Az MSZP-SZDSZ kormány hatalomrakerülése után első dolga volt, hogy módosítsa a Büntetőtörvénykönyvet, minél szabadabbá téve a kábítószerek terjesztését és fogyasztását.
A törvénymódosítás lehetővé tette, hogy akár 21 éves kábítószerkereskedők fiatalokat az iskolában úgy szoktassanak rá kábítószerre, hogy a törvény szerint lehetetlen megbüntetésük.
Többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, mivel alkotmányellenesnek tartják azt, hogy gyermekeiket büntetlenül szoktathassák rá a kábítószerre lelkiismeretlen kábítószerkereskedők.
Az Alkotmánybíróság előzetes hírek szerint dec. 11-én hirdet ítéletet, és várhatóan több ponton alkotmányellenességet állapít meg.
Azt nem tudom tudjátok-e, hogy manapság egy átlagos középiskolás könnyebben jut fűhöz, mint alkoholhoz és ezen semmilyen drogtörvény nem változtat. A törvénynek egész egyszerűen nincs visszatartó ereje, bizonyítják ezt a nemzetközi statisztikák is, pl. Franciaországban, Angliában, Írországban (stb) sokkal többen füveznek mint Hollandiában.
Szerintem is alkotmányellennes a drogtörvény, mégpedig azért mert egyrészt korlátozni kíván az egyik legalapvetőbb szabadságjogomban, hogy szabadon eldönthessem azt hogy milyen szertől akarok szédülni, másrészt indokolatlanul csinál bűnözőket olyan fiatalokból akik messze nem ártanak annyit maguknak egy füves cigivel, mint az apjuk, aki részegen megy haza a kocsmából.
Éppen David Nutt professzor, a brit kormány volt kábítószerügyi főtanácsadókja modta azt legutóbb hogy ha mind az egyénre és mind a társadalomra mért hatások szempontjából nézzük, az alkohol a legkárosabb az összes legális és illegális drogok közül, beleértve a heroint is.
Hende Csabinak és alkotmánybíráknak sikerült kellemetlen helyzetbe hozniuk. Remélem Csabinak és öreg barátainak vannak gyerekei, akik lesznek olyan kíváncsiak hogy szembeszállva szüleik szigorával jól betépjenek amikoris Kovács tizedes a történet egyetlen pozitív szereplője fülön csípi őket és egy hosszadalmas és megalázó procedúra veszi kezdetét...
Hasonló jókivánságaim még maguknak a kedves vélt szülőknek is. Cigányasszonyok kedvelt mondásával élve a rák egye ki a belüket. Hulljon ki a hajuk és nőjjőn bibircsók a szemgödrükbe!
Az Alkotmánybíróság drogdöntése "se jogilag, se szakmailag nem üti meg azt a mércét, amit egy alkotmánybíróságtól elvárhatunk" - mondja az Indexnek adott interjújában Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke. A jogvédő szervezet Gyurcsány Ferencnek írt levelében azt javasolja, hogy a személyes használatra történő megszerzést és tartást legalább a kannabisz-származékok esetében vegyék ki a büntetőjogból.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntése után a Társaság a Szabadságjogokért kemény hangú közleményben fejezte ki megdöbbenését.
Először is azt kell tisztán látni, hogy soha egyetlen alkotmánybíróság nem tett még olyat, mint most a magyar. Korábban is volt arra példa, hogy élve a negatív jogalkotáshoz fűződő jogával, az AB kiirtott a Btk.-ból bűncselekményeket vagy büntetéseket; például akkor, amikor eltörölte a halálbüntetést, vagy amikor a hatóság megsértése című pártállami Btk.-szakaszt helyezte hatályon kívül. Ezekben az esetekben az volt a közös, hogy szűkítették azoknak az embereknek a körét, akiket meg lehet büntetni. Ezt az AB megteheti, mivel hatásköre a büntetőjoggal kapcsolatban arra terjed ki, hogy az alkotmányos büntetőjog korlátait meghatározza. Azt mondhatja, hogy ez vagy az a büntetés alkotmányellenes, mert nem megy át a szükségesség és arányosság tesztjén, vagyis túlmegy azon, hogy a büntetőjog ultima ratio, tehát csak a végső esetben alkalmazható.
Itt viszont pontosan ennek ellenkezőjét tette azzal, hogy megszüntetett egy büntethetőséget kizáró okot, vagyis megsemmisítette az elterelés lehetőségét a közös fogyasztóknál. Egyik napról a másikra bővítette azoknak a körét, akiket meg lehet büntetni. Bihari Mihály és Kukorelli István, szokatlanul kemény hangú különvéleményükben, éppen ezt látták a legproblematikusabbanak, az Alkotmánybíróságnak ugyanis erre nem terjed ki a hatásköre. Ha az AB azt érzékelte volna, hogy a közös fogyasztás fogalma bizonytalan, és ez jogbizonytalanságot okoz, annyit tehetett volna, hogy ésszerű határidőt ad a törvényhozónak a kijavítására. De szerintem még ekkor sem mondhatta volna, hogy ha nem javítjátok ki addig, akkor hatályon kívül helyeződnek.
Apróságnak tűnhet, de a jogbiztonsággal összefügg, hogy a Magyar Közlöny, mely tartalmazza ezt a határozatot, ugyan hétfői, december 13-ai dátummal, de szerdán jelent meg. Volt tehát két nap, amikor még nem lehetett kapni, pedig az AB döntése már kihirdetéssel érvénybe lépett. Szerintem ez így nincs rendben, ugyanis a szabály az, hogy a jogszabályok attól kezdve hatályosak, hogy megjelentek a Magyar Közlönyben, az AB viszont határozata kihirdetésével léptette életbe a szabályokat.
