Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2006.03.25 0 0 59
Előzmény: Törölt nick (57)
eguzki Creative Commons License 2006.03.21 0 0 58

Sziasztok nyelvészkedők, rút kórságok elnevezésein töprengők!

 

"szopornyica"  erről mit lehet tudni?

 

Üdv!

Törölt nick Creative Commons License 2006.03.20 0 0 57

Ha már a fene nem eszi meg, akkor talán kitöri a nyavalya, vagy ráhozhatjuk a frászt is.

Nyavalyatörés = epilepszia

Frász = Már nem tudom mi ez, csak azt, hogy frászkarikával próbálták gyógyítani.

Előzmény: info1956 (55)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.03.20 0 0 56

Kedves info!

 

A TESZ közleményét alapul véve valahogy ilyesmi lehet a fene értelme-eredete:

 

Az ős a fen ige

 

A farkas vagy a róka meg más hasonló fenevad az, aki feni a fogát az áldozatára.  Ez valamiképp áttételeződött magára a fenevadra.

 

Tehát az első jelentés ilyen lehet: vadállat, fenevad.

 

A szó leginkább az egye meg a fene mondatban él, ami az előzőből érthető.

 

Ugyanakkor Karinthy egy paródiájában az ördög szóval hozza párba (Molnár Ferenc Az Ördög című vígjátékárül van szó). Ez valószínűleg nem K. talámánya: a menj a fenébe szólás inkább az utóbbi jelentést valószínűsíti.

 

Tehát, úgy tűnik, a fene jelentése: vadállat vagy ördög.

 

 

Kis Ádám

Előzmény: info1956 (55)
info1956 Creative Commons License 2006.03.20 0 0 55
" a fene egye meg!" mi az a fene?
cecilke Creative Commons License 2006.03.08 0 0 54
Az ótvar hétköznap (dr. néni -szülő) viszonyban teljesen bevett. Kedves anyuka, nem a gyerek nem allergiás, csak ótvart szedett össze a gyereke a homokozóban. életszerű mondat hangozhat el.
Előzmény: eguzki (52)
LvT Creative Commons License 2006.03.08 0 0 53
Kedves eguzki!

A bőrfarkas ma is kitűnő név. A mai értelmében vett szakmai nevei: lupus, (szisztémás) lupus erythematosus, ill. ez utóbbi rövidítve betűszóként (S)LE. Ez utóbbiak azonban nem vertek gyökeret a köznyelvben, így ott a bőrfarkas "rivális" nélkül áll, bár a lupus tény, hogy "előkelőbb", "jobban értesült" hatást tesz. A betegségről vö. <http://www.hazipatika.com/articles?aid=20031015103842;p=0> (A "régi" bőrfarkas, avagy lupus vulgaris, a bőrt megtámadó tbc neve volt; ma ez más igen ritka.)

Az ótvar is használatos, sőt talán gyakoribb is, mint a szakmai latin impetigo szinonimája. Ehhez a betegséghez vö. <http://www.hazipatika.com/articles/Otvar?dtid=211>.

A cikkekből látszik, hogy a két betegség teljesen más: az ótvar fertőző, gennyes bőrgyulladás. A bőrfarkast, viszont vagy saját immunrendszerünk bőrt roncsoló öntámadása okozza, vagy a tbc okozta gyulladás (ez utóbbi esetén ez is fertőző lehet).


Ajánlott (orvosi latin-magyar-angol) orvosi szótár a neten: <http://www.pirula.net/mszotar/a.htm>. (Ebből megállapítható, hogy egy betegségnév ma használatos-e, ill. azonos jelentésű-e egy másikkal.)


> Gondolom az ótvar és a var, varasodik stb. között van valamilyen összefüggés.

Van, az ótvar eredetije oltvar, még korábban aludt var. Az alvadás itt az ótvaros hólyag kifakadása után létrejövő vastag sárga rétegként jelentkező varra utal (némileg hasonlít az aludttej fölére).
Előzmény: eguzki (52)
eguzki Creative Commons License 2006.03.07 0 0 52

Sziasztok!

