ja, értem. és olyat nem lehet hogy csak a loader többi része van prim.master aktivján, de a win rendszer már máshol? több win bootolása elvégre megoldható nem? vagy slaveről akkor se megy?
Sajnos a FAQ-ba nem írtam még bele (mea culpa), de a lényeg az, hogy amikor a BIOS (bootmanager) indítja a Windowst, csak egyetlen szektort olvas be a bootolásra kiválasztott partícióról, átadja neki a vezérlést, de semmilyen járlékos információt nem... tehát szegény egyszektoros loader nem tehet mást, mint felteszi, hogy az ő többi része a Primary Master HDD aktív primáris partícióján van... ezért nem tud tölteni slave-ről vagy logikai partíciórol.
Én nagyjából tudom, miért mondta. Azért, amiért én. Éppen egy olyan topológia kialakításán dolgozol, amivel sokat lehet szívni, erről próbálunk lebeszélni. Hidd el, NevemTeve is rakott már össze dualboot-os gépet, legalább is úgy rémlik. Sőt, gondolom, többet mint én. Ebben nekem is van tapasztalatom, több alkalommal csináltam már ilyet, bízzál bennünk.
Azért a kérdésedre is válaszolok. Ha az MBR-be teszed a Grub elejét, jogos a félelmed, hogy a Windows újratelepítése felülírja az MBR-t, így a Grub, s ezzel a Linux nem lesz elérhető. Ez így van, de pánikra semmi ok, mert a sértetlen Linuxod ott lesz, a probléma csupán annyi, hogy nem tudod boot-olni. A megoldás nagyon egyszerű: a Linux install CD-jéről boot-olj rescue módban, majd tedd vissza az MBR-be a Grubot. Hidd el, gyorsan, fájdalommentesen megy. Ha a Linuxot húzod újra, az pedig az MBR-be teszi a Grubot helyből, így szintén semmi probléma.
Konklúzió: ha hallgatsz ránk, akik már sokszor csináltunk ilyesmit, akkor ki tudod úgy alakítani a rendszert, hogy bármelyik operációs rendszert újratelepítheted, s utána mindkét - vagy több - rendszer indítható lesz.
Akkor a legegyszerübb ha letöltesz egy "virtualbox" nevü progit amivel virtuális gépeket lehet emulálni(szimulálni:-))) akár win akár linux alatt is , free, és tud magyarul is....
aztán minden továnbbi nélkül lehet kisérletezni annélkül, hogy a müködö éles rendszert bántaná......
lehet nem bántsák egymást de ha újratelepitem pl xp-t akkor a grub nem tudom fog e működni.
próbáltam szétnézni itt pl. van egy tegnapelőtti beírás ami meg pont a külön lemezre telepitést javasolja: http://pcforum.hu/tudastar/38200/Swap+particio.html
majd még tájékozódom de most már nincs rá időm, és kissé össze is zavarodtam. még azt sem értem igazán hoyg teve miért kifogásolta slave-t, mert felőlem lehet mindkettő master is, vayg ez akkor is gáz?
És miért? Nem bántják egymást. A munkahelyi gépemen évek óta dualboot-os a kialakítás. Valahogy sokan hajlamosak azt hinni, külön HDD-n biztonságosabb, holott az a nagyobb gond, mert bármelyik HDD-vel gond van, borul az egész.
Inkább az egyikre tedd mindkét oprendszert, a másikra mindkét oprendszer felhasználói adatait (ext3, ntfs).
egyébként a grub-ot lehet használni linuxtól függetlenül mint szimpla os-loadert?? tehát pl windowsokhoz. vagy most megint valami bődületes baromságot kérdeztem.
akkor totál nemértem. minttha régebben lett volna két windózom egy lemezen s az xp(vagy 2000) betöltte a régi win98-at. akkor ott melyik volt az aktiv?
máris mérhetelenül hülyének érzem magam, pedig még bele se fogtam :(
A gond az, hogy a Windows szerintem az első aktív partícióról akar boot-olni. Legalább is a boot.ini, ntldr ott kell legyenek, az operációs rendszer lehet máshol is. Ez nem biztos, de így emlékszem. Én ugyanarra a HDD-re tenném a GRUB-ot, mint a Windows-t. Ha elég a 120 GB a két oprendszernek, akkor mindkét oprendszert egy HDD-re tenném.
izé. ha máshogy nem akkor biosból. de ez nem lenne túl jó :(
elég rég nem vacakoltam már ilyenekkel. szóval aszondod csak az egyazon lemezen lévő rendszerek bootolhatók os loaderekkel??.. pedig mintha úgy rémlene de lehet hogy tévedek....
cas, tehát ahogy írod, nincs igazán tuti disztró, és mindnek van valami bibije. és ez gondolom sokszor nem is valamelyik disztróra hanem annak egyik verziójára a jellemző.
