Az oké, hogy beszigetelik, és akkor nincs zaj. De onnantól a pontból b-be eljutni igencsak körülyményes, ha ott van egy autópálya. Hasonló példa pl. az M3-as Rákospalotai szakasza. Délután az öt átjáróból kettőn alig haladnak az autók (Szentmihályi út és Szerencs utca). A többi pedig már délen van, ahol a/ relatíve sűrűn vannak, b/nincs jelentős átmenő forgalom. És akkor nem is említem a már-már Hungaricumnak számító lámpás csomópont az autópályán c. jelenséget. (Oké, az elvileg nem autópálya, de gyakorlatilag a/ az autópályáról érkezők jelentős része halad erre, b/reggel jól megfogja a forgalmat. (Ez most inkább a német példára ment, Kőröshegyen elvileg az autópálya eredeti nyomvonalának a közelébe nem is lehetett volna házakat építeni, legjobb tudomásom szerint.)
Ismerek néhány szörnyű példát, de szerintem a Genovai rakparti út mindent überel. Viszont a prágai és a bostonin kivül jól megoldották a belvárosi gyorsforgalmi utakat Marseillesben és Tulonban is egy -egy alagúttal, meg Barcelonában is. Úgy tudom Madridban is egy ilyet készítenek elő.
(és az út a többnyire süllyesztett kialakítás miatt, szinte nem is látszik, fentről a várból nagyon kellett keresgélnem, mert csak a fele szélességet lehetett látni...)
Én azt hiszem hogy a folyópart egy nagy értéke a városnak. Ha a folyópartot a város az autóknak adja akkor a városnak fontosabbak az autósok mint a lakók (persze itt azért van némi átfedés).
Az autósok nagyon fontosak (itt sem ajánlatos átesni a méregzöld tulsó oldalra), de ami érték azt meg kell őrizni a gyalogosok számára és olyan megoldást kell keresni ami az autósoknak és a gyalogosoknak is jó. Én hiszek abban hogy vannak ilyen megoldások, persze meg is kell fizetni. De hát ez pont olyan dolog mint ha az ember autót vesz. Vehetsz egy Dáciát is, de ha igazi vezetési élményre vágysz, akkor egy komolyabb kocsiban gondolkodsz, és inkább még spórolsz egy-két évet.
Gondolkodhatunk egy négysávos rakpartban is, de ez a Dácia kategória. Az utakat nem 10 évre építjük hanem minimum 50-re, de jó esetben sokkal többre. Úgyhogy alaposan gondoljuk meg hogy elcsesszük-e a várost úgy mint pl.: a bécsiek, vagy inkább gondolkodunk, kicsit várunk aztán építünk egy olyat mint pl a prágaiak (belső gyűrű), vagy a bostoniak (bigdig).
Számomra semmilyen rakparton vezetett út nem elfogadható, mert ez tönkreteszi a rakpartot. Vagy más felé kell vinni, vagy be kell fedni, vagy ki kell fúrni, vagy belesüllyeszteni a folyóba, lehet választani...
Ez hasonlít a köröshegyire, csak szűkebb a völgy és kisebb a híd.
Azt hiszem ez nem anyagi kérdés, inkább szemléletbeli. A szemléletbeli után meg jogi. Az én szemeben egy töltés ami kettévágja a falut akkor sem elfogadható ha zajvédőfalak csökkentik a károkat, és esetleg még két átjáró épül a töltés alatt. Nem a hidat akarom védeni. A híd csak egy következő kérdés. Az első kérdés így szól: megengedjük-e hogy tönkretegyünk egy szép reményű balatoni települést egy ilyen töltéssel. Erre szerintem csak egy értelmes válasz lehet, az hogy nem. A következő kérdés az hogy milyen módon lehetne ezt megoldani. Valószínűleg szóba jöhetett volna valami fedett út is, úgy tudom ilyen tervek is voltak, több is. Szóval az hogy híd vagy alagút szerintem parciális kérdés ahoz képest hogy megúszta a falu.
