudolf tér lett (Rudolf Habsburg főhercegről). 1945 után a Nemzeti Bizottság javaslatára kapta a mai nevét... Egyébként 1933-tól térnek a hídfőtől északra eső részét Móra parknak is nevezik. (Szerintem a politikát hagyjuk a francba...)