 

Érdekelne, hogy az ótvar és a bőrfarkas elnevezések régiesek vagy ma is használatos terminusok? Gondolom az ótvar és a var, varasodik stb. között van valamilyen összefüggés. Illetve azzal sem vagyok tisztában, hogy az ótvar és a bőrfarkas ugyanaz a betegség vagy teljesen másról van szó! Köszi

 

Üdv!

griselle Creative Commons License 2006.01.11 0 0 51
Abszolut logikus.... kösz!
Előzmény: LvT (50)
LvT Creative Commons License 2006.01.11 0 0 50
A madárinfluenza az teljességgel kizárható, jelentős fizikai kontaktus kell. Az égből lepotyogó beteg madarakat pedig a az ismert világ felének ura nem saját kezűleg piszkálja, hanem a szolgái révén. (A végső fátisban lévő madár egyébkén tnem repül, így nem is tud lepotyogni.) Ugyanez a helyzet, ha a fenti forgatókönyv hihető változatát képzeljük el: Sándor vadászott és már fertőzőképes madarakat lőtt le. Azokhoz sem nyúlt, mert az elejtett vadat az erre kirendelt szolgák (a középkori magyarban ezeket darócoknak hívták) szedték össze és dolgozták fel. Étkezéskor sem kaphatta, mert nem valószínű, hogy nyers madárhúst evett volna, az influenza pedig már alacsony hőmérsékleten elpusztul.
Előzmény: griselle (49)
griselle Creative Commons License 2006.01.10 0 0 49

Na köszi,

hát ilyenekre tippeltem én is, azért kérdeztem itt mert gondoltam hogy a szakmabeliek több forrásból tudnak/szeretnek meriteni mint a sokféle müsor-fabrikáló... ;-)

 

Előzmény: milyennincs (48)
milyennincs Creative Commons License 2006.01.10 0 0 48

az ilyen TV viták nem a téma, hanem a műsor szempontjából fontosak (ahogy a készült, készülő filmek is) -  cui prodest?

1. nem egyértelműek a tüneti leírások (nincs is elegendő fenmaradt kortárs feljegyzés), a jelenlevők elfogulatlansága kérdéses, azaz forrásként való kezelhetőségének magas a kockázata,

2. nincs meg a holttest, amiből a modern eljárásokkal lehetne valamit kiolvasni,

3. még ha meglenne sem biztos, hogy megtennék, kegyeleti, stb. (gloire) okok miatt - lásd Napóleon halálának tovagyűrűző és írók, kutatók újabb generációit éltető tovagyűrűzését - ahelyett, hogy exhumálnák és egyértelműen megmondanák, hogy akkor méreg-e vagy sem.

4. mindig felbukkannak 'aktuális' szálak, mint most az elmondottaid szerint a madárinfluenza

5. stb. :)

Ami biztos meghalt, s halálának okairól ugyanúgy vitáznak, mint történelmi szerepéről

Előzmény: griselle (47)
griselle Creative Commons License 2006.01.06 0 0 47

Sziasztok, BUÈK, BUÈK mindnkinek!!!

Ujabb kérdés: szerintetek miben halt meg Nagy Sándor? Multkoriban láttam erröl egy tv-vitát, több tézis van erre: 1. malária, 2. mérgezés, valami olyan szerrel amit a részegek kijózanitására használtak akkoriban, de tuladagolva halálos lehet 3. valaki bedobta a madár-influenzát, mert a monda szerint valami jóslásnál az égen húzó vándormadarakat figyelték, és kettö lepottyant, szemmel látható ok nélkül. Ez persze rossz ómennek értelmezödött, és Nagy Sándor meg is halt nemsokkal utána. Ezért, a mai ismeretek alapján valaki a szárnyas-influenzára tippelt.

Bár májcirrhozis is lehetett, mert N.S. mértéktelenül evett-ivott...

Szerintetek?

Előzmény: LvT (46)
LvT Creative Commons License 2005.12.13 0 0 46
Kedves milyennincs!

