Az elmúlt években sokat foglalkoztam utcanevekkel, elég sok forrást is sikerült összegyűjteni a témához, levéltárban is találtam érdekességeket. Főleg a külvárosi utcanevek érdekelnek (elsősorban Észak- és Kelet-Pest, de mindenre vevő vagyok).
Régóta tervezgetem, hogy indítok egy budapesti utca-, városrész és földrajzi neves blogot. Nem az a célom, hogy az utcanévlexikon bejegyzéseit egyenként átmásolgassam, hanem az összefüggéseket, az utcanévadásban rejlő rendszert, ha lehet így fogalmazni: szükségszerűségeket, törvényszerűségeket keresem, arról is szeretnék írni. Meg ott vannak a legendák, tévedések amik mind érdekesek lehetnek. Egy pár poszt már megjelent különböző blogokban erről a témáról, de mindig felfedezek valami újat, amiről érdemes lenne írni, kitenne egy önálló blogot.
Egyedül nem vagyok elég elszánt, hogy belevágjak, keresek alkalmi vagy rendszeres szerzőtársakat. Ha valaki kedvet érez hogy csatlakozzon, keressen meg, hogy megbeszéljük a részleteket. Van konkrét elképzelésem, de rugalmas vagyok :)
A fővárosi közterületek elnevezése a 19. század közepéig organikusan alakult: az ott, vagy a környéken lakók valamilyen jellegzetes intézményre, épületre, vagy az utca lakóira utaló nevet adtak, ami aztán városszerte elterjedt. Ahogy egyre tudatosabbá, majd később[...] Bővebben!Tovább »
Blaha Lujza tér - ott volt a Nemzeti Színház és Blaha Lujza is a ott lakott a színházzal szemben. A főváros a 70. születésnapján (1920) nevezte el róla a teret.
A közterületek, így a terek neveit az önkormányzat határozza meg. Ha egy személyről nevez el közterületet, azt feltehetőleg a személy iránti valamiféle tiszteletből teszi.
A konkrét névadás indítékait nem tudom, ehhez komoly nyomozás szükséges. Ismerni kell, hogy a közterület mikor alakult ki és mikor mi volt a neve. Több közterületünk utolsó névadása egy korábbi állapot visszaállítása volt. Így ezen korábbi névadás okát kellene kideríteni, ami akár több, mint száz éve történhetett.
Az utasforgalomról nem tudok segíteni. Gépjárművek forgalomszámlálásáról hallottam már, egy-egy zárt pályás közlekedési vonal utasforgalmáról is, de egy közterületen áthaladó forgalmat a legfontosabb közlekedési csomópontok kivételével szerintem nem szoktak vizsgálni, habár ezek épp komoly csomópontok. Talán a BKV (KKV?) ill. az érintett önkormányzatok, a főváros vagy valamely közlekedéstervezéssel foglalkozó cég (PESTTERV, VÁTI?) adatbázisaiban lehetnek erre vonatkozó adatok.
Én arra lennék kíváncsi, hogy néhány tér, amit emberről neveztek el, miért ezt a nevet kapta? A Blaha Lujza tér, a Széll Kálmán tér, és a Deák Ferenc tér érdekelne. Illetve abban esetleg tudtok segíteni, hogy arról hol tudok hivatalos adatot találni, hogy ezeknek a tereken mekkora a napi utasforgalom?
Az 1800-as évek végén elnevezett Klotild utca vajon melyik utca lehet ma? Sajnos a kerületet nem tudom, de valószínű valamelyik belvárosi kerület lehetett anno.
Ma ez a Tüköry utca (az V. kerületben, annak Lipótvárosnak nevezett részében).
Ha beütöd a "Levéltárak közös keresőjébe" a Tükör szót, majd alább bejelölöd, hogy Budapest Főváros Levéltára iratai közt vagy kiváncsi Tükör megnevezést tartalmazó iratra, akkor 1089 találatot ad fel, amelyek közt például a 808-811. találatok pontosan azt is megmondják, hogy az akkori házszámozás szerint melyik épületnek mi ma a házszáma (más irat is jelöl hasonlót, pl. a 945-től kezdődően). De érdemes belelapozni, milyen adatokat, információkat ad fel az a 1089 találat.
