Csurka Istvánnak régebben nem kellett a vízautó és most Orbán Viktornak a facebook oldalán ajánlgatják a hívei a szerintük szenzációs találmányt. Szinte már mániákus és ámokfutó gerilla marketinggel napokon keresztül számtalanszor feltéve, megismételve. Ilyen és hasonló[...] Bővebben!Tovább »
Az erkölcsi nihilizmus alapozta meg a válságot? - Veniamin Popov professzor, az MGIMO civilizációkutató központjának vezetője szerint a jelenlegi válság nemcsak egy múló pillanat a nyugati (európai) civilizáció történetében, hanem annak végjátéka, bukásának pillanata.
Popov szerint, bár a krízis az egész Nyugatot érinti, Amerika kilátásai mégis jobbak, mint Európáéi, hiszen – ami kulcsfontosságú a jövő szempontjából – Amerikában a demográfiai helyzet jobb, mint az Óvilágban.
Jelenleg két nagy történelmi korszak befejezésének vagyunk a szemtanúi:
1) A szemünk láttára esik darabjaira az Európa-központú világ (ide értve Oroszországot és az USA-t is), új geopolitikai világrend van születőben, melyben a kínai, indiai, iszlám, dél-amerikai civilizációk egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak.
2) Véget ér az indusztriális civilizáció 200 éves korszaka, átadva a helyét a posztindusztriális kornak. A termelés és fogyasztás új modelljei vannak kialakulóban („zöld gondolat”).
A nyugati, európai civilizáció a hanyatlás korába lépett. Oswald Spengler Nyugat alkonya c. műve száz év múltán válik igazán aktuálissá. Az európai civilizáció erejét kimerítette a két világháború, a gazdasági erőforrások ragadozó kizsákmányolása, s elérve a csúcspontot, az európai világ a haldoklás szakaszába lépett.
Egész Európát érinti a demográfiai válság, az őslakos népesség gyorsuló ütemben fogyatkozik. Európa már önmagában a demográfiai helyzeténél fogva bukásra ítéltetett – véli Popov. A beérkező vendégmunkások tömegei kultúrák és etnikumok közötti konfliktusok táptalajává válnak, az EU nem dolgozott ki semmi értékelhető programot a bevándorlók integrációjára vonatkozóan. Az integráció, a multikulturalizmus eszméje csődöt mondott.
A nyugati modell és életvitel kudarcának volt a jele a nyári norvégiai tömeggyilkosság.
A rendszerválságról tanúskodnak a pénzügyi és gazdasági problémák, melyek nem utolsósorban a bankok mohósága miatt következtek be. Európában energiakrízis van, a kontinens nem tudja az életviteléhez szükséges megfelelő energiát helyben előállítani. A kapitalizmus logikája – a maximális haszonra való törekvés – szétroncsolja a társadalmak belső kohézióját.
A Mediterráneum térségében már láncreakciószerűen szedi áldozatait az adósságválság, és a járvány szép lassan Délről Észak felé húzódik.
Mivel az energiakrízis egyre nyilvánvalóbb, az európai államok is egyre agresszívabb magatartást tanúsítanak. Például 2003-ban többségük még ellenezte az iraki háborút, 2011-ben viszont már – a 2003-ban még háborúellenes – Franciaország vezette a Líbia elleni NATO támadást.
A globális információs forradalom aláásta az ebben elmélyülő társadalmak kultúráját és erkölcsiségét. Az új generációra egy unifikált pszeudokultúrát próbálnak ráerőltetni. A hagyományos erkölcsök válsága családok szétesésében, egynemű házasságokban, pedofíliában és másban nyilvánul meg. Alexander King, a Római Klub elnöke szerint az erkölcsiség emelte ki az embert állatvilágból, az erkölcsi alapok megsemmisítése, az ember fogyasztó biorobottá való degradációja pedig a katasztrófa határára sodorja az ezt elfogadó közösségeket.
Egész Európára jellemző a politika és a társadalom közti szakadék megnyílása, a politikába vetett bizalom megrendülése.
Arnold Toynbee szerint a keleti gigászok megjelenése jelenti majd a Nyugat végét, s valóban: az ázsiai civilizációk – ahol a lakosság fele fiatal; hatalmas nyersanyag és emberi potenciával rendelkeznek; s azzal a mentalitással, ami nem az anyagi meggazdagodásra fókuszál – igazi kihívást jelentenek Európa számára.
