túzok (Otis tarda; t.é.: 1.000.000- Ft) A hatásbecslési dokumentáció szerint a faj jelenlétét nem észlelték a tervezett nyomvonal környezetében, de a nyomvonalnak a túzok zavarásérzékenysége szempontjából figyelembe vett 1 km-es hatáskörzetében sem. Európai állománya 31-36 ezer pár. Hazánkban állománya főként a Tiszántúlon, a Kiskunságban, a Kisalföldön és a Heves-Borsodi-síkon él, állománynagysága mintegy 1200 példány. A környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló információk alapján a bihari túzok állomány feldarabolódását, további fragmentációjátnem okozza,
mivel a nyomvonal közvetlen környezetében a faj egyedeinek előfordulása nem ismert, ezen oknál fogva az út megvalósítása az állomány fragmentálódását nem okozza,
élőhelyét – mivel azt jelenleg sem használja - nem érinti és nem darabolja fel. A beruházás megvalósítása és üzemelése feltehetőleg nem lesz jelentős hatással a faj egyedeire, állományára. A zavaró hatások elől a nyomvonal mentén esetlegesen megjelenő, táplálkozó egyedek elhúzódnak, elkerülő magatartást tanúsítanak.
Feloldhatatlan ellentmondást sikerült "nem észlelni"...
Ugyanis meghatározzák:
"a tervezett munkálatokat (nem csak a fa- és cserjeirtási munkálatok) a madarak fészkelési időszakán kívül, azaz július 31. és március 15. között végezzék (általános fészkelési időszak: március 15. – július 31.), így minimalizálható a fészekaljak sérülésének és közvetlen pusztulásnak a veszélye. A fészkelési és fiókanevelési időszak kivételével az érintett fajok képesek a zavaró hatásokra elkerülő magatartással reagálni. Abban az esetben, ha a tervezett földmunkálatok még jóval március 15. előtt megkezdődnek, akkor az érintett területen fészkelő madárpárok korábbi fészkelőhelyeiket elkerülik és egyéb területen foglalnak revírt. Javasoljuk, hogy az V_nyomv_061 és az V._nyomv_ 071. szakasz közötti nyomvonalon állandó fényforrással ellátott leágazás (lehajtó/felhajtó) ne épüljön, és az építési terület megközelítése lehetőleg a 4213 – Biharnagybajom-Berettyóújfalu összekötő út felől történjen, Bakonszeg vagy Bihartorda irányából. Fényforrással ellátott deponálóhelyek csak Bakonszeg település nyugati, északnyugati, vagy Bihartorda település keleti, északkeleti (fényforrással már amúgy is szennyezett) szélén kerüljenek kialakításra. A kímélt területhez legközelebb állandó pihenőhely ne kerüljön kialakításra, csak az attól északkeletre, illetőleg délnyugatra található nyomvonal szakaszokon."
Akkor most van túzok, vagy nincs túzok?
2008-ban ugyanez a Hatóság a túzokra hivatkozva nem engedélyezte az M4 déli nyomvonalát, amely ugyanitt haladt (volna) Bakonszeg-Berettyóújfalu között.
De nem kell ennyire extrém példa. Elég egy-egy hipermarket is, mostanában Gödöllőn a Dózsa György úton szívtam nagyokat az M3-tól a városközpont felé, hétköznap délutáni csúcsban, amikor a balra kanyarodó sáv nem volt elég...
De ezeket a példákat főleg Budapestről meg az agglomerációból tudnám hozni...
Mintha a nyáron a 81 - 13 kereszteződés kapcsán is belefutottam volna kétszer hasonló szituációban (kettőből kétszer), ha nem is volt annyira extrém...
Elég nagy bukó lenne ott még évekig egy benzinkút. Szombaton mentünk Nagyváradra Debrecenből oda-vissza, alig lehetett látni másik járművet (a határon viszont olyan ráérős volt a munkatempó, hogy visszafelé így is fél órát vártunk).
