A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal átépítésének következő üteme május 1-jétől kezdődik, ezért vasárnaptól a teljes vonalon szünetelni fog a vonatforgalom, és nem közlekednek vonatok a Keleti pályaudvar és Délegyháza közötti szakaszon sem - közölte a MÁV Zrt. szombaton.
Azt írták: a Volánbusz autóbuszaival pótolják a vasútvonal Budapest és Délegyháza közötti elővárosi szakaszát, valamint a Délegyháza-Kunszentmiklós és Kelebia közötti szakaszt is. A MÁV alternatív eljutási lehetőségként a H6-os HÉV-et is ajánlja Dunaharaszti és Soroksár térségéből.
Május 1-jétől nem közlekednek a továbbiakban a Délegyháza és Kunszentmiklós közötti, valamint a Kecskemét és Kelebia közötti pótlóbuszok, ezek helyett a vasútvonal mentén a meglévő és új helyközi autóbuszjáratok biztosítják az eljutási lehetőségeket.
Mert nem érdekel senkit sem. Az elmúlt felújítások tapasztalataiból (pl. 80a) pedig az is borítékolható, hogy lesz néhány állomás/megállóhely (,,ideálisan” Kiskunlacháza és Dömsöd), ahol megáll majd kora reggel 2, reggeli csúcsidőben 1, délutáni csúcsban 2, majd késő este még 2 vonat és ennyi. A lényeg, hogy az utasokat távol tartsák Délegyházán túl. Talán lesz majd egy IC óránként, ami megáll Pirtón és Kelebián, a többieknek meg marad a minden állomáson és megállóhelyen megálló személyvonat (kivéve ugye a két fekete bárányt, ahol csak napi 10x (nem irányonként) áll majd meg bármi is, abból 6x hajnalban és késő este). Én nem tudom mi lesz itt hétfőtől, de hogy káosz, az biztos. Annak mondjuk tudok örülni, hogy nem a minden vasútállomásra betérő vonatpótló fog közlekedni 2 órás menetidővel Kunszentmiklósig, hanem mindenkinek meglesz a maga járata. Kérdés, hogy ez így elég lesz-e. Elvileg igen. Varsány és Délegyháza felkészül.
2-es vonalon is teljes kizárásos pótlás volt, volánbusszal, nem mentek be a Nyugatiba, de ott legalább csak pár metrómegállót kellett menni. Ott is a 10es út egy tragédia volt. Ennek ellenére ugyanígy megy a pótlás.
És milyen igazuk van, nem mindenben értek egyet a feltöltővel, de most maximálisan igaza van.
Igen Soroksárig semmi sem lesz ,hiszen nme része a projektnek, szóval semmi sem indokolja, hogy addig ne járjanak a vonatok. Másrészt ha lesz is majd Fradi-Bilk között a forgalmat úgyis fent kell tartani.
A pótlás sem fog menni, az 50-es út most is tele van és reggel beáll mint a szög, mi lesz akkor ha rászabadul több busz, és még mellette legalább egy Flirtnyi utas, akik autót választják, mert megtehetik? 80-asnál ottvolt az M3, ahová lehetett terelni M3 pótlásnál lehetett buszsávokat kijelölni, de itt egyik sem opció. Na meg vasutat úgy nem lehet pótolni ,hogy nem is megy el a végállomásig. Keleti-Népliget között pótlás nélkül marad, aki a Keleti közelébe járt vonattal most a vasúti bérlet mellé vennie kell egy BKV bérletet is + 10 ezer ft-ért, úgy már valszeg alapból jobban jár ha autóval megy. És mindez évekig fog tartani 4-5 évet mondanak, addig kb. lehal az a környék közlekedés szempontjából. Na meg mindez érettségi előtt, ill. tanítási időben. Legalább a nyári szünetet meg kéne várni
Délegyháza és Kunszentmiklós között történt már valami?
Mikor végigmentem Dömsödig a vonal mellett kb. 1 hónapja még semmi látható jele nem volt a munkának, Kiskunlacházán még volt szolgálat is, azóta már nincs.