Ezeket le is írják, tudományosítják, tanítják, tanulják.....a folyamatos önképzéstől kezdve az értékinnováción keresztül egészen a...spirituális intelligenciáig.
A legnagyobb üzleti sikerek legfontosabb tényezője azonban ma is az, ami mindig volt: a gátlástalanság.
Ebből is látszik, a gazdaságot , vagy legalábbis egyes ELEMEIT maximum tudományosan kutatni lehet, de TUDOMÁNYOSAN MŰKÖDTETNI már NEM.
Hogy egy LEVES példával illusztráljam:
Márpedig ha adott egy KATYVASZ ( azon levesek neve, amiknek nem ismerhető valamennyi összetevője, és ráadásul ízre , állagra és kinézetre sem fogta meg a vendégkör egészét ), akkor abból bizony édeskevés tudományosan kiértékelni mondjuk a SÓ, BORS és a KÖMÉNY összetevőknek a szerepét.....
Az üzleti sikernek sok titka van. A szerencse ebből csak egy, amellett száz más tényező is közre játszik.
Ezeket le is írják, tudományosítják, tanítják, tanulják.....a folyamatos önképzéstől kezdve az értékinnováción keresztül egészen a...spirituális intelligenciáig.
A legnagyobb üzleti sikerek legfontosabb tényezője azonban ma is az, ami mindig volt: a gátlástalanság.
De persze manapság a kollektív megbélyegzés nem divat, ezért Monbiot visszatáncol a gazdasági elit totális démonizálásától, és úgy összegzi fejtegetéseit, hogy a cégvezetők, nagytőkések és politikusok sem teljesítményük, sem erkölcsi kvalitásaik alapján nem érdemlik meg jobban vagyonukat, mint a sokat szidott olajsejkek. Minden „kiválasztottság” vagy „tehetség”, amit nekik tulajdonítunk, csak a média által köréjük szőtt „neoliberális” mítoszból fakadó tömjénezés.
A kétes értékű pszichologizálást követően Monbiot szilárdabb társadalmi-gazdasági tényekkel próbálja meg alátámasztani, miért is vallott teljes kudarcot a jelenlegi gazdasági rendszer. A nyilvánosság számára jól ismert adatokat sorol, melyekről joggal állítja, hogy „ezeket a számokat mindannyiunknak az elménkbe kell tetoválnunk”. Az általa idézett kulcsadatok ugyanis a kölcsönös előnyökön alapuló nyugati társadalommodell súlyos válságáról árulkodnak. Az Egyesült Államokban a gazdasági produktivitás 1947 és 1979 között 119 százalékkal nőtt, a prosperálásból pedig a társadalom legalsó egyötöde is részesült, hiszen a bevételei átlagosan 122 százalékkal nőttek. De miközben az 1979 óta eltelt két évtized alatt a termelékenység újabb 80 százalékkal nőtt, ennek az alsó ötödnek a bevételei nem hogy nem nőttek, de 4 százalékkal csökkentek – miközben az „Egy százalék” 270 (!) százalékkal többet tehetett zsebre. A társadalmi olló Nagy-Britanniában is az elmúlt évtizedekben nyílt igazán szélesre: 1999 és 2009 között a társadalom legszegényebb tizede 12 százalékkal keresett kevesebbet, miközben a leggazdagabb egytizede vagyona 37 százalékkal nőtt. Ennek megfelelően 1979 és 2009 között az elosztás egyenlőtlenségének mértékét jelző „Gini- koefficiens” is 26-ról 40 százalékra kúszott fel.
Azonban a „neoliberális elit kiszolgálói”, az akadémiai, politika- és médiaelit „propagandatevékenysége” ellenére – Marxhoz és Marcusehoz hasonlóan – Monbiot úgy véli, hogy a globális kapitalizmus rendszerének falain széles repedések jelentek meg: Az elit többé nem zárkózhat el a felelősségét firtató emberek kérdései elől. Ezt lehet tapasztalni a Szent Pál katedrális előtt is, ahol a templom lépcsőin elegyednek szóba a papok, az önkormányzati vezetők és a civil aktivisták. Monbiot-t a londoni tiltakozások hatására kialakuló utcai párbeszéd a modern polgári vitakultúra egyik meghatározó eseményére, az 1647-es Putney-i disputára emlékezteti. Akkor Cromwell katonái, tisztjei, valamint a körükben időző levellerek (egyenlősítők) Anglia közjogi rendszeréről, a demokrácia lehetőségeiről folytattak komoly és nagyhatású vitát, mely – akárcsak Magyarországon a reformkor vitairodalma – mára a brit alkotmányos hagyomány szerves részévé vált. George Monbiot írását olvasva azonban megválaszolatlanul marad a kérdés, ő személy szerint hogyan akar a kapitalizmus jövőjéről értelmes vitát lefolytatni, ha a túloldalon csak pszichopata csimpánzok dobálgatják az érméiket..."
