A napkollektorok szakaszos üzemeltetésén én is gondolkodtammár abban az esetben ha a ház félköríves tetejére rakom a kollektrorokat. Viszonylag egyszerüen megoldható a vezérlés is, egy rövid csőbe egy fotótranzisztort kell rakni, ha a csőbe belesüt a nap akkor a fotótranyó jelet ad egy pár tranzisztorból összedobott áramkörnek, ami egy szilárdtestrelét vezérel. A szilárdtest relén pedig a megfelelő kollektor kerigető szivattyúját kapcsolja. Ha lemegy a nap, vagy borus lesz az idő, akkor a keringető nem fogyasztja feleslegesen az áramot, és csak a napszaknak megfelelő állásban lévő kollektor fog termelni.
Hátránya a rendszernek,hogy vagy elektromos válltószelepeket kell többet beszerelni vagy pedig több darab keringető szivattyút. Célszerű lenne inkább több váltószelep és 1 db keringető szivattyú, ebben az esetben gondoskodni kell arról is, hogy a keringető szivattyú csak akkor menjen, ha jel van valamelyik fotótranzisztórról.
Egyenlőre anyagi okok miatt nem tudok belekezdeni a napkollektorok elkészítésébe, de ha elkezdem akkor fotósorozatot csinálok róla és felrakom ide.
Elnézésedet kérem, hogy nem láttam, hogy milye na fűtésed a másik hszban és a fényképeken.
A 17m3 kb elégnek tűnik, főleg figyelembe véve a házad jó szigetelését.
A tervezésnél majd biztos látni fogod, hogy minél több napkollektort teszel fel, annál kevesebb m3 tárolókapcitásra van szükséged, így ezzel a két paraméterrel is lehet játszani. A víztartály jó hőszigetelése természetesen elsődleges. Bence60 csinált egy refferenciarendszert hasonló módon. Napkollektorok, nagy méretű víztartály, és nála még egy hőszivattyú is üzemel, ha szükség van rá, így vissza tudja hűteni a vizet kb. 5 fokosra - ha jól emlékszem. Ezzel elérta azt, hogy a víztárolójából több hőt ki tud szedni, másrészt pedig a kisebb hőtartományban a víztartály hővesztesége kisebb (bár ez nem szokott különösebb szerepet játszani, hiszen ha már a hőszivattyűval veszi ki a hőt, akkor az már nem tart túl sokáig).
A hőszivattyút érdemes elkerülni, mert egyrézst ahogy írtad iszony árai vannak, másrészt a COP értékétől függő mennyiségű áramot kell befektetned, hogy kinyerjed a hőt.
A házad és a terveid energetikailag nagyon szimpatikusak, sok sikert a további eredményes kivitelezéshez! Majd írd be (ide vagy a Napenergiásba, vagy az Alt. Energiásba), a tapasztalatokat, kérlek! Sokaknak jó példával járnál elöl.
Sajnálom, hogy ismerősöd talajregiszteréről nincsenek téli adatok. Érdekes lenne tudni, hogy télen mit ad az a rendszer, ami nyáron 12 fokot. Megjegyzem, hogy ha nem akarja. hogy a hideg levegő befúvása nagy légmozgást okozzon (a padlófűtés miatt), akkor egy hőcserélőn (vagy pl. egy levegős napkollektoron - akár sörkollektor is hlehet) átküldve a talajregiszterből jövő hidegebb, friss levegőt, szobahőmérsékletűre tudja azt melegíteni, így nem okoz akkora "vihart" a szobákban, helyiségekben. A talajregiszter felhasználásának a lényege, hogy ki tudja váltani a szellőztetést, és ez energietikailag télen a legfontosabb, mert nem a kinti 0- -10C fokos levegőt engeded be, hanem a mondjuk 10 fokosat.
