Ilyen csapásirányok megszabásával folyamatosan próbálkoznak a közösségen belül is. Nem sok sikerrel. Az ilyen kezdeményezések rendszerint elhaltak eddig. Természetesen az előnyök nyilvánvalóak, jórészt lentebb fel lettek sorolva. És mégsem működik. Hogy miért is? Hát ez már fogas kérdés. Talán a nyílt forráskódú fejlesztések jellegéből adódik. Itt bizony az erősebb kutya... Evolúció van nagyon keményen, ahol bizony versenyeznek, és néha buknak projektek. És mégis az látszik, hogy bizony több is áll, méghozzá fej-fej mellett. És miért? Mert ahány ember, annyi féle. A Linux is más és más mindenkinek. Más a szimpátia, és más a cél, ami felé a saját rendszerüket összeállítják a felhasználók.
Azt nem tudom, hogy lesz e valaha ilyen csapásirány, de eddig mindig elbukott az ilyesmi.
Ami viszont a disztribúciók "inkompatibilitását" illeti, ez egy lufi. Ez a disztroprobléma szoftvercégek tipikus fanyalgós szövege arra a kérdésre, hogy miért nem fejlesztenek Linux alá. A fejlesztők a programjaikat ugyanis nem valamely disztro alá fejlesztik, hanem pont fordítva van: a disztrók igazítják hozzá a programokat illetve a beállításokat a rendszerükhöz. És ezt bizony ingyen, és bérmentve csinálják. Egy komolyabb fejlesztésnek, vagy akár egy szoftvercégnek ezzel nem kell, hogy komoly feladata legyen.
A legegyszerűbb kérdéskör a játékok esete. A játékfejlesztők ugyanis világszerte erősen migrálnak PC-ről konzolra, és ez a folyamat minden prognózis szerint egyre erősebb lesz, ugyanis a játékosoknak és a fejlesztőknek is ez a hosszabb távú érdekük. A Linux migrációnak jelen helyzetben semmi értelme. Ennek hozadéka lehet, hogy a játékok egyre kisebb súlyt képezhetnek majd a Windows serpenyőben a Linuxszal szemben.
Jó régen, Mandrake-felhasználóként használtam a texstar rpm-csomagokat, mert jobbak voltak, mint az mdk sajátjai. Ebből nőtt ki a saját disztró, a PCLOS.
Nos én régóta a PCLinuxOS nevű disztribet használom, azon egyszerű oknál fogva, hogy a feltelepített oprendszer, teljesen konyhakész. A nyáron alakult meg hozzá a Magyar kiadói csapat, akik lefordították, és közzétették a weboldalukon.Itt Használta e már valaki közületek ezt a disztrót?
Biztos ugy van ahogy írod, de a csapásirányt én (túl a kezdeti átláthatalan alternativákon) elsősorban a terjedés miatt is nagyon fontosnak tartom még.
Ha megnézel egy stasztikát, az aránytalanság önmagért beszél. (Pl: http://www.twospots.com/internet-users-statistics/operating-systems/ - bár nem tudom ez mennyire reprezentativ, de a többi ilyennél is kb. hasonló arányok vannak.)
Persze megértem hogy egy többnyire free dolgot nem igazán lehet összehasonlitani egy profitorientált buldozerrel, és még azt is megértem, hogy ha linuxék nem akarják mindenáron senki emberfiára rátukmálni magukat, vagy hittéríteni, stb.
Ha viszont azt nézem, hogy egy nagyobb felhasználói bázissal rendelkező cucc sokkalta dinamikusan fejlődik (hardver támogatás, alkalmazások száma/minősége stb.) akkor még is csak áldásos és égetően fontos volna a nagyobb arányokban való elterjedés. És ha olyan jó a linux (stabil, biztonságos stb. és ingyenes) akkor kapásból 20-25% minimum megilletné a fenti statisztikán.
Ehhez viszont úgy látszik elegedhetelen egy olyan "pánlinux" szervezet/szerveződés, ami stratégiailag "vezethetné" az egész fejlesztés irányát, persze nem kötelező jelleggel, de min. ajánlásokkal, javaslatokkal, mert én úgy látom, hogy az egyes disztók marketingje elsőroban csak a többi disztróra jelent veszélyt, de windowsos fronton nem sok vizet zavarnak.