A topmenedzserek rétege – az elmúlt hónapok tüntetései során elterjedt elnevezéssel élve: az „Egy százalék” – Monbiot szerint „egyedülálló intelligenciájának, kreativitásának vagy elszántságának tulajdonítja vagyonát”. Ez azonban csak az önáltatás tipikus példája, a milliomos menedzserek ugyanis olyan képességeket tulajdonítnak maguknak, melyekkel nem rendelkeznek, olyan eredményeket tulajdonítanak maguknak, melyek nem az ő érdemeiknek köszönhetők. Kemény állítás, melyet Monbiot tudományos – vagyis annak látszó – érvekkel igyekszik megtámogatni.
A radikális aktivista-újságíró először a híres pszichológus, Daniel Kahneman vizsgálataira hivatkozik. A Nobel-díjas kutató nyolc éven keresztül követte figyelemmel 25 vezető pénzügyi tanácsadó karrierjét és döntéshozatali gyakorlatát, a kísérlet végén azonban képtelen volt bármilyen törvényszerűséget megfogalmazni. A siker receptje Kahnemann szerint „inkább a szerencsejátékok szabályaira hasonlított”, a legnagyobb bónuszokat általában a legszerencsésebbek kapták.
Daniel Kahnemann kísérletét később brókereken és alapkezelőkön is elvégezték, és máshol is az jött ki, hogy – Monbiot szavaival szólva – „nem hajtottak végre különösebb dolgokat, mint ha egy csimpánz feldobott volna egy érmét”. Ez a sommás megállapítás azonban csúsztatás, a döntések inkonzisztenciája ugyanis nem jelent egyet a puszta szerencsével. Az üzleti döntésekről – sőt, a tudományos felfedezésekről is – már régóta sejtik a tudósok, hogy csak részben van köze a racionális kalkulációhoz, és ugyanannyira gyökerezik a kreativitásban és az ösztönökben. A folyamat – akárcsak a pénzügyi rendszer logikájának elsajátítása és alkalmazása – azonban nem próba-szerencse alapon működik.
De Monbiot két pszichológus, Belinda Board és Katarina Fritzon 39 brit felsővezetőn elvégzett vizsgálatának eredményeit is a pénzügyi elit alkalmatlansága melletti érvként hozza fel. A két brit kutató 2005-ben arra volt kíváncsi, hogy a topmenedzserek mentális képességeit és beállítódását mutató eredmények milyen mértékben egyeznek meg a társadalom leginkább megvetett rétegével, a Broadmoor-i pszichiátriai intézetben őrzött bűnözőkével. Az eredmények sokkolók voltak: a pszichopata hajlamok jelei a felsővezetőkben legalább olyan erősen megmutatkoztak, mint az ápoltakban.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a pszichopata személyiségjegyek pontosan egyeznek azokkal a vonásokkal, melyeket a nagyvállalatok fejvadászai előnyben részesítenek. Hízelgés és manipuláció, egocentrikus viselkedés és erős elhivatottságérzet, az empátia hiánya és a kizsákmányolásra való hajlam – ezek mind olyan személyiségjegyek, melyek egyaránt megtalálhatók a Broadmoor-i intézet lakóiban és az ünnepelt topmenedzserekben – és, tehetjük hozzá, az emiatt ritkán támadott költők, írók, festők nem elhanyagolható részében is. De George Monbiot tálalásában egyenesen Patrick Bateman Bret Easton Ellis Amerikai Pszichojának világa elevenedik meg előttünk, egy rakás köztünk rohangáló Patrick Batemannel.