Az Alkotmánybíróság a közös fogyasztás fogalmát homályosnak találta.
Ehhez az egészhez azt kell tudni, hogy a magyar jogrendszerbe az elterelést 1993-ban az Antall-kormány vezette be, kimondva, hogy nagyobb érdek fűződik a fogyasztók egészségügyi rendszerbe irányításához, mint megbüntetéséhez. Az Orbán-kormány 1999-ben ezt módosította, és csak a függőknek tette lehetővé az elterelést. Ezután pedig a Medgyessy-kormány 2003-ban azt mondta, hogy ez hülyeség, térjünk vissza ahhoz, hogy mindenki mehessen elterelésbe.
A közös fogyasztás kategóriáját azért hozták létre, mert sem a 93-as, sem a 99-es törvény nem adott választ arra, mi van azokkal, akik fogyasztók, semmi dílerkedéssel kapcsolatos dolgot nem csinálnak, de az egyes szerekhez kapcsolódó fogyasztási szokások okán értelemszerűen átadási magatartást valósítanak meg. Például körbeadnak egy dzsointot - ne feledjük, hogy a legtöbb eljárás nálunk évek óta fű miatt indul. Erre próbálta létrehozni a törvényalkotó a közös fogyasztás során történő átadás kategóriáját. Szerintünk viszonylag jó leképezése volt a gyakorlatban tömegesen előforduló eseteknek.
Na most erre azt mondta az AB, hogy bizonytalan jogfogalom, és megsemmisítette a paragrafusokat, amelyekben szerepelt. Szerintem a problémát viszonylag egyszerűen meg lehet oldani, akár egy definícióval. Ezért egyszerűen példátlan, hogy a jogbiztonságra hivatkozva azonnali hatállyal megsemmisítették.
Az idevágó fejtegetések közt van egy mondat: "az sem világos, hány személy lehet részese egy olyan cselekménynek, amelyhez kapcsolódóan elterelési lehetőséget biztosít a törvény". Jól értem, az alkotmánybírákat az a kérdés aggasztja, hogy hányan szívhatnak egy dzsointot?
Igen. Nem vették a fáradságot, hogy megnézzék, az egyes szereknél a gyakorlatban hogyan is néz ki ez a kábítószerdolog.
De egyáltalán nem voltak képesek differenciált megközelítésre. Amikor kábítószer-fogyasztóra gondoltak, egy terminális állapotban lévő heroin-junky lebegett a szemük előtt, aki beszerzési bűnöző, aki olyan mentális és fizikai állapotba tud kerülni, amivel kárt okoz magának és veszélyezteti embertársai biztonságát. A fogyasztók döntő többségét kitevő alkalmi vagy rendszeres szociális, rekreációs használókkal - vagy nevezzük őket bárhogyan - egyszerűen nem tudnak mit kezdeni.
A különféle drogokkal sem.
Ennek a határozatnak a döntő többségét olyan ember írta, aki az egységes kábítószerszemlélet híve. Ez egy évtizedek óta meghaladott felfogás.
A WHO 1998-ban azt bírta mondani, elegendő tudományos bizonyíték gyűlt össze annak kijelentéséhez, hogy a marihuánánál elvonási tünetek nem léteznek, vagy sokkal kisebbek, mint az alkoholnál. Nem valamiféle droglegalizációs szervezet álláspontját kellett volna magukévá tenniük az alkotmánybíráknak, hanem egyszerűen tájékozódniuk kellett volna a témában. Állítom, nincs ma Magyarországon olyan komoly, drogügyben jártas szakember, aki egyetértene azzal, amire ez a határozat épül: hogy minden tiltott drog ugyanolyan veszélyes.
Nem mintha rajonganék a lábjegyzetetekért, de azért furcsa, hogy egyszer sem hivatkoznak semmiféle tapasztalati anyagra.
Ha megnézzük az eutanázia-döntést, mely ugyanennek az Alkotmánybíróságnak egy 2003-as határozata, akkor azt látjuk, hogy az hemzseg a hivatkozásoktól, külföldi ítéletektől, magyar és nemzetközi szakirodalmi példáktól. Ez a száz oldalas határozat - Kukorelli István különvéleményét leszámítva - viszont úgy néz ki, mintha valami szűz területen kellett volna dönteni, amit se Magyarországon, se nemzetközi szinten nem kutatnak. Az rendben van, hogy ők a jog magasságából ítélnek meg társadalompolitikai kérdéseket, ez a feladatuk. De az elképesztő, hogy száz oldalt írjanak anélkül, hogy megkísérelnék megérteni ha nem is a probléma gyökereit, de legalább a magyarországi megjelenését.
Leírják például, hogy megkeresték az igazságügyi és az egészségügyi minisztériumot. Ez szép tőlük, a gond csak az, hogy Magyarországon a drogkérdés 1999. óta a Gyermek- ifjúsági és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik. Szeptemberben levelet írtunk Gábor Edina kábítószerügyi helyettes államtitkárnak, megismertetné-e velünk, mit válaszolt az AB esetleges megkeresésére. Azt a tájékoztatást kaptuk tőle, hogy az Alkotmánybíróság őt és hivatalát nem kereste meg. Ez egyszerűen nonszensz! Az AB nem érezte szükségét annak, hogy legalább egy átirat szintjén megkérdezze, mégis, mi ez az egész kábítószerdolog itt Magyarországon, hány embert érint stb.
