Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A Lelkisbe csak külön arra a topikra reggelt nickkel lehet írni!
A Lelkisben levő hozzászólások nem idézhetők és nem linkelhetők!
(Regina)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
Most a bíróság ha muszáj, akkor megbecsüli a valós jövedelmet és az alapján tilt, a kötelezett jövedelmének 15-25%-a erejéig, és nincs felső határ.
Volt is emiatt rábaszás: papíron minimálbért kereső és az alapján perkázó faszi kirakta a facebookjára a karib-tengeri nyaralása képeit, erre fel lett kicsit kérdezve, hogy ugyan már, ezt minimálbérből hogy? Aztán kicsit több lett a tartásdíj..
(1) A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
(2) A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
(3) A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
Hagyd már a sirámaidat, Robo: milyen kapcsolati tapasztalatok alapján mondasz ilyeneket? Már bocsáss meg, de ebben a témában te vagy a legkevésbé illetékes véleményt mondani:-)
Volt itt korábban hír, hogy az elvált apának az ikerfiai után 150-150 ezer forint tartásdíjat kell fizetni, miközben a nyugdíja 350 ezer.
A gyerek nevelési költségeibe nincs benne a 200 ezer forintos IPhone 6 meg az ötvenezres farmernadrág.
Tökéletesen egyetértek. Az ilyen apa ne legyen nyúl: csapjon az asztalra. Egyébként el nem tudom képzelni, hogy lehet ilyet "technikailag" keresztülvinni. A törvény világosan beszél: a tartásdíj maximuma a kötelezett jövedelmének 50%-a lehet. Itt valami hibádzik.
nem tudtak alkalmazkodni a nők változásához: ahhoz, hogy a férjével azonos módon munkaviszonyban álló, kereső feleség jogosan várja el, hogy a háztartás összes terhei ne egyedül rá háruljanak, hogy a férj is elvállalja a maga részét a "második műszakból".
Aha. Persze ez elég ok az alkoholizmusra, félrekúrásra, durvaságra. Aki eltartott nőt akar, az ma is találhat szép számmal, lévén, túlkínálat van aranyásókból, meg főállású anya wannabe-ből. Szóval egy konformista férfi minek állna össze olyan nővel, aki nem konformista?
Sokkal inkább a férj elhanyagolása, a nemi szerepek erőltetése, a túlzó elvárások mellé a gyerekkel kapcsolatos problémák nyakába zúdítása, az állandó lelki terror, érzelmi zsarolás, kiszolgáltatottságérzet, kapcsolaton belüli elmagányosodás vezethet ilyen végkifejlethez. Ebben pedig vastagon benne van a nő felelőssége. Mert milyen jogon is akarna csak mindig kapni, kapni, és még a legalapvetőbb empátiát vagy viszonzást sem mutatni annak irányába, akitől folyton kap?
ez felelősségeket és kötöttségeket jelent: pl. nem gazdálkodhatnak ugyanúgy a jövedelmükkel, ahogyan egyedülálló korukban, ugyanez igaz a szabadidejükre is
Aha, de a nők igen, ugye? Mert feminizmus van. Micsoda elnyomás arról beszélni, hogy az anyuka ne a barátnőivel lógjon, hanem a gyerekével foglalkozzon, ne igya magát tajtrészegre bulikban, ne fetrengjen idegen férfiakkal, ha házas, ne ba..a el az összes pénzét ruhákra, meg csecsbecsékre, hanem igenis járuljon hozzá a gyereknevelés anyagi feltételeinek biztosításához, mert az ma már NEM egyedül az apa dolga.
Nincs "hipergám ösztön". Vannak jellemtelen, primitív - és jellemes, nem primitív emberek. A jellemtelen primitív számítgat, dekázik, játszmázik, helyezkedik - az ellentéte kapcsolatot keres és megéli.
Szolgalelkek mindig is voltak, vannak és lesznek is.
A nőnek? Nézd, Robo: ahol ez akár a nőnek, akár a férfinek eszébe jut (vagyis: ha a kapcsolatuk minőségén bármit változtat az "én keresek többet - te keresel többet"), ott már eleve baj van - ami csak súlyosbodni fog.
Nem, kedves-jó lovag. Ez az ős-szterotípiátok alapjában téves. A mai nők már nem a tegnapiak vagy kétszáz évvel ezelőttiek. Aki "felnézni" akar, az egy adott karakter: a meghunyászkodó, a szolgalélek, a csökkent önértékelésű. A "normális" nő sem felnézni, sem lenézni nem akar a partnerére: azonos magasságból a szemébe akar nézni.
Nos, ha egy férfi, aki a házasság folyamán lesz alkoholista, félrekúrós vagy durva, akkor ott a feleség hibátlan, és hófehér, mint a nászéj előtt a szűzi lepedő?