egyébként a Debian miért jó, dacára ha nem túl gyakran jön ki frissités, és kezelni is nehezebb?
zuglo, igen. nagyon kezdő vagyok: linuxban. de a cd irás fog menni :-) olyannyira hogy már előzőleg már csináltam is egy ubuntu cd-t és inditgattam is már live-ként, voltaképp ezért is szerepelt a felsorolásom elején, bár többet is szeretnék még kipróbálni (fedora, pclinuxos, suse stb.) mielőtt végleg elkotelezem magam.
csemege, jó hogy emlited a particionálási dolgot, mert most épp azon spekulálok hogyan legyen majd . a következőrr jutottam (nem tudom kivihető e):
prim.master = teljesen linuxos particiók, prim.slave = teljesen win (ntfs) particiók.
de a linuxos vinyó ugy kellene hogy 2 linux rendszer lehessen rajta ha lehet ( !! :-)) (egyiken a belakott linux, a másikon pedig egyéb distrókat próbálgatnék ki)
gondjaim a linux particióknál:
kellene egy közösen is használható adatpartició és egy swap, és persze a két rendszernek is egy-egy, úgy hogy a kisebb legyen az aktuális próbadistróé. egy 120gigás lemezt hogy és mekkorára daraboljak szerintetek, milyen fájlrendszerrel és milyen sorrendben telepitsek. stb..? lehet e egyátalán ugy telepitgetni majd, hogy ne túrja szét mindig a grub-ot s pláne a másik linuxot meg az adataimat, ahányszor egy újat akarok kipróbálni??
(egy telepitet rendszert kipróbálni mégis csak más mint a live cd-ről, és nem akarok sokat szivni a particionállásal, ezért inkább hozzátok fordultam ezzel is)
Az x server az xorg és az xfree86. Az X.org és az Xfree86 tartalmaz X-szervert is.
De ezek ugye nem a linux része? (a kernelen, modulokon kivül van) Igen.
A qt és gtk stb pedig a klinsek? Nem. Programkönyvtárak.
vagy a window maneger-ek (kwin, metacity)? Ezek window managerek, az első a KDE része, a második a gnome-é.
A library-kat merre találom a fájlrendszerben? /lib /usr/lib /usr/local/lib /usr/X11R6/lib ... lásd: /etc/ld.so.conf
Mi a win api linuxos megfelelője? Ez attól is függ, hogy mi a win API. Linuxban a kernelt a libc-n keresztül érjük el (lásd: info libc), az X-et pedig az Xlib útján.
A függőségek mennyire intelligensek? Az egyes csomagokból csak azon fájlokat telepítik ami feltétlenül szükségesek vagy mindent? A "csomag" szó funkciónális egységet jelent, vagyis vagy mindent, vagy semmit...
Ja, ha a DISPLAY nem definiált, akkor a default a localhost-on talán a :0, vagy a fene tudja, mindenesetre a saját gépeden jelennek meg az alkalmazások ablakai.
Itt a dll - dynamic link library - helyett so-t találsz - shared object.
Jól tudod. Az X szerver manapság licenszelési okokból xorg, ez az egykori Xfree86 forkja. Azt hogy érted, hogy nem a Linux része? Nem a kernel része, de a disztribuciókban természetesen benne van. Ha szervert raksz össze, nem kell felraknod, s akkor nem lesz grafikus felületed, de szerverbe minek.
A kliensek az alkalmazások. Hogy hova kapcsolódjanak azt a DISPLAY környezeti változó adja meg. Így ha ssh-zol egy remote gépre, majd ott
export DISPLAY=helyi_gép_ipje:0
és indítasz egy grafikus felületű alkalmazást, akkor az a távoli gépen indul el, ott eszi az erőforrásokat, de a lokális gépen jön fel a grafikus felülete, innen tudod kezelni. Ehhez persze be kell engedned a tűzfalon az X11 portot (tcp 6000), és a lokális gépen meg kell engedd, hogy feljöjjenek ablakok. Ha mindenkitől megengeded, ehhez a lokális gépen az
xhost +
parancsra van szükséged.
Én nem vagyok software fejlesztő, hardware-hez értek, ez a szakmám, mikrokontrollerekre írok firmware-eket, így nem ismerem a Windows API-t sem, és a linuxos megfelelőjét sem, ha ugyan van olyan. Szerintem vannak standard glibc függvények, a grafikus felülethez meg Qt vagy Gtk, vagy amit akarsz. Ez itt döntés kérdése, nem egységes szerintem, de a programozók majd megmondják.
A csomagok teljesen telepednek, de eléggé szét vannak szedve ahhoz, hogy egy-egy csomag a legkisebb kezelendő egység legyen. Pl. a KDE nem egy csomag, hanem nagyon sok.
