Azaz az abszorpcióképesség a nyomás és rétegvastagság szorzatával arányos: egészen pontosan a sugár útjában egységnyi felületre jutó gáztömeggel. Ha tehát egy adott gázréteg valamely hullámhossznak a felét elnyeli, akkor ezt a réteget megkétszerezve, ugyanennek a hullámhossz- nak már háromnegyede nyelõdik el. Az elnyelt sugárzás újra kisugárzódik, mégpedig a tér minden irányába. A so- kat emlegetett üvegházhasonlat itt is sántít, ugyanis a gáz által abszorbeált energiának csak fele szóródik vissza, a többi pedig szóródva ugyan, de a világûr irányába távozik. A technikai célra használt diagramokban a teljes termi- kus hullámhossztartományra megadott abszorpciós, il- letve emissziós értéket szokták megadni. Ezeknek a tech- nikai táblázatoknak az extrapolációjával óvatosan kell bánni. Ugyanis ha valamelyik abszorpciós sáv (amely egyszersmind emissziós sáv is!) telítõdött, akkor a további rétegvastagság-növekedés hatástalan. Az adott sávból a gáz nem nyelhet el 100%-nál többet, és nem sugározhat ki többet, mint az ugyanolyan hõmérsékletû fekete test. Két különbözõ gáz elegye ugyanazt az elnyelési spektru- mot adja, mintha a két gáz külön réteget alkotna.
Erre hoztam, hogy KERESD meg azt a 0,045 %-nyi CO2-t az 1 millió részecske között.....
te beszélsz hülyeséget, hogyan nyelné el a vizgőz a co2 elől, ha a sugárzás történetesen egy co2 molekulába ütközik a felszínről felfelé haladva és nem h2o-ba ???????????????????????
mitől lenne erősebb a vízgőz ugyanabban a sávban ? a co2 félreugrik a sugárzás elől hogy meghagyja az erősebbnek ??????????????????????????????????
még az ábrát is szarul értelmezed mert a szürke sáv az ahol elnyelés van, és a fehér ahol nem bazdmeg. te kivontad a nem elnyelő víz sávokat a co2ből. :)))))))))))))))))))))))))))))))
A KÍSÉRLETBEN, ahol KÜLÖN Vizsgálják, OTT nyeli el ( ergo a táblázat azt mutatja, mekkorák az abszorpciós sávok és milyen mértékűek) , de a valóságban ha MÁS elnyeli előtte, akkor a CO2 labdába sem rúghat azon a frekvencián.
Ahol ÁTFEDÉS van, ott bizony a nagyobb képességű az, amelyik abszorbeál. Ez pedig a VÍZGŐZ.
rossz az arányérzéked. hiába alacsony a co2 aránya, a légkör 99%-a (nitrogén és oxigén) nem veri vissza a meleget, ezért bizony képes melegedést okozni az a kicsi is. a visszavert hő kb 16%-ért a co2 felelős. ráadásul a co2 olyan sávban is visszasugároz ahol a VÍZGŐZ NEM.
"A te kedvedért az összes IR külön megkeresi az 1 millió légköri részecskéből a CO2-t, hogy az összes csakis kizárólag benne nyelődjön el !!!!
Meg a te kedvedért majd az összes CO2 csakis azért cikázik le-föl a légkörben, hogy az összes IR sugárzását befogja...."
Nem ezt mondtam.
Baromság az állításod hogy ahol a co2 és a h2o elnyelési sávjában átfedés van ott a co2 nem nyeli el a sugárzást. Kurvára elnyeli, azért van berajzolva hogy ott elnyel mert elnyel. Nem fogja visszautasítani az elnyelést azért mert MÁS IS el tudná nyelni.
1. meg kéne mutatnod hogy a a MOSTANI MELEGEDÉSNÉL co2 konstans volt miközben a hő már melegedett.
2. meg kéne mutatnod hogy ha állításod szerint a növényzet elnyeli a többlet co2-t, miért csak az emberi többlet co2-t nyeli el, a melegedés miattit miért nem ?
tehát 1 hét visítás és tiltakozás után nyíltan bevallottad, hogy a co2 üvegházhatású gáz, haladunk.