Arra sem vették a fáradságot, hogy a statisztikákat megnézzék. A határozat azt sugallja - mint Kukorelli István le is írja -, hogy a drogkérdés Magyarországon csak egy szűk, deviáns réteget érint. Ha megnézték volna a 2003-as statisztikát, akkor látták volna, hogy a 18-65 éves népességben 6,4 százalék volt az illegális drogot használók aránya. Ez nem egy szűk kisebbség!
De hadd mondjak további példákat. Az elterelés egyes paragrafusait nemcsak a jogbizonytalanságra hivatkozva semmisítették meg, hanem nemzetközi szerződésekbe ütközőnek is találták. Felsorolják ugyan az egyes országok főbb szabályozási megoldásait, de arról szemérmesen hallgatnak, hogy ezeknek az országoknak, melyek az esetek többségében ugyanúgy aláírói ezeknek a nemzetközi egyezményeknek, mégis van valami módszerük arra, hogy a fogyasztót ne büntessék.
Ugyanez a helyzet a német alkotmánybíróság döntésével. A többségi határozat többször is idézi a német kannabisz-döntést, mert azt gondolják, legfontosabb következtetése az, hogy nem alkotmányellenes a kannabiszfogyasztók büntetése Németországban. Ez azonban csak szerintük van így. Valójában - mint azt Kukorelli le is írja - a döntés legfontosabb mondata úgy hangzik, azért nem alkotmányellenes, mert a jogalkotó megteremtette annak lehetőségét, hogy a jogalkalmazó ne büntesse őket.
Kukorelli szerint nyugodtan a bíróságokra lehetett volna hagyni az együttes fogyasztás fogalmának értelmezését.
Vagy meg lehetett volna nézni, hogy az elmúlt másfél évben a bíróságoknak hogyan sikerült alkalmazniuk. De ezt sem tették meg. Megnézhették volna, hány olyan ügy volt, amikor a "közös fogyasztás" kategóriáját értelmezni kellett, és hogy a bíróságok meg tudnak-e ezzel birkózni.
A közös fogyasztás nem azért került be a törvénybe, hogy a dílerek kibújhassanak a felelősség alól, mint Hende Csaba vagy Dávid Ibolya mondja, hanem azért, hogy fogyasztási cselekményt megvalósító emberekre ne kelljen dílerkedésre vonatkozó szabályokat ráhúzni. Az AB-nek meg kellett volna vizsgálnia, tud-e ezzel élni a jogalkalmazó.
Az Alkotmánybíróság néhol érthetetlenebb, mint Immanuel Kant. Gondolatmenetük szerint mivel a kábítószerfogyasztó nem képes befolyásmentesen dönteni, az állami fellépés a "fogyasztó emberi méltósághoz való jogának azt a központi, 'mindenki más ellenőrzése alól kivont' magvát oltalmazza, 'amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá'". Nyolc alkotmánybíró semmi furcsát nem talál abban a gondolatban, hogy a nem függő alkalmi használó emberi méltóságán nagyot lendít, ha jól megbüntetik.
Ez megint arra vezethető vissza, hogy képtelenek voltak a kérdés differenciált vizsgálatára. Aki ezt a fejtegetést leírta, egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy Magyarországon sok fiatal ahelyett, hogy alkoholt inna, más szerekhez nyúl, és ezt emberi méltóságával, önrendelkezési jogával és a társadalmi normákkal teljes összhangban teszi.
A többségi határozat azt mondja, a függőség nem azt jelenti, hogy a szer fogyasztójánál valamennyi lehetséges hatás együttesen jelentkezik, minthogy ennek az állapotnak is vannak fokozatai. A következő mondat viszont már így hangzik: az igazolt tapasztalatok szerint a hozzászokás a kondícionáló és reinforce hatás egyenes következményeként a szellemi, fizikai, szociális állapot leromlását vonja maga után.
Tehát a függőségnek vannak fokozatai. Ez helyes megállapítás. De utána nem kísérli meg kifejteni, milyen a függő, milyen az alkalmi használó stb.. A fogalmi készlet pedig, melyet használ, egyszerűen alkalmatlan a vitára. A hozzászokás a magyar szakirodalomban ugyanis nem a függőséget, hanem a toleranciát jelenti, vagyis mennyi anyagot kell bevigyél, hogy ugyanazt a hatást elérd.
Holló András elnök valahol azt nyilatkozta, csillapodni fognak a kedélyek, ha a közvélemény alaposabban megismeri a döntést. Próbáltam segítségét kérni néhány nehezebben értelmezhető rész megfejtésében, de nem kívánt nyilatkozni. Miért van ez?
Sajnos úgy viselkednek, mintha be lennének oltva kommunikáció ellen - nem tartozunk senkinek elszámolással, döntésünk mindenkire nézve kötelező. Az utóbbit nem vitatja senki, de ezt a kritizálhatatlanságot, mindenek felett állást el kellene felejteni. Nem azért, mert nem tiszteljük az Alkotmánybíróságot, hanem azért, mert azt gondoljuk, hogy minden életünket érintő döntést jogunk van megkérdőjelezni. Márpedig ez a határozat se jogilag, se szakmailag nem üti meg azt a mércét, amit egy alkotmánybíróságtól elvárhatunk.