Napkollektorok elhelyezése: ez egy jó kérdés, ha a déli oldalra teszed, akkor az egy jó átlagos döntés. Ha inkább stefele szeretnél több hőt bellőle, akkor nyugat fele tolod el a pozíciót, ha mondjuk reggel, akkor meg kelet fele, nyilván. És persze lehet azt is, hogy teszel úgymond körbe párat. Ebben az esetben a vezérlésnél majd külön kell vezérelni az egyes csoportokoat, szerintem, hogy az árnyékban , vagy nagyon kis szögben levőkön ne follyon keresztül a víz, és ott ne tudjon lehülni.
Egyébként írtam, hogy padlófűtést + vésztartaléknak radiátors fűtést készítettem a földszintre, az emeleten 4 db lapraidátor van csak. Az építés fotói között ott vannak róla a fényképek és a padlófűtés fektetési tervrajza is. Jelenleg egy 24KW-os kombi cirkó állítja elő a 60 fokos melegvizet, ez egy hőcserélőn keresztül adja át a hőt a padlófűtésbe ami max 35 fokos vizet enged. Ha annyira lehül a külső hőmérséklet hogy eléri a -20 fokot tartósan akkor már nem elegendő a padlófűtés, ilyenkor a földszinti radiátorok is elindulnak 60 fokos vízzel. Eddig összesen egy alakalommal kapcsolt be a radiátoros fűtés pár éve amikor egy hétig -20 körül volt a hőmérséklet élyszaka. Kézzel is be tudom kapcsolni a radiátorokat, ha átállítom a szabályzóját más hőfokra. Az emeleten lévő lapradiátorok folyamatosan üzemelnek amikor elindul a cirkó.
Ma délután a különböző háztatásokban használható hőszivattyús fűtési rendszereket tanulmányoztam, és sajna rá kellett jönnöm, hogy nem az én zsebemhez vannak méretezve. De azért álmodozni jó volt :)
Marad a napkollektoros fűtés, a házat eredetileg is erre terveztem, a ház tájolása is ennek kedvez, és a tetőt is 45 fokosra építettem, hogy az alacsony napjárású évszakokban adja amagasabb hatásfokot. A kertben van hely bőven egy párszáz m3-es földalatti tartály megépítésére is, de nincs ekkorára szükség, anno a ház fűtésterve kitér erre is, és ott 17m3-es hőszigetelt tartályt számítottak ki. Ezt egy kicsit kevésnek tartom ahhoz, hogy december és januárban is adjon még hőt.
A napkollektort el tudnám készíteni házilag, rézcsöves rendszerrel, összesen 16m2 kellene teljes fűtéshez. A tetőn ennél sokkal több hely van, a ház és a tető félköríves alakja miatt úgy is el tudom helyzni a kollektokokat, hogy kora reggeltől késő estig amíg a nap le nem bukik érje fény a kollektorokat. Ezt azonban ki kellene kisérletezni, hogy helyileg hova is érdemes rakni a kollektorokat, mert erre nem készült terv.
Valószínüleg vannak adatai az ismerősömnek a szellőztető rendszeréről, igaz nem ő tervezte, hanem egy céggel terveztette meg. A kivitelezés viszont házilag történt nála. Télen nem használja a rendszert mert nála is padlófütés van, és ez a mennyezetekből áramló hideg levegő nagy légmozgást indítana be a házon belül padlófütéssel együtt, meg feleslegesen lehűtené a padlót is, azaz rontaá a hatásfokát. Emiatt télen ledugózza a talakszellőző rendszer szabadban lévő végét és a ventillátort kikapcsolja.
Hmm, ezek jó hírek a talajregiszterről, és muttják, hogy milyen sokat számíthat a helyszín a rendszer működésénél.
Mélyre fúrt kutak nagyon drágák, és 30m-t meghaladó mélységnél báynászati engedély kell hozzá, ha jól tudom (nem vagyok biztos benne). A hőszivattyú szintén nagyon drága, tehát milliós nagyságrendre kell számítanod.
Annyi pénzből (sőt, sejtésem szerint lényegesen olcsóbban - főleg, ha te is besegítesz a rendszer építésében - és ezt a napkollektorosnál könnyebben megteheted) már össze lehetne rakni egy életképes napkollektoros, nagy (15-20m3, akár több) fűtésrendszert. Egy biztonsági tartalék vegyestüzelésű kzánnal (vagy a mostani gáztüzelésűt megtartva) kiegészítve el tudná látni a házad fűtését.
