Nemzeti jelképeknek nevezhetjük azokat a szimbólumokat, melyek csak egy bizonyos állami közösségre jellemzőek. „Nemzet” alatt ebben az esetben tehát az államnemzetet értjük, nem vitatva el az említett konglomerátum részeinek autonómiához, önálló jelképek használatához való jogát. Az 1868:44. tc. szavaival: „Magyarország összes honpolgárai …politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja”.
Mint tudjuk a jelenleg tanított történelem nem mindig fedi a valóságot, sőt többször eléggé ellentmondásos is! Ha egy kicsit jobban odafigyeltél volna a történelem órán, akkor nem osztod meg velünk az alábbi szöveget. Sok hiba van benne, de mégis csak egyre hívom fel szíves figyelmedet:
I. (Szent) László királyunk 1046. június 27-én született a lengyel királyi udvarban. 1077. tavaszától 1095. július 29-én, Nyitrán bekövetkezett haláláig Magyarország Királya Isten Akaratából. Az Ingeram Codex megőrizte számunkra címerét és hogy bizonyos legyen, még latinul is fölé írták. Íme:
És ráadásul, nem is ez a legkorábbi "hivatalos" kettőskereszt ábrázolásunk!
(Gondolom a forrásaimat nem kell megneveznem, hiszen minden történelem tankönyvben megtalálhatók a fenti tények.)
Keresztrefeszítési jelenet a chinoni Szent Mexme-kolostorból a XI. század közepéről. A nap és a hold jelképe állítólag Mithrász és Szabáziosz kultuszából került be a keresztény ikonográfiába.
Köszönöm, de mint visszanézve látom, éppenhogy igazolásul hoztam föl, mint létező előfordulást mociga olvtársnak. Szobornok olvtársnak pedig igaza van a "d"-vel, tudniillik az a -da, -de helyképző rövidüléséből jön/tt létre.
"Kerecsend" nem szösz, hanem telepulés Heves megyében, Eger mellett. Eredeti neve Kerecseny, ami azt bizonyitja, hogy solymásztelepulés volt, 1261-es oklevélben szerepel elöször. Hatalmas erdöség vette körl, mely összefuggésben volt a Mátrával és a Bukkel. Az egri puspokség birtoka volt.
A kurultaj weblapjáról:
Tiszteltgb, 2009, Augusztus 15 - 22:30
Tisztelt Kurultáj! Valamiféle kapcsolat az őseink meg a kurdok között biztosan volt. A munkam során találkoztam kurd hentesekkel, s a megtanult szavak, meg kifejezés között megdöbbentő dolgot fedeztem fel. Egybeeséseket fedeztem fel. Mind a forma, mind a tartalom tökéletesen megegyezik. Ilyenek: baran - bárány, galad - rossz, sza - száz. A számrendszerük nekik is tizes rendszer szerint leledzik, s nem tucatban, mint pl. az angol, vagy a német. A nemzeti lobogójuk színe ugyanolyan piros - fehér - zöld, mint a miénk. Kérem vizsgálják meg, s a többi zászlóval együtt ezt is a felső sorba kellene tenni pl. az iránival együtt. Üdvözlettel: Borotai György
A kurd zászló:
Egy kurd könyvkiadó véleménye a magyar név eredetéről:
"TextNivis: I am a hungarian, but we call ourselves magyar. Please tell me, what is the meaning of the word madyar.I saw it on more Iranian webpages, also with arabic letters. Is it an ethnical name? Has it connection with medes?
Thank you for your answer in advance."
"Thank you for your letter!
I would like to answer your question in two chapters:
Firstly: about the tradition of to call a nation or people in two or more different names.
Such as:
Japan (Nipon) Finland (Soumi) German (Deutsch) Holland (Dutch) Hungary (Magar) Kurd (Kurmanj), etc, etc,
Obviously some people (nations) of the world or countries has two names.
One of the names is unusual because it is the old (historical) name of the nation. Or it is the name which is the neighbours use to call the people in a different (this) name. For instance we call us Kurmanjs but our neighbours call us for Kurds.
Secondly: This is my opinion that Hungarians (Magars) speaking an UralÁltay Language but they are originaly from the historical Mesoptamia and they are Indo-European.
The name of Magar (or Madgar) is from the Magi (Medes) extraction.
One can maybe don't find many direct explanations or theories in this topic, but I believe that if you seek you can find a ground about this hypotes.
Köszönöm szépen és örülök, hogy korábbi bejegyzéseidtől eltérően most már elismerted, hogy a nemzeti színek ősiek. Reményt adtál arra, hogy van célja a párbeszédnek. Ezért érdemes volt rugózni ezen az ügyön.
A Magyar Szent Koronán a drágakő rögzítések felső lezárói virágjai négy szirommal, piros-fehér-zöld-fehér színben készültek.(zománc) Ebből egy db még eredeti. (Ezt eredetileg Csomor Lajos úrnál találtam meg.)
A későbbi pótlások másmilyenek.
A Képes Krónika díszítése tele van piros-fehér-zöld színekkel, igen gyakran tulipán formában, sőt !...sőt ! : tessenek megkapaszkodni: egyik dísz egy piros-fehér-zöld zászló.