A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Ítélőtáblánál megfellebbezte a Fővárosi Bíróság szeptember 20-án hozott határozatát, amelynek halasztó hatálya van az autópályaépítőkre kirótt, összesen 7,043 milliárd forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére.
Horváth Anita, GVH sajtófőnöke az MTI-nek kedden elmondta: a GVH álláspontja szerint az azonnali végrehajtás jogszerű volt, ugyanakkor nem állja meg a helyét a bírósági ítélet indoklásában az, hogy a bírság azonnali megfizetése veszélyeztette volna a magyarországi autópályaépítések tervezett ütemű megvalósítását.
A GVH Versenytanácsa július 22-én a kartell gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárás eredményeként kötelezte a Strabag Rt.-t 2,468 milliárd forint, a Betonút Rt.-t 2,212 milliárd forint, a Hídépítő Rt.-t 1,371 milliárd forint, az Egút Rt.-t és a Debmút Rt.-t pedig 496-496 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére. A Versenytanács határozatát a bíróságon megtámadták a sztrádaépítők és a Fővárosi Bíróság helyt adott a fizetési halasztás iránti kérelmüknek.
Ezt megelőzően a GVH Versenytanácsa már május 25-én 112 millió forint rendbírságot szabott ki a Strabag Rt.-re, mert a cég nem tudta a versenytanács rendelkezésére bocsátani a kartellgyanút megalapozó dokumentumok eredeti példányát. Ezt a határozatot a Strabag Rt. szintén megtámadta és most a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete helyben hagyta a GVH 112 millió forint rendbírságról szóló határozatát.
Fejes Gábor ügyvéd, a Strabag Rt. jogi képviselője az MTI kérdésére elmondta, hogy a Strabag Rt.-t nem lepte meg a végrehajtás felfüggesztéséről hozott elsőfokú bírósági döntéssel szembeni fellebbezés. A társaság bízik abban, hogy a másodfokú bíróság is osztani fogja az elsőfokú bíróság álláspontját. A végrehajtás felfüggesztése - tette hozzá magyarázatként - a versenyjogban olyan terület, amelyek esetjoga most van alakulóban. Egyébként a Strabag Rt.-nek alkotmányos aggályai vannak a versenytörvénynek az előzetes végrehajthatóságot kimondó rendelkezésével kapcsolatban - mondta az ügyvéd. E körben a társaság az alkotmányos normakontrollhoz szükséges lépéseket megtette, azaz indítványt terjesztett az Alkotmánybírósághoz.
A rendbírság kérdésében a Strabag Rt. jogi álláspontja eltér a bírói döntéstől, és ezért a társaság megfontolja rendkívüli jogorvoslat igénybevételét. Az ügynek tehát - tette hozzá Fejes Gábor - nagy valósszínűséggel folytatása lesz a Legfelsőbb Bíróság előtt.
Ha egy betonkeretet adtok neki, akkor talán nem. De ebben az esetben az útalapot tökéletesre kell megcsinálni, mert különben hamar tönkremehet az út. Nagy előnye a Viacolornak, hogy könnyű javítani, ha megsüllyed alatta az alap. Csak néhány "kockát" kivesznek és kijavítják a hibát, aztán visszateszik a köveket. Feltétlenül olyan vállalkozóval csináltassátok ezt, ha emelett döntetek, akinek kellő referenciája van.
Felmerült, hogy a kedvenc utunkat viacolor(szerű) térburkolóval rakjuk ki. Az elkészült útalapon néhányszor végigmegy a zúthenger, a sima felületre pedig gyorsan le lehet rakni a hullámköveket.
Kérdés, hogy a 6% körüli lejtésen nem csúszik-e meg a burkolat? Mert az nagyon csúnya lenne...
