a korrekt telesitmény elvű szelekciós mechanizmus hiánya viszont nem helyettesíthető pénz bepumpálással ... vagyis ha nem tudod hatékonyan szétválasztani az aranyat meg a meddőt ,mert szar a szelekciós technológia ... költheted a pénzed arra hogy mégtöbb ércet pumpálj a rendszerbe...
a kutatói szelekciónál pl jó lenne ha egyáltalán megjelenne az arany a mosoda a végén
és nem kéne utólag aranyozni
, pl nem azzal oldaná meg az akadémia az alkalmazott kutatás reformját , hogy kioszt 3 akadémiai szabadalmi nivü dijjat ,és csak azért nem négyet mert 4 életképes szabadalom az utóbbi években már nincs is összesen se
elragadott az indulat, s ilyenkor elfelejtem megrágni a gondolataim, csak nyelem s nyeletem. Társadalmunk hirarhikusságára való tekintettel, a szépszavaktól is látszik, megkülönböztetjük egymást. S alkalmasint a nem megfelelő hozzáállást )tudásunkhoz (képpest, lenézéssel társítjuk. S valóban van logikája. Hiszen a halandóság szempontjából aki nem tud dolgokat 60-80 éves koráig nem valszinű, pótolja. Ám ha megfordítom s azt állítom, azért e határ s hozzáállás, mert a figyelem automatikusan a hierarhiábavló helyezkedésre irányul, s nem az életben maradásra, s fel örli magát a hogyantegyemben. S mindent a civilizáció használta ember űzte foglalkozásokon keresztül akarunk elérni(ez nem lenne baj hisz tevékenységeinken keresztül is találkozunk, mi több építjük vagy romboljuk a világot, egymást:( ) Tapasztaltam már az illetékest bevittem a logika zsákutcájába, miből azzal vágta ki magát neki van belőle diplomája(oktatási minisztérium), és hasonlók. Halandóként belátom nincs más mint valakivé válni, megszerezni birtokolni, uralni. Tudást meg csak akor birtolhatom, ha nem látom be más tudhatja jobban, s míg különbözök a tevékenységek pénzbeli értékei, addig a tudást birtoklóknak is van miért különbnek (ill. kell, a jobb életkörülményekért, ám így nincs valódi fejlődési tempo, csak kényszeres engedés) tudni magukat A mai otatás (gondolkodási) rendszeren felnövő nemzedék ( a nem kivétel)is, elveszíti énségét, s besrolódik a civilizáció diktálta aitkákba dobozokba, így az ének elkülönülve kűzdenek tudásu által egymással létükért, kényszerítve egymást tudásuk hatalmával.A helyett hogy összefogva rostálnák a tudást, s együtt teremtenénk a világot, milyenre szeretnénk Ilyesmit élek, gondolok, de nincs időm szebbre :) ((isten nincsssss, csak mink képvisljük az értlmet, s ha az emberi értelem is osztott nem csak a megszerzett tudás, ... valami férges, tán az alma volt ... jó-rossz, .. tudóbb-MÉG nem tudó))
a befektetésnek az a tulajdonsága, hogy kockázatos. ugyanakkor elvesztegetett idő nincsen, ha csak pár mondat megmarad a fejében, vagy csak a szemlélet megmarad a fejében, már az is előbbre visz
Egyrészt ennek sem mindig a diák az oka, másrészt az oktatásra is ugyanaz az érvényes szerintem mint a kutatásra. Muszáj egy csomó gyengét is finanszírozni ahhoz, hogy legyen valamennyi jól teljesítő. De ez nem csak itt van így, hanem mondjuk az aranyásásnál is. A meddő kitermelése nélkül nem jutsz az aranyhoz.
Most azokról beszélek, akik beiratkoznak az egyetemre, de sosem végzik el, és akikből egyre több van... ezek nem fognak jobban keresni a nem megszerzett diplomájuk után.
Bocs Sniffi, de számomra ez a magasröptű beszélgetés nem érthető. Én földhözragadt mérnök vagyok, képtelen arra, hogy megértsem az ilyen mondatokat:
"gondolom annak, kik szerint mégis van hasznosabb létező? s ezt az anyagi javak juttatásával fokozhatón kimutatható ne má oszd meg és uralkodj, ..."
Ha fontos, amit mondasz, akkor valami számomra érthető parasztnyelvre próbáld meg lefordítani. (sejtem, hogy mit akarsz mondani, de még olyan homályos, hogy az ellenkezője is lehet...)
Általánosban utáltam a matekot, gimiben szeretem és ment is mert a tanár nagyon jól magyarázott és segített is, volt sikerélmény.
Fősulin viszont egy idegbeteg hülye akart analízist tanítani, rendesen meg is utáltam az egészet.