Ha jól tudom az X window szerver-kliens alapú. Az x server az xorg és az xfree86. De ezek ugye nem a linux része? (a kernelen, modulokon kivül van) A qt és gtk stb pedig a klinsek? vagy a window maneger-ek (kwin, metacity)? A libray-ket merre találom a fájlrendszerben? (gondolom dll-eket hiába keresnék :) Mi a win api linuxos megfelelője?
A függőségek mennyire intelligensek? Az egyes csomagokból csak azon fájlokat telepítik ami feltétlenül szükségesek vagy mindent?
A hasonlitást nem olyan értelem gondoltam mint te! De elterjedség, programválaszték stb. szempontből mindenkép alul van xp-hez képest (sajna). És ennek okát én a túlzott szabadságban és excentritásban látom. És ezzel nem azt mondtam hogy windows-hoz mérje magát vagy olyanná váljon.
Csak egy picit kellene feláldozna a szabadságból (nem a szabadságból hanem kvázi anarchiából) és akkor ezen a nem túl nagy áron máshol (elterjedtség és az ezzel járó elönyök) busásan megtérülne.
(a forrásból forditás azért azt gondolom elég húzos egy mezei usernek, és sokszor problámás tud lenni nagyon.)
A linux disztribúciók nem rosszak, tévedsz, ha úgy gondolod, hogy az XP jobb. Az XP egy 5-6 éves rendszer, a Fedora 8 pontosan 2 hetes! A szabadság, innováció veszne el, ha az lenne, amit írsz. Erre a problémára az a megoldás, hogy választasz egyet, s nem váltogatod őket havonta. Mintha nem is lenne a többi. Az XP-hez képest nincs elmaradva, fejlettebb annál. A probléma abból fakad, hogy politikai okokból a gyártók egy része nem adja ki a hardware-eiről a specifikációkat, illetve az MS alkalmazásainak belső formátumaiban kommunikálnak emberek - pl. *.doc, *.xls - szabványos formátumok helyett.
És van még egy: ne hasonlítsd a Windows-hoz, ha lehet. A Linux sohasem akart Windows lenni, most sem akar, a Windows nem mérce. A Linux egy operációs rendszer, amely nem méri magát a Windows-hoz, hanem egy eszköz a feladathoz egészen más szemlélettel, mint a Windows.
Ami a fordítást illeti, minden csomagot gcc-vel fordítanak, ez az álmod tehát teljesült.
kicsit más: Nem tudom van e ilyen, de ha nincs, szerintem nem ártana valami irányt mutató linux szerveződés, ami független minden disztrót fejlesztő gárdától, és csak bizonyos ajánlásokat dolgozna ki, hogy kb miket kellene tartalmazni egy standard linuxos desktop disztrónak, hogy az nagyjából kompatibilis legyen a másikkal és ne legyenek benne megoldhatatlan "bibik", hiányoságok.
Persze nem volna kötelező ha egy distro mindenképpen a saját jobb-rosszabb cuccait akarja használni, csak ajánlott. Javaslatokat tehetne hogy mire kell még rágyúrni hogy ne maradjon el az xp-hez képest, esetleg némi szabványt dolgozna ki a meglévőekből stb. (pl. csomagkezelés) vagy a forrásból forditást is "szabványositani", amit már a forrás megirásakor figyelembe kellene venni, hogy gondnélkül forduljon és együtt működjön egy olyan szintén standard forditóalkalmazással, amit egy mezei user is használhat problémamentesen.
Ha valaki ilyen ajnálásokat követő disztrót használna akkor nyugodt lehetne hogy az adodó problémákra ha nincs megoldás a disztró saját háza táján, akkor egy másiknál megtalálja ami szintén ezen ajánlásokat követi.
Lehet ez ellentétes linux szabadság-filozófiájával, de ilyen kuszágnál meg esélye nincs labdába rúgni a piacon (a linux megosztja magát, az win meg uralkodik), pedig ha olyan jó linux mint azt egyesek állitják, akkor min 25%-os rész eleve megilletné a PC-t használók táborából. Ilyen arány pedig óriási előrelépést, lendületet adhatna mind hardver mind program kinálat terén.
Ha arra a problémára gondolsz, hogy Linux előtt ülve az ember átérzi majd azt a roppant frusztráló érzést, miszerint úgy tudta saját magáról, hogy valamelyest értett a számítógépekhez, és most ott ül hülyén, azt sem tudja mi merre, s hogyan, akkor azt kell mondjam, igen, ezt valószínűleg át fogod élni. De ebből nem az következik, hogy az ember hirtelen sík hülyévé vált, hanem az, hogy kezd kinyílni egy olyan világ, amelyről még szinte semmi tapasztalattal nem bír. Engem anno éppen ez a frusztráló érzés sarkallt tanulásra, megismerésre. És csöppet sem bántam meg. Nagyon megszerettem a Linuxot, bár úgy gondolom, a végtelenségig van mit tanulnom, de legalább már magabiztosan használom, és ez jó érzés.
