Ismét ferdít a balliberális média: nem volt sajtónyilvános Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszéde az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó- és Marketingirodája csütörtökön.
A közleményben azt írták: csütörtökön több balliberális hírportál – többi között a Hvg.hu, a 444.hu, a Magyarnarancs.hu, a Klubrádió.hu, az Mfor.hu, a Hang.hu – immáron sokadik alkalommal félrevezetve a közvéleményt,
hamisan azt állította, hogy a közmédia M1 csatornája Volodimir Zelenszkij beszéde kezdetekor leállította az élő közvetítést.
Ezzel szemben az igazság az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos megnyitóját követően az esemény már nem volt sajtónyilvános. Vagyis az ukrán elnök beszédét a szervezők már nem közvetítették, így azt sem az M1, sem más nemzetközi szolgáltató nem adhatta le – fogalmaztak.
Kellemetlen. A balliberális portálok szokás szerint hazudoznak, Zelenszkij beszéde pedig nem volt sajtónyilvános.
Zelenszkij beszédét lekeverte a közmédia, de az X-en közzétette, amit mondott.
Zelenszkij kitért arra is, hogy a közösség korábbi, az Egyesült Királyságban tartott csúcstalálkozóján több tagállam is azt szorgalmazta, hogy Ukrajna tegyen engedményeket Oroszországnak. Megismételte akkori álláspontját, miszerint ez elfogadhatatlan Ukrajnának, mi több, öngyilkos manőver egész Európának. „És mi lenne ezután? Európa Kim Dzsongun kegyeit fogja keresni abban reménykedve, hogy békén hagyja Európát? Az unió egyetlen erős vezetője sem ebben reménykedett, amikor egy egységes és békés Európa felépítésén dolgozott” – magyarázta.
Úgy tudjuk, nem arról van szó, hogy Zelenszkij katonai titkokról tárgyalna az uniós vezetőkkel, a NATO főtitkárával, vagy éppen Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és nem is arról, hogy a közmédia szimplán cenzúrázná őt. Annyi történik, hogy míg Orbán beszéde a testület plenáris ülése előtt nyilvános volt, Zelenszkij beszéde már az ülés része, így nem nyilvános.
Feltehetően idővel így is, úgy is ki fog szivárogni, miről beszélt az ukrán elnök, a közvetítésben azonban rendkívül furcsa volt, hogy az még hallatszott, ahogy Orbán felkéri Zelenszkijt beszéde megtartására, de az már nem, amit az ukrán elnök mond.
A C376/22-es számú európai bírósági döntés – ami még nem is az említett rendelet alapján született – egy ausztriai ügyben azt mondta ki, hogy nincs joga egy nemzetállamnak a saját joga által indokoltnak tartott szempontot érvényesíteni egy másik országban honos platform és médiaszolgáltatóval szemben. Ez megmutatja azt, hogy mire kívánja használni az Európai Unió a digitális szolgáltatatásokról szóló jogszabályt az online óriásplatformokkal szemben.
...
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azt jelenti, hogy a lényeges tartalomszolgáltatók tekintetében azt, hogy mi jogos és mi jogellenes, Brüsszelből fogják megmondani. Ez igaz a gyermekvédelmi törvényre vagy igaz olyan tartalmakra is, amelyek például állambiztonsági szempontból relevánsak. Az, hogy a kiskorúak milyen tartalmakat kapnak, kivédhetetlen lesz, illetve a döntés szuverenitási szempontból is aggályos, hívta fel a figyelmet a szakértő. És a mesterséges intelligencia uniós szabályozása lesz a következő, összegezte.
"Az érintett számban a kormánnyal szemben kritikus hangvételű írással jelentkezett Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke is. "
Ezek utàn nem kell csodàlkozni hogy ugyan miért....
Juj a tooikban oly aktiv wic mennyire fel lesz haborodva az a cenzuran! :-))
Orbán-kormányt kritizáló írások jelentek meg a Miskolci Keresztény Szemlében, kirúgták a főszerkesztőt
Orbán-kormánnyal is kritikus cikkek jelentek meg a Miskolci Keresztény Szemlében. Az ökumenikus szellemiségű, negyedévente megjelenő folyóirat főszerkesztőjét ezután leváltották
A Népszava úgy tudja, az inkriminált lapszámot kinyomtatták ugyan, de az olvasók nem vehették a kezükbe.
