Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Régebbi bejegyzésedet és a Fórum régi Turán bejegyzéseit már átnéztem. Frisnyák könyvét is olvastam. Átnéztem a Turánról készült magyar, osztrák, német és olasz filmeket. Számos képet gyűjtöttem róla, de nem tudom azonosítani a vagonokat. Közben több száz újságcikket is átfutottam, hogy hol és merre járt a vonat, milyen mozdony húzta stb. Egy cikk, pontosabban képaláírás írt több 1928-ban készült kocsiról, illetve egy cseh vasútkutató írt 3-4 1928-ban épült kocsiról. Ő 6-7 vagon Csehszlovákiai történetét is leírte. Most itt állok.
Történészként elkezdtem összeállítani a Turán kormányzói szerelvény történetét. Hogy hol és merre járt, azt már nagyjából tudom. De szeretnék írni magáról a szerelvényről is. Ehhez sok képet szedtem össze, de nem tudom, hogy melyik vagon melyik lehet. Illetve alap fogalmakat sem tudok az egyes vasúti kocsikról. A magyarországi mozdonyokat azonosítottam, de a német és "osztrák" mozdonyokat nem ismerem. Ugyan így bajban vagyok a motormozdonyok terén az 1930-as évek elején. Több forrás is azt írja, hogy a szerelvényt motormozdony húzta, de milyen típusú. Talán Bcmot vagy a Camot 315/316 lehetett. Ha tud valaki segíteni az azonosításban, annak nagyon örülnék.
Egy cikk azt írja, hogy 1928-ban a Turán részére több vagon készült, de én eddig csak egy 1928-ban készült vagont ismerek. A segítségeteket előre is köszönöm.
A 424-es könyv szerint 1944. 04.24-én állt üzembe Szombathelyen. 1949-ben Tapolcához,1965.12.14-én szintén Tpolcához,,majd Veszprémhez,1967.08.01-én és 1976.02.01-én újra Tapolcához,majd Zalaegerszeghez,Celldömölkhöz,,1981.01.01-én újra Zalaegerszeghez tartozott.Selejtezve 1983.10.26-án.
A minap jutottam hozzá egy 424-es relikviához és afelől érdeklődnék. Tudnátok információkat (balesetei, selejtezése....) illetve fényképeket küldeni a 424 212-es mozdonyról? Előre is köszönöm!
Hm... Jellasics lovasszobra 1866-os felállítása óta kardjával Budapest felé mutatott... mióta fegyvereket szállítottunk Horvátországnak, átfordították Belgrád irányába. A Fegyveres Erők Napja cserébe nálunk azóta nem a pákozdi csata emléknapja, hanem Buda visszafoglalásáé.
Matuska teljes film 3 részben, Szász Csongor; Kicsit sűrűn összevágott visszaemlékezés-szilánkok, tudunk is meg dolgokat, nem is, egyszer legalábbis meg lehet nézni, időnként belepörgetni:
Hú, erről tudnánk filozofálni, de ne offoljunk! A hősök országonként változnak, Jellasicsnak szobra áll Zágrábban. De Matuska egyértelműen negatív szereplő. Mégis vajdasági áldozat. Akkor helye van a táblán, vagy nincs? Zárójelben lehetne odaírni az aljára, apró berűkkel, ha lenne ilyen gyakorlat.
Most találtam. A márványtáblák furcsa dolgok, mondjuk, ha ez igaz, őt nem is Csantavéren ölték meg, hanem Újvidéken vagy Szabadkán, de a tömeggyilkos szerb partizánoknak vannak emlékműveik, Gavrilo Principnek, akinek végül is milliók köszönhetik az első világháborút, vagy három szobra van, mint nemzeti hősnek, igaz, ők nem a saját fajtájukat irtották.
Jé, ez már bekerült a wikipédiába? Félreraktam erről egy cikket a Népszabadságból, de elveszítettem. A márványtáblán furcsa lenne olvasni a nevét, emléktáblán egy tömeggyilkos...
"A vajdasági mészárlások kutatása során különböző, más irányú tanúvallomások töredékeiből állt össze az, amit jelenleg tudunk Matuska végzetéről. 1945 elején Csantavéren tűnt fel, ahol zavaros politizálásba kezdett. Egy vasárnap a templomból kijövő tömegnek tartott „nacionalista ízű szónoklatot”. Másnap a partizánok elfogták, és Újvidékre hurcolták. Nagybátyja szerint egy szabadkai tömegsírba temették."
(Körülbelül az egy hasznos dolog volt, amit ezek a piszkos disznók tettek)
"Bizonyosan tudjuk, hogy ítélete végrehajtása alatt 17 napot büntetés-félbeszakításon töltött, amikor is katonai célok érdekében hagyta el a fegyházat, kísérettel, majd kísérettel is érkezett vissza."
Matuska családjáról nem találtam semmit, de előkerült egy érdekes adat körülbelül 10-15 évvel ezelőtt a vajdasági mészárlások korából. Matuska Csantavéren született, oda ment vissza a háború után. Az ezredfordulón már szabadabban lehetett kutatni a tömeggyilkosságokat, és néhány előkerült tanúvallomás szerint ott ölték meg a partizánok, mert előző nap zavaros politikai szónoklatot tartott a templomból kijövő embereknek.
