Egy kis utópia, ha már a szavazati jog szóbakerült. Robert Heinlein sci-fijében (Starship Troopers, mindenképpen érdemes elolvasni, fényévekre van a belőle forgatott ócska filmtől) pontosan a kavkaz által leírt alapon megy a szavazati jog: az szavaz, aki volt katona (a sztori szerint épp háborúban áll az emberiség, tehát ez nem hátországi szolgálatot jelent).

A polfórumon ütik egymást a két oldalról azzal kapcsolatban, hogyan legyen, és kinek szavazati joga. Ortega y Gasset jól megírta, jön a tömegember ezerrel, de ettől a rendszer nem fog változni, pontosan azért, mert a többségnek így kényelmes: bégetnek, és mennek a vágóhídra szó nélkül. Vagy, hogy aktuálisabb példáknál maradjunk, elfogadják az áremelést, vagy éppen azt, hogy a világ túloldalán ezrek halnak éhen. Ez _is_ a demokrácia. Mindig azt kérik (én nem teszem, nekem már megvan a saját elképzelésem): mondj jobbat ennél, ha annyira nem tetszik.
Szvsz a legnagyobb baj, hogy a politikusok szinte bármit megtehetnek, mert kvázi érinthetetlenek.
ON.