Személyesen én az aranytól, ezüsttől, ritkafémektől távol tartom magamat, túl kockázatosnak ítélem. Trump egyet böfög, és hektikusan reagál. Az egész amcsi piac most volatilis. A BÉT kicsit másképp viselkedik, meg én pl. jobban ismerem. Keresi az ember a jó beszállót, ami manapság elég nehéz. Addig pihen a pénz kockázatmentes termékben, vagy rövid időre akár kp is. De vannak nagyobb kockázatot vállaló befektetők is, embere válogatja, mekkora kockázatot vállal. Nincs általános modell.
Ezek szerint nem tartod a nyereséget a TBSZ lejártáig pénzpiaci alapban vagy parlagon heverni, hanem az újabb nyereség reményében ismét kockáztatsz? Most éppen az arany árfolyamának mélyrepülése volt/van napirenden. Sikerült kiszállnom belőle kb. 10% nyereséggel, ami november óta keletkezett. Ha egy nappal hamarabb kapok észbe és akkor adom el, hiszen már érzékelhető volt a nagy ralli vége, akkor még plusz 10 %-ot hozott volna. Késő bánat. Most a fő kérdés az, hogy a jelenlegi, csökkent árfolyamon érdemes-e újra beszállni. Beszállni a tőke+nyereséggel, vagy csak a tőkével és a nyereséget pénzpiaciba tenni, vagy várni a további zuhanásra. Tudom, hogy nehéz megjósolni a várható tendenciát, de ti mit lépnétek?
Erre nem lehet jó választ adni, egyéni igényektől függ. TBSZ-en én sosem veszek DKJ-t, mert drága lenne (meg sok helyen nincs is), ott inkább valami pénzpiaci jellegű alapba rakom, vagy hagyom parlagon. Ha van jó ötlet, akkor nyilván a könnyen mobilizálható pénz megy részvénybe, ETF-be...
Köszönöm a válaszokat. A TBSZ működése és előnyei világosak. A kérdésem még az, hogy a DKJ-be vagy pénzpiaci jellegű alapba elmentett nyereséget ott őrzitek a TBSZ lejártáig, vagy alkalmas pillanatban ismét kockáztattok? Ha ott őrizzük, akkor bár biztos, de alacsony a kamat/hozam, ha pedig újra részvénybe vagy részvény alapú befektetésbe tesszük, akár el is veszíthetjük a nyereséget. Nálatok mi a bevett gyakorlat?
a TBSZ is átvihető másik céghez, a CIB kifejezetten kevés dolgot tart, nem igazán való az tőzsdézésre.
a kbc(khBróker) és az erste lényegesen nagyobb termékválasztékkal bír, a Hold OVK-t ad, azaz kezeli kérésedre a pénzt.
nem biztos hogy a Cib-nél kell maradni. elég ha a tranzakciós díjakat összehasonlítod a fent írt cégek és az ebroker között.
a TBSZ-en belül megőrizni a már megnyert nyereséget mondjuk úgy lehet hogy kevésbé volatilis/kockázatos papírba teszed át a pénzt.
a TBSZ-ből kijönni a végén célszerű, bevett szokás pl évente nyitni 1 TBSZ-t, és a 6 év után levágni azt a malacperselyt és akkor adómentesen megvan a pénz.
Pénz TNSZ-en parkoltatáshoz, hogy ha kell, könnyen mozdítható legyen, nem nagyon van más, mint DKJ vagy befalap. Ez mindenkinek probléma. A lehetőségeket meg limitálja a szolgáltatónál elérhető papírok köre és a díjak.
Köszönöm a választ. Külföldi papírokban nem gondolkodom. A fő kérdésem változatlanul az, hogy a TBSZ számlán részvények vagy befektetési alapok eladásából származó nyereséget hogyan védhetem meg. Egyetlen módnak a pénzpiaci alapot látom, az viszont alig hoz többet, mint egy malacpersely. Ti hogy csináljátok?