Nem kimondottan nyelvtudományi probléma, de e helyütt nem tűnik offtopiknak, ha kommentálom a friss utcanév-átkereszteléseket. Az e heti Heti Válasz e tárgyról szóló cikkében Viczián Zsófia apróságként utal arra, hogy "a budaiak valószínűleg Petermann bíró nevének elhagyása kapcsán sem kapják fel a fejüket". Pedig a dolog nem érdektelen. A Magyar Életrajzi Lexikonból tudhatjuk, hogy Peterman[n]Buda sz. kir. város bírája volt (1300, 1302–07), akinek uralma alatt (a Szentszéknek egy adóügyi perben a budai polgárok rovására hozott ítélete miatt) a budai polgárok 1302 végén kiátkozták a pápát (http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html). Petermann bírónak bizonyára épp ezért nem lehet többé helye az utcanévtáblákon (mint ahogy 1954-ben föltehetően ugyanezen okból kaphatott utcanevet, az akkori jól képzett történészeknek hála). Az utca az 1879-ben kapott Nándor utca nevet nyerte most vissza. Nem tudom, megfontolták-e a döntéshozók, hogy az utca most visszakaphatta volna azt a legrégebbi ismert nevét is, amelyet kb. 1440-től a török időkig viselt, amikor is Szent János evangélista utcája volt. A Ferenc József-i időkből származó Nándor utca név közvetve a Habsburgokra utalhat (1843-tól 1879-ig Ferdinandgasse volt a neve).
Nem mindegyik 1879-es budapesti utcanév járt ilyen jól. A VIII. kerületi Erdélyi utca Bauer Sándor utca lett (1879 előtt más nevei voltak, pl. Grosse Sand Gasse / Nagy Homok utca).
Az (1944-ben a nyilasok által a Dunába lőtt szociáldemokrata politikus) Mónus Illésről 1988-ban elnevezett XVII. kerületi park nevének is meg kellett most változnia az 1991-ben elhunyt Kósa Pál jeles helybeli evangélikus pap javára. Mónus nevét ekként jelenleg talán nem is viseli budapesti közterület, holott 1945 után 8 különböző közterületet is elneveztek róla, többek között a Bem rakpartot. (Az idézett adatok egy részét a Budapest utcanévlexikona c. műből vettem.)
Sóház utca!
Azon a területen van, amelyikről írtam, a Közgáz és a Csarnok között.
Az utcanévadás terén a számomra legrokonszenvesebb ez, amikor valami intézmény vagy nevezetes épület adja az utca nevét. Ugyanis ennek történelemmegőrző szerepe van.
"Szülőföldemen" ilyen a Sóház utca, a Csarnok tér, a Köztelek utca, a Közraktár utca, a Fővám tér és a Vámház körút.
Ha a történelmet próbáljuk követni, feltételezhetjük, hogy a Sóhivatal eredetileg a Dunaparton lehetett, ahol ma a Közgáz van, de más a 19. sz. végén kissé arrébb költözött, a Kinizsi utca és Üllői út sarkára.
A helyére kerülhetett a nagy pesti Vámház, amelyikbe vasuti kocsikat lehetett bevontatni, és közvetlen kijáratai voltak a rakpartra, a hajókhoz. Ma a Közgazdasági Egyetem van benne.
A Köztelek utca valamilyen városi birtok emlékét őrizheti.
A Közraktár utca is csak nemrég veszítette el kapcsoaltát a névadójával, vagy még most sem, hiszen áll még maradvány az egykori közraktárakból, ha a funkciója rég meg is változott.
Végül, a Csarnok tér az, amelyik a jelenben is érvényes elnevezés, hiszen itt van a Nagycsarnok.