Monbiot diagnózisa szerint az agresszív és manipulatív képességek felértékelődése kéz a kézben jár a modern nagyvállalati rendszer kiépülésével. Ma már szabálykövető csapatjátékosok helyett sokkal nagyobb szükség van az örökké változó piaci környezethez alkalmazkodni képes, kockázatvállaló, a végletekig versengő karakterekre. Monbiot itt újabb frappáns következtetésre jut: „Ha pszichopatához hasonló tulajdonságokkal születsz egy szegény családba, akkor valószínűleg börtönbe kerülsz. Ha pedig ugyanilyen tulajdonságokkal egy gazdag családba születsz, akkor üzleti iskolába.”"
Amúgy hullára elegem van már abból, hogy egyesek folyamatosan uniformizálni akarják az embereket !
Pedig ezt csinálja a reklám mega Maunia só...
A gyerekkel meg akkor lehet elmenni kirándulni, ha a szülőknek is ez nyomnák a TV-ben és nem a Valóság Showt meg a hülye reklámokat hogy milyen boldog lesz ha Pepsit iszik.
A pszichoanalízisnek meg a piackutatásnak 100 évébe tellett, hogy kitenyéssze a plázazombikat.
Komoly munka fekszik benne.
A BBC-n megtalálhatod a "The Century og the Self" címszó alatt... megnézheted a YouTube-on... ha akarsz a berögzrött eszmerendszereiden kicsit csiszolni.
(Ha azok közé tartozol akik hasznot húznak a tömegek konzumidiotizmusából, akkor meg úgyis hiába.)
Tehát a reklámfüggés NEM alapvető emberi szükséglet, hanem mesterséges manipuláció eredménye.
Egyébként a pszichomókus - egyébként több - is már dolgozikk az ügyön.
Amikor sikerül a gazdasági és a politikai "tudatalatti" manipulációkat tömegesen tudatosítani, annak nagyon érdekes kihatásai lesznek.
Amikor a tömegek hirtelen rájönnek, hogy: Tulajdonképpen mi át vagyunk baszva", az majd érdekes lesz.
A problémát OV ismeri, hiszen az a baja, hogy a Magyarországon dolgózó cégek keveset fizetnek az alkalmazottaknak. Az állam látszólag túladóztat, de bevételeiből nem tudja a feladatait ellátni + az adósságokat is törleszteni.
Ha a közgazdaságtudomány megfelelne a nevének akkor az egész társadalommal kellene foglalkoznia.
Jelenleg szerintem csak a termelés, értékesítés szervezése a feladata. Érdekes még nem olvastam azt az alapvető tényt, hogyha a termelés költségeit a munkabérek csökkentésével oldják meg akkor csökken a vásárlóerő. Egy darabig hitelből pótolni lehet a hiányzó vásárlóerőt, de a lufi előbb utóbb kidurran. Időnként pénzügyi válság van, az államok megoldásként tovőább növelik adósságujat, növelik az adókat, megint csökken a vásárlóerő.... Kezdődik minden előről...
"Ha a közgazdaság VALÓBAN tudomány lenne, akkor nem kellene a marketigngnek nevezett mocskos trükkök..."
Érted is, amit írsz ?
Két külön dologról beszélsz, de egy laza mozdulattal összemosod ! Gratula !
Nem kell összemosni, tudniillik a MARKETING eleve lefedi a közgazdaság egyes területeit (más társadalomismereti ággal együttesen) , hiszen szerepét csakis az amott megszerzett információk birtokában képes a megbízója javára a legnagyobb hatékonysággal kialakítani, célját elérni.
Amit a közgazdaságtan alapvetőséget TUD, azok a társadalom számára mindenfajta közgazdaságtani iskola nélkül is a benne élés okán NYILVÁNVALÓAK, és ez a nyilvánvalóság mint TAPASZTALAT társadalmilag örökítődik. ( Ezt nevezik JÓZAN PARASZTI észnek.)
Speciális a helyzete, mert félúton van a reál és a humán tudományok közt, ezért mindkettő előnyei és hátrányai jelentkeznek. Mint minden humán tudomány, modellekkel, elképzelésekkel, teóriákkal foglalkozik. Viszont a leíró nyelve a matematika, amelynél reálabb tudomány nem van !
Már önmagában ellentmondás ! ( Nem csupán filozófiaelméleti, hanem erősen LOGIKAI szinten is !)
Tudniillik a matematika NEM reáltudomány, hanem FORMÁLIS (absztrakt) tudomány ( a LOGIKA mellett) LEÍRÓ módszer a bennünket körülvevő környezetre. ( A környezet implicite NEM hordozza a matematikát magában.)