"CSAK a NARANCSSÁRGÁN abszorbál a CO2, mert a többit a VÍZGŐZ intézi:"
ez marhaság, ha az IR sugárzás co2-be ütközik, akkor legnagyobb sajnálatodra nem fogja azt mondani a co2, hogy én nem abszorbeálom, mert azt a vízgőznek kéne, hanem bizony beabszorbeálja mint a malac.
meg kéne mutatnod hogy a co2 konstans volt miközben a hő már melegedett.
meg kéne mutatnod hogy ha állításod szerint a növényzet elnyeli a többlet co2-t, miért csak az emberi többlet co2-t nyeli el, a melegedés miattit miért nem ?
Mialatt a légkör összetételében a széndioxid-tartalom 0,028 százalékról 0,04 százalékra nőtt, azalatt volt melegedés, stagnálás és hűlés is. Ráadásul a széndioxid nem „károsanyag”, hanem a fotoszintézis egyik szükséges feltétele. A műhold-adatokból ismert levélmennyiség-növekedési ütemből (a levélmennyiség 30 év alatt globálisan 14 %-kal nőtt!) úgy tűnik, hogy a növények nem annyira vízre és napfényre, hanem elsősorban széndioxidra éheznek.
Érdekes, hogy az üvegházi termesztésnél az 1500 ppm esetén sincs semmiféle CO2 generálta hőség !!!
A CO2 kívánt szinten tartása sok tényezőt foglal magába.
Ha az üvegház vagy termesztési tér nem teljesen zárt, 50%-kal kell növelni a CO2 generátor termelési mennyiségét.
Ha a hőmérséklet 21°C-ról 32°C-ra nőtt, 20%-kal kell növelni az előállított mennyiséget, és fordítva.
Ha a termesztési tér nagy vagy szorosan elhelyezett növényeket tartalmaz, 20-30%-kal kell növelni az előállított CO2 mennyiséget.
Ha több fényt használsz, több CO2-őt tudsz hasznosítani és ezt arányosan a gyakorlati 55000 lux/négyzetméter és 1500 ppm légköri CO2 tartalom határig kell előállítani. Ha több CO2-t állítasz elő, több vizet és növény tápanyagot kell használni, a normális mennyiség maximum kétszeresét. Ha a növényeid a CO2 dúsításnak köszönhetően gyorsabban nőnek, több tápanyagra és vízre lesz szükségük. Az utolsó tényező, amit a CO2 szint beállításának fenntartásához figyelembe kell venned, az a termesztő tér mérete. Ez egyszerűen kivitelezhető a gáz égetésére és a következő módszerekre egy matematikai arányszám felállításával. A mi „standard” helyiségünk (250’ x 250’ x 250’) 15m3. Ha az etil-alkohol/gázégős dúsítási módszert akarod használni, számold ki az arányszámot naponta 1,3 uncia súlyú alkoholt használva. Ha a termesztő tered mérete 316’ x 316’ x 316’, akkor 32m3 térfogattal kell megküzdened.
-A klíma kisebb-nagyobb térségek sajátos jellemzője, annak megváltozását a földtörténet vagy akár az emberi történelem alatt sokszor meg lehetett tapasztalni. A klímaváltozás természeti okairól: a Nap-Föld távolság különféle változásairól, a forrás (a Nap) ilyen-olyan változásairól, és a földfelszín változásairól, de a nem-emissziós jellegű antropogén okokról manapság sajnos nagyon keveset lehet hallani. A Milankovics-Bacsák elmélet valójában egy természeti törvény, amely mindaddig tart, amíg a Föld a Nap körül kering. Ugyanígy kellene a napfizikai jelenségekre is tekintenünk. A légköri széndioxidszint emelkedése tény, ugyanakkor egyre nagyobb kérdés, hogy a jelenlegi éghajlatváltozás magyarázható-e az emiatti üvegházhatás növekedésével? Mialatt a légkör összetételében a széndioxid-tartalom 0,028 százalékról 0,04 százalékra nőtt, azalatt volt melegedés, stagnálás és hűlés is. Ráadásul a széndioxid nem „károsanyag”, hanem a fotoszintézis egyik szükséges feltétele. A műhold-adatokból ismert levélmennyiség-növekedési ütemből (a levélmennyiség 30 év alatt globálisan 14 %-kal nőtt!) úgy tűnik, hogy a növények nem annyira vízre és napfényre, hanem elsősorban széndioxidra éheznek. A Milankovics-elmélet - a maga egyszerűségével - talán segít a dolgokat „a fejéről a talpára” állítani
