Könyvet lehetne róla írni az biztos, nade akkor egy mezei villanyszerelő aki a C20 megszakítókat rakosgatja a 1,5-es vezetékekre, mikor fogja tudni a válaszokat?
Arról nem is beszélve hogy a VBF felülvizsgáló, ha minden el van burkolva, honnan fogja tudni hogy a kád hova meg hogyan van bekötve?
Akkor mik lennének a valós értékek, tehát mekkorára lehet biztosítani különböző keresztmetszeteket?
Mi az amiért bukás van Villamos Biztonsági Felülvizsgálat esetén? Mondjuk egy C20 a 1,5mm-es vezetéken?
Egy 70nm2-es ház konnektorai, majdnem mind egy körön van, 2,5mm vezetékkel.
16A-er a maximum amit lehet rakni, mert a hétköznapi konnektorok 16A-ig vannak méretezve.
Nade ha nincs konnektor a vezeték végén, mint a fixen bekötött bojleres mintám, mekkora megszakító a biztonságos 1,5 és 2,5mm2 vezetékre?
Mert ha beleakarjuk kalkulálni hogy: kitudja milyen hosszú a vezeték, kitudja milyen minőség, mert a gyártók is csalnak vagy hamis a kábel, nincs meg a névleges keresztmetszet, kitudja mekkora a hőmérséklet a lakásban, illetve mostmár sok helyen kint van a megszakító a kerítésvonalban, így nyáron kevesebb, télen meg -20 fokban akár jóval több áramot is adhat át a megszakító.
Na ezek után hihető hogy a táblázatban miért annyira kicsik a biztosító értékek.
Mert igazából ezer féle tényező az ami ezt befolyásolja.
De akkor a 16A-re biztosított 2,5mm2 vezetékemtől ha még leágazok egy 3 méteres MT kábellel ami még csőbe is van húzva, akkor akár még a VBF-en is átmegy.
Megint más téma: öntöttvas fürdőkádon szokott lenni földelési pont, ha nincs hogyan lehet bekötni EPH-ba?
VBF arra mit szólna, ha pl a fürdőkádat simán bekötöm a vezérelt áramkörhöz tartozó legközelebbi kötődobozba, a 2,5mm2-es zöldsárgára ráwagózom?
Melyik a nagyobb hiba, így bekötni vagy nem bekötni?
Gravitációs csatornás a ház, a gravitációs vezeték fölött és a ház előtt 22kV-os távvezeték, a gravitációs szennyvízhálózatba meg szintén a ház előtt csatlakozik be egy nyomott hálózatos utca, többszáz átemelőszivattyúval.
Szóval a fürdőkádat szerintem mindenféleképp be kellene kötni.
A szokásos 3/5 vezetékes rendszerben konnektor csatlakozásnál.
TÚLÁRAM esetén (azaz amikor nem túl nagy az Amper többlet) A kismegszakító a tőle a konnektorig tartó vezetékrendszer védelmére szolgál csak ! A %-os táblázat szerinti idő után csap le, ha tartós a túláram.
Ez a TŰZ/Vagyon védelmi feladata.
ZÁRLAT esetén (azaz amikor extra nagy az Amper többlet az áramköri vezetőkben FÁZIS, NULLA) Mindig lecsap azonnal, kb. tized másodpercen belül.
Ez a TŰZ/Vagyon védelmi feladata.
TESTZÁRLAT esetén (azaz amikor extra nagy az Amper többlet a VÉDŐVEZETŐN át, a zöldsárgán) Mindig lecsap azonnal, kb. tized másodpercen belül.
Akkor sem lehet 16 Amper fölött a kettő árama tartósan. Mert lecsap a 16 Amperes kismegszakító idővel, ami azt a (közös)vezetéket védi.
Tételesen a 16 Amperes pl. a 18 Ampert biztosan több mint 1 óra után kapcsolja csak le a 23 Ampert biztosan csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg a 36 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
Mivel a kismegszakítónak - a 13%-os túlterhelést legalább 1 órán át kell megengednie - a 45%-os túlterhelés esetén legfeljebb 1 órán belül ki kell oldania - a 225% túlterhelésre pedig már 1 percen belül ki kell oldania (32 Amperes méretig)
A táblázat utolsó oszlopa tévesen kerül be mindenhova.Nem volt, és jelenleg se érvényes. Legrosszabb esetben is 13.5A, de általános esetben csőben téglafalban mehet a 16A is.
Vannak kitételek; ---a vékonyabb leágazás nem haladja meg a 3m-t .---Fixen bekötött fogyasztó van rajta . utólag nem valószinű más fogyasztó rákötése (azaz kábelnek nevezett vezeték kel kötöd be )s nincs dugalj!
De ezek elég nehezen --közvetve-- olvashatók ki a MSZ 60364ből.
Vezetékek terhelhetősége táblázat szerint a 1,5-es vezetéket 10A-re lehet biztosítani, a 2,5-öst 16A-re.
Persze egy 2,5 mm2-es rézzel bekötött és 16A-re biztosított konnektorba belehet dugni egy 0,75-ös kábellel rendelkező fogyasztót, pl televíziót vagy hűtőgépet, ezt nem tiltja semmilyen szabvány.
Olyat viszont szabad-e, hogy két bojlert kötnék be, a bojlerek közelébe érkezne a 2,5mm2 réz, 16A-es megszakítóval majd a kötődobozból elágaznék a két bojler felé, mindkettő felé külön-külön 1,5mm-es vezetékkel, de megszakító nélkül, fix bekötéssel.
Az ilyenre mit mond a szabvány, biztosító? Szerintem megfelelő, amennyiben a fixen bekötött bojlerek névleges teljesítménye a hozzá tartozó vezeték maximális biztosíthatósági értéke (10A) alatt marad.