Ha lenne valami matek egylet féle ahol szivesen foglalkoznak kezdőkkel meg haladókkal, szivesen járnék oda észt tornáztatni.
Csakhogy a matek az tipikusan oylan tárgy amit ha hanyagol az ember akkor egy idő után egy csomó mindent elfelejt, na persze ezt az ember nem hangoztatja.
Két év múlva az érettségi után pl. már senki nem menne át újra tanulás nélkül a matek érettségin.
Pedig a matek egy csodálatos terület, és ad is megfelelő sikerélményt. :)
ha az érdeklődés van(értelmesék), a tudni vágy is van. Kiváncsiságot a bizalom nem helyettesíti(értelmeséknél) Attól még furok faragok én is, de tudni akarom, az elég jólt-e. Hisz a fizika, általonosítja a teret mi van, mit furok faragok, s mi valamelyst vagyok
Vagy ez horgászat? A mai ember tudománya csak csali, az ide tévedő létezőnek? (ismeret terjasztés
Egyébként abba fog belerokkanni a társadalom, hogy egyre több diákot kell "eltartani". A nyugdíjasok száma meg csak nő-nő. (már 0.8 nyugdíjas jut egy keresőre!)
A sok emberke meg mind tanulni akar, és addig nem fizet se tb-t se szja-t se nyugdíjjárulékot...
"Szóval nem látom be, miért kellene a felsőoktatást mindenki számára egyenlően elérhetővé tenni függetlenül attól, hogy szükség van-e rá. Ez felesleges pénzkidobás. Ilyen a világon sehol sincs. "A tudomány oltárán áldozni kell." Még a diáknak is!"
mert ha valaki nem érti meg a világot, nem tudja miert támogassa a tudomány fejlödését sem a kutatások által mik, az elméleteket bizonyítják a világunk jobbátételére. csak elfogadja a hogyant állandóra, megváltoztathatattlannak. s értelmetlennek gondolja, a fejlődés lehetőségét, s annak lmax. támogatását. S ez egy csúnya patt, ami mattá lehet, a civilizációnkra nézve.
szvsz pont azt igyekeztem sugallni hsz-eimben, hogy a szakmunkás nem bunkó, és hogy a dimploma önmagában nem jelent semmit.
Urambocsá' nem értem, hogy miért ne megyeszékhelyeken és a fővárosban kellene lennie az egyetemi szintű oktatásnak. Ilyen végzettséggel úgyis csak a megyeszékhelyeken és a fővárosban szerez az ember állást... Vagy szerinted Csajágaröcsögén is lehet valaki fizikus? Ugye nem.
Fogjuk meg ezt az esélyegyenlőségesdi kérdést más oldalról. Mi cél vezérli ma az embereket a felsőoktatási intézménybe? Az az hit (vagy tévhit), hogy majd kiművelt fővel jobban fog keresni. (Tisztelet a kívételnek, aki okos akar lenni, ~1-2%) Jól keresni pedig lehet vidéken is és szakmunkás végzettséggel is. A lényeg, hogy jó legyél a szakmádban. (ezért hoztam a múltkor az asztalos példát.)
Az esélyegyenlőség egyetlen lényege, hogy az emberek egyenlő eséllyel indulhassanak az életnek, csináljanak bárminemű munkát, ha azt tisztességesen végzik, akkor boldoguljanak belőle. (Ez lehet, hogy erősen szocialista-eszme szagú, de nem a politikai felhangot szeretném, ha kihallanátok belőle...)
Szóval nem látom be, miért kellene a felsőoktatást mindenki számára egyenlően elérhetővé tenni függetlenül attól, hogy szükség van-e rá. Ez felesleges pénzkidobás. Ilyen a világon sehol sincs. "A tudomány oltárán áldozni kell." Még a diáknak is!
Az valóban megkérdőjelezhető, hogy jól szétválogatják-e a jókat és alkalmasakat a rosszaktól. A kreditrendszer hatalmas előnyt jelent azok számára, akik nem tanulnak. Óriási költségeket róva ezzel az állami kasszára. (csak sok-sok év után derül ki, hogy a diákból soha nem lesz diplomás ember.) Ez az ökörség is az esélyegyenlőség nevében lett kitalálva. Fel is higult szépen tőle minden egyetem.
Elegendő megnézni, hogy régi nagy tudósaink/mérnökeink/orvosaink stb honnan valók. Látható, hogy ugyanúgy voltak vidékiek, mint nem. Szóval ez nem érv.