Legyünk benignusak: orvosokról van szó, nem történészekről. A megoldás talán az lehet, hogy az 1556. évi járvány volt az első, nagy területet érintő járvány (epidémia), azt megelőzőleg csak hadseregeket érintő "belső" járványok (endémia) voltak. Schulteisz egy cikkében* legalábbis ilyen distinkció van: a morbus hunracust elsőnek 1529-ben említi, mint a Bécset ostromló törököket sújtó betegséget, viszont 1566-ra jelez egy egész Dunántúlt érintő, német hadseregből kiinduló megbetegedést. (N.B. Ez az 1566. lehet hogy ugyanaz lenne, mini Riskó 1556.-a??)

Ami a 30.000 illeti az ott és akkor meglehet, hogy túl sok, de elképzelhető, hogy ez voltaképpen a polgári lakossággal együtt értendő, vagy több hadjárat összevont adata. Ettől eltekintve nagyságrendileg elképzelhető lenne, mivel Schultheisz 1686-ban Buda ostromakor 20.000 vérhas okozta halálesetet ismertet.

*Schulteisz Emil: A magyarországi járványok történetéből: <http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudomanytortenet/3_Orvostudomany_tortenete/Schultheisz/Schultheisz_Jarvanyok.pdf>.
Előzmény: milyennincs (44)
griselle Creative Commons License 2005.12.13 0 0 45
Nahát, ez tényleg érdekes.... Köszi, LvT!
Előzmény: LvT (43)
milyennincs Creative Commons License 2005.12.13 0 0 44

Némi időponti pontatlanságot érzek Fekete Lajosnál (melyet Kovács István is Riskó után idéz). Ti. először említ egy 1556-os járványt, majd a Joachim (brandenburgi) őrgróf - amúgy a máltai lovagrend akkori vezetője, az amúgy protestáns előljáró személyéhez köthető a johanniták leválása, de ez más téma - vezette Buda felszabadítását célzó birodalmi vállalkozását, ill. az annak soraiban bekövetkezett járványt.

Ez utóbbi ugyanis időben megelőzte az előbbit, 1542 júl-okt időszakában tettek vezetésével kísérletet Budavár 1541-ben történt török általi elfoglalását (ez az az ismert besétálós elfoglalás) követő visszafoglalására, amely kudarcba fulladt.(1542. szept.27-okt.8)

A http://gyorkos.freeweb.hu/ az 1541. évi hadjárat után áttér 1542-es események kronológiai tárgyalására.

 

Mindazonáltal a 30.000 járványban elhullott katona nekem soknak tűnik - e topik szempontjából nem is lényeges.

 

„Az nímet had köziben deghalál esik, számtalanon meghalának – írta Verancsics Antal –, nem is felette sokan hazamehetnének Nímetországba, hanem hideg miatt, dög miatt inkább mind meghalának. Mondják, hogy ahol egy bokrot találtak, hogy huszonötöt is halva bennek láttak köröle, mert egy kis hó esett vala, az hideg öli vala őket.” A derék olaszoknak csak a fele tértehett haza Itália kék ege alá.

Előzmény: LvT (42)
LvT Creative Commons License 2005.12.13 0 0 43
Addendum:

A morbus hungaricus összetétel azóta többször értelmet változtatott, annak megfelelően, hogy mi volt az aktuális vezető magyar fertőzőbetegség, a Pallas nagylexikona (1893–1897) pl. még a maláriát tartja morbus hungaricusnak. A tbc értelem a XX. sz. elejének megfelelő átértelmezés. Korányi Frigyes 1900-ban kezd neki az első tüdőszanatórium építésének, és a tbc-s megbetegedések nagy száma miatt épült ki és működik máig a tüdőszanatóriumok (tüdőgondozók és -kórházak) országos rendszere.

Ez utóbbi átértelmezéseket tehát a magyar orvosok követték el: mi neveztük el "magunknak" a legsúlyosabb fertőzőbetegségeinket a korabeli orvostanban tanított XVI. sz.-i német elnevezést fel-felújítva.
Előzmény: LvT (42)
LvT Creative Commons License 2005.12.13 0 0 42
Kedves griselle!