Hagyjuk a hasonlatokat, de az esetek többségében igenis hibátlan. Sajnos, nagyon magas azoknak a - főként "egyszerűbb" - férfiaknak a száma, akik nem tudtak alkalmazkodni a nők változásához: ahhoz, hogy a férjével azonos módon munkaviszonyban álló, kereső feleség jogosan várja el, hogy a háztartás összes terhei ne egyedül rá háruljanak, hogy a férj is elvállalja a maga részét a "második műszakból". Az otthon máig körülugrált, kiszolgált fiúgyerekek majd férfiak nagyon nehezen tudják megemészteni ezt és mentalitást változtatni. Ez csak egy a látszólag banális okok közül.
Nem kevesen vannak aztán olyanok is, akik csak a házasságkötés után, az együttélés során szembesülnek azzal, hogy ez felelősségeket és kötöttségeket jelent: pl. nem gazdálkodhatnak ugyanúgy a jövedelmükkel, ahogyan egyedülálló korukban, ugyanez igaz a szabadidejükre is (amit már nem lehet korlátozatlanul a hobbikra és haverokra fordítani), ill. sokan döbbennek rá arra, hogy az idegeiket kemény próbára teszi a (vállalt, közös) gyerek/gyerekek zaja, nyüzsgése, figyelem-igénye
Ezek közül a férjek közül egy idő után sokan keresnek kapaszkodót az alkoholizmusban, a külső kapcsolatok keresésében, vagy válnak akár bántalmazókká is.
Mi lenne, ha a férfiak is elkezdenék lenézni azokat a balekokat, akik ingyenélő nőt tartanak, ésmég meg is magyarázzák? Én például már el is kezdtem. :DD
A nőknek" (ilyenek nincsenek), erre nincs igényük.
Aha. A "barátnők rögtönítélő bírósága" is ismeretlen fogalom, ugye? Tudod mekkora alázás egy nőnek a barátnőtől ezt hallani, hogy "kivel álltál te össze"?
Csak az eleve önleértékelő szolgalelkeknek van.
Nem csak az önleértékelő szolgalélek nő akar büszke lenni a párjára.
Nem igaz tehát, hogy "a jól kereső is hipergám" - elsősorban a "hipergámia" nem létezése miatt, másodsorban pedig egy nő (de a férfi is) azért keres jól, mert megfelelő intelligencia tette alkalmassá arra, hogy magas szinten képezze magát.
Dehogynem igaz.
Ebben az esetben pedig saját ambíciókkal bíró ember, aki értelemszerűen a személyes teljesítményére büszke, vagyis idegen tőle mindenféle "felnézési"(?!!) igény.
Igen, a személyes teljesítményére is büszke, ezért szégyen neki a barátnők rögtönítélő bírósága által kinyilatkoztatott "ilyennel álltál össze? nem találtál jobbat?" ítélet, ami megfellebbezhetetlen.
Jól kereső (de akárhogyan is kereső: normális) férfinek pedig - és ebben igazad van - eszébe sem jut kérdést vcsinálni abból, mennyit keres a társa.
A nőknek igénye, hogy felnézzenek a férfira mellettük
"A nőknek" (ilyenek nincsenek), erre nincs igényük. Csak az eleve önleértékelő szolgalelkeknek van.Nem igaz tehát, hogy "a jól kereső is hipergám" - elsősorban a "hipergámia" nem létezése miatt, másodsorban pedig egy nő (de a férfi is) azért keres jól, mert megfelelő intelligencia tette alkalmassá arra, hogy magas szinten képezze magát. Ebben az esetben pedig saját ambíciókkal bíró ember, aki értelemszerűen a személyes teljesítményére büszke, vagyis idegen tőle mindenféle "felnézési"(?!!) igény.
Jól kereső (de akárhogyan is kereső: normális) férfinek pedig - és ebben igazad van - eszébe sem jut kérdést vcsinálni abból, mennyit keres a társa.
A nőknek igénye, hogy felnézzenek a férfira mellettük, a férfiaknak ilyen igényük nincs.
Ergo a jól kereső nő is hipergám, neki olyan férfi kell, aki nála is többet keres, vagy esetleg más miatt felnézhet rá, gondolok itt hírnévre, pozícióra, ilyesmire.
A jól kereső férfi meg jól akarja érezni magát egy nő mellett, leszarja hogy mennyit keres.
Aha. Boncolgassuk ezt egy kicsit. Az ok: alkoholizmus, félrekúrás, durvaság.
Nos, ha egy férfi, aki a házasság folyamán lesz alkoholista, félrekúrós vagy durva, akkor ott a feleség hibátlan, és hófehér, mint a nászéj előtt a szűzi lepedő?
