Mondjuk a Gerhard Trost könyvben is benne van, hogy a személyvonatokat lehetőleg egy típusú kocsikból illik összeállítani. A valóság meg nagyon más volt, még a DR-nél is. Pedig szépen mutat egy III. korszakos Modwagenekből összerakott gyorsvonat egy Wagner terelős BR01-gyel az elején. (Nekem TT-ben meg is van az összeállítás.) Csak ez a legritkább esetben jött össze. Különösen igaz ez szerintem a VT sorozatú motorkocsikra. Húztak azok eléggé sok mindent, így én el tudok képzelni ilyen kocsikat egy VT137 mögött is, ahogy volt olyan mellékvonali személyvonat, ahol két ilyen vezérlőjét húzta egy V60-as. Még Tillig szett is volt belőle, ha jól emlékszem... Nem éppen a frekventált vonalakon járatták őket a III. korszaktól, és nem is nagyon élték meg a IV. végét.
Tisztelt fórumozók a segítségeteket szeretném kérni mert a garázs padlásának rendezése közben előkerült egy régi kb: 30-35-éves modellvasút készlet amit még Yugoszláviában gyártottak mehanoteknika a neve és van hozzá egy diesel mozdony 3 személykocsi meg természetesen sín amiből egy ovális pályát lehet kirakni de szeretném bővíteni a sín hosszát ,hogy nagyobb legyen a pálya és ebben kérnék segítséget,hogy mivel lehetne bővíteni a most is kapható sínek közül mert hasonlít a pico és a rocco talpfás síneire is de melyik a jó azt nem tudom válaszotokat előre is köszönöm.
Az a helyzet, hogy kaptam ajándékba egy ilyen motorvonatot (VT 185) önállóan. Ahhoz nem volt vezérlőkocsi.
(A vitrinvonatos szetthez nem nyúlok, mert az oda van előkészítve.)
Két szett összekapcsolását már nem tartom szerencsésnek több szempontból sem:
valamelyik motorvonatból ki kell venni a hajtást, akkor már nehéz lesz a szerelvény, a másik nem fogja tudni elhúzni. Ezeket a régi hmmm... hajtásokat consist-módban hajtani eléggé öngyilkosság.... használni szeretném, nem hajat tépni.
Ezek szerint marad a két vezérlőkocsi - ahogy itt előbb is javasolták.
(Vakeródzóról nem szívesen veszek semmit, max. itt megkérdezem a börzén kinek van, ezenkívül ott az e-bay egész volt DDR régió elérhető, van ott is belőlük kínálat)
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Van nékem egy PIKO VT 185-es motorvonatom, és hozzá egy vezérlőkocsi (VT 195). Ez szokott így egy szettben még a múlt században a karácsonyfák alatt rendszeresen landolni.
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a szettet milyen betétkocsival lehet(ne) bővíteni?
Egy másik Steuerwagen-nel (BR 195), vagy létezik beiwagen (betétkocsi) hozzájuk?
A neten találtam több képet, melyeknél egy hajtómozdony, több kocsit is húz.
Nem tudom, hogy mennyire hatásos egy olyan forgóvázat lesúlyozni, amiben körmök közé pattintott kerekek vannak, amúgy is jelentős gördülési ellenállással . Felül rá a körmök oldalirányba billeghetnek, hosszirányba csúszkálhatnak, ha a fröccsöntés éppen úgy sikerült)...
Egyébként az igazi hibát akkor követték el, amikor a hajtást szerkocsiba pakolták. A szerkocsi 1-2-3. tengelye fölé került a motor, így ide súly alig jutott, a 3. és 4. tengelyek fölött viszont teletömték nehezékkel. A következmény: a szerkocsi súlypontja a 3., és egyben hátulsó hajtott tengely elé került 1-2mm-rel.
Ez kb. azt jelentette, hogy vehettél magadnak egy optikailag meglehetősen ütős, viszont gyakorlatilag 1 tengellyel vontató gőzöst (ami méreténél fogva hajlamos volt az ívekbe is befeszülni). Sakk-matt.
a modell mozdony végsebessége 140 Km/h, ami megfelel az eredetinek.
Ez önmagában jól jellemzi a 102 eurós projekt átgondoltságát.
1.) Ugyanezt a hajtást két különféle kerékátmérővel szállították, attól függően, hogy szerkocsiba/Ludmillába, vagy Gorillába rakták. A kerékátmérőtől pedig nagyban függ a sebesség is...
2.) Ez a hajtás volt a Ludmilla alatt (elvileg 130-as, de vonatfűtés híján tehervonatoztak vele, így inkább 100), a BR01.5 és BR03 alatt (130km/h), a Gorilla alatt (160km/h) és a BR41 alatt (90km/h).
Szóval tudja a hajtás a modellhű végsebességet, a kérdés csak annyi, hogy mennyi a 12V. :)
A BR 56 valoban Gützold ahogy a BR 106 is,ahol a kis kockamotort cserélve egy egész csendes hajtásu gépet kapunk,de valahogy nekem a Piko BR38 asa szebben megy mint ez a BR 56 os Gützold.
Mi baj a BR 95 hajtásával??? A BR 38, BR 185 be is ez a motor van valamint az összes nagygözösébe ezt rakta már a Piko rendszerváltás elött,mivel érezte hogy ez a kockamotoros egyenhajtás semmit nem ér....
Egy magasabb feszültségen indulo motor,de szépen muzsikál nálam,ráadásul a BR 95 csuklo alváza lehetövé teszi a szük években valo biztos közlekedést a Roco BR 93 asával ellentétben.Vontatásilag meg egy erös gép,filigrán rudazattal megspékelve.Ezt is gyártja mai napig a Piko egy kinai 50 ft os motorral,igaz lendkerékkel.
Én is Buhler motort tettem bele elsö körbe,de nem hozta meg a hatást,magyarul szart sem ért. H0Totya hajtása hozta meg az áttörést,igy 3 mozdonyba lett cserélve,igy már használhatok lettek.
A VEB PIKO BR56.20 (ex porosz G8.2) mozdonyát a Gützold fejlesztette, és gyártotta. Nem véletlenül ők is adták ki átdolgozva a '90-es évek közepén, és nem a PIKO GmbH.
"...Pikoéknál például a BR 95 ami külsöre felvette az akkori nyugati modellekkel a versenyt,sött...."
Igen, csak olyanok, mint a magyar kisszériás, egyedi modellek egy jelentős része. Szép, csak pályán mozognia, meg vontatnia ne kelljen. (Tisztelet a kevés számú kivételnek!)