Ezzel foglalkozott az Orvosi Hetilap egyik cikke, de mivel ez a szám nincs fent a weben, így egy ezt idéző Kortárs-cikkből tájékozódhatunk: <http://www.kortarsonline.hu/0106/kovacs.htm>. Ezért itt beidézem az utóbbiból lényeget:

Az a tudat, hogy a morbus hungaricus a tbc szinonimája, 1997-ben változott meg bennem, miután az Orvosi Hetilap 48. számában elolvastam dr. Riskó Tibor Valóban morbus hungaricus a tuberculosis? című cikkét. Ebben a szerző leszögezi: „A gümőkór okozóját Koch Róbert 1882-ben fedezte fel. A »morbus hungaricus« kifejezést azonban már több száz évvel korábban, 1547-ben egy marburgi orvos, Eychmann (Dryander) J. használta értekezésében.”
A szerző azon tételének bizonyításához, hogy a morbus hungaricusnak annyi köze van a magyarokhoz, mint az angolkórnak az angolokhoz vagy a mongolidiótáknak a mongolokhoz, hosszabban idéz Fekete Lajos 1874-ben megjelent, A magyarországi ragályos és járványos kórokok rövid történelme című könyvéből: „…1556-ban hazánk földjén egy új, sajátszerű, az orvosok által addig nálunk nem ismert járvány ütötte föl a fejét, az ott táborozó császári német hadsereg közt szörnyű pusztítást okozott, s ez okon az orvosok azon járványos kórt »Febris castrensis« vagy »Morbus hungaricus«-nak, magyarul »hagymáznak« nevezték… […] A német birodalmi seregben, mely Joachim őrgróf vezénylete alatt, a törökök ellen indult, előbb a Buda előtti táborban, de leginkább a visszavonuláskor, járványos betegség ütött ki a hadseregben, mely 30 000 katona halálát okozta…” Riskó doktor e kór és a járvány történetének ismertetése nyomán összegzésül hozzáfűzi: „…a korabeli tanúk megfigyelései, írásai egyértelműen bizonyítják, hogy az úgynevezett »morbus hungaricus« alatt nem a tbc-s betegséget, hanem a fertőzött ivóvízzel és egyéb fertőző anyagokkal terjedő, járványszerű, gyors lefolyású tífuszos betegséget kell érteni! A »hungaricus« jelzőt azért ragasztották hozzá, mert a Magyarországon táborozó császári katonák között jelentkezett és pusztított. […] Azt is tudjuk, hogy Magyarországon, a közelben táborozó török katonák között nem pusztított a járvány, feltételezhetően a vallási szabályokkal összefüggő táplálkozási és a tábori egészségügyi rendszabályok következtében.” A magyarokra vonatkozóan egy elfogulatlan tanú, Kober (Coberus) Tobias 1685-ben az alábbiakat írta e járvány kapcsán: „…a magyarok minden vonatkozásban tisztábban élnek, és egészségükre jobban vigyáznak, mint az idegenek. Körültekintőbbek az ivóvíz kiválasztásában, és posványos vizet csak nagy szükség esetén isznak. A szomjúságtól gyötört német katonák azonban gyakran használták a mocsaras vizet ivóvízként… ezek voltak az eredendő tényezők, amelyek oda vezettek, hogy az ország a »németek temetője lett«.”
Előzmény: griselle (41)
griselle Creative Commons License 2005.12.11 0 0 41
Ja és meg akartam kérdezni azt is, mért nevezték el pont rolunk a morbus hungaricust? Másnak nincs ilyen?!
Előzmény: LvT (20)
griselle Creative Commons License 2005.12.11 0 0 40

Szia LvT!

Örülök hogy betévedtem erre a topikra, nem vagyok orvos, mégis érdekes, mikor családfák, régi irások kerülnek a kezünkbe, megérteni hogy miröl is van/volt szó, azonositható-e valamivel ami ma is elöfordul a családban stb. Remélem érdekes orvosi-nyelvészeti adatbázis lesz belöle.

A kutakodásodnál talán segit tudni hogy nem csak a helyesirás nem volt egységes, de a neveket is hallásból irták még a XIX sz. ban is. Pl. nagyanyám vezetékneve az egyik anyakönyvben Günther a másikban Ginder, ami az osztrákos kiejtést követi. Tehát sok függött a dokumentumot kitöltö személy készségeitöl.