Kis Ádám
Említésre méltó talán, hogy van a környéken két zárt utca is, mindkettő a Közraktár utca és a Lónyay utca között húzódik. Franciaudvarnak is nevezik ezeket - voltaképpen mindkét végén lezárt utcák. Az egyik a Közraktár utca 24 és 26 között van, a másik a Kinizsi utca előtt, a házszámot nem tudom. Az előzőre nézett a lakásunk pár ablaka. Azért sem igazi utca, mert alá van pincézve, a föld alatti világot nem szakítja meg. Ezeknek az utcáknak persze nincs nevük.
PS.
Olvtársak, tulajdonképpen érdekes lenne más kisterületekről is olvasni hasonló beszámolókat.
K.Á.
Szerintem ez a térkép, amelyikről írtam, elérhető. Egy budapesti képeslapokból készített könyv, Budapesti üdvözlet a címe, és dr. Kollin Ferenc szerkesztette. Németül is megjelent, nemrég láttam valamelyik könyvesboltban.
Kis Ádám
Sóhivatal: miként a ferencvárosi Sóház utca neve is tanúskodik erről (1874 óta nem változott a neve).
Nekem is itt a falamon egy kasírozott régi térkép, sajnos, se datálás, se cím (valami falinaptárból lett kivágva), a megírásai német nyelvűek, így nem is Budapest-, hanem Ofenpesth-térkép. Régebben a netről letöltöttem néhány régi Budapest térképet (hogy is kell írni azt a térképet, amely a régi Budapestet ábrázolja? :-)) ), ezek ma már sajnos nem elérhetők. Van egy 1890 körülről, három 1910 körülről (mindhárom a Révai-lexikonból, egyre belsőbb területekről), egy 1920 körülről (a Tolnaiból). A Révai-lexikonban van még egyébként 1758-as Pest-térkép; ugyanott viszont nem találtam meg a fenti két nagyobb Budapest-térképet.
Találtam egy 1896-ban készült "Budapest Fő- és Székváros Legújabb Térképé"-t. Egy könyv melléklete volt, felkasíroztam, de aztán a padlásra került. Nagyon lérdekes térkép, mert nemcsak a meglevő utcák, hanem a tervezettek is rajta vannak, és mondhatom, ezek a tervek megvalósultak.
Az elemzett környék kicsit másképp nézett ki.
Szerepel rajta a Kapisztrán utca: A Bakáts utca és a Kapisztrán utca között bőrgyár volt, a Kinizsi utca (a térképen y-nal) nem ment ki a Dunapartig (amely a térképen Csepel rakpart), A Kapisztrán és a Mátyás utca között ácstelep volt.
A Ráday utca Soroksári utca volt, és a mai Soroksári úttal egy vonalat alkotott.
Ami érdekes:
Gönczy Pál utca - Csillag utca
Török Pál utca - Oroszlán utca
Erkel utca - Pipa utca (Pipa utca ma is van, a Csarnok térbe torkollik. Az egykori Pipa utca félkör alakú volt).
Ezek az utóbbi utcanevek Krúdynál olvashatók, nem véletlenül van az Erkel utca-Ráday utca sarkon a Vörös Postakocsi étterem.
A dohánygyárat csak félig mondtam jól, mert az a Köztelek utca felől volt, azaz a MArkusovszky tér helyén. A Kinizsi utcai oldal a Sóhivatal volt (komolyan).
Kis Ádám
Én oda jártam iskolába, úgyhogy 5.-től érettségiig évente legalább háromszor elmondták, hogy [császár] az az András. A legjobb érvet leírtad: a magyar családnévírás és a magyar helyesírás-történet ismeretében képtelenség bármely más ejtésmód. (Egyébként ha már más érv nem segít, mondd, hogy volt egyszer az Álljunk meg egy szóra! című műsorban is, hogy így kell mondani – tényleg volt.)
Az Alsó, Felső, Külső előtagú utcaneveket bővíteném a Régi és Új, illetve Kis (hogy ezt hogy hagyhattad ki?!) és Nagy előtagúakkal (csak a ma élő neveket sorolom):
Régi Fóti út, Régi Palotai út; nem ide tartozik: Régi tér, Régi posta utca, Régi vám köz, Régi vám utca.