Egyébként további körforgalmak építését is tervezi a város a belterületén:
- a Stop-Shop bevásárlóközpontnál (most épül az épület, új buszpályaudvarral, P+R parkolóval)
- a Tárnoki út - Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében (ez az egyik legveszélyesebb csomópont a városban; egy "S-kanyar" közepén csatlakozik a Tárnoki út, így lehetetlen minden irányból belátni)
- Kossuth L. utca - Vörösmarty utca (5 ágú körforgó)
- Bem tér
Továbbá az M7 lejárója is átépül várhatóan jövőre. Ennek kapcsán a lehajtó/ felhajtó ágak is egy-egy körforgóhoz kapcsolódnak majd. Ez kicsit érdekes lesz szvsz. Biztos lesz olyan eset, hogy visszaduzzasztja majd a forgalmat az autópályáig.
Mellette fog elmenni. Egyébként a Harbour Park és az Érd-Ófalu csomópont között 2x3 sávos lesz az autópálya, mert nincs meg a szükséges 2km a két lahjtó között. Nagy lobbizás árán sikerült csak elérni a városnak, hogy legyen Ófalunál is leágazás, mert az eredeti tervekben ez nem szerepelt a fenti indokok miatt.
aha, ezek szerint rosszul tudtam, és nem ott fog menni az M6, ahol énb gondoltam. A 6-7 közös szakaszán a meglevő utat felhasználják a pálya részeként, vagy melééépítik a pályát???
Érden, a 6-7 utak kereszteződésénél jövőre Tesco hipermarket fog épülni. Ennek keretében átépül a jelenlegi jelzőlámpás csomópont és egy 5-ágú, 2 sávos jelzőlámpás körforgalom fog épülni, először kis hazánkban.
Sajnos mostanában a körforgalmta rengeteg olyan helyen alkalmazzák, ahova egyáltalán nem való. Ideális esetben a körforgalom fő és mellékiránya közt a forgalomkülönbség max. 3-4 szeres. Így azt hiszem érthető, miért nincs minden főúti keresztezésben körforgalom. Egyszerűen csak a főúti átlagos haladási sebességet csökkentenéd le.
A mini körforgalmakról, különöüsen azokról, melyeknek járható a belső gyűrűje is, meg van a véleményem, hisz ezeket a magyar közlekedési morál egyszerűen nem bírja el, s a minimális körivsugár miatt ugyan a nagyobb járművek számára megengedett az áthaladás a felfestésen, ezt nálunk a kisebb járművek is megteszik, mert nincs hatékony ellenőrzés, és következetes büntetési rendszer.
Szolnokon, amikor megépítették az első körforgalmat (a belső gyűrű átmérője van vagy 20 méter), simán átmentek rajta, fákat kellett telepíteni középre.
Csak nekem tűnik föl, mennyire kevés körforgalom van Budapesten?(és az országban is)
Úgy látom, kevés pénzzel a legtöbb problémás esetben körforgalommá alakítás segíthetne.
Ilyenkor - iskolaév kezdetekor -
mintha az egész Budapest egy dugó volna...
Hol és milyen gyakran átkozódunk amiatt, hogy amikor egy
keresztezodésben az egyik irányban egy szál autó sincs,
viszont kilométer hosszú sorok várakoznak a másik irányban...
---
Mellette szól:
1.Környezetbarát: nagy százalékban meg sem kell állni az autóknak, az újraindulás a legkörnyezetszennyezobb!
2.Üzemanyagtakarékos
3.Stresszcsökkentő
4.Időtakarékos:
5. Rendőrtakarékos-nem igényel irányítást
6.Önszabályzó: ne merev lámparendszer vezéreljen, az emberek maguk is képesek rá
7.Olcsó: a lámparendszer sokmilliós telepítési és karbantartási költségével szemben kis költségű(talán ezért nem kell :-()
8.Kevés a baleset(kevesebb felé kell egyidejűleg figyelni)
9. Szép is lehet: pl.virágoskert (de ne akadályozzon az
áttekintésben)
---
Ellene szól:
1.Néhol, ahol aránytalanul nagyobb az egyik irányú
forgalom, nem jobb. Ebben az eseben kiegészíthetőlámpával a körforgalom.