A TASZ jelenleg perben áll az Alkotmánybírósággal, mert nem adtak ki egy szerintünk közérdekű adatnak számító drog-indítványt, melyet mellesleg egy országgyűlési képviselő jegyzett. Számomra teljesen érthetetlen, miként fordulhat elő, hogy az AB elnöke az első tárgyalás előtti napon azt nyilatkozza a sajtóban, hogy az általunk kérthez hasonló indítványokat a jövőben ki fogják adni, és készek változtatni a gyakorlatukon, tehát gyakorlatilag elismeri, hogy a kérdéses perben a TASZ-nak van igaza, majd a tárgyaláson az AB-t képviselő ügyvéd kifacsart jogi érveléssel mégis amellett kardoskodik, hogy ne kelljen kiadniuk az indítványokat. Jó, mondjuk meggondolták magukat. De aztán egy hét múlva megint azt mondja az elnök úr egy napilapnak, ki fogják adni a jövőben a közszereplők indítványait, s közben nekünk még mindig bíróságra kell emiatt járnunk. Szerintem ez kommunikációs csőd.
Visszatérve a drogdöntés színvonalára, többször leírnak valamit, ami tökéletesen megállja a helyét, majd teljesen eltérő következtetésre jutnak. Például azt mondják, a jogalakotó felelőssége abban áll, hogy a felhasználási módjukban és így következményeikben eltérő szerek esetén eltérő, differenciált megoldásokat alkalmazzon, mivel a büntetőjogi rendelkezés szükségessége és arányossága csak így teljesíthető. Ez teljesen korrekt gondolat, ebből akár következhetne az is, hogy ne ugyanaz a szankció tartozzon hozzájuk.
A határozat logikájába beilleszthető lenne, ha a jogalkotó gondolna egy nagyot, és különféle veszélyességi kategóriákba sorolná az illegális drogokat?
Abszolút. Ha félretesszük, hogy minden fogyasztót ugyanúgy látnak, bizony beleférne. Más kérdés, hogy ők az alkohol és az illegális drogok tekintetében mondják ezt. Logikájukba bele illett volna, csak éppen nem bontották ki a gondolatot az illegális drogokon belül. Azt viszont, hogy az alkohol egy kulturálisan beágyazott drog, mellyel megtanultunk bánni, egyszerűen elképesztő leírni egy egymillió alkoholistával rendelkező országban. Azt egyébként maga az AB is elismeri a határozatban, hogy a különböző szerek különböző osztályokba sorolása - és így akár különböző jogi következményekkel való társítására - elé a nemzetközi szerződések nem állítanak akadályokat.
Ezt a döntést most sem lehet a kirakatba tenni, de talán nemsokára jó sok alkotmánybíró pironkodik majd miatta. Hogyan lehet még ezt az ügyet elővenni?
Az AB precedensbíróságként működik. Ha hoznak egy határozatot, később nem nagyon tudnak más következtetésre jutni. Ezért idézgetik olyan sokat saját döntéseiket. De ez a döntés annyira színvonaltalan, következtetései olyannyira nem állják meg a helyüket, hogy szerintem pár év múlva új indítványokkal lehet majd vele valamit kezdeni.
Mit tehet a kormány? Definálniálja a "közös fogyasztás" fogalmát?
Ha bátor lenne, szerintem akár azt is mondhatná, hogy vegyük ki a büntetőjogból a fogyasztásra vonatkozó szakaszokat. A személyes használatra történő megszerzés és tartás legyen szabálysértés, a többi meg legyen továbbra is elterelhető. Gyurcsány Ferencnek küldött levelünkben is ezt javasoljuk. Lehetséges megoldásként azt is felvetettük, hogy erre első lépésben csak a kannabisz-származékok esetében kerüljön sor.
De a kormányfői nyilatkozatok azt teszik valószínűbbé, hogy egyszerűen formailag az AB-határozathoz igazítják a Btk-t.
Bármely részén is élsz a világnak, bárki is vagy,szeretném, hogy légy egy kicsit boldogabb! Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet, ahogyan én is neked! Boldog, meghitt és békés karácsonyt mindenkinek!
vagy kábítószer hatása allat levés miatti nézeteltérés
vagy mindkettő egyszerre?
Pont ez a lényeg! Ha a maffia leszámolást végez valami drog ügyben, azért a drog a hibás?
Ha a zámolyi romák pl. két autón vesznek össze, akkor azért az autó a hibás?
Én akkor támogatnám a marihuána (főként ez, bár a többi is) kriminalizálását, ha be lehetne bizonyítani, hogy a HATÁSA miatt követnek el az emberek olyan bűncselekményeket, amiket a drog hatása NÉLKÜL nem tettek volna...
Hasonlóan, ahogyan a whiskys rabló sem a whisky miatt rabolt....nem az alkohol volt az ok, az csak az eszköz.
Amennyiben vki be tudja bizonyítani, hogy a marihuána szükségszerűen ilyen hatással rendelkezik (és nem csak rendelkezhet), vagy a fogyasztók csak és kizárólag a szer hatására kumulatívan a társadalomra annyira veszélyesek, akkor elismerem, hogy tévedtem, és tiszteletben tartva a társadalom véleményét, nem próbálom a legalizálást támogatni, sőt magam sem fogyasztok több füvet, nem akarván veszélyesnek lenni a társadalomra (mint ahogyan alkoholt sem iszom lerészegedésig, mert már volt vele egy két megalázó tapasztalatom, ahol az emberi méltóságom jobban csorbát szenvedett, mint az eddigi illegális droggal való kapcsolatomban összesen valaha...).