 

Az érdekesség kedvéért:

A Szent Antal tüze pontos forditása a herpes zoster Olaszországban ma is használatos népies nevének: "fuoco di Sant'Antonio" Németországban is használatos ma is még az Antonsfeuer elnevezés.

 

 

Előzmény: LvT (20)
mankós Creative Commons License 2005.10.09 0 0 39
Érdekes, amiről beszéltek.
Rye Creative Commons License 2005.09.27 0 0 38

Kedves LvT!

 

Azért volt fura, mert az egész községben csak az egyik ősömnél találtam meg ezt a betegséget. Sajnos ebben is halt meg 54 évesen.

Azért is kérdeztem, mert állítólag az ő egyik unokája is hasonló betegségben halt meg. Kíváncsi voltam, lehet-e genetikai eredetű, vagy csak a véletlen műve... Valójában akkor nem a mai értelemben vett rák ez, hanem fekély.

 

Köszönöm a segítséget! :)

 

Üdv. Rye

Előzmény: LvT (37)
LvT Creative Commons License 2005.09.26 0 0 37
Kedves Rye!

> ARCZRÁK, (arcz-rák) ösz. fn. Ráknemű fekély az arczon.
Ez egy kicsit felületes meghatározás... Mi is ez pontosan?


Vö. vízi rák (noma), 20. hozzászólás. Mára nálunk már ismeretlen, de nem ritka betegség. "Igazi" terepe a tórpusi Afrika, ahol az esetek többségében 2-6 éves gyermekek betegsége.

A betegség ált. alultáplált gyermekekben jelentkezik valamely vírusos kiütéses fertőzőbetegség (kanyaró, himlő stb.) után. Valószínűleg egy ilyen kiütés másodlagos elfertőződése okozza az arc lágy szövetének gangrénáját (üszkös elhalását), amely az alattas csontokra is ráterjed.

Vö. angolul: <http://tmcr.usuhs.mil/tmcr/chapter39/intro.htm>.
Előzmény: Rye (36)
Rye Creative Commons License 2005.09.26 0 0 36

Valaki meg tudja mondani, pontosan mit jelenthetett az arcrák 1884-ben?

 

ARCZRÁK, (arcz-rák) ösz. fn. Ráknemű fekély az arczon.

 

Ez egy kicsit felületes meghatározás... Mi is ez pontosan?

 

Köszönöm!

Üdv. Rye

Előzmény: Rye (35)
Rye Creative Commons License 2005.09.26 0 1 35
patécs főnév -ot, -a v. -et, -e [ë, e] petécs [e] et, -e [ë, e] (elavult) 1. <Némely lázas betegség (skarlát, himlő, pestis stb.) következtében> a bőrön keletkezett kiütés, elváltozás. 2. Ilyen kiütésekkel, elváltozásokkal járó járványos betegség (kül. pestis, fekete himlő, skarlát, hagymáz).
Előzmény: LvT (25)
LvT Creative Commons License 2005.09.23 0 0 34
Kösz (így publice is).
Előzmény: rumci (33)
rumci Creative Commons License 2005.09.23 0 0 33
Ez nem, de Bugáttól van valami, magánban megy.
Előzmény: LvT (31)
rumci Creative Commons License 2005.09.23 0 0 32
Azt nem gondoltam, hogy „magától” alakult ki, de a nyelvújítás korában többféle szóalkotási móddal is éltek, ráadásul a szóképzéssel is igen szabadon. Így lehet akár az is, hogy egy ritka nyelvjárási szóval próbálkozott Bugát.
Előzmény: LvT (28)
LvT Creative Commons License 2005.09.22 0 0 31
Tisztelt Topik!

Valaki hozzáfér-e ehhez a műhöz:

Bugát Pál, Schedel Ferenc: Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv (1833)

?
curlie Creative Commons License 2005.09.22 0 0 30
Kedves LvT! Köszönöm a magyarázatokat, sokat segítettél. Az itány szelelés bejegyzési idejét megnézem és beírom, amint tudom. Még egyszer köszönöm. üdv.: curlie
Előzmény: LvT (28)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!