Lehet azok az ötletek amiket korábban emlittettem (distrók inkompatibilitása stb.) nem legjobbak. Bár szerintem érdemes lenne ezzel is foglalkozni. (Pl. csomagkezelés. Ha több csomagfomátum van, és mindhez van egy legjobb kezelő, akkor ezeket lehetne ötvözni, hogy minden formátumot tudjon kezelni és telepiteni + forrásból is telepiteni. Ha esetleg van már ilyen, akkor nem szoltam.)
ugyanigy a hardverek illesztésénél is. Ha az egyik disztró alatt megjelenik egy driver, az gondnélkül használni lehessen a többiben is (könnyen telepithető beállitható legyen).
Vagy egy másik ötlet: szembetűnő a hátrány a játékok terén is. Itt megint az ördögi kör érvényesül:
- Alig fejlesztenek linuxra mert nem eleggé elterjedt (piacilag jelentéktelen). - Ugyanakkor nem tud jobban terjedni mert pl. akik játszani akarnak azok inkább xp használnak. (pedig nem elhanyagolható lélekszámú tábor)
Nem hiszem hogy az a jó módszer, hogy megvárjuk amig elterjed annyira (ha egyáltalán elterjed annyira) hogy játékfejlesztéssel foglalkozó cégeknek érdemes lesz számba venni egy esetleges linux verziót. Startégia fejlesztés kellene. Pl:
1. Szertime fonos lenne egy Linuxos DirectX-szerűség, csak annál még erősebb és mégjobb, amit elélggé könnyen és hatékonyan lehet használni játékra, multimédiára (persze van OpenGL de az csak grafika és nem is oop. meg persze sok más is van ilyen-olyan hiányosságokkal, de azért ez igy elég zavaros és hetrogén.) 2. Az előbbi kiegészitéseként ütős játékengine-ek a főbb játéktipusok támogatására (FPS, RTS, Racer stb.). 3. Olyan játékok, amik az előbbieket használják és képességeit demonstrálják, és fontos hogy minősében felvegyék a vesenyt a terndi játékokkal.
Minthogy ezek a játékok csak linuxon futnának, a játékfanatikusok kénytelenek lennének linux alatt használni. Ha pedig növekedésnek indul a tábor, mind jobban megérné a cégeknek játékaikat linuxra is átírni, és a folyamat önmagát gerjesztené, főként ha még több ilyen koncentrált stratégiai irányvonalt "erőltetne" a linux önmagára. Hiszen a fenti csak egyetlen egy ötlet, de kellené még vagy egy tucat hogy a linuxra jóval szélesebb körben rágerjedjenek.
Amikor nem értettem a Linux-hoz, én is így gondolkodtam, ahogyan te most. Kéne valami csapásirány...
Most már egészen másképp gondolom! A grafikus felület (KDE, GNOME, XFCE, stb.) is csak egy programcsomag. Azt használod, amelyik tetszik. A csomagkezelő (RPM, DEB, stb.) is csak egy programcsomag. Azt használod, amelyik tetszik :) illetve amelyikkel szállítják a disztrót.
Sőt, hogy tovább menjek, maga a disztró is egy programcsomag. Azt használod, amelyik tetszik.
Való igaz, hogy kezdetben a bőség zavarával küzd az ember, de azt kell megérteni, hogy igazából egyik sem sokkal jobb a másiknál, csak más megközelítésben készült. Ha megtanultál egyet, semmit sem veszítesz, még akkor sem, ha rájössz, hogy egy másik jobban tetszik. A GNOME-ot kivéve én sem azt használom, amivel kezdtem, és a GNOME-ot sem azért használom, mert megszoktam, hanem mert nekem az a megfelelő.
Aki kezdő válasszon egy kezdőknek ajánlott disztrót. Mindegy, hogy melyiket, hibát nem fog elkövetni a választásban. Nem a választással van a probléma, hanem a hajlandósággal, hogy megtanuld a rendszert.
Te ismered a Windows bootolásának a részleteit? Mert én nem.
Ha én akarnék telepíteni, az első HDD-re tenném a windowst, és még egy kis partíciót a lilo-nak (tudom, elavult, a grub sokkal látványosabban képes ugyanazt a feladatot ellátni...), tkp csak az úgynevezett map-kell oda kerüljön, de hagyományból a magát a kernelt meg a System.map-ot is oda tesszük, és az egészet /boot néven mountoljuk a fő file-rendszerbe (amely bárhol is lehet, akár a secundary slave harmincadik logikai partícióján is).
További ötlet: Ha két HDD van, meg lehetne próbálni, hogy az operációs rendszerek 'keresztbe swap-oljanak': ezzel csökkenteni lehetne a HDD-fejrángatást...
ja, értem. és olyat nem lehet hogy csak a loader többi része van prim.master aktivján, de a win rendszer már máshol? több win bootolása elvégre megoldható nem? vagy slaveről akkor se megy?
