Apropó, nem egészen világos nekem, hogy merre lesz az M76 folytatása - olyan térképvázlatot is láttam, hogy a Zala után Sármellék felé kanyarodik (19. oldal), meg olyat is, hogy Keszthely felé (lásd pl. itt). Az utóbbi esetben ha az M76 a 76-os út Kis-Balaton felőli oldalán menne, akkor nagyjából a jelenlegi 76-71 elválásnál az M76-nak kereszteznie kellene a 76-os utat valahol ott, ahol most a 71-es kiágazik belőle. Nyilván meg lehet csinálni a kiágazást a magasban, még egy vasúti kereszteződést is meg lehetne spórolni vele, de ez sem lenne olcsó...
Két órával előtted már észleltem, és kértem is hülyeségnek tekinteni. (Ezért megyek végig minden, még nem olvasott hozzászóláson, mielőtt bármelyikre is reagálok, hiszen utóbb javíthatja az olvtárs magát, írhat hozzá bárki, dupláznom meg minek.)
Nem is annyira a komári irányról, hanem arról van szó, hogy a 76-os szentgyörgyi csomópontja (a mostani átadási végpont) is Somogyba esik. Így Budapest felől a zalai matrica várhat még kér évet.
A legtöbb ilyen öreg patakhidat mind át kéne nézni -- országszerte mindenütt, bárhol is vannak azok. Az a helyzet, hogy az időjárás egy pár éve nagyon erősen átalakult, és egyre gyakoribbak a villámárvizek, amelyek nemcsak a hidakat, de sok helyen a közelükben futó utak töltését is veszélyeztetik, pedig régebben a legtöbb "kis patakocskát" "szelídebbnek" hitték, és az igazi arcukra akkor derül csak fény, amikor mindent visznek magukkal, töltéseket, hidakat, stb.-t .... .
Ezért is írtam, hogy ezeket a hidakat "XXXXXXXXXXXXXX"-rácsos vasszerkezetűre kellene megerősíteni, mert azt nem szedi le az áradás. A pilléreket is erősebben be kell mélyíteni, és a pályatest alját is alulról részben vízáradás-állóvá kellene valahogyan tenni.
Ezek a térképek az úthálózatot is nagyon részletesen ábrázolják. A legtöbb szelvény az többnyire 1988-1989-es kiadású térképszelvény. A hozzá kapható részletes kis jelkulcsfüzet ára akkor 150 Ft. volt, gondolom ma sem lehet több, mint 200 Ft., és kb. 50 oldalból áll, mérete pedig nem nagyobb egy általános iskolai ellenőrző könyvétől.
Nyíregyházán a Selyem u. 20. szám alatt a Földgömb Térképbolt (Nyír-Karta Bt.) térkép-szaküzletében mindenféle térképet találsz, földrajzi és autóstérképek mellett konkrétan katonai topográfiai térképeket is kaphatsz, 1:100.000, 1:75.000, 1:50.000, és 1:25.000 méretarányban, melyek mind olyan egykori katonai topográfiai térképek, amelyeket a rendszerváltás és az akkoriban még új Antall-kormány felállása (1990.05.22.-e) után feloldottak a katonai titkosítás alól. A "TITKOS" feliratot lefeketítették rajtuk, és lilával felülbélyegzőzték ezeket egy "NYÍLT" feliratú bélyegzővel.
Ezek mind katonai topográfiai térképek, amelyek közül az 1:25.000 méretarányúak elég részletesek egy-egy város területének és település-szerkezetének az ábrázolásához. Amikor nekünk a kárpótlás idején pontos térkép kellett a Nagyapám egykori vitézi földje helyének a meghatározásához, akkor mi is vettünk innen a nekünk szükséges területet ábrázoló 1:25.000-es térképszelvényt. Egy db szelvény ára olyan 1000 -- 1200 Ft. körül lehet (akkoriban még 750 -- 1000 Ft. között mozgott, de azóta már drágultak egy kicsit ezek a térképszelvények. A térképszelvények az ország egész területét lefedik. Ahhoz hogy megtudd, hogy melyikre van szükséged, ott helyben megnézheted az ő ottani szelvényezés-átnézeti térképükön az adott szelvény számát.
Ha messze esik a bolt mert messze laksz tőlük, akkor az internetes oldalukon megtalálhatod a telefonszámukat, és rendelhetsz is tőlük, és lehet hogy utánvét ellenében el is postázzák.
A sármelléki reptér, az megint más történet. Ott az teszi függővé hogy szükséges-e vagy felesleges-e oda az új kereszteződés, hogy ott mekkora a vasút forgalma, az pedig részben a sármelléki repülőtér forgalmasságától függ.
