Némi időponti pontatlanságot érzek Fekete Lajosnál (melyet Kovács István is Riskó után idéz). Ti. először említ egy 1556-os járványt, majd a Joachim (brandenburgi) őrgróf - amúgy a máltai lovagrend akkori vezetője, az amúgy protestáns előljáró személyéhez köthető a johanniták leválása, de ez más téma - vezette Buda felszabadítását célzó birodalmi vállalkozását, ill. az annak soraiban bekövetkezett járványt.

Ez utóbbi ugyanis időben megelőzte az előbbit, 1542 júl-okt időszakában tettek vezetésével kísérletet Budavár 1541-ben történt török általi elfoglalását (ez az az ismert besétálós elfoglalás) követő visszafoglalására, amely kudarcba fulladt.(1542. szept.27-okt.8)

A http://gyorkos.freeweb.hu/ az 1541. évi hadjárat után áttér 1542-es események kronológiai tárgyalására.

Mindazonáltal a 30.000 járványban elhullott katona nekem soknak tűnik - e topik szempontjából nem is lényeges.

„Az nímet had köziben deghalál esik, számtalanon meghalának – írta Verancsics Antal –, nem is felette sokan hazamehetnének Nímetországba, hanem hideg miatt, dög miatt inkább mind meghalának. Mondják, hogy ahol egy bokrot találtak, hogy huszonötöt is halva bennek láttak köröle, mert egy kis hó esett vala, az hideg öli vala őket.” A derék olaszoknak csak a fele tértehett haza Itália kék ege alá.