Érdeklődni szeretnék, hogy tudtok-e forrást a magyar felsővezeték rendszerhez való jellegrajzokra. Oszlopok, tartókarok, feszítők, stb... Szimulátorhoz szeretnék felsővezeték rendszert 3DMax programmal készíteni, de pontos és részletes méretek hiányában nem tudok. Előre is köszönöm. (a Rónai Endre féle leírás megvan, de az nagyon hiányos)
Balatonfüred első vágánya fölé nem került felsővezeték. Gondolom, túl közel van az állomásépület. Részben sem lehetett volna villamosítani? Arra gondolok, hogy ha a vágány keleti részén, - ahol már nincs mellette épület - lenne vezeték, akkor onnan már ki tudna járni a villanymozdony Fehérvár felé.
Segítséget szeretnék kérni, egy alkatrészről kellene nekem egy-két adat - sajnos nem nagyon találok róla semmit sem szakkatalógusokban - hátha bóklászik errefelé egy felsővez szerelő :) ...
3 méretre lenne szükségem (igyekeztem berajzolni...).
"Az állomások területén a közlekedési útvonalba eső oszlopokat sárga-fekete munkavédelmi csíkozással kell ellátni. Az állomás területének fogalmát a MÁV F.2. sz. Forgalmi Utasítás szabályozza le. A megállóhelyek peronjaiban lévő oszlopokat szintén munkavédelmi sárga-fekete csíkozással kell ellátni."
Érdeklődni szeretnék, hogy az állomási oszlopokon a sárga-fekete csíkozást mely oszlopokra kell felfesteni? Van, ahol a bejárati jelzők közötti oszlopokon szoktam látni, máshol az első váltók által határolt területen, de olyat is láttam, hogy a peronnal nem rendelkező vágányok sem kaptak ilyen felfestést.
Nincs, de szükség esetén (oszlopcserét elkerülendő) csinálnak néha. A funkciója, hogy terhet vegyen le az oszlopról, mint a hosszlánckifuttatásnál. Olyan helyen láttam ilyet, amikor meg kellett emelni a keresztmezőt (magasabbra megy az erő, nő az erőkar és így a nyomaték az alapon/oszlopon), vagy utólag bekerül új hosszlánc a keresztmezőre és túl költséges lett volna kicserélni több keresztmezőt (nem olcsó egy ilyen oszlop).
A hosszlánc közepén a hossztartó sodronyt a nagy fixpont rögzíti a két szomszédos oszlophoz. Ezekben az oszlopközökben a munkavezetéket egy-egy ferde sodrony köti a hossztatró sodronyhoz elmozdulás ellen. Ezek a kis fixpontok.
Ezek a hegyeshalmi vonal valamikori 110/16 kV feszültségű trafói. Itt a MÁV (egykor az Istvántelki erőmű által táplált) budapesti, 10 kV-os háromfázisú erőátviteli hálózatának az országos, 120 kV-os hálózatról táplálására szolgáltak, csillagkapcsolásban. Az első sor trafói már ki lettek váltva háromfázisú trafóval, a második sor még (?) működőképes.
Szeretném megkérdezni, hogy mik ezek a trafószerű böhöm képződmények az Istvántelki alállomáson? Nem láttam még ilyesmit, de esetleg valami (sönt) fojtótekercsre tippelek. Úgy tűnik, hogy a fázis és a föld közé van kapcsolva a nagyfeszültségű oldal.
Vagy itt 12:23-nál: https://www.youtube.com/watch?v=WyEZAExF-yc - Kuhár Bencéért előre is elnézést kérek, én nem kultiválom a tevékenységét, de ebben a videóban már egy elkészült szakaszt is látni, a jelzett helyen látható is az oldalváltás kivitelezése.
Jaja, van bőven oldalváltás, több helyen nem egyszerű a dolog, meg a szűk ívek jobbra-balra... Megjegyzendő még, hogy végig tőcsavaros oszlopok épülnek, ez sem volt eddig megszokott.
Igen, ez látszik is, már ahol elkezdték állítgatni az oszlopokat, ott megvan a külön oszlopsor. Az is szaporítja az oszloperdőt, hogy oldalváltáskor a tápvezetékeket is át kell emelni a túloldalra, két egymással szemben lévő jó magas rácsos oszloppal, és ilyen oldalváltásból nem kevés lett a vonalon...
Be fog mattulni a horgany, és nem fog ennyire kitűnni a tájból.
Egyébként ennél az elrendezésnél a bejárati jelzőtől befelé kell egy újabb oszlopsor a megkerülővezetéknek, mert csak két tápvezetéket szokás felrakni nálunk egy oszlopra.
Mindenesetre ronda, de hát ez van... A horganyzott oszlopok karbantartásmentes kivitele is érthető, de így még jobban sérti a tájképet, mintha zöldre lenne mázolva...