Sajnos a FAQ-ba nem írtam még bele (mea culpa), de a lényeg az, hogy amikor a BIOS (bootmanager) indítja a Windowst, csak egyetlen szektort olvas be a bootolásra kiválasztott partícióról, átadja neki a vezérlést, de semmilyen járlékos információt nem... tehát szegény egyszektoros loader nem tehet mást, mint felteszi, hogy az ő többi része a Primary Master HDD aktív primáris partícióján van... ezért nem tud tölteni slave-ről vagy logikai partíciórol.
Én nagyjából tudom, miért mondta. Azért, amiért én. Éppen egy olyan topológia kialakításán dolgozol, amivel sokat lehet szívni, erről próbálunk lebeszélni. Hidd el, NevemTeve is rakott már össze dualboot-os gépet, legalább is úgy rémlik. Sőt, gondolom, többet mint én. Ebben nekem is van tapasztalatom, több alkalommal csináltam már ilyet, bízzál bennünk.
Azért a kérdésedre is válaszolok. Ha az MBR-be teszed a Grub elejét, jogos a félelmed, hogy a Windows újratelepítése felülírja az MBR-t, így a Grub, s ezzel a Linux nem lesz elérhető. Ez így van, de pánikra semmi ok, mert a sértetlen Linuxod ott lesz, a probléma csupán annyi, hogy nem tudod boot-olni. A megoldás nagyon egyszerű: a Linux install CD-jéről boot-olj rescue módban, majd tedd vissza az MBR-be a Grubot. Hidd el, gyorsan, fájdalommentesen megy. Ha a Linuxot húzod újra, az pedig az MBR-be teszi a Grubot helyből, így szintén semmi probléma.
Konklúzió: ha hallgatsz ránk, akik már sokszor csináltunk ilyesmit, akkor ki tudod úgy alakítani a rendszert, hogy bármelyik operációs rendszert újratelepítheted, s utána mindkét - vagy több - rendszer indítható lesz.
Akkor a legegyszerübb ha letöltesz egy "virtualbox" nevü progit amivel virtuális gépeket lehet emulálni(szimulálni:-))) akár win akár linux alatt is , free, és tud magyarul is....
aztán minden továnbbi nélkül lehet kisérletezni annélkül, hogy a müködö éles rendszert bántaná......
lehet nem bántsák egymást de ha újratelepitem pl xp-t akkor a grub nem tudom fog e működni.
próbáltam szétnézni itt pl. van egy tegnapelőtti beírás ami meg pont a külön lemezre telepitést javasolja: http://pcforum.hu/tudastar/38200/Swap+particio.html
majd még tájékozódom de most már nincs rá időm, és kissé össze is zavarodtam. még azt sem értem igazán hoyg teve miért kifogásolta slave-t, mert felőlem lehet mindkettő master is, vayg ez akkor is gáz?
És miért? Nem bántják egymást. A munkahelyi gépemen évek óta dualboot-os a kialakítás. Valahogy sokan hajlamosak azt hinni, külön HDD-n biztonságosabb, holott az a nagyobb gond, mert bármelyik HDD-vel gond van, borul az egész.
Inkább az egyikre tedd mindkét oprendszert, a másikra mindkét oprendszer felhasználói adatait (ext3, ntfs).
egyébként a grub-ot lehet használni linuxtól függetlenül mint szimpla os-loadert?? tehát pl windowsokhoz. vagy most megint valami bődületes baromságot kérdeztem.
akkor totál nemértem. minttha régebben lett volna két windózom egy lemezen s az xp(vagy 2000) betöltte a régi win98-at. akkor ott melyik volt az aktiv?
máris mérhetelenül hülyének érzem magam, pedig még bele se fogtam :(
A gond az, hogy a Windows szerintem az első aktív partícióról akar boot-olni. Legalább is a boot.ini, ntldr ott kell legyenek, az operációs rendszer lehet máshol is. Ez nem biztos, de így emlékszem. Én ugyanarra a HDD-re tenném a GRUB-ot, mint a Windows-t. Ha elég a 120 GB a két oprendszernek, akkor mindkét oprendszert egy HDD-re tenném.
izé. ha máshogy nem akkor biosból. de ez nem lenne túl jó :(
elég rég nem vacakoltam már ilyenekkel. szóval aszondod csak az egyazon lemezen lévő rendszerek bootolhatók os loaderekkel??.. pedig mintha úgy rémlene de lehet hogy tévedek....