A hőszivattyú (a geotermikushoz lehet, hogy kell) aránylag sok elektromos áramot fogyaszt. napkollektoros rendszer lényegsen kevesebbet. Figyelembe érdemes ezt is venni az áram árának alakulását nézve.
Azt nem írtad, hogy milyen a fűtési rendszered hőleadó fele (radiátorok, falfűtés, padlófűtés), de az biztos, hogy mivel neked kevés hőre van szükséged a fűtéshez, ezért a geotermikus rendszer magas ára nagyon sok év alatt térülne meg.
Ja, a talajregiszter mélyéségnek tervezésénél érdemes figyelembe venned a téli működést is - erről vannak esetleg adatai az ismerősödnek?
A pici pincémben téleny nyáron 12 fok van, pedig a pince teteje a taljszint felett van kb 30-40cm-el. Az egyik közeli barátomnál már elkészült egy ilyen 1.5-1.8m mélyre rakott csöves szellöztető rendszer, neki is 100m hosszan raktuk le a műanyag csövet, homokos/feketeföldes talajba. A ventillátor stabil 12 fokos levegőt fúly be nála a házba. Nagyon meg van elégedve vele.
Nálam is hasonló homokos/feketeföldes talaj van, 1 m mélyen már tiszta homok, az építhezéshez nem is kellett vennem sok homokot mert az emésztő kiásásából sikerült jó 20m3-ert félretenni. A tapasztalatom szerint a homok folyamatosan nedves volt már 1m alatt, így a cső elég jól érintkezik a talaj nedvességgel is.
A levegő visszaforgatás jó ötlet, erre még nem s gondoltam, köszi az ötletet.
Sörkollektorban nem gondolkodom, inkább a talajfűtés ami hosszútávon szóba jöhet gazdaságosan. Pár száz méterre tőlünk volt egy természetes thermál forrás ami ha jól emlékszem valami 300m mélyről 60 fokos vizet adott. Sajna még a Kádár rendszerben megfúrták ezt a kutat, hogy strandot csináljanak, de a víz elapadt az ügyes mesteremberek munkája miatt. Szóval viszonlag nagyon közel, elérhető távolságban jó meleg rétegek vannak amit érdemes lene a hasznosítani egy zárt rendszerű fúrt kúton át. A ház fűtési rendszere úgy lett kialakítva, hogy megvan a becsatlakozása a napkollektor vagy a talajfűtés rendszernek.
Viszont nem tudom, hogy mekkora hőszivatyú kellene egy ekkora házhoz, és mibe kerülhet egy mély kút kifurása. Min 100m mélyre gondoltam.
A mostani fúrt kutam 18 m mélyre van lefúrva, 2" cső, rajta 2db szivattyú sorbakötve, óránként 50m3 vizet szív fel stabilan a 2 szivattyú olyan nyomással, hogy a 1" erősített zöld slaggjaim is szétdurrannak évente. Napi 10 órán keresztül is csökkenés nélkül adja a kút a vizet, a 2 1KW-os szivattyúval. Ezt is fel lehetne használni fűtéshez de ez a víz még elég hideg, jó lenne emiatt a mélyebb rétegekből nyerni + meleget. Csak nem tudom, hogy a mély kút fúrása becsövezése + hőszivattyú mibe kerülhetne, azaz mennyi idő alatt térülne meg.
Igen, a talajregiszter nagyon jó ötlet, távlati terveim közt nekem is szerepel. A 12 fokban azért ne reménykedjél, a mért adatok 15-20 fokos léghőmérsékletetket mutatnak. Valószínű érdemes inkább 2 méterre tenni a csövet, vagy még lejjebb. A lefektetett csőre csepegtetett szivárogtatott víz (esővízre gondolok) talán még lejjebb tudja tornáztatni a hőmérsékletet - de ezt nagyon ésszel kell megcsinálni, hogy ne legyen talajkimosódás..