A kérdés tehát számomra úgy merül fel hogy adunk-e lehetőséget arra hogy önkormányzatok azt mondhassák hogy nem engedélyezik a településüket gyökeresen átalakító és tönkretevő beruházásokat, és költünk-e erre is vagy azt mondjuk hogy nessze itt egy pofon, ha nem tetszik odébbálhatsz. Ezek után jön a dolog jogi része, mert ugye ezzel azért rendesen vissza is lehet élni...
tekintve, hogy itt vagy 30-40mrd-ot lehetett volna spórolni ezzel a nyomvonallal (akár a híd teljes árát, hisz 3-4km-rel rövidebb is lett volna a nyomvonal), ez nem túl nagy ár...
a falut keresztező szakaszt bezajvédőfalazták volna, és nem zavart volna senkit...
(nézzél szét németországban a guglival, hogyan szelik keresztbe-kasul a falvakat, a mostani építésekkel is!
Nézd meg jobban a térképet! A falunak két fontos utcája van. Az egyik a szántódi (ezt a falun kívül keresztezi), a másik a földvári. Itt pont telibekap néhány házat. Gondolom szép kis töltést kellett volna építeni a földvári út felett...
Nem is egészen erre gondoltam, persze itt vannak a rossz útjaink meg a magunk bajai. Viszont azt hiszem hogy pl. nem sikerült annyira tönkretennünk a Dunát mint a bécsieknek. Csórók vagyunk, de mégis építettünk és építünk szép hidakat, megfúrtuk a rakpart négysávosítását, amit Bécsben megcsináltak hat-nyolc sávval a csatorna partján, és még sok olyan dolog van amiben szerencsénk volt. Szerencsénk, mert abban a korban amikor mindenki az iparosításban, és a fejlődésban hitt, mi éppen nagyon csórók voltunk és nem tudtuk annyira tönkretenni a környezetünket mint mások, nálunk gazdagabbak.
Ez egy másik kor, ahol erősebb a civil kontroll, és fontosabb a környezettudatosság. Szerencsénk van hogy most van több pénzünk fejleszteni.
Teljesen egyetértek veled, a bécsiek a nyolcavanas-kilencvenes évekeben átlendültek a ló túlsó oldalára, most pedig próbálják rendbetenni azt amit akkor elrontottak. A városi igények helyett már akkor is az elkerülőútban kellett volna gondolkodniuk. Persze akkor még nem negyon volt forgalom kelet felé, zárva voltak a határok, gondolom emiatt döntöttek a városi autópálya mellett, és emiatt lett egy hatalmas undorító ipartelep a városnak ez a Pest felé eső fele.
Úgy látszik hogy az is csinál hülyeséget akinak nagyon sok pénze van, és néha kifejezetten jó ha nekünk nincs, mert ha lett volna szerintem mi is megépítjük a magunk városi sztrádáit.
Egyébként valószínűleg pont ugyanígy fognak járni a magasházakkal és a Dunaparttal is, tíz év mulva majd elkezdenek azon gondolkodni hogy lehetne rendbetenni a magasháznegyedet, meg az iparosított, erőművesített, műdunapartot.
Szóval szerintem ne a bécsiektől akarjunk tanulni...
Valahogy egész végig az volt az érzésem hogy a bécsiek biztos nagyon irigykednek a Pestiekre, mert a bécsi Dunapart, a hidak, meg a magasházak...
ez az irigykedés csak addig tart, amíg turistaként nézelődik az ember...
ha napmintnap a dugóban ácsorgás, vagy a sima haladás a tét, akkor már nem is olyan irigylésre méltó...
kicsit olyan ez, mint a csendes jólevegőjű vidéki élet utáni sóvárgás...
elméletben télleg nagyon romantikus, a gyakorlatban viszont már nem annyira:
minden drága, ha egyáltalán lehet kapni, messze van az állomás, busz csak naponta 2-3x van (tehát autó KELL), az utak iszonyú rosszak, soxor nincs is leaszfaltozva, lehet dagonyázni a sárban...