Ezért várom azokat a híreket, amik arról szólnak, hogy pl. marihuána hatása alatt szóváltásba keveredett két fiatal és megkéselték egymást...
természetesen mivel az alkohol legális, az AB határozata szerint a drogok veszélyesebbek, mint az alkohol, ezért az alkohollal kapcsolatos bűnesetek számát fogom alapul venni, és ha a marihuánás bűncselekmények száma nagyobb (sőt, megengedő leszek: ha csak pont ugyanannyi, már akkor is), mint az alkohol hatása alatt elkövetettekké, akkor meg vagyok győzve.
igen, itt nem is a hírtévével volt a bajom, sőt, semmi bajom nincs vele, csak magát a hírt kezdtem el gyűjteni, amolyan házi statisztika jelleggel.
lehet, hogy csinálok még egy 4. kategóriát a másik topicban a polidroghasználat során elkövetett bűncselekményekre.
persze akkor már most érdemes elkezdeni gondolkozni a két szer interakciójának jellegén: vajon a fű ront az alkoholon, vagy az alkohol ront a fű hatásán, vagy közösen hoznak létre egy olyan hatást, amit külön-külön egyik sem tudna, vagy csak felerősítik egymást, vagy harmadik tényezőként belép a fogyasztó személyisége, negyedikként a szociális közeg, ahol a fogyasztás zajlik, ötödikként a fogyasztó fizikai állapota...kezd bonyolódni, de sebaj,
LegottTegel, a HírTV-s hír szerintem korrekt. Jó, lehet, hogy plusz pontnak számított a szerkesztőségben a marihuána, amikor kiválogatták a fontos híreket, de nem próbálja nagyobb jelentőségűnek bemutatni a marihuánát, mint amit megérdemel. Egy plusz tétel a vádiratban, és így is szól a hír.
Akkor nyugodtan felveheted a zámolyi cigányokat is, akik a hírek szerint kábítószerrel kapcsolatos nézeteltérések miatt verték agyon az áldozatot. Persze lehet, hogy mellesleg még ittasok is voltak.
Tudom, ilyenkor karácsonykor nem illik vitát indítani, a következő NOL-cikket mégis annak szánom.
"Többek között ennek köszönhető a főkapitány szerint, hogy a rendőrség Hajdú-Bihar megyében 2004-ben lefoglalt négy kilogramm extasy tablettát, 11,8 kiló marihuánát, 1,5 kilogramm hasist, mintegy fél mázsa kokaint, valamint 0,14 kilogramm speedport, és őrizetbe vettek - majd bírósági döntés nyomán letartóztattak - tizenöt drogterjesztőt."
Ebben elkezdtem gyűjteni azokat a médiában megjelent híreket, amik alkohol hatása alatt, vagy marihuána hatása alatt, vagy marihuána birtoklása miatt követtek el.
kb. egy hónapig lesz türelmem csinálni, kíváncsi vagyok az eredményre, bár szerintem elég jól meg lehet tippelni....akinek van kedve, nyomja oda a linkeket.
"Az adatgyűjtés során kiderült, hogy az áldozat egy 35 éves apagyi lakos volt. A gyanú rövidesen egy 49 éves, többszörösen büntetett előéletű nyíregyházi férfira terelődött, akit előállítottak és megkezdték a kihallgatását.
A rendőrségi adatok szerint a két férfi együtt italozott egy közeli kocsmában, hazafelé összeszólalkoztak, egyikük kést rántott, és leszúrta a társát. Az előállított személytől lefoglalták a gyilkosság feltételezett eszközét, egy bicskát, amelyet szakértői vizsgálat alá vetnek.
Az eljárás emberölés bűntettének megalapozott gyanújával folytatódik."
HírTV tipikus droghír (főleg a végére figyeljetek):
"A Fejér megyei faluból szerdán késő délután kértek segítséget egy kocsmai incidens miatt. A járőrök ekkor még csak figyelmeztették a hangoskodó apát és fiát, ám amikor este visszatértek, hogy ellenőrizzék a helyszínt, az agresszív családtagok rájuk támadtak. Végül az egyik, előzőleg leütött egyenruhás egy figyelmeztető lövést adott le, majd lábon lőtte a fiatalabbik támadót. A fegyverhasználatot az őrsparancsnok, majd a székesfehérvári rendőrkapitány is kivizsgálta, ám mindketten jogosnak és szakszerűnek ítélték meg azt.
A délutáni bejelentés szerint egy apa és fia erősen ittasan durva vitába keveredett egy vendéggel. A járőrök a sörözőben igazoltatták a 35 éves apát és 18 éves fiát, akikkel szemben ekkor még nem látták szükségét komolyabb intézkedésnek. Este azonban, mikor visszatértek, hogy ellenőrizzék, nem történt-e újabb incidens a kocsmában, a fiú rátámadt egyikükre, majd az apja le is ütötte az őrmestert. Ezt követően együttesen a főtörzsőrmesterre támadtak, akit sarokba szorítottak, és többször arcul ütöttek.
