Én oda jártam iskolába, úgyhogy 5.-től érettségiig évente legalább háromszor elmondták, hogy [császár] az az András. A legjobb érvet leírtad: a magyar családnévírás és a magyar helyesírás-történet ismeretében képtelenség bármely más ejtésmód. (Egyébként ha már más érv nem segít, mondd, hogy volt egyszer az Álljunk meg egy szóra! című műsorban is, hogy így kell mondani – tényleg volt.)