Délegyháza-Soroksár között mi fog történni, ami teljes vágányzárat igényel?
Hát az a 22:40-es utolsó busz Dunavarsányba rohadtul nem lesz oké. Ok, én csak néha jövök az utolsó vonattal, de sokan munkából járnak vele napi szinten. Velük mi lesz?
2022. május 1-jétől pályafelújítási munkák miatt a 150-es számú Budapest – Kelebia vasútvonal teljes hosszán szünetel a vasúti közlekedés. Az érintett települések között a Volánbusz Zrt. járataival utazhatnak.
A Bp-kelebia vonalon változik valami az április 30-ig érvényben lévő dolgok után? Valamit olvastam hogy Kiskunhalast is bevonják, de lesz ideiglenes megálló, mert azt is elvenni teljesen a forgalomtól elég nagy káoszt szülne. Így megmaradna Kecskemét-Baja vonalról az átszállási lehetőség a Szeged-Nyugati vonatokra.
Átadták a forgalomnak a kelebiai villamosított vonalat Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója méltatja a villamosított kelebiai fővonal jelentőségét (Folytatás az 1. oldalról) Most, hogy befejeződött a kelebiai fővonal villamosítása, Csárdái Jánost, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség igazgatóját arra kértük: elevenítse fel a nagy- jelentőségű beruházás főbb állomásait és ismertesse további feladataikat. — Azzal kell kezdenem, hogy 1975-ben, amikor a villamosítási program az eredeti elképzelések szerint befejeződött volna, már hozzáfogtunk a kelebiai vonal villamosításának előkészítéséhez, 1976 október elsején pedig építéséhez. Ettől az időponttól kezdve a terveket szintepercnyi pontossággal teljesítettük. Így 1978. június 23-án már sor kerülhetett a rész- üzemfelvételre, Budapest— Kunszentmiklós—Tass között. Ez nemcsak olaj-takarékossági szempontból volt jelentős, hanem nápgazdaságilag is, mert az építkezés szinte pillanatig sem növelte a befejezetlen beruházások számát, így az üzembehelyezésseí nyomban befejezett beruházásnak minősült. Gyorsan, gazdaságosan Sikernek könyvelhetjük el azt is, hogy gyorsan és gazdaságosan megépültek a vonal energiaellátását szolgáló alállomások Szabadszállásonés Kiskunhalason, külső ipari vállalatok, a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat, a Ganz Villamossági Művek, a Dél-magyarországiÁramszolgáltató Vállalat, valamint a Kiskunhalasi Építőipart Vállalat jól koordinált, hathatós közreműködésével. Az alállomások beruházási összegének csökkentése céljából elhagytuk a tervezett soroksári alállomás megépítését, s helyette a már korábban felépített népligeti alállomást bővítettük ki. Ez 70 százalékos költségmegtakarítást eredményezett. — Kerestük a módját annak is, miként csökkenthet-nénk az igen drága felsővezeték építés költségeit — folytatta. — Ezért a műszaki haladás jegyében technikai újdonsághoz folyamodtunk: az állomások mellékvágányai fölött nem tartósodronnyal ellátóit láncrendszerű vezetéket szereltünk fel, hanem csupán a munkavezetéket húztuk ki. Ugyanis a mellékvágányokra engedélyezett pályasebességre ez a megoldás tökéletesen megfelel. A módosítás állomásonként 7—10 százalékos megtakarítást eredményezett a költségvetési előirányzathoz képest. A megtakarítás anyag- költségben és munkaráfordításban jelentkezett. Ezután Csárdái Jánostól azt kérdeztük: sikerült-e csökken- teniök a minden vasútépítéssel, így a felsővezeték szereléssel is együttjáró forgalmi zavarokat? Vonatmentes időben.. — Köztudott, hogy a vonat- forgalom és a felsővezeték építés kölcsönösen zavarják egymást. Éppen ezért célul tűztük: a kelebiai vonalat úgyvillamosítjuk, hogy a forgalmat az általánosnál minél kisebb