Új Kőbánya utca, Új Palotai út, Új Temető út; nem ide tartozik: Új utca, Újarad utca, Új barázda utca, Új élet utca, Újház utca, Újházy utca, Újhegy park, Újhegyi sétány, Újhegyi út, Új kis ház utca, Újlak köz, Újlak utca, Újlaki utca, Újmajori dűlő, Újmegyeri tér, Újpesti rakpart, Új sor utca, Újszász utca, Újszilvás utca, Újtelep út, Újvár utca, Újváros park, Újvidék sétány, Újvidék tér, Újvidék utca (3 db: XIV. Törökőr, XVIII. Gloriett-telep, XIX. Kispest), Újvilág utca.
Kis Csikós köz, Kis Diófa utca, Kis Fuvaros utca, Kis Gömb utca, Kis Korona utca, Kis Kőbánya utca, Kis Rákos utca, Kis Rókus utca, Kis Salétrom utca, Kis Sörgyár utca, Kis Stáció utca, Kis Viola utca; a nem ide tartozókat nem sorolom.
Nagy Diófa utca, Nagy Fuvaros utca, Nagy Kőbánya utca; csak egy nem ide tartozót emelek ki: Nagy Templom utca.
Szerintem az általad vázolt két típus valójában egy: az Erdősor és a Határút ugyanis szerintem inkább tekinthető az Oktogon, Körönd típus képviselőjének. Így tehát mindig teljes (de nem feltétlenül kételemű) utcanév elé tud járulni az Alsó, Felső, Külső, (Belső, néhány ma nem élő adata annak is van,) Régi, Új jelző. Mivel azonban az egyszerre egyedítő és műfajjelölő nevek csak teljes név elején nagybetűsek, ezért nem Alsó Erdősor, Alsó határút a helyes írásmód (ezen lehet, hogy érdemes lenne változtatni; igazából tán nem is kellene a szabályokhoz nyúlni, mert ilyet szabály nem mond ki, szabályértelmezés kérdése az egész, sőt a szabály [3.34] inkább az Alsó Erdősor írásmódot sugallja). (Természetesen nem ebbe a típusba tartozik az általad nem idézett, de élő Felső utca.) Szerintem a Felső erdősor utca esetében az okozza a problémát, hogy az erdősorban az átlagos nyelvi beszélő nem érzi bele a földrajzi köznévséget (vö. Győri kapu).
Nem lenne szerencsés a Közép-Európa mintájára való kötőjelezés, ugyanis tekintsük az Alsó Sas utcát. Ez a név a Sas utcából előrebővüléssel keletkezett: Alsó + (Sas + utca). Ha viszont kötőjelet teszünk az Alsó és a Sas közé, az íráskép ilyen összetartozást sugall: (Alsó + Sas) + utca, ráadásul a névterjedelem megállapítása is nehezebbé válik. Ez az írásmód jellemzi a különírt elemet is tartalmazó természetföldrajzi neveket is: Kis Szent Bernát-hágó, Kis Szent Bernát-hágói; egyetlen eltérés az Alsó-Vas Mihály típusban van, ott viszont a végig nagy kezdőbetű ennek a hátrányait feloldja.
A Kapisztrán utca évszámai az ujjam beidegzésének estek áldozatul (mindkettő 19. századi).
Közraktár utca: 1901, előzőleg: Csepel rakpart (1874), Untere Donau Zeile (Alsó Dunasor; 1838).
Az utcanevek adásának időpontja és a kiépülés ideje sokszor nem esik egybe, sőt jó nagy eltérések is lehetnek: városrendezési tervekben már szerepelhet névadás, de maga az utca csak jóval később jelenik meg; illetve hosszabb ideig létezhetnek külterületi utcák név nélkül, csupán helyrajzi számmal. Az utca magaé a valóságé, az utcanév az íróasztalé.
