Ha a kárpátaljai vártúra területét felvisszük a történelmi Magyarország térképére, akkor látható, hgy több vármegye osztozott rajta. Ezek voltak pedig: Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék.

 

                                          

 

Győrffy György történész {+2000} a mindmáig alapműnek számító "Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" című kötetsorozatában ABC-rendben dolgozta fel a vármegyéket. Sajnos életében csak Bereg és Máramaros készült el, míg Ung és Ugocsa nem.

 

Viszont azt jó tudni, hogy a honfoglalás utáni korai időszakban itt egy korábbi területi egység létezett: BORSOVA. Ennek központját a Mezővári település határában létesített Borsova földvára jelentette.

 

                                            

 

Miért volt ez fontos?

 

Bár az Árpád-kori uralkodók legjelentősebb hatalmi központjait az Esztergom -- Székesfehérvár -- Óbuda {később Buda} háromszög jelentette, de a Kárpátokon átvezető "Orosz-út" továbbra is a terjeszkedés egyik legfontosabb útvonalaként szolgált.

 

A magyar lovascapatok számtalanszor tették meg a Borsova -- Lampertszásza {Beregszász} -- Munkács -- Vereckei-hágó etapot, hogy a Kárpátokon-túli területeket uralmuk alá vegyék. Tegyük hozá, hogy kevés sikerrel.

 

Azt a vidéket Holics, Gácsország később pedig Galícia néven emlegették.

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gal%C3%ADcia

 

Visszatérve Borsova vármegyére, annak területe az 1241-42-es tatárjárás után bomlott szét. Magát a központot jelentő borsovai földvárat a mongolok rombolták le. Helyébe fokozatosan a kialakuló nemesi vármegyék lépnek.