"az még véletlenül se lehet, hogy fifti-fifti alapon, ahogy a házassághoz is két fél kell"
Úgy tudom, hogy amíg nem létezett a 'no fault divorce' intézménye, kb. fele-fele arányban kezdeményezték a válásokat nők és férfiak. Amint viszont nem kellett bizonyítani, hogy kinek a hibájából történik a válás, hirtelen megnőtt a nők által beadott válások száma...
"talán mégse a magad személyes tapasztalatából kéne kiindulni, gondolom robo haverodnak is volt valami negatív tapasztalata a nőkkel, attól lett ennyire nőellenes"
Nézd őket mindig átlagban, akkor pont kiadnak egy normális embert ;-)))
Volt itt korábban hír, hogy az elvált apának az ikerfiai után 150-150 ezer forint tartásdíjat kell fizetni, miközben a nyugdíja 350 ezer.
A gyerek nevelési költségeibe nincs benne a 200 ezer forintos IPhone 6 meg az ötvenezres farmernadrág.
Más. Te azt írtad, hogyha elvált, akkor kaparjon. Nos, az eléggé fásulttá tudja tenni az embert, ha kapar, mint az állat, amit összekapar, az megy tartásdíjba és neki meg marad annyi, amennyit részmunkával is megkereshetett.
a házasságok felbomlásához nagy többségben a férfi szolgáltatja az okot
az még véletlenül se lehet, hogy fifti-fifti alapon, ahogy a házassághoz is két fél kell
vagy esetleg túl fiatalon házasodtak, és közben változtak az igények
vagy csak egyszerűen kiszerettek egymásból
vagy számtalan más variáció
talán mégse a magad személyes tapasztalatából kéne kiindulni, gondolom robo haverodnak is volt valami negatív tapasztalata a nőkkel, attól lett ennyire nőellenes
Akkor annak mi a lótúróé kell a tartásdíj, hmm? A saját jövedelme is átlag feletti, abból lazán tudna gyereket nevelni.
Másfelől meg, akár a gyakorikérdéses példáidat nézzük, bizony, az ilyen férfiak mellett általában munkától nem sokat akaró, kitartott feleség van. Szóval még csak arról sincs szó, hogy bármit hozzátett volna a 'közöshöz'. Egyáltalán egy jól kereső, karrierista férfinek minek kéne jól kereső nő? Illetve, fordítva is igaz. A stabil egzisztenciával rendelkező, magas státuszú nők lényegesen kevésbé hipergamok. Nyilván más szempontokat értékelnek a partnerben, mint azt, hogy jól keres, hiszen ők maguk is jól keresnek, tehát, ebben a partnertulajdonságban számukra már semmi plusz nincs egyik fél részéről sem.
Ezért mondom, hogy tök irracionális az egész szabályozás, mert nem a valóságra épül, hanem egy szép elméletre, hogy mindkét fél ugyanannyit keres.
Ilyen szabályozás esetén a váló férfiaknak méginkább szembe kellene nézniük a felelősségeikkel, hiszen a házasságok felbomlásához nagy többségben a férfi szolgáltatja az okot.
Miért kellene mindig a "hipergámia" felől megközelíteni a dolgokat? Egy bankszakmában dolgozó szakember felesége nem lehet ügyvéd vagy orvos? Vagy közgazdász: maga is banki szakember? Kb. ugyanolyan fizetéssel? Egy biztos: az elvált apának akkor is hozzá kell járulnia a gyerekei nevelési költségeihez. És az utcasöprőnek is.
Azt hiszem, legfőbb ok az, hogy a válás alapvetően a nőknek kedvez. Amíg nem létezett a "no fault divorce" intézménye, azaz a váláshoz komoly (és valós) ok kellett, jóval kevesebb volt a válás és közel hasonló arányban kezdeményezték nők és férfiak. Nyilván nem segít a helyzeten az a nevelés és propaganda, ami elhiteti a nőkkel, hogy ők mind kis hercegnők, akiknek mindenből megérdemlik a legjobbat, és ha bármi probléma van, legjobb lelépni (főleg, hogy sokszor csak nyernek a házasság felrúgásával).
A házasság sok szempontból egy nagyon komoly szerződés, évtizedekre jelenthet elkötelezettséget a gyerekek révén, ezért aki csak úgy felrúgja a szerződést, az viselje is a következményeket. Úgy lenne igazságos, hogy váláskor közösen döntenek a gyermek (és ezzel együtt a ház/lakás) további sorsáról, de ha az egyik fél hibájából mondják ki a válást, akkor a másik dönt. Aki pedig 'no fault' alapon rúgja fel a kapcsolatot, az mehessen, nem kényszeríthető maradásra, de az ilyen automatikusan a másiknak adja a döntés jogát. Egyből a felére esne vissza a válások száma, ha nem lehetne vinni a férfi vagyonát is a gyerekekkel együtt...