A 0-s, 1-es és 2-es sávokban lévő, az ezeket a sávokat határoló falak részeként létesített villamos készülékeket tápláló kábel- és vezetékrendszereket vagy a fal felületére, vagy legalább 5 cm mélyen a falba be- ágyazva kell szerelni. Az 1-es sávban lévő fogyasztókészülékeket tápláló kábel- és vezetékrendszereket a következőképpen kell vezetni:
- a fürdőkád fölött felerősített rögzített készülék (pl. vízmelegítő) esetében vagy felülről függőlegesen, vagy vízszintesen a tartó falon keresztül a gyártmány hátoldalán; - a fürdőkád alatti térben elhelyezett szerkezet esetében alulról függőlegesen emelkedve vagy vízszintesen a szomszédos falon keresztül."
"
A sávokon belül a következő kapcsoló- és vezérlőkészülékek és szerelvényeik használata megengedett: 0-s sáv: - semmilyen. 1-es sáv: - azok a csatlakozódobozok és rögzítőelemek, amelyek a 0-s és 1-es sávban a 701.55. szakasz szerint megengedett fogyasztókészülékek tápellátásához tartoznak; - a legfeljebb 25 V a.c. és 60 V d.c. névleges feszültségű SELV-vel vagy PELV-vel védett áramkörök szerelv ényei, köztük a csatlakozóaljzatok. Ezek tápforrását a 0-s és 1-es sávon kívül kell létesíteni."
Bojler csak akkor mehet a kád fölé, ha azt a készülék gyártója egyértelműen leírja hogy 1-es sávban felszerelhető!
Tényleg, nekem is ez az utolsó írásom ebben a témában...
Jó dolgokat írsz. Minden mondatod megállja a helyét.
Csak... az a bajom vele, hogy nem önmagában kell vizsgálni ezt a kérdést, hanem összességében. És úgy már nem jó.
(Én is felhoznék egy példát erre: amikor informatikai fejlesztést végzünk, és mástól rendeljük a hardvert és mástól a szoftvert. Minden jó, mégsem működik... Hát ez is olyan.)
Van benne igazság, csak ne feledd, hogy már elértük azt, hogy hivatalosan is hibás terméknek nyilvánították a deviza alapon elszámolt hiteleket, sőt, ezt már 150 évvel ezelőtt is megpróbálták a bankok, de akkor megtiltották nekik.
Eleve nem kaphat olyan személy deviza elszámolású hitelt, aki nem devizában kapja a fizetését. Ez egy alap tétel a korrekt pénzvilágban.
Vagy: nem tekinthető fedezetnek az egyetlen ingatlana, amelyet lakhatásra használ. Minden más igen.
Nem folytatom. Ez egy nemzetközi, előre kitervelt csalás volt. Hallani lehetett olyat is, hogy ezt kaptuk a ho... usztért...
Mobilról olvastam, a szöveg nem jött be csak a kép.
De szöveggel már világosabb a dolog.
Régi 30 éves hajdú bojler az milyen IP védettségű lehet?
A szöveg szerint IP44-es konnektor kell a 3-as zónába.
De ha 1 méternél magasabbra teszem akkor maradhat a régi kontavill?
"Fürdõszobákban a3. sávban, valamint más idõszakosan nedves helyiségekben, a padlótól számított 1 m magasság fölött víz behatolása ellen nem védett kivitelû kapcsolókat is szabadalkalmazni, ha érinthetõ részeik teljesen nem nedvszívó szigetelõanyagból készültek"
Illetve a falban lévő vezetékekre vonatkozik megkötés?
A közjegyzőnek nem ez a feladata. Kötelezően felolvassa a szerződést, pont azért , hogy utána ne lehessen azzal érvelni, hogy "nem olvastam el az apróbetűst, annyira apró volt, nem tudtam róla" Semmilyen szinten nem dolga az, hogy felmérje: egy cselekvőképes állampolgár érti-e azt, amit aláír.. Ez az állampolgár dolga. És nem is közgazdász, tehát a hiteltermékhez sem kell értenie. Pont úgy, hogy nem kell a villanyszerelőnek vizsgálnia, hogy a polgár el tudja-e olvasni a "vigyázz nagyfeszültség" feliratot, vagy hogy tudja e, miért veszélyes a 400V-os tábla mögötti dobozban turkálnia. Te azért fizetted a közjegyzőt, mert a bank közokiratban kért egy adósság-elismerő nyilatkozatot (melynek része a szerződés tételes megismerése, és nem értelmezése) , és ennek az elkészítéséért fizetsz. (+ ellenőrzi, hogy tényleg Te vagy Te. ( JÜB))
Még egy apró tárgyi tévedés: a forintosítás baromira nem volt jó a bankoknak, ők nem is akarták. Kormányzati döntés volt 2014-ben ( DHR), és kötelezték a bankokat erre rendelettel/Törvénnyel.
Nagyon kevés olyan hitelszerződés volt, amelyben nem tértek ki arra, hogy a kamat IS és az árfolyam IS változhat. (bár azt gondolom, hogy egy árfolyam változása törvényszerű, ha fix lenne, akkor nem árfolyamnak hívnák. Egy golyó is gurul, mégsem reklamál érte senki sem, mert evidens.) Na ezek a szerződések valóban érvénytelenek, de nem a mostani bírósági döntés miatt, hanem az évekkel ezelőtti
nincs még meg a konkrét tipus, pont a keresésben vagyok. próbálom magam ráhangolni, hogy a saru átmeneti ellenállása nem nagy és tartós kötés... ami adott, az egy fázis, barna bakony művekkel (35A) kb. 10 méter távolsággal.
