Kicsit tovább szegmentálva a belől- -l-je régi ablatívusz (v.ö. pl. a -ról, -től, -ből -l-jével), a rajt- -t-je pedig alighanem lokatívusz. (o-tt, Pécs-ett, hely-ett)
Azt hiszem, nem vagyok túl pesszimista, ha azt mondom, hogy a kérdésedre a választ nemigen tanítják a magyar iskolákban. Nagyon bonyolult, sokrétegű dologra kérdeztél rá, a válasz egyáltalán nem vitathatatlan.
A rajtam..., belőlem.. nem névmások, hanem birtokos személyjeles (személyragos) határozói alakulatok.
A rajtam a rá határozószó származéka, ami a -rA rag őse is.
A belőlem hasonlóképpen a belül (régebben belől) határozószóből származik, melynek eredetét azonban vitatják, vagy a bél szóból eredeztetik, vagy a -bA raggal hozzák összefüggésbe (ez szvsz fából vaskarika, a bél is összefügghet a -be raggal).
Mind a kettő rokonságban áll a személyjeles névutókkal (alattam, felettem stb.) vagy a még furább személyjeles esetragokkal (rám - a -rA esetrag személyjeles alaksora, tőlem - a -tÓl ragé stb.
A kérdéssel Antal László és T. Somogyi Magda foglalkozott alaposabban.
Üdv! Magyar az anyanyelvem, de nem jártam magyar iskolákat. Ezért talán hülyének fog tűnni a kérdésem. Azt szeretném tudni, honnan ered a rajtam, rajtad, rajta stb. névmások rajt- eleme, valamint a belőlem, belőled stb. belől- eleme. Előre is kösz a válaszért.
A parthus topikban gyűjtöttem a témában ezt-azt, és lényegében hasonlók a magyarázatok, legalábbis az előtagot mindegyik etimológia a 'gazdag' jelentéssel értelmezi.
FNESz.: Bajkonur ’helység Kazahsztánban (SZU) az Araltól északkeletre’ [1959: Bajkonur: Világatl. 29. sz. térkép]. Az or. Байконýр átvétele. Ennek forrása a kaz. Bayqoηïr. A kazah név értelme: ’olyan hely, ahol sok a növényzettel megkötött homokbucka’. Vö. kaz. >bay ’gazdag’ és qoηïr ’növényzettel megkötött homokbuckák’ (tkp. ’sötét színű, barna’). (Konkašpajev 138 Коныр a.; Räsänen: EtWb. 56 *bāj a., 280 mtü. koηur a.; E. Murzajev levélbeli közlése.)
Egyik legszebb tanítási élményemet épp tegnap meséltem vkinek : magyart tanítottam éppen külföldieknek, és h meg is jegyezzék, magyaráztam, h inka, inkább. kikérdezés következő órán, előkerül ez a szó is, de nem jut eszébe, látom, h rémlik neki, h volt vmi magyarázat, és veszettül gondolkodik... végül ki is bökte: aztékabb te aszittem, ott esem le a székről a röhögéstől, nem is hiszem el, ha nem velem történik... és persze percekig nem bírtam elmagyarázni, h mitől fetrengek iylen veszettül :D
Ami a fiktív tő terminológiát illeti, a hazai irodalom még további két terminust is használ. A fiktív tő emlékezetem szerint a Magyar Grammatika szókasználata, Kenesei István alaptőnek nevezi, és ugyancsak emlékezetem szerint Antal László a kötött tő terminus használta. A felsprpltad példák valóságossága csak látszat, mert a hangzutánzókat választottad, azonban a tőtípusban olyanok is vannak, mint a gyógy-, táv-, köz-. (Senkit ne tévesszemn meg, hogy ezek közül nem egy önálló szóvá vált.)
A példáidat nem értem. Szándékosan nem fiktív|alap|kötött töveket soroltál?
A legyint eredete egy lépésnyit könnyen visszavezethető. Egyértelműen a legyez szó származéka. Hasonló folyamat figyelhető meg az érez-érint esetében.
A legyez-legyint szópár közös töve a legy, amely fiktív tőnek tekinthető. Ennek számtaéan analógja van az igeképzésben (serceg-sercint, forog-fordul stb.)
Ez a legy származhat a légy-ből, hiszen a jelentésalakulás ezt indokolja. Bizonyos kétségek azért vannak.
Szerintem a török rózsa szó valamilyen ragozott formája lehet. A kidülledő szemű ember pontosan úgy tesz a szemével, ahogy a rózsa kinyílik, és a belső (szemszerű) frissen még zárva maradó, belső sziromgubót kimutatja.
Arra jöttem rà (lehet, hogy màr màs is elöttem?), hogy a magyarban hasznàlatos "smafu" kifejezés a francia "je m'en fous" -bol ered, ugyanis a franciàk, ha gyorsan beszélnek, elharapjàk a szavakat, s ez pl. igy hangzik: zsmanfu (a "zs" "s"-nek is hallatszik, az "n"-et meg alig lehet kivenni).