Az őrmester ekkorra azonban már fel tudott kelni, és egy figyelmeztető lövést adott le a mennyezet felé. Mivel a lövés nem érte el a várt hatást, s a támadók tovább verték a járőrt, társa lábszáron lőtte a fiatalabbik elkövetőt. Az összecsapás csak ezután ért véget, a párost végül az erősítés segítségével tudták megbilincselni. A sérültet a megtámadott főtörzsőrmester részesítette elsősegélyben, majd a mentők - két rendőr kíséretében - kórházba vitték. A két férfi ellen a rendőrség hivatalos személy elleni erőszak miatt kezdeményezett eljárást az ügyészségen. A fiú esetében ráadásul a drogfogyasztás gyanúja is felmerült, vele szemben ezért az eljárás ennek vizsgálatára is kiterjed. "
Tehát a kulturálisan elfogadott és kevésbé veszélyes alkohol az smafu, de ha a fiú mellé drogfogyasztásgyanúis felmerült, az már igen! És ha neagyistem fű lenne a fiúban (amit azért kétlek az agresszió miatt), akkor mindjárt "verekedett a befüfezett drogos" lesz a cím...és az alkohol hatásáról csendben megfeledkeznek...mint általában azokban az esetkben, amikor közlekedési balesetet okoztak fű hatása alatt...ilyenkor a véralkoholszint sem szokott a megengedett lenni, de az már kulturálisan elfogadott...
na mindegy, persze ez csak 1 hír, de ebből lesz a statisztika. Meg lehet számolni, egy évben hány ilyen eset van.
Tudjátok, miért jön be az amerikai télapó a kéményen? Hogy miért piros és fehér a télapó ruhája? Hogy miért pont fenyőfát állítunk karácsonykor? Hogy hogy kerül a gomba a fenyőfára? Meg hogy jön ide a rénszarvas meg a repülés?
Szóval, nektek a fa alá tőlem, itt ez a link egy angol nyelvű .ram streaming videóhoz, egy rendkívül olvasmányos, kissé betépett előadás a karácsony szimbolikájának eredetéről, és a kereszténységgel való kapcsolatáról.
A kormánynak az a feladata, hogy alkotmányos törvényjavaslatokat terjesszen be, és az Országgyűlés (többségének) feladata pedig az alkotmányos törvények hozása. Az alkotmányosság mércéje az AB és nem a drogszakértők vagy újságírók. Ez az Ő feladatuk. Ha egy kormány képtelen akaratát alkotmányosan megvalósítani, és alkotmányellenes módszerekkel próbálkozik, akkor az alkalmatlan a feladata ellátására. Az AB a tükör: az alkotmányellenes kormányzás torzképe néz vissza a tükörből.
Lehet alkotmányosan is liberális drogtörvényeket hozni, és alkotmányellenesen is szigorú drogtörvényeket hozni. Ez a kormány alkotmányellenesen hozott drogtörvényt. 3 paragrafusban 4 nemzetközi egyezményt és a magyar alkotmány 2 vagy 3 szakaszát sértette meg. Ezért helyezték hatályon kívül, nem azért, mert liberális.
Ráadásul ez a kormány sorozatosan, visszaeső módon nem hajlandó elfogadni az alkotmányos kötöttségeket. Alkotmányellenesen harcol az egyházak és a hívők ellen, alkotmányellenes eljárással próbált kórházakat privatizálni, neki nem tetsző független szervezetek vezetőit (PSZF, MNB, KSH) elmozdítani.
Nem az Alkotmánybíróság a helyzet oka, hanem a kormány. Az pedig, hogy az Alkotmánybíróság nem egyhangúan döntött, szokásos helyzet. Az alkotmány szerint többségi döntéssel határoz, de a kisebbségnek joga van közzétenni véleményét. De ők is aláírják a határozatot. Volt már 5-4 arányú döntés, a fiatalkorúakkal folytatott homoszexuális kapcsolat büntethetőségének megszüntetésénél is volt ellenvélemény.
Egyébként lefogadom, hogy újabb alkotmányellenes törvény fog készülni drog ügyben is. Nagy a politikai nyomás, sietni kell, Gyurcsány meg akarja mutatni hogy ő milyen kemény gyerek. Hiába az alkotmányjogász új igazságügyminiszter, nem tudja érvényesíteni az alkotmányosságot. Már elkészült az alkotmánysértés gyanus Nemzeti Banktörvény, és megszületett az egyházi iskolákat alkotmányellenesen diszkrimináló költségvetés is.
Remélem, hogy lesz aki újra benyújtja panaszát, ha ismét alkotmányellenes törvényt akarna hozni a kormány.
engem örömmel tölt el, hogy az európai drogpolitika addig eljutott, hogy világos határidőt szabott a kitűzött célok elérésének: 1998-ban kimondták, a cél 2008-ra a drogmentes európa.
Ez azért nagyon jó, mert le lehet mérni a fejlődést, a fogyasztási stratégiák alakulását, a törvényhozás hatékonyságát, stb. De végre elkezdtek mérni, sőt, egységesen és összehasonlíthatóan mérni (www.emcdda.org).
Azt sajnálom, hogy amerikában a 40 év drogtilalom alatt sem jött össze ennyi adat. Mindenesetre ha ez így folytatódik, akkor legalább a köztudatba is átmegy, hogy a drogokról immár nem ideológialiag (nem csak), hanem számokban is lehet beszélni, sőt, a rendelkezések hatékonyságát (neagyisten kudarcát) is lehet objektíven mérni.
és mikor válik a jobboldali vezetésben is inkább kifizetődővé a tilalmi nézet feloldása. Mert ebben a pillanatban, hogy a drogpolitikai álláspont alapján nem lehetne megkülönböztetni bal és jobboldalt, elvesztené a drogkérdés az aktualitásását, és visszasüppedne az "unalmas" tudományos világba.