Ahha. Szóval mire ez az út elkészül, akármelyik verzió is, addigra már kerekesszékben ülve élvezem az utazást mint utas. :) Azért szépen lejjebb adták. Először mint M47 autópálya, aztán már csak autóút, most meg már csak 2x2 sávos főút szintbeli kereszteződésekkel. A végén minden marad a helyén, legfeljebb a régi 47-es kárpótlásként Debrecentől Békéscsabáig kap egy új aszfalt réteget osztjónapot.
Más. Ma voltam Gyulán. Eddig is kimondottan rossz volt az út Szeghalom és Vésztő között, illetve a Békési elágazástól Doboz felé. Körülbelül 1 hónappal ezelőtt jártam legutóbb erre, de ahhoz képest is szemmel láthatóan romlott az út minősége. Az útsüllyedések nem változtak, de az ebből adódó útrepedések miatti kátyúképződés látványos. Mindez a változás 1 hónap alatt is látványos. Doboz belterületén a benzinkúttól a sarkadi elágazásig az már kritikán aluli. Már a 30 is erős sebességtúllépés azon a szakaszon. Itt már olyan az aszfalt, mintha macskaköves lenne, hatalmas fugákkal a kövek között.
Öööö, Gyuláról kifelé kerékpárutat építenek az úttal párhuzamosan. Tulajdonképpen az út kész, még a bejárólnál készül aszfaltozás és egyéb munkálatok. A város külterületén egy bal kanyar előtt a kerékpárút aszfaltozására használt úthenger csak úgy lazán oda volt támasztva a vízelvezető árokba. HOgy hogy sikerült megborítani, nem tudom, Reggel 3/4 8 körül még nem, de negyed 10-kor már oda volt borítva. Biztos rodeóztak. :D
3 nap "böjt" után - miközben az SSC-n élénk vita van a Siófoki elkerülő(cske) kapcsán -
megosztom az érdeklődőkkel a környezetvédelmi engedélyeztetés kockázatainak kirívó esetét,
ahol a külön eljárásban még csak össze sem hasonlították, hogy ugyanarra a területre már kiadtak más célra engedélyt...
Nagyon bizalomromboló, ha látszik a görcsös erőlködés... az eleve "elrendeltetés" megvalósithatósága érdekében.
Miután a 47. új 2x2 sávos nyomvonal mindkét változata megkapta a kv. engedélyt, gyakorlatilag a döntéshozók elvárása szerint bármelyik kivitelezhető.
De honnan tudhatták ezt 2018-ban, amikor megbízást adtak a Berettyóújfalu nyugati elkerülő nyomvonal vizsgálatához?
Ha az I. (határmenti) nyomvonal lenne a befutó, akkor kompenzációként értelmezhető a B.újfalu nyugati elkerülő (47-42-M4-M35 között).
Ezzel már nem érdemes többet foglalkozni. Nemzetgazdasági haszna kevés, megtérülése rosszabb.
HA az V. (Bakonszeg - Füzesgyarmat) nyomvonal lenne a befutó, úgy van ok az alapos vizsgálatra.
A V. nyomvonal műszaki leírásában:
"A 1222/2011 (VI.29) Kormány határozatban és OTrT-ben szereplő nyomvonalhoz ez áll a legközelebb. Az M4-M35 autopályák, részben már megépült csomópontjábólindul a nyomvonal. Berettyóujfalut, illetve a Bakonszeg mellett találhato K11 viztárolot nyugatrol kerüli el,
lehetőség szerint minimalizálva a környezetvédelmi szempontbol érzékeny területek érintettségét. A Bihartorda és Bakonszeg között futó 4213 j. utig a nyomvonal
keresztezi a 42. számu főutat, a 101. számu vasutvonalat ésa Keleti-főcsatornát is. "
Mit tartalmaz a Berettyóújfalu nyugati elkerülő környezetvédelmi engedélye?