Egyébiránt még a TUDOMÁNY fogalma - tehát hogy mit is nevezünk tudománynak - is koronként ( paradigmaszinten) változó........
Ha a te elméleted is bizonyítható (volna), akkor számszerűsíthető (volna) az a kár, amit itt felrósz másoknak. Eddig még egy darab számot leírva nem láttam. pedig enélkül egyelőre csak az emóciók tobzódnak, az utánkövethetőség meg megy a kukába
Betettem számos LINKet , majd három órányi videóanyagot. Semmi reakció nem érkezett rá.
"Aki a társadalmi folyamatok FÖLÉ kívánja helyezni ezeket"
Senki nem helyezi a társadalmi folyamatok fölé, csupán a társadalmi folyamatok sem egyszerűek, ezért vér butaság vona egyszerű válaszokat keresni.
Semmiféle logikai kapcsolatot nem látok a két mondatrész tartalma között, különösképpen nem ok-okozatot.
Sokkal inkább érdekes, amit a 20-25 évről írsz ! Bezony, gyakran a társadalmi folyamatok kifutásának az idejét írod le. Sőt, van olyan, ami még tovább tart. Azzal meg remélem egyetértesz, ha nem tisztázzuk a peremfeltételeket, akkor bizony könnyen belefut az ingoványba az ember !
Igen: gyakorlatilag az adott közgazdasági formációk még egy, sőt kimondható: FÉL emberöltőt sem képesek kibírni. Az is nyilvánvaló, mivel a közgazdaságban TÖBBFÉLE ALAPnézet , irányzat létezik, a fönnálló nézetet birtoklók mindent megtesznek azért, hogy a maguké maradjon az uralkodó nézet. ( Ez minden más tanban is így van. Ezért szembesülünk a paradigmaváltásokkal, amik hol forradalmian, hol sima "átcsúszással" jönnek létre.)
"A TE szöveged csupán FETISIZÁLJA a bankokat"
Szerinted. De már megbocsáss, a saját gondolataimat én ismerem jobban !
Ha jól emlékszem vissza, itt arra céloztam, hogy a bankok mindenhatóságát és lényegét túloztad el.
"sajnos a bankok csődje, kivonulása, megszünése adott pillanatban nagy érvágás és káosz, de ettől az ÉLET nem áll meg."
"a GAZDASÁG jóval a pénzen túl létezik"
Nem tudom, ezzel ki vitatkozott ?
Ennek örülök. De szavad ne feledd !!
A kérdés mindíg az, hogy a pénz megszűnése mit jelentene ? Ezt lemodellezte már valaki ?
Mellesleg békeidőben pénzteleníteni egy gazdaságot, az a színtiszta hazaárulás ! (Gondold csak végig a következményeket!)
Ezt csakis a valóság egy kis szeletében lehet modellezni, történetesen ÉLŐben-ÉLesben... Minden papíralapú modellezés e tekintetben prekoncepcióorientált. ( Mintha a kommunizmust és a létező szocializmust is lemodellezték volna már....)
Társadalma válogatja, hol lehet pénzteleníteni. Fejest ugorva biztosan nem, mint ahogy Te vízionálnád,mert akkor tényleg színtiszta hazaárulás lenne, nem is beszélve a következményeikről. De senki nem is beszélt fejesugrásról.....
"Csak az általad megnyilvánult ELVAKULT és SZEMELLENZŐS nézetet vallókat lehet megtéveszteni ezekkel az ódivatú haszonelvű "trükkökkel"."
És azokkal a kommunikációs trükkökkel mi van amit te használsz ?
Merugye:
1., Rögtön ignorálod azt a tudományt, amely netán rögvest megcáfolhat
Csúsztatás Nálad. Nagy különbség valamit "ignorálni" és valaminek a tudományos mibenlétét megkérdőjelezni !
