Ha valaki tud, segítsen nekem!
Szeretnék cigányul tanulni, de nyelviskolában - úgy tudom - sehol sem tanítják. Ha ismertek tanárt, vagy valakit, aki vállalna tanítást... Vagy legalább nyelvkönyvcímet, meg hogy honnan lehetne beszerezni...
Ez a cigány köszöntés, kb. szia, helló, stb. értelemben; férfihoz fordulva. Csak találkozáskor, búcsúzáskor mást mondanak. Szószerint azt jelenti: "Légy szerencsés / boldog!"
Most így hirtelen ezeket ismerem még:
Dzsukhel: Kutya.
Dik csat kityori - Nézd meg hány óra
Dolgoztam egy helyen fiatal koromban, ahol volt egy rendkívűl vonzó kékszemű(!) cigány lány, attól tanultam pár szót... :)
A devla az az Isten, nem az ördög.
A gádzsi az nőt jelent ugyan, de nem a cigányt, hanem a nemcigányt. Ugyanígy gádzsó a nem cigány férfi.
A roma szó jelentése pedig ember, férfi.
Egyébként, ha lenne rá partner, ezt a topicot (most, hogy felélesztettem) cigány nyelvű (vagy nyelvgyakorló) fórummá tehetnénk. A topic címe akár erre is utalhat(na).
>>Munka, dolgozik, becsület, tisztesség - az évszázadok során ezek a kifejezések nem tudtak úgy megragadni a cigány nyelvben, hogy önálló kifejezésük lenne rá.<<
Valóban, a "dolgozik"-ot összetételben tudják csak kifejezni (butyi kherel=munkát csinál), eredeti igéjük nincs rá. Viszont a butyi az cigány szó (vagy ha nem, akkor elég régi átvétel, bár szerintem a but = "sok, sokat" szóból származik), de a "becsületes"-re, "tisztességes"-re van eredeti cigány szó; a "patyivalo"...
>>teljesen hülyének néztek, mikor romáztam. Te Krisztof (Kristóf) nyugottan' csak cigányozz, tuggyuk', hogy nem bántasz.<<
Ezt az egész romázást szerintem nem a cigányok találták ki, hanem ugyanazok a balliberális körök, akik a négerezést, zsidózást (nyelvi értelemben is) ellenzik. A romáknak a legtermészetesebb, hogy őket magyarul cigányoknak hívják, ez nem sértés, így volt ez évszázadok óta. Ők maguk is legtöbbször cigányoknak hívják magukat magyarul.(Most nem a szarkeverő cigány értelmiségre, hanem a többségre gondolok.) Ez az elnevezés átfogó, és minden mo.-i cigány csoportot lehet érteni alatta; ugyanis pl. a teknővájó cigányok nem romák, hanem beások. Más a népelnevezésük. Nincs egységes népelnevezésük a cigányoknak Európában a saját nyelveiken; pl. a spanyolországiak magukat kálóknak, (feketéknek) mondják.
A németek se cigányoznak már, először bevezették a "die Roma" kifejezést a "die Zigeuner" helyett, ekkor a szintó-cigányok tiltakoztak; erre most a "Roma und Sinti" a divatos kifejezés. Minek ez a kettőzés, nem, amikor egy szóval meg lehetne oldani a dolgot...
Tehát a roma szó használata minden cigány csoportra vonatkoztatva nem pontos; minek ebben a dologban is a nyugat fals szokásait majmolnunk?
De a magyarba nem az oláhcigány "shej" alak került át, hanem a magyarcigány "chaj"; méghozzá vátozatlan formában. Cigány jövevényszavaink magyarcigány eredetűek, ezt a hangalakok mutatják, meg régebb óta vannak a nyelvünkben, mint ahogy az oláhcigányok bejöttek, mivelhogy a magyarcigányok (a muzsikus cigányok) sokkal előbb itt voltak, mint ők... (El is vesztették a nyelvüket!...)
Jó irányban indultál el, amikor a "kéró" eredetét említed, de az szerintem közvetlenül a főnévi alakból ("kher")jön, hiszen annak jelentése eleve "ház".
>>Mondjuk ezekből a nyista nem cigány, hanem szláv (pl. bolgár, cseh stb.), bár attól még használhatják a cigányok is.<<
Ez is egy érdekes kérdés, hogy egy jövevényszó mikortól tekinthető a nyelv részének. A "nyishta" mellett ott van a "khanchi" a cigányban, ugyanazzal a jelentéssel; nem tudom, hogy ez régi cigány szó-e, vagy átvétel. Viszont ha az átvett szó egy bizonyos értelemben, környezetben folyamatosan és főleg kizárólagosan használatos, akkor a befogadó nyelv részének tekintendő. Lásd pl. a már említett "vorbil ("vorbisarel") = beszélni igét, ami valójában román szó, de az oláhcigányok gyakorlatilag csak ezt az igét használják "beszélni" értelemben (a "dumadel"-t, az eredeti cigány szót a "beszélni"-re nem hallottam még), tehát az a nyelvük részének tekinthető.