" A tervezett nyomvonal az M4-M35 autópályák, részben már megépült csomópontjából indul. A tervezett főút Berettyóújfalut nyugati oldalról kerüli meg. A kezdő csomópontot elhagyva déli irányban halad
a nyomvonal a 42 sz. főútig, amivel szintbeni (körforgalmi) csomópontot alkot. Ezt követően délkeleti irányba fordul a nyomvonal és Natura 2000-es területen áthaladva (~55°) keresztezési szögű
műtárggyal keresztezi le a Kék-Kálló csatornát, elhaladva a Temető utcai Temető mellett, majd ismét déli irányban halad tovább a 101 sz. Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonalig, amit különszinten keresztez. A vasúti keresztezés után dél-délkelet irányban halad tovább, ahol eléri a 4213 j. Biharnagybajom-Berettyóújfalu összekötő utat, amelyet szintben keresztez. Tovább haladva a Berettyó-folyót elhagyva délkelet irányba tart a nyomvonal, a területen található lakó-gazdálkodási funkciójú tanyákat, turisztikai vállalkozásokat elkerülve, természetvédelmi területen haladva, de Berettyószentmárton városrész lakóterületétől eltávolodva, egészen a 47 sz. főútig, ahol új körforgalmi csomópontban ér véget."
A két út nyomvonala az M35-M4 csomóponttól mintegy 3 km hosszban azonos! De itt nem jelölnek meg elválási csomópontot.
A 42. út keresztezése kb. 2 km távolságban két külön ponton ábrázolva.
A hegyesszögű csatlakoztatás miatt fölösleges párhuzamosság jön létre.
Körbejárva a lehetőségeket az V. nyomvonal kivitelezése esetén nincs szükség 13 km-es elkerülőre Berettyóújfalu-Nyugatnál.
Versenyképes, kevesebb költségű megközelítés a Zsáka-Bakonszeg útkorrekció, ahol Komádi térségéből 10 km-re közelebb van a felhajtó az új 2x2 főútra.
Tanulmányozva a Szeghalom-Körösladány szakasz (4234. út összekötése) gondosabb tervezését, kifogásolható, hogy az egyenlő bánásmód Zsáka-Furta térségében nem tapasztalható!
A legfontosabb észrevétel:
Az M35-M4 csp és 42. út között egyetlen közös nyomvonalra van szükség.
Így is megteremthető lenne Berettyóújfalu és Komádi térségének megközelítése.
Napokat lehetne még a téma részleteiről polemizálni.
De már csak egy témakört fogok megmutatni... hamarosan.
A témakör ugyanis jóval optimistább médiahype-ot kapott, mint ami hosszas böngészés után kiolvasható a dokumentumokból.
A képviselők facebook üzeneteiről nem is szólva.
A (neM)47 egyre inkább hasonlít a régi jereváni rádiós viccre: (nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.)
Ahány fejezetet elolvastam a dokumentumokból, annál több bújtatott korlát derül ki.
Egy műszaki leírásból ki kell derülni annak is, hogy ha szakaszosan tervezik építeni.
De itt egyben kezelik a 85,58 km-t, hézagosan leírt előzményekkel:
"IV. nyomvonal (II. és III. nyomvonalból képzett ún. hibrid nyomvonal, mely tartalmazza a Berettyóújfalu déli elkerülő (2x1 sávos közút) a 47-es főútig bekötve, illetve Szeghalom után a 4234 es út „bekötését”) A további egyeztetések, vizsgálatok, társadalmi igények alapján további módosításokkal kialakult az V. nyomvonal, illetve megváltoztak a fő kiindulási tervezési paraméterek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. november 19-i, KIFEF/102437/2019-ITM iktatószámú levelében a korábbi elrendelő levél (KIFEF/29015/2017-NFM) kiegészítéseként meghatározta, hogy a 2x2 sávos főúti kiépítés lehetősége és szintbeni csomópontok kialakítása kerüljenek megvizsgálásra."
Már az is hiányos fogalmazás, hogy a II-III. nyomvonalból képzett hibrid (IV.), az tulajdonképpen az V. a "társadalmi igények" alapján.
De ugyanabban a mondatban egy meghatározó állítás: megváltoztak a fő kiindulási paraméterek...
Írnak a kapcsolt 2x1 szakaszokról, de azután nem szerepeltetik mindet a térképeken.
Nem akarom most hosszúra nyújtani, de a külön engedélyeztetett B.újfalu nyugati elkerülőről
már 2018-ban Kormánydöntés született, ezért több, mint kritikus a részletek elhallgatása ebben az engedélyezésre benyújtott dokumentumban.