Lehet KDE alatt gnome-os, illetve Gnome alatt KDE-s alkalmazást futtatni, ennek semmi akadálya. Itt a rétegzettséget kell észrevenni. A KDE Qt library-t használ, míg a Gnome Gtk-t. Ha a KDE által fennvan a gépeden a Qt, a Gnome által a Gtk, akkor az bármilyen alkalmazást indítasz, az hívni tudja azon grafikus library-beli függvényeket, amire szüksége van. A mai disztribúciók egyébként kezelik a függőségeket, tehát ha egy alkalmazásnak valamire szüksége van, a telepítéskor felteszi a függőségeit is, amire szüksége lesz a futáskor.
Idegen disztribúcióból nem tehetsz fel csomagot. Fizikailag ugyan igen, de az szinte biztos, hogy nem fog működni. Ha nincs a csomagok között, amit keresel, akkor a disztribúcióhoz találsz nem hivatalos repository-kat, onnan fel tudod tenni, illetve ha minden kötél szakad, élsz azzal, hogy itt szinte minden nyílt forráskódú: letöltöd a forrást, kitömöríted, lefordítod, felinstallálod. Ez kicsit advanced dolog, de nem annyira bonyolult azért, hogy megoldhatatlan problémát jelentsen. Itt a függőségek miatt lesznek majd kérdéseid, kérdezel, segítünk.
A hardware támogatás miatt érdemes új csomagokat használó, elterjedt disztribúciót választani. A Fedora és az Ubuntu ilyenek.
No ez engem is érdekelne. Mert én is fontolgatok egy esetleges átállást nemsoká. Szerintem sok win user azért tart a linuxtól, mert az előny néha visszafelé sül el. Pl. a sok alternativa miatt nagyon áttekinthettelen lesz az egész, nem úgy mint windóznál ahol "nesze ez van és kész, ezt használd" és nincs minn agyalni, próbálgatni, tesztelni, utána nézni stb.
Az egész nagyon homályos és zavaros szerintem (legalábis igy kivülről néve) hogy mi hogyan is van.. Sok ilyen dillema ha nem fogalmazódik meg konkrétan de "tudat alatt" befolyásolja az érdeklődőt és inkább marad a bevált windowsnál.
Irok párat ami persze lehet hülyeség: Pl. a KDE és Gnome alkalmazásokot lehet futtani a másik környezet alatt? (pl. a Gnome fut, (a KDE persze nem, bár telepive van) és mondjuk a KOfficet inditani. és ha igen, akkor milyen felülettel jelenik meg?) Ugyanigy nem tiszta a hardver támogatás se. Ha mondjuk az egyik disztróban már megjelenik egy működő driver, azt a többiben nyilván nem feltetélenül van benne. És nem tudom hogy ilyen esetben gondnélkül lehet e esetleg a másikból átvenni (lehetőleg egyszerűen) vagy igy egyáltalán nem is valószinű hogy működne?
Ha nagyon kezdő vagy, ahogy irod, akkor első nekifutásra mindenképen olyat javaslok ami úgynevezet LIVE , lehet pl, Ubuntu, Suse, stb....
miért Live, mitöl Live? --mert kiirod az "iso image" egy cd-re (esetleg dvd-re, mert van olyan ami már csak dvd-n fér el) -ha nem tudod, hogy kell kiirni kérdezzz!!!(nem simán felmásolom!) --aztán a beebootolsz a pc-vel cd/dvd-ről, (lehet állitani kell boot sorrendet) és miután a renszer bebootolt és felállt, élvezzed, és lehet kisérletezni, tanulni......tanulmányozni..... --a lényeg, mivel live a hdd-beállitásait nem bántja, tehát particióók, meghajtók, stb maradnak változatlanok, a windows beállitásai is maradnak változatlanok...... --honan lehet szerezni live-t? szinte miindenhonnan, de pl: origo/szoftverbázis-ról is...... --jah és persze ezek tudnak magyarul is....ami nem egy hátrány......
Hasonló szempontok alapján kb. 10 éve keresem az üdvözítő disztribúciót, de még nem találtam meg.:-) Mindegyiknek van valami bibije. Szívem szerint Debiant ajánlanék Gnome-val, de kezdőként a Fedora Kde együttes a szempontjaid alapján megfelelőbb. Csak az első 3 szempont alapján PcLinuxOs-t ajánlanék, talán nem véletlenül van a distrowatch élén jó ideje.