cas, tehát ahogy írod, nincs igazán tuti disztró, és mindnek van valami bibije. és ez gondolom sokszor nem is valamelyik disztróra hanem annak egyik verziójára a jellemző.
egyébként a Debian miért jó, dacára ha nem túl gyakran jön ki frissités, és kezelni is nehezebb?
zuglo, igen. nagyon kezdő vagyok: linuxban. de a cd irás fog menni :-) olyannyira hogy már előzőleg már csináltam is egy ubuntu cd-t és inditgattam is már live-ként, voltaképp ezért is szerepelt a felsorolásom elején, bár többet is szeretnék még kipróbálni (fedora, pclinuxos, suse stb.) mielőtt végleg elkotelezem magam.
csemege, jó hogy emlited a particionálási dolgot, mert most épp azon spekulálok hogyan legyen majd . a következőrr jutottam (nem tudom kivihető e):
prim.master = teljesen linuxos particiók, prim.slave = teljesen win (ntfs) particiók.
de a linuxos vinyó ugy kellene hogy 2 linux rendszer lehessen rajta ha lehet ( !! :-)) (egyiken a belakott linux, a másikon pedig egyéb distrókat próbálgatnék ki)
gondjaim a linux particióknál:
kellene egy közösen is használható adatpartició és egy swap, és persze a két rendszernek is egy-egy, úgy hogy a kisebb legyen az aktuális próbadistróé. egy 120gigás lemezt hogy és mekkorára daraboljak szerintetek, milyen fájlrendszerrel és milyen sorrendben telepitsek. stb..? lehet e egyátalán ugy telepitgetni majd, hogy ne túrja szét mindig a grub-ot s pláne a másik linuxot meg az adataimat, ahányszor egy újat akarok kipróbálni??
(egy telepitet rendszert kipróbálni mégis csak más mint a live cd-ről, és nem akarok sokat szivni a particionállásal, ezért inkább hozzátok fordultam ezzel is)
Az x server az xorg és az xfree86. Az X.org és az Xfree86 tartalmaz X-szervert is.
De ezek ugye nem a linux része? (a kernelen, modulokon kivül van) Igen.
A qt és gtk stb pedig a klinsek? Nem. Programkönyvtárak.
vagy a window maneger-ek (kwin, metacity)? Ezek window managerek, az első a KDE része, a második a gnome-é.
A library-kat merre találom a fájlrendszerben? /lib /usr/lib /usr/local/lib /usr/X11R6/lib ... lásd: /etc/ld.so.conf
Mi a win api linuxos megfelelője? Ez attól is függ, hogy mi a win API. Linuxban a kernelt a libc-n keresztül érjük el (lásd: info libc), az X-et pedig az Xlib útján.
A függőségek mennyire intelligensek? Az egyes csomagokból csak azon fájlokat telepítik ami feltétlenül szükségesek vagy mindent? A "csomag" szó funkciónális egységet jelent, vagyis vagy mindent, vagy semmit...
Ja, ha a DISPLAY nem definiált, akkor a default a localhost-on talán a :0, vagy a fene tudja, mindenesetre a saját gépeden jelennek meg az alkalmazások ablakai.
Itt a dll - dynamic link library - helyett so-t találsz - shared object.
Jól tudod. Az X szerver manapság licenszelési okokból xorg, ez az egykori Xfree86 forkja. Azt hogy érted, hogy nem a Linux része? Nem a kernel része, de a disztribuciókban természetesen benne van. Ha szervert raksz össze, nem kell felraknod, s akkor nem lesz grafikus felületed, de szerverbe minek.
A kliensek az alkalmazások. Hogy hova kapcsolódjanak azt a DISPLAY környezeti változó adja meg. Így ha ssh-zol egy remote gépre, majd ott
export DISPLAY=helyi_gép_ipje:0
és indítasz egy grafikus felületű alkalmazást, akkor az a távoli gépen indul el, ott eszi az erőforrásokat, de a lokális gépen jön fel a grafikus felülete, innen tudod kezelni. Ehhez persze be kell engedned a tűzfalon az X11 portot (tcp 6000), és a lokális gépen meg kell engedd, hogy feljöjjenek ablakok. Ha mindenkitől megengeded, ehhez a lokális gépen az
xhost +
parancsra van szükséged.
Én nem vagyok software fejlesztő, hardware-hez értek, ez a szakmám, mikrokontrollerekre írok firmware-eket, így nem ismerem a Windows API-t sem, és a linuxos megfelelőjét sem, ha ugyan van olyan. Szerintem vannak standard glibc függvények, a grafikus felülethez meg Qt vagy Gtk, vagy amit akarsz. Ez itt döntés kérdése, nem egységes szerintem, de a programozók majd megmondják.