mértékben zavarjuk. Ez sikerült is, mert a budapesti és a szegedi vasútigazgatóság, valamint a 'társszolgálati ágak a legkészségesabb együttműködéssel siettek segítségünkre, ennnek következményeként pontosan kidolgoztuk a villamosítás naptári programját és a munkákat a menetrendi szünetekre ütemeztük. Csaknem mindig vonatmentes időben szereltünk, s így a forgalom egyszer se kényszerült arra, hogy az utasokat autóbuszos átszállással juttassa ú'ticéljukhoz. — Ami a jó együttműködést illeti, feltétlenül ki kell emelnem a MÁV Tervező Intézet munkáját is, amellyel a kelebiai villamosítás terveit lelkiismeretesen, gyorsan, jó minőségben mindig határidőre kidolgozta. Ugyancsak nagy segítségünkre volt a MÁVBeruházási Iroda 3-as számúfelügyelőségének gárdája, műszaki ellenőri kara, Koltai Pálvezetésével. Mindig idejében gondoskodtak tervellátásunkról, a munkahelyek átadásáról. Mint az igazgató elmondotta: a kelebiai munka befejeztével a főnökségnek munkaerőgondokkal kell szembe néznie, mert az üzembe lépő alállomásokat az eddig kialakult gyakorlat szerint saját szeralőgárdájából kell ellátnia üzemeltető' és karbantartó szakemberekkel. Gondolkozásra nincs sok idő, a kelebiai gárdát ugyanis a jövő évben át kell telepíteni a Cegléd— Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti vonal villamosításához. Ez ugyancsak halaszthatatlan, gyors energiaracionalizálási munka és elkészültét fontos tranzitszállítási érdekek sürgetik. A vonal villamosításáról — mint emlékezetes — ez év tavaszán döntöttek, május 9-én pedigmeg is kezdődött a munka ésjelenleg már Kecskemét állomásig feszül a felsővezeték,az oszlopalapozással pedigKiskunfélegyháza előtt tartanak. Ügy tervezik, hogy 1981.’ december 31-ig ezen a 104 kilométeres vonalon is megindul a villamosvontatás. Új feladatok előtt Ezzel egyidejűleg tovább folytatódik a hegyeshalmi fővonal rekonstrukciójának részeként az új nyomvonalon haladó szakaszok villamos felsővezetékének építése. Mégpedig gyors ütemben, mert az osztrák Plasser cég géplánca előtt kell felszerelni a villamos felsővezetéket. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy október 30-án Bicske— Szárliget között az új nyomvonal jobb vágányán megtörténhetett a felsővezeték átkötése és, az új pályaszakaszon megindulhatott a forgalom. A jövő évben megkezdődik az újabb nagy munka is: a pécsi vonal villamosításának előkészítése. Szász Ferenc
Soroksár és Soroksári út két gyengébb utasforgalmú állomás, és gondolom hosszú távon - a pálya felújítását követően - nem terveznek gyorsított személyvonati megállást, és ha most megállítják mert amúgy beférne az idejébe, és átadásra kerül a második vágány, akkor majd arra mennének a panaszok, hogy eddig megállt, mostantól meg nem, ez így szolgáltatásminőség csökkenés.
Ugyanakkor a jövőbeni menetrendben - figyelembe véve az elővárosi szakasz településeinek elhelyezekedését és az utazási igényeit - inkább szükség lenne óránkénti két S25-ös vonatra Délegyháza és Budapest között, gyorsított személyvonatot nem látok indokoltnak.
UI: köszönöm a tájékoztatást, ezidáig ugyanis nem igazán tudtam mire vélni, amikor 80-ról hirtelen megejt a vonat egy határozott fékezést, majd 15 másodperc múlva megyünk tovább, miközben nem történt semmi.
Bár sajnálatos, de ezidáig rendben van a dolog. A probléma, hogy a G25 már 37-kor ott van Soroksáron, míg a szemből érkező S25 menetrend szerint is csak 40-kor. Ha nem lehet megoldani máshogyan, akkor benne kellene lennie a menetrendben, de hivatalosan meg sem áll ott.