"Azoknak, akik ragaszkodtak a vasútvonal fix helyéhez, tudniuk kellett, hogy 3 km-en kétszer keresztezi az M76 nyomvonalát."
Abból az egyik kereszteződés a nagykanizsai vasútvonalat is keresztezi, ezt pedig nem lehet megúszni - szóval csak egy "felesleges" kereszteződés van. Ha esetleg visszaépítenék a sármelléki reptérig a vonatot, akkor a második sem lenne felesleges.
Nem kizárt, inkább valószínű, hogy a vonatkozó iratokat/térképeket annak idején (Sztálinváros!) minősítették, és (habár mára ennek már semmi jelentősége), azóta is, hanyagságból "úgy maradtak".
Nyilván a tippem csak egy a lehetőségek közül. Viszont, ha netán igazam lenne, úgy a minősítés ún. levételét (procedúra) nem lehet elkerülni, mára már akármennyire is banális ez a sztori.
Segítséget szeretnék kérni a témában jártasabbaktól. Dunaújváros közlekedés történetét szeretném mélyrehatóbban tanulmányozni, amelynek során régi úthálózati térképeket szeretnék találni. Szerencsére nam kell több száz évre visszanézni, ezért azt gondoltam, viszonylag egyszerű dolgom lesz. 70 évvel ezelőtt kezdték építeni a várost, akkorról jó lenne találni egy korabeli térképet Dunapentele úthálózatáról és a kapcsolódó utakról, mint kiindulási alapot A 6-os út korabeli átépítéséről több helyen olvastam említést, legutóbb azt, hogy ennek az útnak és a kettesnek az átépítésére csak a II. vh. után került sor. A 6-os esetében 1952-ről olvastam, ami talán a befejezés dátuma lehet. Mivel engem a Dunapentelét érintő szakasz érdekel elsősorban (tágabb értelemben Budapesttől Dunaföldvárig), talán a városépítés miatt ez a szakasz kiemelt figyelmet kaphatott.
Próbálkoztam a Cartographiánál, de korabeli térképekkel nem foglalkoznak. Az Országos Széchenyi Könyvtár térképtárában meg csak százéves térképek vannak. A helyi múzeumban konkrétan kinevettek, amikor beállítottam ezzel a kérdésemmel. Gondolom, korabeli közúthálózati térképeken lehetne a változást nyomon követni. Ilyesmi meg talán gyűjtőknél fellelhető. a térképgyár azt sem közölte, hogy Dunaújváros/Sztálinvárosról mikor illetve mióta készítettek várostérképet. Egy 1959-es példány kering a neten, nekem meg a 70-es évek elejéről van a legkorábbi példányom, meg utána még három eredeti Cartographiás gyártmány különböző évekből. Ezek mind rendszerváltás előttiek.
Talán a közútkezelőnél kellene valami kontakt, (aki archív térképekhez hozzáfér, ha egyáltalán van archívumuk), de attól tartok - tapasztalatból - hogy az ilyen magamfajta lelkes amatőröket vagy szóra sem méltatnak, vagy elegánsan lepattintanak. Az Országos Levéltár még egy opció lehet, oda jártam már kutatni, vagy a Közlekedési Múzeum, viszont azt meg eldózerolták... Nem tudom lehet-e ott kutakodni, vagy hová költözött az archívum meg a könyvtár...
Szóval ez a bánatom. Esetleg valakinek valami épkézláb ötlete?
Dél-Somogyban mennyire sikerült már helyreállítani a megsérült 58-as út menti hidakat? Egy ilyen híd szerkezetileg hogy néz ki oldalnézetből, és hol sérül meg? A pillérek alapja milyen mélyen van beásva a szilárd talajba (a talajnak abba a részébe, amire már nem hat a folyó / patak sodrása és hordalék-elhordása [= alámosása])?
Jó volna már egy hídmérnököt is meginvitálni ide, hogy beavasson minket a hídszerkezeti titkok legalább egy kisebb részébe... .. !
Az a valóban "vizes" Kis-Balaton az úttól jó 4 km.
Viszont visszatérő keszthelyi-hévízi útjaim során az I. ütemet innen, fővárosi irányból valószínű csak egyszer, az átadás utáni első alkalommal veszem majd igénybe, mivel időben nem éri meg. Utána val'szeg maradok az eddigi úton (a II. ütem - a film szerint 2022, nem is értem, miért - után már talán érdemes lesz használni). Kanizsa irányából nyilván más a helyzet.