Munka, dolgozik, becsület, tisztesség - az évszázadok során ezek a kifejezések nem tudtak úgy megragadni a cigány nyelvben, hogy önálló kifejezésük lenne rá.
Ezzel egyetértek, sőt: minden nemzetiségink igenis sajátítsa el hibátlanul a magyart, hiszen ez az államnyelv. Viszont annak nagyon örülnék, ha emellett megőrizné (vagy visszatanulná) a saját nyelvét, kultúráját is, hiszen ezáltal színesebbek lennénk / maradnánk (ebben a globalizálódó, uniformizálódó világban). Tehát a cél: tökéletes kétnyelvűség; mindkét nyelv kiegyensúlyozott használata és tökéletes ismerete. A cigányok (romák és beások) ebből a szempontból egy külön probléma, mert ők sem a magyart, a "cigányt" (a romani vagy a beás nyelvet)nem beszélik jól. A magyart alacsony társadalmi helyzetük miatt, a cigányt meg azért, mert az alacsony fejlettségi fokon áll, hiszen anyaország hiányában nincs (egységes) irodalmi nyelve. Ebből tehát következik a feladat: a jó magyar nyelvtudáshoz a megfelelő iskoláztatásuk (és társadalmi felemelkedésük, ami egyre inkább rajtuk múlik), a jó cigány nyelvtudáshoz pedig az egységes nyelv, illetve az irodalmi (,az írott) nyelv megteremtése, a cigány nyelvújítás.
Itt az az érdekes, hogy ez a cigány nyelvben többesszámú alak (egyes számban "rom", vagy romnyi; nemtől függően), és ezt a magyarban nem tartjuk be (tkp. duplán jelöljük a többesszámot: "romák"; hiszem a "rom" főnév a mi nyelvünkben már foglalt). A "roma" szó többesszámúságát viszont a németek betartják, nem azt mondják a "cigányok"-ra, hogy "Romas" hanem, hogy "Roma (und Sinti)".
"Sukárez a vakerez?" Az ismerősöd szerintem nem tud cigányul. Ez szerintem csak egy szójáték, különösebb jelentése nem hiszem hogy lenne, mert így értelmetlennek tűnik. Legfeljebb az, hogy "Megvárod [zsukares], amit beszélek?" (Vak(e)rel: régi magyarcigány szó, jelentése: beszél; vö. oláhcigány "vorbil", ami ugyanazt jelenti...)
Ha magyarul próbálnánk meg értelmezni, akkor ezt jelentené: "Sukár ez a vekerez", vagyis "Szép ez a beszéd". Állítólag a muzsikus cigányok (vagyis a magyarcigányok) beszélnek így, hogy magyar nyelvi (morfológiai) környezetben szerepeltetnek cigány szavakat, vagyis hogy magyarul ragozzák őket.
T'aves baxtalo, more!
Le albumura "Lungoj O Drom Angla Mande" "Kharing Szo Me Phirav" thaj "O Suno"
sövegkönyvesa sima, dole tuke, te inke trubunle tuke. Vi me rodav romane dyilenge tekstura, te shaj t'iskirij sakdolgozato anda lenge. Te tu zhanes mange te zhutis mange, naisaro tuke.
De mindenki másnak is hálás vagyok,aki cigány népdalszövegeket tudna a rendelkezésemre bocsájtani (legjobbak a kevertnyelvűek), mert szakdolgozathoz kellenek. Köszi!
innen kiindulva lehet sok ujat találni, legalábbis nekem ujat.
szvsz mángorló 2000-09-04 21:42:57 valami olyasmit irt: Üdv testvérem, beszéled a nyelvünket?
(roma=ember, phrala=testvér szvsz)
de asszem roppant érdekes a ragozás, van hogy a ragok a szó közepébe kerülnek, vagy csak én nem emlékszem jól:)
Nem értettél meg! A svédek meg a litvánok is fehér emberek, mégsem egy nyelvet beszélnek! Nos, így van ez a cigányokkal is. Ha nem hiszed, nézz utána a baranyai beás cigányok történetének. Ezeknek a cigányoknak semmi közük az alföldiekhez. A beások a román nyelv igen régi változatát használják...