---
Jó példák: Nagy Britannia: pl. egy normál keresztezodés
közepére egy méter átméroju fehér kört festenek , és kész
a körforgalom.
---
Hol lenne leghasznosabb?
Javasoljunk helyeket.
-
Szerintem nagyon hasznos lenne az össze hídfő mellett,
vagy pl: Lágymányosi híd-Mester u. (szinte állandó torlódás).
---
Hol fordul elő gyakran, hogy a lámpa fölöslegesen
akadályozza a folyamatos forgalmat?
--
Mi az oka, hogy szinte kivételesen találkozunk
körforgalommal Budapesten?
A tervezők félnek tőle vagy tiltják nekik vagy...?
Hol és kik döntenek építéséről?
Új útkereszteződéseknél sem alkalmazzák.
Mit szólnak hozzá , akik naponta részesei a dugóknak?
Ki van ellene?
---
Igen, a víz-cement tényező (azaz a két anyag aránya) nagyban meghatározza a beton későbbi szilárdságát.
A téli felfagyás ellen esetleg fagyásgátló adalékszer hozzáadását is érdemes kérni a betongyártótól. Nem túl nagy összeg, ha jól tudom, nem kell sokat beleadni a keveréskor.
ugy tunik, az ut egy resze (a lenti fenykepeken lathato randan szetmosott keresztezodes es felfele + lefele 6-8 meter) mindenkeppen betonbol lesz. vasalva. az ut egyeb szakaszairol meg nem tudjuk.
az utpalya szelesseg kb 3 meter lesz, a keresztezodes persze joval nagyobb, szoval ott tenyleg darabolni kell. a 15x15 cm osztasu, 6mm-es szalakbol keszult acelhalo merete 6x2.4 meter, ezt kb harom darabra kell vagni, hogy egy "mezot" kapjunk.
a beton affele transzportbeton lesz (nagyon keves vizzel). Tomoriteshez szerzunk valami bekat (amennyit a beton szilardsagarol olvastam, minel kevesebb vizet keverunk hozza a bedolgozaskor, annal szilardabb lesz). masnaptol viszont boven kell locsolni.
a bordazason meg gondolkodunk. elvileg kene, es -- ha ferde -- a viz oldalra elvezeteset is segiti, viszont nehezebb a havat felresoporni...
Na igen a betonutak. Nem egyszerű az építésük. Az alapot jól be kellene tömöríteni. 10 cm elegendő, ha tesztek bele vasalást. Ha nem, akkor pár év és nyekk az egésznek. Amit nagyon nehéz javítani. Egy aszfaltutat egyszerűbb. Ha a beton mellett döntetek, akkor mindenféleképp tegyetek bele hézagokat! Ha 3m-nél szélesebb lesz az út, akkor keresztbe és hosszába is.
Régen sok betonút volt az országban. pl a jó öreg M7-es. De ott az építési technológiával gond volt, azért is ment tönkre. Ma már modernebb betonutakat lehet építeni. Külföldön több száz km épült. Nálunk most az M0 új szakaszai lesznek totál betonból. Jó sok vassal. Jobban bírják a terhelést, nem lesz nyomvályú, kátyú, stb. Csak nagyon gondos kivitelezést igényel és akkor 20-30 évig levan a gond róla.
Technologiai kerdes: felmerult, hogy aszfalt helyett beton burkolatot keszittetunk; ecceruen azert, mert olcsobb (1 m2 aszfalt 3500 forint, 1 m3 beton meg 9-10 ezer). kerdes az, hogy ha az utfelulet beton, milyen minosegu es milyen vastagsagu betonreteg kellhet egy (peldaul betonzuzalek) utalapra? Mondjuk C16 es 10cm elegendo lehet?