Aminek szerintem az egész társadalomra nézve csak pozitív hatásai lennének...
Nem, dvhr, amiket leírtál, azok az alkoholra jellemzőek, nem pedig a csokoládéra. A drogok különbözőek. Persze, a tilalmi propaganda egyik alaptétele, hogy a drogok egyformák; mind olyanok, mint az alkohol, vagy még olyanabbak; sőt, mégolyanságukban annyira hasonlóak, hogy az alkohol nem is igazán drog...
Az az igazság, hogy az illegális drogok hatásbeli minőségei között ugyanolyan nagy különbségek vannak, mint a legális drogok hatásai között. Csak éppen van a mi kultúránknak egy olyan sajátossága, hogy a legsajátabb drogunkat, az alkoholt, az alkoholbefolyásoltságot lenézzük, és mélységesen megvetjük. (Mondjuk nem nehéz, tekintve, hogy az elsőszámú európai drog egy kábító hatású, mérgező, nagyon erős függőséget okozó szerves oldószer.) Ezzel már önmagában kiérdemelhetjük a drogokkal legbetegesebb kapcsolatban álló kultúra címet, szerintem. Máshol ez úgy szokott lenni, hogy azokat a drogokat fogyasztják, amiket nagyra tartanak. Mondjuk logikus is valahol, nem?
Szóval, praktikusnak tűnhet az alkohollal szembeni, már eleve meglévő ellenérzéseket meglovagolni, amikor démonizálni igyekszünk egy drogot.
Ha csak ez, a drogokkal kapcsolatos tájékoztatás korrumpálása lenne a drogtilalom egyetlen káros hatása, ha az igazán jelentős, egézésgügyi és közbiztonsági negatív hatásokat nem is néznénk, szerintem akkor is a tilalom, mint stratégia ellen billenne a mérleg, tekintve, hogy egyetlen kimondott céljában, a drogfogyasztás mértékének csökkentésében milyen rendkívül eredménytelen.
Attól még egyetlen drog sem lett kevésbé káros vagy kevésbé veszélyes, hogy az embereknek valótlan elképzeléseik vannak a hatásairól. Sőt.
Na, most egy kis politika jön. Én liberálisnak tartom magam, ezért egy-két gondolatot szeretnék megosztani veled, ami az írásod közben az eszembe jutott.
"Az már a balliberális propaganda eredménye, hogy a vita nem a kormány dilettáns és arrogáns törvényhozásáról, hanem a drogpolitikáról szól. "
A balliberális "propaganda" kifejezés az első nyilvánosság túlsúlyára utal? Mert abban igazad van, de vajon hol a határ az álláspont kifejtése és a propaganda között? Mert úgy érzem, kicsit pejoratív értelemben használtad a propaganda kifejezést. Dehát drog ügyben a magyar társadalom elképesztő módon előítéletes, abszolút sztereotíp sémákpan gondolkodik. Ha ezen szeretnénk változtatni, akkor a meggyőzésnek mely eszközeit használjuk? Amit mi itt a fórumon csinálunk a könnyűdrogok (vagy minden) legalizációja érdekében, az is propaganda, de én mégsem használnám ezt a szót, mert sértő. Nekünk is van ám lelkünk :))
"dilettáns és arrogáns törvényhozásáról" Azért dilettáns, mert az AB visszaváltoztatta? Szerintem ha formai okokra hivatkozva tette volna, akkor az lenne. Illetve ha az AB is egységes lenne. Vagy a különvéleményt megfogalmazók dilettánsak? Az arrogáns mit jelent? Hogy akkor is meghoz egy törvényt, ha az ellenzék ellenzi? Vagy ahogy a törvényt kihírdeti? Vagy ahogy a sajtóban kommunikál? Szerintem csak ez utóbbi esetben van értelme arroganciáról beszélni, abban viszont sajnos egyetértek, hogy tényleg elég sok arrogancia van a kormánypártokban. Én jobban örülnék az udvarias hangvételnek...
"Éppen a liberalizálás híveinek ártott, őket csapta be a kormány, amikor meghozta ezt a törvényt. "
Hát lehet, hogy így látod, mi inkább hálásak voltunk, hogy legalább ennyit meg mert tenni. Mert amit csináltak, az még messze messze nem liberalizálás, vagy dekriminalizáció, inkább pragmatikus racionalizálás (pl. az együttes fogyasztás elismerése).
"Mert selejtet alkotott, mégpedig nagyon durva selejtet. " Erről az előbb már írtam, szerintünk nem a kormány alkotott selejtet, hanem az AB, ezért mi nem érezzük magunkat sem becsapva, sem megbántva.
"És most ahelyett, hogy az ezért felelősöket megbüntetné, és bocsánatot kérne a társadalomtól, az AB szakértelmét, működését pocskondiázzák demokratikus politikusokhoz és demokratikus sajtóhoz méltatlan módon."
A társadalomtól kiktől kéne elnézést kérnie? Azon szülőktől, akik eddig azért rettegtek, hogy gyermeküket a 21 éves dealer fogja az iskolában rászoktatni a drogra, de most már nem? Mi úgy látjuk, hogy ez a veszély ma ugyanúgy fennáll, mint a törvénymódosítás előtt.
