"Debrecenben és Fehérváron nem akarják felfogni, hogy semmi különös nem történt/történik, csak egyszerűen végére értünk a Gyűrűk Urának, az orkok, hobbitok, buzitündék meg a vidéki lakógödrök egyéb torzonborz népeinek az ideje lejárt, és a Király visszatért. " /Nem fog lefeküdni, James/
Inkább úgy fogalmaznék, hogy aki mögött nincs, annak sokkal nagyobb az esélye arra, hogy a rendszer valahol elveszítse.
És most nem csak az alap családi támogatásra gondolok (bíztatás, logisztika, családi naptár és programok alárendelése az MLSZ versenynaptárnak, edzőtáboroknak), mert az alap minden élsportnál.
Hanem kifejezetten a szakmai segítségre, brancson belüli kapcsolatokra. Ez utóbbin kifejezetten nem az uram-bátyám kontraszelekciót értem, hanem pont az az elleni védelmet.
Nikolics gyerekeivel és az apjuk által épített pályával kapcsolatban, mivel a részleteket nem ismerem, csak a harmadikos környezetismeret tankönyvből idézném az idevágó, vasatgon szedett bemagolandót: minden bogár rovar, de nem miden rovar bogár.
Azért aki az M4/nso felszín kapargatásánál kicsit mélyebben ismeri ezeket a karrier utakat, az tudja, hogy ha az akadémiai rendszeren múlott volna, akkor most nem lenne se Szalai Attila, se Schafer, se Szoboszlai.
Schaferre Szombathelyen nem tartottak igényt, nem láttak benne potenciált.
Ő nem a természetes felfelé áramlás miatt került az MTK-koz, hanem egy benne fantáziát látó edző személyes kapcsolatai (és hitelessége!) révén jutott oda. Ahol persze megállta a helyét, elsősorban elképesztő mentális ereje miatt. (Később, első felnőtt edzésén simán lekönyökölte Thorgellét.)
Az SKA és az MFA (Honvéd) egyébként annyiban kilógnak az akadémiák sorából, hogy azokat még 2010 előtt alapították és nem állami pénzből (tehát eredménykényszer nélkül) működtek, hanem muszáj volt nekik eladható terméket előállítani. Az általad említett Gulácsi is ebbe a sorba illik, de ő még ráadásul a 2010 előtti "emútnyócév" terméke.
Szalai Attila és Szoboszlai esetében mindkettő apja edző, ők nem akadémiai, hanem családi saját nevelések. Szalai apja egy interjúban egyszer elmesélte, hogy a kertjükben épített egy kisebb pályát és ott gyakorolták Atival azt, amit edzésen elfelejtettek megtanítani. Szoboszlainak meg saját up egyesületet gründolt az apja. Ő kb. olyan, mint a Polgár lányok voltak sakkban, csak persze light-osabb kivételben.
Valójában mindketten 14 éves koruk óta osztrák akadémiák neveltjei.
A világ legnagyobb önbecsapása azt gondolni, hogy akár a Fradi, akár a válogatott sikerei mögött a magyar futballba öntött százmilliárdok, vagy a magyar akadémiai rendszer (mint rendszer) meghatározó szerepet játszanak.
Hogy kellett egy Groupama és egy Puskás, ekkora méretben és ilyen színvonalon, azt nem vitatom.
De ez a szurkolóknak fontos, és nem ettől lesznek nemzetközi szinten is jegyzett játékosok.
a tegnapi dologban annyiban lattam a megterulest, hogy az EB gyozetes olaszokat fogadtuk itthon 68 ezer nezo elott, akik egy csodalatos objektumban, repoharakkal, kulturalt WC-kkel stb unnepeltek a magyar valogatottat. es ez sem kis dolog.
Szerintem sem egyértelmű az összefüggés (sőt vannak kifejezetten kontraproduktív elemei is a hazai utánpótlás nevelésnek, lásd az egész Puskás akadémia projeketet), csak azt a kijelentést szerettem volna tompítani, hogy az akadémia rendszerből nem profitál a válogatott. Vannak azért az akadémiákat is megjárt válogatottjaink, még ha nem is túl nagy számban.
ha most az a kérdés, hogy a magyar foci (mi + válogatott) jelenlegi jó idöszakához mennyiben járult hozzá az utánpótlásnevelés: szerintem nem lehet egyértelmüen kijelenteni, hogy az utánpótlásnevelés lenne a siker alapja. és akkor még diplomatikus voltam. ha pedig a pénzköltéssel és a dumával arányosan nézem, akkor kifejezetten gyenge a produkció.
lehet azon vitatkozni, hogy 14, 16 vagy 18 éves korig kell-e a magyar up rendszerben nevelödnie a srácnak, hogy magyar terméknek tartsuk. de tény az, hogy a válogatott nagy része vagy nagyon fiatalon külföldre ment, vagy soha nem játszott magyarországon ill. honosított. a klubbokat meg hagyjuk is, pedig ez is egy fontos kritérium (lenne). persze, ha nagyon jó a játékos, nem fogjuk tudni itt tartani... csak hát az arányok.