Csak bankolok a CIB-nél, szerintem tőzsdézni drága lehet a megbízási díjak miatt és az állományi díj miatt. Parkoltatni a pénzt jó hozammal sehol sem könnyű, míg vársz a következő belépési pontra. Sőt nehéz! Sajnos itthon azt a pár jó brókercéget felvásárolták, ami maradt, drága és gagyi (erste, kh értékpapír), külföldieknél akkor érdemes kereskedni, ha nem magyar papírokat veszel (IBKR, Lightyear...).
Van valaki köztetek, aki a CIB Bank Ebróker felületét használja tőzsdézéshez TBSZ számlán belül? Ha igen, mennyire vált be, nem túl drága?
Jónéhány tőzsdei tranzakciót bonyolítottam már, de még mindig nem jöttem rá, hogy a keletkezett nyereséget hogy lehet TBSZ-en bebiztosítani. Ha újabb részvénybe vagy részvény alapú befektetésbe teszem, az kockázatos, ha pedig pénzpiaci jellegű alapba, mint pl. CIB Start Tőkegarantált Alap, az csak minimális hozamot biztosít. Állampapírt pedig az állományi díj kikerülése miatt inkább az Államkincstárban tartok. Megköszönöm, ha megosztjátok velem a tapasztalataitokat a nyereség kezelését illetően.
. "Az akvizíciós stratégia változatlan, a Luminor Bankkal kapcsolatos híreket nem kommentálják (az elemzők korábban biztosra vették, hogy erre az észtországi bankra nyújtott be vételi ajánlatot az OTP, amely ha megvalósul, rekord akvizíció lehet). Az elsődleges fókusz, ahol jelen vannak már, de ezekben az országokban kevés az eladó bank. Kényszer azonban nincs akvizíciós szempontból. Ha nem sikerül idén akvirálni, egy esetleges rendkívüli osztalék lehet logikus felvetés, de döntésük még nincs erről – mondta az Economxnek Bencsik László." . Termeszetesen ugy nincs hivatalos bejelentes hogy pontosan mennyi lesz az extra osztalek. Hivatalosan az sincs bejelentve ha jol hiszem hogy a Luminorert kuzdunk. Az osszeg az elemzoi varakozas. De az osztalek emelese ettol fuggetlenul is varhato mert mar korabban bejelentettek hogy tartani szeretnek hogy a nyereseg 25% at kiosztjak osztalekkent. Az meg kb onmagaban 1000 forint. . Technikailag ha nincs akvizicio ( se luminor se mas ) akkor evi 3500-4000 forintot kepes visszaosztani a mostani alapjan. Ennyit persze nem fog akkor se ha semmi akvizicio nem is lesz. De a fele meg konzervativan nezve is meglehet.
2024-ben-Mi van, ha 2.000 forintos oszti helyett kapunk egy kétsoros közleményt, melyben a bank tájékoztatja a részvényeseket, hogy a Luminor üzlet sikertelenül zárult, ezért a bank új lehetőségeket keres a bővítésre. Se új bank, se oszti idén." 1. Oszti volt es valoszinuleg lesz is. 500 volt es varhatoan 1000 lesz akviziciotol fuggetlenul. . 2. Persze megtarthatja es ulhet temerdek cash felett varva egy kesobbi bankvetelt. De az a penz nem veszik el. Es akkor tegyuk fel igy lesz 2025 ev vegeig. Akkora 3 ev nyeresege fog bent ulni. 3500 forint 2023 bol. 3500-4000 FT 2024 bol es 3500-4000 FT 2025 bol. Ebbol kioszt kb 500at 2024 ben es 1000et 2025 ben. Reszvenyenkent 10.000 forint koruli cash marad mar jovore. . Egy nagyobb bank siman fogna magat es felvasarolna az egesz bankot 20.000 en es kivenne a bentlevo 10.000 casht es megvolna egy bankja amire 10.000 et koltott es evi 3500 at hoz neki. Az ev uzlete lenne.