1. melléklet a Kormány rendelethez
A 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 1.298-1.379. ponttal egészül ki:
"1.329. M4 Törökszentmiklós (Nyugat) - Püspökladány - Berettyóújfalu közötti szakasz és Berettyóújfalu Nyugati elkerülő szakasz előkészítése."
Az ütemezés egyébként racionális volna, kivételek azonban mindig is voltak...
60 vagy több km-t egyben megépíteni eddig is lehetett:
M6-M60
M44
M85 Csorna-Sopron
M30 Szikszó-Encs-Oh.
Az ütemezési szakaszokat kellett volna a befejezési dátumaikkal közölni!
Csakhogy a 2035. évi céldátum komolytalanná teszi az egész hókuszpókuszt...
A hidakról is szól egy elég részletes fejezet, de nem indokolják meg, hogy a korábbi táblázatban szereplő 31 méter széles Kettős-Körös híd miért is kellene...
Főleg, hogy a 45. oldalon már nem is titkolják, olyan hídszerkezet a nyerő, ami két ütemben épülhet.
"Teljes szélesség 22,23 m; külső széleken üzemi járda biztosításával, belső elválasztó sávban kiemelt szegéllyel. A jobb és bal pálya külön felszerkezeten halad, a köztük lévő légrés szélessége 15 cm, egy pálya felszerkezetének szélessége 11,04 m.
Mindhárom bemutatott szerkezettipusnál megoldható a kétütemű kiépítés. A fő értékelési szempont a beruházási költségen túl a vizügyi megfelelőség."
Tehát előbb 2x1 sáv, azután majd... egyszer... talán 2x2.
De még ezt is felülmúlja az M4-M35 csomóponttól a 42. útig tartó (neM)47 nyomvonal viszonya a B.újfalu nyugat elkerülőhöz...
Megér egy külön fejezetet...mert megtaláltam az elkerülő kv. engedélyét is:)))
Debrecen – Békéscsaba szakasz megvalósulásával egy
a Tiszántúli térség észak–déli irányú tengelye valósulna meg
és ezáltal egy kulcsfontosságú transzeurópai közlekedési folyosóhozkapcsolódva,
nemzetközi áruforgalmi folyosó észak–déli irányú kapcsolatát egészíti ki.
Megtámogatandó az érvelésed, az idézett szövegből ezt a két igét is kiemelném. Itt ugyanis nyilván a romániai A11-ről van szó, mint a kapcsolódás tárgyát képező, kiegészítendő folyosóról (a "kulcsfontosságot" egyelőre talán hagyjuk, 2035-re nem jósolok, de, ha csak annyi lesz a pozitív elmozdulás, mint az elmúlt 14 évben... - no, mindegy).
Vannak jövőbelátók és újabban valósághajlítók is:)))
Ennél nagyobb blöff nem kellene (pedig van bőven...)
Újabb százoldalakat olvastam el, érdekes kijelentésekkel:
Legelőbb a Via Carpathia nevének körülírásáról.
A gazdasági fejlődés egyik legfontosabb kritériuma az autópályák megléte, valamint az elérhetőség szempontjából az infrastruktúra fejlesztése.
A kapcsolódó gyorsforgalmi fejlesztésekkel hálózati viszonylatban megvizsgálva a Debrecen – Békéscsaba szakasz megvalósulásával egy
a Tiszántúli térség észak–déli irányú tengelye valósulna meg és ezáltal egy kulcsfontosságú transzeurópai közlekedési folyosóhoz kapcsolódva,
nemzetközi áruforgalmi folyosó észak–déli irányú kapcsolatát egészíti ki.
A definícióhoz képest eznem lesz sem autópálya, sem autóút, mert nemcsak szintbeni körforgókkal lesz tele, hanem
"Pihenők és üzemanyagtöltő állomások építése a nyomvonalon nincs tervezve."