Nem tudom, gondolkoztál-e olyanon, hogy ha éppen friss levegőre nincs szükséged, csak hűtésre, akkor a házból jövő levegőt keringeted újra a talajregiszteren keresztül, így a ház hőmérsékletét tudod még lejjebb vinni. (persze ez csak opcionális működés lehet, hiszen a lényege a dolognak a friss levegő).
A talajregiszter télen is nagy segítség, de biztosan ismered ezt a dolgot is. Sörkollektor még pluszban esetleg? :)
Most gondolkodom egy kettényitható fa spaletta készítésén ami az ablakon kíülre kerülne. Nagyon sokat számítana nyáron. egy taljhűtéses szellőzőrendszeren is gondolkodom, ami egy kb 100m hosszú, 1.5-2m mélyre lerakott 100mm-es cső lenne, a cső távolabbi vége a szabadban végződne egy ráccsal szunyoghálóval a bogarak ellen, a cső másik vége meg a padlástérből a szobák plafonjába lenne vezetve. A csőben egy 150W-os ventillátor mozgatná a levegőt befele a házba, a hosszú csőben a levegő lehül 12 fokra, így nagyon kis energiaigénnyel lehet légkondicionálni a házat.
A parlament is ilyen légkondival épült annó, csak ott egy több méter átmérőjű boltíves alagúton keresztül jut be a ventillátorokon keresztül a lehült levegő a nagyterembe.
Hát még ha nyáron valamilyen árnyékoló módszerrel már az ablakon kívül "megállítanád" a napsugarakat! Pl. paletták, redőny, vagy árnyékoló. Akkor nyáron még hűvösebb lehetne odabent!
Elnézést, hogy kívülállóként beleszólok a témába, de csak megerősíteni tudom DiabloCorsa állítását a saját tapasztalatomon.
10 éve saját kezüleg építettem egy 176m2-es házat, az ajtókat és az ablakokat is magam készítettem. Mesterembert nem engedtem be, kontár munkára nincs, és nem is volt szükségem. Lásd : Rémtörténetek az építőiparban topikot.
A házat különös gonddal terveztem meg és építettem meg, nagyon nagy hangsúlyt fektettem a hőszigetelésre, belső hőáramlásra, hatalmas légtérre, padlófűtésre stb... A falak HB38-as hőszigetelt téglából épültek, még a közfalak is ebből vannak, a téglák között lévő maltert is hőszigetelésnek megfelelően raktam, azaz 2 csíkban van a malter a téglák között és a 2 csík nem ér össze így a malter sem okoz hőhidat.
Az ablak kereteket is magam készítettem, részben azért mert nem kaptam nekem megfelelő egyedi kinézetűeket, az ablakgyártók meg csak a keretért üveg nélkül 200.000-et kértek 10 éve. Ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálom saját magam elkészíteni őket. Vettem 1m3 fenyőpallót 5cm vastagot és néhány barkácsgépet a megmunkáláshoz. Az 1m3 fenyőfa akkor 40.000 Ft volt, és kb 60.000 Ft volt a pár barkácsgép. (1 kézigyalugép, 1 dekopírfűrész, 1 szallagcsiszológép, 1 felsőmarógép)
Az összes ablakom boltíves, belső osztásokkal, 3 réteg üveggel.
1 télen elkészítettem a régi házam padlásterében esténként a 3 db félkőríves 3m széles ablakvázat és a 3db 2.5m magas 1.8m széles ablakvázat. Az üvegezéshez vettem 22 tábla 4-es üveget, kb 60 szál 5m-es távtartót, 10kg páralekötö gyöngyöt, a távtartókhoz sarok lezárókat (kb 500db), 20 tekercs kétoldalas 3mm széles öntapadós szallagot, 3 karton fekete és 1 karton szintelen szilikongumit, mindezt házhozszállítva 100.000-ért
Egy hónapon keresztül készítettem a feleségemmel az üvegezést. Egy üvegesmester megmutatta 1 db-on hogyan kell összeállítani a thermoüveget vákumozás nélkül. Az üvegek közötti távtartók teljes hosszikban fel vannak töltve páraelszívó gyöngyökkel, és az ablakok szélei fekete szilikongumival légmentesre le vannak zárva. Az öszzeragasztott 3 rétegű üveget szintelen szilikonnal ragasztottam be a keretbe.