Ördögöd van: Gálya utca (1938). Az elnevezés a református intézmények közelében. Emlékeztető a XVII. században gályarabságot szenvedett református prédikátorokra. (A másik ötletedről eszembe jut egy beszélgetésem egy vidéki névtanossal. A Dob utcát és a Síp utcát említettem neki, és ő rögtön rávágta, hogy biztos laktanya volt arra; holott a Dob utca a Három Dob vendéglőről, a Síp utca pedig a helybeli Pfeifer családról kapta a nevét. Csak hogy közeledjünk az én szűkebb pátriárkámhoz. :-)) )
1926-ban nem a IX. kerületi Ráday utca, hanem a XVIII. kerületi Ráday Gedeon utca kapta a nevét. (Nem tudom, hogy az általad talált ismeretető mennyire kontrollált, az enyémet akkor viszont már adatolom, ha annyit idézek belőle, elég komolyan vehetőnek tűnik. A címlap: Budapest teljes utcanévlexikona. A bevezető tanulmányt Ráday Mihály írta. Az adattárat Mészáros György állította össze. Az utcanévtörténeteket Buza Péter írta. Az adatgyűjtés lezárva: 1998. február 28. [A kiadványhoz később kis füzetet mellékeltek, javításokkal, bővítésekkel, én sajnos túl korán vettem meg a könyvet, mert azóta áremelés nélkül a füzetet is adják vele. A füzet tartalma egy ideig fenn volt a neten, én anno letöltöttem, de fogalmam nincs róla, hol van, így nem ellenőrzöm onnan is az adatokat. Annak a lezárási dátuma 1998. december 31. volt.] Lektorok: dr. Czaga Viktória, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa, Fodor Béla, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főmunkatársa, Noéh Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott adjunktusa. Az utcanevek leírása Fábián Pál–Földi Ervin–Hőnyi Ede: A földrajzi nevek helyesírása (kézirat, 1997) [azóta megjelent: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998] alapján történt. Dinasztia Kiadó–Gemini Budapest Kiad, Budapest, 1998. Egy megjegyzés a copyrightoldalról: A jegyzékben felsorolt élő utcanevek megegyeznek a Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztályán vezetett számítógépes nyilvántartással, amelynek programját a FŐSZINFORM (Szabó György és Kiss Árpád) készítette.)
Igen, nem. Tényleg nem, már látom. Bocs. (Olyan hosszú volt a felsorolás, hogy úgy látszik, hiába olvastam el kétszer is....)
Más. Ahol Pesten lakok, van egy Cházár András nevű utca (plusz buszmegálló). Az utca elején tábla áll: "Felvilágosult, haladó gondolkodású jogász. A siketnémák első hazai nevelőintézetének (Vác, 1902) kezdeményezője." Szóval egy tizenkilencedik század végi honfi az illető. Ez szép és jó, de hogy kell kiejteni a nevét?
Én halált megvető bátorsággal, sőt szemtelenséggel eddig következetesen Császárnak ejtettem, dacolva mindenféle buszvezetőkkel, meg egyéb bennszülöttekkel, mondván, hogy egyszerűen lehetetlen, hogy ne így kelljen kiejteni. Megerősítésre azonban még nem leltem.... Most eszembe jutott: hátha ti tudjátok...
Nem akartam azt sugallni, hogy egy utcanév mindig két részből áll, hiszen bár ez a tipikus, akadnának kivételek ezen tendencia alól (beszéltünk már Oktogonról, Köröndről). Nehéz persze ilyenkor eldönteni, hogy melyik fele marad el a névnek, hiszen egyszerre műfajjelölő és egyedítő funkciót is betölt.
Középszer, Papszer. Ez a hátránya annak, hogy csak Budapestről van hivatalos utcanévjegyzékem, a többi város esetében csupán a Magyar Posta site-járól letöltött irányítószámjegyzékem van. Abban ugyanis Középszer utca, Papszer utca szerepel (szeres utcanév még egy van: Fövényszer utca). A szer szó földrajzi köznévi jelentése többféle is lehet, hiszen az Őrségben például a falu egy-egy részét jelenti (ilyenre emlékszem: Pityerszer); az értelmező szótár tud olyan jelentéséről is, hogy ’az utcának valamelyik oldala, sora’, de nem tud ’a falu része’ jelentésről. Lehetne különben nyugodtan utcanévi utótag is, akkor persze különírva. Ezen hagyományok okáról nem tudok semmit.