A mostani válogatottban Gulácsi és Schäfer is több évet töltött az MTK Sándor Károly akadémiáján (Schäfer a szombathelyi Illés akadémiára is járt előtte), így őket azért lehet az "akadémiai rendszer" neveltjeinek minősíteni. Olyan nyilván sose lesz, hogy 100%-a a keretnek akadémiai nevelésű, a világban elég sok olyan labdarúgó van akinek igen kacskaringós az útja a felnőtt válogatottságokig. Természetesen lehet egy valós célkitűzés az ilyen hátterű játékosok számának a növelése.
Erről eszembe jut a legendás 90-es évek. Az évtized közepén játszott a kisebbik bruges-i csapatban Torma Gábor. (Lisztes - Dárdai - Sándor T. kortársa) Jó idényt futott odakint, vezette is a belga góllövőlistát. Amikor először behívták, akadt nem egy olyan hazai edző, aki felszisszent, hogy "egyetlen NBI-es meccse sem volt, hát hogy lehet így válogatott???"
Persze a józanabbak (pl. én :-)))) ) erre azt mondták, hogy talán ez nem is hátrány.
Raadasul a meghatarozo triobol (Gulacsi-Szalai-Szoboszlai) talan egyiknek sincs egy darab NB1-es meccse sem, emelle vegyuk oda Orban Vilit es a mar emlitett Negot es Stylest, azt hiszem kijelenthetjuk hogy a csapat egy nem elhanyagolhato reszenek nincs, vagy keves koze van a honi utanpotlas-neveleshez.
Az akademiai rendszer hozott be fejlodest az utanpotlaskepzesbe ezt ne tagadjuk, de ne is dimenzionaljuk tul.
Értem, hogy a Laws of The Game-ben ez van, de ha megnézed az egyes versenykiírásokat és pl. az MLSZ infrastruktúra szabályzatát az egyes pálya kategóriáktól, akkor látni fogod, hogy valójában minimális a mozgástér pályaméretben.
Volt egyszer egy angol csapat (talán a Stoke City, de erre nem esküszöm meg) amelyiknek volt egy jó nagy bedobásokra képes hátvédje, ott egész szezonra beljebb húzták a hazai meccseken az oldalvonalakat :)
Ma már ezt a FIFA/UEFA ajánlások miatt nehezebb megtenni.
Ez így van, bár van most már egy FIFA és UEFA által támogatott ajánlás (105x68), új építésű/felújított pályáknál már 99%-ban ezt a pontos méretet lövik be.
egyszer (talán a Pool elleni hazai 0:0-ás meccsen a kinti 1:1 után) a lehető legkisebb pályát vonalazták föl, hogy a vörösoknek ne legyen helyúk szaladgálni alog volt hely a tizenhatos meg az oldalvonal között :)
Szerintem nem véletlen, hogy nem hallottunk róla. Én azt gondolom, hogy 3-4 méterrel kisebb pályaméret meg nem számítana semmit, viszont érdemben csökkentett pályaméret (mondjuk 90x60) teljesen borítaná a taktikát.
Gulácsi, Szalai és Lang még a 2010-es évek előtti futball terméke. Szalai ráadásul szintén 16 évesen került Németországba.
Szoboszlait az apja 7 évesen mentette ki a magyar up rendszerből azzal, hogy csinált egy saját focisulit Székesfehérváron (Főnix).
14 éves korától már a Salzburggal edzett, csak mivel 16 éves korig a FIFA/UEFA főszabályként tiltja a külföldre igazolást, papíron még itthon, az MTK-nál volt leigazolva. Aztán 16 évesen már hivatalosan is Salzburg (RB-istálló) játékos.
A válogatott alapemberei közül Sallai az egyetlen, aki a NER-futball standard terméke: akadémista lett, végigjárta a képzést, itthon (egy magyar akadémián) faragtak belőle felnőtt játékost, aki aztán olasz és ciprusi kitérővel a Bundesligába került és alapember egy topliga középcsapatban.
Mindenki más vagy régi (NER előtti), vagy honosított, vagy legkésőbb 16 évesen külföldre vitt (és a felnőtt futballba való átmenetet ott megugró), vagy a rendszerben korábban már elveszett-elkallódott és innen-onnan egyéni kapcsolatok és hihetetlen akaraterő párosával előkapart-kikukázott játékos.
Lehet nyilván ezt gondolni, csak ezt nem támasztja alá semmilyen objektív elemzés.
Igen, pont azért írtam hogy szerintem.
Az ellenkezőjét alátámasztja valami? Vagy inkább úgy kérdezem: kipróbálták már valaha, hogy két női csapat egy kisebb pályán hogyan játszana? Nem kizárt, hogy sokkal látványosabb, pörgősebb lenne.