A nagy ablakfelületek miatt és a jó hőszigetelés miatt tavasszal és ősszel egyáltalán nem kell fűtenünk, télen csak minimális fűtés kell. Az ablakok már enyhén napos időben is hőcsapdaként működnek, így nagyon nagy mértékben hozzájárulnak a ház fűtéséhez. Nyáron az ablakokat elfüggönyözzük sötétítő függönnyel így nagyságrendekkel le tudjuk csökkenteni a bejutó meleget, hogy ne legyen kazánház a ház. A csúcs gázszámlám eddig 15.000 volt de akkor is csak azért mert még nedvesek voltak a belső falak és ki akartuk szárítani a házat teljesen. Átlagos téli hónapokban a gázszámlánk 8000-10.000 Ft, ebben benne van egy 4 tagú család melegvízellátása is, és a főzéshez használt gáz is + a fűtés.
A mostani enyhe télben 6000Ft volt a maximális gázszámlánk. Mindez 176m2-re!
Konkrétan mérhető a különbség. Nálam a üvegtéglás fal infrahőmérővel mérve 16 fokos volt, belülről mérve amikor kint kb. 4 fok volt. Került eléje belülre légkamrás polikarbonát tábla. Azóta 21 fokos a polikarbonát.
2 réteg üvegen előfordul párás időben, hogy az alsó szélén belül kicsapódik a pára.
Szinte tökéletes csend és lényegesen kevesebb gázszámla.
A meglévő ablakba gond nélkül bele lett téve 3-ik üveg. Az üvegrözítő lécet kellet fürész géppel vékonyabra vágni. Kb 3 cm-ből 1 cm maradt. A 2 réteg ragasztot üvegre rágasztották a 3-ik réteget.
Nehéz megítélni /vannak elképzeléseim/, hogy a lobby érdekek, vagy a reális elgondolások határozzák meg az energiapiacot. Megítélésem szerint nem feltétlenül kell arra várni, hogy "állambácsi" döntse el, mi a jobb az állampolgárnak, és persze az Ő adójából. Mindenkinek joga eldönteni azt, hogy hajlandó-e áldozni környezetvédelemre. Tény, ez manapság még elég drága, de már most is kifizetődő. Csak 8-10 évre előre kell gondolkodni.
Igaz, ezt a "sógoroknál" az állam komolyan támogatja, de nálunk is elindult már valami. Bár a mostani gazdasági miniszter szerint ezek a rendszerek annyira drágák, hogy nem érdemes államilag támogatni. Hát Ő nem bír évtizedes távlatban gondolkodni.
Ez van, pedig egy megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező rendszer téli időszakban 45-50%-al, átmeneti (őszi, tavaszi) időszakban 65-70%-al, míg nyáron 90-95%-al csökkenti a gázfogyasztást.
Visszatérve a miniszter szavaihoz. Valószínűleg ezeket az adatokat Ő is ismeri, csak érdekében áll ez....?
Ha ez bejön, akkor nem kell otthon, irodában egy-két drága pénzért vett, még drágábban működtetett légkondi zaját elviselni, mégse fől meg senki. Termelékenység ugrásszerűen nő, hangulat szintén.
Ha télen megakadályozza a hő kiszivárgását az ablaküvegen az meg még jobb.
Igazándiból én azt sem tudom, hogy mi az az infra sugárzás. Csak annyit tudok, hogy ez a hősugárzás. De azt már nem tudom, hogy ez egy fajta elektromágneses sugárzás-e vagy pedig valami más?