A kapu nem maradt ki. Már csak azért sem, mert direkt ellenőriztem, amikor először jártam Miskolcon, akkor feltűnt a Győri kapu, és jó ideig azt hittem, hogy lemaradt csak a tábláról az utca/út utótag, annyira furcsa volt; aztán sok tábla megtekintése után felfogtam, hogy bizony a kapu itt az utcanévi utótag. (Csak hát a Bécsi kapu tér biztos bezavart.)
A minap jártam Sopronban, és nagyon sok érdekes utcanév van ott. A számomra legfurcsább azonban a Várkerület volt, ami nem városrészt jelentett, hanem a belváros körbekerítő körutat, pontosabban annak jelentősebb részét; a maradék része a körútnak az Ógabona tér nevet viseli.
Az Alsó erdősor, Felső erdősor érdekes típus. Az utcajegyzéket átnézve ilyen külön írt neveket találunk:
Alsó erdősor
Alsó határút
Alsó Sas utca
Alsó Törökvészi út
Alsó Völgy utca
Alsó Zöldmáli út
Felső erdősor
Felső határút
Felső Duna part
Felső Duna sor
Felső Sas utca
Felső Zöldmáli út
Külső Szilágyi út
Külső Török Flóris utca
Külső Vörösmarty utca
Két típus van, az egyik az utcanév kap helyjelzőt, a másik esetében tulajdonképpen nincsen utcanév, csak helyjelző. Ezt az utóbbi esetet az emberek nehezen fogadják el.
Az első típusban a helyesírás sajátos, vajon miért nincs a Közép-Erópa mintájára kötőjelezve? (Nem lenne jobb szvsz.)
Kis Ádám
Bocs, még egyet
Az Úttörő-Markusovszki tér kapcsán
Erre melékeznem kellett volna, mert amikor elkeresztelték, alighanem ott voltam, mint kirendelt környékbeli úttörő. Azt hiszem, ennek a helyén az a dohánygyár állt, ahol Bokáik az ablakból beewszerezték a szippantani valót. Ennek a Kinizsi utcai oldala épen maradt, de a másik oldalt lebombázták.
A Markusovszky tér alighanem dr. Markusovszky Lajosról kapta a nevét, akinek a budapesti orvosi egyetem szervezésében volt szerepe, és a tér éppen az egyetem régi főépületével szemben van.
Egyébként a Ferencvárosi pályaudvarnál levő Fék utcát egy adalék szerint Markusovszky utcának vagy Markusovszky lejtőnek nevezték, de ennek máshol nem látom nyomát máshol. Ez a 20-as, 30-as években lehetett.
Kis Ádám
Amit a Zsil utca elődeiről írsz, az azért érdekes, mert édesanyám, aki a Közraktár utca 24-ben (Bakáts utca 1-3, kétkapus ház) nőtt fel, azt mesélte, hogy a 30-as évek elejéig-közepéig a Bakáts utcától a Kinizsi utcáig kukoricaföld, később teniszpályák voltak. Persze, ez lehet a rakpart rendezésének az eredménye is, azelőtt lehettek itt földszintes házak. Egyébként a Közraktár utca az említett szakszt leszámítva 1910 körül épült ki.
A Kapisztrán utva koránál elírtad az évszázadot.
Viszont érdekelne a Gálya utca története. Ez érzésem szerint vagy a folyóőarttal, a gályakikötőkkel függhet össze, de az sincs kizárva, hogy a református városrésznek nevezett területen levő utca a gályára vitt prédikátorokra emlékeztet.
Borárosról tudtam, hogy személy, talán volt/van róla emléktábla valahol.
Ami a Rádayakat illeti, én is így gondolom, ahogy Te írtad, de találtam a neten egy önkorményzati eredetű ismertetőt, amelyik mindkét Rádayt megjelölte névadóként.
A Ráday utca egyébként nem 1926-ban kapott nevet, mert azelőtt Soroksári útnak hívták.