2., Ennek a tudománynak a képviselőit elmaradottnak, vaknak, ostobának állítod be (Ezáltal a véleményüket is ignorálod)
Nem illik úgy beállítani a közgazdaságtant, mintha a képviselőik egy az egyben egyazon elveket vallanák. ( Az "ignorálás" idegen szó helyett nyilvánvalóbb magyar szóval pontosabban is meg lehetne fogalmazni, mire is gondolsz.. Tudniillik lefitymálni, semmibe venni, mellőzni, lenézni nem éppen mindegy, márpedig ha az ignorálás = semmibe vétel lenne az általad elgondolt, akkor nagyon tévesen értelmeztél)
3., Mindebbe belekevered az elméleted negatív figuráit (pénzhatalom) (Érzelmek keltése)
Sajnos bármennyire is próbálsz szerecsenmosdatást végezni, a dolgok jelen állása szerint a pénzhatalom pénzhatalomként működik, és gátlástalansága okán nem is cselekedne másként. Ezt nem észrevenni szűklátókörűség, illetve ezen pénzhatalmat kiszolgáló közgazdaság-IDEOLÓGIA részese vagy, ekként belülről természetesen nem annak látszik . De újra csak hivatkoznék a jelzett linkekre.
4., Így szépen összemosod egy tudomány és egy gazdasági szereplő funkcióit (pont a tisztánlátás megszűntetésére)
Miben is nyilvánul ez meg ? Mik ezek a funkciók hol az egyiknél és másiknál ? ( csak a tisztánlátás érdekében)
Hol hangoztattam ilyet is ? ( Belém beszélni olyat, amit még gondolni sem gondoltam, nagy hiba.)
6., Ami hiányzik: az új elmélet részletes kidolgozása, hatása, eredménye, társadalmi következményei. Vajh miért is ?
Nem hiányzik semmi sem. Ugyanúgy megvannak, de sajnos IDEOLÓGIAI vonalon jobbára még mindig az uralkodó nézet tartja magát foggal-körömmel.
Ha belegondolunk abba, hogy KEYNES sem vállalkozott másra, minthogy a kapitalizmust megmentse a sokak számára követendő szovjet-kommunizmus, illetve a Mussolini által jelzett fasiszta rendszer ellenében.
Voltaképpen ez a neoklasszikus közgazdaságtan tart napjainkban is, szövevényesítve mikro- és makroszintekre.
Igen jó dolog, hogy rögtön ignorálsz egy olyan tudományt, amit mondjuk tanítanak vagy 5000 egyetemen (lehet több), meg még Nobel-díjat is osztanak. Hmm.
Azt, hogy nem érted, vagy nem akarod érteni, a te dolgod, ha neked így kerek a világ, tégy belátásod szerint !
Nem ignoráltam, csupán a magát megillető helyén kezeltem/kezelem. Sajnos a mai művelői jóval nagyobb jelentőséget és tudományosságot tulajdonítanak neki, mint amennyi JELENLEG valójában van benne, ezért válik HITELTELENNÉ. ( Ugyanez a helyzet sok más egyéb társadalomtudományi ággal is......)
Ajvé ! A közgazdaság bizony tudomány. Speciális a helyzete, mert félúton van a reál és a humán tudományok közt, ezért mindkettő előnyei és hátrányai jelentkeznek. Mint minden humán tudomány, modellekkel, elképzelésekkel, teóriákkal foglalkozik. Viszont a leíró nyelve a matematika, amelynél reálabb tudomány nem van !
Ha a te elméleted is bizonyítható (volna), akkor számszerűsíthető (volna) az a kár, amit itt felrósz másoknak. Eddig még egy darab számot leírva nem láttam. pedig enélkül egyelőre csak az emóciók tobzódnak, az utánkövethetőség meg megy a kukába !
Ami a közgazdaságban inkább hajlik a tudományosságra, az a POZITÍV közgazdaságtan, ellenben a NORMATÍV közgazdaságtan messze alúlteljesít.
Ami a mikroökonómiai és makroökonómiai szempontúságot illeti, sajnos jóval összetettebb a folyamat, semmint bármilyen matematikai modellel vagy ezeket kiegészítő modellekkel le lehetne utánozni, és abból JELENTŐS, VALÓSÁGOT tükröző értelmezést és tanulságot levonni.
"Aki Drábikot követi, az már elég magas szinten van akár közgazdaságból..."
Mert te ezt mondod ?
Aztán mi adna magas szintű képzést közgázból, ha annak tanait a Drábik-fanok csípőből utasítják el ?
Akkor egy el nem fogadot tudományból van magas szinten ? Nincs itt valami ellentmondás ?
"...gyerekeinket, unokáinkat védjük meg kereskedelmi TV-k tömegpusztító fegvereitől..."
Ez szép ! Egy pszichomókus ebből doktorálni tudna ! Először magát tegye rendbe, aztán utána vegzáljon másokat !
