1979-12-15

Átadták a forgalomnak a kelebiai villamosított vonalat
Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója méltatja a villamosított kelebiai fővonal jelentőségét
(Folytatás az 1. oldalról)
Most, hogy befejeződött a kelebiai fővonal villamosítása, Csárdái Jánost, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség igazgatóját arra kértük: elevenítse fel a nagy- jelentőségű beruházás főbb állomásait és ismertesse további feladataikat.
— Azzal kell kezdenem,
hogy 1975-ben, amikor a villamosítási program az eredeti elképzelések szerint befejeződött volna, már hozzáfogtunk a kelebiai vonal villamosításának előkészítéséhez, 1976 október elsején pedig építéséhez. Ettől az időponttól kezdve a terveket szintepercnyi pontossággal teljesítettük. Így 1978. június 23-án már sor kerülhetett a rész- üzemfelvételre, Budapest—
Kunszentmiklós—Tass között. Ez nemcsak olaj-takarékossági szempontból volt jelentős, hanem nápgazdaságilag is, mert az építkezés szinte pillanatig sem növelte a befejezetlen beruházások számát, így az üzembehelyezésseí nyomban befejezett beruházásnak minősült.
Gyorsan, gazdaságosan
Sikernek könyvelhetjük el azt is, hogy gyorsan és gazdaságosan megépültek a vonal energiaellátását szolgáló alállomások Szabadszállásonés Kiskunhalason, külső ipari vállalatok, a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat, a Ganz Villamossági Művek, a Dél-magyarországiÁramszolgáltató Vállalat, valamint a Kiskunhalasi Építőipart Vállalat jól koordinált, hathatós közreműködésével. Az alállomások beruházási összegének csökkentése céljából elhagytuk a tervezett soroksári alállomás megépítését, s helyette a már korábban felépített népligeti alállomást bővítettük ki. Ez 70 százalékos költségmegtakarítást eredményezett.
— Kerestük a módját annak is, miként csökkenthet-nénk az igen drága felsővezeték építés költségeit — folytatta. — Ezért a műszaki haladás jegyében technikai újdonsághoz folyamodtunk: az állomások mellékvágányai fölött nem tartósodronnyal ellátóit láncrendszerű vezetéket szereltünk fel, hanem csupán a munkavezetéket húztuk ki. Ugyanis a mellékvágányokra engedélyezett pályasebességre ez a megoldás tökéletesen megfelel. A módosítás állomásonként 7—10 százalékos megtakarítást eredményezett a költségvetési előirányzathoz képest. A megtakarítás anyag- költségben és munkaráfordításban jelentkezett.
Ezután Csárdái Jánostól azt kérdeztük: sikerült-e csökken-
teniök a minden vasútépítéssel, így a felsővezeték szereléssel is együttjáró forgalmi zavarokat?
Vonatmentes időben..
— Köztudott, hogy a vonat- forgalom és a felsővezeték építés kölcsönösen zavarják egymást. Éppen ezért célul tűztük: a kelebiai vonalat úgyvillamosítjuk, hogy a forgalmat az általánosnál minél kisebb mértékben zavarjuk. Ez sikerült is, mert a budapesti és a szegedi vasútigazgatóság, valamint a 'társszolgálati ágak a legkészségesabb együttműködéssel siettek segítségünkre, ennnek következményeként pontosan kidolgoztuk a villamosítás naptári programját és a munkákat a menetrendi szünetekre ütemeztük. Csaknem mindig vonatmentes időben szereltünk, s így a forgalom egyszer se kényszerült arra, hogy az utasokat autóbuszos átszállással juttassa ú'ticéljukhoz.
— Ami a jó együttműködést illeti, feltétlenül ki kell emelnem a MÁV Tervező Intézet munkáját is, amellyel a kelebiai villamosítás terveit lelkiismeretesen, gyorsan, jó minőségben mindig határidőre kidolgozta. Ugyancsak nagy segítségünkre volt a MÁVBeruházási Iroda 3-as számúfelügyelőségének gárdája, műszaki ellenőri kara, Koltai Pálvezetésével. Mindig idejében gondoskodtak tervellátásunkról, a munkahelyek átadásáról.
Mint az igazgató elmondotta: a kelebiai munka befejeztével a főnökségnek munkaerőgondokkal kell szembe
néznie, mert az üzembe lépő alállomásokat az eddig kialakult gyakorlat szerint saját szeralőgárdájából kell ellátnia üzemeltető' és karbantartó szakemberekkel. Gondolkozásra nincs sok idő, a kelebiai gárdát ugyanis a jövő évben át kell telepíteni a Cegléd—
Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti vonal villamosításához. Ez ugyancsak halaszthatatlan, gyors energiaracionalizálási munka és elkészültét fontos tranzitszállítási érdekek sürgetik. A vonal villamosításáról — mint emlékezetes — ez év tavaszán döntöttek, május 9-én pedigmeg is kezdődött a munka ésjelenleg már Kecskemét állomásig feszül a felsővezeték,az oszlopalapozással pedigKiskunfélegyháza előtt tartanak. Ügy tervezik, hogy 1981.’ december 31-ig ezen a 104 kilométeres vonalon is megindul a villamosvontatás.
Új feladatok előtt
Ezzel egyidejűleg tovább folytatódik a hegyeshalmi fővonal rekonstrukciójának részeként az új nyomvonalon haladó szakaszok villamos felsővezetékének építése. Mégpedig gyors ütemben, mert az osztrák Plasser cég géplánca előtt kell felszerelni a villamos felsővezetéket. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy október 30-án Bicske— Szárliget között az új nyomvonal jobb vágányán megtörténhetett a felsővezeték átkötése és, az új pályaszakaszon megindulhatott a forgalom.
A jövő évben megkezdődik az újabb nagy munka is: a
pécsi vonal villamosításának előkészítése.
Szász Ferenc