Eddig - ha jól értem - arról volt szó, hogy egy utcanév mindig tulajdonnévi részből és utcanévi utótagból áll. Miskolcon van két utca, aminek a neve egytagú: Középszer és Papszer. Ezek után már nem jön semmi (pl. utca vagy ilyesmi), mert a szer önmagában utcát jelent. De egybeírandó! (Tudom, hogy ez nem mond ellent az eddig megállapítottaknak, csak érdekességképpen írom ide, Rumci "Felső erdősor utcájának" mintájára. A Papszer esete még kényesebb, mert a sor ma is létező szó, a szer viszont nem, tehát mégkönnyebben eltéveszthető. Miskolcon persze vigyáznak rá, hogy minden gyereknek szépen elmagyarázzák a dolgot, hiszen egyedi miskolci érdekesség a két utcanév.)
Rumci (10) - különben nagyon részletes - felsorolásából úgy nézem kimaradt a "kapu". Pedig Miskolcon négy "kapu" utótagú út is van: Csabai kapu, Győri kapu, Zsolcai kapu és Szentpéteri kapu. Ezek nyilván a megfelelő falvakba (Hejőcsaba, Diósgyőr, Felsőzsolca és Sajószentpéter) vezető utak voltak (és azok még mindig), mint Bp.-n az említett Váci-, Üllői-, stb. út.
A rendszerváltás környékén született rendelet természetesen nem visszamenőleges hatályú (azon kívül, hogy csak ajánlja a teljes névi formát), így visszamenőleg nem is akarnak erre hivatkozva utcaneveket megváltoztatni. Csupán a hivatalos formájukban régen is teljes neveket akarják teljes formában (is) beemelni a mindennapokba.
Markusovszky tér: 1964 óta, előtte (sajnos, dátum nélkül): Úttörő tér.
Szamuelynek noha az egész város hosszú l-lel mondta a nevét ez (az egy l-es) a helyesí névalakja.
Zsil utca: 1938 óta (az akkori nép-nemzeti, irredenta névadási hullámban – csupán ebben az egy évben rettentő sok névváltoztatás volt – kapta a korábban elszakított, éppen akkoriban visszacsatolt folyó nevéről), előtte Kapisztrán utca (1972), Kapistran Gasse (1960-as évek).
NB. A Boráros térről egyetemi nyelvtörténetórán azt tanultam, hogy azért hívják így, mert régen ott bort ároltak. Így születnek a népetimológiák. Amúgy a Jánoson kívül még Antal is az utóneve volt.
A Ráday utca a lexikon szerint (amely erősen támaszkodik az önkormányzatnál megtalálható névadási felterjesztésekre is, tehát hitelesnek tekinthető) RÁday Gedeon gróf (1713–1792) a névadó (az ő apja volt Ráday Pál; a XVIII. kerületi miklóstelepi Ráday Gedeon utca névadója azonban nem ő, hanem Ráday Gedeon gróf (1872–1937) (az utca 1926-ban kapott nevet!).
Írod: "Egy másik fővárosi önkormányzati rendelet nem kötelező érvénnyel, hanem csak ajánlásként előírja, hogy a személynévi utcanevek lehetőleg teljes néviek legyen"
Az utcanevek alakulását vizsgálandó átgondoltam szülőhelyemet. Ez a Belső_Ferencváros, a Körúttól Északra.
A területen 28 utca és tér van (ebből 6 tér). 3 név változott a rendszerváltás kapcsán (és előzőleg is, mert mind a 3 visszaneveződött: Fővám tér - Dimitrov tér és vissza, Vámház körút - Tolbuchin körút és vissza, Lónyay utca - Szamuelly utca és vissza.) A régi időkhöz képest keletkezett egy új tér, a Markusovszki tér.
Így azt mondhatjuk, hogy a terület kb. a millennium idején történt névadást tükrözi.
A névadás tipológiája:
Földrajzi név 2 van, az Üllői út, amely archetipikusnak mondható (és Budapest egyik legnagyobb utcája). A másik a Zsil utca, melyről feltételezhető, hogy késői névadás (az utcában levő épületek 1940 körül épültek).