Egy újabb kiegészítő útról is leírnak:
"A nyomvonal részeként kerül még tervezésre egy-egy 2×1 sávos összekötő út a 4225. sz. közlekedési úthoz (Darvas, Csiff-majortól nyugatra, a megyehatáron),
és egy összekötő út a 4234. sz. közlekedési úthoz (Körösladánytól keletre, Vésztő-Mágor melletti csatlakozási ponttal)."
De a Berettyóújfalu Nyugat-dél elkerülő útról nincs jelzés...
Ezeket a megállapításokat a 152 oldalas Natura2000 hatásvizsgálati dokumentáció tartalmazza.
Lezárva: 2020. dec. 18-án.
Honnan lehetne "felokosodni"? Mert a HB megyei Kormányhivatal (KTF) honlapjáról nemigen...
""a tervezett úton megjelenő forgalom nagy része a 47. sz. főútról, az M4gyorsforgalmi útról, az M3-M0-M5 útvonalról, valamint a román DN79 jelű főútról terelődik át."
A mondat megfogalmazója pontosan látja előre a magyar főutak, autópályák úthasználálati díját, a romániaiakkal összehasonlítható módon a következő 5-10 évre előre. A lottószámokat nem tudja? (-:
A lengyel szitu nagyságrendi különbség, mégis következetesen haladnak.
Itthon belekapnak ebbe-abba, és úgy tálalja a propaganda, mintha már holnap hozzáfognának.
Amíg nem olvastam át a 424+439 oldalas kv. hatástanulmányt (Sok copy/paste), addig még azt gondoltam gyorsforgalmi út lesz, külön szintű csomópontokkal.
Olvasva a főutat és a turbó körforgalmakat (mint 21-es út), tulajdonképpen "örülni kell", hogy ilyen ritka az úthálózat, mert a tervezett főúttal nem "spórolható" meg
felüljárókkal a mellékutak keresztezése. Így is van híd meg felüljáró rendesen...
Tudja valaki, hogy a piros nyomvonal Kettős-Körös hídja miért 31,6 méter széles?
Illetve a zöld nyomvonal 42. út alatti átvezetése miért csak 11,13 m széles?
Összeállítottam a 2035. évi forgalomprognózis térképet, mert a mérnökségnek derogált a részletes adatok közzététele.
A zajterhelési táblázatokban csak óraforgalom szerepel, míg a várható forgalom ÁNF-ben (helyesen)
Ezért kellett néhány műveletet végeznem, hogy összehasonlítható adatokat vizuálhassak (Kék - tehergépkocsik+buszok)
Így már jobban látható, hogy a Visum szoftverbe több helyen invalid bázisadat is kerülhetett.
"a tervezett úton megjelenő forgalom nagy része a 47. sz. főútról, az M4gyorsforgalmi útról, az M3-M0-M5 útvonalról, valamint a román DN79 jelű főútról terelődik át."
Ez a megállapítás csak nyomokban tartalmaz megnyugtató információkat. A zöldnyomvonalon biztosan nem lesz jelentős a Dn79-ről átszívó hatás.
De a piroson sem túlzottan, ha a román oldalon nem építik meg a Varsánd-Zerind összekötést.
Ha az útvonal Szeged irányban folytatódik, akkor lehet ez M5-re hatása.
Az M4 autóútra nem igazán (a 80 km-es kerülőút Karcag-Füzesgyarmatnál rövidíthető 30 km-re),
Erre is található válasz, igaz erősen eldugva a 35. oldalon:
"A Békéscsaba-Berettyóújfalu közötti szakasz épitésének megkezdésének várható időpontja a 2024. év, forgalomba helyezés várható időpontja 2035. év."
Nem is csodálom, hogy a politikusok nem dicsekednek vele...
Szép:(. (De legalább van realitása.)
Az azt megelőző második évre (2033-ra) a lengyelek "zöldre akarnak festeni" minden olyan utat, ami a lenti térképen piros, kék vagy szürke. (Amúgy ennek sem kisebb az előzőnél a realitása.)
Felejteném a Via C-t, ha nem hallanám "érvként". Piti játékok a szavazatokért...
Itthon és odaát is...
Mindenesetre Románia megkapta a helyreállítási forrásokat az EU-tól.