Volkswagen részvény tulajdonosként 2023 évben osztalékot valamint a Porsche szétválása miatt további jövedelemre tettem szert.
Az osztalék egy részét automatikusan leadóztatták a szabályok szerint Németországban, másik részét pedig Magyarországon.
Állítólag a Németországit vissza lehet igényelni.
Tudnátok segíteni, hogy ezt hogyan kell, mit kell kitölteni (van esetleg olyan cég aki ilyen kisebb dologgal némi pénzzel meg lehet bízni mert tök nem értek hozzá?)
A Revolutra nincs semmi garancia, a kiszamolo.hu-n elég sok negatív cikk van róluk h belekötnek az ügyfelekbe h igazolja a pénz eredetét, MNB nem szabályozza őket. Revolutot el kell felejteni!
Akkor neked is van Erste értékpapír számlád. Van az erstének egy future programja, amivel innen számítva két évig a számlavezetési díjakat nullázni lehet. Egyszerűen az értékpapír v. TBSZ szlára kell utalni havi 20 ill. 25e ft-ot ami a kiválasztott befalapba kerül befektetésre. Ha érdekel, ideírom a továbbiakat. Nem kell hozzá erste bankszámla!
Eurizon (CIB) indexkövető részvényalappal van valakinek tapasztalata? Tudom, hogy most csúcson van az index, de ettől függetlenül érdemes adni/venni ezt az alapot?
Az eladáskor az értékpapír számlára/vagy TBSZ-re/vagy NYESZ-re kerül a teljes összeg, benne a nyereséggel is. Aztán kivárja az ember, ha van ötlete, és befekteti. Általában.
Egy amatőr kérdés kezdő tőzsdézőtől: amikor kereskedés közben nyereség keletkezik, ti újra befektetitek részvénybe, vagy “kimentitek” egy folyószámlára?
Tényleg nem sértésként mondtam, csak azért ne essünk már túlzásba h mindent lenyúlnak. A magánnyugdíjpénztárak esetén az a járulék eleve az államhoz került volna, az így tehát adó helyett magánkasszába ment és az állam ezen változtatott ennyi történt. Ha vki az állampapírtól fél az ehelyett féljen inkább a unit-linked biztosítástól és a befektetési alapoktól mert a végeredmény kiszámíthatatlan, hiszen az állampapírnál tudom mennyi pénzem lesz a lejáratkor, a hazai befektetési alapoknál azonban semmi se garantált főleg annak tudatában h más döntésén múlik h milyen lesz az eredmény, más hibájából pedig nem jó pénzt veszíteni, befalap esetén olyanba fektet az ember amire nincs ráhatása, nem rajta múlik az eredmény. Ezek főleg aktívan kezelt alapok, a passzív befektetés általában eredményesebb és ami biztos sokkal olcsóbb ami fontos hiszen a költség az egyik legfontosabb.
Szóval az állampapír az biztonságos, emellett azok a hazai alulárazott részvények amelyek mögött stabil jól menedzselt nagyvállalatok állnak, ilyen az OTP Richter MOL.
A devizás befektetések közül a passzív indexalapok.
Kizárt h az állam saját devizában eladósodva csődbe menjen hiszen annyi HUF-ot bocsát ki amennyit akar. A lényeg az h a lakossági állampapírokban visszafizetési kockázat nincs, az ember az idejét viszi a vásárba nem a pénzét, árfolyamkockázat sincs, az egyetlen kockázat az infláció amely minden befektetést érint, tehát a későbbi reálértéke a kockázat.
Marha nagy a hozam chf-ben, tedd japán yenbe abban még nagyobb hozamot érsz el, az a tuti. A banki garancia sokkal erősebb mint az allami korlátlan igaz? Kitől kapsz ilyen jó tanácsokat Barátom?