Egy cimborám erre azt mondaná: " Baszki ! Le kell ülni a gyerekkel! Időt szánni rá, elmenni vele kirándulni, uszodába, focizni, kikérdezni a leckét, figyelni rá, törődni vele !"
Ja, hogy ugyan az van, mint a szexuális felvilágosítással ? A szülő ráhagyja az iskolára, aztán csodálkozik ! A gyerek mindenkinek a saját felelőssége, a nevelés munkáját átruházni gyávaság !
Amúgy hullára elegem van már abból, hogy egyesek folyamatosan uniformizálni akarják az embereket !
"Ha a közgazdaság VALÓBAN tudomány lenne, akkor nem kellene a marketigngnek nevezett mocskos trükkök..."
Érted is, amit írsz ?
Két külön dologról beszélsz, de egy laza mozdulattal összemosod ! Gratula !
"...a VALÓDI piaci feltételek..."
És azok micsodák ? Mert szabad verseny, az oligópólium, sőt a monopólium is valódi piac ! Szóval ?
"De a Nóbel-díjas közgazdászok egymás után szarnak be..."
Miért ? Nem ugyan ez van a fizikában, biológiában ? Már mondtam, a közgáz társadalmi folyamatok gazdasági eredményeit vizsgálja. Ja ? Hogy egy folyamat 20-25 év alatt gyakran véget sem ér ?
Azért kíváncsi volnék, mi lett volna 2008-ban, ha a 30-s nagy válság tanulságait nem vonták volna le !
Amit itt próbáltok elérni, az pont a tudományos alaposság figyelmen kíül hagyása. Cserébe adtok egy elméletet, aminek kizárólag emócionális igazolása létezik ! Azaz, egy vallást !
Megdőlni látszik az a kétségkívül rosszindulatú feltételezés, miszerint Orbán Viktor nem hallgat szinte senkire, a szakemberek véleményét pedig egyenesen lesöpri az asztalról. Péntek délután a „miheztartás végett” megjegyzéssel az utóbbi hónapok egyik legnagyobb[...] Bővebben!Tovább »
MOndd meg konkrétan, hogy mire szeretnék becserélni, és az, amire be akarják cserélni mihez kell nekik.
Ne mondd, hogy kiflire, mert nem 12F-okról van szó.
Segítek elindulni: a KÁPRÁZATOT be akarják cserélni valamire, amivel még nagyobb KÁPRÁZATOT szerezhetnek. Ebből az következik, hogy ők maguk nem tartják ezt KÁPRÁZATNAK, azt csak egy drábikjános és a követői tartják annak.
Én nem példálózom azzal, hogy drábik egy pék-fodrász, nem pedig közgazdász, mert Schliemann sem volt régész, ugye.
De drábik szinte betegesen ragaszkodik az elképzeléseihez és mikndenből ugyanarra a következtetésre jut, azaz hogy URAK meg KÁPRÁZAT. Mondta már valamire, hogy húbazmeg, ebben tévedtem?
Persze az ellenvéleményeket nem veszi figyelembe, mert az nem támasztja alá a "logikját" Erre a jelenségre a pszichiáterek tudnak frappáns kifejezéseket...
Ettől függetlenül tesz fel jó kérdéseket, amikre érdemes lenne válaszolni, de annyira ledegradálta magát, hogy mégy csak a nagybetűt sem érdemli meg így a figyelmet is csak a max középiskolát végzett ápolónők és a lelkes autószerelők körében tud elérni.
Aki Drábikot követi, az már elég magas szinten van akár közgazdaságból, akár "nemzeti szintű gondolkodásból"
Ssajnos ez egyelőre nem a többség.
A javaslat arra vonatkozott, és azt hiszem majdnem értetted, hogy "kommunikálni" kellene a gondolatokat a tömegek szintjén.... Mondjuk mint egy kormányszóvivő aki "lefordítja" a bikkfanyelvet az átlagember számára.
Sajnos én sem vagyok jobb előadó ( sőőőőt ) mint Drábik, tehát a webkamerás dolog nem megy.
Mindegy.... reméljük a rendelkezésre álló siralmasan rövid idő alatt az üzenet átmegy.
A Friss Drábik videó linken Bogár Lászlót találtam...
Éppen arról (is) beszélt, hogy gyerekeinket, unokáinkat védjük meg kereskedelmi TV-k tömegpusztító fegvereitől...