Örülök, hogy végre közzétették a 47 (nem M és már nem is R) környezetvédelmi hatástanulmányait (bár némi kerülővel található meg)
Részletek az indoklásból a 29. oldalon:
IV. nyomvonal (II. és III. nyomvonalból képzett ún. hibrid nyomvonal, mely tartalmazza a Berettyóújfalu déli elkerülő (2x1 sávos közút) a 47-es főútig bekötve,
illetve Szeghalom után a 4234 es út „bekötését”) A további egyeztetések, vizsgálatok, társadalmi igények alapján további módosításokkal kialakult az V. nyomvonal.
A fejlesztés eredménye egy 110 Km/h tervezési sebességnek megfelelő főút lesz, mely osztottpályás keresztmetszettel rendelkezik (20 m szélességű korona).
Természetesen lokálisan, alapos indokkal ettől eltérhet a terv. Önálló nyomvonal (települési elkerülő szakaszoknál) esetén a továbbfejlesztési lehetőséget is figyelembe kell venni,
tekintettel, hogy első ütemben 2x1 sáv (félpálya) míg későbbi ütemben épülne ki a teljes keresztmetszet.
A főúti kategória okán forgalomnagyság függvényében a szintbeni csomópontok kialakítása is vizsgálandó.
Ez a néhány mondat azt bizonyítja, hogy ebben az esetben mély empátiával terveztek...
Ellentétes tapasztalataim vannak sajnos az M4 Karcag-Berettyóújfalu nyomvonal esetében!
De nézzük, hogy mit írnak az előzményekben és mit tartalmaznak a táblázatok:
1. B.újfalu déli elkerülő - szerintem sokkal inkább nyugati.
A nagyobb probléma, hogy a részletező térképeken és táblázatokbannem látható!l
A NIF vázlatán mintha a 42. főúti csomópontból indulna. (13 km)
Miért van erre szükség, ha Csökmő-Furta között a 47. út jelenleg 2000-3000 gépjármű forgalmát 5700-6000 nagyságrendben (2035) az új szakasz fogja átvenni?
2. Új 47-4234. út összekötése Körösladány és Vésztő között lesz rövidebb út, de nevezhető Szeghalom elkerülőnek is. (Csökmő-Körösladány belterületi szakasz nélkül)
Egy nagyon régi hiány pótlása 7 km új 2x1 sáv.
3. Első ütemben elkerülő szakaszok 2x1 sávban? Mikor lesz a második ütem?
Erre is található válasz, igaz erősen eldugva a 35. oldalon:
"A Békéscsaba-Berettyóújfalu közötti szakasz épitésének megkezdésének várható időpontja a 2024. év, forgalomba helyezés várható időpontja 2035. év."
Nem is csodálom, hogy a politikusok nem dicsekednek vele...
Így van, az M47-nek* semmi köze a Via Carpatiához. Romániát illetően: az Arad - Nagyvárad útvonalra talán a következő 25 évben lesz esély. De ami a Lugos - Calafat szakaszt illeti... a prioritásaikat és a nyögvenyelős tempót tekintve forradalmi változás kell ahhoz, hogy ennek az időnek a duplája is elég legyen.
* - aminél, ha már a Dunától keletre járunk, és gyűrűs szakaszokról álmodozunk, egy nagyságrenddel fontosabb lenne a Kecskemét - Szolnok - Füzesabony gyorsforgalmi megépítése
A Via Carpatiára való hivatkozást felejtsük el. az M30-M3-M35-M4 kiépítésével Magyarország teljesíti ezt a kihívást. Persze nem nekünk kell átjutnunk a Tátrától keletre a Kárpátokon. Itt látszik valami remény, mert a szlovákok és a lengyelek is inkább abban érdekeltek, hogy építsék, és ne Magyarországot szidják.
Ami a Partiumban történik, azt lehet román részről, Via Carpatia sikerként politikailag eladni. Egy Arad-Nagyvárad útvonal építését inkább saját gazdaságfejlesztési célként kell értelmezni, hiába kenik rá a mázt, hogy átvonzzák a forgalmat Magyarországról. A románoknak inkább a Déli-Kárpátokon keresztüli autópályára kellene koncentrálnia.