Nem is közérdekű adat. A külügyminisztérium először ezzel próbálkozott. A Fővárosi Törvényszék (még februári) első fokú ítélete szerint de bizony azok, mert az, hogy a külügyminisztérium mely szerkesztőségeket hív meg a sajtótájékoztatóira, „az kifejezetten és diszkrecionálisan” a minisztérium döntésétől függő, és a minisztérium „közfeladata ellátásának ellenőrzése tekintetében domináns adat".
Nincsenek is meg, mert nem kell megőrizni azokat. A minisztérium közölte azt is, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésére, azokat ugyanis törölték. Mégpedig azért, mert a meghívókat az iratkezelési szabályzatuk 18. 1. pontja alapján nem kell iktatni, csak érkeztetni és kezelni. Azokra nem vonatkozik a kétéves megőrzési kötelezettség, ezért rendszeresen törlik azokat.
Ez a legtrükkösebb kibújási próbálkozás. Mert a minisztérium által hivatkozott iratkezelési szabályzatnak ebben a részében (valójában a 18. 2.-esben) valóban szó van meghívókról, de nézzük meg, milyen felsorolásban:
„Az Iratkezelési Szabályzat 18.2. pontja alapján nem kell érkeztetni, iktatni, és más módon sem kell nyilvántartásba venni a) a reklámanyagokat, tájékoztatókat, b) az üdvözlőlapokat, c) az előfizetési felhívásokat, az árjegyzékeket, d) a közlönyöket, sajtótermékeket, e) a meghívókat, f) a könyveket, tananyagokat.”
A Fővárosi Törvényszéket valahogy nem sikerült meggyőzni ezzel. Az ítéletben azt írják, hogy ezek azok a meghívók, amelyek a külügyminisztériumhoz érkeznek, mindenféle spamekkel együtt, nem azok, amiket a minisztérium küld ki.
Azokra a meghívókra viszont, amelyeket a minisztérium küld ki szerkesztőségeknek, a minisztérium iratkezelési szabályzatának egy másik, az iratok megőrzését előíró szakasza vonatkozik. Ahogy arra a 444-et képviselő ügyvéd, Palatics Edit felhívta a figyelmet, valójában a „Kommunikáció, sajtó, média” résznél található az ide illő szabályozás. A sajtónak adott tájékoztatókra vonatkozó iratokat két évig, a rendezvények előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos iratokat 5 évig kell őrizni. Márpedig ebben az esetben a bíróság szerint is erről van szó, nem lehet törölni a meghívókat.
Lehet, hogy őrizni kellett volna, de hát töröltük.A Törvényszék - egy Alkotmánybírósági határozatra is hivatkozva - azt közölte, hogy az alperes mint közfeladatot ellátó szerv nem mentesülhet a közfeladata ellátása során keletkezett közérdekű adat kiadásának kötelezettsége alól arra hivatkozással, hogy a kiadni kért adatot törölte – abban az esetben, ha jogszabály alapján a kiadni kért adattal változatlanul rendelkeznie kellene. És ez is olyan eset, ahol nem hivatkozhat erre a Külügyminisztérium.
Bedő Dániel megemlékezett a hétvégén meghalt, gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogászról, majd néma felállásra, tiszteletadásra szólította fel a képviselőket.
Kövér László házelnöknek azonban nem tetszett Bedő megemlékezése, és arra figyelmeztette, hogy ilyesmit nem kérhet, nem rendelhet el, és ennek következményei lesznek. Legalábbis erre utalt, amikor azt mondta: „a többit megbeszéljük majd a házbizottság ülésén”.
Azt is megjegyezte, hogy kikéri magának ezt az „ízléstelen provokációt” azok nevében, akik „a halál kultúrájával szemben az élet kultúráját képviselik”.
Ezek már nagyon régóta így "működnek". Nem látom az értelmét. Önnyomó gombok vagy ha bezárnák, sokkal olcsóbb bólogatás lenne.
--------
Letiltotta az usa az African Streamet: RT szócső.
Újságírója: Rendkívül újszerű. Nyilván a négerek olyan buták, hogy nem tudnak maguktól híreket csinálni. Nyilván az oroszok csinálják. Több millió embernek kapcsolták ki a hírforrását egy gombnyomással Afrikaszerte. Mert nem gyarmattartók.
klingonné, az, amelyik (mikor látta, hogy vesztésre áll) elterjesztette azt a kacsát, hogy a narancshajú orosz kém, azt fejtette ki a minap, hogy a dezinformációért börtönt kellene adni, mert az mégis csak elrettentőbb lenne