A személyekről elnevezett utcák száma 15, de ez 17 személyt jelent, mert a 3 visszaváltoztatott utcanév mind személynév volt. A változott nevektől eltekintve egy kivételével (Calvin) minden névadó magyar. Ha a teljes név kérdését vetjük fel, azt látjuk, hogy 3 személy esetében a teljes név az utcanév (Gönczy Pál, Hőgyes Endre, Török Pál). A többi esetben a keresztnevet nem használják, és több esetben ez nem is közismert. (A közismertek Erkel Ferenc, Kinizsi Pál, Tompa Mihály, Knézich Károly [róla van magyarázótábla] , Czuczor, [aki nem Fogarasi, hanem] Gergely, de az ő esetükben sem használják soha a keresztnevet). Boráros városatyáról már senki nem tudja, hogy János volt (nota bene, gyerekkoromban azt sem tudtam, hogy ez személynév).
A Lónyay utcát minden bizonnyal Lónyay Menyhértről nevezték el (a kiegyezés pénzügyminisztere, a vám és pénzügyörség megalapítója. Az utcanév adásához hozzájárulhatott a Mátyás utcában levő pénzügyőrlaktanya).
A Ráday utca azért okoz gondot, mert több névadója is elképzelhető. A legvalószínűbb Ráday Gedeon, az író, de lehetett Ráday Pál is. A neten ezt találtam: „A környék utcáinak elnevezése is kapcsolódik a pesti református egyházhoz, hiszen az egykori Soroksári utat ma Ráday utcának hívják, emlékezvén ezzel Ráday Pálra, a Ráday Könyvtár megalapítójára és Ráday Gedeonra, a 18. század neves írójára, az egyház bõkezű támogatójára.” Tehát, úgy tűnik, itt nem is nagyon lehet a keresztnevet használni.
Végül a sajátos a Bakáts utca és tér neve is. A névadó a történelemből ismert Bakócz Tamás. A név változásáról ezr találtam: „A múlt században nevét több változatban (Bakács, Bakáts, Bakóc) írták le. Fraknói Vilmos 1889-ben, róla írt könyvében véglegesítette a Bakócz nevet, de mivel, mind az utcát, mind a teret már 1873-ban elnevezték, azt nem változtatták meg.” (http://lazarus.elte.hu/hun/vegyes/bputca.htm). Szerintem soha nem használják Bakáts Tamás formában.
A fentiek alapján arra gondolok, a teljes nevek használatára vonatkozó ajánlás nem is lehetne kötelező, mert sok helyen nem lenne betartható.
Vannak további érdekes utcanevek is, de ezekről máskor.
Kis Ádám
Nem a szófaji kérdéseket tartottam kerülendőnek, hanem a mondatrészieket.
A Váci utca aranyos: régen volt a Váci utca, ami Vác felé ment, aztán meghosszabbodott az ún. Váci körúttal (soha nem volt kör, ma Bajcsy-Zsilinszky útnak hívják), még később pedig a Váci út: ha meggondoljuk, ezek egymás folytatásai, és mindjárt érthetővé válik minden.
A Győri út névadási motivációjáról nem ír semmit a lexikon (majdnem biztos, hogy nem személynévi).
Bár rumci szerint az utcanevek szófaji kérdéseibe nem érdemes belemenni, mégis van egy pár érdekesség.
Azt tudjuk, hogy az utcák jelentős részét személyekről nevezték el. Ez nem is igazán érdekes, hiszen ennek erősen ideológiai tartalma van. Sokkal éredekesebb a földrajzi jellegű utcanévadás, tehát az utca valamilyen földrajzi hely nevét hordja, ahova vezet. Ilyen sok van Budapesten. Az érdekesség inkább abban van, hogy felismerhető-e a cél.
A Váci út, a Szentendrei út, a Fóti út, a Soroksári út eléggé egyértelműek.
Sokkal kevésbé egyértemű a Váci utca, a Kecskeméti utca. Róluk tudjuk, hogy a pesti belsvárosban a váci kapuhoz, a kecskeméti kapuhoz vezettek, innen a nevük.
Vannak azonban olyan utcanevek is, amelyeknél ez a logika nem ismerős, és talán nem is irányjelölők, hanem személy után kapták a nevüket. Ilyen pl. a Győri út Budán.
Kis Ádám