Nos, egy Glücklich nevű úr könyve (Energiatakarékos lakóházak, Műszaki 1989, 75.old) szerint "több légréteg többszörös szigetelő hatású. ... A hőveszteség tovább csökkenthető az üvegfelületre gőzöléssel felvitt réteg segítségével, amely visszatartja a hosszúhullámú sugarakat..." Ő arany vagy ezüstréteget ajánl és mellékeli a k hőátbocsátási tényező változását.:
2x4 mm üveg, közte 6 mm levegő: k=3,29
2x4 mm üveg, 12 mm levegő: k=3,13
2x4 mm üveg, 16 mm levegő: k=2,7 (100%)
3x4 mm üveg, 2x6 mm levegő: k=2,29 (84%)
3x4 mm üveg, 2x12 mm levegő: k=2,14 (79%)
4x4 mm üveg, 3x12 mm levegő: k=1,62 (60%)
2x4 mm üveg, 12 mm levegő, aranyfilm: k=1,6 (59%)
2x4 mm üveg, 16 mm levegő, aranyfilm: k=1,5 (55%)
2x4 mm üveg, 12 mm levegő, ezüstfilm: k=1,5 (55%)
2x4 mm üveg, 16 mm levegő, ezüstfilm: k=1,3 (48%)
Ezek alapján a legjobban akkor jársz ha kétszeres üvegezéssel csinálod és ezüstfilmmel vonod be.
Ha már itt tartunk elmondanám egy konkrét problémámat. Üveg plafont tervezek egy most tervezett új szobámra. Nyilván dupla üveg kell rá a hőszigetelés miatt. De vajon tripla üveg (két levegőréteggel) hozna-e számottevő plusz szigetelést? Megéri-e a plusz befektetést?
...az anyag vastagsággal arányos a hőszigetelés mértéke. ... Ez így csak sík felület esetében igaz, habokra és szálas anyagokra, tehát ott, ahol a hőszigetelés célja a hővezetés megakadályozása. A fólia a hőnek az ablaküvegen keresztül történő kisugárzását próbálja akadályozni, egész egyszerűen visszaveri az infravörös sugarakat. Legalábbis ezt kellene csinálnia. Nekem szimpatikusabb a hagyományos fa redőny, árnyékol is ha kell, télen meg szigetel, sőt ha a belső oldalát lefújod ezüsz festékkel még a hőt is visszaveri. Bár úgy elég ronda lehet...:)
A külső ablakszárnyakba tett "vákumos" ablakköz két üveglemeze, és a közte lévő "már nem vákum", hanem sima levegő (ami persze a távtartó keretbe szórt anyag miatt semmi párát nem tartalmaz, tehát nem is nagyon vezeti a hőt) még a legrosszabb esetben is maximum fele hőátadási tényezővel rendelkezik, mint az egy sima üvegtábla ami korábban ott volt. Ne mondd hogy ez nem számít.
A cúgban egyetértünk, ez a hőszállítás, ezt kell először lecsökkenteni (figyelem, nem megszűntetni!)
Közben jól elmondtam a hő terjedésének három esetét :-)))
Ezekben a hőszigetelő üvegezésekben nem bízom. Egyszer egy szakember azt mondta, hogy az anyag vastagsággal arányos a hőszigetelés mértéke. Vagyis hőszigetelő fólia egy áltatás.
A vákumos ablakközök szintén áltatások, mert tartósan nem tudják fenntartani a két üveg között a vákumot.
Így aztán mindkét megoldással az ember jó kis felárral a régi jól bevált ablakot kapja: két üveg között levegő a hőszigetelő réteg. Ha nem húz a cúg akkor szigetel - ráadásul egész jól.
Az autonóm ház koncepció szinpatikus elgondolás, bár vannak dolgok amiket lehet hogy jobb nagyobb méretekben elvégezni, pl a szennyvíztisztítás. Meg hát egy ilyen házat tudni kell üzemeltetni is, erre sem alkalmas mindenki. A mi telkünk nem túl nagy, ott például nem férne el egy szennyvíztisztító nádas. Az esővizet eddig is felfogtam, kertöntözésre a legjobb, de egy harminc éves stílusban és anyagokból épített háznál sokkal többet nem tehetek, mint hőszigetelek amit csak érdemes (főleg padlásfödémet, és az esetleg kitört üveg helyett hőszigetelő üvegezést rakatok), esetleg keresem a lehetőségeket, hogyan tudnám a komfort növelése mellett csökkenteni a költségeket.
Új építkezésnél viszont, főleg egy ranch közepén...