Még annyit, hogy én teljesen megértem a köröshegyieket, az Ő helyükben én sem járultam volna hozzá ahoz hogy a falujukon keresztülvágtasson az autópálya. Ismerek néhány törökbálintit, nekik is megvan a véleményük arról aki annak idején nem volt képes másfél kilóméterrel nyugatabbra húzni az M7 nyomvonalát. Dolgoztam másfél évet Törökbálinton. Eleinte ez normálisnak tünt, de ahogy elbeszélgettem időseb szakikkal és elmesélték milyen volt a falu az M7 előtt, azért elgondolkodtam rajta hogy ez a falu mennyivel szebb lenne, ha annak idején ezt a másfél kilómétert még hozzátették volna a pályához. Gondolom az érdieknek is hasonló lehet a véleményük, sőt szerintem a bécsiek közül is annak aki a városi autópáyák környékén él. Szóval azt gondolom hogy a kérdés úgy nem merülhet fel hogy tegyünk tönkre egy falut néhány milliárdért. Ez a kérdés néhány év távlatából még talán magyarázható lehet, de nem lehetünk olyan zsugoriak magunkhoz hogy tönkreteszünk életképes településeket néhány milliárdért. Úgyan kit fog érdekelni húsz év mulva hogy ez a pálya hetven milliárd volt vagy harminc?
(innen délkeletre valóban látszik valami hőerőmű féleség - talán gázos)
Biztos hogy kellene néhány jó gyorsforgalmi út Budapestre, de jó lenne elkerülni a Bécsiek rossz példáját.
van benne valami, de ők most nagyon átlendültek a ló túloldalára...
ami nekem nagyon zavaró, ha bécs úthálózatára ránézek, az az, hogy nincs elkerülő útja, ad absurdum, gyűrűje... (mármint az A21-et és a nemrég átadott S1-et leszámítva...)
viszont 2 full ap. átszeli a várost...
ha ugyanolyan (vagy nagyobb) hangsúlyt fektetnek a gyűrű kiépítésére, mint a belvárosi pályákra, akkor elkerülhették volna ezt a helyzetet...
A múlt hétvégén épp erre jártam. Kiugrottunk Bécsbe, megnéztük az új magasházakat, meg a Dunapartot. Egy kempingben szálltunk meg, kitűnő helyen, az egyik oldalról a belvárost elkerülő régi körgyűrű Duna hídjának a túlpati csomópontja határolta a kempinget, a másik oldalról a vasút, meg az a nekem erőműnek tűnő objektum amiről a Laci korábban írt. Aztán másnap felmentünk Wachauig a Duna parti autópályán.
Valahogy egész végig az volt az érzésem hogy a bécsiek biztos nagyon irigykednek a Pestiekre, mert a bécsi Dunapart, a hidak, meg a magasházak...
A másik amit egész végig éreztem hogy valamikor a nyolcvanas években a bécsieket nagyon elkapta a közútfejlesztési láz, és orba-szájba építettek autópályákat Bécsben oda is ahová teljesen megfelene egy városi út is. Emiatt a város egyes részei eléggé elszigetelődtek egymástól. Valószínűleg ezeknek az ésszerűtlen fejlesztések ellenhatására a civil szervezetek elérték azt, hogy autópályát ma már csak úgy lehet építeni Ausztriában ha annak kb a harmada alagútban megy. Úgy néz ki Bécsnek ez a része minta a város nem az emberekért lenne, hanem az autókért. Itt aztán tényleg felüljáró felüljáró hátán. Nem meglepő ha erre az a válasz hogy ma már minden új út fedett, ha lakott terület közelébe ér. A Brünni és a Linz-Ceske Budejovicei tervezett autópálya is, de akár az S1 új szakasza is tele van "fedett utakkal", épített alagutakkal. Én nem mondom hogy ez rossz, biztos hogy nem olcsó, de valószínű jobb egy fedett út mellett lakni mint abban a kempingben ahol megszálltunk.
Biztos hogy kellene néhány jó gyorsforgalmi út Budapestre, de jó lenne elkerülni a Bécsiek rossz példáját. Néha úgy éreztem magam Bécsben mintha egy Japán városban járnék (pl Gürtel északi végén kiépített csomópont, ahol kb négy szinten özönlik a forgalom egy olyan jellegű helyen mint mondjuk a Baross tér). Ezek után nem lep meg hogy ma minden új út tele van alagutakkal a síkvidékeken is...