Azt hiszem azonban, hogy ez az egész téma OFF. Szinte már semmiben nem kapcsolódi ka topik témájához, ezért abbahagyom. Ha van valahol ilyen témájú topik... de nem találtam. (bár nem is kerestem igazán)
nem korrekt az érvrendszered , Nincs esélyegyenlõség, és nem is lesz piaci alapon , ez nyilvánvaló
vagyis minden olyan módszer technikai lehetõség ami az esélyegyenlités irányába hat , pláne ha egyébként is elég nyilvánvaló módon teszi... az közösségi érdek .... lehet dumálni személyes motivációk hiányáról meg akármirõl de csak azután hogy az esélyek pl egy szinvonalas képzésre mindenkinek adottak ... utána már csak tényleg a személyes motiváltságon múlhat
szerintem nem pallérozott diplomásokról és/vagy 'bunkó' szakmunkásokról szól a képzés sokkal inkább arról hogy eléri e valaki a képzési rendszerben azt a szintet ami saját képeségeinek teljes kibontakoztatását jelentheti , segit e neki a rendszer ha tehetséges és megfosztja e a lehetõségektõl ha nem teljesit ? Egy okt rendszer akkor hatékony ha a szemetet kiszórja közben a tehetséget meg tolja elõre ... a magyar rendszer egyikre sem képes
ha 'csak' max melós szintre képes valaki ok , a gond az ha melós szintre képzik... de közben akár mérnök is lehetne ... ha lenne rá lehetõsége esélye de nincs neki . Ugyanez forditva is igaz ... ha idiótából diplomást , értelmiségit netán sznob elitet farag a rendszer úgy hogy erre a tökfejet csak anyagi lehetõségei determinálják erre a szellemiek nem , akkor ott a diplomás szintû képzés sem funkcionál ... ezmeg pótcselekvés
Nem kötözködnék, de már késő, … Az „ajándékot” szód nekem kicsit misztikus Nem jótudomány, a kirívó tudás. Csak ha cél a terjedése, átlagosítása, hogy legyen továbbbbb.Hisz csak azt lehet maghaladni mi „elavult” (tudott)
gyakran tűnik úgy, mintha visszafele haladnánk, de ez csak azért van, mert nem emlékszünk a tegnapra. az emberi történelem sosem a tudomány diadala volt, hanem a tudomány elkeseredett harca a túlerőben levő misztikus/vallásos/tradicionális gondolkodásmód ellen. az emberiség mindig vonakodva fogadta el a számára hasznos ajándékot a tudománytól.
Sokkal inkább meg tudok becsülni például egy jó esztergályost, mint egy átlagos íróasztal mögött tespedő gépészmérnököt
Az mind semmi. Valamelyik nap plakátragasztókat láttam. Egy jó magasan lévő óriási táblára ragasztottak óriásplakátot. De nem ám helikopterről, vagy kosaras daruról. A földön állva vékony csíkokat nyújtottak fel hosszú rűd végén, majd a hoszú rúd végével szépen rásímították a csíkot képpel lefelé. Miután fönnt volt, ügyes mozdulatokkal szépen átfordították, és voila, a képcsík a helyén volt. Ezekből a csíkokból állt össze úgy az óriásplakát, hogy egyáltalán nem látszik, hogy nem egy darabból van. Ördöngős fickók voltak, én például őket kifejezetten irigylem.
Az élet végesnek tudása (halandóság) tényleg, nem azért van mart céljaink, nem rólunk, csak magunkról szólnak, s egymás ellen folyik az élet valójában? S így fontosabbá válik a valamim, mim az életem, hisz a fölött nem rendelkezem azt a biológia, nem a tudásom a biológiáról teszi. S az elváltozásokat a tudomány kimutatja, csak a magyarázat hibás. Ok okozat van, de nem az idő hanam az egymásnak feszülés amortizál.
CSAk 1 példa, logika, na meg gondolom az oktatás rendszer, irányultsága Nem akarok offolni, de a hozzáértő milyen %-ot számol a megújuló energia források hatásfokán, ha a másik meg véges, milyen gazdaságosság, a pénzé vagy a civilizációnké Egy civilizáció megbukhat a befektetőkőn? Nem hiszem el! Mikor tanulunk meg együtt élni a világgal , s nem csak vérit szívni, mint egymásét? Ebben az irányban,soha.
Bocsi azt értettem a egyéni tudáson keresztül, a társadalmi morrálról, fejlődésről van a szó, nem a címek megszerzéséről. A tudásról mi által nem vita tárgy a fejlesztés iránya, ….stb. Tanulásról meg , ha szülőként szeretnéd tudni mit elhanyagoltál, mindig van mit tanulni a világban, különösen ha tudatlanságom elismerem van mivel töltsem napjaim. Hát ahova eljuthatok azok legfeljebb ismeret terjesztő előadások, amitől csak tájékozatlanságom feszítése nő. Nem hiszem hogy becsület, vagy hierarhia kérdése, a munka , a dolgozó, a tanuló,a létező. szerintem ez mind csak tudás.
