Ez az "ajánlás" lényegében az Európai Parlament állásfoglalása az elkövetkező évek úniós drogstratégiájával kapcsolatban. Az, hogy pontosan mi kerül át a gyakorlatba, az természtesen továbbra is az Európai Tanács és az Európai Bizottság akciótervein és határozatain, és a tagállamokon múlik, de azért érdemes elolvasni, hogy úgy körülbelül merre is van Európa drogpolitika tekintetében.
Nagyrészt meglehetősen progresszív javaslatokat tartalmaz, mint például ezek a részletek, amiket az érdeklődés felkeltésére idemásolok. Nem túl terjedelmes az eredeti szöveg, akit érdekel, mindenképpen olvassa el:
http://www2.europarl.eu.int/omk/sipade2?SAME_LEVEL=1&LEVEL=5&NAV=X&DETAIL=&PUBREF=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2004-0101+0+DOC+XML+V0//HU
"Az Európai Parlament, [...]
mivel a mostanáig nemzetközi, európai és nemzeti szinten életbe léptetett politikák ellenére, a [...] tiltott anyagok előállítása, fogyasztása és eladása igen jelentős méreteket öltött minden tagállamban, és e kudarc fényében alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió felülbírálja a kábítószerekkel kapcsolatos általános stratégiáját, [...]
mivel véleménye szerint a kábítószerrel kapcsolatos szerteágazó problémák túlzottan leegyszerűsített elemzésének elkerüléséhez a kábítószerek által jelentett kockázatokat egyebek között tudományos, szociológiai és kulturális nézőpontból kellene elemezni, [...] minden, a társadalom fejlődésével kapcsolatos következménynek és kárnak az értékelésével, [...]
mivel a nemzeti kábítószerpolitikának a minden kábítószerfajtára kiterjedő tudományos ismereteken kell alapulnia, nem pedig egy érzelmi válaszon, mert minden kábítószerrel kapcsolatos probléma egyedi megközelítést igényel, mivel az általánosított megközelítés aláássa a politika minden aspektusának a hitelességét,
mivel szintén lényegesnek tartja, hogy ezen értékelések és elemzések alapján megkezdjék a kábítószerpolitikák felülvizsgálatát, [...] különösen figyelmet fordítva az alternatív politikákra, amelyek már számos tagállamban jobb eredményekre vezettek, például a droggal kapcsolatos halálesetek csökkentésében, az egészségmegőrzésben, és a kábítószerfüggők társadalmi és gazdasági újrabeilleszkedésének biztosításában,
a következőket javasolja a Tanácsnak és az Európai Tanácsnak [...]:
fogalmazza újra az európai együttműködést a kábítószerpolitika terén, [...] hogy a probléma minden vetületét figyelembe vegye, és hogy a tudományos megközelítésen, valamint a polgári és politikai jogok tiszteletben tartásán és az egyének életének és egészségének védelmén alapuljon; [...]
vegye figyelembe azt a tényt, hogy az Európai Uniónak a kábítószer elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiája (2000-2004) hat fő célkitűzésének értékelése azt mutatta, hogy egyik sem ért el kedvező eredményt, és vonja le ebből a megfelelő politikai és jogalkotási következtetéseket; [...]
építse az új stratégiát sokkal inkább a tudományos kutatásokra, és a tagállamokban az ezen a területen tevékenykedőkkel folytatott mélyreható, strukturált eszmecserére; [...]
javasoljon az említettektől teljes mértékben eltérő intézkedéseket az Európai Uniónak [...], kiemelt figyelemmel kezelve a kábítószerfogyasztók élet- és egészségvédelmét, jólétük növelését és védelmét [...];
növelje az ártalomcsökkentő programok hozzáférhetőségét a kábítószerfogyasztók számára (különösen a HIV és más vér útján terjedő betegségek terjedésének megakadályozása végett); [...]
fektessen sokkal nagyobb hangsúlyt a káros hatások csökkentésére, a tájékoztatásra, a megelőzésre, az olyan emberek életének és egészségének védelmével való törődésre és az irántuk tanúsított figyelemre, akik tiltott anyagok használatából fakadó problémákkal küzdenek és határozzon meg olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy marginalizálódjanak, ahelyett, hogy megtorló stratégiákat valósítanának meg, amelyek az emberi jogok megsértésének határán mozognak és sokszor ahhoz is vezetnek;
hozzon létre a börtönbüntetés alternatívájaként a kábítószerfüggő bűnözőknek/kábítószerfogyasztóknak szóló rehabilitációs programokat, mivel az ilyen programok hatékonynak bizonyultak azokban az országokban, ahol ezeket megvalósították;
határozza meg és jelentősen növelje a kábítószerfüggő és tiltott szereket használó személyek, a civil társadalom, a civil szervezetek, az önkéntesek és a közvélemény részvételét és bevonását a kábítószerrel kapcsolatos problémák megoldásába, [... többek között] kísérleti jelleggel olyan speciális központok felállításával, amelyeket a kábítószerfüggő személyek károsodáscsökkentés céljából fel mernek keresni és amelyek nem a tiltás stratégiáját követik;
kínáljon és biztosíton hozzáférést a kiegészítő programokhoz, különös tekintettel a börtönökre, és egyidejűleg támogassa a börtönbüntetés alternatíváit a tiltott szereket használók vagy az ezzel összefüggésben elkövetett kisebb jelentőségű és nem erőszakos bűncselekmények vonatkozásában;
fokozza a kutatást az olyan növények alkalmazása területén, amelyek jelenleg a tiltott vagy szürke zónába esnek (mint amilyen a kender, az ópium vagy a kokalevél), ezek orvosi-, illetve élelembiztonsági célból, a fenntartható mezőgazdaság, az alternatív energiaforrások előállítása, a fa- vagy olajalapú termékek helyettesítése céljára, vagy más jótékony célokra történő felhasználása céljából;
folytasson tudományos vizsgálatokat a kábítószerek ellenőrzésére szolgáló jelenlegi intézkedések költségeiről és hasznáról, beleértve különösen a következőket: a cannabis és különféle legális és illegális származékainak elemzését, a hatás, a terápiás potenciál, és a kriminalizáló politikák és lehetséges alternatíváik értékelése végett; a terápiás célból orvosi felügyelet mellett heroint osztó programok hatékonyságának elemzését a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek csökkentése fényében; a tiltó politika gazdasági, jogi, társadalmi és környezeti költségeinek elemzését a jog betarttatásához szükséges pénzügyi és emberi források vonatkozásában[...]"