Itt a végén egy fontos kérdés: a demokratikus sajtóhoz mi a méltó mód egy döntéssel való egyet nem értés kifejezésére? Mitől pocskondiázás? Hogyan lehetne méltóan kritizálni? Olvastad a drogszakértők közös tájékoztatóját? http://www.drogriporter.mool.hu/index.php?op=contentlist2&catalog_id=1250
A hangnemet és a stílust pocskondiázásnak, vagy kritikának értékeled? Én most pocskondiázlak téged, vagy vitatkozom veled?
Az AB szakértelmét nem a törvény betűje, hanem a szelleme alapján kritizáljuk. Ha valaki mégis bunkó hangot üt meg, annak a nevében, helyette elnézést kérünk, nem az a szándékunk, hogy megbántsunk másokat, hanem az, hogy az emberek jogai ne sérüljenek indokolatlanul.
Közelednek az álláspontjaink, ennek örülök. Mivel én a jogi részekhez abszolút nem értek, ezért természetesen elfogadom az AB-nek a jogi szabályozásra vonatkozó megjegyzéseit, és egyetértek vele, hogy ezen hibák a jogalkotó felelősségét képezik.
Itt azonban egy mondatoddal szállnék csak vitába:
"Az SZDSZ-MSZP kormány olyan drogtörvényt hozott, amelynek súlyos mellékhatásai vannak, és gyakorlatilag minden elemében alkotmányellenesnek bizonyult. "
Milyen mellékhatások? Ezt kérdeztem Deverauxtól is, hogy konkrétan hány esetben ért valakit konkrét, kézzelfogható kár a törvény miatt? Erre egy statisztikai forrásal (pl. KSH, rendőrség, EMCDDA, stb.) hivatkozott számot várnánk válaszul, mert az a gyanúnk, hogy nem volt ilyen. Ezzel kapcsolatban hadd ismételjem Kukorelli István különvéleményét:
"Álláspontom szerint a jogállamiság sérelmét akkor lehet megállapítani, ha a „többértelműségen” túl további, érdemi kifogások is megfogalmazhatók. Például: a vizsgált büntetőjogi szabály határozatlansága a jogalkalmazás során olyan súlyos zavarokat okozott (vagy annak a veszélye kimutatható), amely a jogorvoslati rendszerben, a jogalkalmazás egységesítésére szolgáló eszközök révén sem szüntethető meg; a határozatlan tartalmú szabály alkalmazásával személyek indokolatlan hátrányt szenvednek (vagy annak a veszélye kimutatható).
2. A többségi határozat szerint az együttes elkövetési forma nem azonosítható a Btk.-ban lévő társas elkövetési formákkal, és bizonytalan tartalma miatt a jogalkalmazás során zavarokat okozhat. Az Alkotmányból azonban nem következik, hogy a Btk. módosításakor kizárólag a törvényben már szereplő fogalmakat kell használni. Az új fogalom dogmatikai és jogalkalmazási bizonytalanságait a határozat csupán deklarálja, de nem támasztja alá jogirodalmi hivatkozással, a bírói gyakorlatból vett példával vagy más módon. A Btk. értelmezésére az Alkotmánybíróságnak nincs monopóliuma, s a bírósági rendszeren belül megfelelő eszközök állnak rendelkezésre az ítélkezési gyakorlat egységesítésére.
"Az SZDSZ-MSZP kormány olyan drogtörvényt hozott, amelynek súlyos mellékhatásai vannak, és gyakorlatilag minden elemében alkotmányellenesnek bizonyult. "
A mondatod második részén is hadd hívjam fel a figyelmed a sarkított megfogalmazásra, mert a "gyakorlatilag minden elem" azért túlzás: az AB csak azokat az elemeit vizsgálta a drogtörvénynek, ami ellen a panaszokat benyújtották, és nem minden panaszt fogadott el, így számos elemét a törvénynek érintetlenül hagyta:
"Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. §-a, 282/C. §-a, 283. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az e) pont 1. alpontja és f) pontja, a 283/A. §-a, 286/A. § (3) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének, valamint alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat – a rendelkező rész 1. és 2. valamint 4. pontjában foglaltakon túlmenően – elutasítja.
13.Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 1999. március 1. és 2003. március 1. között hatályban volt 282. § (9) bekezdés a) pontjának „kábítószert fogyaszt” szövegrésze, valamint b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
14. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztásának megállapítására irányuló azon indítványt, amely szerint azért sérülnek a gyermekeknek az Alkotmány 16. §-ában biztosított érdekei, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény nem lép fel kellő szigorral a kábítószerrel visszaéléssel szemben – visszautasítja.
Deveraux!
Ha valaki olyan hülye, hogy ilyen sz@rokkal teszi tönkre magát, lelke rajta. Viszont ezért börtönnel fenyegetni szemforgató képmutatás.
A fogyasztás kriminalizálásának áldásos hatásai közül hadd emeljek ki csak néhányat:
1. A fogyasztó nem fordul orvosi segítségért a függősége leküzdéséhez.
2. A fogyasztó és a kábítószermaffia között érdekközösség jön létre, ami a terjesztő hálózatok felderítését gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
3. A drogmaffia - az állam által neki "biztosított" monopóliuma birtokában - mérhetetlenül gazdagodik. Ebből a pénzből persze bőven fussa a gyerekeink beetetésére is. :-(
Szóval az éremnek van egy ilyen oldala is. Felelősséggel gondolkodó embernek ezt sem árt átgondolni. Nem kellene felülni a politikusi szirénhangoknak, hanem használni a józan eszünket.
üdv.
p.