A csomagok teljesen telepednek, de eléggé szét vannak szedve ahhoz, hogy egy-egy csomag a legkisebb kezelendő egység legyen. Pl. a KDE nem egy csomag, hanem nagyon sok.
Ha jól tudom az X window szerver-kliens alapú. Az x server az xorg és az xfree86. De ezek ugye nem a linux része? (a kernelen, modulokon kivül van) A qt és gtk stb pedig a klinsek? vagy a window maneger-ek (kwin, metacity)? A libray-ket merre találom a fájlrendszerben? (gondolom dll-eket hiába keresnék :) Mi a win api linuxos megfelelője?
A függőségek mennyire intelligensek? Az egyes csomagokból csak azon fájlokat telepítik ami feltétlenül szükségesek vagy mindent?
A hasonlitást nem olyan értelem gondoltam mint te! De elterjedség, programválaszték stb. szempontből mindenkép alul van xp-hez képest (sajna). És ennek okát én a túlzott szabadságban és excentritásban látom. És ezzel nem azt mondtam hogy windows-hoz mérje magát vagy olyanná váljon.
Csak egy picit kellene feláldozna a szabadságból (nem a szabadságból hanem kvázi anarchiából) és akkor ezen a nem túl nagy áron máshol (elterjedtség és az ezzel járó elönyök) busásan megtérülne.
(a forrásból forditás azért azt gondolom elég húzos egy mezei usernek, és sokszor problámás tud lenni nagyon.)
A linux disztribúciók nem rosszak, tévedsz, ha úgy gondolod, hogy az XP jobb. Az XP egy 5-6 éves rendszer, a Fedora 8 pontosan 2 hetes! A szabadság, innováció veszne el, ha az lenne, amit írsz. Erre a problémára az a megoldás, hogy választasz egyet, s nem váltogatod őket havonta. Mintha nem is lenne a többi. Az XP-hez képest nincs elmaradva, fejlettebb annál. A probléma abból fakad, hogy politikai okokból a gyártók egy része nem adja ki a hardware-eiről a specifikációkat, illetve az MS alkalmazásainak belső formátumaiban kommunikálnak emberek - pl. *.doc, *.xls - szabványos formátumok helyett.
És van még egy: ne hasonlítsd a Windows-hoz, ha lehet. A Linux sohasem akart Windows lenni, most sem akar, a Windows nem mérce. A Linux egy operációs rendszer, amely nem méri magát a Windows-hoz, hanem egy eszköz a feladathoz egészen más szemlélettel, mint a Windows.
Ami a fordítást illeti, minden csomagot gcc-vel fordítanak, ez az álmod tehát teljesült.
kicsit más: Nem tudom van e ilyen, de ha nincs, szerintem nem ártana valami irányt mutató linux szerveződés, ami független minden disztrót fejlesztő gárdától, és csak bizonyos ajánlásokat dolgozna ki, hogy kb miket kellene tartalmazni egy standard linuxos desktop disztrónak, hogy az nagyjából kompatibilis legyen a másikkal és ne legyenek benne megoldhatatlan "bibik", hiányoságok.
Persze nem volna kötelező ha egy distro mindenképpen a saját jobb-rosszabb cuccait akarja használni, csak ajánlott. Javaslatokat tehetne hogy mire kell még rágyúrni hogy ne maradjon el az xp-hez képest, esetleg némi szabványt dolgozna ki a meglévőekből stb. (pl. csomagkezelés) vagy a forrásból forditást is "szabványositani", amit már a forrás megirásakor figyelembe kellene venni, hogy gondnélkül forduljon és együtt működjön egy olyan szintén standard forditóalkalmazással, amit egy mezei user is használhat problémamentesen.
Ha valaki ilyen ajnálásokat követő disztrót használna akkor nyugodt lehetne hogy az adodó problémákra ha nincs megoldás a disztró saját háza táján, akkor egy másiknál megtalálja ami szintén ezen ajánlásokat követi.
Lehet ez ellentétes linux szabadság-filozófiájával, de ilyen kuszágnál meg esélye nincs labdába rúgni a piacon (a linux megosztja magát, az win meg uralkodik), pedig ha olyan jó linux mint azt egyesek állitják, akkor min 25%-os rész eleve megilletné a PC-t használók táborából. Ilyen arány pedig óriási előrelépést, lendületet adhatna mind hardver mind program kinálat terén.
